In: Molnár K., Molnár Zs. (szerk.) (2015): Élet és rend a határban. Etnoökológiai Kutatótábor Kalotaszegen. Sztánai Füzetek 19., Művelődés Egyesület Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár Sztána, pp. 113 129. Köszönetnyilvánítás Végül köszönjük minden kedves sztánai és zsoboki adatközlőnek a ránk szánt időt és türelmet. Sztána: Ágoston Cs. Árpád 1951, Ágoston István 1933, Ágoston P. István 1936, Ágoston P. Katalin 1939, Bálint András 1933, Berecz Erzsébet 1930, Berecz Magdolna 1967, Blényesi Éva Katalin 1968, Bódis Borbála 1936, Bódis István 1960, Dániel Katalin 1935, Lőrincz Erzsébet 1949, Török Csilla 1972, Török Erzsika 1926, Vincze Attila 1944. Zsobok: Gál B. Erzsébet 1935, Gál B. Gyula 1926, Kis István 1919, Kis Katalin 1927, Kispál Erzsébet 1943, Kispál Ferenc 1940, Korpos József 1924, Ruzsa Jenő 1944, Ruzsa Márton 1948, Szalai Béláné 1928, Szalai Erzsébet 1944, Szalai Ilona 1943, Szalai Katalin 1946, Szalai Magdolna 1948, Tárkányi G. Katalin 1950. Irodalom Babai D. Molnár Á. Molnár Zs. (2014): Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. MTA BTK Néprajztudományi Intézet és MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Ökológiai Intézet, Bp. Vácrátót Biró É., Babai D., Bódis J., Molnár Zs. (2014): Lack of knowledge or loss of knowledge? Traditional ecologicalknowledge of population dynamics of threatened plant speciesin East-Central Europe, Journal for Nature Conservation, 22: (4) 318 325. l. Molnár Cs., Bódis J., Biró M., Juhász M., Molnár Zs. (2014): Sztána és Zsobok (Kalotaszeg) aktuális növényzete, Kanitzia 21: 77 126. l. Molnár Cs., Bódis J., Óvári M., Raksányi Zs., Biró É., Gerner G., Nagy T., Molnár K., Molnár Zs. (2014): Sztána és Zsobok (Kalotaszeg) flórája. Kitaibelia 19 (1): 114 132. l. Molnár Zs. Bartha S. Babai D. (2009): A népi növényzetismeret (etnobotanika) és az etnoökológiai, ökológiai, antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. Botanikai Közlemények 96: 95 116. l. Péntek J. Szabó (T.) A. (1985): Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest Posey, D. A., Overal, W. L. (szerk.) (1990): Ethnobiology: Implications and Applications. Proceedings of the First International Congress of Ethnobiology. Museu Paraense Emílio Goeldi, Belém. Szabó (T.) A. Péntek J. (1976): Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó Adatok Sztána és Zsobok környéke népi gyógynövényismeretéhez és népi orvoslási gyakorlatához Papp Mónika 1 Szalai Diána 2 1 Herman Ottó Intézet, Természetmegőrzési és Ökológiai Osztály, Budapest papp.monika.hilda@gmail.com 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely szalai.diana@gmail.com Data about herbal ethno-medicine and ethno-medicinal practices from the region of Sztána and Zsobok: Our main goal was to collect the still existing traditions of the formerly rich herbal ethno-medicinal knowledge and practices in Kalotaszeg. In order to reveal traditional ecological knowledge related to feral and cultivated herbs we conducted 20 semistructured interviews in Sztána, Zsobok, Kispetri and Farnas. Informants reported the use of 33 feral and 23 cultivated herbs. According to our results people belonging to the senior age-group still collect and use herbs. Difference can be observed among the knowledge and use of ethno-medicinal plants in the four different settlements. Among feral herbs yarrow (Achillea millefolium), great celandine (Chelidonium majus), St. John s wort (Hypericum perforatum), cornel (Cornus mas) and elderberry (Sambucus nigra) are widely used in every studied settlement. In order to collect this kind of still existing valuable knowledge, it would be necessary to conduct similar studies in other settlements of Kalotaszeg too. Összefoglaló: Kutatómunkánk célja az egykor gazdag kalotaszegi népi gyógynövényismeret és használat máig fennmaradt hagyományainak összegyűjtése és népi orvoslásban való szerepének vizsgálata. A vadon termő, illetve termesztett gyógyhatású növényekkel kapcsolatos hagyományos tudás feltárása érdekében Sztánán, Zsobokon, Kispetriben és Farnason összesen 20 adatközlővel készítettünk félig-struktúrált interjúkat. Adatközlőink összesen 33 vadon termő, illetve 23 termesztett gyógyhatású növény használatáról számoltak be. Vizsgálati eredményeink alapján az idősebb korosztály tagjai jelenleg is rendszeresen gyűjtenek és használnak gyógynövényeket, illetve az egyes települések gyógynövényismerete és felhasználási szokásai között is különbség van. A vadon termő gyógynövények közül minden vizsgált településen használják a cickafarkat (Achillea millefolium), a vérehulló fecskefüvet (Chelidonium majus), a orbáncfüvet (Hypericum perforatum), a húsos somot (Cornus mas) és a feke-
