<font size="3">a vitaminok k nagyobb csoportra oszthat, v ben old zs ban old vitaminokra.</font> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quo t;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;a mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;a mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;a mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;q uot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;a mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; <p align="center" style="text-align: center; font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"><b><br /></b></font></p><p align="center" style="text-align: center; font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"><b>v ben old vitaminok</b></font></p> <p align="center" style="text-align: center; font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2">( tal os)</font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"></font><font size="2"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"><b>b<sub>1</sub>-vitamin (tiamin)</b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quo t;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;a mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;quot;times New oldal 1 / 14
amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;q uot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; </p> &amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal {mso-style-parent:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:arial; mso-fareast-font-family:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New Roman&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mso-bidi-font-family:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New Roman&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.section1 {page:section1;} --&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; <p class="msonormal"><font size="2"><br /></font></p><p class="msonormal"><font size="2">a B<sub>1</sub>-vitamin (tiamin) hi ybetegs - a beriberir - m a VII. sz adban születtek le ok, de kezel en az els sikereket csak az 1800-as ek v t el. 1912-ben Funk h tolatlan rizsb izol ta el zör az antiberiberi faktort nevezte el "vitamin"-nak, azaz az ethez n külözhetetlen aminnak. 1936-ban Williams, aki el zör 1910-ben kezdte k leteit a B<sub>1</sub>-vitaminnal, le ta k iai szerkezet elnevezte tiaminnak. </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">mihez szüks es? </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- F b energiaszolg tat folyamatok el eg ez.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- Idegek m köd ez.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- Az idegrendszer energiaell oz.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- Sz m köd egyenletess ez, meggyors ja a mozg szervi betegs ek elm l, jav ja a ked y lapotot.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">t ladagol : V oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni. </font></p> <p><font size="2"><b><br /></b></font></p><p><font size="2"><b>b<sub>2</sub>-vitamin (riboflavin)</b></font> </p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;qu ot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;t imes New oldal 2 / 14
amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;qu ot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;t imes New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; </p> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;ti mes New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;time s New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; <p class="msonormal"><font size="2">1879-ben a tud ok figyelmesek lettek egy, a tejsav an megtal hat oldal 3 / 14
zöldess ga anyagra, amelyet a sz e ut flavinnak neveztek el. Az ek sor többször is izol t a vitamint, de pontos biok iai funkci ra az 1930-as ekig nem derült f y. 1935-ben Kuhn el ll otta laborat ium an meghat ozta szerkezet. A riboflavin elnevez t Karrert - egy sv ci Nobel-d as biok ikust - kapta, amely egyr zt a sz e, m r zt a k iai szerkezet alkot öt sz atomos molekul a utal. </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">mihez szüks es? </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- A sz hidr ok anyagcser ez.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- Szöveti l z hez.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- M egtelen hez.