VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006

VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006 M agyarország

A kiadvány m egjelenését tám ogatta: M icrosoft M agyarország K ft. Kiadja: GK I Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó: Vértes András Szerkesztette: Viszt Erzsébet Szerkesztés lezárva: 2006.július 31. Borítóterv és nyom daielőkészítés: Skylightsoft Bt. N yom daikivitelezés: Norm a Nyom dász Kft.H ódm ezővásárhely Készült:1000 példányban (B/5) Budapest, 2006

A kiadvány szerzői: Adler Judit Bíró Péter BorsiBalázs Kis Gergely Losoncz M iklós Lőrincz Vilm os M olnár László Ném ethné PálKatalin Udvardi Attila Viszt Erzsébet Lektorálta: KarsaiGábor Kis Gergely

M inden,am it én m ondani tudok,m egcáfolható. Minden, amit mondani tudok, annak alighanem a diam etrális ellentéte is bebizonyítható. D e továbbá:az em ber nem is tudhat m indent, adataim tehát kétségtelenül hiányosak lesznek m indenben, am it állítok.ezenfelül adataim hibásak is lesznek. N o de dobd el a felét annak,am it m ondok, abból is kijöhet valam i. M ert valam i kis igazam at azért javarészt felfedezheted abban, am it hosszú életem során és sok töprengés árán m egállapítottam.h a jól odafigyelsz. (Füst M ilán:ez m ind én voltam egykor. H ábi Szádi küzdelm einek könyve.)

TARTALOM Bevezetés -------------------------------------------------------------------------------------------------- 1 1 A gazdaság fenntartható növekedése ------------------------------------------------------- 2 1.1 A gazdaság fejlettségiszintje ---------------------------------------------------------- 3 1.2 Az élet m inősége ------------------------------------------------------------------------ 10 1.3 A környezet fenntarthatósága ------------------------------------------------------ 12 2 A versenyképesség alapvető feltételei ----------------------------------------------------- 17 2.1 A m unkaerő kínálata ------------------------------------------------------------------ 19 2.2 Term elékenység ------------------------------------------------------------------------ 28 2.3 Árak és költségek ---------------------------------------------------------------------- 33 2.3.1 Árak ------------------------------------------------------------------------------------- 33 2.3.2 Bér jellegű költségek --------------------------------------------------------------- 36 2.3.3 Egyéb (nem bér jellegű) költségek---------------------------------------------- 41 2.4 Piacok és befektetések ---------------------------------------------------------------- 49 3 Gazdaságpolitika -------------------------------------------------------------------------------- 56 3.1 Adózás és gazdaságiszabályozás--------------------------------------------------- 58 3.1.1 Adózás ---------------------------------------------------------------------------------- 58 3.1.2 Gazdaságiszabályozás ------------------------------------------------------------- 68 3.2 Gazdaságiés technikaiinfrastruktúra -------------------------------------------- 77 3.2.1 Beruházások az infrastruktúrába ----------------------------------------------- 77 3.2.2 Közlekedésiés energetikaiinfrastruktúra ----------------------------------- 81 3.2.3 Lakáshelyzet -------------------------------------------------------------------------- 85 3.3 Az inform ációs és kom m unikációs technológia -------------------------------- 88 3.3.1 Az IKT vállalatialkalm azása ----------------------------------------------------- 92 3.3.2 Az IKT szerepe a lakosság körében -------------------------------------------- 103 3.3.3 E-korm ányzat ----------------------------------------------------------------------- 112 3.4 Innováció -------------------------------------------------------------------------------- 117 3.4.1 Befektetések az újtudásba ------------------------------------------------------ 117 3.4.2 Innovációs m iliő,hálózatok ----------------------------------------------------- 128 3.4.3 Az innováció hatásai--------------------------------------------------------------- 140 3.5 O ktatás és képzés --------------------------------------------------------------------- 150 4 Ö sszefoglalás ------------------------------------------------------------------------------------ 167 4.1 A gazdaság fenntartható növekedése -------------------------------------------- 167 4.2 A versenyképesség alapvető tényezői ------------------------------------------- 168 4.3 Gazdaságpolitika ---------------------------------------------------------------------- 169 5 Függelék ------------------------------------------------------------------------------------------ 173 5.1 Kiemelt adatbázisok ------------------------------------------------------------------ 173 5.2 Egyéb jelentősebb adatforrások--------------------------------------------------- 173 5.3 Rövidítések m agyarázata ----------------------------------------------------------- 176 6 Ábrajegyzék -------------------------------------------------------------------------------------- 179

Előszó Magyarország nem zetközi versenyképessége m eghatározó szerepet játszik a gazdaság előrehaladásában. A vállalkozásoknak, az önkorm ányzatoknak és az állam i szolgáltatásoknak egyre erősebb versenyben kell helytállniuk E urópában és a világban. N apjainkra a fejlett gazdaságok szám ára a hagyom ányos term elési tényezők költségversenyével szem ben egyre inkább az em beri tőke, az innováció, a tudás fejlesztése és hasznosítása válik a versenyelőny m egszerzésének kulcsává. A világ egyszerre globalizálódik és polarizálódik. A felzárkózó országokat a rájuk jellem ző alacsonyabb költségszint a nagy m ennyiségben előállított szokványos, szokásos term ékek piacán növekvő versenyelőnyhöz juttatja. Ugyanakkor a fejlett gazdaságok m ára kifinom ult tudásgyárakkal rendelkeznek. A z ezekből folyam atosan kiáram ló új elképzelések adott feltételek m ellett értékesíthetők és olyan új term ékekben, szolgáltatásokban, technológiákban öltenek testet, am elyek piaci m egítélésében a költségtényező csak m ásodlagos szereppel bír. A z így m egszerzett versenyelőny nagyságrendi m egtakarításokat eredm ényez. Így válik a tudás, és ennek piacosított form ája, az innováció, a fejlett gazdaságok exportjának kulcstényezőjévé. A V ersenyképességi É vkönyv 2006 is tanúsítja, hogy M agyarország nem zetközi összevetésben versenyképes gazdaság, de keveset költ kutatás-fejlesztésre és innovációra, különösen a vállalati ráfordítások m aradnak el a versenytársakétól. A külföldi tőke által meghatározott ipari, pénzügyi, kereskedelm i szektor hatékony, jól alkalm azkodik a globális piaci kényszerekhez, ám egyelőre nem tám aszkodik eléggé hazai tudásra (a hazai klaszterek fejletlenek, a vállalat-kutatóhely együttm űködések ritkák). A z üzleti környezet kevéssé innováció barát. Így összességében nem m eglepő, hogy az új tudás hasznosulása (az új term ékek aránya, a szabadalm ak szám a) m essze elm arad a nem zetközi átlagtól. M indez élesen exponálja azt, hogy az em beri tőkét nem eléggé fejlesztjük, és nem használjuk jól ki. A z állam i szolgáltatások jószerével nem versenyképesek, a m ikro - és kisvállalkozások többsége nem piacképes. A V ersenyképességi É vkönyv 2006 hozzá kíván járulni ahhoz, hogy m egtaláljuk a válaszokat a jövő kihívásaira. A z inform ációtechnológiát intenzíven használó vállalkozások és az állam i szolgáltatások színvonalában is m egm utatkozó üzleti környezet két vonatkozásban is erősíthetik M agyarország versenyképességét: hatékonyságnövelés és inform ált döntéshozatal révén. A hatékonyság növelésén ek eszköze a felgyorsuló kom m unikáció és reakcióképesség, képzett és rugalm asan tovább képezhető m unkaerő, átlátható, tervezett üzleti és igazgatási folyam atok, ügyfelekkel való kapcsolattartás m inősége, piacra jutás vagy piacbővítés lehetősége. A z inform ált döntéshozatal képessége arról szól, hogy m ilyen aktív ism eretekkel rendelkezünk a nem zetközi piac trendjeiről, adott esetben hogyan tudjuk azokat m agunk is alakítani, ism erjük-e versenytársainkat, képesek vagyunk-e a versengés-együttm űködés m egfelelő arányait alkalm azni m ind a term elés-értékesítés, m ind a találm ányi rendszerben m egvalósuló innováció területén, azaz innovációnk, piacbővítési am bíciónk valós piaci lehetőségeket céloz-e meg.