te bodzát (Sambucus nigra). Az elkövetkezőkben célszerű lenne Kalotaszeg más településein is hasonló kutatásokat folytatni és ezt a fennmaradt értékes tudást összegyűjteni. Bevezetés Kalotaszegre mérsékelt kontinentális klímája, illetve változatos domborzati és talajadottságai révén fajgazdag növénytakaró jellemző; számos olyan növényfajjal, amelyek gyógyító hatását a népi gyógyászatban évszázadok óta ismerik. Az egykor igen gazdag és sokrétű népi gyógynövényismeret és -használat nyomai többé-kevésbé még ma is fellelhetők. A 2013. július 18. augusztus 2. között Sztánán és környékén tartott II. etnoökológiai kutatótábor keretében e megmaradt hagyományos tudás feltárása, összegyűjtése volt a célunk. Kutatómunkánkat négy településen, Sztánán, a szomszédos Zsobokon, Kispetriben és Farnason végeztük. Egyrészt a helybelieknek a vadon termő növények gyógyhatásával kapcsolatos ismereteit, tudását vizsgáltuk, másrészt azt, hogy a házi kertekben milyen gyógynövényeket, illetve egyéb gyógyhatású növényeket (fűszer- és zöldségnövények) termesztenek. Sztána és környékének lakossága számára a fő megélhetési forrást hoszszú évszázadokon keresztül a növénytermesztés és az állattartás jelentette, amelyet vadon termő növények gyűjtögetésével egészítettek ki. A fajgazdag, változatos növényzet táplálékul és gyógyszerként egyaránt szolgált az itt lakóknak, akik a természet patikájából szerezték be a különböző betegségek gyógyításához szükséges növényeket. A növények gyűjtése mindig elsősorban az asszonyok feladata volt, így ez a tudás generációról generációra, anyáról leányra szállt. A szintetikus gyógyszerek és a modern orvoslás elterjedésével a gyógynövénygyűjtés is háttérbe szorult, de hagyományai mai napig fennmaradtak. Az idősebbek közül többen ma is rendszeresen gyűjtenek növényeket gyógyászati célból, nem ritka a tornácon felakasztva száradó csokrok látványa. Az adatfelvétel módja Az adatgyűjtést megelőzően terepbejárást végeztünk, melynek során meghatároztuk a környéken előforduló gyógynövényeket és minden fajból bemutató példányt gyűjtöttünk be. Az adatgyűjtés során interjúkat készítettünk az egyes településeken azokkal a helybeliekkel, akikről az a hír járta, hogy jól ismerik a gyógynövényeket. Sztánán, Zsobokon, Kispetriben és Farnason összesen 20 személyt kérdeztünk meg. Az interjúknál kétféle módszert alkalmaztunk. Egyrészt a bemutatás céljából szedett növények ismeretével, használatával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, amely feltételezte az adott faj terepi környezeten kívüli felismerését, másrészt különböző betegségek növényekkel való gyógyítási módjaira kérdeztünk rá. Tapasztalataink szerint ez utóbbi módszer bizonyult hatékonyabbnak, így az adatközlők szabadabban tudtak beszélni ismereteikről, sokszor még régi, feledésbe merült emlékeket is felidéztek. Az első módszerrel kapcsolatban több esetben tapasztaltuk, hogy a mutatott növények alapján való kérdezés megnehezíti a gyűjtést, ugyanis az adatközlő nem minden esetben ismerte fel a mutatott növényt. Az adatgyűjtés során az egyes növények helyi, népi eit is összegyűjtöttük. Ezek dőlt betűvel szerepelnek a táblázatban, amennyiben eltérnek a hazai től. Az egyes településeken leggyakrabban használt gyógyhatású növényeket az 1 4. táblázatokban mutatjuk be. Az adatgyűjtés során fontos szempontként szerepelt továbbá annak feltárása is, hogy az adatközlő ismeretei milyen forrásból származnak. Emellett hangfelvételeket és fotódokumentációt is készítettünk. Népi gyógynövényismeret és népi orvoslás Sztána lakói magyarok és románok. Az idős asszonyok közül többen mai napig kijárnak a mezőre gyógynövényeket gyűjteni. A románok gyógynövényismeretét jól jellemzi, hogy a múlt század közepén élt a faluban egy román javasasszony, Mária néni, aki embereket, állatokat gyógyított, részben különböző gyógynövények, részben ráolvasások segítségével. Amíg nem volt orvos a faluban, mindenki hozzá fordult, ha megbetegedett, így az idősek sok ismeretet tanultak tőle. Adatgyűjtésünk idején Török Erzsika néni (akkor 88 éves) volt a falu legidősebb asszonya, aki rendszeresen gyűjtött gyógynövényeket. Mint mesélte, egész életében beteges volt, ezért mindig többféle gyógynövényt használt, amelyek ismeretét szüleitől, idős felmenőitől tanulta. Sajnos 2014 novemberében elhunyt. Ágoston Pista bácsi (80 éves) is nagy gyógynövényismerettel rendelkezik, amit szüleitől, idősebb rokonaitól tanult. Fiatalabb korában rendszeresen használt gyógynövényeket, ma viszont már nem. Bódis Anna (78 éves) szintén sok gyógynövényt ismer és használ mai napig, melyeket szüleitől, nagyszüleitől tanult. Kertész Georgeta néni (85 éves) román, de jól beszél magyarul, ma is gyűjt a mezőn gyógynövényeket. Árva gyermek lévén tudása a falubeli öregektől, ismerősöktől, illetve az orvostól származik. Bódis Borbála (77 éves), továbbiakban Bori néni, illetve Blényesi Éva Katalin (45 éves), továbbiakban Évi ismereteinek egy része Maria Treben Egészség Isten patikájából című könyvéből származik. Bori néni a román Mária nénitől is sokat tanult. Miután nehezen jár, boltban veszi meg a gyógynövényeket, illetve kertjében is termeszt néhányat, ezzel szemben Évi rendszeresen gyűjt gyógynövényeket és férjével együtt használja. A megkérdezettek a cickafark, illetve a orbáncfű
