017 Textúra nyersanyagok összegyűjtése és kezelése Mindenféleképpen érdemes a textúraalapnak felhasználni szánt képfájlokat összegyűjtögetni, és az így összeszedegetett képekből kiválogatni azt a 15-20 képet, amit használni fogunk. Természetesen használhatunk saját készítésű fotókat is erre a célra. Jelen példánk során mi is ezt a módszert fogjuk követni. Kiindulási alapnak elsősorban a korábban már ismertetett módon létrehozott alapvető textúráinkra lesz szükségünk, melyeket egy GIMP-ben létrehozott 2048 2048 pixel méretű (4k) képben egy-egy külön rétegre helyezünk el. Így tehát lesz két rétegünk a környezeti textúra térképeinknek (Ambient Occlusion Map), mivel ezekből létrehoztunk egy finomabb és egy hangsúlyosabb változatot is. Lesz egy olyan rétegünk is, mely a kiterített objektumunk UV-Layoutját fogja majd tartalmazni, továbbá még egy külön rétegre lesz szükségünk az él-térképünk (Edgemap) számára, melyet ne felejtsünk el invertálni, hogy megfelelően tudjuk felhasználni. Az is nagyon fontos továbbá, hogy ha ezeket a képeket esetleg szürkeárnyalatossá (Grayscale) alakítottuk korábban, a GIMP-ben létrehozott képünk ettől függetlenül színes legyen, azaz RGB színkészletet használjon. Ez a fájl későbbi használhatósága okán lesz majd fontos. Mentsük el tehát az így létrejött képet mondjuk TEX_BAZIS_001.XCF néven. Innentől kezdve pedig végre kimozdulhatunk a monitor elől, és mehetünk is fotózni. Mi ehhez egy elhagyott gyárépületet, egy bezárt áruházat, valamint néhány elhagyatott tehervagont látogattuk meg többek között. Fényképezéskor lehetőleg mindig a lehető legnagyobb méretet használjuk. Az a legszerencsésebb, ha tömörítetlen formátumban (RAW) is tudunk fotózni, így a nyers képi adatok, és előnézeti képeink is lesznek. Természetesen az internetről is beszerezhetünk akár teljesen ingyenesen is RAW formátumú képeket abban azt esetben, ha nincs lehetőségünk ebben a formátumban fényképezni. Igaz, a RAW formátum kezelése némi plusz munkát is ró ránk, de ez eltörpül az így élvezhető előnyökhöz képest. 1
A RAW formátum előnye az összes többi elterjedt formátummal szemben, hogy teljes mértékű szerkesztést tesz lehetővé a fényképpel kapcsolatban, hiszen nem történik meg az adott formátumokra jellemző tömörítés, amely a rögzített képi információhalmaz adattartalmát csökkenti, ezáltal elérve a kisebb fájl méretet nagyjából azonos minőségben. Ez azt is jelenti, hogy a RAW formátum általában lényegesen nagyobb méretű, mint egy meghatározott formátumra konvertált, azaz voltaképpen tömörített kép. A RAW formátumban viszont semmiféle konkrét adat nincs meghatározva a kép voltaképpeni méretével, színkészletével, fehéregyensúlyával, stb. megadva, hogy azt konkrét képként fel tudjuk használni. Ennek okán egy külön eszközre lesz szükségünk, amellyel ezeket az adatokat utólag, kedvünk és igényeink szerint megadhatjuk. Szerencsére ma már számos olyan megfizethető árú fényképezőgép van a piacon, mely képes az elkészített képeket RAW formátumban is tárolni. Példamunkánkban egy régebbi fényképezőgép modellt használtunk. A Fuji Finepix S5600 ugyan finoman szólva sem egy modern szerkezet, de jelen feladatunkhoz tökéletesen megfelelt. Fémes anyagfelületek, gépek textúrázásához leggyakrabban a következő képi nyersanyagokra, fotókra lehet szükségünk és ezeket is készítettük el: -Nyers fémfelületek (Base Metal): A fények kiegyenlítése és a felületi karcok, szálcsiszolási nyomok eltüntetése után a fém saját, homogén színén kívül voltaképpen semmi sem marad. 2