E zen, az inform ációtechnológia és telekom m unikáció révén m egvalósított eszközökkel, a belőlük adódó versenyelőny m egszerzésével, versenyképesség fenntartásával a főleg nem zetközi és vezető hazai nagyvállalatok többsége él m ár. V iszont igen erős deficitet tapasztalhatunk a hazai kis- és középvállalkozások, és bizo nyos esetekben a közigazgatási szervezetek körében. A V ersenyképességi É vkönyv 2006 ezen különbségekre is rávilágít azzal a szándékkal, hogy a m egfelelő következtetéseket m ár tisztelt O lvasóink vonják le. V értes A n d rás G K I G azd aságku tató Z rt. eln ök V ityi P éter M icrosoft M agyarország K ft. ü gyvezető igazgató

Bevezetés A versenyképesség hosszabb ideje a közgazdasági gondolkodás középpontjában áll. A nagyszám ú publikáció m ellett a tém a felértékelődése abban is kifejezésre jut, hogy m ind több országban (E gyesült Á llam ok, E gyesült K irályság, Írország stb.) állítanak össze versenyképességi jelentéseket és alakítanak versenyképességi tanácsot. A cél a gazdasági döntéshozók és a gazdasági szereplők orientálása, a versenyképesség, m int szem pont és követelm ény érvényre juttatása a legkülönfélébb döntésekben, m akrogazdasági, azon belül horizontális politikákban. A versenyképesség az E urópai U nióban is hosszab b ideje kiem elt prioritás, ahol 1994 óta készítenek rendszeresen versenyképességi jelentést. A legutóbbit, am ely a nyolcadik a sorban, 2004-ben publikálták. A V ersenyképességi T anácsot 2003 tavaszán hozták létre, am elynek feladata az, hogy aktív szerepet játsszon az E urópai B izottság által kidolgozandó integrált stratégia keretében és a horizontális és szektorális kérdések rendszeres áttekintésében. M agyarországon is létrejött V ersenyképességi T anács. E ddig nem készült azonban az am erikaihoz, a brithez, az írhez és az európai közösségihez hasonló felépítésű és m élységű versenyképességi jelentés. A V ersenyk épességi É vk önyv 2 0 0 6 hiánypótlónak tekinthető, am ennyiben nagyszám ú olyan tényezőről ad áttekintést, am ely közvetlenül vagy közvetve érinti egy ország versenyképességét. A tájékoztatás m ellett fontos célja az É vkönyvnek az is, hogy m eghatáro zza M agyarország, azon belül a m agyar gazdaság versenyképességét egyrészt időbeli összehasonlításban, pontosabban a 2000 utáni időszakban, esetenként azt m egelőzően is, m ásrészt földrajzi összevetésben, azaz a versenytársakhoz képest. A kétféle összehasonlítást az indokolja, hogy a versenyképesség egyrészt dinam ikus fogalom, azaz időben változik, m ásrészt relatív, azaz egy ország, régió vagy vállalat versenyképessége nem önm agában, hanem m ásokhoz, konkrétan a versenytársakhoz képest értelm ezhető. A z É vkönyv nem zetközi összehasonlításaiban elsősorban a M agyarországhoz hasonló gazdasági fejlettségi szinttel, adottságokkal, gazdasági szerkezettel, fejlődéstörténeti örökséggel stb. rendelkező országok szerepelnek, am elyek M agyarország versenytársai is. Ahol csak m ód volt rá, szerepeltettük az összehasonlításokban a 2004. m ájus 1. óta E U -tag kelet-közép -európai E U -országokat, kiem elten a visegrádi négyet és a balti állam okat, az EU-tagság várom ányosait, B ulgáriát és R om ániát, helyenként H orvátországot, valam int három olyan fejlett európai országot A usztriát, F innországot és Íro rszágot amelyek példája sok szem pontból iránym utató szám unkra is. N éhány nem -európai országot Izrael, Japán, E gyesült Á llam ok pedig a globalizációs folyam atokban játszott fontosságuk miatt vontunk be az összehasonlító vizsgálatba. A z E U, vagy O E C D átlagok nem teljes körű szerepeltetése a fejlett országok m ögötti lem aradás bem utatását szolgálja, egyben orientációs pontok is a felzárkózást illetően. A kéziratot 2006. nyarán zártuk le, a nem zetközi adatbázisokban az addig rendelkezésre álló legfrissebb adatokat, adatsorokat dolgoztuk fel. 1. oldal

1 A gazdaság fenntartható növekedése Egy ország versenyképességének növelése nem önm agáért való cél, sokkal inkább egy eszköz, m ely az adott országban élő em berek életszínvonalának növelését, a hum án erőforrások színvonalának javulását szolgálja oly m ódon, hogy a társadalom fizikai környezete egy fokon túlm enően ne szenvedjen kárt. E z a fejezet összefoglalja, hogy m ás országokkal összehasonlítva m ilyen gazdaság teljesítm ényt ért el idáig M agyarország, a versenyképesség-javulás eredm ényeként a gazdasági fejlettség szintjét, az em beri élet m inőségét és a környezet fenntarthatóságát tekintve. A gazdaság fejlettségi szintje A gazdaság fejlettségi szintje és a versenyképesség között szoros kölcsönhatás van. A versenyképesség javulása hozzájárul a G D P dinam izálódásához, am i az elm aradott országokban a gazdasági felzárkózás alapvető feltétele. A z egy főre jutó G D P vásárlóerő -paritáson m érve az a nem zetközileg elfogadott m érőszám, am ely a gazdaság fejlettségi szintjét a legtöm örebb form ában fejezi ki, s lehetőséget kínál nem zetközi összehasonlításokra. M agyarországon és a többi visegrádi országban a rendszerváltás utáni m ásfél évtizedben az E urópai U nió országainál gyorsabban növekedett a gazdasági fejlettség szintje, s így az bár továbbra is lem aradva közelebb került az E U -15 országokhoz. Az em beri élet m inősége A versenyképesség javulásának eredm énye, de egyben annak feltétele is, hogy az életszínvonal növekedjen. E nnek nem zetközi összehasonlítására alkalm as a hum án erőforrások m inőségi m utatója (H D I Human Development Index), amely együ ttesen fejezi ki a várh ató élettartam o t, az o ktatásb an való részvételt, az írn i- olvasni tudást és az állam polgárok jövedelm i viszonyait. M agyarországon és a többi kelet-közép -európai országban ez az index jóval alacsonyabb, m int a világ fejlett országaiban. A környezet fenntarthatósága A gazdasági növekedés, fejlődés csak akkor tartható fenn hosszú távon, ha ez nem jár a környezet súlyos károsításával, nem veszélyezteti a jövő generációinak életfeltételeit. M agyarországon annak nyom án, hogy m arkánsan átalakult a gazdaság, azon belül is az ipar ágazati szerkezete, több környezetszennyezést jelző m érőszám javulást mutat, viszont nagy az elm aradásunk a szem ét és hulladék hasznosításában. 2. oldal

