Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Budapest, 2013. március
Msz.: 101/2012. Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Készítette: Kovácsné Molnár Gyöngyi dr. Rákosi Judit László Tibor Vidéki Bianka
TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 2 BEVEZETÉS...5 3 A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ 91/271/EGK IRÁNYELV DEROGÁCIÓS KÖVETELMÉNYEI..6 3.1 HATÁRIDŐK, KÖTELEZETTSÉGEK...6 3.2 KEOP SZEREPE A HATÁRIDŐK VÉGREHAJTÁSÁBAN...7 4 AZ IRÁNYELV KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK JELLEMZÉSE ÉS KÖLTSÉGEI...8 4.1 KEOP ELŐTTI FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA...8 4.1.1 Beruházások támogatási rendszerének alakulása 2002-2006 között...8 4.1.2 Az EU segítséggel megvalósult szennyvizes és ivóvizes fejlesztések (ISPA/KA és KIOP) ráfordításai, támogatási aránya és fajlagos költségei...9 4.2 KEOP FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA...18 4.2.1 Fejlesztési adatbázis létrehozása...18 4.2.2 KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása...19 4.3 2014-2020 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA...23 4.3.1 Fejlesztési igények agglomerációnkénti értékelése...23 4.3.2 2014-2020 közötti időszak beruházási költség becslés megalapozása...39 5 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR...44 5.1 A DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HAZAI JOGSZABÁLYOK...44 5.2 MEGFELELÉS AZ AGGLOMERÁCIÓK LEHATÁROLÁSA ÉS A LEHATÁROLÁS MÓDSZERTANA TEKINTETÉBEN...47 5.2.1 EU irányelv előírásai...47 5.2.2 Hazai jogszabályi előírások...48 5.2.3 A KEOP pályázati rendszer és az agglomerációs lehatárolás kapcsolata...51 5.3 MEGFELELÉS A HATÁRÉRTÉKEK TEKINTETÉBEN...52 5.4 MEGFELELÉS AZ ÉRZÉKENY TERÜLETEK KIJELÖLÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN...53 5.5 MEGFELELÉS AZ ELLENŐRZŐ RENDSZERRE VONATKOZÓAN...54 5.6 MEGFELELÉS A SZENNYVÍZISZAP ÁRTALMATLANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN...54 5.7 MEGFELELÉS A VKI ÉS AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA, A VÍZSZENNYEZETTSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS KÖVETELMÉNYEINEK (NEM DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG)...55 5.8 A SZENNYVÍZ SZEKTORT ÉRINTŐ HAZAI JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK...57 5.8.1 A víziközmű ágazat szervezeti keretei...57 5.8.2 Víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény...58 5.9 KÖVETKEZTETÉSEK...62 6 A DEROGÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE ALKALMAS PARAMÉTEREK, A MEGFELELŐ GYŰJTŐ-RENDSZER ÉS A MEGFELELŐ TISZTÍTÓ RENDSZER MEGHATÁROZÁSA...63 6.1 A VIZSGÁLAT HATÓKÖRE...63 6.2 AZ IRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI ÉS A HAZAI MEGOLDÁSOK...64 6.3 NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS. TAGÁLLAMI PÉLDÁK A TELJESÍTÉSRE...67 1
6.3.1 Jogharmonizáció teljesítésére vonatkozó tagállami tapasztalatok...67 6.3.2 A tényleges megvalósítás értékelése...69 6.3.3 Bizottsági kötelezettségszegési eljárások, bírósági ítéletek...71 6.3.4 Egyes tagországok teljesítésének értékelése...71 6.4 HAZAI MEGKÖZELÍTÉS...74 6.5 KÖVETKEZTETÉSEK...75 7 NEM TELJESÍTÉS KOCKÁZATAI...75 7.1 KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK...75 7.2 GAZDASÁGI, TÁRSADALMI KOCKÁZATOK...76 7.3 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK...80 7.4 EGYÉB KOCKÁZATOK...83 7.4.1 Ex ante kondicionalitás feltételei...83 7.4.2 Költségmegtérülés...84 7.4.3 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv...85 7.4.4 Strukturális Alapok és a 91/271/EGK irányelvvel összefüggő kötelezettségszegési eljárások...86 8 PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK A MEGFELELŐSÉGE...86 8.1 ENGEDÉLYEZÉSI, FELÜGYELETI PROBLÉMÁK, TÁRSADALOM BEVONÁSA...89 8.2 TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK...90 8.3 TERVEZÉSI PROBLÉMÁK...91 8.4 KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK...93 8.5 ÜZEMELTETÉS...93 8.5.1 Üzemeltetők bevonása az előkészítésbe...94 8.5.2 Az elkészült művek egyes üzemeltetési problémái...95 8.6 AZ AGGLOMERÁCIÓS LEHATÁROLÁS GYAKORLATI PROBLÉMÁI...96 8.7 EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS...97 8.8 AZ ÖNKORMÁNYZATI SAJÁTERŐ, ÁFA FINANSZÍROZÁS ELŐKÉSZÍTÉSI FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI...98 8.9 KÖVETKEZTETÉSEK...99 9 A TESZIR RENDSZERREL KAPCSOLATOS JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA...100 9.1 A TESZIR FELADATÁNAK, ADATTARTALMÁNAK ÉS ADATSTRUKTÚRÁJÁNAK BEMUTATÁSA...100 9.2 A TESZIR ALAPJÁN SZÁMOLT FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÉS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK REALITÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE...105 9.3 A TESZIR TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE, ILLETVE A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK TERVEZÉSÉBEN VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK...108 10 A SZENNYVÍZ SZEKTORBAN A DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKEN TÚLI 2014-2020-AS KÖLTSÉGVETÉSBEN BIZTOSÍTANDÓ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLAT...109 10.1 A SZENNYVÍZPROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE, TOVÁBBI NITROGÉN ELTÁVOLÍTÁS...110 10.2 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MEGOLDÁSA A SZENNYVÍZ PROGRAMBAN ELŐÍRTAKON FELÜL (VGT INTÉZKEDÉSI KÓD SZ2)...110 10.3 CSATORNÁZÁS VAGY SZAKSZERŰ EGYEDI VAGY TELEPÜLÉS SZINTŰ SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS MEGOLDÁSA A SZENNYVÍZ PROGRAMBA NEM TARTOZÓ TELEPÜLÉSEKEN (CS2)...112 10.4 REKONSTRUKCIÓ...113 10.5 SZENNYVÍZISZAP- ÉS SZENNYVÍZHASZNOSÍTÁS...115 2
10.5.1 Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása...116 10.5.2 Megújuló energia-termelés és energiahatékonyság fokozása...116 10.5.3 Szennyvízhasznosítás...117 10.6 BELTERÜLETI CSAPADÉK-VÍZGAZDÁLKODÁS...118 10.7 EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL FONTOS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK...119 11 DEROGÁCIÓS ÉRTÉKELÉSBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA...120 12 MÓDSZERTAN LEÍRÁSA...128 3