ából készített teát napi rendszerességgel, élvezeti teaként fogyasztják. A cickafark teáját emellett gyomor-, vese- és szívpanaszok esetén használják, valamint sebek lemosására. Az orbáncfű teáját leginkább gyomorbántalmakra fogyasztják, de egyesek említették máj- és vesebetegség kezelésére, valamint köhögés ellen is. Georgeta néni a párlófű ából készített teát issza élvezeti teaként. Az orvosi székfüvet többnyire patikából szerzik be, gyomorfájdalom elleni teaként, valamint szemgyulladásra borogatásként használják. A vérehulló fecskefű sárga tejnedvével szemölcsöt irtanak, teáját vesebetegségben alkalmazzák. A fekete bodza virágából készült teát elsősorban meghűléskor, köhögés ellen használják. Pista bácsi említette, hogy sebekre is készítettek belőle régen borogatást. Erzsika néni reuma és hasmenés ellen is fogyasztotta. A mezei zsurlót sokak ismerik, de egyedül Pista bácsi említette, hogy gyomorfájásra, illetve köhögés ellen használta. Köhögésre köményteát is említett. A fekete nadálytő gyökerének gyógyhatásáról többen hallottak, de nem használták. Egyedül Évi próbálta ki, tapasztalata szerint az ütés során keletkezett duzzanatot lelohasztja, a férje térdét a darált gyökérből vízzel készült péppel borogatták. A nagy csalánból készült teát hírből mindenki ismeri, de nem fogyasztja, fiatal hajtásaiból egyesek főzeléket készítenek. Régen kizárólag az állatoknak adták, hogy egészségesek legyenek, hasonlóképpen a lókörmű martilaput és a gyermekláncfüvet is. A zöld menta hajtásából Pista bácsi régen nyugtató hatású teát készített és gyomorfájdalomra is használta, Erzsika néni hasmenés ellen fogyasztotta. Évi a lómenta hajtását gyűjti és fogyasztja teáját hasonló célból, Erzsika néni az orvosi somkóró és a jakabnapi aggófű ából készített teának tulajdonított ilyen esetben jótékony hatást. Erzsika néni a festő rekettye főzetét gyomorrontás ellen fogyasztotta. A kakukkfű teáját Bori néni régen meghűlésre, illetve kelések borogatására használta, a fogfájást zsályalevéllel enyhítette. Évi a mezei katáng virágának alkoholos kivonatát görcsoldásra használta, a pipacs virágának főzetét pedig női betegségeknél mosakodásra. Bori néni a mezei katáng összetört virágát sebkezelésre alkalmazta. A kökényt legtöbben ismerik, de gyógyhatásáról nem tudnak. A kislevelű hársfa teáját Erzsika néni meghűléses betegség esetén említette, valamint a hamvas szeder leveléből is készített teát. A Sztánai-völgy jellegzetes természeti képződménye a somliget, ahol korábban eladásra is szedték a húsos somot. A bogyóból készített kompótot hasmenés ellen használják, az aszalt somot régen gyomorrontáskor fogyasztották. Pista bácsi a húsos som teáját tüdőproblémákra említette, illetve lázcsillapításra is használták Évi elmondása alapján. Egyesek pálinkát is készítettek belőle, de nem használták terápiás céllal. A termesztett növények közül hírből ismerik a körömvirág gyógyhatását, de maguk nem készítenek belőle krémet, egyedül Erzsika néni ismerte ennek elkészítési módját. A vöröshagymateát meghűlésre, köhögéscsillapítás céljából fogyasztják, de szokták diókupaccsal és köménnyel is összefőzni. Évi a kályhán megmelegített vöröshagymát sebgyógyításra is használta. Régen a fokhagymát fülfájáskor a fülükbe helyezték, teáját köhögéscsillapítóként ismerték. Ma főként vérnyomáscsökkentésre, vagy meghűléskor fogyasztják. A meggy és cseresznye ából készült teát egyesek veseproblémák esetén, illetve élvezeti teaként is említették. Bódis Anna a málnalevélből készült teát élvezeti teaként fogyasztja, Pista bácsi a termésből cukorral készített szörpöt régen tüdő- és szívpanaszokra használta. Gennyes sebek, kelések kezelésre általánosan ismert és elterjedt a dísznövényként ültetett fehér liliom levelének használata. Bódis Anna és Évi a paradicsomot is használta mindenféle sebre és kelésre, Erzsika néni a rovarcsípéseket petrezselyemlevéllel dörzsölte be. A káposzta levelét fagyott lábujjra, illetve sebre tették. Többen fűszernövényként termesztik a kertjükben a tárkonyt, a kerti csombort és a kaprot, de ezeket kizárólag ételízesítésre használják, gyógyhatást nem tulajdonítanak nekik. Évi a kerti csombor magját mézzel keverve fogyasztotta köhögés ellen. Bori néni kertjében megtalálható dísznövényként a sarkantyúka, valamint a citromfű is, amelynek főzetét élvezeti teaként fogyasztja.
