Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi

Krónika 51 Recskó Szabolcs MAGYARKANIZSA MEGYEI VÁROS KATONAI PARANCSNOKSÁGA, 1941. ÁPRILIS AUGUSZTUS Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi eseményeknek. Az I. világháború és az azt követő trianoni békediktátum voltak az első igazán nagy erőpróba, igénybevétel az itt élőknek, akkor még Magyarország részeként. 1920. június 4. után azonban hamarosan egy hivatalosan is megerősített új korszak kezdődött el: a kisebbségi sors, elszakítva az anyaországtól, sok-sok megpróbáltatással, hátrányos megkülönböztetéssel, megaláztatással, betelepítésekkel. De iure az 1918. december 1-jén kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság ekkortól valóban életre kelt, s a világbéke megőrzésének aktív résztvevőjeként, a megalakult Kisantant Szövetség tagjaként biztosította Európa e részén a békét. Ez a viszonylagos béke azonban igencsak agyaglábakon álló koloszszusnak bizonyult. Gyorsan kiderült, hogy a győztesek békéje aligha olyan tartós, mint ahogy azt várták. A nagy gazdasági válság, a harmincas évek németországi fejleményei mind-mind olyan jelek voltak, melyek valami végzetes eseménysorozatot vetítettek előre... A soron következő világháború nem is oly sokára valóban kitört. A Délvidéket 1941. áprilisában érte el teljes erővel. Ennek a II. világháborús eseménynek egyik momentumát ismerteti munkánk rövid áttekintés formájában. Az 1941. év tavaszán Németország igen intenzíven készült a Szovjetunió elleni háborúra. Adolf Hitler elképzelése szerint a támadás sikere érdekében a Jugoszláv Királyságot is be kellett vonni a háromhatalmi szerződés aláírói közé. Ez nem történt zökkenőmentesen, mert bár a jugoszláv delegáció Bécsben csatlakozott az egyezményhez, ám az országban időköz-

52 Recskó Szabolcs Szerző ben végbement puccs nyomán lényegesen megváltozott a helyzet, ami meghiúsította a német elképzeléseket. Hitlerék szerint elkerülhetetlenné vált az ország lerohanása. 1 1941. április 6-án Belgrád bombázásával meg is kezdődött a támadás. A magyar miniszterelnöknek, gróf Teleki Pálnak az öngyilkossága sem akadályozhatta azonban meg Magyarországot abban, hogy a helyzetet kihasználva tovább gyarapítsa addigi sikereit a trianoni döntéssel elszakított országrészek visszaszerzésében, még ha ez a háborúban való aktív részvételt is jelentette. 2 A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács meghatározása alapján ismertek voltak azok a kritériumok, melyek értelmében Magyarország fegyveres ereje részt fog venni a Jugoszláv Királyság elleni támadásban, az ott élő magyarok, illetve a Délvidék védelme miatt. Ezek pedig a következők voltak: ha a délszláv állam felbomlik, megszűnik, ha az ott élő magyar kisebbséget atrocitások érik, ha hatalmi vákuum alakulna ki a német támadást követően a magyarlakta területeken. 3 Mivel a Wermacht csapatok és a Luftwaffe támadó egységei nagyon rövid idő alatt igen hatásos eredményeket értek el, a jugoszláv hadvezetés nem tehetett egyebet, mint viszszavonulást rendelt el elsősorban a Duna-Tisza folyók közén. Az események gyorsan peregtek. 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltották a Független Horvát Állam megalakulását, s ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy az I. világháború után létrejött új délszláv állam de facto megszűnt létezni. 4 Ehhez járult még, hogy hamarosan Németország, Olaszország, majd 1 Niederhauser 256 257. o. 2 U.o. 257. o. 3 Molnár 20 21. o. 4 U.o. 21. o.