1 Vezetői összefoglaló Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben a szennyvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülését vizsgálata. Legfontosabb megállapítások: 1. Magyarország a 2010. évi végi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010. évi határidőket nem teljesítette. A várható teljesítés a következőképpen alakul: Befejeződik minden 2008-as határidős fejlesztés KEOP forrásból. 2010-es határidejű fejlesztések nagy része befejeződik, de vannak olyanok, amelyek 2014-2020-as időszakra maradnak. 2015-ös határidejű fejlesztések jelentős része 2014-2020-as időszakra marad. A KEOP projekteken felül még mintegy 154 agglomeráció (2 millió lakosegyenértékű terhelés) fejlesztési igényét kell megoldani 2014-2020-as fejlesztési források segítségével. A szakértői vizsgálat alapján szűkített fejlesztési igény szerint is 110 agglomerációban (1,3 millió lakosegyenértékű terhelés) lesz szükség fejlesztésre. 2. A pályázati rendszerbe még be nem jelentkezett agglomerációk (110 agglomeráció) fejlesztési igénye összesen 205-210 Mrd Ft-ra becsülhető a jelen értékelés keretében a szűkített körre. A Kormányrendelet melléklete szerinti fejlesztési igények alapján hasonló módon számolva (154 agglomeráció) beruházási költsége 300-340 Mrd forint lenne. Ehhez hozzá kell venni a jelenleg előkészítési pályázattal érintett projektek közül a 2007-2013 közötti keretbe már nem beleférő projektek beruházási költségét. A mennyiben a jelenlegi átlagos támogatási aránnyal kalkulálunk (83,1%), akkor a 2014-2020-as periódusra 6,5 Mrd forint értékű beruházás jut. Ha feltételezzük, hogy nem a jelenlegi átlagos 83,1%-os támogatási arány valósul meg, hanem a maximális 95%, akkor szélső esetben 75,3 Mrd Ft értékű projekt finanszírozása a 2014-2020-as időszakra esne. 3. A települési szennyvízelvezetésre- és tisztításra vonatkozó követelményeket (91/271/EGK irányelv) megfelelően adaptálta a hazai jogrend. Lehetőség van szigorúbb határértékek megkövetelésére. 4. Az agglomerációs lehatárolások felülvizsgálata javasolt. Ezen belül a településen belüli lehatárolás lehetőségének megteremtése, valamint a térségi megoldások felülvizsgálata is szükséges. 5. Az egyedi rendszerek elterjesztését elősegítő programot kell kidolgozni, a megfelelő jogszabályi és intézményi hátteret megteremteni, a pályázati előírásokat korszerűsíteni a 2000 LE feletti és alatti agglomerációkra vonatkozóan is. A pályázatoknál meg kellene követelni az agglomerációk teljes területén az irányelv szerinti megfelelő megoldásokat, tehát a nem csatornázott területeken a megfelelő egyedi szennyvízkezelést. Egyedi 4
megoldások kötelező közszolgáltatássá minősítése és ennek megfelelő üzemeltetői, jogi, pályázati háttér megteremtése szintén javasolható. 2 Bevezetés Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben a szennyvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények, kockázatok, valamint a nemzetközi tapasztalatok feltárása. További cél volt az olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a Szennyvízprogram határidőre történő végrehajtását. Az értékelés keretében választ adunk arra a kérdésre, hogy meddig jutottunk/jutunk a 2000-2006 és 2007-2013 időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítésében. Mi az, amit meg kell csinálnunk 2014-2020-ban, mely agglomerációban vannak még fejlesztések vannak hátra, ezek várhatóan mennyibe kerülnek. Válaszolunk arra a kérdésre is, hogy a hazai jogszabályok megfelelők-e, mikor, milyen paraméterek mellett tekinthető teljesítettnek az irányelv. A derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, a kibocsátási követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni. Ezért az értékelés során kiemelkedő figyelmet fordítottunk az üzemeltetési kérdésekre. A szennyvizes területen, a víziközmű szektorban a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának is sor került, összhangban az EU követelményekkel, a víziközműszolgáltatási törvénnyel. Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat összeállítása. Az értékelés közvetlen előzménye a 2012. májusában lezárult A környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései című értékelés. A zárójelentés a 2012. évben elvégzett munka és a jelen értékelés eredményeit, következtetéseit, javaslatait együttesen, új szerkezetben mutatja be. A jelentés külön ivóvizes, szennyvizes részekre tagolódik. A vizsgálat időhorizontja 2000-2013. Az ISPA, KA, KIOP, KEOP projektek értékelésére került sor. A Szennyvízprogramra vonatkozóan a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2012. december 21-től hatályos változatát tekintettük kiindulási alapnak. E jogszabály a 2010 év végi állapot szerint bemutatja az irányelv teljesítés helyzetét és jelöli a fejlesztési igényeket. A KEOP projektek helyzetét az EMIR 2013. január 14-i lekérdezése alapján értékeltük. Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített. 5
A helyzetértékeléshez és a további pénzügyi tervezéséhez - beleértve a 2014-2020-as igények tervezését - használható országos fejlesztési adatbázis került kialakításra. 3 A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv derogációs követelményei 3.1 Határidők, kötelezettségek Az Európai Közösség a települési szennyvizek kezelését a 91/271/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza. Az irányelv a 2 000 lakosegyenérték (LE) szennyezőanyag-terhelés feletti agglomerációk települési szennyvizeinek összegyűjtésére, kezelésére és kibocsátására, valamint egyes ipari szektorok szennyvizének kezelésére és kibocsátására vonatkozó követelményeket határozza meg, a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyag kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében. A kötelezettségek lényege, hogy megfelelő gyűjtőhálózatot és megfelelő szennyvíztisztító kapacitásokat kell kiépíteni és működtetni. A kötelezettségek megegyeznek a régi tagállamokra és az új tagállamokra, így Magyarországra is. A Csatlakozási Szerződésben Magyarország számára 10 éves átmeneti mentesség került megállapításra a következő táblázatban megfogalmazott módon. 3-1. táblázat: Az irányelvben meghatározott kötelezettségekre vonatkozó határidők Agglomerációs osztály és kibocsátási területek Régi tagországok Magyarország 10 ezer LE terhelést meghaladó 1998. december 31 2008. december 31 szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek 15 ezer LE terhelést meghaladó 2000. december 31 2010. december 31 szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területei 2-15 ezer LE terheléssel jellemezhető normál 2005. december 31 2015. december 31 területek 2-10 ezer LE terheléssel jellemezhető 2005. december 31 2015. december 31 szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek Az irányelv a tagállamok számára fogalmaz meg kötelező feladatokat. A Magyar jogszabályok ugyanakkor a települési önkormányzatok hatáskörébe utalják a feladatok végrehajtását. A Vgtv. 4. (2) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat közfeladata, hogy gondoskodjon a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető 6
szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről. A helyi önkormányzatnak kell tehát biztosítania a közfeladat ellátásához szükséges szennyvízelvezető, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvalósítását, bővítését, működtetését és fenntartását. A települési önkormányzat fent bemutatott feladatát a Vgtv. 7/A. -a szerint a kormány által készített Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Program keretében kijelölt és lehatárolt szennyvíz-elvezetési agglomerációk keretében látja el. Az agglomerációk szükség szerinti módosítását a program kétévente történő felülvizsgálata keretében szintén a kormány végzi el. Az irányelv jellemzője, hogy nagy volumenű beruházásokat igényelnek, a lakosság jelentős részét érintik, végrehajtása emeli a szennyvízelvezetés és tisztítás indokolt ráfordításainak költségét, mely megfizethetőségi problémákat okozhat a fogyasztóknak, ezzel a szociális kérdések egyidejű kezelésének elmaradása esetén a szolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Magyarország akkor képes a költségek növekedésének kompenzálására, az érintett lakónépesség pedig a kialakuló díjak megfizetésére, ha az előírások teljesítése költség-hatékony megoldásokkal történik és azok hosszú távra oszlanak el. Magyarország a 2010. évi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010.évi határidőket teljes mértékben nem teljesítette. 3.2 KEOP szerepe a határidők végrehajtásában A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv teljesítésének véghatárideje Magyarország számára 2015. december 31., ami annyit jelent, hogy lényegében a KEOP időszakában a 2007-2013-as időszakban kellett volna a forrásokat biztosítani ahhoz, hogy a tényleges működés elkezdődhessen 2015. év végéig. Maga a KEOP nem vállalta fel az irányelv követelményeinek teljesítéséhez szükséges fejlesztések összességének finanszírozását, a derogációs kötelezettségek teljes körű teljesítését. A KEOP a következőképpen fogalmaz A csatlakozási szerződésben vállalt fejlesztések jelentős terhet rónak a Magyar Államra és az önkormányzatokra a 2007-2013 közötti időszakban. Az egészséges, tiszta települések prioritási tengely támogatási kerete döntő részben ennek a pénzügyi tehernek a finanszírozására irányul. Tekintettel azonban arra, hogy az előzetes számítások alapján a prioritás keretében rendelkezésre álló forrás nem fedezi teljes mértékben a vállalt szennyvízkezelési, ivóvízminőség javítási és hulladékgazdálkodási feladatokat, Magyarország a fennmaradó kötelezettség-vállalásokat a 2010 utáni időszakban kormányzati források felhasználásával kívánja teljesíteni. Az akkori tervek szerint mintegy 100 Mrd forint szennyvizes fejlesztési igényt nem a KEOP, hanem egyéb költségvetési forrás biztosította volna, összhangban az ún. addicionalitás elvével. A regionális politika eszközeinek működését megalapozó négy alapelv közül az addicionalitás alapelve megköveteli, hogy az EU 7
támogatások nem válthatják fel, csak kiegészítik a tagállami forrásokat azaz a magyar tervezésű programokat csak kiegészíti az EU). Előírás, hogy a tagállam nem csökkentheti a támogatásokra fordított összegek mértékét az előző költségvetési időszakhoz képest. Mivel az Európai Bizottság elfogadta a Kormány azon érvelését, hogy a Konvergencia program makrogazdasági céljai különösen az államháztartási hiánnyal összefüggő célok nehezen egyeztethetők össze az addicionalitás fenntartásának az előírásával, ezért az akkori vállalás szerint Magyarország a 2011/12/13-as években pótolja be az addicionalitás szintjét. Ezt a kiegészítő forrást azonban a KEOP időszaka alatt nem biztosították a szennyvízprogram végrehajtására. 4 Az irányelv követelményeinek teljesítése érdekében szükséges fejlesztések jellemzése és költségei 4.1 KEOP előtti fejlesztések bemutatása 4.1.1 Beruházások támogatási rendszerének alakulása 2002-2006 között Az önkormányzatok 2004-ig infrastrukturális célú fejlesztésekre többcsatornás állami támogatást igényelhettek az állami költségvetés különböző előirányzataiból (címzett és céltámogatások, KAC, VICE illetve KÖVICE céljellegű decentralizált támogatások rendszere, területfejlesztési támogatások (regionális támogatások). E támogatások közül 2004-ig a címzett és a céltámogatás volt a meghatározó a szennyvízelvezetés-, tisztítás vonatkozásában. Általában csak azok a települések valósították meg fejlesztéseiket, amelyek cél, illetve címzett támogatásban részesültek. E területeken a második legfontosabb forrás a KAC, később a KÖVICE volt. Tipikus esetben 70-75%-ban állami pénzek fedezték a fejlesztéseket (100%-os állami hozzájárulás is előfordul), a többit kellett az önkormányzatoknak saját forrásból állni. A tapasztalatok szerint a területfejlesztési célelőirányzatból és a területi kiegyenlítést szolgáló támogatásból elsősorban az elmaradott és az egyéb térségek kaphattak szennyvízelvezetési- és tisztítási célú támogatást. 2002-2004 között tipikus esetben 75-80%-ban állami pénzek fedezték a fejlesztéseket (100%-os állami hozzájárulás is előfordul), a többit kellett az önkormányzatoknak saját forrásból állni. 2006-ban 5 újonnan induló szennyvízelvezetési és tisztítási beruházásnak ítéltek meg címzett támogatást, összesen 5 mrd Ft értékben, a támogatás átlagos mértéke 58,8 %-os volt. Ugyanekkor 45 db szennyvízelvezetési és tisztítási projekt kapott céltámogatást, összesen 11,3 mrd Ft értékben, átlagosan 76,3 %-os támogatottsággal. 4-1. táblázat: Összefoglaló adatok a Megvalósítási Program ráfordításairól 2003-2005 (pénzfelhasználás) 8
