SZAKDOLGOZAT Tanyik Gabriella Edina 2010
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdas{gi V{llalkoz{sok szakir{ny AZ ÖRÖK NŐI KÉRDÉS: MEGVALÓSÍTHATÓ-E A MUNKA ÉS CSAL[D KÖZÖTTI EGYENSÚLY? Készítette: Tanyik Gabriella Edina Budapest, 2010 2
Tartalomjegyzék Ábrák ás táblázatok jegyzéke... 4 Bevezetés... 5 1. Magyarország helyzetének bemutatása statisztikai adatok tükrében... 7 1.1. Magyarország demográfiai helyzete... 7 1.2. Nők a munkaerőpiacon... 9 1.2.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 9 1.2.2. Hátrányban a nők... 10 1.2.3. A női foglalkoztatás és termékenység kapcsolata... 12 2. Karrier és/vagy család... 15 2.1. Női karriertípusok... 16 2.2. Nemi szerepek hatása... 17 2.3. Munka és család összeegyeztetésének legfőbb problémái... 19 2.4. Lehetséges megoldások... 21 3. Kérdőíves vizsgálat... 23 3.1. A minta jellemzői... 23 3.2. A női munkavállalással kapcsolatos kérdések... 30 3.3. A gyermekvállalással kapcsolatos kérdések... 34 3.4. A munka és család összeegyeztetésével kapcsolatos kérdések... 42 4. Mélyinterjúk... 50 4.1. Interjúalanyok bemutatása... 50 4.2. Munkával, karrierrel kapcsolatos vélemények... 52 4.3. Családdal kapcsolatos vélemények... 54 Összefoglalás... 58 Irodalomjegyzék... 61 Mellékletek... 64 3
Ábrák ás táblázatok jegyzéke 1. ábra: Teljes termékenységi ráta alakulása Magyarországon 1970-2009... 7 2. ábra: Foglalkoztatási ráta alakulása nemenként 1998-2009... 10 3. ábra: A női foglalkoztatás és a teljes termékenységi ráta kapcsolata 1980... 12 4. ábra: A női foglalkoztatás és a teljes termékenységi ráta kapcsolata 2006... 13 5. ábra: Kor szerinti megoszlás... 24 6. ábra: Megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége... 25 7. ábra: A megkérdezettek foglalkozása... 25 8. ábra: Lakóhely szerinti megoszlás... 26 9. ábra: Családi állapot szerinti megoszlás... 27 10. ábra: Gyermekek számának megoszlása... 28 11. ábra: Tervezett gyermekek számának megoszlása... 29 12. ábra: Melyik állítással ért leginkább egyet?... 30 13. ábra: A női munkavállalás legfőbb okai... 31 14. ábra: Mennyire tartja fontosnak családalapítás tekintetében a következőket?... 34 15. ábra: Melyik a legideálisabb kor a gyermekvállalásra egy nő életében?... 37 16. ábra: Mennyi ideig kellene otthon maradnia a nőknek szülés után?... 39 17. ábra: Milyen nehézségek adódhatnak egy kisgyermekes nő számára a munkaerőpiacra való visszatéréskor?... 40 18. ábra: Mit tart fontosabbnak?... 43 19. ábra: Melyik esetet tartja legideálisabbnak?... 45 20. ábra: Fontosnak tartja-e, hogy a nő és a férfi felossza egymás között a gyermekneveléssel és háztartással kapcsolatos teendőket?... 48 21. ábra: Melyik állítással ért egyet?... 49 22. ábra: Versenyszféra kereseti átlagai nemzetgazdasági ágazatonként nemenkénti bontásban, 2008... 65 1. Táblázat: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként 1998-2009... 64 4
Bevezetés "A munka meg fog várni, amíg megmutatod a szivárványt a gyereknek, de a szivárvány nem vár addig, amíg végzel a munkával." Patricia Clafford A fenti idézet a modern nők nagy dilemmáját fogalmazza meg. Hosszú évszázadokig az asszonyok a hagyományos szerepelvárásoknak megfelelően csak a háztartás vezetésével és a gyermekneveléssel foglalkoztak. A 20. században azonban fordulat következett be, a nők egyre nagyobb számban jelentek meg a munkaerőpiacon, napjainkban pedig a munka egyre jelentősebb szerepet tölt be életükben, sokan vágynak karrierre, szeretnének szakmai sikereket elérni. Ugyanakkor úgy gondolom, szinte minden nő életében eljön az a pillanat, amikor családot, gyermekeket szeretne. Sok nő viszont ilyenkor úgy érzi, hogy válaszút elé került, hiszen gyerekek mellett nem lehet sikeres a munkájában is. Vagy mégis? Szakdolgozatomban arra keresem a választ, megvalósítható-e a munka és család közötti egyensúly a nők számára. A téma abból a szempontból is aktuális, hogy Magyarországon nagy problémát jelent a népességfogyás, az elöregedő társadalom. A nők egyre később alapítanak családot és egyre kevesebb gyereket vállalnak, ebben pedig jelentős szerepet játszik, hogy nehezen tudják összeegyeztetni munkahelyi és családi feladataikat. Az állam különböző intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy növekedjen a születések száma, a munkáltatók azonban egyáltalán nem ösztönzik a női munkavállalókat a gyermekvállalásra, sőt azt mondhatjuk, hogy nehezítik a családalapítást. Ennek pedig hosszú távon negatív hatása van mind a társadalomra, mind a gazdaságra. A jelenség az Európai Unió többi tagországában is gondot okoz, dolgozatomban azonban a magyarországi helyzetre koncentráltam. Az első fejezetben korunk jellemző társadalmi jelenségeit az ide vonatkozó hazai demográfiai adatok tükrében vázolom fel a teljesség igénye nélkül. A forrásgyűjtéshez a Központi Statisztikai Hivatal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, az Eurostat és az OECD nyilvánosan elérhető statisztikai adatbázisai állnak rendelkezésre. Mélyebb vizsgálat alá a nők munkaerő-piaci helyzetét vonom. 5
A második fejezetben a munka és család összeegyeztetésének kérdéskörét szeretném részletesebben megvizsgálni a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. A téma rendkívül szerteágazó, igyekszem azonban egy átfogó képet adni arról, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy nőnek, ha sikeres szeretne lenni munkájában és anyaként/feleségként egyaránt, valamint szeretnék röviden felvázolni néhány lehetséges megoldást is. Annak érdekében, hogy teljesebb eredményt kapjak a nőket egyre inkább foglalkoztató kérdésekről, a primer kutatás módszereit alkalmazom. Elsőként kérdőíves felmérést végzek az ismerőseim körében, melyet interneten juttatok el a célszemélyeknek. A kérdőív 4 részből áll: Az első rész az általános adatokra vonatkozik A második rész a női munkavállalásról tesz fel kérdéseket A harmadik rész a gyermekvállalással kapcsolatos Az utolsó rész a munka és család témakört vizsgálja. A kérdőívek segítségével többek között arra keresem a választ, milyen esélyekkel indulnak a nők a munkaerőpiacon, milyen feltételeknek kell teljesülni a gyermekvállaláshoz, milyen nehézségekbe ütközhetnek a kisgyermekes anyukák, amikor vissza szeretnének térni a munka világába, illetve van-e lehetőségük a nőknek családjuk mellett karriert is építeni. A mélyebb szintű értékek, értékelések megismerése érdekében pedig mélyinterjút készítek négy nővel, akik életútja sokban eltér egymástól, ezért a munkával/karrierrel és családdal kapcsolatban is különböző nézeteket vallanak. Ezeket a negyedik fejezetben foglalom össze. Szakdolgozatom célja, hogy egy átfogó képet adjak a magyarországi nők munkaerő-piaci helyzetéről, bemutassam, milyen okokra vezethető vissza, hogy napjainkban egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás, ismertessem a családi és munkahelyi élet összehangolásának főbb problémáit, és felvázoljak néhány lehetséges megoldást. A dolgozat végére azt a kérdést szeretném megválaszolni, hogy megvalósítható-e a munka és család közötti egyensúly. 6