Tudományos név Achillea millefolium A Sztánán leggyakrabban használt gyógyhatású növények Vadon termő fajok cickafark ezerlevelűfű, ezer jó, egérfarok, cicafark Felhasznált rész Agrimonia eupatoria párlófű apróbojtorján Chelidonium majus vérehulló fecskefű cinedoria Cichorium intybus mezei katáng katángkóró virág, levél Cornus mas húsos som som termés Equisetum arvense mezei zsurló lófarok, lúfarok, csikófarok nyári hajtás Genista tinctoria festő rekettye - Hypericum perforatum orbáncfű csengőfű, csengővirág Matricaria recutita orvosi székfű kamilla virágzat Melilotus officinalis orvosi somkóró somkóró Mentha longifolia lómenta lómenta hajtás Mentha spicata zöld menta fodormenta hajtás Papaver rhoeas pipacs pipacs virág Rosa canina gyepürózsa csipkebogyó, hecserli, seggvakaró áltermés Rubus caesius hamvas szeder szeder levél Salvia sp. zsálya zsálya levél Sambucus nigra fekete bodza borzafa virágzat, termés Senecio jacobea jakabnapi aggófű aggófű Symphytum officinale fekete nadálytő fekete nadály gyökér Thymus sp. kakukkfű kakukkfű Tilia cordata kislevelű hárs hársfa virágzat Tudományos név Termesztett fajok Allium cepa vöröshagyma sárga hagyma hagyma Allium sativum fokhagyma fokhagyma hagyma Allium cepa conv. cepa conc. Brassica oleracea conv. cap. lilahagyma vöröshagyma hagyma fejes káposzta káposzta levél Felhasznált rész Calendula officinalis körömvirág fülőke virág, levél Carum carvi fűszerkömény kömény termés Cerasus avium cseresznye cseresznye Juglans regia királydió dió kupacs Lilium candidum fehér liliom fehér liliom levél Lycopersicum esculentum paradicsom paradicsom termés Petroselinum crispum petrezselyem petrezselyem levél Prunus cerasus meggy meggy (cseresznyefarok) (meggyfarok) Rubus idaeus málna málna levél, termés Satureja hortensis kerti csombor csombord mag Zsobok kizárólag magyarok lakta falu. Az idősebbek közül többen ma is gyűjtenek gyógynövényeket, illetve jól ismerik a kerti növények gyógyhatását is. Ruzsa Jenő (70 éves) és felesége Erzsi (62 éves) régóta foglalkozik gyógynövényekkel és ma is rendszeresen használják őket. Jenő bácsi elsősorban a falu környékén termő vadnövények gyógyhatását ismeri, mivel sűrűn jár a mezőre. Innen gyűjti a növényeket, amelyekből élvezeti teát, illetve gyógyteát készítenek, amelyet szinte minden nap fogyasztanak. Erzsi főleg a kerti növények felhasználási módjait ismeri. Ismereteik egy része szüleiktől, valamint Maria Treben említett könyvéből származik. Erzsi édesanyja, Kis Kata
(86 éves) is velük lakik. Elmondása alapján régen gyógyszereket egyáltalán nem szedtek, betegség esetén természetes szereket, gyógynövényeket használtak. A Ruzsa házaspár meghűlésre hársfateát, csipkebogyóteát, illetve bodzavirágból főzött teát említett. A bodzavirágteát, valamint a lókörmű martilapu levelének főzetét köhögés ellen használják. Az orvosi székfű virágának főzetét fertőtlenítés céljából szemgyulladás, fogfájás esetén használják, illetve régen tehéntejjel keverve a gyermekek fürdővizébe tették. A gyermekeknek hasfájás ellen fűszerköményből főztek teát. A mezei katáng hajtásából készített teát hashajtóként használták, hasmenés ellen aszalt somot fogyasztottak. Erzsi édesanyja régen a mezei katáng virágát sebgyógyításra is használta, hasonlóképpen az apró szulák levelét is. Az egybibés galagonya ából készült teát lázcsillapító hatása révén ismerték. A zöld menta hajtásából élvezeti teát készítenek. Erzsi édesanyja régen a csalánt csak sertéseknek adta béltisztító hatása miatt. A csalán gyökeréből készült főzetet viszont hajmosásra használta. A Ruzsa házaspár Maria Treben könyve alapján tavasszal vértisztító teát készít a csalánból, amelyet kúraszerűen fogyasztanak. A lósóskát is könyvből ismerik, amelynek levelét hasmenés ellen használják. Erzsi a cickafark teáját eddig elsősorban nőgyógyászati problémáira használta, édesanyja gyomorfájás ellen alkalmazta régen. A fehér fagyöngy leveléből érelmeszesedés elleni teát készítettek. A orbáncfű teáját orvosi javallatra, gyomor- és májproblémák esetén használták. A vérehulló fecskefüvet régen csak a tyúkoknak adták, saját részre nem használták. Erzsi édesanyja zúzódásokra, törésre korábban a fekete nadálytő főzött, megreszelt gyökeréből készített pépet használta. Rándulás, ficam gyógyítására a szénamurva főzetét tette a fürdővízbe. A kertben termesztett növények közül ismerik a fehér liliom levelének gyógyhatását, amelyet kelésekre használtak. Ütésekre, zúzódásokra összetört vöröshagymát tettek, a fagyott lábujjakra savanyított káposztalevelet kötöttek. A körömvirág gyógyhatását is Maria Treben könyve alapján ismerik: virágából teát, illetve krémet készítenek sebek gyógyítására. A fokhagymát vérnyomáscsökkentésre használják, Erzsi édesanyja fülfájás esetén fokhagymagerezdet tett a fülébe. Köhögés ellen mézes reszelt tormát, illetve a fekete retek kivájt közepébe csurgatott mézet használják. A kukorica bibéjéből készült teát meghűlés ellen isszák. A rovarcsípések helyét petrezselyemlevéllel dörzsölik be. A málna leveléből élvezeti teát készítenek. A kertben megtalálható a bazsalikom is, de csak dísznövényként ültetik. Gál Bancsi Gyula (87 éves) és felesége Erzsi (78 éves) idős koruk miatt már nem tudnak növényeket gyűjteni, és ma már viszonylag keveset is használnak. A vérehulló fecskefű levelét régen sebre, kelésre tették. A hársfateát és csipkebogyóteát meghűléskor alkalmazták. A gyerekeknek fűszerköményből főzött teát adtak hasfájás