Megnevezés 2003 2004 2005* Állami+EU támogatás Mrd Ft 39,9 31,2 52,9 Támogatási hányad % 76,4 80,6 73,0 Beruházási érték Mrd Ft 52,2 38,7 72,5 Címzett- és céltámogatás Mrd Ft 25,6 26,2 17,4 EU támogatás Mrd Ft 2 2,6 23,1 EU hazai társfinanszírozás Mrd Ft 1,5 2,8 10,9 cél-címzett támogatás aránya az összes beruházáshoz képest % 49,0 67,7 24,0 EU támogatás aránya az összes támogatáshoz képest % 3,8 6,7 31,9 EU+Hazai társfinanszírozás aránya az összes beruházáshoz képest % 6,7 14,0 46,9 Forrás: 2003-2004. évi adatok: NKP II. Előrehaladási jelentések, 2005. évi adat: az NKP II. Végrehajtási terve * Az NKP II. adott évre vonatkozó tervadata. 2005-ben a Kormány által elfogadott, a 2005.évi költségvetés alapján összeállított Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005. évi Végrehajtási terve. 4.1.2 Az EU segítséggel megvalósult szennyvizes és ivóvizes fejlesztések (ISPA/KA és KIOP) ráfordításai, támogatási aránya és fajlagos költségei Az ISPA/KA projektek és a KIOP projektek tényleges ráfordításait és fajlagosait a következő táblázatok foglalják össze. Az ISPA/KA projektek fajlagos értékei esetében a 6.9 dokumentumban az Állami Számvevőszék által használt bontást követtük az adatok feldolgozásakor. Az ISPA/KA projektek esetében 10 % önrészt kellett viselniük az önkormányzatoknak, az állami költségvetés a KA támogatást kiegészítette 90 %-ra. Kivéve a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, amely projektnél az önkormányzat 15 % önerőt vállalt. A KIOP projekteknél mindkét ágazatban átlagosan 95 %-os volt a támogatás aránya, s 5 % önerő volt szükséges az elszámolható költségekben, azonban a ténylegesen felmerült költségekhez viszonyítva - a nem elszámolható költségeket is figyelembe véve az átlagos támogatás aránya már csak 91 % volt. A KEOP projekteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ivóvízminőség-javító projektek esetében átlagosan 85 %-os, a szennyvízelvezetési és kezelési projektek esetében 83,5 %-os a támogatás aránya. A támogatási arány relatíve csökkenése is magyarázza az önkormányzatok vonakodását projektek generálásától. Az ivóvizes projektek esetén az önerő-alap támogatás 100 %-ra emelése lényegesen javított a pályázati kedven. A pályázati hajlandóság növekedését ezen túlmenően az IMJP gyorsítására hozott 1224/2011. (VI.29) Kormányhatározat többi rendelkezése is elősegítette (kiemelten az átmeneti vízellátás biztosításának kötelezettsége és költségei). A Kormányhatározat eredményeként az eddig kimaradt projektek is bekerültek a pályázati rendszerbe. 9
4-2. táblázat: Az ISPA/KA szennyvízelvezetési és - kezelési projektek főbb adatainak összefoglalása Projekt neve Projekt száma Projekt tervezett kezdete Projekt tervezett befejezése Szerződés hatályba lépése Projekt tényleges befejezése Tervezett összes költség, Euró Ténylegesen felmerült nettó összes költség, Euró Ténylegesen felmerült elszámolható nettó költség, Euró Ténylegesen felmerült elszámolható KA nettó költség, támogatási eft aránya Tényleges KA támogatás, Euró Állami költségvetés hozzájárulása, Euró A fejlesztés által érintett lakosság, LE Fajlagos beruházási költség, Euró/LE Fajlagos beruházási költség, Ft/LE** Kategória Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/001 2000.12.01 2003.12.31 2001.03.14 2007.03.31 14 500 000 17 560 130 17 560 130 5 092 438 50,00% 7 250 000 8 554 117 169 826 103 29 986 G Szeged városi szennyvíztisztító-telep fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/003 2000.12.01 2005.12.31 2001.03.14 2008.07.31 66 650 000 95 555 470 93 268 695 27 047 922 50,00% 33 323 825 50 225 155 333 782 279 81 035 G Pécs város szennyvíz csatornahálózat fejlesztése 2001/HU/16/P/PE/009 2001.12.01 2006.12.31 2001.12.13 2010.12.31 21 707 000 31 327 554 31 009 053 8 992 625 50,00% 16 505 253 11 402 895 32 000 969 281 020 F Szennyvíztisztítő program, Sopron 2001/HU/16/P/PE/011 2001.12.01 2007.12.31 2001.12.14 2010.12.31 18 682 000 18 685 562 18 713 122 5 426 805 50,00% 9 297 415 7 544 395 148 500 126 36 544 F Kecskemét szennyvízelvezetési és kezelési program 2003/HU/16/P/PE/019 2003.12.01 2007.12.31 2004.02.11 2011.05.31 38 551 000 40 178 269 38 551 000 11 179 790 60,00% 23 130 600 11 565 300 234 534 164 47 668 G Szennyvízgyűjtő és -kezelő program Debrecenben 2003/HU/16/P/PE/020 2003.12.01 2008.12.31 2003.12.15 2011.12.31 88 480 000 96 239 286 86 276 562 25 020 203 58,00% 51 318 400 27 608 499 456 166 189 54 849 G Szennyvízgyüjtő és kezelő rendszer, Szombathely 2003/HU/16/P/PE/021 2003.11.01 2007.12.31 2003.11.28 2010.12.31 19 820 000 19 852 686 19 820 000 5 747 800 60,00% 11 892 000 5 946 000 162 693 122 35 329 G Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep* 2004/HU/16/C/PE/001 2004.12.01 2010.12.31 2004.12.17 2012.12.31 428 710 000 491 013 643 491 013 643 142 393 956 65,00% 278 661 500 138 700 097 1 458 162 337 97 653 G Zalaegerszeg szennyvízkezelési projekt 2004/HU/16/C/PE/002 2004.12.01 2010.05.30 2004.12.14 2010.12.31 48 877 968 47 975 437 47 975 437 13 912 877 75,00% 35 981 579 7 196 315 180 000 267 77 294 E Veszprém és térsége szennyvízelvezetési projekt 2004/HU/16/C/PE/003 2004.12.01 2010.12.31 2004.12.14 2010.11.08 29 905 000 29 150 227 28 961 244 8 398 761 74,00% 21 431 321 4 633 799 116 110 249 72 335 F Összesen 775 882 968 887 538 265 873 148 886 253 213 177 55,98% 488 791 893 273 376 571 3 291 773 270 78 191 *Előzetes adatok ** 290 Ft/Euró-val számítva 10
