» 2 / 1 Interaktív Stílusos Publikus A VILÁG ÖRÖKSÉGE 2013.07 AKI A ROBOTOT TERVEZI A TÜSSZÖGÉS SZEZONJA
t a r t a l o m 04. oldal Lábnyom Magyarország, a világörökségi nagyhatalom 24 20 Kedves Olvasó! Nyakig vagyunk a nyárban, még akkor is, ha az időjárás néha nem ezt 10. oldal Hírek EDUPRESS 12. oldal Trender Új nyár, új ruhatár: CAKÓ KINGA 20. oldal Vészkijárat A fél világ allergiás 24. oldal Profil Az egri kapu védője GANGL EDINA 32 mutatja. Arra nem tudunk hatni, hogy milyen idő legyen, amikor a buli legjobb koncertje lesz, de abban megpróbálunk tanácsot adni, hogyan lehet beosztani a pénzt a fesztiválokon. Márpedig kánikula garantáltan lesz, és a legtöbben ilyenkor a vizet választják. Persze van, aki nem csak akkor ugrik a medencébe, ha a hőség belekényszeríti. Gangl Edina, a magyar vízilabda-válogatott kapusa még a SKIP fotósának kedvéért is fürdőruhát húzott, így mindenki láthatja, milyen egy sellő a vízilabdakapuban. Aki a labdát inkább a szárazon sze- 30. oldal Zoom 3 barlang, amit nem hagyhatsz ki, ha arra jársz 32. oldal Mesterségem címere Az ember aki imád robotolni 36. oldal Tanulópénz Burzsujfeszt vagy koplalós koncert 40. oldal Edzésterv Játék a grundon kívül 44. oldal Mérték Könyv: A hamis Rejtő, meg az igazi Trebitsch Zene: Empire of the Sun Színház: Széles vásznú filmélmény a Dóm téren Film: S betű a mellkason IMPRESSZUM Felelős kiadó: Diákhitel Központ Zrt. Bugár Csaba, vezérigazgató Felelős szerkesztő: Imre Zita, marketing és kommunikációs igazgató Főszerkesztő: Boros Péter Képszerkesztő: Fényes Gábor Júniusi számunk szerzői: Bakó Júlia, Kodova Michaela, Kotsis Márk, Kovács Gellért, Szénási Sándor, Társi István Kiadó: Diákhitel Központ Zrt. 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11. Telefonszám: +36 1 224 9692 E-mail: skip@skip.hu Web: www.skip.hu 12 36 30 reti, annak is van ajánlatunk. Bemutatunk egy nyíregyházi fiatalembert, aki azt vette a fejébe, hogy a legszegényebb gyerekekkel is megszeretteti a focit. És aki már végképp nem bírja elviselni a hőséget, azt leviszszük a föld alá, ahol garantáltan nem lesz melege. Aki viszont csak egy hűs szobába menekül a nap elől, annak Rejtő Jenővel kedveskednénk, de ha az igazi Trebitsch nem lenné elég jó a világ megmentéséhez, akkor segítségül hívjuk Supermant is. Mert mi a SKIP-nél nem átugorni szeretnénk a nyarat, hanem megpróbáljuk belőle kihozni a legtöbbet. Üdvözlettel: Boros Péter 2 3
MAGYARORSZÁG, l á b n y o m Méreteihez képest nemcsak a Nobel-díjas tudósok vagy az olimpiai bajnokok számában tartozik Magyarország az élbolyhoz, hanem a világörökségi helyszínek terén is. Összesen nyolc hazai kulturális és természeti érték szerepel a rangos nemzetközi listán, amely hamarosan újabb magyarországi helyszínekkel bővülhet. a világörökségi nagyhatalom 4 5
Majdnem száz éve, az első világháború pusztítása után vetődött fel a múlttal foglalkozó tudósokban, gondolkodókban, hogy a jobb sorsra érdemes műemlékeknek létre kellene hozni egy elitklubot. Egy olyan szervezeti formát, amelyben a kimagasló, és nemzetközi jelentőségű értékek biztos védelmet kaphatnának. A nagy tervből aztán nem lett semmi, legalábbis a második világháború végéig álom maradt a nagy nemzetközi összefogás. Mindaddig, amíg az akkor éppen a nyugatnak hátat fordító Egyiptom nem kezdett nagyravágyó terveket szövögetni egy jelentős mennyiségű víz (több mint 150 köbkilométer) befogadására alkalmas tározó létrehozásáról. Történetesen a Nílus alsó szakaszánál, Asszuánnál, ahol már volt egy ilyen duzzasztómű. A tervek az ötvenes években még amerikai és brit segítséggel készültek, a tényleges építkezés egy évtizeddel később azonban már a Szovjetunió támogatásával zajlott, az ekkor szokásos, hidegháborús politikai csetepatét követően. Az új duzzasztóművel nem lett volna különösebb baja a világnak, ha az elárasztás előtt álló területeken nem lettek volna felbecsülhetetlen kulturális értékek. Köztük az Abu Simbeli templomok, a még nagyrészt feltáratlan, több évezredes egyiptomi-núbiai kultúra kiemelkedő műemlékei. A szovjet-nyugati szembenállás adott lökést az örökségvédelmi öszszefogásnak, az Asszúáni-gát építése, pláne annak várható pusztítása hatalmas visszhangot váltott ki világszerte, és az Egyesült Nemzetek Szervezetének kulturális irodája (UNESCO) kampányt indított az egyiptomi értékek megmentése érdekében. Hatalmas sikerrel, ötven ország összefogásával az említett Abu Simbel és Philae templomait darabokra szedték, és a közelben újra felépítették. Az értékmentő akció a hatvanas években 80 millió dollárba került, ami még jelenlegi árfolyamon számolva is jelentős, tízmilliárd forint nagyságrendű projektet jelent. Az eredményen felbuzdulva újra erőre kapott az akkor már majdnem fél évszázados ötlet, hogy hozzanak létre egy nemzetközi, államok felett álló szervezetet, ami segít az emberiség egésze számára kimagasló értékek megőrzésében. Az ENSZ 1972-ben stockholmi konferenciáján terjesztette elő az elképzelést, és az UNESCO még ebben az évben döntött az Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről címet viselő anyagról. Az első helyszínt az egyezmény 1978-as ratifikálása után vették fel a listára. Szűk elitklubból népes közösség Annak idején még úgy gondolták, a mezőny legjobbjaiból, a kiemelkedő nemzeti értékekből egy néhány százas nemzetközi klub jön létre. Ehhez képest napjainkra a lista már csaknem ezres nagyságrendű, és várhatóan tovább bővül mondta Visy Zsolt régészprofesszor, egyebek közt az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye) Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke. Az egyezményhez már több mint 187 állam csatlakozott, és a nemzetközi demokrácia és egyenlőség elve alapján természetes igénye mindegyik tagországnak, hogy az ő területén is legyen világörökségi helyszín. Nem mellesleg presztízs és turisztikai szempontból sem mellékes, hogy egy országnak vannak-e a listán szereplő látványosságai mondta Visy Zsolt. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, és azóta nyolc helyszínnel büszkélkedhet. Meglepő módon hazánkban több bejegyzett világörökség van, mint a mozgalmat életre keltő Egyiptomban! Ez utóbbiból mindösszesen hét történelmi emlék szerepel a rangos felsorolásban. Talán azért, mert idehaza hosszú múltra tekint vissza az örökségvédelem hagyománya, idén 141 esztendős az intézményes magyar műemlékvédelem. A műemlékek száma meghaladja a tízezret, a magántulajdonban lévő kulturális örökségi tárgy pedig valamivel félmillió alatt lehet. Páratlan magyar értékek Magyarországról először 1987- ben, akkor azonban rögtön kettő kulturális érték került be a nemzetközi köztudatba: Budapest a Duna-part, a Budai Várnegyed és (a később) az Andrássy út együttesével, illetve Hollókő ófaluval. