03 2011 Der monatliche Wirtschaftsreport der Deutsch- Ungarischen Industrie- und Handelskammer A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara havi gazdasági jelentése Meinung Training statt Doping Von Dirk Wölfer Inhalt 2 Hintergrund: Ungarns Bruttoinlandsprodukt 3 Meldungen 4 Konjunkturmonitor 8 Zahl des Monats: 41,7 Prozent Tartalom 5 Konjunktúra-monitor 6 Hírek 7 Háttér: Bruttó hazai termék 8 Vélemény: Az edzés a legjobb erôsítô A hónap száma: 41,7 százalék Die Einführung des Euro in Ungarn scheint in weite Ferne zu rücken. Dabei wäre sie im Interesse der langfristigen Wettbewerbsfähigkeit des Landes. Die Verteidigung des Euro sei die wichtigste Aufgabe der kommenden Monate, erklärte Ministerpräsident Orbán im Dezember 2010, am Vorabend der ungarischen Ratspräsidentschaft. Den Ende März vereinbarten Stabilitätspakt zur Stabilisierung des Euro haben von den 27 EU-Mitgliedsländern nur vier abgelehnt unter Ihnen Ungarn. Die Pläne zur Harmonisierung der Steuerpolitik scha deten der ungarischen Wettbewerbsfähigkeit, lautete die Begründung aus Budapest. Der Anfang März vorgestellte Széll- Kálmán-Plan der Regierung erklärt die Konsolidierung der öffentlichen Haushalte zur obersten Priorität der Wirtschaftspolitik. Schon ab diesem Jahr soll die jährliche Neuverschuldung dauerhaft unter 3% des BIP bleiben, so der Plan, bis 2016 soll die Gesamtverschuldungsrate unter 60% der Wirtschaftsleistung sinken. Die wichtigsten Maastricht-Kriterien wären also bereits in fünf Jahren erfüllt. Dennoch sieht der Ministerpräsident nach dem heutigen Stand der Sterne vor 2020 keine Möglichkeit, in Ungarn den Euro einzuführen. Dabei wünscht ihn sich die große Mehrzahl der Unternehmen des Landes. Und sicher auch Millionen Familien mit Hypothekenkrediten, die täglich bange die Entwicklung des Wechselkurses des Forint verfolgen. Warum also zögert Ungarn so sichtbar, wenn es um ein klares Bekenntnis zum Euro geht? Dass eine Volkswirtschaft langfristig nicht aufgrund eines Steuervorteils gegenüber potentiellen Mitbewerbern konkurrenzfähig wird, sollte sich herumgesprochen haben. Die USA, Deutschland oder die skandinavischen Länder besteuern ihre Unternehmen (schon vor der teilweisen Senkung der Körperschaftssteuer hierzulande) deutlich stärker als Ungarn und gelten trotzdem gemeinhin als überdurchschnittlich wettbewerbsfähig. Selbst Irlands gern zitierte Erfolgsgeschichte ist mitnichten nur Ergebnis seiner Steuerpolitik. Auch die Möglichkeiten, die Wettbewerbsfähigkeit über eine künstliche Unterbewertung der eigenen Währung zu stärken, sind für ein kleines Land wie Ungarn äußerst begrenzt. Zum einen würde eine solche Politik mit einer höheren Inflation erkauft und somit die erhofften Vorteile rasch wieder aufzehren. Vor allem aber schadet das vermeintliche Stärkungsmittel Abwertung der langfristigen Innovationsfähigkeit der Unternehmen. Den größten Nachholbedarf in punkto Wettbewerbsfähigkeit haben heute nicht etwa die Schweiz oder Deutschland, deren Firmen seit Jahrzehnten mit einer starken Währung leben müssen, sondern eher traditionelle Weichwährungsländer. Einheimische Unternehmen über (teuer erkaufte) pekuniäre Mittel und Mittelchen vor der ausländischen Konkurrenz zu schützen, dopt sie nur kurzfristig, langfristig schwächt es sie. Damit sie im weltweiten Kräftemessen dauerhaft bestehen, sollte die Wirtschaftspolitik viel größeres Gewicht auf die Stärkung der im weitesten Sinne aufgefassten Innovationsfähigkeit legen, denn tägliches Training ist der beste Weg zu konstanten Höchstleistungen.