4-3. táblázat: Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása (Euró) Csatornahálózat fejlesztése Szennyvíztelep fejlesztése Elszámolható költség a fejlesztésre sorszám Projekt megnevezése terv Tény Fajlagos ktsg (euro/km) Fejlesztési sajátosságok terv Tény Fajlagos ktsg (m3/nap) Fejlesztési sajátosságok terv tény költség km költség km terv tény költség kapacitás (m 3 /nap) költség kapacitás (m3/nap) terv tény EUR EUR meglévő fejlesztése legnagyobb 1 Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése csatorna nem épült 14 050 000 60 000 17 118 918 60 000 234 tisztítóhasznosítás növelés; 285 bűzmentesítés, komposztáló, biogáz haszn. 14 050 000 17 118 918 Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és 2 szennyvíz-csatornázásának fejlesztése 403 km új csatorna 0 km csatorna 54 651 000 395 78 946 622 403 138 357 195 897 rekonstrukció 40 átemelő másodlagos és harmadlagos 11 391 000 60 000 16 057 933 60 000 190 268 fokozat, bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító 66 042 000 95 004 555 6. 3 Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése Sopron régió csatornázási és zsennyvíztisztítási 4 programja Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési 5 és kezelési programja Debrecen és környéke szennyvízcsatornázása és szennyvízkezelése** 182 km új csatorna 0 km 27 009 973 180 26 905 261 182 150 055 147 831 csatornarekonstrukció 11 db átemelő 37 km új csatorna 7 km 6 332 002 43 7 460 066 44 147 256 169 547 csatornarekonstrukció 8 db átemelő 346 km új csatorna 0 km 25 184 332 308 29 825 255 346 81 767 86 200 csatornarekonstrukció 35 átemelő 556 km új csatorna 62 km 64 519 673 518 71 041 801 618 124 555 114 954 csatornarekonstrukció 70 db átemelő Szennyvíztelep fejlesztése nem történt régi lebont, újat épít, 9 931 137 21 000 10 087 536 21 000 473 480 bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító iszap- és biogázvonal bővítés, 8 643 282 48 000 8 643 282 48 000 180 180 komposztáló telep biológiai tisztítás felújítása és 21 549 873 60 000 21 549 873 60 000 359 359 bővítése, iszap- és biogázvonal építése 27 009 973 26 905 261 16 263 139 17 547 602 33 827 614 38 468 538 86 069 546 92 591 674 Szombathely Megyei Jogú Város 7 szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerének fejlesztése projekt 1,1 km új csatorna 6,5 km 5 368 000 9 2 991 651 8 596 444 373 956 csatornarekonstrukció 1 db átemelő meglévő felújítása, bűztelenítés, 13 555 000 53 000 10 625 810 53 000 256 200 komposztáló, biogáz hasznosító, csak kieg. beruházás 18 923 000 13 617 461 Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep és 8 Kapcsolódó Létesítményei beruházás** 98 km új csatorna 0 km 189 488 261 102 154 470 598 98 1 857 728 1 576 231 csatornarekonstrukció 14 db átemelő új szennyv.tisztító épült biológiai 248 245 000 350 000 262 585 816 350 000 709 750 fokozattal 437 733 261 417 056 414 10 Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és 9 kezelési projekt A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és - kezelési projekt 196 km új csatorna 0 km 34 559 933 190 33 866 309 196 181 894 172 787 csatornarekonstrukció 83 új szivattyúállomás és 34 felújítás 23 km új csatorna 30 km Ebből: Veszprém 8 813 556 31 14 515 847 53 284 308 273 884 csatornarekonstrukció 5 db átemelő 7 km új csatorna 6 km Zric 885 363 7 1 303 900 13 126 480 100 300 csatornarekonstrukció 5 db átemelő meglévő rekonstr. És biológiai 8 402 400 17 000 8 303 984 17 000 494 488 tisztítás bővítése, iszapvonali fejlesztés nem volt minőségi fejlesztés, 383 885 18 000 1 103 976 18 000 21 bűztelenít, komposztál, biogáz 61 haszn., csak kieg. beruházás. (kocsimosó, stb.) meglévő fejlesztése, bűztelenít, 1 302 885 1 067 1 969 402 1 067 1221 1846 komposztál, biogáz haszn., csak kieg. beruházás 42 962 333 42 170 293 9 197 441 15 619 823 2 188 248 3 273 303 55 km új csatorna 0 km Hegyesd 7 928 193 51 3 908 743 55 155 455 71 068 1 790 115 565 2 402 994 565 3168 4253 új szennyv.tisztító épül 9 718 308 6 311 737 csatornarekonstrukció 20 db átemelő Összesen 424 740 286 1 834 425 236 054 2 016 231 592 210 931 339 244 577 688 632 360 449 525 688 632 493 523 763 984 864 785 685 579 * Az adatok nem tartalmazzák a tervezés, a mérnök, a Technikai Segítségnyújtás (TA), a PR és az ÁFA költségeit **Előzetes adatok 11
4-4. táblázat: KIOP szennyvízelvezetési és tisztítási projektek költségei, támogatottsága A projekt címe Ténylegesen felmerült elszámolható bruttó költség, MFt Nem elszámolható bruttó költség, MFt Bruttó költség összesen, MFt Eredetileg megítélt támogatás, MFt Tényleges támogatás, MFt Támogatás aránya az elszámolható költségekben, % Tényleges támogatás a megítélt támogatás arányában, % Saját forrás összesen, MFt Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése 5 223 120 5 343 5 832 5 049 96,7% 86,6% 266 Gyula város Óvári, Ajtósfalva és Szentpálfalva városrész, valamint szórványutcák szennyvízcsatornázása 1 469 0 1 469 1 520 1 395 95,0% 91,8% 73 Szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés és szennyvíztisztító telep bővítés a Maros hordalékkúp védelme érdekében 833 0 833 916 791 95,0% 86,4% 42 Hatvan város szennyvízelvezetési és kezelési program 3 806 0 3 806 3 772 3 615 95,0% 95,9% 190 "Élhetőbb Ceglédért"- a XXI. Század csatornahálózata a környezettudatosság jegyében 3 558 276 3 834 3 566 3 380 95,0% 94,8% 454 5 projekt összesen 14 888 396 15 284 15 605 14 231 95,6% 91,2% 1 025 12
A projekt címe 4-5. táblázat: KIOP szennyvízelvezetési és tisztítási projektek fajlagos költségeinek jellemzése Ellátott háztartás szám növekedése, db Fajlagos nettó költség, Ft/háztartás Épített csatorna, km Épített csatorna fajlagos költsége, Ft/km agglomeráció LE 2. mellékletből Telepfejlesztés LE Telepfejlesztéssel érintett háztartás, db Agglomeráció kategória Szennyvízes projektek A költségek nem bonthatók meg a csatornázás és a telepek között Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése 6 606 706 286 98 37 519 43 700 15 213 F 2007 Gyula város Óvári, Ajtósfalva és Szentpálfalva városrész, valamint szórványutcák szennyvízcsatornázása 2 541 474 039 56 21 509 536 43 072 0 0 F 2006 Szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés és szennyvíztisztító telep bővítés a Maros hordalékkúp védelme érdekében 873 794 731 11 5 179 1 900 1 629 J 2007 Hatvan város szennyvízelvezetési és kezelési program 2 893 1 096 206 49 42 714 28 333 6 993 F 2007 "Élhetőbb Ceglédért"- a XXI. Század csatornahálózata a környezettudatosság jegyében 5 691 561 404 126 25 356 770 75 388 0 0 F 2007 5 projekt összesen 18 604 695 030 339 24 173 005 73 933 23 835 Befejezés éve 13