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai közös szlovák-magyar természeti örökségként 1995-ben, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete egy évvel később, 1996-ban került fel a listára. Három évet kellett várni az ötödikre, de utána éveken át bővült a lista magyar értékekkel: a Hortobágyi Nemzeti Park, illetve a Puszta 1999-ben, Pécs ókeresztény temetője 2000-ben, a Fertőtó-Neusiedlersee kultúrtáj közös osztrák-magyar értékként 2001, nyolcadikként a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj 2002-ben nyerte el a címet. Magyarország gazdag műemlékekben mondta Visy Zsolt, hozzátéve azonban, hogy ezek állaga nem minden esetben kielégítő, bár akár romként is bekerülhet valami a számon tartott nemzetközi értékek közé. Persze a címet nem osztogatják olyan könnyen. Csak akkor van esélye egy várományosnak a listára kerülni, ha az adott területtel kiemelten foglalkozik az érintett ország: nem elég csak szépen kitatarozni az épületet, biztosítani kell annak felhasználását, vagyis látogathatóságát és szerepét is. Nem hátrány, ha napjainkban is élő hagyományok kötődnek az adott örökségi pályázóhoz, nem mellesleg pedig be kell bizonyítani, hogy egyediségén túl az egyetemes kultúra kiemelkedő eleme. A védettség nem csak előnyt, olykor meglepő mód hátrányt is jelenthet. Jól mutatja ezt az idehaza található számta- 6 7
lan elhanyagolt, összeomlás szélén álló műemléki védettségű palota, illetve épület. Az ok egyszerű: a tulajdonosoknak általában nincs elég pénzük a karbantartásra. És ez nemcsak az önkormányzatokra jellemző, hanem a magántulajdonosokra (mondjuk társasházakra) is. A szakemberek számításai szerint egy védett műemléképület felújítása átlagosan 30-40 százalékkal kerül többe, mint a hagyományos ingatlanoké, a működtetése pedig még több pénzt, 70-80 százalékkal többet emészt fel. Hiszen nem lehet mondjuk hungarocell hőszigetelést tenni a kies kastélyra, de a díszes ablakok sem cserélhetők ki remekül szigetelő, ám oda nem illő műanyag nyílászárókra. Ha nincs pénz, nincs csillogás sem. A műemléki listán ráadásul nemcsak múzeumként vagy konferenciaközpontként használható kastélyok szerepelnek, hanem például hidak, présházak, malmok, iskolák, síremlékek, ipari és agráremlékek is. Nem tett jót az örökségvédelemnek a második világháború utáni kommunista uralom: freskókat festettek le vagy jobb esetben falaztak be, paloták díszes homlokzatát glettelték nyíl egyenesre vagy fűrészelték le a kovácsoltvas kandelábereket a burzsoázia elleni harc jegyében. Tombolt a szocreál praktikum. A műemlékek nem csak viszik, hozzák is a pénzt A világ legtöbb országában jó üzlet a műemlékek felújítása, de legalábbis karbantartása. Hiszen a látványosságok csalogatják a turistákat, akik nemcsak a múzeumi belépőt veszik meg, hanem jó esetben a közelben esznek-isznak, és talán még meg is szállnak. Ez pedig akár falunyi embernek adhat munkát és megélhetést: az étterembe nemcsak szakács és pincér kell, hanem alapanyag is. Visy Zsolt elmondása szerint a világörökségi listára kerülés is jó üzlet lehet az érintett térségnek, persze csak akkor, ha jól kitalált elfoglaltsággal vagy programmal várják a turistákat. A római birodalom újra összehozza Európát A közeljövőben felterjesztik a 9. hazai világörökségi helyszínt: a római limes magyarországi szakaszát (más néven Ripa Pannonica) tájékoztatott a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ világörökség titkársága. A pályázat és az ötlet egyik atyja éppenséggel Visy Zsolt, aki limeskutatóként a Magyar Limes Szövetség elnöke is. A kilencedikként esélyes magyar örökség azért is különösen érdekes, mert a római limes mint örökségi helyszín nem hazai adottság, hiszen a Római Birodalom egykori határvonala a mai Nagy-Britanniától egészen a Fekete-tengerig, majd a Közel-Keleten át Afrika északi országait érintve több tucat országban megtalálhatók: ezek római katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges gátak, sáncok és polgári létesítmények maradványai. Idehaza 417 kilométer hosszan 160 objektum lelhető fel 121 helyszínen ezek együtt adnák a világörökségi limes negyedik tagját. Ugyanis az a döntés született az UNESCO bizottságában, hogy a nemzeti pályázatokat egyesítik, így a limes újra egyesíti Európát. Az első brit eleme, a Hadrianus fal 1987-ben került fel a listára, majd 2005-ben a németországi felső germániai és raetiai limes nyerte el a címet, 2008-ban pedig Antoninus fala csatlakozott a hálózathoz. Akkor már egyértelmű volt, hogy később egyesítik az önálló szakaszokat, Magyarország is évek óta dolgozik a projekten. Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária is készíti saját pályázatát, azonban a magyar már elkészült, Visy Zsolt elmondása szerint már jószerivel csak a kezelő szervezet létrehozása és az ehhez szükséges anyagi forrás hiányzik. A limes után jöhet a többi, majdnem tucatnyi, már előkészített pályázat benyújtása a Lechner Ödön független, premodern építészetétől a visegrádi királyi székhely és vadászterületen át az ipolytarnóci ősmaradványokig. 8 9
