EU-s programok: 2014-2020 Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium
KAP új célkitűzései (2014-2020) 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása 2
A Közös Agrárpolitika költségvetése 2014-2020 2013 február 7-8. európai tanácsi döntés a Többéves Pénzügyi Keretről (MFF) A KAP költségvetése 373,179 milliárd euró lesz, ebből az első pillér 277,851 milliárd euróval, a második pillére 84,94 milliárd euróval részesedik A költségvetésről szóló végleges - a Tanács valamint az Európai Parlament közötti - megállapodás várhatón 2013 végén fog megszületni 3
Hazai költségvetési eredmények Az EU közös költségvetésének főösszege a 7 évre vonatkozóan 960 milliárd euró, ami 3,5%-kal, ezen belül a KAP költségvetése pedig 11%-kal (421-ről 373 milliárd euróra csökkent és már 28 tagország között oszlik meg) kevesebb mint 2007-2013, de továbbra is a második legnagyobb kiadási tétel maradt. 2007-2013: Magyarországon az első és a második pillér kerete (folyóáron) 10,4 milliárd euró 2014-2020: Magyarországon az első és a második pillér kerete (folyóáron) 12,3 milliárd euró, ami 1,9 milliárd euró (folyóáron) emelkedést jelent. Milliárd euró Közvetlen kifizetések (I. pillér) Vidékfejlesztés (II. pillér) 2007-2013 6,6 3,9 2014-2020 8,8 3,5 A tagállamok közötti külső kiegyenlítés nem befolyásolja hazánk helyzetét, Magyarország éves közvetlen támogatási kerete közel 1.270-1.273 millió euró lesz Magyarország éves vidékfejlesztési kerete közel 490 millió euró lesz Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett. 2014 átmeneti év lesz. 4
KAP 2014-2020 Közvetlen támogatások (EMGA) 5
2014 átmeneti év Az új költségvetési keretek terhére, de a meglévő SAPSrendszer a jelenlegi feltételekkel folytatható Folytathatóak még: - Különleges támogatások (szerkezetátalakítási programok) - Elkülönített támogatások (elkülönített zöldség-gyümölcs és cukortámogatás) - Nemzeti kiegészítő támogatások 6
Degresszivitás vagy redisztribúció A közvetlen támogatások új rendszere Minden tagállam számára kötelező elemek Alaptámogatás (BPS/SAPS) Zöld komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Nemzeti tartalék + Tagállamok által választható önkéntes elemek Termeléshez kötött támogatás Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása VAGY Tagállam számára önkéntes, a gazdák számára választható elem A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Zöldítés követelménye alól mentesül Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható Degresszivitás vagy redisztribúció 7
Rugalmas modellopciók Az új támogatási rendszer bevezetésére 3 lehetőség van: SAPS 2014-ig, BPS (alaptámogatási rendszer Basic Payment Scheme) 2015-től: előny: rugalmas átmeneti szabályok, korábbi bázisok továbbvihetőek, SAPS 2015-2017, BPS 2018-tól: előny: rugalmas átmeneti szabályok, korábbi bázisok a SAPS keret 20%-áig továbbvihetőek, átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) alkalmazásának degresszív lehetősége, SAPS 2015-2020: termeléshez kötött támogatások maximális kihasználhatósága, ÁNT alkalmazásának degresszív lehetősége Közös elem mindhárom modellben:15% termeléshez kötés, zöldítés, kis gazdaságok egyszerűsített támogatása, fiatal gazdák kiemelt támogatása 8
Zöld komponens Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30%-a (konkrét értéke gazdálkodónként változhat) Általános érvényű (kivéve kisgazdálkodók), évenkénti és nem szerződéses formájú A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat Feltételei: - Tárgyévben termesztett növények diverzifikálása - Állandó gyepek fenntartása - Ökológiai célterület fenntartása (állandó kultúrával - ültetvény - fedett területen felüli jogosult területen) 9
Fiatal gazdálkodók támogatása Kötelező, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg legfeljebb 2%-a Feltételei: 40 évnél fiatalabb termelő - aki most kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy - gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre Legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható A támogatás felső területi korlátja 25 és 90 hektár között tagállami hatáskörben állapítható meg Tagállami átlagtámogatás 25%-a adható a támogatható hektárszámig 10
Kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere Tagállam számára önkéntes, gazdálkodó számára választható, a közvetlen nemzeti kifizetési keretösszeg 10%-áig - Minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás - A támogatás mértéke max. 1250 között lehet - Belépés csak 2015. évi egységes kérelem benyújtással vagy legkésőbb október 15-ig lehetséges (tagállami döntés) - Nem kötelező a zöldítés követelményeinek betartása - A kölcsönös megfeleltetés elleni vétség esetén közvetlen támogatását nem szankcionálják 11
Közös piacszervezés (SCMO) szabályozás főbb elemei Biztonsági háló Válságkezelés Termelői és szakmaközi szerveződések Termeléskorlátozás kivezetése 12
KAP 2014-2020 Vidékfejlesztés 13
A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program megtervezése - a projekt felépítése 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról alapján az alábbi operatív programok tartoznak a VM-hez 1. Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) 2. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 3. Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) - a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közös tervezés 14
Vidékfejlesztési prioritások tudásátadás és az innováció előmozdítása a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. Átfogó célkitűzések: klíma, környezet, innováció 15