ellen. Kamillateát boltból szereznek be és jelenleg is használják májbántalmak ellen, úgyszintén a mentateát is, amelyet élvezeti teaként fogyasztanak. A lókörmű martilaput és a gyermekláncfüvet régen az egész falu gyűjtötte és gyógyszeripari céllal felvásárlóknak eladták. Kertjükben megtermelik a kerti csombort és a kaprot is, de ezeket csak ételek fűszerezésére használják. Korpos Kőpál Kata (77 éves) ma is gyűjt gyógynövényeket, fogyasztja az ezekből készített teát, de gyógyszereket is szed. A csalánlevél teáját vaspótlásra, a zöld menta teáját élvezeti teaként fogyasztja. A orbáncfű virágából készült teát máj- és gyomorbántalmakra issza. A kamillateát szintén gyomorpanaszok esetén fogyasztja. A mezei zsurló teáját, illetve a fürdővízbe tett zsurlófőzetet reumás panaszai ellen használja. Hallott róla, hogy mások a meggy szárából () készült teát veseproblémára fogyasztják, de még nem használta. Kertjében megtermeli a kerti csombort és a kaprot, de ezeket a növényeket kizárólag fűszerezésre használja. Gál Bancsi Ilona (68 éves) rendszeresen gyűjt gyógynövényeket, amelyeket otthon szárít. Meghűlésre a fekete bodza virágából készült teát, illetve a tavaszi kankalin gyökerének főzetét használja. A kislevelű hársfa virágzatából készített teát ártalmasnak tartja a szívre, ezért kerüli a fogyasztását. Lázas megbetegedéskor régen a beteg talpára rongyba kötött reszelt burgonyát helyeztek. A cickafarkot, a orbáncfüvet és a lómentát is gyűjti, ezek teáját nyugtató hatásuk miatt fogyasztja. A vérehulló fecskefű és a fehér liliom levelét régen kelésre tette, sebeknél vérzéscsillapításra a mezei katáng virágát, illetve a vörös acsalapu levelét használta. Gyomorpanaszok esetén a hamvas szeder leveléből vagy kamillából készít teát, régen a gyerekeknek köményteát főzött. Az egybibés galagonya virágos hajtását is gyűjti, könyvből ismeri ennek jó hatását a keringési rendszerre. A galaj ának főzetét toroköblögetőként használja. Az egybibés galagonya és kökény termését, valamint a csipkebogyót is gyűjti; likőrt, illetve lekvárt készít belőlük, de gyógyításra nem használja. A homoktövisből szörpöt készít, amelyet immunrendszer erősítésre használ. Kertjében megtermeli a kerti csombort és a kaprot, de ezeket csak fűszerezésre használja. Ilus néni (72 éves) a orbáncfű teáját máj- és veseproblémára, illetve vértisztító teaként fogyasztja. A cickafark teáját nőgyógyászati betegségeknél lemosásra használta. A kislevelű hársfa virágzatából teát meghűlés, a fekete bodza virágából köhögés ellen, illetve reumás bántalmakra készít. A gyermekláncfű zsenge szárát emésztésserkentőként fogyaszt-
ja. A kamillateát szemgyulladásnál borogatásként, valamint epebántalomra használja. A vetési varjúmák teáját vesekő elhajtására, húgykőképződés ellen fogyasztja orvosi javaslatra. A mezei zsurló főzetét vércukorszint csökkentésére, illetve vesehomok ellen ismeri. A somkompótot szintén cukorbetegsége miatt, illetve lázcsillapítóként használja. A vérehulló fecskefű sárga tejnedvét régen szemölcsirtásra használta, a fekete nadálytő gyökerét tejben megfőzve pedig ütésre, zúzódásra tette. Az apró szulák levelét rovarcsípésre említette. Az egybibés galagonyát, kökényt, csipkebogyót és a húsos somot vegyesen élvezeti teaként fogyasztja. A sompálinkát gyulladásos bélhurut ellen, orvosi javaslatra fogyasztotta. A homoktövis immunerősítő hatásáról a tévében hallott, amelyet nyersen, teaként és szörpként egyaránt fogyaszt. A fehér akác virágának főzetét nyugtató hatású teaként, nyugtalan alvás ellen említette. A szénamurva főzetét fürdővízbe téve hátfájásra használta. A kerti növények közül a körömvirág virágából készült főzetet reumás testrészek borogatására használja. A vöröshagymából diókupaccsal köhögés elleni teát készít. A fehér liliom levelét kelésre, a petrezselyemlevelet rovarcsípésre használja. Ilus néni az egyes növényekből különböző teakeverékeket is szokott készíteni. A kukorica bibéjét málnalevéllel és áfonyával keverve vércukorszint csökkentésére, míg bodzával és kerti csomborral keverve köhögés ellen használja. A káposztalevelet reumás eredetű lábfájás esetén kötötte a lábára. A meggy szárából () készült teát veseproblémára használja. Szalai Magda (65 éves) az orvosi székfű és az egynyári seprence teáját emésztési problémák esetén, illetve sebek borogatására használja. A vérehulló fecskefű levelét régen kelésre, a nagy útifű levelét vérző sebekre tette. A fekete bodza virágának teáját élvezeti teaként említette. A húsos som terméséből lekvárt, kompótot készít; ezt gyomorfájás, illetve hasmenés esetén használja. A fekete nadálytő tejben főzött gyökerét ütésre, törésre tette. A fehér és piros árvacsalán gyökerének főzetét hajhullás ellen, a hajhagymák erősítésére használta. A csalánból főzeléket, illetve levest készít, vaspótlásra használja. A kislevelű hársból élvezeti teát készít. Galagonyát, kökényt, csipkebogyót vegyesen élvezeti teaként fogyasztja. Sebek, kelések gyógyítására egyrészt a körömvirág virágából készített krémet, másrészt félbevágott paradicsomot, sült vöröshagymát, illetve a fehér liliom levelét is használta. A rovarcsípéseket petrezselyemlevéllel dörzsöli be. A fokhagymát vérnyomáscsökkentésre, fülfájás ellen alkalmazta, míg a málnalevélből élvezeti teát készített. A káposztalevelet reumás eredetű lábfájásnál használta. A meggy szárából () készült teát veseproblémák, húgyúti fertőzések esetén használja. Tudományos név A Zsobokon leggyakrabban használt