1. Magyarország helyzetének bemutatása statisztikai adatok tükrében 1.1. Magyarország demográfiai helyzete A magyar népesség nagyobbik hányadát alkotják a nők. Az Európai Közösség Statisztikai Hivatalának adatai szerint 2009-ben Magyarországon a férfiak aránya 47,48%, a nőké 52,52% volt. Ez azt jelenti, hogy ezer férfira 1106 nő jutott Magyarországon 2009-ben. 1 Magyarországon az utóbbi évtizedekben a népesség számának folyamatos csökkenése figyelhető meg. Ennek egyik oka a hazánkra jellemző korai elhalálozás. Magyarország közel húsz éve szerepel az elsők között az európai halálozási listán, a magyar férfiak várható élettartama pedig jelentősen elmarad az európai átlagtól, míg a nők esetében kisebb az eltérés. 2 A magyar népesség rossz egészségi állapotáért többek között az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás okolható. 2,5 2 1,5 1 0,5 0 1. ábra: Teljes termékenységi ráta alakulása Magyarországon 1970-2009 1970 1972 saját készítésű ábra, forrás: KSH 3 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 1 Eurostat (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00011&plugin=1) letöltve 2010.09.10 11:13 2 u.o. 3 Központi Statisztikai Hivatal (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001b.html) letöltve: 2010.09.10. 13:32 7
Hazánkban ezenkívül rendkívül nagy problémát jelent az alacsony születésszám kérdése. Mint azt az 1. számú ábrán is láthatjuk, Magyarországon a teljes termékenységi arány 1980 óta 1,88-ról 1,33-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy ma Magyarországon egy szülőképes korú nőre 1,33 születés jut. Megjegyzendő, hogy ennek az értéknek 2,1 körül kellene lennie ahhoz, hogy ne következzen be népességfogyás. 4 A jelenség kialakulásának egyik legfőbb oka a nők tömeges munkavállalása, mely a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra. A nőknek előbb-utóbb szembe kell nézniük azzal a problémával, hogy gyermekvállalás esetén jelen maradhatnak-e a munkaerőpiacon is. Ez pedig igen nagy visszatartó erőt jelenthet, egyre többen gondolják úgy, hogy először felépítik munkahelyi karrierjüket, megteremtik a biztos anyagi hátteret és csak ezt követően alapítanak családot. 5 A családok többsége 1-2 gyermek vállalása mellett dönt, mivel 3 vagy több gyermek felnevelése rendkívül nagy erőfeszítéseket követel a szülőktől abban az esetben, ha mind a két fél dolgozik. Szomorú tény, hogy Magyarországon a házasságkötések száma továbbra is csökkenő irányzatú, miközben meredeken emelkedik a válások száma. Ez egyrészt magyarázható a nők munkavállalásával, hiszen egy saját keresettel rendelkező nő ma már nincs rákényszerítve, hogy kitartson egy számára nem kielégítő kapcsolat mellett, felborult az a kényszer, mely korábban a nőt a házassághoz láncolta. 6 Másrészt egyre inkább teret hódítanak a rugalmasabb partnerkapcsolatok. Míg korábban a társadalom mélyen elítélte a vadházasságban élőket, addig napjainkban egyre inkább elfogadott és egyre népszerűbbé válik a házasság nélküli élettársi kapcsolat. Ezenfelül társadalmi jelenséggé vált a szingli életforma, melyet azok az egyedülálló nők, illetve férfiak képviselnek, akik a karriert helyezik előtérbe a párkapcsolattal és családdal szemben. Nagy gondot jelent a gyermekvállalás idejének kitolódása is. Általában elmondhatjuk, hogy a szülőképes nők egyre kevesebb gyereket vállalnak és egyre későbbi időpontban. Amíg 1970-ben a legtöbb nő 22 és 23 éves korában szülte meg első gyermekét, addig 2001-ben már csak 26. és 27. életévük körül, napjainkban pedig az első gyermeküket 4 Országos Tudományos Kutatásai Alapprogramok: Husz Ildikó: Termékenység - értékek és attitűdök - társadalmi struktúra (http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=1466) letöltve: 2010.09.12 15:46 5 Nagy Beáta: A munkavállalás és gyermekvállalás paradoxona -Bevezető gondolatok-, Szociológiai szemle, 2009. 19. évf. 3. szám, 81-91. 6 Fridrik Károly: "Nők kettős szerepben" - 2. rész, Humánpolitikai szemle, 1996. 7. évf. 5. szám, 3-13 8
szülők átlagéletkora 28 és 30 között van. 7 Minél később születik meg az első gyermek, annál kisebb a valószínűsége a további gyermekek vállalásának, a tervezett gyermekek megszületésének. Sok esetben előfordul, hogy a nők szeretnének ugyan gyereket, de előbb a karrierépítésre koncentrálnak, ami azonban időben annyira elhúzódik, hogy utána már biológiai okokból nem sikerül a gyermekáldás. 1.2. Nők a munkaerőpiacon 1.2.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Magyarországon a második világháború után, főként az ipar dinamikusan fejlődésének eredményeképpen, következett be a korábban háztartásban dolgozó nők tömeges munkába állása, melynek legfőbb oka az anyagi kényszer volt. A korábban megszokott életszínvonal fenntartása érdekében a család női tagja is kereső tevékenység végzésére kényszerült. A korábbi tradicionális családi szerepek háttérbe szorultak, és egyre inkább elterjedt a kétkeresős családmodell, a foglalkoztatottak számán belül folyamatosan nőtt a női munkavállalók aránya. 8 A rendszerváltozás után Magyarországon a nők munkaerő-piaci helyzete radikálisan megváltozott. Nagyon sok munkahely megszűnt, az otthon lévő kismamáknak gyakran azzal a problémával kellett szembesülniük, hogy nem tudnak visszatérni korábbi munkahelyükre. A női foglalkoztatottak létszáma 92 és 97 között folyamatosan csökkent, foglalkoztatási szintjük 52,3%-ról 45,7%-ra esett vissza. Mint az a 2. ábrán is látható, 1998-tól a lassú növekedés volt tapasztalható a nők és a férfiak foglalkoztatásában egyaránt. 2006-ra 51,1%-ra növekedett a nők foglalkoztatási aránya, majd újra csökkenni kezdett, míg a férfiak esetében a csökkenés 2007 után következett be, de még így is magasabb foglalkoztatási rátát tapasztalhatunk a férfiak esetében. 7 Prof. Szabó János: Esélyek, nők, kockázatok, PolgART Könyvkiadó, Budapest, 2004. 16-18. 8 Fridrik Károly: "Nők kettős szerepben" - 1. rész, Humánpolitikai szemle, 1996. 7. évf. 4. szám, 7-25 9