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- Ny kah ty s ek meg z ez, haj, a körmök er ez.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- L ess meg z ez.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">t ladagol : V oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni. </font></p><font size="2"></font> <font size="2"><b></b></font><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"><b>b<sub>3</sub>-vitamin (Niacin)</b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; </p> &amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal {mso-style-parent:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:arial; mso-fareast-font-family:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New Roman&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mso-bidi-font-family:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New Roman&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.section1 {page:section1;} --&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; <p class="msonormal"><font size="1"><br /></font></p><p class="msonormal"><font size="2">a niacint a B-vitaminok közül harmadikk t fedezt fel, ez t B<sub>3</sub>-vitaminnak, valamint PP- (pellagra-preven ) faktornak is nevezik. Egyes irodalmakban a pantot savval felcser ve B<sub>5</sub>-vitamink t eml ik. A niacin tulajdonk pen k, szerkezetileg nagyon hasonl molekula közös neve, a nikotinsav a nikotinamid </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">mihez szüks es? </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- Sz hidr -anyagcser ez</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- Feh je-anyagcser ez</font></p> oldal 4 / 14
<p class="msonormal"><font size="2">- Zs anyagcser ez, koleszterinszint szab yoz oz</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">t ladagol : V oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni. </font></p> <p class="msonormal"><br /><font size="2"></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2"><b>b<sub>5</sub>-vitamin (Pantot sav) </b><br /></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:wingdings; panose-1:5 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:2; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 268435456 0 0-2147483648 0;} /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; /* List Definitions */ @list l0 {mso-list-id:972250200; mso-list-template-ids:-1436651240;} @list l0:level1 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;#61623;; mso-level-tab-stop:36.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; font-family:symbol;} ol {margin-bottom:0cm;} ul {margin-bottom:0cm;} mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; oldal 5 / 14
mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; </p><p class="msonormal"><font size="2"><br /></font></p> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; <p class="msonormal"><font size="2">a pantot savnak m a neve is utal el ordul i hely e. A görög eredet sz jelent e: mindenütt fellelhet ami arra utal, hogy sz es körben fordul el az elmiszerekben. Egyes kutat ok szerint serkenti a mell vese hormonjainak termel, felt elezik, hogy lass hatja az öreged t. </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">mihez szüks es? </font></p> <p class="msonormal"><font size="2">- A kortizol - gyullad csökkent stressz kezel t szüks es - hormon termel ez</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">gy yszerek kiürül ez zs lebont hoz, sejtek energiatermel ez, vitalit hoz, haj pigment oz.</font></p> <p class="msonormal"><font size="2">t ladagol : T ladagolva, különösen egy B vitaminok n kül, felbor hatja az anyagcser. Ez persze csak extr nagy adagok oldal 6 / 14
mellett lehets es, amennyit norm körülm yek között k telens a szervezetbe juttatni. </font></p> <p class="msonormal"><font size="1"><font size="2"> mellett lehets es, amennyit norm körülm yek között k telens a szervezetbe juttatni. </font></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"></font><font size="1"><br /></font></p> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:arial; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.section1 {page:section1;} mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; <p class="msonormal"><b>b<sub>6</sub>-vitamin (Piridoxin) </b></p> <p class="msonormal"> </p> <p class="msonormal">a B6-vitamin felfedez e tulajdonk pen mell v ya volt a niacinhi y okozta pellagra kutat ak. 1934-ben György