gyógyhatású növények Vadon termő fajok Felhasznált rész Achillea millefolium cickafark ezerjófű, ezerlevelűfű Chelidonium majus vérehulló fecskefű cinedoria, cinedonia levél Cichorium intybus mezei katáng katángkóró hajtás, virág Convolvulus arvensis apró szulák győtény levél Cornus mas húsos som som termés Crataegus monogyna egybibés galagonya galagonya Equisetum arvense mezei zsurló lófarok, lúfarok, csikófarok nyári hajtás Galium mollugo galaj galaj Hibiscus trionum vetési varjúmák vad görögdinnye Hippophaë rhamnoides Hypericum perforatum európai homoktövis orbáncfű homoktövis csengőfű, vérfű, Jézus keresztje alatt való fű termés Lamium album fehér árvacsalán árvacsalán gyökér Lamium purpureum piros árvacsalán árvacsalán gyökér Matricaria recutita orvosi székfű kamilla virágzat Mentha longifolia lómenta lómenta hajtás Petasites hybridus vörös acsalapu acsalapu levél Plantago major nagy útifű hazuglevél, hazuglapu levél Primula veris tavaszi kankalin kankalin gyökér Robinia pseudoacacia fehér akác akác virág Rosa canina gyepürózsa csipkebogyó termés Rubus caesius hamvas szeder szeder levél Rumex sp. sóska, lórom lósósnya levél
Sambucus nigra fekete bodza bodza, vadbodza virágzat, termés Stenactis annua egynyári seprence kamilla virág Symphytum officinale fekete nadálytő fekete nadály gyökér Taraxacum officinale gyermekláncfű tyúkvirág, pitypang szár, gyökér, levél Tilia cordata kislevelű hárs hársfa Tussilago farfara lókörmű martilapu martilapu, béka virág, partilapu levél Urtica dioica nagy csalán csalán levél, hajtás Viscum album fehér fagyöngy fagyöngy levél Tudományos név Termesztett fajok Allium cepa vöröshagyma sárga hagyma hagyma Allium sativum fokhagyma fokhagyma hagyma Armoracia rusticana torma torma gyökér Brassica oleracea conv. capitata fejes káposzta káposzta levél Calendula officinalis körömvirág fülőke virág Carum carvi fűszerkömény kömény termés Lilium candidum fehér liliom fehér liliom levél Lycopersicum esculentum paradicsom paradicsom termés Petroselinum crispum petrezselyem petrezselyem levél Prunus cerasus meggy meggy Raphanus sativus var. niger fekete retek fekete retek gumó Felhasznált rész (meggyfarok) Rubus idaeus málna málna levél, termés Satureja hortensis kerti csombor csombord hajtás Solanum tuberosum burgonya krumpli, bugyóka gumó Vaccinium myrtillus fekete áfonya áfonya termés Zea mays kukorica kukorica, tengeri virág, bibe (bajusz) Kispetri lakói magyarok, románok és cigányok vegyesen, és elég kevesen foglalkoznak gyógynövények gyűjtésével. Jutka nénivel (61 éves) és Margit nénivel (65 éves cigányasszony) készítettünk interjút, akik jó barátságban vannak és sokat tanultak egymástól is. Mindketten előszeretettel használják a gyógynövényeket különböző betegségek esetén; bevallásuk szerint patikába egyáltalán nem járnak, csak természetes szereket használnak. Vadon termő növényeket gyűjtenek, de a kerti növények gyógyhatását is ismerik és használják. Ismereteiket szüleiktől, nagyszüleiktől, idős rokonaiktól tanulták. A cickafark ából készített főzetet gyomorbántalmakra, valamint nőgyógyászati panaszok esetén használják lemosásra, ülőfürdőként. A orbáncfű ából elsősorban májproblémák esetén főznek teát, de cickafarkkal keverve gyomorfájdalom ellen is adják. A lómenta hajtásából szintén gyomorfájásra, illetve köhögés ellen főznek teát. Az orvosi székfű virágból készült teát minden baj ellen jónak tartják, de főként gyomorfájásra, valamint borogatásként használják. A nagy csalán leveléből készült teát cukorbetegség esetén, a piros árvacsalán hajtásából készült teát pedig tüdőrák gyógyítására alkalmazzák. A vérehulló fecskefű sárga tejnedvét szemölcsirtóként és sebek kezelésére használják. A mezei zsurló erős vízhajtó hatását ismerik, nyári hajtásából vesebajra, vérnyomásproblémák esetén főznek teát. A lórom levelének főzetét szintén húgyúti problémákra, valamint hasmenés ellen használják. A lókörmű martilapu leveléből készített főzetnek emésztésserkentő és értisztító hatást tulajdonítanak, a gyomor és bélrendszer rendben tartására használják. Az egynyári seprence virágának főzetéből készült ülőfürdőt aranyér, illetve női bajok esetén alkalmazzák. A gyermekláncfű levelét nyersen fogyasztják béltisztító hatása miatt, bélbántalmak esetén, valamint rákos megbetegedésekben. Virágából cukorral mézet (sűrű szirup) is készítenek. A fekete bodza virágából készült teát egyrészt frissítő élvezeti teaként, másrészt megfázás esetén fogyasztják, valamint szörpöt, a termésből pedig lekvárt készítenek. A húsos som leveléből, illetve virágából vérnyomásproblémákra főznek teát, míg terméséből lekvárt, likőrt és kompótot is készítenek, ez utóbbit hasmenés ellen használják. A dió levelének főzetét szintén fogyasztják teaként mindenféle bajra. A kökény és a gyepürózsa termését is gyűjtik, de gyógyhatását nem ismerik, likőrt és lekvárt készítenek belőlük. A termesztett növények közül gyógyításra használják a körömvirágot, amelynek virágából zsírral kivonják a hatóanyagot és sebekre, visszerekre készítenek krémet. A leveleiből készült teát rákos megbetegedés esetén alkalmazzák, illetve arcbőr tisztítására is használják. A lilahagymából főzött szirupot és a vöröshagymateát meghűlés, köhögés ellen említették; a vö-