Hintergrund Kurzmeldungen Ungarns Bruttoinlandsprodukt Ungarns Bruttoinlandsprodukt ist im vergangenen Jahr real um 1,2% gestiegen. Das ist nicht spektakulär, aber nach den schwachen Jahren 2007 und 2008 und dem dramatischen Einbruch 2009 immerhin ein Anzeichen für eine Trendwende. Im Vergleich mit anderen Ländern der Region ist Ungarn jedoch noch immer ein Nachzügler. Von Dirk Wölfer SK LT RO BG PL EE LV CZ SI MK HR HU EU15 DE BIP-Wachstum 2000-2010 Reales BIP 2010, 2000=100 BIP-Wachstum 2010 Reale Veränderung zum Vorjahr in % 4.0 3.8 3.5 3.0 2.3 160 153 147 146 143 137 131 120 112 109 Quelle: Eurostat Abb. 2 1.7 Bruttoinlandsprodukt Ungarn Reale Veränderung zum Vorjahr in % Ungarns Wirtschaft verdankte sein Wachstum 2010 vor allem der internationalen Konjunktur. Die Exporte stiegen real um 14% an, deutlich schneller als die Importe. Der Saldo von Ausund Einfuhren trug 2,2 Prozentpunkte zum Wachstum bei, mit anderen Worten: Ohne diesen Außenbeitrag wäre das Wachstum auch 2010 negativ ausgefallen, denn der private Verbrauch ging um 2,2% zurück, der Verbrauch des Staates um 0,6%, die Bruttoanlageinvestitionen sogar um 5,6%. Im Vergleich mit anderen europäischen Ländern war Ungarns Wachstum im vergangenen Jahr unterdurchschnittlich. Die Slowakei, Polen oder Tschechien erholten sich deutlich besser von der Weltwirtschaftskrise, selbst in der EU insgesamt betrug das Wachstum durchschnittlich noch 1,7%. Nachfrage im Vergleich Bei den Hauptkomponenten des Wachstums fällt auf, dass der pri vate Verbrauch in Ungarn eine deutlich geringere Rolle für die Gesamtnachfrage im Ver gleich zu den anderen MOE-Ländern spielt (Ungarn 2010: ca. 53%, gegenüber durchschnittlich 60% in den anderen Ländern der Region), und auch der Anteil der Investitionen ist in Ungarn etwas geringer. Kompensiert wird das durch einen höheren Anteil des Staates an der Gesamtnachfrage (21%), vor allem aber durch den außerordentlich starken Außenbeitrag, also die Differenz zwischen den Ausfuhren und den Einfuhren von Waren und Leistungen. In Ungarn erreichte dieser Saldo im vergangenen Jahr 7,3% des BIP mehr als in jedem anderen Land in der Region MOE, und sogar mehr als in der klassischen Exportnation Deutschland (5,2%). In der gesamten EU (ohne den Sonderfall Luxemburg) erzielten nur Irland und Holland höhere Überschüsse (19 bzw. 8%). Tiefer Strukturwandel Der Wegbruch traditioneller Märkte und der dramatische Strukturwandel nach der Wende hatten in den ersten vier Jahren nach 1989 einen massiven Rückgang des ungarischen BIP verursacht, das reale Niveau fiel bis 1993 unter das von 1978. Ab 1994 begann dann eine kontinuierliche Erholung mit jährlichen Wachstumsraten von ca. 3-4%, doch auch so dauerte es noch rund sechs Jahre, bis das BIP wieder das Vorwende-Niveau von 1989 erreichte. BIP gesamt Verbrauch privater Staatsverbrauch Investitionen 2 Exporte 3 Importe 3 Haushalte 1 2006 3.6 2.1 4.7-3.2 18.6 14.8 2007 0.8-1.7-4.2 1.7 16.2 13.3 2008 0.8 0.6 0.1 2.9 5.7 5.8 2009-6.7-6.8 2.2-8.0-9.6-14.6 2010 1.2-2.2-0.6-5.6 14.1 12.0 2 Brutto-Anlageinvestitionen 3 Waren und Dienstleistungen SK PL DE EE CZ EU27 LT HU SI BG LV RO Quelle: Eurostat Abb. 1 1.4 1.2 1.1 0.4-0.4-1.3 Der Strukturwandel setzte sich jedoch auch seit Mitte der 90-er Jahre weiter fort, Ungarn ist heute eindeutig eine Dienstleistungsgesellschaft. Vor allem die Bedeutung der Landwirtschaft nahm stetig ab, ihr Anteil am BIP fiel in den letzten zwei Jahrzehnten von rund 10 auf heute gerade einmal 3,5%. Ihre Rolle übernahmen vor allem Unternehmensdienstleistungen, der Immobilien- und der Finanzsektor. Rund zwei Drittel der gesamten Wertschöpfung entfallen heute auf den privaten und öffentlichen Dienstleitungssektor. Das verarbeitende Gewerbe konnte nach dem Einbruch Anfang der 90-er Jahre wieder etwas Boden gut machen, trägt aber auch so heute nur noch weniger als ein Viertel zur Wirtschaftsleistung bei. Haushaltspolitik Defizitabbau schwerer als gedacht Dies liegt auch daran, dass weiterhin unklar ist, wie realistisch die Ziele zur Haushaltskonsolidierung sind. In den ersten beiden Monaten des Jahres wurden selbst unter Berücksichtigung von zeitlich auseinanderfallenden Einnahmen- und Ausgabenposten bereits 54% des Defizitziels aufgebraucht. Ausgabenlöcher riss vor allem die Senkung der Einkommensteuer (ein Fünftel weniger als vor einem Jahr), während Senkung