P er eszt ivonattal v zett vizsg atai sor r ött, hogy a b gyullad gy yul a egy teljesen j molekul ak köszönhet amit B<sub>6</sub>-vitaminnak nevezett el. 1939-ben Harris Folkers v olta fel a k iai szerkezetet l otta el szintetikusan a vitamint, amely György javaslat a a piridoxin nevet kapta. A k biekben kiderült, hogy a B<sub>6</sub>-vitamin k iailag nem egy, hanem h om egym ba könnyen alakul molekula, amelyeket csak a v ukhoz kapcsol oldall cok egyike különböztet meg egym t. A B<sub>6</sub>-vitamin legink b feh j ez kötötten fordul el a t l ainkban. M piridoxin (piridoxol) form an a növ yi eredet elmiszerekben, addig piridox piridoxamin form an az lati eredet elmiszerekben tal hat meg. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- Aminosavak feh j anyagcser ez.</p> <p class="msonormal">- Az idegrendszer kiel m köd ez.</p> <p class="msonormal">- B felület s ek meg z ez, immunrendszerünk kifog talan m köd ez.</p> <p class="msonormal">- V a sz infarktus ellen.</p> <p class="msonormal">t ladagol : B v oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni, tart an nagy mennyis (50 mg/testtömeg-kilogramm feletti) bevitele toxikus lehet. </p> <p class="msonormal">a fogy r di s lyos B<sub>6</sub>-vitamin hi yt id hetnek el Fogy r sor ford sunk különös figyelmet a vitaminok v yok megfelel bevitel e.</p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>b<sub>9</sub>-vitamin (Folsav) </b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; oldal 7 / 14
font-family:arial; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.section1 {page:section1;} mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; </p><p class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">a folsav tört ete az 1930-as ek elej kezd ött, amikor Indi an dr. Lucy Wills eszt el kezdte el kezelni a terhes n kör en nagyon elterjedt makrociter an i. Több es vizsg atok ut sikerült izol ni a hat nyagot, amelyet M-vitaminnak, U-faktornak, Bc-vitaminnak is h tak, m ki nem derült, hogy a különböz nevek egy azonos vegyületet takarnak. A folsav elnevez a latin folium sz ered, levelet lombozatot jelent, amely arra is utal, hogy f forr ai els orban a növ yi levelek. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- V k z el eg ez.</p> <p class="msonormal">- Seg i a növeked t.</p> <p class="msonormal">- Fokozza az v yat.</p> <p class="msonormal">- F dalomcsillap t hat.</p> <p class="msonormal">- A gyomor-b rendszer s ez.</p> <p class="msonormal">- A sz ny kah tya s ez -v a sz infarktust.</p> <p class="msonormal">t ladagol : V oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni. </p> <p class="msonormal">aj lott napi adag 200 µg. Az lagos napi szüks letet fedezi pl. egy kisebb ev an sör eszt vagy egy poh friss zölds l dekess A szol iumoz a napoz emelheti a folsav szüks letet. </p> <p><br /><font size="1"><b>b<sub>12</sub>-vitamin (Kobalamin)</b></font><br /></p><p class="msonormal">a B12-vitamin felfedez e is a v szeg ys egyik fajt oz f z ik, amelyet el zör 1849-ben tak le. A gy y a azonban a következ sz ad negyed g v atott mag a. Felismert, hogy a m kivonata olyan anyagot tartalmaz, amely csak a gyomorsavval együtt bejutva fejti ki hat. Az anyag 1948 a viseli a B<sub>12</sub>-vitamin nevet. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- Feh je-anyagcsere el eg ez.</p> <p class="msonormal">- Idegrendszer er ez.</p> <p class="msonormal">- Koncentr seg ez.</p> <p class="msonormal">- Vörösv testek k z ez, v k z serkent ez, a gyermekekn fokozza az v yat, a növeked t.</p> <p class="msonormal">t ladagol : V oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni. </p> <p class="msonormal">aj lott napi adag 2 µg. Ezt a mennyis et tartalmazza pl. 100 g csirkeh s, 200 g kov zos uborka vagy egy toj. dekess Nagyobb v vesztes eset n a szervezet B<sub>12</sub> vitamin szüks lete, a fogamz g l, az altat viszont akad yozz, hogy felhaszn. </p> <p /><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><br /></font><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>b<sub>15</sub>-vitamin (Pang sav) </b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><br /><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="2">b<sub>17</sub>-vitamin el itaminja.<br /></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2">hat a: Fokozza a v oxig sz l k ess. T ladagol : nincs inform i </font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><br /><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><br /></font><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>b<sub>17</sub>-vitamin (Laetril, Amigdalina) </b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2"><br /></font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2">különleges vitamin!<br /></font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2">hat a: elpuszt ja a r os sejteket. T ladagol : V oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni.</font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" oldal 8 / 14