1.1 A gazdaság fejlettségi szintje A z E urópai U nió országai között m indig is nagyok voltak az egy főre jutó G D P -vel kifejezett fejlettségbeli különbségek. A fejlődés különösen sikeres pályáját követő, korábban elm aradott Írország m ár nem csak az E U legfejlettebb országaihoz, de az E gyesült Á llam okhoz is m ajdnem felzárkózott, m íg a leginkább elm aradott P ortugália az E U -15 átlag kétharm adát éri csak el. A z E urópai U nió 2004. m ájus 1 -jei bővítésével az E U -n belüli differenciák jelentősen nőttek. 2005-ben a négy visegrádi ország (C sehország, L engyelország, M agyarország, Szlovákia) egy főre jutó, vásárlóerő paritáson szám ított G D P alapján definiált fejlettségi szintje 47% -kal volt alacsonyabb, mint az EU-15 átlaga, s körükben is elég nagy a szórás. M agyarország 2005-ben 56%-ban elérte az E U -15 országokat, az E U -15-től való lem aradása 44% volt. A z E U következő bővülésével m ivel B ulgária és R om ánia fejlettségi szintje csak m integy fele a visegrádi országokénak az E urópai U nióban tovább fognak nőni a fejlettségbeli különbségek. 1. ábra: E gy főre jutó G D P vásárlóerő -paritáson 2005 (U SD ) IMD World Competitiveness Yearbook 2006 3. oldal

M arkáns különbség van a világgazdaság különböző országainak, régióinak gazdasági növekedése között: az E gyesült Á llam ok átlagosan 3% feletti növekedési ütem et produkált az utolsó hét évben, m integy 1 százalékponttal m eghaladva az E U -15-öt. A z egyik leglassabban növekedő ország Japán, m íg a leggyorsabban fejlődő Írország volt. A m agyar gazdaság éves átlagban a visegrádi négyek között a leggyorsabban nőtt, s növekedése tartósan 1,5-2 százalékponttal m eghaladta az E U -országok átlagát. 2005-ben az E gyesült Á llam okban gyorsult a gazdasági nö vekedés, s az E U -15-ben, de m ég Írországban is lassult, sőt P ortugáliában szinte m egállt. E zzel szem ben a visegrádi négyek közül három országnak sikerült a növekedési ütem et tovább fokozni, csak M agyarország teljesítm énye m aradt kissé el a korábbi évek átlagától. 2. ábra: A G D P éves átlagos növekedése 1999-2005 (százalék) OECD Factbook 4. oldal

M agyarország az utóbbi évtizedben a visegrádi országok közül a leggyorsabban zárkózott fel az EU-15-höz, ez alatt vásárlóerő -paritáson szám olva az egy főre jutó G D P az E U - 15 átlagának 44% -áról 56% -ra nőtt. A végig m agasabb fejlettségű C sehország felzárkózási folyamata 1996-2000 között m egtorpant, a két ország fejlettségi különbsége 1997-2003-ban szűkült, de 2004-2005-ben ism ét nőtt. C seho rszág a m últ évtizedben 63-ról 67% -ra közelítette m eg az E U -15 átlagát. Szlovákiának főleg 2000 után sikerült ledolgoznia hátrányából, m íg L engyelország 2001-től vett újra lendületet. 3. ábra: E gy főre jutó G D P vásárlóerő paritáson 1996-2005 (EU-15= 100) (százalék) Eurostat 5. oldal

A z E urópai U nió régiói között m ég sokkal nagyobbak a versenyképességbeli különbségek, m int az egyes országok között: a fejlettebb régiók rendszerint versenyképesebbek, így általában exportképesebbek is a kevésbé fejletteknél. K ülönösen alacsony fejlettségűnek szám ítanak viszont egyes lengyel, m agyar és szlovák térségek. A fenti ábrán szereplő gazdag régiók legtöbbje az ország fővárosát is m agában foglalja, hasonlóan, m int a K özponti R égió M agyarországon, am ely fejlettségben vetekszik pl. egyes angol, finn, vagy ném et területekkel. 4. ábra: A z egy főre jutó G D P vásárlóerő paritáson az E urópai U nió egyes régióiban 2005 (U SD ) Eurostat 6. oldal

A z egy főre jutó G D P területi különbségeit vizsgálva elm ondható, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb régiók közötti különbségek sokkal nagyobbak az E U -15-höz tartozó országokban, m int a visegrádiakban. A regionális fejlettségi különbségek egy ponton túl ronthatják egy ország nem zetközi versenyképességét. 5. ábra: E gy főre jutó G D P különbségei az E U régióiban vásárlóerő -paritáson 2005 (E U R ) Eurostat M axim um = leggazdagabb régió, m inim um = legszegényebb régió, átlag= országos átlag 7. oldal

A z egy főre jutó fogyasztás is igen jól fejezi ki egy ország lakosságának életszínvonalát. M agyarország egy főre jutó G D P -jének m értéke 14300 euró volt 2005-ben, nem sokkal m arad el P ortugáliától, nagyjából a cseh szinttel azonos. 6. ábra: A z egy főre jutó G D P és fogyasztás vásárlóerő paritáson 2005 (E U R ) Eurostat 8. oldal

A G ini koefficiens az egyes országokon belüli szem élyi jövedelem különbségek m értékét m utatja be. M agas értéke nagy, alacsony értéke kis jövedelem különbségekre utal. A jövedelem különbségek és a versenyképesség között a kapcsolat nem egyértelm ű. O lyan országok is lehetnek nem zetközileg versenyképesek, ahol nagyok a jövedelem különbségek (pl. E gyesült Á llam ok, Írország), de olyanok is, ahol kisebbek (pl. F innország). A szegény országokban általában nagyobbak a jövedelem különbségek, de azok at az adott ország értékrendje is jelentősen befolyásolja (lásd a közel azonos fejlettségű Japán és az E gyesült Á llam ok közötti hatalm as eltérést). M agyarországon ez a koefficiens ugyan viszonylag alacsony, de akárcsak a többi visegrádi országban emelkedik, am i jelentős jövedelem átrendeződést jelez. 7. ábra: A jövedelm i egyenlőtlenség m értéke (G ini koefficiens) UN Human Development Report 2004 9. oldal