Cím Magyarkanizsa katonai parancsnoksága 53 Magyarország is elismerte Horvátországot mint független államot. Ezzel még egy feltétele teljesült a magyar beavatkozás terveinek. 5 A honvédség alakulatai 1941. április 11-én a kora délutáni órákban indultak támadásra a magyar-jugoszláv határ teljes szélességében. Erre az akcióra a 3. magyar hadsereg keretében az I.,IV.,V. hadtestek, valamint a gyorshadtest alakulatait jelölték ki Gorondy-Novák Elemér tábornok vezetésével. Szórványos helyi ellenállás leküzdése után megtörtént a Zombor, Szabadka és Topolya irányában vezetett támadás nyomán Bácska visszafoglalása. A teljes akció 1941. április 14- én estig be is fejeződött. 6 A magyarkanizsai polgárok, akár a zentaiak, figyelemmel kísérhették a támadó német bombázó-kötelékeket 1941. április 6-án virágvasárnap kora reggelén, amint északról déli irányba húztak a céljuk felé. Valamivel később a rádióban elhangzó hírekből is némi információt kaphattak, egészen a műsor sugárzásának a megszakításáig. A főváros bombázásával egy időben kezdte meg a visszavonulást a Jugoszláv Királyi Hadsereg Belgrád irányába. 7 Visszavonulásuk során több hidat felrobbantottak (pl. Zentánál, Újvidéknél), hogy megnehezítsék a támadók előrenyomulását. Ennek ellenére néhány nappal később meg is érkeztek a Honvédség V. hadtestének állományába tartozó alakulatok Magyarkanizsára. 1941. április 12. volt ekkor. 8 Grimm Ferenc helybéli rádiókereskedő volt az, aki személyesen indult el motorkerékpárján Horgos felé, hogy találkozzék a honvédekkel. 9 Az érkező honvédeket a magyar lakosság itt is, mint más településeken, örömmel várta s felszabadítókként üdvözölte. Hamarosan sor került I. Péter király Fő téren álló szobrának a 5 20. századi magyar történelem 223. o. 6 Molnár 22.o. 7 U.o. 24.o. 8 Forró 24. o. 9 Magyarkanizsai Tiszavidék, 1941. április 27. 16 17. sz. 1. o.

Horthy Miklós kiáltványa a Délvidék visszafoglalása alkalmából A visszafoglalt Bácska és a baranyai háromszög

56 Recskó Szabolcs Szerző ledöntésére is. A lelkesedés leírhatatlan volt. 10 A hadműveletek befejeztével hamarosan bevezették a katonai közigazgatást. Ez 1941. április 18-én történt. A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnöke, Werth Henrik tábornok rendeletének nyomán a Bácskában, Baranyában és a Muraközben a következő katonai parancsnokságok létesültek: 17 járási, 3 törvényhatósági jogú városi (Szabadka, Zombor, Újvidék) és 2 megyei városi (Magyarkanizsa, Zenta) központtal. Ezek a parancsnokságok mint elsőfokú közigazgatási hatóságok működtek. 11 A katonai közigazgatási parancsnokságoknak katonai és polgári személyzetük volt. Magyarkanizsára vitéz Kulay Oszkár alezredest helyezték katonai parancsnoknak 12, helyettese pedig Rácz őrnagy 13 lett. A másodfokú közigazgatási hatóság a Déli hadsereg Katonai Közigazgatási Csoportjának Parancsnoksága volt, melynek élére Novákovits Béla tábornokot nevezték ki. Hatásköre az egész felszabadult területre kiterjedt, s a székhelye Szabadkán volt található. Harmadfokú közigazgatási hatóságként a Szállásmesteri Csoportot említhetjük. 14 Magyarkanizsán akárcsak Zentán különböző hivatalok vagy osztályok működtek: Elnöki osztály, Építészeti és munkaügyi osztály, Katonaügyi, tan- és ipari osztály, Számvevői osztály, Adó- és javadalmi osztály, Közegészségügyi osztály, 10 U. o. 11 Összetartás, 1941. május 3. 18. sz. 5. o. 12 Magyarkanizsai Tiszavidék. 1941. május 25. 21. sz. 1. o. 13 Molnár 27. o. 14 ZTL F:097.2.3. Zenta megyei város katonai parancsnoksága