Foglalkoztatási ráta (%) 2. ábra: Foglalkoztatási ráta alakulása Magyarországon, nemenként 1998-2009 70 60 50 40 30 20 Férfiak Nők 10 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Időszak saját készítésű táblázat, forrás: KSH 9 2009-ben a nők 55,3%-a volt gazdaságilag aktív, a férfiak 68,2%-ával szemben, ez 49,9%- os foglalkoztatottsági arányt mutat a nők körében, és 61,1%-ot a férfiak körében. A nemzetgazdasági ágak tekintetében még mindig jellemzőbb, hogy a klasszikus női gondoskodói ágazatokban kifejezetten magas a női foglalkoztatottak aránya. Ezek a területek a szolgáltatóipar, oktatás, szociális ellátás és egészségügy. 10 A férfiak esetében 2005-ig, a nők esetében pedig 2002-ig folyamatos csökkenés volt tapasztalható a munkanélküliek számában. 2003-ig a női munkanélküliség szintje elmaradt a férfiakétól, majd 2004-ben mindkét nem esetében 6,1% volt a munkanélküliségi ráta, 2008-ig pedig a nőknél volt magasabb ez az érték. 2009-ben viszont ismét a férfiaknál volt magasabb a munkanélküliek aránya, 10,3%, míg a nők esetében 9,8%. 11 1.2.2. Hátrányban a nők A nők munkaerő-piaci pozíciója a férfiakénál kedvezőtlenebb, hátrányos helyzetben vannak mind az indulás, mind a munkaerő-piacon belüli mozgás tekintetében. A gyakorlatban ma még szinte korlátok nélkül érvényesül a hátrányos megkülönböztetés a nők életpályájának teljes hosszán. 12 9 Központi Statisztikai Hivatal (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf002.html) letöltve: 2010. 09.18. 19:34 10 10 Prof. Szabó János: Esélyek, nők, kockázatok, PolgART Könyvkiadó, Budapest, 2004. 34. 11 Lásd: Mellékletek (1. Táblázat) 12 Koncz Katalin: Női karrieresélyek, karriertípusok és karrierjellemzők, Munkaügyi szemle, 2006. 50. évf. 9. szám 28-34 10
A szervezetekre jellemző, hogy a felvétel során a férfiakat részesítik előnyben a nőkkel szemben. A felvételi interjúk alatt a nők gyakran találják szemben magukat a családalapítási tervekkel, gyermekvállalás várható időpontjával kapcsolatos kérdésekkel. A munkáltatónak számolnia kell azzal, hogy gyermekvállalás esetén a női alkalmazott ideiglenesen vagy akár örökre kilép a munkaerőpiacról. Gyermekes anyukák esetében, főleg ha kisgyermekes anyukáról van szó, át kell gondolniuk mennyi munkaidő-kieséssel kell számolniuk a gyermek megbetegedése esetén, illetve fontos szempontnak tartják, hogy a gyermektelen nők sokkal jobban terhelhetők, több túlórát vállalnak, mint a gyermekesek. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a családos férfiak nem kerülnek hátrányba gyermekeik miatt, sőt inkább előnyt jelent számukra, ami azzal magyarázható, hogy a vállalatok a családos férfiakat sokkal elkötelezettebbnek ítélik meg, akiknél sokkal kisebb a munkahely változtatás valószínűsége. A nők hátrányos munkaerő-piaci helyzetét bizonyítja, hogy a magyar jogszabály tartalmazza ugyan az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét, de ez a gyakorlatban mégsem teljesül. 2009-ben a férfiak bruttó átlagkeresete 218 041 Ft, míg a nőké 188 147 Ft volt. Ha fizikai és szellemi bontásban vizsgáljuk az adatokat, azt látjuk, hogy a fizikai dolgozók körében a férfiak bruttó átlagkeresete 24,4%-kal, míg a szellemi dolgozók esetében 33,2%-kal volt magasabb, mint a nőké. 13 A versenyszférában dolgozó férfiak és nők keresetei átlagait nemzetgazdasági ágazatonként összehasonlítva a legkisebb különbség a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén tapasztalható. Ebben az ágazatban a nők 99,52%-ot keresnek átlagban a férfiakhoz képest. A legnagyobb különbség a pénzügyi ágazatot jellemzi, ahol a nők átlagban 58,3%-át keresik a férfiak keresetének. 14 Fontos megemlíteni, hogy a munkaerőpiacon a megszerzett munkatapasztalatok terén is jelentkezik a diszkrimináció. A munkában eltöltött idő emelkedésével a nőknek jóval alacsonyabb ütemben nő a jövedelmük, mint a férfiaknak. A nők esélyeit tovább rontja, hogy kapcsolati tőkéjük messze elmarad a férfiakétól, ugyanúgy, mint mobilitási készségük. A nők sokkal kevésbé hajlamosak az elmozdulásra, erősebb bennük az otthoni kötöttségek, családjuk, gyermekeik iránt érzett felelősség, illetve a stabilitás igénye. 15 13 Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Munkaügyi Adattár (http://www.afsz.hu/sysres/adattar2009/index.html) letöltve: 2010.09.17 18:33 14 Lásd: Mellékletek (22.ábra) 15 Nők a munkaerőpiacon, Humánpolitikai szemle, 2009. 20. évf. 2. szám, 12-25. 11
T eljes termékenys égi ráta 3,50 eljes termékenys égi ráta 3,00 2,50 TUR MEX US A IS L 2,00 FRA NZ L IRL GBR S WE NOR BEL FINA US DNK NLD LUX 1,50 ES T CA N CY CHE ROM HUN ITA S LV ES PPRT POL GRC P BGR LTU S V K LV A CZ E DEU A UT KOR J PN 1,00 1.2.3. A női foglalkoztatás és termékenység kapcsolata A fejlett piacgazdaságokban 30 évvel ezelőtt azt tapasztalták, hogy negatív kapcsolat van a női foglalkoztatás és a termékenység között. Azokban a családokban született több gyermek, ahol a hagyományos családmodell érvényesült, azaz a férfié volt a családfenntartó szerep, keresetéből biztosítani tudta a család megélhetését, felesége pedig otthon maradt, nevelte a gyerekeket és vezette a háztartást. A nők tömeges munkába állásának eredményeként azonban csökkent a születések száma, a dolgozó nők kevesebb gyermeket vállaltak. 16 3. ábra: A női foglalkoztatás és a teljes termékenységi ráta kapcsolata 1980 3,5 3 IRL KOR 2,5 2 1,5 1 ES P NLD ITA GRC BEL NLZ LUX PRT GBR A USFRA J PN US A CA N DEU NOR DNK 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 Női foglalkoz tatás i ráta (% ) FIN 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 Női foglalkoz tatás i ráta (% )T Forrás: OECD 17 Mára azonban ennek pont az ellenkezője érvényesül. Az 4.ábra is mutatja, hogy napjainkban azokban az országokban magasabb a termékenység, ahol magas a női foglalkoztatottság. Azok az asszonyok, akik anyagilag ki vannak szolgáltatva férjüknek, és szinte teljes egészében egyedül végzi a családdal, háztartással kapcsolatos teendőket, kevesebb gyermeket mernek vállalni. A további gyermekek megszületéséhez 16 Pulay Gyula: Gyermekvállalást segítő munkavállalás, Polgári szemle, 2010. 6. évf. 4. szám, 34-49. 17 OECD Family Database (http://www.oecd.org/document/4/0,3343,en_2649_34819_37836996_1_1_1_1,00.html) letöltve: 2010.09.21. 17:55 12