1.2 Az élet m inősége A hum án erőforrás m inőségi m utatójának (H D I Human Developm ent Index) összetevői: a várható élettartam, az írni-olvasni tudás, az oktatásban való részvétel és a G D P /fő (vásárlóerő paritáson). A H D I m utató szoro s kapcsolatot m utat az egy főre jutó G D P m érőszám ával. A m utató szerint a hum án erőfo rrások m inősége a visegrádi országokban gyengébb, m int az E U -15-ben és Japánban. 8. ábra: A hum án erőforrások m inőségi m utatója UN Human Development Report 2005 10. oldal

A jólét indikátorai között az egyik legfontosabb a születéskor várható átlagos élettartam. Az elm últ közel fél évszázad alatt a m agyarországi népesség várható élettartam a 68 évről 72,4 évre em elkedett (és az utóbbi évtizedben az em elkedés a korábbiaknál nagyobb ütem ű volt). U gyanakkor ez az életkori adat elm arad nem csak a m agasabb életszínvonallal, jobb egészségügyi szolgáltató rendszerekkel rendelkező országok adataitól, de a többi visegrádi országétól is. 9. ábra: A születéskor várható élettartam 1960-2003 OECD Factbook 2005 11. oldal

1.3 A környezet fenntarthatósága A fenntartható fejlődés definíciója szerint jelen szükségleteinket oly m ódon kell kielégítenünk, hogy közben nem rontjuk a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A vállalatok környezeti felelősségvállalása is feltétele a fenntartható fejlődésnek. A vállalati körben végzett nem zetközi felm érés összehasonlító adatai alapján, M agyarországon m eglehetősen alacsony szintű a környezet állapotának figyelem be vétele. 10. ábra: A fenntartható fejlődés jelentősége 2006 IMD World Competitiveness Report 2006 1= a vállalatok egyáltalán nem fordítanak figyelm et erre, 10= nagyon erősen figyelnek rá 12. oldal

A C O 2 gáz a legnagyobb m értékben járul hozzá a földfelszín hőm érsékletének em elkedéséhez. M agyarország G D P -jének egy egységére vetített szén -dioxid kibocsátása nem zetközi összehasonlításban a többi kelet-közép -európai országhoz hasonlóan m agas. U gyanakkor örvendetes, hogy az utóbbi 15 évben a szén -dioxid kibocsátás m integy 22%-kal csökkent, így hazánk teljesítette a K iotói Jegyzőkönyv keretében vállalt kötelezettségét. A kibocsátott szén -dioxid m ennyiségének csökkenése m ellett a belső arányok is m egváltoztak. N őtt a közlekedés és az ipar, de csökkent a lakossági fűtéssel összefüggő kibocsátás aránya. F ontos kiem elni, hogy M agyarországon az erdővel borított terület aránya 1990-2000-ben átlagosan 18,5%, am elynek szén -dioxid m egkötő képessége az összkibocsátás 4-5%-át ellensúlyozza. E zzel az aránnyal hazánk az európai országok élm ezőnyébe tartozik. 11. ábra: A G D P egységére jutó széndioxid kibocsátás 2004 (tonna/1 m illió U SD ) IMD World Competitiveness Report 2006 13. oldal

A z egységnyi energia felhasználásra jutó G D P nagyságával kifejezett energiahatékonyság terén M agyarország a kilencvenes évek eleje óta javuló eredm ényeket m utat, m egelőzve a kelet-közép -európai országokat. A z ipari szerkezetátalakítás kedvező hatásait további javulás követte a 2000-es években, am i főleg a szolgáltató szektor növekvő jelentőségének köszönhető. 12. ábra: E nergiahatékonyság* 2002 UN Human Development Report 2005 *E gységnyi energia felhasználásra jutó G D P (2000 P P P, U SD ) /olaj ekvivalens kg/ 14. oldal

A (települési szilárd) hulladék egy lakosra jutó m ennyisége a kelet-közép -európai régiót tekintve M agyarországon az egyik legm agasabb, s a legjobban m egközelíti az E U -15 országok átlagát. A problém a abban van, hogy a hulladékok kezelésében az ártalm atlanítás és nem a hasznosítás játssza a legnagyobb szerepet. M íg az E U -15 országokban 39% -ban hasznosítják a települési szilárd hulladékokat, addig M agyarországon ez az arány m indössze ennek harmada, 13%. 13. ábra: A települési szilárd hulladékok m ennyisége és kezelése 2004 (kg/fő/év) Eurostat 15. oldal

A hulladékhasznosítás alacsony szintje fejeződik abban is ki, hogy M agyarországon a felhasznált papírm ennyiség kevesebb, m int negyedét hasznosítják, am i a visegrádi négyek közül a legalacsonyabb arány, és kevesebb, m int a fele az E U -15 átlagának. 14. ábra: P apír és karton visszaforgatási ráta 2006 (a felhasznált m ennyiség százalékában) IMD World Competitiveness Report 2006 16. oldal

2 A versenyképesség alapvető feltételei A m unkaerő kínálata VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar gazdaság a piaci viszonyok kialakulását követően intenzív növekedési pályára állt, a növekedés forrását alapvetően a term elékenység növekedése képezte. A belföldi m unkaerő -források 1992-2005 között összesen 2% -kal bővültek, m iközben a m unkaerő -felhasználás m integy 10% -kal csökkent. E nnek következtében a m unkavállalási korú, de gazdaságilag nem aktív népesség szám a m integy 40% -kal nőtt, ezen belül különösen a m unkavállalási korú nyugdíjasok, illetve a tanulók szám a bővült (közel 80, illetve 25% -kal). Ugyanakkor 2001-től folyam atosan nő az egy fő által ledolgozott m unkaórák szám a. A m unkanélküliség 1992-2005 között kis m értékben, főleg adm inisztratív intézkedések hatására csökkent. A foglalkoztatási színvonal nem zetközi összehasonlításban m égis igen alacsony, am i a szociális biztonság érdekében történő m agas költségvetési elvonások következtében kedvezőtlenül befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A term elékenység alakulása A versenyképesség összetevői között kiem elkedő jelentősége van a kínálati tényezőknek, azok között is a term elékenység növekedési ü tem ének. H osszú távon a term elékenység (az egy m unkaórára jutó hozzáadott érték) határozza m eg egy ország nem zetközi versenyképességét, a nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás hatékonyságát, s egyúttal lakosainak életszínvonalát. K ülönösen akkor v an ennek kiem elt jelentősége, am ikor a m unkaidő nem növelhető, illetve a foglalkoztatottak szám a csak lassan nő. M agyarországon az utóbbi több m int egy évtizedben gyorsan, a fejlett országokét m eghaladó m értékben nőtt a term elékenység, de ez nagyon eltérő m értékű volt az egyes ágazatokban. O tt, ahol a külföldi m űködő tőke beruházások jelentősek voltak (feldolgozóipar, főleg gépipar; pénzügyi szektor; logisztika; kereskedelem ; ingatlanszektor; stb.) ott igen gyorsan nőtt a term elékenység, olykor a fejlett országok szintjét is elérve. U gyanakkor egyes könnyűipari ágazatokban, a m ezőgazdaságban és egyes állam i kézben m aradt szolgáltató ágazatokban nő a lem aradásunk. Árak és költségek A z egyes országok nem zetközi versenyképességét befolyásolja az általuk előállított és exportált áruk, illetve nyújtott szolgáltatások leglényegesebb költségelem einek és árfolyam ának az alakulása. Igaz ez M agyarországra is, am ely intenzíven bekapcsolódott a nem zetközi kereskedelem be. 2000 után a forint erősödése rontotta ugyan az ország nem zetközi versenyképességét a fő külső piacokon, de a nem zeti valuta m ás régióbeli országokban is erősödött, így az ország versenypozíciója nem változott alapvetően. A legnagyobb exportőr cégek egyben nagy im portőrök is, ezért a reálárfolyam változások kevéssé hatnak a kivitelre. M agyarországon a régió országaihoz képest m ár viszonylag m agasak a m unkaerőköltségek. D inam ikus növekedésük, valam int a forint felértékelődése m iatt főként Szlovákiával és L engyelországgal szem ben csökkent a m agyar gazdaság versenyelőnye, a cseh gazdasággal viszont nagyjából azonos szinten m ozo g. A rom án és bolgár gazdaság az igen alacsony bérszint és a beinduló fejlesztések következtében kom oly versenytársnak ígérkezik. 17. oldal