A KIOP 1.1.2 szennyvízkezelés és tisztítás intézkedésére eredetileg 12 536 mft keretösszeg állt rendelkezésre. Az Ernst & Young által készített KIOP tapasztalatainak gyűjteménye (6.3 dokumentum) szerint az igényelt támogatás ennél jóval nagyobb volt, szennyvíz esetében csaknem 7-szeres. A megítélt támogatás a keretösszeg 124 %-a volt. A támogatás 83 %-át szennyvízelvezetés és tisztításra nyújtották (5 db projekt), s csak 17 %-át fordították ivóvízminőség-javításra (6 db projekt). A KIOP projektek esetében a ténylegesen kapott támogatás az eredetileg megítélt támogatásnak átlagosan 91 %-a volt. Ennek alapvető oka az ÁFA kulcs 2006. január 1-től 25 %-ról 20 %-ra történő csökkenése és a közbeszerzéseken elért megtakarítás volt. A vizsgált projektek esetében a szerződésmódosítások átlagos száma 2,3 volt. Mindezek eredményeként a tényleges keretfelhasználás a szennyvíznél 114 %, a programszintű 104 %- os, s ezen belül a környezetvédelem 108 %-os sikerességi rátájával szemben. A KIOP Záró Végrehajtási Jelentése (3. dokumentum) szerint a KIOP 1.1 intézkedésének output indikátora - az EU követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíz tisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken háztartások számában mért célértéke 35 000 db volt, s ennek 2009. december 31-i állapota 37 685 db volt (becslésük szerint 113 055 fő), tehát csaknem 8 %-kal túlteljesült. Az indikátor célértékét utólag hibásnak minősítették, mert annak nem a háztartások számát, hanem a kibocsátást kellett volna jelölnie, ezért azt átminősítették eredményindikátornak (új vagy megújult ivóvíz és szennyvíztisztító művekkel kiszolgált háztartások száma). A projektek legutolsó, 2012 februárjáig rendelkezésre álló monitoring jelentései alapján az általunk összesített háztartás szám (lásd a 21. táblázatban) 41 362 db, tehát átlagosan 18 %-os túlteljesítés mutatható ki. Ezen belül az ivóvízminőség-javító projektek esetében volt nagyobb a túlteljesítés mértéke. A túlteljesítés okait részletesen az értékelés 10. melléklete tartalmazza. Ez egyrészt a projektek célállapothoz képest történő módosításának az eredménye, másrészt bizonyítja a szennyvíz és ivóvíz projektek településfejlesztési hatását. A Deloitte szennyvízberuházások technológiai rendszer-választásának értékelése (11. dokumentum) az ISPA/KA és a KIOP projekteket fogta át. A projektszintű értékelés során elemezték a projektciklust és a projektek eredményeit. Egyenként megvizsgálták a telep választott technológiáját, a kialakított csatornázási rendszert a projekt tervezés és a megvalósulás során. Megállapításuk szerint az ISPA/KA projektek esetében a költségek és főleg a szennyvízhálózat kiterjedtségét leíró paraméterek tekintetében jelentős túllépése jellemző, míg egy kivételtől eltekintve a biológiai és hidraulikai kapacitás kiépítése az eredeti terveknek megfelelően valósultak meg. 14
Összehasonlították és jellemezték a különböző kategóriákban általánosan alkalmazott technológiákat. A vizsgált projektekben tervezett/megvalósított szennyvíztisztítási technológiákról általánosságban elmondható, hogy összhangot mutatnak a nemzetközi és nemzeti előírásokkal és követik a hazánkban jellemzően alkalmazott technológiai sémát. Az újonnan korszerűsítésre került technológiai elemek a mechanikai tisztítás hatásfokának javításával, a tápanyag (N, P) eltávolítás intenzifikálásával és az automatizálás/irányítástechnika fejlesztésével értek el hatásfok növekedést. 4-1. ábra: Súlyozott hatásfok javulás arány és a fejlesztést követően a telepre érkező szennyvíz LE Forrás: 11. dokumentum Megállapították, hogy a hatásfokjavulás arányok jellemzően a kisebb terheltségű telepeknél magasabbak. A vizsgált projekteknél az átlagos hatásfokjavulás arány fajlagos költsége 992 euró, ugyanakkor az átlag szórása igen magas (884 euró / (m3%/nap), 89%). Megállapították, hogy a hidraulikai kapacitás jelentősebben játszik szerepet a hatásfokjavulás arány mutató változásában, mint a biológiai kapacitás változása, mely összefüggésben van a hatásfokjavulás arány mutatóban megjelenő tisztítási hatásfokkal. Értékelésük szerint a helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek jellemzően a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. 15
Megvizsgálták a bekötések és a megépült csatornahosszak fajlagos költségét. A projektek nem követik a méretgazdaságosság elvét, pedig szakmai szempontok alapján a változó költségek fajlagos csökkenését feltételezhetnénk a beruházás méretének (a bekötések számában és a megépült csatornahosszal kifejezett) növekedésével. A méretgazdaságosság számításaik szerint nem a bekötésszám emelkedésével, hanem az 1 km-re jutó bekötések számának növekedésével jelentkezik. Az agglomerációs lehatároláshoz kapcsolódik a csatornahosszra eső bekötések számának vizsgálata, melyet a 26/2002. (II. 27.) Kormányrendelet minimum 45 lakás/1000 m csatornahosszban állapít meg. Feltételezve, hogy egy bekötés egy lakást jelent, megállapították, hogy a projektek harmada nem érte el a 45 bekötés/1000 m határt, harmada csak 10%-on belüli értékkel haladja meg és csak harmada haladja meg 10%-nál magasabb mértékben a jogszabályi előírást. Ennek az lehet az oka, hogy mind az ISPA/KA, mind a KIOP projektekben jellemzően külvárosias, kertes beépítettségű területek csatornázására került sor. A vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy létezik a csatorna folyóméter költség és az 1 km-re jutó bekötések számának optimális értéke (kb. 75 és 100 euró/m között van), mely beruházási költség mellett az optimálisan megvalósított bekötések száma a vizsgált projektek esetében 50 és 65 db/1000m között mozog. A VM véleménye szerint ebből is jól látszik, hogy az ország területén jelentős az inhomogenitás, nem lehet egységes, országosan alkalmazható átlagot képezni (pl függ: talajvízállás, domborzati adottságok, talajmechanika). Külön kutatás készült a pályázói elégedettség felmérésére (7. dokumentum), mely szerint a nyertes pályázók programszinten teljes mértékben elégedettek voltak a KIOP által nyújtott fejlesztési lehetőségekkel, s a szennyvizes és az ivóvizes projektek nem tartoztak azon intézkedések közé, amelyekkel kevésbé voltak elégedettek a projektgazdák. A nyertes pályázók 94%-a úgy ítélte meg, hogy a KIOP-ból megvalósított projektje hosszú távon fenntartható, az ehhez szükséges tárgyi, humán és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak és az intézményi háttér biztosított. A NeKI tájékoztatása szerint régi, 2005-ben kidolgozott fajlagosokat (gyűjtőhálózatra, bekötővezetékre, telepre kapacitás kategóriák szerint) szorozzák fel a beruházási árindexszekkel és ezekkel a naturáliák alapján becsülik a beruházási költséget. Azon agglomerációk esetében, ahol már megkötött támogatási szerződés van, ott annak tényleges összegét veszik számításba (EMIR-ből megkapják, de hosszú, közvetett a lekérdezés). A TESZIR-ben nem csupán a fejlesztés szükségessége, hanem annak, illetve egyes ütemeinek becsült, illetve a meglévő költségbecslések alapján számított költsége is szerepel. 16