T eljes termékenys égi ráta Teljes termékenységi ráta nagymértékben hozzájárul, ha a férfiak egyenrangú partnerként tekintenek a nőre mind a családban, mind a munkaerőpiacon. 18 4. ábra: A női foglalkoztatás és a teljes termékenységi ráta kapcsolata 2006 3,5 3 2,5 2 1,5 3,50 3,00 2,50 2,00 ES P IRL NLD GRC NLZ BEL ITA TUR LUX KOR PRT GBR A US FRA J PN US A CA N DEU NOR 1 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 Női foglalkoztatási ráta (% ) 1,50 1,00 DNK FIN MEX US A FRA NZ L IRL GBR S WE NOR BEL FINA US DNK NLD LUX ES T ROM HUN ITA S LV ES PPRT POL GRC CA N CY LTU S V K LV P BGR A CZ E DEUA UT KOR J PN CHE 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 Női foglalkoz tatás i ráta (% ) IS L Forrás: OECD 19 A magyar családtámogatási rendszert sok támadás éri, mivel hazánk kiemelkedően sokat költ a kisgyermekes szülők otthonmaradását támogató segélyekre, az eredmények pedig azt mutatják, hogy nincs pozitív hatással a gyermekszám alakulására, ha a nők sokáig távol maradnak a munkaerőpiactól. A magyar rendszer pedig túl hosszú időre vonja ki az anyákat a munka világából, ez pedig visszatartó erőt jelenthet a gyermekvállalás tekintetében, hiszen a túl hosszú távolmaradás törést okozhat a szakmai karrierben, valamint nehezíti a munkaerőpiacra történő visszatérést. Fontos megjegyezni azt is, hogy a magyar pénzbeli gyermeknevelési támogatások eredeti célja az lett volna, hogy az otthon töltött idő alatt pótolja a család kieső jövedelmét, ma azonban gyakran munkanélküli és szociális segélyként funkcionál. Ez főleg az alacsony iskolai végzettségű nőknél tapasztalható, akik nem tudnak, vagy nem is akarnak megjelenni a munkaerőpiacon. 20 18 Dobrev Klára: Anyák a munkaerőpiacon, Mozgó világ, 2008. 34. évf. 12. szám, 25-33. 19 OECD Family Database (http://www.oecd.org/document/4/0,3343,en_2649_34819_37836996_1_1_1_1,00.html) letöltve: 2010.09.21. 17:55 20 Nagy Beáta: A munkavállalás és gyermekvállalás paradoxona -Bevezető gondolatok-, Szociológiai szemle, 2009. 19. évf. 3. szám, 81-91 13
Az OECD ajánlása szerint Magyarországnak fontolóra kellene vennie a gyermekgondozási szabadságok lerövidítését, valamint az ezzel járó pénzbeli támogatások rendszerének módosítását. 21 A gyermektámogatási rendszer átalakítása önmagában azonban nem elég, segíteni kell a szülőknek abban, hogy munkahelyi és családi teendőiket sikeresen össze tudják hangolni. A következő részben többek között azt szeretném bemutatni, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy nőnek, ha szülés után vissza szeretne térni a munka világába. 21 OECD Országtanulmány (http://www.oecd.org/dataoecd/55/56/38662083.pdf) letöltve: 2010. 11.29 20:21 14
2. Karrier és/vagy család A 21. században nőnek lenni nem könnyű, hiszen magas elvárásokat támasztanak velünk szemben. Egy nő legyen szép, ápolt, okos, támogató feleség, szerető anya, ugyanakkor sikeres a szakmájában. Felvetődik a kérdés: képesek vagyunk ennyi szerepet egyidejűleg betölteni, vagy választás elé kényszerülünk? Napjainkban a tanulás, a munka szerepe jelentősen megnőtt a nők életében. A hölgyek körében egyre többen tartják fontosnak, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek, hiszen a munkaerőpiacon mindenképpen előnyt jelent, ha valaki nyelveket beszél, és diplomával rendelkezik. A munkahelyek is felismerték, hogy a versenyképesség fenntartásának, valamint a munkavállalók fejlődésének egyik hatékony eszköze az egész életen át tartó tanulás, azaz a lifelong learning. Tanulni sosem késő, hiszen minél több tudással rendelkezik valaki, annál jobb esélyekkel indul a munkaerőpiacon. Ez a nők számára különösen fontos lehet, hiszen jelentős hátrányban vannak a férfi munkavállalókkal szemben. Napjainkban egyre több nő nem csak anyagi kényszer miatt dolgozik, a munka sokak számára az önmegvalósítás egyik eszköze, mely során szeretnék kihozni magukból a legjobbat. A szakmai sikerek előtérbe kerülése azonban sokszor a családalapítás későbbre halasztásához vezet. Előbb a karrier, csak aztán gyerek a legtöbb modern nő ezt az álláspontot képviseli. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermekvállaláshoz két fél kell, rohanó világunkban pedig egy stabil párkapcsolat kialakítása is nehézségekbe ütközik, ezt bizonyítja az egyedülállók számának folyamatos emelkedése is. A médiának köszönhetően ma már mindenki ismeri a szingli kifejezést, melyet gyakran az egyedülálló nőkkel azonosítnak. Ez azonban nem pontos, hiszen a szingli szó olyan fiatal embert nőt és férfit jelöl, aki tudatosan alakítja úgy az életét, hogy abba hosszú távon fér bele se társ, se gyerek. A legtöbb egyedülálló nő viszont vágyik egy állandó partnerre, ha pedig megtalálta azt az embert, akivel el tudja képzelni a jövőjét, akkor előbb vagy utóbb felmerül a gyermekvállalás kérdése. Az iskolázottság kiterjedésének egyik következménye, hogy megváltoztak a nők elvárásai a munka és család összeegyeztetésével kapcsolatban. A munkahelyi karrier sok nő életében 15
jelentős szerepet játszik, ezért nem szeretnének behozhatatlan hátrányba kerülni a munkaerőpiacon a gyermekvállalás miatt, míg vannak, akik számára az jelenti a legfontosabb feladatot, hogy családjukról megfelelően gondoskodhassanak. A karrier értelmezése tehát a nőknél eltérhet, a következő alfejezetben ezt szeretném bemutatni. 2.1. Női karriertípusok Hétköznapi értelemben a karrier alatt azt értjük, hogy valaki egyre magasabbra jut a szervezeti ranglétrán, olyan pozícióba kerül, amelyet a társadalom nagyra értékel. A tudományos megközelítés szerint azonban a karrier munkatapasztalatok sorát jelenti. A téma egyik neves szakértője, Koncz Katalin a nőket háromféle karriertípusba sorolja a szerint, milyen szerepet töltenek be a társadalmi munkamegosztásban. Ez alapján megkülönböztetünk családi karriert, munkaerő-piaci karriert, és kettős kötődésű karriert. 22 A családi karrierre berendezkedett nők a hagyományos, egykeresős családmodellt preferálják, amelyben a férfi folytat kereső tevékenységet, tölti be a családfenntartó szerepét, míg a nő a családi feladatokat látja el, vezeti a háztartást, neveli a gyerekeket. A nőnek nem kell megfelelnie a versenyszféra elvárásainak, minden energiáját a család ellátására tudja fordítani, szabadon oszthatja be az idejét, így sokkal kevesebb stressznek van kitéve, nem kell lavíroznia a család és a munka világa között. Hátránya azonban, hogy fennáll az elszigetelődés veszélye, a társadalmi kapcsolatok beszűkülnek, a nő úgy érzi négy fal közé van zárva. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy saját jövedelem hiányában a nő anyagilag teljes mértékben a férfitól függ, így ha férjével történik valami, nagyobb a szegények közé kerülés esélye. Problémát jelent továbbá az is, hogy a társadalom csak a kereső tevékenységet értékeli, nem becsüli meg azokat a nőket, akik a családjuknak szentelik magukat, hiszen ők csak otthon vannak. A munkaerő-piaci karriert előnyben részesítő nők életpályájuk során folyamatosan kereső tevékenységet folytatnak. Főként felsőfokú végzettséggel rendelkező, vagy magas beosztásban dolgozó nők tartoznak ebbe a csoportba. Sokan egyedülállóak, kizárólag a munkájuknak élnek, legfőbb céljuknak szakmai sikerek elérését tekintik, a párkapcsolat 22 Koncz Katalin: Női karrierjellemzők: Esélyek és korlátok a női életpályán, Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon, Napvilág Kiadó, Budapest, 2005. 57-77 16
ezért háttérbe szorulhat. Többségüknek nincs gyermeke, előfordul, hogy nem is szeretnének, mert úgy érzik a gyermekvállalás hátráltatná az előmenetelüket. Gyermekszülés esetén pedig nem szakítják meg munkaviszonyukat, igyekeznek minél hamarabb visszatérni a munkaerőpiacra, hiszen ez az életforma biztosítja számukra az anyagi függetlenséget, lehetőséget nyújt az önmegvalósításra, széles kapcsolati háló kialakítására, szakmai előmenetelre. Konfliktust okozhat azonban, hogy nőként nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint férfi kollégáik, a szervezeti ranglétrán felfelé haladva egyre nagyobb erőfeszítésükbe kerül, hogy alkalmasságukat bizonyítsák, gyakran éri őket diszkrimináció. Nagy stressznek vannak kitéve, sok esetben túlhajtják magukat, nem jut elég idejük a kikapcsolódásra. A gyermekes nők számára pedig problémát okozhat a családi teendők zavartalan ellátása. Ezen felül a társadalom sokszor bírálja a karrierista nőket, amiért elhanyagolják családjukat, vagy nem vállalnak gyereket. A kettős kötődésű karriert preferáló nők egyik szerepről sem szeretnének lemondani, családjuk és karrierjük is fontos helyet tölt be az életükben. Legfőbb törekvésük, hogy karrierjüket összehangolják családi feladataikkal. Munkahelyi életpályájuk nem folyamatos, a családalapítás miatt egy időre megszakítják, vagy véglegesen feladják karrierjüket. Ez azonban tovább nehezíti szakmai előmenetelüket, hiszen a munkaadók a folyamatos jelenlétet értékelik, a munkaerőpiacról való távolmaradás ideje alatt pedig a szakmai tudás elavul, az ismeretek megkopnak, ami negatív hatással van a visszatérésre. A kettős karrierű nők egyik legnagyobb problémája a túlterheltség, hiszen a családi és munkahelyi feladatok közötti ingázás sok energiát igényel, ezek mellett kevesebb idő jut szabadidős tevékenységekre, kapcsolatépítésre. Ezek ellenére folyamatosan emelkedik a kettős karriert választó családok aránya. A felek sikerének legfontosabb feltétele, hogy a család tagjai támogassák egymást munkájukban és a családi feladatok megosztásában. 2.2. Nemi szerepek hatása A 20. század elejéig Európában jellemzően a hagyományos felfogás uralkodott a családon belüli nemi szerepekkel kapcsolatban, mely szerint a férfi tölti be a családfenntartó szerepet, biztosítja a család megélhetését. Ebből kifolyólag nem vesz részt a házimunkában és a gyermekek nevelésében, ez teljes mértékben a nő feladata. A nő pedig kizárólag a 17
háziasszony és anya szerepét tölti be, ő a család belső összetartója, aki figyel a gyermekek fejődésére, a férj testi és mentális jólétére, nyugodt és biztonságos környezetet biztosít családja számára. A nők tömeges munkába állásának következményéként azonban a nőkre kettős teher nehezedett. A társadalom továbbra is elvárta tőlük, hogy vezessék a háztartást, neveljék a gyermekeket, gondoskodjanak férjükről, ugyanakkor a család megélhetéséhez nélkülözhetetlenné vált, hogy ezek mellett kereső tevékenységet is folytassanak. A két terület összeegyeztetése rendkívül nagy kihívást jelentett a szebbik nem számára. Ennek következményeként alakult ki az úgynevezett modern szemlélet, mely a korábbi nemi szerepeket nyitottabbnak tekinti. A modern felfogás szerint a családon belül feloszthatók a gyermekneveléssel és háztartással kapcsolatos feladatok, valamint a kereső tevékenység. A férfi is kiveszi részét a háztartási teendők ellátásában, ezzel csökkentve a nőre nehezedő terheket. 23 Blaskó Zsuzsa tanulmányában az International Survey Programme adatfelvételei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rendszerváltás után Magyarországon a társadalom véleménye a családi szerepekkel kapcsolatban tradicionálisabbá vált. Ezt azzal magyarázza, hogy a magyar nők túl nagy terhelésnek voltak kitéve, a hagyományos szerepek pedig kiutat jelenthettek a kettős nyomás alól. 1994 után, 2002-re viszont erősödni látszott a modern szemlélet, egyre inkább elfogadott lett a női munkavállalás, de továbbra is a családcentrikus, nőknek hagyományos szerepet szánó nézetek voltak uralkodóak. 24 Ma Magyarországon a házimunka továbbra is női munkának számít. Ezt bizonyítja, hogy egy háztartáson belül a háztartási munkákat 65-70%-ban a nők nagyrészt egyedül végzik, míg 30% körül mozog azon háztartások száma, ahol ezeket egyenlő arányban osztják fel. 25 Sok dolgozó nő számára a munkaidő letelte után otthon kezdődik a második műszak. A család ellátásával, háztartással kapcsolatos feladatok elvégzését azonban a társadalom nem tartja munkának, és semmilyen formában nem honorálja. Gyermekvállalás tekintetében a 23 Blaskó Zsuzsa: Dolgozzanak-e a nők?: A magyar lakosság nemi szerepekkel kapcsolatos véleményének változásai 1988, 1994, 2002, Demográfia, 2005. 48. évf. 2-3. szám 159-185 24 u.o. 25 Prof. Szabó János: Esélyek, nők, kockázatok, PolgART Könyvkiadó, Budapest, 2004. 42. 18