Magyarkanizsa katonai parancsnoksága 57 Közellátási osztály, Gazdasági és jogi osztály, Árvaszék, Anyakönyvi hivatal, Tűzoltóság, Magyar Királyi Rendőrség, Magyar Királyi Adóhivatal, Magyar Királyi Járásbíróság. 15 Valamint a rendfenntartó szervek: Rendőrőrs Nyomozói csoport Magyar Királyi Csendőrség (a városhoz tartozó kiterjedt tanyavilágban). 16 A hatalomátvétel után azonnal igyekeztek felmérni a keletkezett károkat, amelyek egyrészt a trianoni döntés óta eltelt időszakban keletkeztek a városban és annak környékén, másrészt pedig amelyek a bevonulás idején álltak elő. Biztosítani kellett a polgárok közbiztonságát, bevezetni a magyar jogrendet, működőképessé tenni a karhatalmat. Tennivaló akadt bőven. A politikai helyzet fonáksága miatt a Bánság nem került Magyarország fennhatósága alá. Így a Tisza menti városok, Magyarkanizsa és Zenta határmenti településekké lettek, ahol határőrség, m. kir. folyamőrség is működött (a Bánság Szerbia része maradt, de német katonai megszállás mellett). 17 Az egyik nagyon fontos probléma a földreform kérdése volt. Ezt igyekeztek megoldani, mert jelentős számú szegény, föld nélküli vagy kevés földdel rendelkező magyar család élt itt 15 Összetartás, 1941. május 3. 18. sz. 5. o. 16 ZTL F:097.2.3. Zenta megyei város katonai parancsnoksága 17 Popin 1. o.

58 Recskó Szabolcs is, mint bárhol másutt. Ez a földreform a jugoszláv földkisajátítás során elvett területet vette célba, melyek az I. világháború után kerültek az új hatalom birtokába. Ezek a területek 1941. április 15-vel mentek át a magyar állam tulajdonába, s a július 17-én az M.E. 5280. számú rendeletével ezt a kormány szentesítette. Összesen mintegy 193 000 katasztrális holdról volt szó a Délvidéken. 18 Az új földreform azonban nem járt a várt eredménnyel, mert javarészt elmaradt, vagy csak részben sikerült végrehajtani. 19 A magyarkanizsai közigazgatás rendelkezésére 35 000 katasztrális hold állt. Ezen a területen több település és virágzó tanyavilág volt található: Adorján Oromhegyes Tóthfalu Fogadjisten (Velebit ). 20 Itt jelentős számú, mintegy 5500 6000 lakos élt. 21 Életüknek a munka mellett fontos eleme volt az iskola, a vallás. A gyermekeknek szükségük volt bizonyos szintű oktatásra. Aki tudta, az taníttatta a gyermekeit a jobb élet reményében. A városban működött is ebben az időszakban egy állami elemi, egy állami polgári és egy iparostanonc-iskola, valamint egy internátus, a bennlakó tanulóknak. Vallásukat tekintve nézve a városban s a peremterületeken élők döntő többségben római katolikusok voltak. Két plébánia működött Magyarkanizsán, és három a külterületeken. A pravoszláv hitfelekezetnek cse- 18 Magyarországi rendeletek tára 1941. II. kötet, 1865 1869. o. 19 Arday 29. o. 20 ZTL F:096.10.32. Magyarkanizsa megyei város katonai parancsnoksága 21 ZTL F:096.10.34. Magyarkanizsa megyei város katonai parancsnoksága

Magyarkanizsa katonai parancsnoksága 59 kély számú híve volt ekkor. 22 A másik igen fontosnak tartott probléma a betelepítettek kérdése volt. Az I. világháború után a délvidéki városokban és településeken igyekeztek megváltoztatni az etnikai egyensúlyt a letelepített dobrovoljácokkal. A katonai közigazgatás egyik első intézkedése az volt, hogy kitelepítette (eredeti lakóhelyükre) azokat, akik 1918. október 31-ét követően jöttek a Délvidékre. 23 Talán figyelmet érdemlő adat, hogy a Bácskából Szerbiába áttelepítettek száma 25 000 körüli volt. Ennél jóval nagyobb számok is ismertek. Horvátországból például 120 000, Albániából 49 000, Bulgáriából pedig 42 000 főt telepítettek át. 24 Magyarkanizsa esetében a Magyarkanizsai Tiszavidék hetilap szerint több százan távoztak a városból 1941. áprilisában. 25 A katonai parancsnokság idején lassan a közéleti tevékenység is igyekezett visszatérni a maga medrébe. Némi idő múltán megkezdték a működésüket a társadalmi, művelődési profeszszionális, politikai és sportegyesületek, szervezetek. Miután Bácska is visszatért az anyaországhoz, itt is eljött az ideje, hogy felelevenítsék az I. világháborús hősökre való tisztes emlékezést a Hősök emlékünnepének megünneplésével. Ezt a napot az 1924. évi XIV. t.c. avatta nemzeti ünneppé, és minden május utolsó vasárnapján tartották, amely napon minden egyesület és szervezet képviseltette magát az ünnepségen a lakossággal, valamint a katonasággal együtt. 26 22 ZTL F:096.7.15. Magyarkanizsa megyei város katonai parancsnoksága 23 A.Sajti 40. o. 24 Arday 28. o. 25 Magyarkanizsai Tiszavidék, 1941. április 27. 16 17. sz. 4. o. 26 Zentai Újság, 1941. május 25. 56. sz. 2. o.