class="msonormal"><br /><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><br /></font><font size="1"></font></p> <p class="msonormal"><font size="1"><b>c-vitamin (Aszkorbinsav)</b></font> <br /></p><p class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">a C-vitamin tört ete id z unk el tre ny lik vissza. M az estamentumban az egyiptomiak papirusztekercsein is tal hat utal ok a C-vitamin hi y an kialakul skorbutr. A betegs tüneteit i.e. 400-ban Hippokrat z ta le. A XV-XVI. sz adban a skorbut haj ok betegs ek t volt ismert, amely hossz haj tr visszat friss gyümölcsöt zölds et n külöz emberekn jelent meg. 1907-ben Holst Frohlich k leti ton hozott l re skorbutot tengerimalacban, akkor m nem ismerve azt, hogy ez az lat nem tudja el ll ani a C-vitamint. 1930-ban Szent-Györgyi Albert kimutatta, hogy a hexuronnsav - amelyet el zör 1928-ban tengerimalacok mell ves vont ki azonos a C-vitaminnal - kivonhat a zöldpaprik is. E k lettel p huzamosan 1932-ben Haworth King szint meg lap ott a k iai szerkezet. Szent-Györgyi Albert 1937-ben Nobel-d at kapott. <br /></p><p class="msonormal">mihez szüks es?<br /></p><p class="msonormal">- Oxido-redukt folyamatok seg ez. <br /></p><p class="msonormal">- Közrem ködik a köt zövet fel en.</p><p class="msonormal">- Immunrendszer m köd ek seg ez.</p><p class="msonormal">- Vas- r felsz hoz.</p> &amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;! -- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:arial; p;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;quot;; mp;amp;amp;amp;quot;times New amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; --&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;g t; <p class="msonormal">t ladagol : V oldhat vitamin l a term zetes C-vitamint nem lehet t ladagolni. Megfigyel eken alapulva kijelenthet hogy a mesters es C-vitamin tart an napi 1000 mg feletti bevitel k os lehet. A leggyakoribb tünet ilyenkor a vesek k z.</p> <p class="msonormal">aj lott napi adag minimum 300-500 mg. Ezt a mennyis et tartalmazza pl. 2 darab nyers zöldpaprika, vagy öt mar fekete ribizli. </p> <p class="msonormal"> dekess : J ha tudjuk, hogy 40 C feletti h s let hat a a C-vitamin elbomlik, ez t hat talan a "forr citroml. Ugyancsak hat talanok a pezsg ablett is, mert a pezsg hez szüks es cink-oxid a C-vitamin hat közömbös i. Grammnyi mennyis ekben pedig a szintetikus C-vitamin hasmen hez vezet. A szenved ybetegek j ha tudj, hogy a k megakad yozza a C-vitamin felsz, amerikai tanulm yok szerint minden sz cigaretta 50-100mg C-vitamint von el a szervezett. </p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>g-vitamin riboflavin </b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2"><br /></font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2">kis mennyis ben a szervezet b fl a is termeli, de ha az s ül, komoly gondot okozhat, ha nincs küls ut p l. A v k z ben is r zt vesz, ahogyan a szöveti l z folyamat an is. Antitesteket termel a szerveztünk sz a. Emellett n külözhetetlen a növeked ben a szaporod ban. Hi ya eset en k osodhatnak a nemi szervek.</font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><br /></font><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>l-vitamin</b></font><font size="1"><b></b> <font size="2">(bioflavonoidok köz tartozik)</font></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font oldal 9 / 14