A hallgatók 40 százaléka dolgozik a tanulás mellett A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) által végzett kutatás eredményei szerint a hallgatók jelentős része, 39 százaléka vállal munkát tanulmányai mellett, leginkább az önköltséges képzésre járók. Az önköltséges finanszírozási rendben tanulók közel kétszer akkora arányban dolgoznak, mint az állami ösztöndíjas képzésben résztvevők. A kutatásból kiderült: a nappali munkarendű hallgatók mintegy egyharmada vállal munkát a tanulás mellett, míg a levelező és távoktatásos képzési rendben részt vevők közel 90 százaléka dolgozik. Bár a nappalis hallgatók esetében gyakoribb az alkalmi vagy határozott időtartamra szóló munkavállalás (52 százalék), több mint egyötödük helyezkedik el teljes állásban már a felsőoktatási tanulmányok alatt. A levelező és távoktatásos munkarendben tanuló hallgatóknál ez az arány jóval magasabb, 90 százalék feletti. A felmérés szerint a munkavállalási hajlandóság és a munkavégzés jellege erős összefüggést mutat a hallgatók életkorával: minél idősebb a hallgató, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony. Kevés a szakember a vegyiparban Évekkel ezelőtt kikerült az iskolarendszerű képzések közül a vegyianyag-gyártó képzés, ami mostanra okoz igen komoly gondot a vegyiparban, hiszen ez jelentette a vállalatok szakember-utánpótlásának bázisát. A kazincbarcikai BorsodChem Zrt. munkaerő-piaci tapasztalatai szerint a megfelelően szakképzett munkaerő utánpótlása azért nehéz, mert Borsod- Abaúj-Zemplén megyében átképző tanfolyamról évenként mindössze maximum 20 fő vegyianyaggyártó szakmunkás kerül ki, és a helyi szakközépiskolában is csak egyetlen évfolyamon folyik vegyésztechnikus-képzés, noha ez a térség a hazai vegyipar központjaként e vegyipari szakmunkások többszörösét is képes volna felvenni. A vegyipari vállalat éppen ezért tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a jelenleg OKJ-s tanfolyami keretek között megvalósuló vegyianyag-gyártó képzés visszakerüljön az iskolarendszerű képzések közé, mert a felnőttképzés keretében nem tudja biztosítani a munka ellátásához szükséges magas szintű szaktudást. h í r e k A Zsolnay manufaktúrával működik együtt a PTE Oktatási-művészeti együttműködésről állapodtak meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és a pécsi önkormányzat vezető képviselői a baranyai megyeszékhelyen június 5-én. A Bódis József rektor, Bachar Najari gyártulajdonos és Páva Zsolt polgármester kézjegyével ellátott megállapodás értelmében az egyetem képzőművész-hallgatóinak speciális kurzusok indulnak Zsolnay kerámia témakörében, a diákoknak a gyárban is lehetőségük nyílik szakmai gyakorlat megszerzésére, a Zsolnay manufaktúra fejlesztési elképzeléseibe illő ötleteiket pedig megvalósítják. Páva Zsolt az aláírással egybekötött sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Zsolnay Pécs meghatározó kulturális öröksége, az Európa Kulturális Fővárosa program részeként kialakított Zsolnay negyed pedig a város gyárhoz kötődését is szimbolizálja. Véleménye szerint fontos, hogy a manufaktúra, illetve termékei ténylegesen, minél több helyen jelen legyenek Pécsen. Augusztus 5-től újra igényelhető a Diákhitel A kifejezetten hallgatói igényekre szabott Diákhitel konstrukciók augusztus 5-től újra elérhetőek, ráadásul az eddig megszokott Diákhitel Direkten történő igénylés mellett a 2013/14-es tanévtől mindez megtehető az intézmények elektronikus tanulmányi rendszereinek hallgatói felületeiről is. Bár még javában zajlik a nyár, a szeptemberi kapkodás elkerülése érdekében érdemes már most időt szánnod tanulmányaid anyagi vonzatainak végiggondolására. Ha úgy döntesz, a képzési díjadhoz vagy a hétköznapokhoz anyagi segítséget szeretnél igénybe venni, augusztus 5-től megteheted. A hallgatók igényei és lehetőségei eltérőek, az is egyéni, neked mire van szükséged, illetve mire elegendőek forrásaid. Ennek megfelelően mérlegeld lehetőségeidet és dönts felelősen! A rekordalacsony, 7,5%-os kamatlábú Diákhitel1 esetében te döntesz, mire fordítod a felvett összeget, legyen az albérlet, tanulmányokhoz kapcsolódó kiadás vagy megélhetés, a Diákhitel2 az önköltségi díjad finanszírozásához nyújt kedvező feltételekkel segítséget. A szabad felhasználású Diákhitel konstrukció esetében havi 15 és 50 ezer forint közötti összeget igényelhetsz, míg a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díjad. Fontos tudnod, hogy a 2013/14-es tanévre vonatkozó Diákhitel igényedet már kétféle módon is jelezheted. A szükséges nyomtatványt vagy a Diákhitel internetes hitelügyintézési felületén, a Diákhitel Direkten (www.diakhiteldirekt.hu), vagy a felsőoktatási intézmények elektronikus tanulmányi rendszereinek hallgatói felületein (ETR/Neptun) indíthatod el. 10 11
ÚJ NYÁR ÚJ RUHATÁR t r e n d e r Fagyi színű tunikák, narancsos árnyalatú ingruhák, vidám színek, érdekes fazonok - ez CAKÓ KINGA csodaszép kollekciója címszavakban. Május óta már üzletekben is árulják a fiatal divattervező ruháit, melyeket ő maga így jellemez: a fülledt nyári éjszakák hangulata adta az ihletet. A földszíneket és a narancsos árnyalatokat kombináltam, a kent lenvásznak és a muszlinok lágy esésével. Minden darab a hordhatóság és a kényelem jegyében készült, megbolondítva egy-egy izgalmas részlettel, szabásvonallal. 12 13
Cakó Kinga már gyerekként megismerkedett a művészetekkel, hiszen többgenerációs művészcsaládban nőtt fel. Nagypapája festőművész, édesapja grafikus, animációs filmrendező, az öccse pedig szobrász. Ő maga - mint meséli - minden ünnepre saját kezűleg készítette a meglepetést, szinte hamarabb tudott a ceruzával bánni és rajzban kifejezni magát, mint beszélni. Így nem is volt csoda, hogy már kislánykorában a divattervezésről álmodott. A nyarakat a nagypapája műtermében töltötte, ahol divatrajzokat készített, próbálta ellesni a trükköket és a fogásokat. A kéttannyelvű gimnáziumban az összes jegyzetét illusztrálta, telefirkálta rajzokkal, érettségi után mégis kommunikáció és közgazdaságtan szakra jelentkezett a Budapesti Kommunikációs Főiskolára. Az egyetemi évek alatt kimentem Olaszországba, a Polimoda egyetem nyári kurzusára, és ott döntöttem el végleg, hogy a divat területén fogok dolgozni. Aztán tettem egy kis kitérőt Londonba a Central Saint Martins School of Artba, ahol tovább mélyítettem a tudásomat, divatmarketinget tanultam. A külföldi utazások nagyon sok tapasztalatot adtak, hogyan kamatoztassuk a tudásunkat a valós életben. Hiszen nem elég, ha valakinek van egy jó ötlete, netán még pénze is, a vállalkozást fenn kell tartani. Kinga azt mondja: nagyon nagy lendületet adott számára az az életszemlélet és a munkához való hozzáállás, amelyet kint tapasztalt. Angliában és Olaszországban is úgy látta, hogy a fiatal tervezők a realitásokból indulnak ki. Amikor hazatért, egy reklámfilmes cégnél dolgozott stylistként, majdnem egy évig. Azért lépett ki onnan, mert az első mini kollekciója miatt állásajánlatot kapott a Magentától, egy női ruhákat tervező cégtől. Itt is eltöltött egy évet, amikor a véletlen egy újabb lehetőséget sodort elé. A Puma ekkor toborozta magyarországi csapatát és éppen arculati tervezőt, vagyis visual merchandisert kerestek. Más cégeknél már volt ilyen pozíció, de a Pumánál Kinga dolgozott először ilyen munkakörben. 14 15