Piacok,befektetések A m agyar gazdaság exportképessége a kilencvenes évek m ásodik felében ugrásszerűen javult, az exportdinam ika m egközelítette az ír gazdaságét, s m eghaladta a régió összes országáét. A feldolgozóipar technológia-intenzív és kutatás-fejlesztés igényes ágazatai különösen sikeresen szerepelnek a világpiacon, s egyre több szolgáltató ágazat is bekapcsolódik a nem zetközi piacokba. A m agas exportdinam ika 2000 után is fennm aradt, sikerült tovább növelni m ind az áru -, m ind a szo lgáltatás exportot, ezzel M agyarország részesedését a világexportban. M indebben komoly szerepe van annak, hogy M agyarországon É sztország után a m ásodik legm agasabb az egy főre jutó külföldi m űködő tőke állom ánya. A z utóbbi évek fejlem énye, hogy felülm úlva a többi új E U -tagállam ot nőtt a tőkekivitel, a hazai vállalatok főleg a régióban bővítik m űködésüket és piacaikat. 18. oldal

2.1 A m unkaerő kínálata M agyarországon 1992-2005 között csökkent a foglalkoztatottak szám a, ugyanakkor az egy fő által átlagosan ledolgozott órák szám a dinam ikusan, több mint 10%-kal bővült. E zek együttes hatására az összes ledolgozott óraszám is em elkedett. A m agyar m unkaerőpiacon a kereslet ingadozásának kiegyenlítésére alkalm azott legfőbb eszköz a túlóráztatás, az egyéb, m unkaerő -piaci rugalm asságot biztosító eszközök (így a részm unkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű foglalkoztatás, a projekten való foglalkoztatás stb.) szerepe viszont m arginális. 15. ábra: A m unkaórák alakulásának tényezői M agyarországon 1992-2005 (1992= 100), (százalék) European Commission, AMECO 19. oldal

A kelet-közép -európai országokban jóval m agasabb az egy fő által ledolgozott órák szám a, m int a fejlett országokban, ahol rövidebb a m unkaidő, hosszabb a fizetett szabadság, jelentősebb a részm unkaidőben foglalkoztatottak aránya, kevesebb a túlóra. Magyarországon legalább 20, C sehországban viszont 30% -kal több órát dolgoznak egy évben átlagosan a foglalkoztatottak, m int A usztriában. M iközben a régió többi országában csökkenő, M agyarországon növekvő az egy m unkavállaló által ledolgozott m unkaórák szám a 16. ábra: M unkaórák szám a/fő/év 1995-2004 OECD Economic Outlook 2006 20. oldal

A következő ábrán szereplő kelet-közép -európai országokban Szlovákia kivételével csökken a népesség, am i a születések szám ának visszaesésével és az aktív korú (főleg a férfi) népesség m agas halandóságával m agyarázható. M indez egyértelm űen szűkíti a m unkaerő - piaci kínálatot. U gyanakkor a nem zetközi m unkaerő -vándorlás a régióban, így M agyarországon is jóval kisebb m értékű, m int egyes fejlett európai országokb an, de a visegrádi országokban, L engyelország kivételével m ár többletet eredm ényez, s így bővíti a m unkaerő -piaci kínálatot. E gyes régiókban, főként a D unántúl északi részén kom oly gazdasági hajtóerőt jelent a nagyszám ú szlovák m unkavállaló. 17. ábra: A népesség változása 1993-2004 (1993= 100) (százalék) European Commission, AMECO 21. oldal

Valamennyi kelet-közép -európai országban és az E U -15 legtöbb országában em elkedik az idős népesség aránya, m ert a m ásodik világháború után született nagy létszám ú korosztályok kerülnek folyam atosan ebbe a korcsoportba, m iközben a fiatalabb korcsoportok lényegesen alacsonyabb létszám úak. 2015 -re M agyarország elöregedése nagyobb fokú lesz, m int a régióban Szlovákiában, L engyelországban, vagy R om ániában. A problém a az E urópai U nió legtöbb országában jelentkezik: az eltartási ráta a 65 éven felüliek aránya a m unkaképes lakossághoz képest az EU-25 szintjén a 2005. évi 25% -ról 2020-ra 30% fölé em elkedik. 18. ábra: A 65 évesnél idősebb lakosság várható aránya a teljes lakosságból 2015-ben (százalék) UN Human Development Report 2004 22. oldal

A z aktív népesség (foglalkoztatottak és aktívan m unkát kereső m unkanélküliek) aránya jóval alacsonyabb a kelet-közép -európai országokban az E U -15 átlagánál. A vizsgált országok között ez M agyarországon a legalacsonyabb. A különbség nagym értékben a fekete (szürke) foglalkoztatás kiterjedtségével függ össze. 19. ábra: A z aktív népesség* aránya 2005 (százalék) OECD Economic Outlook 2006 *15-64 évesek 23. oldal

A női népesség aktivitása az E U -15 országokban átlagosan m integy 8 százalékponttal m arad el a teljes népességétől. M agyarországon a különbség 5 százalékpontos, s a keletközép -európai régió m ás országaiban a nők aktivitása jobban lem arad a férfiakétól, m in t hazánkban. M íg az utóbbi évtizedben a nők aktivitási rátája az E U -15 országaiban enyhe em elkedést m utat, addig több kelet-közép -európai országban csökken. M agyarország viszont ebben kivétel; 2002 óta nő a m unkaképes korú nők gazdasági aktivitása, m íg a férfiaké lényegében stagnál. 20. ábra: A z aktív nők* aránya 2005 (százalék) OECD Economic Outlook 2006 *15-64 évesek 24. oldal