EMVA finanszírozása Hét évre 3.44 millió euró érkezik Magyarországra. Társfinanszírozási arány: kevésbé fejlett régiókban 85%, fejlett régiókban 53% Teljesítménytartalék mértéke 7% A pillérek közötti forrásátvitel lehetséges mértéke 15% mindkét irányban ÁFA támogatható, ha a nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza Az n+2 szabály n+3-ra változott, ennek különösen a 2014-es átmeneti év allokációja esetén lesz jelentősége 16
Főbb változások a 2007-2013 időszakhoz képest ÚMVP tengelyei megszűnnek Egy intézkedés lista kombinálható intézkedésekkel Tematikus alprogramok: fiatal gazdák, rövid értékesítési lánc Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat LEADER koncepció kiterjesztése és megerősítése Közösségvezérelt helyi fejlesztés: CLLD Kockázatkezelési intézkedések átkerülnek a II. pillérbe 17
A Vidékfejlesztési Program prioritásaihoz tervezett forrásarányok (egyeztetés alatt) Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 3. Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén 4. A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Tervezett forrásarány (OP-n belül) 3% 42% 3% 26% 5% 17% 18
Az agrárgazdasághoz kapcsolódó EU-s és hazai célkitűzések 1. Agrárfejlesztési versenyképesség javítása Kertészeti és állattenyésztési ágazatok versenyképességének javítása, Állatjóléti többletvállalások 2. Energetika és öntözésfejlesztés, Ágazat energiahatékonyságának javítása épületenergetika Mezőgazdasági melléktermék energiacélú felhasználása, Öntözésfejlesztés 3. Együttműködés Termelői csoportok 4. Kockázatkezelés: Kockázatkezelés Kockázatcsökkentés kiegyensúlyozott hozamok Jövedelemstabilizáció kiegyensúlyozott jövedelemtermelő-képesség 5. Innováció: Igényalapú innovációs projektek 6. Pénzügyi eszközök 19
Agrárfejlesztési versenyképesség javítása A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása Tárgyi eszköz beruházás (18.a.) Kertészeti és állattenyésztési technológia és eszközfejlesztés Melioratív talajművelő eszközök 20
Energetika és öntözésfejlesztés Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban Mezőgazdasági üzemek infrastruktúra fejlesztése (18./c.) Mezőgazdasági épületek energiakorszerűsítése Mezőgazdasági melléktermék energetikai célú felhasználása, szállítás biztosítása, on-farm energetikai beruházások támogatása Meglévő öntözőberendezések, új öntőző berendezések támogatása 21
Élelmiszeripari beruházások Az élelmiszeripari beruházások támogatása a vidékfejlesztés program következő ciklusában is meghatározó lehet, mivel a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar (élelmiszer-feldolgozás, mezőgazdasági termékek értéknövelése) bekerült a prioritások, illetve a fókuszterületek közé. 22
Pénzügyi eszközök Előzetes tanulmány készül: a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozását érintő piaci hiányosságok azonosítása, a szakpolitikai területekhez, vidékfejlesztési prioritásokhoz kapcsolódó beruházási szükségletek meghatározása A visszatérítendő támogatási forma a vissza nem térítendő támogatás alternatív módjait kínálja, a szűkös pénzügyi források hatékonyabb felhasználását eredményezheti Főbb formái: hitelalap, kamattámogatás Célkitűzés: életképes, de a banki finanszírozásból mégis kiszoruló vállalkozások finanszírozáshoz juttatása Előnyei: Rulírozó ugyanakkora támogatási alap többször is kihelyezhető Előfinanszírozást nyújt Csak a jövedelemgeneráló üzleti tervekhez, beruházásokhoz lehet igényelni -> pénzügyi fegyelmet, megalapozott tervezést, versenyképességet fokozza 23
Finanszírozási kérdések 24
Főbb kedvezményes finanszírozási konstrukciók Beruházási hitelek Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram Kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez (114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet ) Forgóeszköz hitelek Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram MFB Fagykár 2011. Forgóeszköz Hitelprogram Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram Kezességvállalás MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Program Jogszabályi alapon, támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalás (AVHGA) Agrár Széchenyi Kártyához és MFB Fagykár Programhoz kötelezően kapcsolódó kedvezményes AVHGA kezességvállalás 25
Finanszírozási helyzetkép 2010 óta az ágazatok közül a mezőgazdaság produkálja a legalacsonyabb csődrátát (3% alatt van) Mezőgazdaság összes kötelezettségállományának éves szintje 1000 milliárd Ft körül alakul, amelyből a közvetlen banki hitelek megközelítőleg 400 milliárdot fednek le (szállítók, integrátorok kb. 1/3-át finanszírozzák az igényeknek). 2012-ben élelmiszeripar hitelállománya 10%-kal, mezőgazdaságé 5%-kal csökkent, teljes vállalati hitelállomány 10%-kal csökkent. 2007-ről 2013 első negyedévére 9,5%-ról 14,9%-ra nőtt a takarékszövetkezeti finanszírozás aránya banki finanszírozáson belül. MNB Növekedési Hitelprogram: 750 Mrd Ft forrásból 17-18% a mezőgazdasági vállalkozásokhoz jutott (0% kamat, max. 2,5% kamatmarzs). 26
Hitel és lízingdíj támogatás A 114/2008. (IX. 5.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, hitelintézetektől felvett hitelhez, pénzügyi lízinghez hitelkamat és lízingdíj-támogatást lehet igénybe venni, amelynek forrása a VM költségvetése. A támogatás mértéke a hitelkamat számításánál figyelembe vett 3 havi BUBOR 50%-a, illetve a lízingdíj-kamat 50%-a, amennyiben az egyéb feltételek teljesülése esetén a hitelkamat és a lízing-díj kamat nem haladja meg a 3 havi BUBOR+2%/év mértéket. 2012-ben több mint 137 millió forint támogatás került kifizetésre, ez alapján a támogatásban részesült hitelek és pénzügyi lízingek becsült átlagos állománya együttesen mintegy 3 milliárd forint volt. A támogatás egyedileg notifikált, nem terheli a vállalkozások de minimis keretét. 27
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 28