der Körperschaftssteuer vom Juli 2010 auf die Einnahmen faktisch keine Auswirkung hatte. Der Grund: Die Körperschaftssteuer macht insgesamt nicht einmal 4% aller Budgeteinnahmen aus, eine Reduzierung für jene Unternehmen, die ohnehin ertragsschwach sind (Senkung auf 10% gilt nur für Gewinne unter 500 Mio. Ft.) kostet den Staat also relativ wenig. Zivilprozessordnung Firmen sollen sich außergerichtlich einigen Die jüngste Novellierung der Zivilprozessordnung (Gesetz Nr. 1952/III.) berührt auch mehrere für Unternehmen wesentliche Regelungen. Zum einen können Verfahren von hauptstädtischen Gerichten künftig zur Verhandlung an Gerichte anderer Komitate verwiesen werden (mehr dazu siehe in WiU Magazin 2011/1), zum anderen schreibt das Gesetz ab März 2011 wieder zwingend den Versuch einer außergerichtlichen Einigung vor. Vor der Einreichung der Klageschrift müssen die Parteien nachweislich den Versuch unternommen haben, den Rechtsstreit außergerichtlich beizulegen. Scheitert der Versuch, kann später das im Zusammenhang mit dem außergerichtlichen Einigungsversuch entstehende Aktenmaterial vor Gericht als Beweis verwendet werden und soll damit zum schnelleren Abschluss der Verhandlungen beitragen. Eine derartige Regelung galt bereits ein- Steuerpolitik Einheitliche Steuerbasis in der EU? Zeitdauer der wirschaftlichen Gerichtsprozesse Anzahl abgeschlossenen Prozesse (2009, ganz Ungarn) insgesamt 16 750 Quelle: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Die Europäische Kommission hat am 16. März 2011 die Einführung einer Gemeinsamen Konsolidierte Körperschaftsteuer-Bemessungsgrundlage (GKKB) für vorgeschlagen. Nach Ansicht der Kommission würde das neue System den Verwaltungsaufwand und die Folgekosten im Zusammenhang mit der Körperschaftssteuer erheblich reduzieren, und würde zugleich mehr Rechtsunsicherheit schaffen. Der Vorschlag sieht unter anderem vor, dass die Unternehmen ihre Steuererklärungen nur noch bei einer einzigen Stelle einreichen müssten und alle in der EU entstandenen Gewinne und Verluste konsolidieren könnten. Nach Schätzungen der Kommission würden die Unternehmen in der EU mit der GKKB jährlich Verwaltungskosten in Höhe von 700 Mio. Euro einsparen, durch mal bis 2009, sie wurde jedoch 2010 außer Kraft gesetzt, da die Einhaltung für die Unternehmen eher Hindernisse bedeutete. Deshalb sehen viele Rechtsexperten die jetzige Wiedereinführung sehr skeptisch. 0-3 Monate 34% 3-6 Monate 26% 6-12 Monate 23% 1-2 Jahre 12% 2-3 Jahre 3% Über 3 Jahre 2% die Möglichkeit der Konsolidierung würden sie um weitere 1,3 Mrd. Euro entlastet. Das System kann nur dann eingeführt werden, wenn alle Mitgliedstaaten damit einverstanden sind. Ungarn hat im Zusammenhang mit dem deutsch-französischen Vorschlag für einen europäischen Stabilitätspakt bereits angekündigt, dass es keiner einheitlichen Steuerpolitik zustimmen wird. Außergerichtliche Einigung mit Hilfe der DUIHK Die DUIHK, als kompetenter Anbieter von Wirtschaftsmediation, hilft Ihnen Ihre Konflikte schnell und kostengünstig beizulegen. Weitere Informationen: www.ahkungarn.hu/mediation 2 03 2011 WiU kompakt WiU kompakt 03 2011 3
Monitor Monitor Konjunkturmonitor März 2011 Konjunktúra-monitor 2011. március Zur Haushaltslage siehe auch Rubrik Meldungen Weitere Daten und Fakten: www.ksh.hu Einzelhandelsumsatz Kiskereskedelmi forgalom reales Volumen (arbeitstäglich bereinigt), 2000=100 reálértéken számított forgalom (naptárhatástól megtisztított adatok), 2000=100 90,4 95,4 104,9 102,8 100,9 100,0 95,6 93,4 Die Industrieproduktion hat den überraschenden Einbruch im Dezember (-12% zum Vormonat) im Januar wieder kompensiert (+15%), und liegt im Jahresvergleich um fast 11% über dem Niveau von Anfang 2010. Für das Jahr 2010 insgesamt wurde ein Anstieg der Produktion um 10,2% vermeldet, allerdings lag sie auch so noch immer gut 10% unter dem Niveau von 2008. Motor der Produktion bleibt der Export, dessen Anteil am Gesamtumsatz der Industrie