nők számára visszatartó erőt jelenthet, ha a háztartással kapcsolatos teendőket teljes egészében egyedül kell elvégezniük. A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök liberalizálódása tehát kedvezően befolyásolná a gyermekvállalást, hiszen az otthoni feladatok megosztása nagymértékben hozzájárul a munka és család összeegyeztetésének sikeréhez. 2.3. Munka és család összeegyeztetésének legfőbb problémái A szakirodalom tanulmányozása során azt tapasztaltam, hogy a témával foglalkozó szakértők megegyeznek abban, hogy a munka és magánélet közötti egyensúly felborulása nem csak az egyénre és családjára fejt ki negatív hatást, hanem a társadalomra és a szervezetre is. A következőkben a munka és család összehangolásának legfőbb problémáit szeretném röviden felvázolni a teljesség igénye nélkül. Fontos megjegyezni, hogy a két terület harmonikus összeegyeztetése nem csak női kérdés, nem szabad megfeledkeznünk a férfi munkavállalók családjairól sem, ennek ellenére kutatásaim során a nők helyzetére és konfliktusaira koncentráltam. A gyermekvállalás kitolódásának egyik legjelentősebb okát a szakértők abban látják, hogy a nők számára a munkaerő-piaci reintegráció nehézségekbe ütközik. Magyarországon a szülési szabadság rendszere nem kedvez a munkaerőpiacra történő visszatérésnek, hiszen túl sokáig tartja távol az édesanyát a munka világától. A gyermeknevelés miatti hosszú távollét eredményeképpen a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolat fellazulhat, mind a két fél esetében bizonytalanság léphet fel. A munkaadó számára általában az jelenti a legnagyobb problémát, hogy nem tudja mennyi időre kell a munkaerő pótlását biztosítania, sokszor pedig a szülést egyenértékűnek tekintik a kilépéssel. A cégek sok esetben fenntartással kezelik a szülésről visszatérő nőket, úgy gondolják, hogy egy kisgyermekes anya sem minőségben, sem mennyiségben nem tud olyan munkát végezni, mint a gyermekvállalás előtt. Az anyák számára szintén nagy dilemmát okoz, mennyi idő után térjenek vissza a munka világába, sokan úgy vélik, hogy gyermekük kettő illetve három éves koráig mindenképpen igényli a jelenlétüket. 26 Sok anyának lelkiismeretfurdalást okoz, ha ennél rövidebb idő után tér vissza munkahelyére. A hosszú távollét 26 Drjenovszky Zsófia: Kismamák a munkahelyen : Avagy, hogyan számíthat a munkahely a nőkre a gyermekvállalást követően, Munkaügyi szemle, 2010. 54. évf. 2. szám, 95-102. 19
azonban negatívan befolyásolja a visszatérést. Leggyakrabban az jelent nehézséget, hogy a szülési szabadság ideje alatt a cégnél végbemenő szervezeti változásokat a kismama nem tudja követni, korábbi tudása elavul, ami nagymértékű önbizalomhiányt eredményezhet. A sikeres együttműködésben tehát mind a két félnek jelentős szerepe van. A cégeknek nagyobb figyelmet kellene fordítania arra, hogy éreztessék a kismamával, hogy a jövőben is számítanak a munkájára, támogatják visszatérését, az anyáknak pedig jeleznie kellene a munkáltatójuk felé, hogy a cég életében továbbra is jelen szeretnének maradni, a későbbiekben is számíthatnak munkájukra. 27 A visszatérés másik nagy kihívását a gyermek felügyeletének megoldása jelenti. A Magyarországon működő bölcsőderendszert állandó elégedetlenség övezi. A 0-3 éves gyermekek számára rendelkezésre álló állami férőhelyek száma igen alacsony, míg a 4-6 éves közötti gyermekek napközbeni ellátását szolgáló óvodarendszer sokkal egységesebb. 28 Az állami óvodák mellet ma már megjelentek a magánbölcsődék, melyek azonban jóval magasabb áron kínálják szolgáltatásaikat, így nem jelentenek minden családnak lehetséges megoldást. Olcsóbb alternatívának számítanak a családi napközik, melyek egyre nagyobb számban jelennek meg hazánkban is. A legtöbb család számára azonban gondot jelent, hogy ezen intézmények nyitvatartási ideje az esetek döntő többségében, nem igazodik a 8 órás munkaidőhöz, valamint azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a munkavállalók mennyi időt töltenek az utazással, ami a fővárosban akár több órát is jelenthet. A szerencsés helyzetben lévő szülőknek lehetőségük van családtagok segítségét is igénybe venni, de erre csak ritkán találunk példát. Ha ezeket a problémákat sikerül a kismamának áthidalnia, és vissza tud térni a munkaerőpiacra, újabb kihívással kell szembenéznie, ez pedig a munkahelyek rugalmatlansága. A munkáltatók a legtöbb esetben nem tekintik teljes értékű munkaerőnek a szülés után visszatérő nőket, azzal számolnak, hogy többször mennek majd táppénzre, hiszen a gyermekek megbetegedése esetén általában az édesanya marad otthon a beteg gyerekkel. A legnagyobb nehézséget azonban a túl hosszú munkaidő jelentheti számukra. A teljes munkaidőben foglalkoztatott női munkavállalók, különösen a kisgyermekes anyák számára megterhelő lehet a napi 8 órás munkavégzés, hiszen 27 Madai Kriszta: Hogyan tervezzük meg közösen?: Kisgyermekes anyák munkaerő-piaci visszatérésével kapcsolatos vállalati attitűdök, Információs társadalom, 2008. 8. évf. 1. szám, 89-98. 28 Aranyi Erzsébet: Tendenciák a család és a munka összeegyeztetésére az Európai Unióban és Magyarországon, EU working papers, 2001. 4. évf. 3. szám 60-89 20
jelentősen lecsökkenti a gyermeknevelésre és háztartásra fordítható idő hosszát. Ezen felül a vizsgálatok azt mutatják, hogy a munkavállalók általában több időt töltenek munkával, mint amennyi a szerződésükben elő van írva, ez pedig mindenképpen a magánélet rovására megy. 29 A munkaadók többsége, legfőképpen a multinacionális vállalatok elvárják dolgozóiktól a folyamatos túlórázást, ami a kisgyermekes nők számára nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg, hiszen otthon várják őket családi teendőik is. A családon belüli szerepek munka és család összeegyeztetésére gyakorolt hatásairól az előző fejezetben már kitértem. 2.4. Lehetséges megoldások A család és munka közötti egyensúly megtalálása a szervezet számára is előnyökkel jár, hiszen a magánéleti problémák hatással vannak a munkahelyi teljesítményre is. Egy olyan munkavállaló, akinek sikerül összehangolnia munkáját és családi életét, nagy valószínűséggel jobban el tudja látni munkahelyi feladatait, kevésbé van stressznek kitéve és sokkal motiváltabb. Ha egy vállalat foglalkozik ezzel a kérdéssel, azzal elérheti, hogy dolgozói elkötelezettebbé váljanak, ami jó hatást gyakorol a cég hírnevére, és segít vonzó munkáltatói arculatot kialakítani. 30 Ezeket az előnyöket azonban csak kevés szervezet ismerte még fel. A következőkben szeretnék röviden vázolni néhány lehetőséget, amelyek alkalmazása hozzájárulhat az egyensúly megtalálásához. A témával foglalkozó szakemberek kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az egyik legjobb megoldást a rugalmas munkaformák jelentenék, melynek egyik leggyakoribb fajtája a részmunkaidős foglalkoztatás. Hazánkban kevés munkáltató biztosít erre lehetőséget, 2009-ben Magyarországon mindössze 5,2% volt a részmunkaidős foglalkoztatási arány, ami jelentősen alulmarad az Európai Unió nyugati országaihoz képest. 31 A munkáltatók részmunkaidős alkalmazottakkal kapcsolatos legfőbb aggodalmai közé tartozik a teljesítmény ellenőrizhetősége, a munkavállaló megbízhatósága és a megfelelő szabályozás hiánya. Magyarországon jellemző, hogy a munkavállalók is fenntartásokkal kezelik ezt a foglalkoztatási formát, mely esetében nagyobb a munkahely elvesztésének esélye. Annak ellenére, hogy a napi 4 vagy 6 órás munkavégzés jelentős 29 Szombathelyi Csilla: A munka és a család egyensúlya, Munkaügyi szemle, 2010. 54. évf. 3. szám, 12-18. 30 U.o. 31 Központi Statisztikai Hivatal (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int014.html) letöltve: 2010.10.22. 18:36 21