Az EU-15 országokban 2005-ben az aktív népesség 92,2% -a volt foglalkoztatott, 7,8% pedig m unkanélküli. A kelet-közép -európai országok közül kiem elkedően m agas a m unkanélküliek hányada Szlovákiában és L engyelországban, lényegesen jobb a helyzet M agyarországon és C sehországban. A képzettség szerinti különbségek a régió országaiban igen jelentősek a foglalkoztatásban, sokkal nagyobbak, m int a fejlett országokban, ahol az alacsony képzettségűek legális foglalkoztatását is európai m ódon sikerült m egoldani. 21. ábra: A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen* belül 2005 (százalék) OECD Economic Outlook 2006 *15-64 évesek 25. oldal

A foglalkoztatottak aránya a m unkaképes korúak körében a következő ábrán szereplő keletközép -európai országokban jóval alacsonyabb, m int az E U -15 országaiban. E bben legjobban L engyelország m aradt le, ahol a m unkaképes korú népesség alig több m int a felének van m unkahelye, igen m agas a m unkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak aránya sem M agyarországon, sem Szlovákiában nem éri el a 60% -ot, C sehországban viszont a foglalkoztatottsági szint az utóbbi két évben utolérte az E U -15 országok átlagát. 22. ábra: A foglalkoztatottak arányának alakulása a m unkaképes korú népességen belül 1998-2005 (százalék) Eurostat 26. oldal

A külföldi m unkavállalók aránya több európai országban jelentős: 10% körüli A usztriában, L uxem burgban, Svájcban, illetve N ém etországban, m íg K elet-k özép -E urópában rendkívül alacsony, egyedül C sehországban éri el a 2% -ot. 23. ábra: A külföldi m unkavállalók aránya az összes foglalkoztato tthoz képest 2003 (százalék) OECD In Figures 2005 27. oldal

2.2 Term elékenység A nem zetgazdasági szintű term elékenység legpontosabb m utatója a hozzáadott érték/ledolgozott m unkaórák szám a, am i a term elékenységi szintet, nem zetközi összehasonlításban közös vagy egy m eghatározott valutában kifejezve az egyes országok közötti term elékenységi különbségeket jelzi. O lyan időszakban, am ikor a m unkavállalók heti m unkaideje a legkülönbözőbb okok m iatt nem növelhető és a foglalkoztatottak szám a nem, vagy lassan nő, a G D P növekedési ütem ét m ind nagyobb m értékben határozza m eg a term elékenység alakulása. A következő ábrán szereplő m inden országban, de főként a régió országaiban sokkal m agasabb a m unkaórák szám a, m int az E U -15 átlaga. U gyanakkor egy m unkaóra alatt jóval kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő. 24. ábra: A term elékenység (G D P /foglalkoztatottak szám a) és a m unkaórák különbségei (E U -15 országok átlagától szám ított eltérés), (százalék) OECD Productivity Database 28. oldal

A z utóbbi több m ind egy évtizedben M agyarországon az egy foglalkoztatottra jutó G D P gyors növekedéséhez sokkal nagyobb m értékben járult hozzá a term elékenység javulása, m int a ledolgozott m unkaórák szám ának növekedése. 25. ábra: A G D P növeked ésének összetevői M agyarországon évente átlagosan 1992-2005 (százalék) OECD Productivity Database 29. oldal

A 2000 utáni időszakban a m unkaterm elékenység M agyarországon a többi kelet-közép - európai országhoz hasonló gyors ütem ben nőtt, jelentősen m eghaladva a fejlett országok dinam ikáját. 26. ábra: A z egy foglalkoztatottra jutó G D P alakulása 2000-2006* (2000= 100), (százalék) IM D W orld C om petitiveness R eport 2006 és IM D W orld C om petitiveness O nline *2006: E urópai B izottság előrejelzése 30. oldal

Igen eltérő a term elékenység em elkedésének hozzájárulása a G D P növekedéséhez. A régió új tagországaiban egyértelm űen döntő szerepe volt a növekedésben. U gyanakkor több E U - 15 országban és az E gyesült Á llam okban igen fontos szerepe volt a foglalkoztatottság bővülésének is. 27. ábra: A G D P és a m unkaterm elékenység (egy foglalkoztatottra jutó G D P ) alakulása 2000-2006 (2000= 100), (százalék) European Commission, AMECO 31. oldal

A m unka term elékenysége a régió országaiban a m űszaki szem pontból korszerű ágazatokban (járm űgyártás, villam os gép - és m űszergyártás, iro dagépgyártás, gyógyszergyártás) nőtt a leggyorsabban. A járm űgyártás esetében főleg Szlovákiában és M agyarországon a kiem elkedő m értékű term elékenység növekedés a külföldi autóipari cégek betelepedésére, azon belül zöldm ezős beruházásaira vezethető vissza. A külföldi m űködő tőke beruházások term elékenységnövelő hatása viszont kevésbé érvényesült m ég L engyelországban és C sehországban, ahol nagy hagyom ányai vannak a szem élyautó - gyártásnak. A term elékenység-javulási rangsort a villam os gépiparban M agyarország, a hagyom ányos gépiparban L engyelország vezeti. A vegyiparban, és kisebb m értékben az élelm iszeriparban, a kialakult és elterjedt technológia határozza m eg a term elékenység - növekedési ütem et; ezekben az ágazatokban jól kivehető a későn jövők (így R om ánia) előnye. 28. ábra: A m unkaterm elékenység alakulása néhán y feldolgozóipari ágazatban 1995-2004 (1995= 100), (százalék) WIIW Handbook of Statistics 2005 32. oldal

2.3 Árak és költségek A z egyes országok nem zetközi versenyképességét befolyásolja az általuk előállított és exportált áruk, illetve nyújtott szolgáltatások leglényegesebb költségelem einek és a nem zeti valuta árfolyam ának az alakulása. 2.3.1 Árak A fogyasztói árindex a háztartások szem pontjából lényeges költségelem eket tartalm azza, tehát nem csak azokat, am elyek a vállalkozások versenyképességét alakítják. U gyanakkor a vállalkozások szem pontjából is fonto s reálbérek alakulásában fontos szerepük van. A z éves átlagos fogyasztói árindex M agyarországon 1997 és 2005 között 18,5% -ról 3,5% -ra csökkent, közelítve a célul kitűzött 3% -os szinthez. A nnak ellenére, hogy a dezinfláció M agyarországon volt a legnagyobb m értékű, a fogyasztói árindex dinam ikája m ég m indig itt a legm agasabb az összehasonlításban szereplő kelet-közép -európai E U -tagországok között. A z általános forgalm i adó kulcsának 5 százalékpontos csökkentése 2006 első felében tovább m érsékelte a drágulás ütem ét, a m agas kőolajárak és a 2006 nyár végén bevezetett intézkedések (energiaár- és adóem elés) árnövelő hatásúak (várhatóan 2007 közepéig). E zt követően azonban újra gyors áresés várható. 29. ábra: A fogyasztói árindex alakulása 1997-2005 (előző év= 100) (százalék) Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok 33. oldal