size="1"><font size="2">c-vitaminnal együtt fordul el </font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><br /><font size="1"></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>h-vitamin (Biotin) </b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> p;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;amp;gt; </p><p class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">a biotin v ben old vitamin, legal b ennyire elterjed elnevez e a H-vitamin is. dekess e, hogy molekul a k t tartalmaz. A szervezetben legink b az anyagcser en r zt vev különböz enzimek alkot zek t szerepel. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- Feh je-anyagcsere.</p> <p class="msonormal">- Stabiliz ja a v cukorszintet.</p> <p class="msonormal">- Belülr er i a hajat a körmöket.</p> <p class="msonormal">- Seg i a zs et t, enyh i a b kiüt eket, az izomf dalmakat. </p> <p class="msonormal">hi y lapotok: Biotin hi y an b az ajkak gyullad os megbeteged e l het fel, illetve megfigyelhet a sz zet kihull a is. tal osan jellemz a lehangolts, v ytalans, v szeg ys a koleszterinszint emelked e. </p> <p class="msonormal">t ladagol : V oldhat vitamin l nem lehet t ladagolni. Aj lott napi adag 10-200 µg. </p> <font size="1"><b><br /></b></font><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>p-vitamin - Rutin</b></font></p> p;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;amp;gt; <p class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">a rutin a bioflavonoidok köz tartoz anyag. A P vitamin a C vitamin k e, tal osan ugyanazokban az elmiszerekben fordul el A P-vitamin seg i a C vitamin felsz megv i az oxid i, ezenk ül er i a hajsz ereket. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- Seg i a C-vitamin felsz.</p> <p oldal 10 / 14
class="msonormal">- Öreged i folyamatok g l rt.</p> <p class="msonormal">- Csökkenti a hajsz erek tör enys, seg i a sug ter ia okozta eg zs k osod ok gy yul.</p> <p class="msonormal">hi y an a C-vitamin felsz a felhaszn a zavart szenvedhet, pen ez t tüneteik fedhetik egym t. </p> <p class="msonormal">t ladagol : Nagyon nagy adagban hasmen t okoz </p> <p class="msonormal">aj lott napi mennyis e 500 mg. </p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>t-vitamin (troxerutin)</b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2"><br /></font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font size="2">eddig annyi ismert, hogy csökkenti az öd a okozta tüneteket emellett fontos szerepet tölt be a v z enys megakad yoz an. </font><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>u-vitamin (S metil metionin sulfonicum clorid)</b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> p;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:arial; p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mp;amp;gt; </p><p class="msonormal"><br /></p> <p class="msonormal">felfedez követ n, a tulajdons ai alapj a vitaminok köz lett besorolva az U-vitamin nevet kapta. Tov bi kutat ok alapj kiderült, hogy molekula szerkezete alapj a methioninsavak csal j a tartozik, de az eredeti elnevez e - U-Vitamin - mindm g megmaradt.</p><p class="msonormal">mihez szüks es?</p><p class="msonormal">- A gyomor b rendszer ny kah tya k z ez szüks es.</p><p class="msonormal">- Seg i gyors ja a sejtek regener i.</p><p class="msonormal">- Seg a gyomor b fek yek megszüntet en.</p><p class="msonormal">- Seg megszüntetni a küls bels gyullad okat.<br /> </p><p class="msonormal">t ladagol : T ladagol i m t nem meghat ozhat <br /></p> <p> <font size="1"><br /><br /><br /></font> p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; oldal 11 / 14
p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;a mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp ;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.45pt; mso-footer-margin:35.45pt; mso-paper-source:0;} div.section1 {page:section1;} mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;a mp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; </p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif; text-align: center;" class="msonormal"><font size="1"><font style="font-weight: bold; text-decoration: underline;">zs ban old vitaminok</font></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><br /></font></p><p class="msonormal"><font size="1"><b>a-vitamin (Retinol)</b></font> <br /></p><p class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">az orban m az egyiptomiak a görögök is felismert, hogy egyes t l ok elfogyaszt ak gy y hat a van az szaka jelentkez l zavarra, de az A-vitamint m sem tudt azonos ani eg zen 1913-ig. Az 1800-as ekben több kutat soport is igazolta, hogy a farkasvaks csukam olaj fogyaszt al kezelhet K iai szerkezet el zör Paul Karrer ta le, aki ez t 1931-ben Nobel-d at is kapott. <br /> Az A-vitamin 2 form an fordul el a term zetben. Retinolk t - amely a vegyület k iai neve - lati eredet, karotinoidk t - teh el nyagak t - pedig a növ yi eredet elmiszerekben tal hat meg. 1 molekula b a-karotin kett zakad a egy speci is enzim seg s el 2 molekula A-vitamint eredm yez. <br /> Az A-vitamin zs ban old vitamin l a m ban rakt oz ik. Egy feln t ember szervezete kb. 1-2 re elegend mennyis et k es t olni megfelel A-vitamin-ell otts eset. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es?</p> <p class="msonormal">- A l folyamataihoz</p> <p class="msonormal">- A b egy szövetek s ek meg z ez</p> <p class="msonormal">- A zavartalan növeked ez</p> <p class="msonormal">- A csontok eg zs es fejl ek biztos oz</p> <p class="msonormal">- Immunfolyamatok, v ekez különböz fert ek ellen, a fogak, fog y er ez, a l ess meg z ez</p> <p class="msonormal">hi y lapotok: A-vitamin hi y an a következ tünetek l hetnek fel: szürkületi vaks (m n en farkasvaks ), foltok a szem feh j en, a szem szaruh ty ak kisz ad a, megreped e, a b egy h r egek elv toz ai, a b megvastagod a a sz tüsz körny, fokozott hajlam a b berepedez e, f eg az ajkakon. </p> <p class="msonormal">t ladagol : Az A-vitamin t ladagol a ritka, f eg vitamink z m yek nem el r szer szed l fel. Az ilyenkor jelentkez tünetek: fejf, b h l, a csontok elv toz a, veseb talmak, ületi f dalmak. A ß-karotin t ladagol akor a b f eg a teny en a talpon s g an elsz ez het, ez azonban nem m gez hat. Kismam sz a az A vitamin t ladagol a különösen vesz yes lehet, mert az embri fejl i rendelleness eihez vezet. </p> <p class="msonormal">aj lott napi adag: 800-1000 µg. Ezt a mennyis et tartalmazza pl. egy poh r al egy liter tej, vagy 50 g brokkoli. </p> <p class="msonormal"> dekess : Az A vitamint csak akkor adagolhatjuk t l, ha tabletta form an vesszük magunkhoz. A term zetes b a-karotin azonban nem k os az eg zs re, a felesleg a vizelettel együtt kimos ik a szervezetb. </p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>d-vitamin</b> (Klaciferol, ergoszterol) <br /></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>d<sub>2</sub>-vitamin</b> (ergokalciferol) növ yi eredet ergoszterolb, l ja el a szervezet.</font></p> <p class="msonormal"><font size="1"><b>d<sub>3</sub>-vitamin</b></font> <br /></p><p class="msonormal">a D-vitamin azaz kalciferol, vagy m n en ergoszterol, egyike a zs old ony vitaminoknak. Szokatlan vitamin, mert a szervezet nem a t l kal jut hozz hanem a növ yi, illetve lati eredet provitaminb alak ja. A D<sub>2</sub>-vitamin (ergokalciferol) növ yi eredet ergoszterolb, a D<sub>3</sub>-vitamin (kolekalciferol) pedig a m tal oldal 12 / 14
el ll ott dehidrokoleszterinb a b ben a napf y hat a k z ik. Mind a provitaminok, mind a gy ilag el ll ott D-vitamin a zs okkal együtt sz nak fel a v onyb b. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- A kalcium a foszfor felsz seg i</p> <p class="msonormal">- Meggyors ja a csontk z folyamat </p> <p class="msonormal">- Csökkenti a köt tya gyullad vesz y </p> <p class="msonormal">- A csontok eg zs es fejl ez</p> <p class="msonormal">- A csontritkul megel ez</p> <p class="msonormal">fontos megeml eni m egyszer, hogy a b ben is k z ik D-vitamin, ha azt napf y i. A l köri szennyez ek elnyelik az ultraibolya sugarakat, y kevesebb D-vitamin keletkezik a b ben (az angolk közvetett okoz a az iparosod miatti l szennyez volt). A szervezetbe kerül neh f ek ( om, kadmium) növelik a D-vitamin szüks let. </p> <p class="msonormal">hi y lapotok: D-vitamin hi y an el telenn v ik a csontok v yianyag-tartalma, a csontok deform nak, elvesztik merevs üket, de rugalmass ukat is, emiatt könnyen törnek nehezen gy yulnak. Fiatal gyermekekn angolk (rachitis) lehet a következm y. Feln tekn a csontok megl yulnak, izomgörcsök l hetnek fel. <br /> A D-vitamin tart an el telen bevitel ek fontos szerepe lehet a csontritkul kialakul an is. </p> <p class="msonormal">t ladagol : D-vitamin t ladagol n tal os m gez i tünetek jelentkezhetnek: gyenge v y, h yinger, h y, fokozott vizeletkiv aszt, gyenges, idegess, szomj s, fejf, alkalmank t depresszi B viszket is jelentkezhet, a ves m köd e k osodhat, vesek k z het, a l y szövetek elmeszesedhetnek. </p> <p class="msonormal">aj lott napi adag: Maximum 5 µg. Ezt a mennyis et tartalmazza p d l 100 g lazac vagy egy te kan csukam olaj. </p> <p class="msonormal"> dekess : A D vitamin aktiv oz napf yre van szüks, ez t j ha legal b napi 20 percet a szabadban töltünk.aki sokat van f yhi yos, z t helyen, okvetlen szedjen D-vitamint! </p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"></font><font size="1"><b><br /></b></font></p><p class="msonormal"><font size="1"><b>e-vitamin</b> (Tokoferol)</font> <br /></p><p class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok csal j ak, hiszen tört ete csak a XX. sz ad elej e ny lik vissza. 