Az Energia Központ NKft. szakértői a BDL tanulmánnyal kapcsolatos tapasztalataikat ismertették. A fajlagos tanulmányt a BDL készítette el a Fejlesztési Igazgatóság megbízásából 2009-ben. A fajlagosok meghatározására nem az elkészült projektek adatai alapján került sor, hanem egy módszertant dolgoztak ki az ivóvízminőség-javító és a szennyvízelvezetés és tisztítás projektek esetén szükséges fejlesztéseknél alkalmazható fajlagosokra. Az elkészült projektekből nem lehet megfelelő, a program tervezésére használható fajlagosokat számítani, a számlázási rendszer nem teszi lehetővé a megfelelő mélységű fajlagosok számítását. Szakmailag nem javasolják a korábbi projektek adatait programtervezési célra felhasználni. A 2010 májusában megjelent pályázati kiírásban volt hivatkozás erre a fajlagos költség útmutatóra. Amennyiben a projekt által alkalmazott fajlagosok nagymértékben eltértek a fentiektől, akkor a pályázóknak meg kellett magyaráznia ennek okait. A projekt mérete alapján nem lehet korrekt fajlagost adni, mert nagyon sok tényezőtől függ a beruházás fajlagos költsége (pl. az ivóvíz fajtájától, a műszaki megoldás módjától, stb.). Ivóvízminőségjavító projektekre a 100 eft/fő beruházási költség elég jó becslés, de igen nagy a szórás, apró településen nem ritka a 250-300 eft/fő. A fajlagos költség a projektfejlesztés folyamatától is függ. A 7.1.0-ra bejövő több mint 100 projekt esetében megpróbálják arra ösztönözni a településeket, hogy ahol lehetőség van rá, keressenek térségi kapcsolódást, fogjanak össze, ezzel csökkentve a fajlagos beruházási költségeket. Egyébként a fenntarthatóság biztosítása is nehéz lesz. A szennyvizes kiírás is hivatkozott erre a fajlagos tanulmányra. A projekteknél tényleg ezeket, a 2009. évi árakon megadott fajlagosokat használták, olykor indexálás nélkül. Sokszor még tartalékot sem állítottak be a projektekben. Most már nincs benne az értékelési szempontrendszerben az említett tanulmányra való hivatkozás, mégis sokan következetesen ezt alkalmazzák napjainkban is. Külső szakértői vélemény szerint a költségbecslésnél az elmúlt időszak hasonló beruházásaiból kellene kiindulni, mert azok jó becslést adnak. A tételes költségnormatívák alapján nem lehet program szinten becsülni, mert képtelenség olyan részletes előzetes műszaki tervet csinálni minden településre, minden agglomerációra. (Tehát pl. az FI költség fajlagosait pályázatokban, konkrét projektek becslésére lehet használni, sokan használják is, van, aki egyedi költségbecslést készít, de nem alkalmas, nem lehet alkalmas program szintű költségbecslésre). 17
4.2 KEOP fejlesztések bemutatása 4.2.1 Fejlesztési adatbázis létrehozása Létrehoztunk egy országos szennyvizes fejlesztési adatbázist (értékelés 7. melléklete) az alábbi adatforrások alapján: a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletében szereplő agglomerációk, EMIR alapadatok, KEOP IH kérdőíves felmérés, Energia Központ NKft. által készített KEOP projektek szennyvíztelep fejlesztéseinek lakosegyenértéke, OSAP 1062. adatgyűjtés 2008. és 2010. évi adatai, interjúzott szakértők információi. Az adatbázis létrehozására azért volt szükség, mert az EMIR lekérdezésekből nem derül ki egyszerűen, hogy a fejlesztési kötelezettséggel érintett agglomerációkban/településeken van-e futó projekt, s az hány főt, illetve LE-t érint. Továbbá azt is nagyon nehéz megállapítani, hogy egy projekt mely agglomerációkat/településeket érint. Sokszor egy projekt a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletének más-más táblázatában szereplő agglomerációk beruházásainak együttese. A 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint érintett agglomerációk, illetve az azokban szereplő települések táblázatonkénti listáját külön-külön munkalapokra raktuk, s minden munkalapon az adatok azonos struktúráját alakítottuk ki. Az agglomerációkhoz, illetve a településekhez hozzárendeltük a KA, a KIOP és a KEOP projekteket. A projektszámot azon agglomerációs településhez, illetve központhoz írtuk be az F oszlopba, amely a projekt gesztora volt, a projektben résztvevő többi településhez sárga háttérrel írtuk a projektszámot. A KEOP projektek gesztor településének sorába (ahol az F oszlopba beírt projektszám fehér hátterű) kigyűjtöttük az EMIR alapadatok 1-1 lekérdezéséből (2013. január 14-i állapot) a főbb projektadatokat (az M-V oszlopokba a megvalósítási projektekét, az AD- AO oszlopokba pedig az előkészítési projektekét). Ezekből összegeztük a különböző szakaszban lévő projektek adatait a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletének táblázatai szerint. A projekt adatlapokból kigyűjtöttük a projektek leírását, s azt a W oszlopban tüntettük fel. A megjegyzés (H) oszlopban az agglomeráció korábbi pályázatainak (előkészítési, megvalósítási) számát tüntettük fel, s leírtuk annak sorsát is, valamint minden egyéb hasznos 18
információt feltüntettünk. A térképi megjelenítéshez az I oszlopba kigyűjtöttük a települések KSH törzsszámát. A települések csatornázottságának jelenlegi állapotának megállapításához megvásároltuk az OSAP 1062 adatgyűjtés 2010. évi adatbázisát és felhasználtuk a szennyvizes fejlesztési adatbázis kialakításához (lásd az értékelés 9. mellékletében). Ez az év azért fontos, mert a 2010. évi csatornázottsági adatok szolgáltak a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletének előállításához a 2012. évi módosítás során. Bár nem az OSAP 1062., hanem az OSAP 1376. adatgyűjtés a felülvizsgálat alapja. Mivel a TESZIR-ből ez utóbbi nem volt elérhető, ezért a KSH adatokkal helyettesítettük azokat (K és L oszlopban). A fejlesztési adatbázisban az agglomerációs települések mellett közöljük a KSH adatgyűjtés szerinti bekötöttségi arányt és a csatornával lefedett területen élők arányát. A KEOP IH elkészítette a 2008., a 2010. és a 2015. határidejű agglomerációkra kiküldött kérdőívek feldolgozását, ezt is beépítettük az értékelés 9. mellékletébe (G oszlop), hogy ezek szerint mely agglomerációban mi várható. Az E oszlopban szereplő rendelet szerinti fejlesztési igényt jelző + jel alapján leszűrtük a településeket, illetve agglomerációkat, majd az F oszlopban leszűrve az üres sorokat megállapítottuk azon agglomerációk, települések körét, amelyekre még semmilyen formában nincs biztosítva a fejlesztési igény. A rendelet 2. mellékletének táblázata alatt minden munkalapon az F oszloptól szerepeltetjük ennek a leszűrésnek az eredményét., a K oszlopban pedig egy általunk adott értékelést arról, hogy ténylegesen van-e ott fejlesztési igény. Ez alatt a táblázat alatt pedig csak azon településeket és agglomerációk kigyűjtése található, ahol értékelésünk szerint van fejlesztési igény, amely még semmivel sincs lefedve. 