Kereskedelmi érzékkel megáldott divatbolond A visual merchandiser szerepe kreatív és változatos, ő motiválja és támogatja a kollégáit abban, hogy az áru kihelyezésével milyen kereskedelmi sikereket lehet elérni. Kinga azt mondja, imádta a munkáját és a pörgést, élvezte a csapatjátékot és azt, hogy nincs két egyforma napja. Öt országért és 27 üzletért volt felelős. Két év alatt sok új helyet nyitottak, Kinga ezeket felügyelte, és mivel a vezetőség Németországban volt, gyakorlatilag a reptereken élt és folyamatosan ingázott. Ezért érezte egy idő után, hogy muszáj váltani. Szerencsére ez zökkenőmentesen sikerült, és azóta is számíthat a nemzetközi csapatra és volt kollégáira. Később egy fotós ismerősével közösen stílustanácsadó és -átalakító programokat szerveztek nőknek és férfiaknak. Személyi stylist szolgáltatásokat kínáltak, például gardróbrendezést, vásárlást. Ezután került egy újabb magyar márkához, az Amnesiahoz, ahol több munkakört is ellátott, a kereskedőpartnerekért és a marketing megjelenésekért felelt. A divatszakmában eltöltött nyolc év után viszont úgy érezte, ideje, hogy a saját lábára álljon és mások tervei helyett végre a sajátját kezdje megvalósítani. Így készült el az első önálló, 2013-as tavaszi-nyári kollekció. A fővárosban most négy üzletben kaphatóak Kinga csodaszép ruhái, a legújabbak sorbet színben, igazi friss nyári pompában, de egyáltalán nem hivalkodóan. Mindegyik darab szellős és kényelmes, egy-egy izgalmas részlettől vagy szabásvonaltól válnak egyedivé. Bármilyen banálisan hangzik, Kinga számára az a legfontosabb, hogy a ruháit hordani lehessen a mindennapi életben és ne csak a kifutókon. Legalább ilyen sokat számít a nőiesség hangsúlyozása, amit a lágy esésű anyagokkal és izgalmas szabásvonalakkal old meg, hogy mindenki megtalálhassa az alkatához és az egyéniségéhez legközelebb álló darabokat. Kinga munkái épp olyan egyszerűek és elegánsak, mint a vadonatúj márkanév, röviden: CAKÓ. 16 17
Rendben. Főzni megint divat. Sőt laptoppal, tablettel főzni még inkább, köszönhetően a rengeteg minőségi főzőoldalnak. Csakhogy mit csinál az ember, ha nem akarja zsíros, fűszeres kézzel továbbgörgetni a receptet? Megfordítja a fakanalát. Az Umbra ispoon a világ legegyszerűbb ötlete: fakanál kapacitív stylusszal. A hétcolos szilikon borítás ráadásul kosztaszító. 1800 forintért ajándék. A gyártók így nyár közepén nem kényeztetnek forradalmi újdonságokkal. Itt van viszont ez a zseniálisan felesleges kütyü, a Scosche boombottle. A lényege nem több mint hogy zenét játszik le, jó hangosan. A vezetékkel vagy anélkül is feltölthető eszköz trükkje, hogy éppen biciklis kulacs méretű. Vagyis belefér a szabvány bringák kulacstartójába. Aztán irány a balatoni kerékpárút. Legalább mindenki tudni fogja, hogy jövünk. Ütés- és vízálló, üzemideje 7 óra egy felöltéssel. Az ára pedig 30 ezer forint körül mozog. Ilyesmi volt már, épp ilyen nem. Mi lenne, ha az AA akkumulátorokat (értsd: ceruza), egyből a laptopról töltenénk? Erre ad választ az USBCELL találmánya, amely a nevéből fakadóan USB csatlakozóról tölthető közvetlenül. Ha a kis kupakot lecsukjuk, teljes értékű akksikat kapunk. A hasznosságáról még nem győződtünk meg, de több magyar boltban is árulják. Párban 3300 forint környékén. Aki nem tudná, szigorodott a büntető törvénykönyv. Már nagyon kevés alkohol fogyasztása után is bűncselekmény lett volán mögé ülni. A nagy nyári melegben viszont néha lecsúszik egy hideg fröccs. Ha nem tudunk ellenállni, de tudni akarjuk, hogy vezethetünk-e már, itt a világ első okostelefonra köthető házi alkoholszondája. A Breathometert az azonos nevű cég gyártja. Hamarosan megrendelhető lesz, várhatóan 15 ezer forint alatti áron. Ez tipikusan az a kütyü, amelynek haszna csak működés közben derül ki. A 30 dekás nyakbavaló személyi hűtő lényege, hogy vizet párologtat. Ebből két dolog derül ki: nem könnyű a szerkezet, nyakban kell viselni és vízzel kell feltölteni. A működési elv szerint a nyakra simuló felületet hűti, és ezzel a vérereket. 10 ezer forintért vannak tele vele a világ webshopjai. Ez egy óra. Dizájn óra. Vagyis nem tud többet, minthogy mutatja az időt. A különlegesség az, ahogyan mutatja. A gyártó - Nou Clock - külön kézikönyvet mellékel a kis tányérhoz, amelynek felületén különböző fényességű csíkok és sávok jelzik az órákat és a perceket. Mert ezt meg kell tanulni leolvasni. Egyébként jól mutat egy modern lakásban vagy irodában. Amúgy papírból és műanyagból készül, tucatnyi színben. 18 19
A FÉL VILÁG ALLERGIÁS vészkijárat Kutyaszőrtől a földimogyoróig ÉS AKAD, AKI A FÉL VILÁGRA ALLERGIÁS A világon nekem van a legidétlenebb allergiám. Nem mintha vágynék egy igazira, egy komolyra, mert lehet, hogy idővel azt is megkapom. Van, akinek az immunrendszere a pollenre, az atkára, a tisztítószerre, az ételszínezékre reagál túlzott formában, vagy éppen a napsütésre. Olyanok is élnek szép számmal közöttünk, akik nem bírják a lisztből készült ételeket, esetleg a tejes dolgokat. Más a fagylalt körül legyeskedő darázs vagy a lóhere virágzatán serényen dolgozó méhecske látványától is lebénul, tudván, hogy ha a fullánk a bőrbe kerül, akkor valóban nagy a gond. Mázlista vagyok. Tőlem virágozhat a parlagfű, meg a pihéit több kilométeres körzetben terítő nyárfa, észre sem veszem. A kutya szőrétől sem tüsszögök vöröslő szemmel, és földimogyorót is ehetek anélkül, hogy bedagadna a szám és a nyelvem. Szégyellem leírni, hogy az én szervezetem mivel áll hadilábon (mert az igazi, az egész nyáron allergiások most biztosan ökölbe szorítják kezüket), de mégis megteszem. Allergiás vagyok a inkább majd egy kicsit később árulom el. 20 21