in den vergangenen Jahren stetig zugenommen hat, von 48% im Jahr 2000, auf 53% im Jahr 2010. Für 2011 rechnen wir erneut mit einem kräftigen Anstieg der Industrieproduktion, ca. 8% erscheinen realisierbar. Dies wird auch vom ausgezeichneten Geschäftsklima im Hauptmarkt Deutschland gestützt. Das spiegelt sich auch im Auftragsbestand der unga rischen Industrie wider: Der Bestand an Exportaufträgen hat das Vorkrisenniveau wieder fast erreicht, das gilt auch für die Reichweite. Die Inlandsaufträge verhar ren demgegenüber unverändert auf dem tiefsten Stand seit über 10 Jahren. Die Ausfuhren könnten im laufenden Jahr um 13-14% auf ca. 80 Mrd. Euro ansteigen, die Importe dürften sich weitgehend parallel dazu entwickeln, so dass auch 2011 ein deutlicher Ausfuhrüberschuss (ca. 6 Mrd. Euro) zu erwarten ist. Die Binnennachfrage folgt dem Aufschwung der Exportmärkte noch nicht. Der Einzelhandel verbuchte 2010 das vierte Mal in Folge einen Rückgang der realen Umsätze, sie lagen damit unter dem Niveau von 2004 (siehe Abbildung). Aufgrund der erwarteten Steigerung der Nettoeinkommen rechnen wir 2011 mit einer Trendwende, im Jahresvergleich erscheint ein Anstieg der von 2-3% möglich. Bremsend dürfte dabei die nur langsame Entspannung am Arbeitsmarkt wirken. Die Zahl der registrierten Arbeitssuchenden lag im Jan-Feb mit 0,6 Millionen auf dem höchsten Niveau seit Anfang 1994. In den kommenden Monaten rechnen wir mit einem allmählichen, wenn auch nicht spektakulären Rückgang der Erwerbslosigkeit, u.a. durch die geplante Beschäftigung von Sozialleistungsempfängern in gemeinnützigen Arbeitsprogrammen. Impulse für die Binnennachfrage könnten von einer längst überfälligen Lösung der Krise am privaten Hypothekenmarkt ausgehen, angesichts der budgetären Belastungen rechnen wir allerdings nicht mit dem großen Befreiungsschlag. Az ipari termelés 15 százalékos januári emelkedésével behozta a meglepő decemberi visszaesést (az előző hónaphoz viszonyítva -12%), így éves összehasonlításban közel 11 százalékkal haladja meg a 2010 eleji szintet. A 2010-es év egészére nézve az ipari termelés erős, 10,2 százalékos növekedést mutatott fel, ami azonban még így is bő 10 százalékkal marad el a 2008-as szinttől. A termelés motorja a kivitel marad, az export részesedése a teljes ipari árbevételből folyamatosan nőtt az elmúlt években, a 2000-ben mért 48 százalékról 2010-ben 53 százalékra. 2011-ben is erős ipari bővülésre számítunk, az éves növekedés 8 százalékos mértéket érhet el. Ezt támogatja a legfőbb felvevőpiac, Németország kiemelten jó üzleti hangulata is, ami tükröződik a magyar ipari rendelésállományban is. Az export-rendelések állománya és fedezeti aránya (hány hónapnyi termelésre elég a rendelésállomány) szinte visszatért a válság előtti szintre, miközben a belföldi rendelések továbbra is mélyponton vannak, januárban a 10 évvel ezelőtti szintet sem haladták meg. Számításaink szerint a kivitel idén 13-14 százalékkal, mintegy 80 milliárd euróra bővülhet, a behozatal nagyjából azonos ütemben fog nőni, így 2011-ben ismét jelentős, mintegy 6 milliárd eurónyi exporttöbblet várható. A hazai piaci kereslet még nem követi a külpiacok fellendülését. A kiskereskedelemben tavaly is folytatódott a 2007 óta tartó forgalomcsökkenés, reálértéken 2010-ben kisebb volt az ágazat forgalma mint 2004-ben (lásd az ábrán). A nettó jövedelmek 2011-re várt emelkedése miatt az idén arra számítunk, hogy megfordul ez a trend, éves szinten 2-3 százalékos növekedés tűnik lehetségesnek. A lakossági kereslet élénkülését korlátozhatja a munkaerőpiaci helyzet alakulása. A regisztrált munkakeresők száma január-februárban 600 ezer fölött volt, ami a legmagasabb szint 1994 eleje óta. A következő hónapokban a munkanélküliség fokozatos, bár nem látványos ütemű csökkenésével számolunk, többek között a szociális ellátásban részesülők közmunka-programokban tervezett foglalkoztatása révén. Éves átlagban alig fog 10 százalék alá csökkeni a munkanélküliségi