4.2.2 KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása A KEOP keretében még csak négy szennyvizes projekt (az esztergomi, a kiskörei, a dévaványai és a dunakeszi) fejeződött be az EMIR alapadatok (2013. január 14-i 1.1 lekérdezés) szerint, ez a megvalósításra beadott pályázatoknak csupán 2 %-a. Azonban számos projekt megvalósítás alatt áll (88%), illetve rendelkezik már támogatási döntéssel (10 %). A KEOP projektek állását a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2012. december 21.-től hatályos 2. melléklete szerinti csoportosításban az alábbi táblázatokban mutatjuk be (agglomerációnként részletesen az értékelés 9. mellékletében található, a szennyvizes fejlesztési adatbázisban). 19
4-6. táblázat: Megvalósításra benyújtott szennyvízelvezetési és -kezelési KEOP projektek állása a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % 10 000 LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin lévő agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 1. táblázata) Határidő: 2008. december 31. I. BEFEJEZETT 0 0 0 II. Megvalósításra támogatást nyert 3 3 927 3 325 84,7% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 2 237 1 901 85,0% Megvalósításhoz közel összesen 4 6 164 5 225 84,8% 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 2. táblázata) Határidő: 2010. december 31. I. BEFEJEZETT 1 915 601 65,7% II. Megvalósításra támogatást nyert 63 211 184 173 085 82,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 6 46 100 37 658 81,7% Megvalósításhoz közel összesen 70 258 199 211 344 81,9% 10 000 15 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 3. táblázata) Határidő: 2015. december 31. I. BEFEJEZETT 1 619 511 82,6% II. Megvalósításra támogatást nyert 22 69 965 58 746 84,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 3 866 3 282 84,9% Megvalósításhoz közel összesen 24 74 450 62 538 84,0% 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 4. táblázata) Határidő: 2015. december 31. I. BEFEJEZETT 0 0 0 II. Megvalósításra támogatást nyert 1 556 464 83,4% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 649 616 95,0% Megvalósításhoz közel összesen 2 1 205 1 080 89,7% 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 5. táblázata) Határidő: 2015. december 31. I. BEFEJEZETT 1 341 290 85,0% II. Megvalósításra támogatást nyert 108 170 189 142 797 83,9% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 14 19 974 17 666 88,4% Megvalósításhoz közel összesen 123 190 505 160 753 84,4% Megfelelő szennyvízelvezető és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 6. táblázata) I. BEFEJEZETT 1 444 345 77,6% II. Megvalósításra támogatást nyert 0 0 0 III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 1 359 291 81,0% Megvalósításhoz közel összesen 2 804 636 79,1% A 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletéből 2012-ben kikerült agglomerációk BEFEJEZETT 0 0 0 20
Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % Megvalósításra támogatást nyert 4 3 455 2 904 84,1% Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 0 0 0 Megvalósításhoz közel összesen 4 3 455 2 904 84,1% Összesen I. BEFEJEZETT 4 2 319 1 747 75,3% II. Megvalósításra támogatást nyert 201 459 275 381 320 83,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár 24 73 186 61 413 83,9% Megvalósításhoz közel összesen 229 534 781 444 481 83,1% Viszonylag sok (49 db) projekt áll előkészítés alatt, amelyek területenkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja, e projektek várható beruházási költsége még nem ismert. 21
4-7. táblázat: Előkészítési támogatásra pályázó szennyvízelvezetési és -kezelési KEOP projektek állása a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % 10 000 LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin lévő agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 1. táblázata) Határidő: 2008. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 0 0 0 V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 0 0 0 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 2. táblázata) Határidő: 2010. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 5 154 131 85,0% V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 5 154 131 85,0% 10 000 15 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 3. táblázata) Határidő: 2015. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 6 171 145 85,0% V. Előkészítésre beadott 1 51 44 85,0% Előkészítés összesen 7 222 189 85,0% 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 4. táblázata) Határidő: 2015. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 0 0 0 V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 0 0 0 2000 10 000 LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 5. táblázata) Határidő: 2015. december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert 33 1 049 892 85,0% V. Előkészítésre beadott 2 51 43 85,0% Előkészítés összesen 35 1 100 935 85,0% Megfelelő szennyvízelvezető és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 6. táblázata) IV. Előkészítésre támogatást nyert 1 46 39 85,0% V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 1 46 39 85,0% A 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletéből 2012-ben kikerült agglomerációk IV. Előkészítésre támogatást nyert 1 35 30 85,0% V. Előkészítésre beadott 0 0 0 Előkészítés összesen 1 35 30 85,0% Összesen IV. Előkészítésre támogatást nyert 46 1 454 1 236 85,0% V. Előkészítésre beadott 3 102 87 85,0% Előkészítés összesen 49 1 556 1 323 85,0% 22