mértékben megkönnyítené a gyermekes nők számára a munkahelyi és családi feladatok összeegyeztetését, mégsem jelentene megoldást minden kisgyermekes anyuka számára. Szem előtt kell ugyanis tartani, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás kevesebb keresetet jelent, ebből kifolyólag csak olyanok számára jelenthetne megoldást, akik anyagi háttere lehetővé teszi a jövedelem-kiesést. 32 A részmunkaidős foglalkoztatás egyik sajátos típusa a munkakör-megosztás (job sharing), amikor ugyanazt a munkakört két alkalmazott tölti be egyidejűleg. Ez a megoldás szintén segítheti a kismamákat feladataik hatékony összehangolásában, ugyanakkor problémák adódhatnak a kommunikáció hiányából, ezért a szervezetek általában akkor élnek ezzel a lehetőséggel, ha szeretnék megtartani a korábban bevált munkaerőt, aki átmenetileg nem tudja teljes munkaidőben ellátni munkakörét. 33 A távmunka elterjedése szintén segíthetné a kisgyermekes nők helyzetét, hiszen munkájukat otthonról végezhetnék, közben a modern technikának köszönhetően kapcsolatban lennének a cégükkel, idejüket pedig jobban be tudnák osztani, és az utazásra szánt időt családi teendőikre fordíthatnák. A munkaadó pedig költséget takaríthatna meg, hiszen kevesebb alkalmazottnak kellene irodahelyiséget biztosítania. A távmunka nagy hátránya azonban, hogy nem alkalmazható minden munkakörben. A kismamák munkaerő-piaci reintegrációjának sikeréhez a szervezet is hozzájárulhat kapcsolattartó programok segítségével, melyek legfőbb célja, hogy a szülési szabadságon lévő munkavállaló és a vállalat között ne szakadjon meg az információáramlás. 34 Személyes véleményem szerint a szülési szabadság ideje alatt a kismamák saját maguk is tehetnek azért, hogy a jövőben könnyebb legyen számukra a visszatérés. Az otthon töltött időt saját fejlődésükre is fordíthatják, napjainkban rengeteg képzés és tanfolyam között választhatnak, elkerülve ezzel a szakmai lemaradást. 32 Frey Mária: Részmunkaidős foglalkoztatás és a családi-munkavállalói szerep összehangolása, Demográfia, Demográfia, 1991. 34. évf. 1-2. szám, 280-284 33 Koncz Katalin: Szervezeti karriergondozás a nők előmenetelének szolgálatában : Sikeres európai uniós és hazai megoldások, Vezetéstudomány, 2007. 38. évf. 6. szám, 2-13 34 u.o. 22
3. Kérdőíves vizsgálat Úgy gondolom nem elég a szakirodalom tanulmányozása ahhoz, hogy teljesebb képet kapjak a nőket napjainkban egyre jobban foglalkoztató kérdésről: család vagy karrier? Hiszen a legfontosabb az, hogy mit gondolnak maguk az érintettek erről a dilemmáról. Ennek érdekében, illetve, hogy helyes következtetéseket tudjak levonni, kérdőíves felmérést végeztem az ismerőseim körében. A kérdőíveket interneten keresztül küldtem el a célszemélyeknek, mivel véleményem szerint napjainkban az internet a kapcsolattartás egyik legfőbb eszközévé, mindennapi életünk részévé vált. A kérdőív 20 kérdésből áll, melyek négy részre oszthatók fel: Az első rész az általános adatokra vonatkozik A második rész a női munkavállalásról tesz fel kérdéseket A harmadik rész a gyermekvállalással kapcsolatos Az utolsó rész a munka és család témakört vizsgálja. A kérdőívet összesen 181 fő töltötte ki, 29 férfi és 152 nő. Annak ellenére, hogy a legtöbb kérdés a nőkhöz kapcsolódik, úgy gondolom a férfiak véleménye is elengedhetetlen, ahhoz, hogy pontos következtetéseket vonhassunk le a válaszokból. Meggyőződésem, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a család és munka egyensúlyának megtalálása nem csak a nők problémája, és a konfliktus feloldásához igenis szükség van a férfiak segítségére is. Sajnos azonban azt tapasztaltam, hogy a férfiak sokkal kevesebben voltak hajlandóak a kérdések megválaszolására, mint a nők, annak ellenére, hogy külön felhívtam rá a figyelmet, hogy a kérdőív nem csak nőknek szól. 3.1. A minta jellemzői A kérdőívek kitöltésekor igyekeztem minden korosztályt elérni. Legfőképpen arra voltam kíváncsi, mit gondol a kérdésről a jövő generációja, és ez mennyiben tér el az idősebb korosztály nézeteitől. Nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a válaszadók között a már munkában álló férfiak és nők mellett nagy számban szerepeljenek olyan fiatalok, akik még nem fejezték be tanulmányaikat, és nem rendelkeznek munkatapasztalattal. 23
A kérdőívet kitöltők többsége a 25 év alatti korosztályba tartozik, ők a válaszadók 41%-át teszik ki. Legtöbbjük még nem fejezte be tanulmányait, mindössze 26%-uk dolgozik, és egyiküknek sincs még gyermeke. A válaszadók 30%-a 26 és 35 év közötti. Ők már mindannyian kereső tevékenységet folytatnak, 63%-uknak pedig már van legalább egy gyermeke. A megkérdezettek 16%-a a 36 és 45 év közötti, 11%-uk pedig a 46 és 55 év közötti csoportba tartozik, míg az 56 év felettiek aránya igen alacsony, mindössze 2%. Az utolsó 3 csoportról elmondható, hogy 94%-uknak legalább egy gyermeke van. 5. ábra: Kor szerinti megoszlás 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 18-25 26-35 36-45 46-55 56 - Év A következő kérdés középpontjában a végzettség állt. A megkérdezettek 22%-a végezte el a középiskolát, 48%-uk diplomával rendelkezik, a fennmaradó 30% pedig jelenleg is a felsőoktatásban tanul. A válaszadók közül tehát mindenki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, egy olyan kitöltő sem volt, aki csak az általános iskolát végezte el. Az adatok alapján levonható az a következtetés is, hogy napjainkban egyre többen tanulnak tovább valamilyen felsőoktatási intézményben, sőt olyan is előfordul, hogy a megkérdezettek némelyike munka mellett ült vissza az iskolapadba. A községben élők között legmagasabb a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya 35%, a kisvárosban élők esetén ez a szám 27%. A fővárosban 16%, míg a nagyvárosokban élők 6%-ról mondható csak el, hogy középiskola elvégzése után befejezte tanulmányait. 24