röshagyma mellé diókupacsot és köményt is tesznek, és mézzel ízesítik. A fokhagymagerezdet régen fülfájás esetén a fülükbe tették, illetve vérnyomáscsökkentőként is fogyasztják. A kukorica bibéjéből vízhajtó teát készítenek. A petrezselyem levelének vízhajtó hatását is ismerik, húgyúti fertőzéskor használják. A málna leveléből készült teát gyomorbántalmakra isszák. A kettévágott paradicsomot kelésekre teszik, a káposzta levelét lábfájásra használják. A meggy és cseresznye ából vesetisztító teát főznek. Rovarcsípésekre alkoholba áztatott propoliszt vagy ecetet tesznek. A Kispetriben leggyakrabban használt gyógyhatású növények Vadon termő fajok Tudományos név Achillea millefolium cickafark ezerlevelűfű Felhasznált rész Chelidonium majus vérehulló fecskefű cinedoria tejnedv Cornus mas húsos som som termés Equisetum arvense mezei zsurló csikófarok nyári hajtás Hypericum perforatum orbáncfű csengőfű virág Lamium purpureum piros árvacsalán árvacsalán gyökér Mentha longifolia lómenta lómenta hajtás Rumex sp. sóska, lórom lósósnya levél Sambucus nigra fekete bodza bodza virágzat, termés Stenactis annua egynyári seprence vadkamilla virág Taraxacum officinale Tripleurospermum perforatum gyermekláncfű kaporlevelű ebszékfű békavirág, pitypang, cikória kamilla szár, gyökér, levél virág Tussilago farfara lókörmű martilapu partilapu levél Urtica dioica nagy csalán csalán levél, hajtás Termesztett fajok Allium cepa vöröshagyma sárga hagyma hagyma Allium sativum fokhagyma fokhagyma hagyma Allium cepa L. conv. cepa conc. Brassica oleracea conv. capitata lilahagyma vöröshagyma hagyma fejes káposzta káposzta levél Calendula officinalis körömvirág sárga virág virág, levél Carum carvi fűszerkömény kömény termés Cerasus avium cseresznye cseresznye Juglans regia királydió dió kupacs Lycopersicum esculentum paradicsom paradicsom termés Petroselinum crispum petrezselyem petrezselyem levél Prunus cerasus meggy meggy (cseresznyefarok) (meggyfarok) Rubus idaeus málna málna levél, termés Zea mays kukorica kukorica virág, bibe (bajusz) Farnas közel 90 lakosának kétharmada román, egyharmada magyar. Az idősebb magyar asszonyok közül többen ismerik és hasznosítják a gyógyító hatású növényeket. Barta Ilona (64 éves), Ibolyka néni (65 éves) és Korpos Anna (75 éves) a különböző betegségekre elsősorban gyógynövényeket használ, ezeket régen gyűjtötték, ma többet patikából vásárolnak meg. Barta Ilona és Ibolyka néni kertjében is találhatók gyógynövények, illetve ismerik a különböző haszonnövények gyógyhatását. Tudásuk nagy részét idősebb rokonaiktól, szüleiktől, illetve ismerősöktől tanulták, másrészt az orvostól, illetve Maria Treben könyvéből tájékozódtak. Korpos Anna is termesztett korábban gyógynövényeket, jelenleg idős kora miatt nem tudja már a kertet megművelni. Ismereteit szüleitől, valamint egykori szomszédasszonyától, egy füvesasszonytól tanulta. A cickafarkot és a orbáncfüvet Ibolyka néni szokta használni, a cickafark ából készített főzetet meghűlésre, illetve nőgyógyászati panaszok esetén lemosásra, ülőfürdőként alkalmazza. A orbáncfű ának teáját máj- és epeproblémák esetén kúraszerűen fogyasztja. A kaporlevelű ebszékfű virágának főzetét mindhárom adatközlő élvezeti teaként fogyasztja, illetve gyomorbántalmak esetén, szemgyulladásra borogatásként, valamint régen gyermekek fürdetésére is használták. A vérehulló fecskefű sárga tejnedvének szemölcsirtó hatását ismerik, levelét régen kelésekre tették, teáját pedig máj- és epebántalmak esetén említették. A mezei zsurló nyári hajtásának vízhajtó hatását szintén is-
merik, de nem használják. A fekete nadálytő gyökerét régen töréseknél alkalmazták: aprítva szórták a kötésbe és egy hétig tartották a sérült testrészen. A lórom levelének főzetét hasmenés ellen használják. A zöld menta hajtásából gyomorbántalmakra főznek teát. Ibolyka néni a nagy csalán leveléből készült teával a lábfájását kúrálta ki eredményesen, Korpos Anna a reumáját mulasztotta el a fürdővízbe tett csalánfőzet segítségével. A csalán fiatal hajtásaiból főzeléket is készítenek, illetve sertéseknek is adták régebben, hogy sima legyen a szőrük. A kakukkfű teáját meghűlés, köhögés esetén használják, hasonlóan a kerti csombor teáját is. Az orvosi veronika hajtásából készült teát fejfájás ellen használta Ibolyka néni eredményesen, a vérontó pimpó gyökértörzsének főzetével pedig szemgyulladását kezelte. A gyermekláncfű levelét májtisztító kúraként fogyasztotta. Rokonai, ismerősei elbeszéléséből, illetve könyvekből más növényeket is ismer, de ezeket saját maga nem próbálta ki. Testvére a párlófű ának teáját használta torokfájás elleni öblögetőként. A fekete bodza virágából készült teát egyrészt frissítő élvezeti teaként, másrészt megfázás esetén ismerik, valamint szörpöt készítenek belőle. A bodzabogyó főzetét teaként használják rákbetegség esetén, illetve lekvárt készítenek belőle. Ibolyka néni a növény kérgéből hasmenés ellen főzött régen teát. A húsos som terméséből lekvárt, likőrt és kompótot is készítenek, ez utóbbit hasmenés ellen használják. A kislevelű hársfa teáját lázas, meghűléses betegségek, míg a mezei katáng hajtásából készült teát gyomorpanaszok esetén alkalmazzák. A kertben termesztett növények közül ismerik a körömvirág gyógyhatását, visszerek elleni krémet készítenek belőle. A vöröshagymából készített teát mézzel ízesítve köhögés ellen alkalmazzák, illetve a vöröshagymát diókupaccsal és köménnyel főzik össze. A gyermekeknek régen gyakran adtak köményteát hasfájás ellen. A fokhagymát fülfájás, fogfájás esetén használják, de vérnyomáscsökkentőként, illetve meghűlés esetén is fogyasztják. A meggy termésének szárából készült teát