ráta. A belföldi keresletet ösztönző tényező lehetne a lakossági jelzáloghitel-piacon lappangó válság megoldása, a költségvetési korlátok tükrében azonban nem látunk sok lehetőséget egy átfogó és fajsúlyos csapásra. Az államháztartás helyzetérôl lásd a Hírek rovatot is. 84,0 Aktuelle Konjunkturindikatoren Aktuális konjunktúramutatók 77,4 74,6 2009 1 2010 1 2011 1 2010-08 2010-09 2010-10 2010-11 2010-12 2011-01 2011-02 Veränderung zum Vorjahr in % Volumenváltozás az elôzô évhez (%) Industrieproduktion 2-17,8 +10,3 +8,5 +15,2 +11,2 +8,5 +14,7 6,0 10,7 :: Ipari termelés 2 Auftragseingang der Industrie -19,1 18,9 :: +20,2 +19,6 +5,3 +32,9 12,2 25,6 :: Az ipar új rendelésállománya Bauproduktion 3-4,4-9,0 +0,0-4,6-10,4-12,7-3,2-11,5-3,5 :: Építôipari termelés 3 Ausfuhren -19,4 +20,7 +13,0 +34,8 +18,3 +16,4 +20,6 +21,6 +26,1 :: Kivitel 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Einfuhren -24,8 +18,9 +14,0 +30,3 +18,7 +18,0 +18,3 +20,2 +30,2 :: Einzelhandelsumsatz 2-5,1-2,3 +2,5 0,2 +0,7-0,7-0,4 -+1,7 0,1 :: Behozatal Kiskereskedelmi forgalom 2 Verbraucherpreise +4,2 +4,9 +4,2 +3,7 +3,8 +4,2 +4,2 +4,7 +4,0 +4,1 Fogyasztói árszínvonal Quelle Forrás: KSH Erzeugerpreise +4,9 +4,5 +5,0 +9,0 +7,9 +7,1 +8,2 +8,1 +7,0 :: Bruttoinlandsprodukt 3-6,5 +1,1 +3,0 :: +2,2 :: :: +2,3 :: :: Ipari termelôi árak Bruttó hazai termék 3 Bruttoinlandsprodukt (Q/Q) 3,4 :: :: :: :: +0,5 :: :: +0,2 :: :: Bruttó hazai termék (né./né.) 3,4 Niveau zum Ende des Zeitraums Szint az idôszak végén Arbeitslosenrate 5 10,0% 11,2% 10,0% 11,0% 10,9% 10,9% 10,7% 10,8% 11,2% :: Munkanélküliségi ráta 5 Haushaltsdefizit 6-3,5% -4,2% -3,5% -4,0% -3,5% -3,7% -4,1% -3,2% -3,8% -3,9% Költségvetési deficit 6 Basiszins der Zentralbank 6,25% 6,00% 5,75% 5,25% 5,25% 5,25% 5,50% 5,75% 6,00% 6,00% Az MNB alapkamata Mehr Daten und Prognosen: Zinsen für Firmenkredite 7 12,11% 9,00% 8,75% 8,72% 8,83% 8,80% 8,99% 9,12% 9,33% :: Umlaufrendite 8 9,16% 7,39% :: 7,62% 6,79% 7,03% 8,44% 7,95% 7,32% 7,25% Wechselkurs HUF-EUR 9 280,58 275,41 273,00 281,26 282,25 274,46 275,70 277,47 275,45 271,18 Vállalati hitelek kamata 7 Másodlagos piaci hozam 8 HUF-EUR árfolyam 9 Még több adat és elôrejelzés: Quelle: MNB 1 Jahresdurchschnitte, Angaben für 2010 teilweise vorläufig, 2011: Prognose DUIHK. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP, ohne Gemeindehaushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt. 1 éves átlag; 2010-es adatok elôzetesek; 2011: DUIHK elôrejelzés. 2 naptári hatással kiigazított. 3 Szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munkaerôfelmérés (LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap egyenlege a GDP %-ában, pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül. 7 1-5 léves futamidejû hitelek, állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû államkötvények. 9 havi átlag Forrás: MNB 4 03 2011 WiU kompakt WiU kompakt 03 2011 5
Hírek Háttér Jusson egyezségre a DUIHK segítségével A DUIHK gazdasági mediáció szolgáltatása a konfliktuskezelés gyors és költségtakarékos lehetôségét kínálja tagvállalatai és ügyfelei számára. További információ: www.ahkungarn.hu/hu/mediacio Államháztartás Nehezebb a vártnál a hiány leépítése A polgári perrendtartásról Újra a peren kívüli egyezség a cél A polgári perrendtartásról szóló 1952/3. sz. törvény legfrissebb módosításai számos a vállalatok tevékenységét befolyásoló szabályozást is érintenek. Egyrészről mostantól lehetséges hogy egy Gazdasági peres ügyek idôtartama Befejezett ügyek száma (2009, országos) összesen 16 750 Forrás: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Adóharmonizáció Egységes adóalap az unióban? ügy tárgyalására, melyben a Fővárosi Bíróság az illetékes, egy másik, azonos hatáskörű vidéki bíróságot jelöljenek ki (bővebben lésd a WiU Magazin 2011/1-es számát), másrészről 0-3 hónap 34% 3-6 hónap 26% 6-12 hónap 23% 1-2 év 12% 2-3 év 3% 3 év felett 2% Az Európai Bizottság 2011. március 16-án javaslatot tett egy