A fogyasztói árindexszel szám ított reálárfolyam index am ikor a nom inális árfolyam változását a fogyasztói árindexszel korrigálják egyik legfőbb előnye az, hogy az a fogyasztói árindexen keresztül tartalm azza a M agyarország külgazdasági kapcsolataiban és bruttó hazai term ékében szám ottevő súlyú és m ind fontosabbá váló idegenforgalm at. A z új EU-tagországokat és a belépőket (B ulgária és R om ánia) tekintve a fogyasztói árindex alapú reálárfolyam -index 2000 és 2005 között Szlovákiában értékelődött fel a legnagyobb m értékben, m ajd M agyarország, C sehország és B ulgária következett. E z rontotta az idegenforgalom versenyképességét ezekben az országokban. 30. ábra: F ogyasztói árindex alapú reálárfolyam index 2005 (2000= 100) (százalék) WIIW Handbook of Statistics 2005 34. oldal

A term elői ár alapú reálárfolyam esetében a nom inális árfolyam változását az ipari term elői árindexszel korrigálják. A term elői ár alapú reálárfolyam index azt m utatja, hogy az árbevétel szem pontjából m ely piacokon érdem es term elni. E szerint 2000 és 2005 k özött R om ánia relatív nem zetközi versenyképessége rom lott a legnagyobb m értékben, de M agyarországénál jobban rom lott ez a bolgár, a cseh és a szlovák gazdaságban is. 31. ábra: T erm elői árindex alapú reálárfolyam index 2005 (2000= 100) (százalék) WIIW Handbook of Statistics 2005 35. oldal

2.3.2 Bér jellegű költségek M ivel a m unkabér a vállalkozások fontos költségelem e, ezért a m unkabérek, tágabb értelem ben a járulékos költségeket is tartalm azó m unkaerőköltségek nagysága és változása a nemzetközi versenyképesség kiem elkedő fontosságú tényezője. A z egy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltség M agyarországon 2005 -ben 12,6 ezer euró volt, ami a legmagasabb a kelet-közép -európai E U -tagországok között, m iközben jelentősen alacsonyabb, m int az E U -15 átlaga. A z elem zési körbe bevont országok közül ez csak R om ániában, C sehországban és É sztországban em elkedett nagyobb m értékben az utóbbi öt évben, m int M agyarországon. A kiem elkedő dinam ika R om ániában és É sztországban az alacsony induló értékre vezethető vissza. 32. ábra: E gy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltségek 2005 (ezer E U R ) European Commission, AMECO 36. oldal

M agyarország m unkaerőköltség alapú versenyképessége 2000 -ig jól alakult, de az ezredfordulót követően jelentősen ro m lott. A fajlagos m unkaköltségek M agyarországon 64,5%-kal em elkedtek 1995 és 2005 között, am ely m ögött elsősorban 2001 után a béreknek a m unkaterm elékenységnél sokkal gyorsabb növekedése állt. 33. ábra: E gy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltségek alakulása* 1999-2005 (1999=100), (százalék) European Commission, AMECO *R eál érték változás 37. oldal

A fajlagos m unkaerőköltségek alakulását 10 éves idősoron vizsgálva M agyarország leginkább Szlovákiához hasonlítható, m íg C sehország tudhatja m agáénak a legm agasabb, L engyelország a legelőnyösebb értékeket a térségben. 34. ábra: A fajlagos m unkaköltségek (unit labor cost= U L C ) alakulása 1995-2005 (1995=100), (százalék) European Commission, AMECO 38. oldal

2000 után a vásárlóerő -paritáson kalkulált egységnyi m unkaerőköltség az osztrák érték százalékában nőtt, de 2005-ben m ég m indig csak annak 40% -a körül volt C sehországban, M agyarországon, L engyelországban és É sztországban, viszont 30-35%-a körül Szlovákiában, R om ániában és L ettországban. A z utóbbi évek bérem elései vásárlóerő - paritáson nem erodálták túlságosan M agyarország relatív nem zetközi m unkaerőköltség - előnyeit. 35. ábra: E gységnyi m unkaerőköltségek vásárlóerő paritáson A usztriához viszo nyítva 2000-ben és 2005-ben (százalék) WIIW Handbook of Statistics 2005 39. oldal

A feldolgozóipar versenyképessége összességében kedvezően alakult M agyarországon 1995-2005-ben: a bérek em elkedését sikerült a m unkaterm elékenység növelésével ellensúlyozni. 36. ábra: A fajlagos m unkaköltségek (U L C ) alakulása a feldolgozóiparban 1995-2005 (1995=100), (százalék) European Commission, AMECO 40. oldal

2.3.3 Egyéb (nem bér jellegű) költségek A nem zetközi versenyképesség vizsgálható m ég néhány m ás költségnem alakulása alapján, ezek jelentősége különböző. A z irodabérleti díjak nagyságának csak akkor van jelentősége, ha az egyéb feltételek azonosak, vagy közel azonosak. A z energia m ár jelentősebb költségtétel, a m agasabb energiaárak rontják a költség-versenyképességet. M agyarországon egy irodahelyiség átlagos éves (egy négyzetm éterre vonatkozó) bérleti díja a fővárosban m agasabb, m int C sehország, L engyelország és Szlovákia fővárosaiban, azonban jóval elm arad az ír, illetve a japán bérleti díjtól. 2005 -ben igen jelentős volt az irodakereslet, am ely a bérleti díjak enyhe em elkedését hozta m agával. A szakm a várakozásai szerint a bérleti díjak 2006 végéig a jelenlegi szinten m aradnak, ezt követően azonban annak következtében, hogy egyre több új irodaépületet adnak át, kis m értékben csökkenhetnek. 37. ábra: Irodabérleti díjak 2005 (négyzetm éter/év) (U SD ) IMD World Competitiveness Report 2006 41. oldal

A z ipari elektrom os áram díja M agyarországon közel m egegyezik a szlovákkal, jóval magasabb azonban a cseh, illetve lengyel díjnál. A piac közösségi jogszabályok által előírt további liberalizációjával az új tagállam ok közötti különbségek várhatóan m érséklődnek. 38. ábra: A z ipari elektrom os áram díja 2005 (E U R /100 kw h ) IMD World Competitiveness Report 2006 42. oldal

A nagy ipari gázfelhasználók am elyek legalább évi 41.860 G J-t használnak fel éves költségei M agyarországon több m int kétszeresére em elkedtek 1995 és 2005 között. A z ipari gázár 2006-ban a visegrádi országok közül M agyarországon a legm agasabb, de kissé alacsonyabb az EU-15 átlagánál. 39. ábra: Ipari gázár 2006 (E U R /G J) Eurostat 43. oldal