-Festéklepattogzódások (Chipped Paint): Főképp a közelibb felvételeken tanulmányozható, miként is pattogzik le a festék a fémfelületekről. Emellett maszkok létrehozására is igencsak jól használhatóak. -Beton felületek (Concrete Surface): Meglepő módon realisztikus fémfelületek létrehozásához a betonfelületek képe sokszor a legjobb kiindulási alap. -Felületi szennyeződések, koszok (Grunge): Az utólag a felületre került piszkok létrehozásához lesz majd rájuk szükség. 3
-Maszk alapok (Base Mask): Főleg a festéklepattogzódás és a koszolódás mértékének vezérléséhez fognak kellő alapul szolgálni. -Festett fém felületek (Painted Metal): Ezek lesznek az alapként használható fémfelületeink. -Rozsda (Rusty): A felületi oxidációs nyomok, rozsdaátütések, rozsdafolyások létrehozására szükségesek. 4
Ezekből a képcsoportokból kell kiválogatnunk a számunkra leginkább használhatónak tartott képeket, az előnézeti képeket támpontként használva. Válasszuk mindíg azt a képet, amit a leginkább használhatónak ítélünk meg. Nyers fémfelület (Base Metal) - 1 kép Festett fémfelület (Painted Metal) 1 kép Lepattogzó festékes felület (Chippy) 1 kép Betonfelület (Concrete) 1 kép Koszok (Grunge) 2 kép Maszk alapok (Base Mask) 4 kép Rozsda (Rusty) 3 kép Az előnézeti képeknek köszönhetően nem kell minden RAW formátumú képet megnyitogatni. Egyelőre elég csak azokat feldolgoznunk, amelyekre valóban szükségünk van. A RAW formátumú képek feldolgozása ugyanis nem nagy ördöngösség, de mindenképpen időt veszthetünk azzal ha feleslegesen dolgozunk velük. A RAW formátumú képfájlok feldolgozására számos ingyenes és fizetős eszköz létezik, de mi erre a célra most a Luminance HDR nevű szoftvert fogjuk használni, ami bárki számára ingyenesen hozzáférhető az internetről és korlátozásoktól mentesen, teljes körűen használható. A Luminance HDR 2.3.1-es verziója innen tölthető le: http://sourceforge.net/projects/qtpfsgui/files/luminance/2.3.1/ Eredetileg HDR képek kezelése céljából hozták létre az alkotói, de nagy szerencsénkre a RAW formátumot is csodásan kezeli, és nekünk most pont erre van szükségünk. 5
A szoftver kezelése önmagában semmiféle nehézséget nem jelenthet, mivel a kezelőfelülete egyáltalán nem bonyolult. viszont a szoftver telepítése során engedélyezzük a RAW állományok kezelését is, máskülönben erre nem lesz képes a telepített szoftver. Indítsuk el a programot, majd húzzuk be a feldolgozásra ítélt RAW képet a programba, vagy egyszerűen csak nyissuk meg benne. A Result paraméterezőben adhatjuk meg a végeredményként létrehozandó kép felbontását. Igyekezzünk itt optimális értéket kiválasztani, hogy minél több hasznos adatot megtartsunk, de azért felesleges számításokkal ne kelljen a számítógépünknek bajlódnia. Az Operator paraméterező segítségével határozhatjuk meg a majdani konvertálás során a műveletet vezérlő átlagolási eljárás típusát. Ezzel tudjuk befolyásolni a kép eredő kontrasztosságát, színtelítettségét, és egyéb, a későbbi felhasználás során majd nagyon fontossá váló tulajdonságait. A ToneMap gombbal hajtjuk végre magát a konvertálási folyamatot, de ezzel még nem hoztuk létre az új képet, csak a fájlprofilját a Luminance HDR szoftveren belül. Az új, RAW-ból konvertált kép létrehozásához a Save as (Mentés másként) parancsot, vagy gombot kell használni. 6
Lehetőleg a legjobb minőségű JPEG formátumot használjuk ezúttal. Az előzőekben kiválogatott és megfelelő formátumra konvertált képeket aztán ugyancsak egyegy külön rétegre helyezve beágyazzuk a TEX_BAZIS_001.XCF képfájlunkba, hogy bármikor könnyen elérhetőek és felhasználhatóak legyenek. Ha Már minden képi nyersanyagot beágyaztunk a, célszerű azt más néven is elmenteni, mondjuk TEX_BAZIS_PIC_001.XCF néven, már csak a biztonság kedvéért is. 7