1911-ben Hart munkat sai latk leteik alapj tak el zör az antisterilit faktorr. 1922-ben Evans Bishop sz oltak be egy, a patk yok szaporod oz n külözhetetlen vegyületr, amelyet azt 1936-ban b zacs is izol tak. K iai szerkezet ek le a 1943-ban Fernholz nev ez f z ik. A vitamin az sorrendnek megfelel n az E-vitamin elnevez t kapta. Az antioxid s hat felt elez els te ia szint latk letek alapj 1945-ben született meg. A szervezetünkben betöltött pontos szerep mind a mai napig vizsg j. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- Sejtek v elm ez, v ell fokoz oz</p> <p class="msonormal">- Öreged i folyamatok lass oz</p> <p class="msonormal">hi y lapotok: Idegi k osod ok, nemi aktivit esetleges csökken e, a vörösv testek k osod a. </p> <p class="msonormal">t ladagol : Az E-vitamin igen nagy d isban is csak kev s toxikus. </p> <p class="msonormal">aj lott napi adag: 10-15 mg, de terhess, neh fizikai munka vagy akt sport sor az ig y ak 100 mg is lehet. Az lagos mennyis et fedezi p d l 20 g zabpehely, vagy egy mar olajosmag. </p> <p class="msonormal"> dekess : A szervetlen vas (vas II-szulf ) fogyaszt akor tönkremegy az E-vitamin, ez t ha lehet csak a szerves form (vas II glukon, citr ) szedjük! </p> <p /><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b><br /></b></font></p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><b>f-vitamin </b></font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"> &amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;!-- /* Style Definitions */ p.msonormal, li.msonormal, div.msonormal {mso-style-parent:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;&am p;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-fareast-font-family:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New Roman&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;; mso-bidi-font-family:&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;times New Roman&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;quot;;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; --&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; </p><p oldal 13 / 14
class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">hi ya a b korai öreged okozza. A linolsavat, a linol savat az arachidonsavat sorolj ebbe a csoportba. Az F-vitamin seg i a szervezetben a tel ett zs ok el et. </p> <p class="msonormal">t ladagol : Nincs inform i </p> <p /><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"><font style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;"><br /></font></font></p> <p class="msonormal"><font size="1"><b>k-vitamin</b><b> </b> (Phillokinon)</font> <br /></p><p class="msonormal"><br /></p><p class="msonormal">a K-vitamin zs ban old vitamin, gyakran haszn t m ik neve a phillokinon, amely egyben el ordul a is utal (philum = lev ). A D-vitaminhoz hasonl n k f form különböztetjük meg, a K<sub>1</sub> a K<sub>2</sub> vitamint. A K<sub>1</sub> vitamint a zöld növ yek, a K<sub>2</sub> vitamint a bakt iumok szintetiz j. N y mesters esen el ll ott K-vitamin v ben is old ik. Szint van provitaminja is, amit menadion-nak nevezünk. </p> <p class="msonormal">mihez szüks es? </p> <p class="msonormal">- A v alvad el eg ez (II, VII, IX X. faktor)</p> <p class="msonormal">az eg zs es csontozat kialakul ak biztos s oz, megel i az oszteopor is kialakul </p> <p class="msonormal">hi y lapotok: K-vitamin hi y an v z enys, v alvad i zavarok, zs felsz i- /vagy m funkci zavarok jelentkezhetnek. </p> <p class="msonormal">t ladagol : Nagy d isban m gez lehet. </p> <p class="msonormal">aj lott napi adag: 50-65 µg. Ez a mennyis megtal hat p d l 100 g savany k oszt an, 250 g baromfim ban vagy 100 g spen ban. </p> <p class="msonormal"> dekess : A K vitamint orvos is fel hatja menstru i zavarok vagy orrv z kezel e, arra azonban ügyeljünk, hogy az aszpirin a hashajt zerek kimoss a szervezetb.</p> <p class="msonormal"> </p> <p> </p><p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"> </font></p> <p style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" class="msonormal"><font size="1"> </font></p> <br style="font-family: arial,helvetica,sans-serif;" /><p> oldal 14 / 14