A begyulladt szem begyulladt tulajdonosa Tóparti kirándulásnak indult egy kis horgászattal vegyítve, ügyelet lett a vége. A tóban megmostam a kezemet, a kezemmel aztán megdörzsöltem a szememet, majd nagyon ügyesen megpaskoltam a hátamat, ameddig elértem. Az alkarom viszketett, naná, hogy megvakartam, mint ahogy a mellkasomat és a lábszáramat is. Ezek voltak azok a mozdulatok, amelyeket nem kellett volna megtennem, ugyanis ahol a vizes tenyeremmel megtapogattam a testemet, ott pillanatok alatt vörös foltok jelentek meg. A vörös foltoknak van egy olyan ördögi tulajdonságuk, hogy viszketnek, majd ha megvakarja őket az ember, akkor hamarosan hólyagosra dagadnak. Tanúsítom, ez pontosan így történt. Közben a kocsonyás szememből ömlött a könny, csakis a legrosszabbra tudtam gondolni: meg fogok vakulni, ezalatt folyamatosan tüsszögtem, ráerősítve arra, hogy a szemem világának valóban annyi. A halkaja bosszúja Allergia - mondta a körzeti orvos, de, a mire kérdésemre csak széttárt karokkal felelt, majd hozzátette azt is, hogy: passz. Másnapra egyébként semmi bajom sem volt, a hólyagok visszahúzódtak és a szememet sem éreztem menthetetlennek. Évekig nem volt hasonló tünetem, egészen addig, amíg a húszon X-edik születésnapomra kaptam egy akváriumot, halakkal (mert annak úgy van értelme). A halakat néha meg is kellett etetni, adtam nekik lemezes tápot, meg később - hogy legyen b menüjük is - vásároltam szárított szúnyoglárvát, és azt szórtam a vízre. Nem csipesszel, hanem csak kézzel. Néhány pillanat múlva már támadtak is a foltok, a vörös színűek, a szemem pedig ismét eljátszotta a nagyhalált, amitől újra kétségbeestem, de legalább megtudtam, hogy az allergiám okozója nem más, mint a szúnyoglárva. Akiknek nehéz elkerülni Köszönöm, én jól vagyok, és az akváriumban a halaim is jól érzik magukat, igaz az étlapjukról örökre lekerült a szúnyog lárvája. Érdekes, hogy a kifejlett, repülő és vérszívó példány nem vált ki allergiás védekezést szervezetemből, megcsíp, megvakarom és kész. Csak a lárva, amellyel a találkozást a nullára tudom építeni. Másoknak - hazánkban minden harmadik embernek - nincs ekkora szerencséjük, ők mindennap megküzdenek a környezetükkel. Minden nap zsebkendők tucatjait használják el, minden étkezéskor oda kell, hogy figyeljenek arra, hogy mit esznek és isznak, merre járnak, miben alszanak, milyen növényhez vagy állathoz érnek hozzá. Nekik, több mint 2 millió embernek, az allergia nem 30 évente kétszer előforduló kellemetlenség, hanem hosszan tartó, sokszor állandósult állapot. Nehezen kapnak levegőt, gyulladt a szemük, viszket a szájpadlásuk és a bőrük, miközben fáradtnak érzik magukat, fáj a fejük és rosszabb napokon szédelegnek és hányingerük is van. Multifaktoriális betegség A genetika, az immunológia, a pszichés tényező és elsősorban a környezeti ártalmak húzódnak a háttérben. Az egyik leggyakoribb allergiafajta a szénanátha: a levegőben utazó virágporok, pollenek okozzák a tüsszögéssel, orrfolyással, szemszárassággal járó betegséget. Aztán ott van az életveszélyes tünetekre is képes asztma, amelyet a nehéz fizikai megterhelés és stresszhelyzet mellett a virágpor és a kutya-macska szőr is kiválthat. Az ételallergia leggyakoribb jele a csalánkiütés, viszkető érzés, zsibbadás a száj körül, köhögés hasmenés és hányás. A mogyoró, a tehéntej, a tojás, a szója, a liszt, a hal és a kagyló okozza a legtöbb problémát. A gyógyszerallergia is a nemkívánatos immunválaszok közé tartozik. A tüneteket fontos idejében felismerni, mert akár életveszélyessé is fajulhatnak. Ott van még az alattomos fémallergia, amikor a nyaklánc vagy a fülbevaló tulajdonosa saját bőrén tapasztalja meg a gyulladást. Egy méhcsípésre allergiás viszont látatlanban kiegyezne egy kis bőrpirossággal, hiszen az normális reakciónak minősül a szervezet részéről. Allergiás esetben azonban a bőrtünetet egy másik szervrendszerünk válasza is kísér. Idegrendszeri, keringési és légzőszervi problémák léphetnek fel, amely vérnyomáseséssel, szapora szívveréssel, eszméletvesztéssel és sokkal is együtt járhat. Kicsi vörös visszavág (harmadik felvonás) Az esővizet összegyűjteni hasznos dolog. Az egyik ereszcsatorna a ház falán egy hordóba érkezik levezetve a csapadékot a háztetőről. Néhány hete már mi is esővízzel öntözünk. A szobanövények kifejezetten szeretik, ha nem csapvizet használunk, sőt a szúnyogok is előszeretettel használják a hordót, tegnap bedagadt szemmel és hólyagos karral fejeztem be a locsolást. A lárvák ismét kitettek magukért 22 23
EGRI KAPU VÉDŐJE profil AZ Többszörös magyar bajnok vízilabdázó, olimpikon, aki a napi több edzés mellett egyszerre több szakon is tanul az egri főiskolán. Gangl Edina 23 évesen már azt is tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni akkor, ha véget ér a sportpályafutása. Sikeres, szép, szereti a fényképezőgép is, ezért egyre többször jelenik meg az újságok címlapján. A SKIP olvasóinak elárulja azt is, szívesen fogadja-e az ilyen felkéréseket. 24 25
ANGL EDIN Miután az autóból kiszálltál az uszoda mellett, és találkoztunk, több ember is szembe jött az utcán. Szinte mindenkivel úgy beszéltél, mint régi ismerőssel. Volt olyan, akinek a kutyáját is névről ismerted. Ez egy olyan közeg, ahol nagyon szorosak a kapcsolatok. Eger eleve egy olyan kis város, ahol könnyen talál ismerősökre az ember. Itt a három uszoda között, az étteremtől kezdve az úszómesterekig, mindenkit ismer az ember. Mikor jöttél rá, hogy vízilabdázni szeretnél? A 2004-es olimpiai férfi döntő volt az a mérkőzés (magyar-szerb drámai meccs volt, magyar aranyéremmel - a szerk.), ami miatt nagyon megtetszett a vízilabda, és mivel úszó voltam, a labdát pedig szerettem, adott volt, hogy ezt a sportágat válasszam. Kicsit rosszindulatú leszek. Aki úszóként lesz vízilabdázó, annak nem biztos, hogy olyan jól megy az úszás és azért vált? Nem mondom, hogy kiemelkedően jó úszó lettem volna, de mindenképp a víz közelében szerettem volna maradni. Bevallom, nem szerettem és ma sem szeretek gyorsban úszni. Viszont már kiskoromban is szerettem focizni, kosarazni, röplabdázni, az életem része volt a labda is. Így alakult, hogy kapus lettem. Mosonmagyaróvárról származol, ott nem igazán van nagy vízilabdaélet. Hogy kerültél végül Egerbe? Győrben kezdtem vízilabdázni, aztán úgy éreztem, hogy a fejlődésem érdekében muszáj lépnem. Pestre kerültem, majd Egerbe, ahol a főiskolát is végzem. Úgy gondolom, kellett ez a váltás. Sajnos, így a családom messze él, de mindennap beszélünk. A döntésemnek ez az egyik negatívuma, nem egy leányálom, hogy a családomat csupán félévente látom, de szükségszerű volt ezt az áldozatot meghozni. Említetted a főiskolát. Milyen szakon tanulsz? Testnevelő-edző szakos vagyok, és mellette van egy 50 kredites mozgókép szakirányom, mindezekkel párhuzamosan letettem egy edzői vizsgát, jövőre a rekreáció és egészségfejlesztő szakon leszek elsőéves hallgató, újra. Pont akkor ünnepled a 23. születésnapodat, amikor beszélgetünk. Nagyon sok van még a sportpályafutásodból, de amikor vége lesz, mivel szeretnél foglalkozni? Mindenképp a sport környékén szeretnék maradni, ha tanítanom kell, azt is szívesen teszem majd, de őszintén inkább az edzői pálya felé húz a szívem. Szeretem látni, ahogy felnőnek a gyerekek, és szeretnék én is olimpikont nevelni. 26 27