A z International T elecom m unication U nion felm érése szerint a m obilh ívások átlagos percdíja M agyarországon nem csak a közép -európai országokénál, hanem a vizsgált régi E U tagállam okénál is m agasabb. E nnek ellenére 2004-ben M agyarországon ezer főre 864 m obil telefon előfizető jutott, 44% -kal több m int L engyelországban. 40. áb ra: T elefonköltségek (m obil) 2005 (U SD /perc) IMD World Competitiveness Report 2006 44. oldal

M agyarországon a szélessávú internet elérés elsődleges eszköze az A D SL, 2005 -ben az internet csatlakozások 54% -a ADSL-en keresztül valósult m eg. A z ezer főre jutó szélessávelőfizetők szám a 2002 és 2004 között közel négyszeresére (11-ről 41 főre) em elkedett, m ely 48%-kal haladta meg a lengyel, 43%-kal a cseh, illetve 78%-kal a szlovák értéket. A 100 kbit/s sebességű szélessáv-hozzáférés havi díja a vizsgált országok kö zül M agyarországon a legmagasabb. 41. ábra: A D SL díja 2003 (U SD /100 kbit/s/hó) IMD World Competitiveness Report 2006 45. oldal

A nem-élet biztosítások adják M agyarországon a biztosítók díjbevételeinek 60% -át. E bben az üzletágban a gépjárm ű és az ingatlanbiztosítás a legnagyobb jelentőségű. A svájci Sigm a felm érése szerint a m agánszem élyek hazánkban évente átlagosan 145 U SD -t költenek nem - élet jellegű biztosításra, am i ugyan ötszöröse a ro m án, töredéke azonban az ír, az osztrák vagy a finn értéknek. 42. ábra: N em -élet biztosítási kiadások 2003 (U SD /fő) World Insurance in 2003, Sigma Np. 3. 2004 46. oldal

A m agyar vállalatok környezetvédelm i célokra lényegesen kevesebbet költenek, m int a régi EU-tagállam ok, de jelen tős M agyarország lem aradása Szlovákiától és L engyelországtól is. E zek a költségek a szigorúbb szabályozás következm ényeként várhatóan a jövőben növekedni fognak. 43. ábra: E gy főre jutó környezetvédelm i kiadások az iparban 200 3 (EUR) Eurostat 47. oldal

A z egyes országok finanszírozási díjainak összehasonlításakor irányadó m érőszám a jegybanki alapkam at. M agyarországon az alapkam at 2003 novem berétől 2006 júniusáig folyamatosan (12,5%-ról 6% -ra) csökkent, 2006 nyarán azonban három lépésben 7,25% -ra em elkedett. A vizsgált országok közül csupán R om ániában m agasabb a jegybanki alapkam at, m int M agyarországon. 44. ábra: Jegybanki alapkam at 2006 július (százalék) Nemzeti bankok honlapjai 48. oldal

2.4 Piacok és befektetések A versenyképesség kiem elkedő fontosságú kom ponense a nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás hatékonysága, különösen a nagy világgazdasági nyitottságú, így sebezhető kis országok esetében. A nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás legáltalánosabb m ennyiségi jellegű m utatószám a az áruk és szolgáltatások exportja növekedési ütem ének alakulása. A piacgazdaságba való átm enet befejeződése és az 1995. évi pénzügyi stabilizációs program végrehajtása után a m agyar gazdaság exportképessége ugrásszerű en javult. Az 1990-es évized m ásodik felében a m agyar exportdinam ika a vizsgált országok élcsoportjában volt, É sztország és Írország előzte csak m eg. A 2000 utáni időszakban a m agyar kivitel növekedési ütem e tartósan m eghaladta az E U -15 országokét, de elm aradt az ábrán szereplő új tagállam ok dinam ikája m ögött. 2005-ben M agyarországon 10% -kal, továbbra is gyorsan, bár csökkenő ütem ben nőtt a kivitel, jóval m eghaladva a behozatal bővülését. 45. ábra: A z áruk és szolgáltatások exportjának alakulása 2000/1995, 2005/2000, (százalék) European Commission, AMECO 49. oldal

A kivitel áruszerkezete a visegrádi országok m indegyikében a feldolgozott term ékek, illetve a gépek, szállítóeszközök dom inanciáját m utatja, különösen igaz ez M agyarországra és C sehországra, ahol e két árucsoport a teljes export kilenctizedét adja. A z élelm iszerek, italok, dohányáru, a nyersanyagok, valam int az energiahordozók export-részesedése a vizsgált országokban B ulgária kivételével 20% alatti. 46. ábra: A kivitel áruszerkezete nem zetközi összehasonlításban 2004 (százalék) World Trade Organization 50. oldal

A kelet-közép -európai országok világkereskedelem ből való részesedését országonkénti bontásban m utatja az alábbi két ábra. M íg term ékek esetében egyértelm ű növekedés látható, szolgáltatások esetében viszonylag stabil növekedést csak M agyarország tud felm utatni. 47. ábra: R észesedés a világkereskedelem ből term ékek esetén 1993-2005 (százalék) World Trade Organization 48. ábra: R észesedés a világkereskedelem ből szolgáltatások esetén, 1993-2005 (százalék) World Trade Organization 51. oldal

A nem zetközi m unkam egosztásba való bekapcsolódás m inőségét jelzi az egyes ágazatok világexportjából elfoglalt részesedés. A végbem ent gyors szerkezeti korszerűsödés eredm ényeként M agyarország világexportban elfoglalt részesedése egyrészt a feldolgozóiparban jobban javult, m int a m ezőgazdaságban, m ásrészt a feldolgozóiparon belül sokkal erőteljesebb volt az elő retörés a szakképzett m unka- és technológia-intenzív, illetve részben kutatás- és fejlesztés-igényes ágazatokban (irodagép - és szám ítástechnikai berendezések gyártása, gépgyártás, azon belül közúti járm űgyártás), m int a nem zetközi szerkezet-átalakulási folyam atokban lem aradó textiliparban és élelm iszeriparban. 49. ábra: R észesedés a világexportból gazdasági ágak alapján 1998 és 2004 (százalék) World Trade Organization 52. oldal

A nem zetközi szolgáltatás-exporton belül M agyarország részesedése a kereskedelm i szolgáltatások körében em elkedett a legerőteljesebben. Ide tartoznak a szoftverfejlesztés, a pénzügyi-, szám viteli és egyéb üzleti szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés is. A szállítási exportban bekövetkezett nem zetközi pozíciójavulás M agyarország központi fekvéséből adódó előnyök kiaknázására, azon belül a logisztikai bázisok terjedésére vezethető vissza. 50. ábra: R észesedés az egyes szolgáltatások világkereskedelm éből 1998-2004 (százalék) World Trade Organization 53. oldal

A z egy főre jutó külföldi m űködő tőke állom ány M agyarországon 2004 -ben m egközelítette a 6000 dollárt, am i É sztország után a m ásodik legm agasabb érték az E U új tagállam ai között. A m agyar adat alig m arad el a portugáltól, jóval nagyobb viszont a görögnél. 51. ábra: A z egy főre jutó külföldi m űködő tőke állom ány 2004 (U SD ) UNCTAD World Investment Report 54. oldal