60 Recskó Szabolcs A társadalmi egyesületek közül megemlíthetők : Baross Szövetség, Tűzharcos Szövetség, Magyarkanizsai Leventeegyesület, Magyar Ifjúság, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, Szívgárda. 27 Kulturális egyesületek és körök: Keresztény Nőegylet, Katolikus Kör, Magyarkanizsai Iparos és Polgári Dalkör, Cserkészegylet, Iparos Olvasókör, Adorjáni Katolikus Gazda- és Olvasókör, Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség, Zsidó Nőegylet, Katolikus Olvasókör. 28 A gazdasági, professzionális és sportegyesületek közül a következők említhetők: Úri Kaszinó, Önkéntes Tűzoltóegyesület, Gazdakör, Gazdasági Legényegylet, Ipartestület, Magyarkanizsai Munkásszervezet, Kereskedők Egyesülete, 27 Magyarkanizsai Tiszavidék, 1941. május 25. 21. sz. 3. o. 28 ZTL F:096.10.31. Magyarkanizsa megyei város katonai parancsnoksága

Magyarkanizsa katonai parancsnoksága 61 Magyarkanizsai Malomszövetkezet, Keresztény Kiskereskedők Árubeszerző és Elosztó Szövetkezete, Oromhegyesi Mezőgazdasági Egyesület, Gazdák Kölcsönös Tűzkárbiztosító Szövetkezete, Temetkezési Egylet, Építőmunkás Szakcsoport, Magyarkanizsai Sport Klub. 29 A politikai pártok is megkezdték működésüket, köztük: a Revíziós Liga, a Magyar Élet Pártja. 30 A katonai közigazgatás nem tarthatott túl sokáig. A magyar kormány 1941. július 22-én meghozta az 5440/1941. M.E. jelzetű rendeletét, amellyel szentesítette a polgári közigazgatás bevezetését a visszacsatolt déli országrészekben. 31 A katonai közigazgatás megszűnésének időpontját pedig a 35. számú titkos katonai közigazgatási rendelettel határozták meg 1941. augusztus 15-én éjféltől. 32 Ezzel véget ért ez a korszak, s elkezdődött egy másik, az új polgári közigazgatás, amely bizonyos tekintetben az I. világháború előtti időszaknak volt a folytatása. Ám mégsem volt ugyanaz és az elvárásokkal ellentétben nem is tartott túl sokáig. 1944. október elején vidékünket ismét elérte a háború, s jött vöröscsillagos felszabadulás. De ez már természetesen egy másik korszak, másik történettel... 29 ZTL F:096.10.31. Magyarkanizsa megyei város katonai parancsnoksága 30 Magyarkanizsai Tiszavidék, 1941. május 25. 21. sz. 1. o. és 1941. november 30. 48. sz. 1. o. 31 Magyarországi rendeletek tára 1941. II. kötet, 1924 1934. o. 32 Dobos 64 65. o.

62 Recskó Szabolcs FELHASZNÁLT IRODALOM A.Sajti Enikő: Délvidék 1941 1944. A magyar kormányok délszláv politikája. Budapest, 1987. Arday Lajos: Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában. Budapest, 2002. 20. századi magyar történelem 1900 1994. Budapest, 1997. Dobos János: Zenta 1941-ben [Kézirat. Lelőhely: ZTL F:002. Kéziratgyűjtemény] Forró Lajos: Jelöletlen tömegsírok Magyarkanizsán, Martonoson és Adorjánon. Szeged, 1995. Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Baja, 1998. Magyarországi rendeletek tára 1941. II. kötet. Budapest, 1942. Molnár Tibor: Zenta és Magyarkanizsa községek II. világháborús hősi halottjai. Zenta, 2003. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története. Budapest, 2001. Popin, Vladimir: Senta 1941 [Kézirat. Lelőhely: ZTL F:002. Kéziratgyűjtemény] LEVÉLTÁRI FORRÁSOK ZTL F:096., Magyarkanizsa megyei város katonai parancsnoksága ZTL F:097., Zenta megyei város katonai parancsnoksága