ANGL EDINA A közeljövőben milyen kihívások várnak rád? Most az Universiadéra készülünk, ez az egyetemisták olimpiája, amelyet szeretnénk megnyerni. Ez azért is lesz érdekes, mert olyan világverseny még nem volt, ahol előzetesen ne tudtuk volna felmérni az ellenfelek erejét, most pedig nem tudjuk, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok. Bízom a csapatban, mert a csapategység jó és az már egy plusz, amely előre vihet. Nagyon szeretnénk megnyerni az aranyérmet. Pár hónapon belül kezdődik a magyar bajnokság is, és az ideihez hasonlóan szeretnénk a bajnoki címet Egerben tartani, ahogy a magyar kupát is. A nemzetközi kupában pedig jó lenne, ha nemcsak negyedikek lennénk, hanem végre a dobogóra is felállhatnánk. Van, hogy naponta többször is edzetek, több szakon tanulsz egyszerre a főiskolán. Mire marad időd? Egy napom úgy néz ki, hogy felkelek és elrohanok az iskolába, onnan lerohanok az edzésre, aztán onnan vissza az iskolába. És amikor van esti edzés is, akkor éjszakára marad a tanulás. Nem könynyű, de nem megoldhatatlan feladat. Elnézőek veled a TANÁROK? Igen, de nem szeretem, ha éreztetik velem, hogy sportoló vagyok, netalántán valaki szerint kiváltságos. Egyéni tanrendem van, az órákon nem kell megjelennem, de nem is tudnék a sok edzés miatt. Szeretek megküzdeni a jegyekért. Előfordult már olyan, hogy hamarabb kaptam meg a jegyet egy szenvedős tantárgyból, azért nem szóltam, de azt szeretem, ha egy lapon kezelnek a többiekkel. Csinos vagy és sikeres, amivel együtt jár az is, hogy hasonlóan a SKIP-hez, felkérnek egy címlap fotózásra. Szívesen vállalod? Volt már rá alkalom, de azt azért nem mondom, hogy hetente kérnek fel. Persze, ha megkeresnek, akkor szívesen elfogadom! 28 29
BARLANG, AMIT NEM HAGYHATSZ KI BARLANGFÜRDŐ - MISKOLCTAPOLCA Ha elég a gyaloglásból és csobbanni szeretnél, irány Miskolctapolca, a Barlangfürdő. A természet csodájának és a modern vízi parkoknak az ötvözete, de mégis patinás hangulatot áraszt. Először csak külső medencéket építettek, de ma már a barlang folyosóin és termeiben is lehet élvezni a gyógyhatású vizet. Van dögönyöző, vagyis sárkányfejekből sugárban ömlő víz, pezsgőfürdő, mindezt a világítás is egyedivé teszi. Ha pedig levegőre vágysz és a tájat is megnéznéd, a kinti medencét is használhatod. Éjszakai fürdőzésre is van lehetőség, a nyári szezonban minden szombaton este 8-tól éjfélig tartanak nyitva. zoom BARADLA BARLANG Esküvőket is tartanak Észak-Magyarország leghíresebb cseppkőbarlangjában. A Baradla a szlovák határon is átnyúlik és már majdnem 20 éve a Világörökség része. Medúzák, Pálmalevelek, Indiai pagodák terme, Teknősbéka terem csak néhány azokból a fantázianevekből, amelyeket a cseppkövek és termek kaptak. A 19 méteres Csillagvizsgáló hazánk legnagyobb cseppköve. Itt kúszást-mászást igénylő extrém barlangtúrákra is bejelentkezhetsz. A rövid túra egy 60 perces séta kiépített úton. Az Aggteleki-karszt vidékének barlangjait már az őskor embere is ismerte, sőt egynéhányat lakhelyül is használt PÁL-VÖLGYI BARLANG Ha a nyár nem tréfál, és nem segít az utcai vízpermet vagy a bulik jégkockája, érdemes alább adni, egészen a mélységekig. Ha tutira 10 fokban hűsölnél, válassz egy barlangot. Nem is kell messzire menni, csak a Kolosy térig, onnan pedig busz visz a Pál-völgyi-barlanghoz. A kiépített útvonalon egy túra alig egy óra és éppen fél kilométer. A második világháború alatt óvóhely volt, azóta az egyik legnagyobb idegenforgalmi látványosság. Leginkább cseppköveiről nevezetes, a csillogó kalcitkristályokat és kagylólenyomatokat egy különleges színházteremben is megcsodálhatod. 30 31
az ember, aki imád ROBOTOLNI mesterségem címere Kiskorában mindent szétszedett, ami a keze ügyébe került, még a méregdrága távirányítós autók sem bírták sokáig ép belsővel a polcon. Ladik Szabolcs Viktor kíváncsi gyerek volt, legtöbbször a mi mozgatja? és a hogyan? kérdésre kereste a választ. A szülei pedig dobozba gyűjtötték a kibelezett kütyüket, alkatrészeket, hátha lesz még belőlük valami. Nem lett. Nem úgy a gyerkőcből, aki 23 éves, villamosmérnök hallgató és versenyző robotokat tervez, illetve épít. Ő a SKIP pályázatának egyik győztese. (Fontosnak érzem megjegyezni, hogy kapott fémépítő cuccot is, meg legót, ahol nem a szét-, hanem az összeszerelés volt a cél, sőt annak ellenére, hogy a számítógépe gyakori vendég volt a szervizben, hamar belejött a javításába.) 32 33
ehhez mérten támogatják őket. Magyarországon még mindig ipart próbálunk építeni, pedig sok jó agy kallódik el, vagy megy külföldre támogatás hiányában. folytatja a fiatal villamosmérnök hallgató. Folyamatosan követem a témában tevékenykedő kollégákat, ötletekből és tudásból sok van, a befektetés hiányzik. Itt van az egyik legjobb példa, a magyar holdjáró, a Puli. Ők is a kutatás élvonalában szerepelnek, de keservesen gyűjtögetik a forintokat egy-egy alkatrészhez. Mi is ugyanezt csináljuk a keleti régióban, csak nekünk még ennyi támogatás sem jut. Ladik Szabolcs Viktor és barátnője között naponta beszédtéma a költözés. Ugyanis rengeteg vállalkozó a barátján látja azt, hogy hiába jó az ötlet és a megvalósítás, Kelet-Magyarországon nincs piac. Sokan buknak bele abba, hogy röghöz kötik magukat lélekben. Szabolcs is nehéz szívvel költözne el Nyíregyházáról, de ha nagyon nem megy - azt mondja -, tovább kell lépni. Nem biztos, hogy külföldre, csak egy gazdagabb és egyben támogatóbb régióba, ahol ugyanannyi munkáért jóval több pénzt vihet haza egy villamosmérnök. Nem esik messze a villamosmérnök Édesapám műszaki beállítottságú ember volt, de sajnos nem volt alkalmam őt jobban megismerni. Édesanyám testnevelés tanár, világbajnok futó. Egyik ágról az affinitást örököltem, a másikról pedig a versenyszellemet. Nagyszüleimtől is rengeteg támogatást kapok, ők is látják, hogy ez a jövő mondja Ladik Szabolcs Viktor, amikor arról kérdezem, hogy a villamosmérnöki pálya, no és persze a robotok iránt honnan jött a vonzalom. Hogy a versenyszellemre miért van szükség, az egy kis magyarázatot kíván: versenyző, focista robotokat készít a csapatával, már a sokadik szériát gyártják, hangzik kicsit nagyképűen, a valóságban azonban minden versenyre áttervezik a jószágot. Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci Nem R2D2, nem is C3PO, de mégis robot Az egyik legrangosabb világverseny a RoboCup. Itt azt a célt tűzték ki, hogy 2050-re az akkori BL-győztes focicsapatot képes legyen legyőzni egy robotfoci együttes. Ahhoz, hogy mindenki egyformán magáénak érezhesse a versenyt, különböző kategóriák vannak - az embernagyságú lépegető focirobotoktól kezdve a kisebb, kerekeken gurulókig. A pénztárca vastagsága szabja meg, hogy ki, melyik kategóriában indul. Nagy egyetemek és ipari vállalatok támogatásával szerepelnek itt csapatok. Szabolcsék az olcsóbb, vagyis kisebb kerekeken guruló fociligában szerepelnek, 2011-ben Isztambulban már sikerült legyőzniük a japánokat. A mérkőzés egyébként olyan, mint a valóságban (vagy majdnem olyan): egy 3x2 méteres műfüves pályán játszik két csapat, egy kapus és egy csatár. Van középkezdés meg tizenegyes úgy, mint az igaziban. Persze itt is az győz, aki több gólt lő. A játékos iránytűvel és giroszkóppal figyeli az ellenfél és a saját kapuját, nehogy öngólt lőjön, közben jó, ha a labdára is összpontosít, mert azt az ellenfél könnyen megszerezheti. Minden focista robot saját tervezésű, gyári készletek szóba sem jöhetnek. Forgácsoló műhelyben készül az alváz és a mechanika, az elektronikai laborban pedig a nyomtatott áramkör és a programozás. Az ember, ha robotról hall, akkor a fejében megjelenik egy robotkép: van karja, meg lába, mint a filmekben. A valóságban azonban ezek legtöbbször máshogyan néznek ki. Szabolcs szerint a robotnak az a szerkezete számít, amely emberi beavatkozás nélkül is képes cselekedni és dönteni. Persze mindenkinek először R2D2 és C3PO jut eszébe, de az autóban a kipörgésgátlótól kezdve a pláza mozgólépcsőjéig mindent bonyolult automaták vezérelnek - robotok. Ott vannak az USA drónjai. Önműködő repülőgépek: megfigyelnek, és ha kell, be is avatkoznak. Kicsit félelmetesnek hangzik robotokra fegyvert rakni, de a világ ebbe az irányba halad, mindent gépesítünk, így a hadviselést is. A robotok építenek és támogatnak is, ha kell. Vannak olyan országok, ahol tanulási nehézségekkel szenvedőknek - autistáknak például - rengeteg érzékelővel felszerelt interaktív robotot adnak, akik segítenek feloldani a gátlásokat, és beszéd nélkül képesek fejleszteni a gyerekek képességeit. Nemet mondott a kudarckerülésre Ladik Szabolcs Viktor sikerkereső típusnak tartja magát, akit folyamatosan hajtanak a kihívások. Ebben a bukás is benne van, azonban azt érdemes szem előtt tartani, hogy a világunknak szerves része lett az információtechnológia, és aki ezen a területen tevékenykedik, új dolgokat fedezhet fel. No meg igény is van rá. Az ifjú villamosmérnököt egyáltalán nem töri le, ha valami nem sikerül. Csoda lenne, ha minden rögtön működne. Néha éjszakába nyúlóan keressük a hibát, de feladni még egyszer sem kellett. Jó, ha az ember elrakja a problémát 1-2 napra érlelődni. Egy robot elkészítése igen összetett feladat, és nem a tökéletességre kell törekednünk, hanem az optimálisra. Minél olcsóbb és könnyebb legyen, a másik pedig az egyszerűség. És nem árt mindent leírni, mert egy hét múlva elfelejti az ember, hogy azt a kék vezetéket miért tette oda. Társi István A villamosmérnök is pénzből él A robotokban az az izgalmas Ladik Szabolcs Viktor szerint -, amikor kezd összeállni a kép, hogy mi lesz az alkatrészhalomból. Egy mozgó valami. A focista robotnál komolyabb kihívásnak tartom a tanuló robot irányt. Egy programtervező barátommal genetikus algoritmus segítségével a környezethez alkalmazkodni tudó, tanuló robotot is készítettünk már, igaz még a kezdeti fázisban járunk. A legnagyobb gond a forráshiány, hiába születnek jó ötletek, ha pénz híján nem lesz belőle semmi. Ott van például Irán. A versenyeken benne vannak a top 5-ben, rájöttek arra, hogy a tudás és a technológia az, ami fellendíti az országukat, és 34 35
URZSUJFESZT vagy koplalós koncert tanulópénz Lehet-e ma olcsón fesztiválozni? Egy fesztivál nyaralással ér fel. Ha a fesztiválokon elkölthető pénz nagyságrendjét nézzük, akkor mindenképpen. Ha pedig abba is belegondolunk, hogy a magyarok fele 2013-ban egyáltalán nem tervez nyaralást, még érdekesebb lehet, hogy a vakációt mennyiből úszhatjuk meg valamelyik nagy nyári fesztiválon. A jegyár felett a napi költésünk Minden évben, minden fesztivállal kapcsolatban elmondható, hogy olyan élményeket, koncerteket, tapasztalatot kaphat a látogató, amelyet így egyben sehol máshol nem érne el. Ilyen értelemben egy hét kulturális és zenei dömpingje megfizethetetlen. Bár feltételezzük, hogy szomjazni és éhezni semmilyen koncert közben nem az igazi, igenis lehet spórolni a fesztiválokon. De ennek mostanában az egyetlen módja a visszafogott étel- és italfogyasztás. És a jegyelővétel. Jegyben, karszalagban kit egyéni mérlegelésre kényszerít. A magyar fesztiválok belépői nem olcsók. Még az olcsók sem azok. Még akkor sem, ha tudjuk: a legnagyobbnak tartott Sziget idei költségvetése meghaladja a 3 milliárd forintot. Ezt pedig valahogy bevételben is produkálnia kell a szervezőknek. A jegyárak persze messze nem egyformák. Ha úgy döntünk, hogy végig maradunk egy-egy fesztiválon, nincs más megoldás, mint a hetijegy. Persze ez is drágább, mint tavaly, de a bérletek ára valójában nem ugrott meg az elmúlt években, talán csak az infláció mértékével nőttek. A most következő lista persze nem teljes, de a rendezvények költségeiről átfogó képet adhat. átlagosan 4-6 ezer forint. Volt tavaly. Hasonlíthatnánk a fesztiválozás költségeit a magyar átlagbérhez, csak hát a magyar egyetemista nem keres átlagbért sem, ezért valójában nincs mihez hasonlítanunk. A családi költségvetés és a saját egyéni jövedelem minden- Diákként a legolcsóbb fesztiválok egyike az EFOTT. Persze ha a nevét nézzük, ez az egyetemistáknak és főiskolásoknak szól (a kezdetekben legalábbis így indult). Bár a június végi esemény már véget ért, diákigazolvánnyal 36 37