6. ábra: Megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége Középiskola Folyamatban lévő felsőfokú tanulmányok Diploma A 7. ábra a megkérdezettek foglalkozási szerkezetét mutatja. Látható, hogy a kérdőívet kitöltők közül a legtöbben alkalmazottként dolgoznak, ők teszik ki a sokaság 47%-át. A második legnagyobb csoportot a diákok alkotják, hiszen mint azt már korábban is említettem, nagy figyelmet fordítottam arra, hogy a feltörekvő generáció elképzeléseit is megismerhessük. A válaszadók között 7% a vezető beosztásban dolgozók aránya, a vállalkozóké pedig 10%. A háztartásbeliek alkotják a legkisebb csoportot csupán 2%-ot, majd őket követik a munkanélküliek, akik összesen 3%-ot tesznek ki. 50% 45% 40% 35% 7. ábra: A megkérdezettek foglalkozása 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Diák Alkalmazott Vezető Vállalkozó Háztartásbeli Munkanélküli 25
A következő kérdés a válaszadók lakóhelyére irányult. Nagy figyelmet fordítottam arra, hogy a fővárosban és más nagyvárosokban élők mellett a vidéki kisvárosokban és községekben lakók véleményét is megismerjem, hiszen napjainkban egyre markánsabban felfedezhetők az urbanizáció jelei. Ennek ellenére fontos, hogy ne csak a városi népesség válaszait ismerjük meg. Erre azért volt szükség, hogy képet kapjak arról, befolyásolja-e a lakhely a témával kapcsolatos nézeteket. A válaszadók 27%-a Budapesten él, míg 18%-uk nagyvárosban. A legnagyobb csoportot a kisvárosban élők alkotják 34%-kal, míg a községben élők aránya 21%. 8. ábra: Lakóhely szerinti megoszlás Budapest Nagyváros Kisváros Község A családi állapot szerinti megoszlás a következőképpen alakult: a megkérdezettek 19%-a egyedülálló, 31%-a házas, 46%-a kapcsolatban él, 4%-a pedig elvált. A 25 év alatti korosztályból mindössze egy fő házas, 27%-uk egyedülálló, 72%-uk pedig kapcsolatban él. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy napjainkban egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy a házasságkötések időpontja kitolódik. Míg 20 évvel ezelőtt természetes volt, hogy a nők 25 éves koruk előtt férjhez mentek, ma pontosan ellentétes képet mutatnak az adatok. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy jelentősen megnőtt a felsőoktatásban tanulók száma, ezen belül is a nők aránya. A mai fiatalokra jellemző, hogy tanulmányaik befejezése után szeretnének karriert építeni, bejárni a világot és élvezni a függetlenségüket. A házasság nagy elkötelezettséget jelent, ami sokkal inkább ijesztőnek, mint vonzónak hat. Másrészt fontos szerepet játszik a házasságkötések időpontjának kitolódásában a rugalmasabb partnerkapcsolatok népszerűsége. Ma már teljesen elfogadott, ha egy pár közös háztartásban él, de nem házasodnak össze. Ezt tekinthetjük egyrészt a próbaidőszaknak is, hiszen ahogy a közmondás tartja: Lakva ismerszik meg az ember. 26
Napjainkban a párok már sokkal elővigyázatosabbak, a házasságkötések döntő többségét az együttélés időszaka előzi meg, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a válások száma csökkenhessen. A 26 és 35 év közötti kitöltők között a házasok vannak legtöbben 43%-os arányukkal, de még itt is jelentős a kapcsolatban élők száma, ami a válaszadók 33%-át teszi ki, a legkisebb csoportot ebben a korosztályban az elváltak alkotják, az ő arányuk 5%, míg az egyedülállóké 19%. A 36 év felettiek 60%-a él házasságban, a kapcsolatban élők aránya 24%, az egyedülállóké 9%, az elváltaké pedig csupán 7%. 9. ábra: Családi állapot szerinti megoszlás Egyedülálló Házas Kapcsolatban Elvált A következő kérdés a gyermekek számára vonatkozott. A megkérdezettek 61%-ának nincs még gyereke, 10%-uk egy gyermeket nevel, 23%-uk a kétgyermekes szülők táborát erősíti, 5% a három gyermeket nevelők aránya, és mindössze 1%-uknak van 4 vagy több gyermeke. A gyermektelenek kimagasló aránya egyrészt azzal magyarázható, hogy a válaszadók közül a 25 év alattiak vannak a legtöbben, és egyiküknek sincs még gyereke. Fontos megjegyezni, hogy sokan közülük még tanulmányaikat sem fejezték be. Azok száma pedig, akik tanulmányaik mellett gyermeket is vállalnak elenyészően kevés. Másrészt napjainkban nem csak a házasságkötés, hanem az első gyermekvállalás ideje is egyre inkább kitolódik. A felmérés során nyert adatok is ezt bizonyítják, hiszen a 26 és 35 év közötti válaszadók 63%-ának nincs még gyereke. A tapasztalatok szerint, minél későbbre 27
halasztja ma egy nő a gyermekvállalást, annál kisebb az esélye, hogy a tervezett gyermek vagy gyermekek megszületnek. A kérdőívet kitöltő szülők válaszai alapján elmondható, hogy a kétgyermekes családok aránya a legmagasabb, viszont fontos megjegyezni, hogy minél fiatalabb korosztályt vizsgálunk, annál nagyobb az egy gyermeket nevelők aránya. Úgy vélem annak ellenére, hogy az állam különböző kedvezményeket nyújt a három vagy több gyerekes családok részére, egyre többen döntenek úgy, hogy csak egy gyermeket vállalnak. Ez egyrészt anyagi okokra vezethető vissza. A kedvezmények és támogatások mértéke nem elegendő motiváció ahhoz, hogy ezzel ténylegesen növeljék a gyermekvállalási hajlandóságot. Legtöbb esetben a férfi keresete nem elég a kiadások fedezésére, és szükség van arra, hogy a nő is kereső tevékenységet folytasson. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy több gyermek születése esetén az anya tovább marad távol a munkaerőpiactól, és nehezebb a visszatérés is, a megnövekedett kiadások miatt viszont szükség van a nő keresetére is. Ehhez párosul még a bizonytalanságérzet, mely sajnos Magyarországon igen jellemző a munkavállalók körében, akik folyamatos stressznek vannak kitéve a munkahelyük elvesztésétől való félelem miatt. 10. ábra: Gyermekek számának megoszlása 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0 1 2 3 4 vagy több Gyermekek száma A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadók hány gyermeket terveznek. Két csoportra osztottam a megkérdezettek: az első csoportba azok tartoznak, akiknek még nincs gyerekük, a másodikba pedig azok, akiknek már van. A 11. ábra azt szemlélteti, hány gyermeket szeretnének az első csoport tagjai, tehát azok, akiknek még nincsen gyermekük. 28