közös, a társaságiadó-alapot szabályozó rendszerre (angol rövidítéssel CCCTB). A Bizottság szerint az egységesítés jelentősen csökkentené a vállalatok a társasági adóval kapcsolatos adminisztrációs terheit és költségeket, egyben a jogbiztonságot is növelné. A javaslat értelmében a vállalatoknak adóbevallásukat egy helyen kellene benyújtaniuk és valamenynyi az EU-n belül keletkezett nyereségüket és veszteségüket konszolidálhatnák. A Bizottság számításai szerint a CCCTB a vállalatok számára évente 700 millió euró költségcsökkenést jelentene. További 1,3 milliárd euró-t pedig a konszolidálással lehetne megtakarítani. Egyelôre még nem lehet megítélni, hogy valóban tarthatóak-e az államháztartás konszolidálására vonatkozó kormányzati célok. Január és február között már az egész évre tervezett hiány 54 százaléka megvalósult, s ez a szám már könyvviteli korrekciókat tartalmaz enélkül már 80 százalék fölött tartanánk. A kiadási oldalon főként a személyi jövedelemadó csökkentése hozott komoly érvágást (ez a tétel a tavalyihoz képest ötödével csökkent), miközben a társasági adó 2010. júliusi csökkentése gyakorlatilag semmilyen hatást sem gyakorolt a bevételekre. Ennek az az oka, hogy a társasági adó az összes államháztartási bevételek kevesebb mint 4 százalékát teszi ki, így tehát az államnak eleve nem került sokba az adókulcs részleges csökkentése, amely csak az alacsony jövedelmezőséggel működő vállalatokra (500 millió Ft alatti nyereségre) vonatkozik. Még nem végleges adatok szerint egyébként az államháztartás tavalyi, az uniós módszertan szerint számított hiánya a bruttó hazai termék 4,2 százalékát tette ki, szemben a kormány által ígért 3,8 százalékos aránnyal, mert különösen az önkormányzatok költései nagyobbak voltak a korábban becsültnél. 2011 márciusától a feleknek perindítás előtt ismét meg kell kísérelniük a vitás ügyet peren kívüli rendezni, amit a bíróság felé igazolniuk is kell. Ennek megfelelően az érintett vállalkozásoknak be kell mutatni egymásnak a rendelkezésükre álló iratokat, és ismertetniük kell álláspontjukat. Az ezáltal keletkezett iratanyag egy későbbi per esetén bizonyítékként szolgál, ami a per gyorsabb lefolyását eredményezi. A változással a korábbi, 2009-es szabályokat állították vissza. A per előtti kötelező egyeztetést 2010-ben törölték, mivel annak betartása inkább akadályokat jelentett, ezért számos jogi szakértő szkeptikus az újbóli bevezetéssel szemben. Az új rendszer csak akkor kerülhet bevezetésre, ha az EU valamennyi tagállama beleegyezését adja. A bevezetés tervezett időpontjáról még nem született döntés. Az európai stabilitási paktumra tett legújabb német-francia javaslattal kapcsolatosan a magyar kormány már bejelentette, hogy nem fog hozzájárulni az adópolitika uniós szintű harmonizálásához. Magyarország bruttó hazai terméke A magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly reálértéken 1,2 százalékkal nôtt. Ez ugyan nem látványos áttörés, de a gyenge 2007-es és 2008-as évet és a 2009-es drámai visszaesést követôen mégis fordulatot jelent a közelmúlt trendjében. A térség más országaihoz hasonlítva Magyarország azonban még mindig a sereghajtók között kullog. A magyar gazdaság a 2010. évi fellendülését legelsősorban a nemzetközi konjunktúrának köszönhette. A kivitel reálértéken 14 százalékkal, vagyis a behozatalnál jelentősen gyorsabban nőtt. A kivitel és a behozatal pozitív egyenlege így 2,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, vagyis a külgazdaság hozzájárulása nélkül a növekedés 2010-ben is negatív lett volna, ugyanis a magánháztartások fogyasztása 2,2 százalékkal csökkent, az állami fogyasztás 0,6 százalékkal, a bruttó állóeszköz-beruházások pedig egyenesen 5,6 százalékkal estek vissza. Más európai országokkal összehasonlítva Magyarország növekedése tavaly elmaradt az átlagtól. Szlovákia, Lengyelország vagy Csehország jóval nagyobb lépéssel került ki a gazdasági világválságból, sőt még az Európai Unió átlagában is