vesetisztításra, gyomorfájdalomra, valamint meghűlés esetén ismerik. A fehér liliom levelét sebekre, kelésekre teszik. Korpos Anna a vízben megfőzött petrezselyemgyökeret gyomorfájdalomra, a reszelt sárgarépát és a fekete áfonya termésének levét hasmenés ellen adta régen gyermekeknek. Lázas megbetegedés esetén vörös ribiszkéből készített kompótot itatott a beteggel. A kettévágott paradicsomot kelések gyógyítására használta. Barta Ilona savanyúkáposzta levelet kötött az elfagyott végtagokra, de a káposztalevelet visszeres panaszok enyhítésére is használta. Ibolyka néni a málnalevél teáját gyomorbántalmak esetén használta. Kertjében citromfüvet és borsmentát is termeszt, amelyekből élvezeti teát készít. Tudományos név Achillea millefolium A Farnason leggyakrabban használt gyógyhatású növények Vadon termő fajok cickafark ezerlevelűfű, egérfarok, fehér virág Felhasznált rész Agrimonia eupatoria párlófű apróbojtorján Chelidonium majus vérehulló fecskefű cinedoria levél, tejnedv Cichorium intybus mezei katáng katángkóró hajtás Cornus mas húsos som som termés Hypericum perforatum orbáncfű csengőfű, zörgőfű Mentha spicata zöld menta fodormenta hajtás Potentilla erecta vérontó pimpó vérontófű gyökértörzs Rumex sp. sóska, lórom lósósnya levél Sambucus nigra fekete bodza bodza virágzat, termés, fakéreg Symphytum officinale fekete nadálytő fekete nadály gyökér Taraxacum officinale Thymus sp. gyermekláncfű kakukkfű békavirág, pitypang, cikória kakukkfű, vadcsombor levél hajtás Tilia cordata kislevelű hárs hársfa Tripleurospermum perforatum kaporlevelű ebszékfű kamilla virág Urtica dioica nagy csalán csalán levél, hajtás Veronica officinalis orvosi veronika - hajtás Termesztett fajok Allium cepa vöröshagyma sárga hagyma hagyma Allium sativum fokhagyma fokhagyma hagyma Calendula officinalis körömvirág fülőke virág Carum carvi fűszerkömény kömény termés
Daucus carota sárgarépa sárgarépa gyökér Juglans regia királydió dió kupacs Lilium candidum fehér liliom fehér liliom levél Lycopersicum esculentum paradicsom paradicsom termés Petroselinum crispum petrezselyem petrezselyem gyökér Prunus cerasus meggy meggy (meggyfarok) Ribes rubrum vörös ribiszke ribizli termés Satureja hortensis kerti csombor csombord hajtás Vaccinium myrtillus fekete áfonya áfonya termés Összefoglalás A megkérdezett adatközlők összesen 33 vadon termő és 23 termesztett gyógyhatású növényt említettek, de az ismert növények száma ennél jóval nagyobb. A gyerekek és a fiatal generáció tudása jóval elmarad az idősebbekétől, tapasztalataink alapján csupán néhány növényre szorítkozik. Ezzel szemben a 60-90 éves korosztály tagjai ma is rendszeresen gyűjtenek és használnak elsősorban vadon termő gyógynövényeket. A termesztett növények felhasználása a gyógyításban ugyancsak jelentős. Sztánán 6 adatközlőtől öszszesen 21 vadon termő és 14 termesztett, Zsobokon 9 adatközlőtől összesen 30 vadon termő és 18 termesztett, Farnason 3 adatközlőtől összesen 17 vadon termő és 13 termesztett, Kispetriben 2 adatközlőtől összesen 14 vadon termő és 13 termesztett gyógyhatású növényről gyűjtöttünk adatokat. A gyógynövények ismeretének származását tekintve eltérés mutatkozik a 60-70 és a 70-90 éves korosztály között. A 60-70 év közötti adatközlők ismereteik egy részét még szüleiktől tanulták, azonban jelentős náluk a könyvekből, médiából szerzett tudás aránya is. Ezzel szemben a 70-90 éves korosztály tagjainak tudása szinte kizárólag az idősebb generációktól származik. A vadon termő gyógynövények közül valamennyi településen ismerik és használják a cickafarkot, a vérehulló fecskefüvet, a orbáncfüvet, a húsos somot és a fekete bodzát. A termesztett növények közül a körömvirágot, a vöröshagymát, a fokhagymát, a fűszerköményt, a petrezselymet, a paradicsomot és a meggyet használják gyógyításra mind a négy településen. Napjainkban egyre többen ültetnek a kertjükbe piacon megvásárolható gyógy- és fűszernövényeket is, mint például a citromfű, borsmenta, de ezeket nem gyógyhatásuk, hanem élvezeti értékük miatt fogyasztják. A gyűjtött adatokból látható, hogy a lakosság régen és ma is elsősorban azokat a növényeket gyűjtötte és használta, amelyek lakóhelyük közvetlen környezetében előfordulnak, így egy tájegységen belül is eltérés van az egyes települések hagyományai között. Tapasztalataink alapján az adatközlők elsősorban azoknak a növényeknek a gyógyhatását ismerik, amelyeket saját vagy családtagjaik részére már alkalmaztak. Egyes gyógynövényeket kifejezetten orvosi javaslatra használnak. Ilyenek a vetési varjúmák, amelynek teáját Ilus néni (Zsobok) vesekő elhajtására, húgykőképződés ellen fogyasztotta, valamint a húsos som, amelynek terméséből készített pálinkát gyulladásos bélhurut ellen használta. Néhány növényfaj gyógyhatásáról csupán hallomásból (tévé, rádió, sajtó, valamint ismerősök) van tudomásuk, ezeket maguk nem használják. A gyűjtött adatok alapján tehát megállapítható, hogy a vizsgált településeken még ma is számottevő a népi gyógyászatban a gyógynövények szerepe, amelyek megőrzése és feljegyzése kiemelkedő jelentőségű napjainkban. Köszönjük a szövegben név szerint is említett falubeliek segítségét, akik szeretettel fogadtak minket és szívesen megosztották velünk ismereteiket. Irodalom Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. Péntek J. Szabó (T.) A. (1985): Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest Treben, M. (2013): Egészség Isten patikájából. Duna International Könyvkiadó, Bp.