már 15 490 forintért kapható volt a hetijegy. Szintén az olcsóbbak között említhető a rakamazi Hegyalja Fesztivál, amelyet 23 ezer forintért élvezhetett végig a látogató. A soproni Volt az egyik legnépszerűbb nyári rendezvény. 29 900 forintért mérték a teljes fesztiválra érvényes karszalagot idén. És ide vehetnénk a zamárdi BalatonSoundot (ezen írás megjelenésekor indul) is mert testvér rendezvényről van szó, csak hát hiába volt 39 ezer forint a bérlet ára, az már hetekkel a rendezvény előtt elfogyott. Aztán ott a nagybetűs Sziget fesztivál. A megkerülhetetlen óbudai egy hét 58 ezer forintot kóstál. Ha sátraznánk - és a szállásárakra hamarosan úgyis rátérünk -, akkor 66 ezer forint. Ez már fájó összegnek tűnhet. De csak akkor, ha nem számoljuk, hogy a 14 ezer forintos napijegyekkel ez az összeg már a fesztivál negyedik napján elfogyna. És ha egy kicsit másféle igényeket nézünk, még mindig megkerülhetetlennek tűnik a Művészetek Völgye. A Balaton-felvidék hagyományos falubejárós eseménye diákként, három napra 7200 forintba kerül idén. Ha a mindig nehézkes szálláskeresés akadályt jelentene, akkor viszont érdemes napi belépőben gondolkodni. Ezt 3200 forintért mérik. És ha amúgy sem tudjuk, akarjuk végigbulizni a fesztiválokat, mindenképpen napi karszalagot fogunk kérni. A napijegyek ára a bérletekhez hasonlóan komoly szórást mutat. De ha sokalljuk, érdeklodjünk utána, mennyibe kerül ma egy jegy egy komolyabb koncertre. Ebből mindjárt megállapítható, hogy a legdrágább fesztivál jelenleg (mint az előző években is) a BalatonSound. És ugyan késő bánat, de az igazi spórolás a belépőkön úgy oldható meg, ha elővételben vesszük őket. Valamikor tavasszal. Odamenni, ott aludni A fesztiválokra való eljutás költsége viszonylag könnyen számítható. Akár Sopronba, akár Rakamazra elég rápillantani a MÁV vagy a Volánok aktuális jegyáraira, és mindenki tudni fogja, hogy mennyiért utazik. A legnehezebben megközelíthető a fentiek közül a Művészetek Völgye, de még oda is viszonylag könnyű eljutni. Ha tényleg több napra tervezünk, akkor nélkülözhetetlen lehet a szállás. Ez viszont nagyon is helyszínfüggő. Mert míg utazni könnyű az országban, megszállni már nem annyira. A Hegyalja Fesztivál például ingyen adja a sátorhelyet a bérleteseknek. Az ottalvós hetijegy szintén megoldja a sátorozók problémáit a Sziget esetén. Van kemping a BalatonSoundon is, igaz ahhoz már külön karszalag kell, viszont 33 ezer forintért két személyes VIP sátrat kaphatunk, ami azt jelenti, hogy egy ember egy éjszakára 4100 forintot fizet. Ennél olcsóbban pedig nemigen lehet szállást találni Zamárdiban. Persze aki szeretne, az a szervezők által is ajánlott motelekben, szállodákban is talál kedvezményes alvóhelyet. A szállások ennél olcsóbbak nem lesznek. Vagyis aki éjszakánként nem tud legalább 4 ezer forintot kiköhögni, és nem szeretne sátrazni sem, az nehéz helyzetbe kerülhet a fesztiválozás idején. Hideg ételek, meleg italok A fesztiválokra ma már profi vendéglátóipar épül. Azonban még egy kis büfé kitelepülésének is komoly költségei vannak, képzeljük el, hogy egy igényes, teraszos söröző felépítése mennyit vihet. Így érthetobbé válik, miért kerül az ital és az étel annyiba a fesztiválokon amennyibe, mert a költségeket legfeljebb egy hét alatt kell behozniuk a tulajdonosoknak. Idei árakat még alig ismerünk, de feltételezzük, hogy a 2012-es árazás csak keveset változik erre a nyárra. Bár Kapolcson is lehet drágán és olcsón étkezni, és azt is tudjuk, hogy a sör idén is a BalatonSound környékén lesz a legdrágább, mérvadónak tekinthetjük fesztiválárazás szempontjából a Volt és a Sziget étkezési és italozási költségeit. Csak rajtunk múlik, hogy zsíroskenyérrel húzzuk ki a koncertek közti időt, vagy gourmet módjára válogatunk a viszonylag komoly kínálatból. Ha az olcsóbbik végén fogjuk meg a dolgot, akkor egy jól formázott lángosba Sopronban 500 forint alatt, a Szigeten viszont 700 forintnál drágábban haraphatunk bele. Ha hot-dogot ennénk, már nincs ilyen nagy eltérés: 600-800 forint között keresgélhetünk. Egy tál rendes főtt étel viszont idén sem lesz ezer forint alatt, sőt minőségtől függően minden fesztiválon nagyjából 1000 és 3000 forint között lakhatunk jól, már ha ragaszkodunk ahhoz, hogy flekkennel, csülkösbabbal, esetleg valami grill csodával lakjunk jól. Azt is mondják, hogy egy fesztivál igazi fokmérője a sör ára. Idén a Szigeten 600 forint környékén lesz egy korsó csapolt sör, de a Volt esetén sem számíthatunk 500 forintnál kevesebbre. Persze üljünk csak le bárhol a Balaton partján vagy Budapesten. Ennél sokkal olcsóbb sört kevés helyen mérnek. Röviditalból megint nagy a szórás, de fesztiváltól függetlenül a minőségi égetett szeszek adagját 7-800 forinttól érdemes számolni, míg a változó (de általában) iható minőségű folyóbor sem áll meg 250 forintnál olcsóbban decinként. Azon viszont ne lepődjünk meg idén sem, ha az üdítok ára közel lesz a söréhez. Hogyan költünk mi? Az elmúlt évek fesztiváljainak tapasztalata az volt, hogy a látogatók naponta durván 4000 és 6000 forint között költöttek átlagosan. Példaként vehetjük ennek az ezt az átlagot kiadó alsó és felső költést. Az önmegtartóztató és pénzt szóró fesztiválozó között ugyanis nagyok lehetnek a különbségek. Fogjuk az aszkétát, és elküldjük a Hegyalja Fesztiválra. Mondjuk Budapestről. Az ő utazása 4660 forintos vonatjeggyel oldható meg. A fesztiválbérlet 23 ezer forintjába kerül. Szállása ingyen van, mert sátrazik. Tegyük fel, hogy tényleg nem nagy evő és nem iszik sokat. Napi egy adag melegétel, napi kétszeri kisebb étkezés, 2 korsó sör, és néhány üveg ásványvíz, amire költ. Az ő teljes heti költése így szerényen is 54000 forint körül lesz. Pénzes barátunkat viszont elküldjük Budapestről Zamárdiba. Az utazást ő barátokkal és autóval oldja meg, legyen ennek a költsége így 3000 forint. A fesztiválbérletet még időben megvette 39 ezer forintért, de a Balaton partján már nem fogja vissza magát, és szállodában alszik. Megissza a napi 5 korsó sört. Eszik, naponta akár négyszer is, amit csak megkíván. És az éjszaka közeledtével nem tagad meg magától egy-két koktélt sem. Ő a számításaink szerint a BalatonSoundon mintegy 104 ezer forintot költ el. És ehhez hozzá kell tennünk, hogy ez a fesztivál rövidebb, mint a rakamazi. És akkor álljon itt még egy példa. Amikor a racionálisan gondolkodó, de anyagilag átlagos helyzetben lévő fővárosi fesztiválozót nézzük. Ő nem vesz hetijegyet, otthon alszik, BKV-val megy a Szigetre minden nap. Nem sajnálja magától az italt és az ételt, de nem is dőzsöl. Két napijegyre tett félre 28 ezer forintot. A két jól kihasznált éjszakát valamivel 40 ezer forint alatt oldhatja meg. Kotsis Márk 38 39