magasabb, mintegy 1,7 százalék volt a növekedési ütem. Keresleti tényezôk A növekedés fő elemeit tekintve feltűnik, hogy a magánháztartások fogyasztása Magyarországon más közép-kelet-európai államokkal összehasonlítva jóval kisebb szerepet tölt be a kereslet egészére nézve: Magyarországon 2010-ben kb. 53 százalékot tett ki ez az arány, a térség más országaiban viszont átlagosan 60 százalékot, ráadásul a Szerzô Dirk Wölfer Magyarország bruttó hazai terméke Volumenváltozás az elôzô évhez képest, százalékban beruházások aránya is valamelyest alacsonyabb Magyarországon. A két tételt némileg ellensúlyozza az állam magasabb költési aránya (a teljes felhasználás 21 százalékát teszi ki), a növekedés legfontosabb hajtóereje mégis a rendkívül magas külkereskedelmi többlet, amely tavaly a bruttó hazai termék 7,3 százalékát érte el. Ez magasabb, mint bárme lyik kelet-közép-európai országban, sőt még a hagyományosan erős exporttal rendelkező németországi mutatót (5,2%) is meghaladja. Az Európai Unióban is (a kivételnek számító Luxemburgtól eltekintve) csupán Írország és Hollandia képes magasabb (19, ill. 8 százalékos) külkereskedelmi többletet felmutatni. Mélyreható szerkezetváltás A hagyományos keleteurópai felvevőpiacok elvesztése és a rendszerváltást követő drámai szerkezetváltás az 1989-es rendszerváltást követő első négy évben a magyar GDP brutális visszaesését eredményezte, volumene 1993-re az 1978-as szintre esett vissza. 1994-től fokozatos talpra állás vette kezdetét, éves átlagban mintegy 3-4 százalékkal bővült a gazdaság, de még így is mintegy hat évig tartott, amíg a GDP elérte a rendszerváltást megelőző 1989-es szintet. A szerkezetváltás azonban a 90-es évek közepétől is folytatódott, és Magyarország ma egyértelműen szolgáltatási társadalom. Különösen a mezőgazdaság jelentősége csökkent folyamatosan, GDP-ből való részesedése az elmúlt két évtized alatt mintegy 10 százalékról nem egészen 3,5 százalékra esett vissza. Helyét mindenekelőtt a vállalati és lakossági szolgáltatások valamint az ingatlan- és a pénzügyi szektor vették át. A teljes hozzáadott érték mintegy kétharmadát ma az üzleti GDP Háztartások Közösségi Beruházások 2 Export 3 Import 3 összesen fogyasztása 1 fogyasztás 2006 3.6 2.1 4.7-3.2 18.6 14.8 2007 0.8-1.7-4.2 1.7 16.2 13.3 2008 0.8 0.6 0.1 2.9 5.7 5.8 2009-6.7-6.8 2.2-8.0-9.6-14.6 2010 1.2-2.2-0.6-5.6 14.1 12.0 2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 3 Áruk és szolgáltatások és közösségi szolgáltató ágazat adja. A feldolgozóipar a kilencvenes évek elején végbement zuhanást követően ugyan kisebb mértékben újból tudott erősödni, ennek ellenére ma is csak alig több, mint egy negyeddel képes hozzájárulni a gazdaság teljesítményéhez. SK LT RO BG PL EE LV CZ SI MK HR HU EU15 DE A GDP növekedése 2010-ben Volumenváltozás az elôzô évhez képest, százalékban 4.0 3.8 3.5 3.0 2.3 1.7 A GDP volumene 2010-ben Változatlan áron, 2000=100 160 153 147 146 143 137 131 120 112 109 Forrás: Eurostat Abb. 2 SK PL DE EE CZ EU27 LT HU SI BG LV RO Forrás: Eurostat Abb. 1 1.4 1.2 1.1 0.4-0.4-1.3 6 03 2011 WiU kompakt WiU kompakt 03 2011 7
8 03 2011 WiU kompakt Vélemény Az edzés a legjobb erôsítô Az euró magyarországi bevezetése egyre távolabbi időpontra csúszik, pedig jótékony hatása lenne az ország versenyképességére is. Az euró védelme az első számú feladat a következő hónapokban, mondta Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben, a magyar uniós elnökség előestjén. A most, március végén az euró hosszú távú stabilizálása érdekében megkötött brüsszeli paktumot a 27 tagállam közül csak négy ellenzi köztük Magyarország. Az adópolitika közösségi harmonizálására vonatkozó rész hátrányosan érintené az ország versenyképességét, szól a budapesti érvelés. A március elején bemutatott Széll Kálmán Terv az államháztartás rendbetételét nyilvánította első számú gazdaságpolitikai prioritásnak. Már az idei évtől kezdve az éves hiányt tartósan a bruttó hazai termék három százaléka alatt kívánják tartani, s a tervek szerint 2016-ban az államadósság már a GDP 60 százalék alá süllyedne, más szóval már öt éven belül teljesülne a két legfontosabb maastrichti euró-kritérium. Ennek ellenére a miniszterelnök a csillagok mai állása szerint nem lát lehetőséget arra, hogy 2020 előtt megvalósuljon az euró magyarországi bevezetése. Holott azt kívánja a vállalatok nagy többsége, és nagy valószínűséggel az a sok százezer devizahitellel terhelt család is, amely naponta nagy aggodalommal kíséri a valutaárfolyamok mozgását. Akkor vajon miért vonakodik a magyar gazdaságpolitika annyira látványosan, ha az euró melletti kiállásról van szó? Manapság már szinte közhely, hogy egy népgazdaság nem attól válik tartósan versenyképessé, hogy vetélytársainál alacsonyobb adókulcsokat kínál. Az Egyesült Államok, Szerzô Dirk Wölfer Németország vagy a skandináv országok sokkal magasabb adókkal sújtják vállalataikat, mint Magyarország egyébként már a tavalyi részleges társasági adócsökkentés előtt is, és mégis átlagon felüli mértékben versenyképes gazdaságoknak tekinthetők. Még a gyakran idézett ír sikersztori sem az alacsony adók egyenes következménye. Ugyanakkor egy Magyarország méretű gazdaság számára nagyon korlátozott az a lehetőség is, hogy a saját valuta mesterséges alulértékelésével javítsa nemzetközi versenyképességét. Egyrészt az erre irányuló politikának magasabb infláció lenne az ára, ez viszont gyorsan megenné a remélt előnyöket. Még ennél is fontosabb kockázat azonban, hogy a leértékelés nevű erősítő szer a vállalatok hosszú távú innovációs képességét gátolja. Köztudott, hogy a versenyképesség szempontjából mára nem azok az országok küzdenek a legnagyobb problémákkal, ahol évtizedek óta erős hazai valutával szembesülnek a vállalatok mint például a Svájc vagy Németország, hanem sokkal inkább a hagyományosan puha valutájú államok. Egy olyan stratégia, amely külföldi vetélytársaival szemben (drága pénzbe kerülő) pénzügyi eszközökkel és szerekkel hozza helyzetbe a hazai vállalatokat, csak rövid időre nyújt előnyt nekik, hosszabb távon azonban inkább gyengíti őket. Annak érdekében, hogy tartósan helyt állhassanak a világméretű versenyben, a gazdaságpolitikának sokkal nagyobb hangsúlyt célszerű fektetnie a nagyon szélesen értelmezett innovációs képesség támogatására, mert a napi edzés a legmegbízhatóbb út az ismételhető csúcsteljesítményekre. Zahl des Monats 41,7 % betrug 2010 der Anteil von Kernbrennstoffen an der ungarischen Stromerzeugung. Damit gehört Ungarn weltweit zu den am stärksten von der Kernenergie abhängigen Industriestaaten: Im Durchschnitt der OECD beträgt der Anteil nur 21,5%, höher als in Ungarn ist er nur in Frankreich, der Slowakei und Belgien. In Ungarn entfielen im vergangenen Jahr 29% auf Erdöl und Erdgas, 18% auf Kohle und etwa 7% auf Biomasse und Biogas. Quelle: IEA, Energiahivatal A hónap száma 41,7 százalék volt a nukleáris fûtôanyagok részesedése a tavalyi magyar villamosenergia-termelésbôl. Ezzel Magyarország világszerte a legnagyobb mértékben az atomenergiától függô ipari országok egyike: az OECD átlagában csak 21,5% az arány, a magyarnál magasabb függôséget csak Franciaország, Szlovákia és Belgium mutat fel. Magyarországon tavaly az áramtermelés 29 százalékát a kôolaj és a földgáz, 18 százalékát a szén biztosította. A biomassza és a biogáz pedig összesen már 7 százalékot tettek ki. Forrás: IEA, Energiahivatal Impressum Impresszum Herausgeber kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer Redaktion szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44 magazin@ahkungarn.hu www.duihk.hu Chefredakteur Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz Layout und Satz Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck Nyomda: Mester Nyomda, Budapest Bezug, Auflage Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz. Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: 1588-8932 Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.