MISKOLCI NYITNIKÉK ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító: 028582 Az intézmény fenntartója: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Jóváhagyta: Galambosi Dorottya óvodavezető Elfogadta: Az óvoda nevelőtestülete A hatályos jogszabálynak megfelelően véleményezte/egyetértési jogát gyakorolta: Tagóvodák Szülői Szervezet -Galambosi Dorottya óvodavezető
Tartalomjegyzék A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja Bevezető I. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások... 9. o. 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye... 9. o. 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések... 9. o. 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete... 9. o. 4. A költségvetési szerv tevékenysége... 9. o. 5. A költségvetés szerv szervezete és működése... 11. o. 6. a köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések... 11. o. 7. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája... 13. o. 8. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok... 15. o. 9. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás... 15. o. 10. Belső kontroll rendszer... 16. o. 10.1. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje... 16. o. 10.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 17. o. 10.2.1. Az intézmény önértékelésének rendje... 19. o. II. Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok... 21. o. 1. A működés rendje... 21. o. 2. Az intézményben való benntartózkodás rendje... 23. o. 2.1. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje... 23. o. 2.2. Vezetői helyettesítés rendje... 24. o. 2.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai... 25. o. 2. 4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával... 25. o. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 26. o. 3.1. Az intézményvezető... 26. o. 3.2. Általános vezető helyettes (-ek) és a Tagóvoda vezető (-k)... 30. o. 3.3. A szakmai munkaközösség vezető... 31. o. 4. A szervezeti egységek, az egységek közötti kapcsolattartás rendje... 32. o. 4.1. Alkalmazotti közösség... 32. o. 4.1.1. Nevelőtestület... 33. o. 4.1.1.1. Szakmai munkaközösség... 36. o. 2
4.1.1.2. Önértékelési csoport... 37. o. 4.1.1.3. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képességkibontakoztató programjának munkacsoportja... 37. o. 4.1.2. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak közössége... 38. o. 4.1.3. Technikai dolgozók... 38. o. 4.2. A Közalkalmazotti Tanács... 38. o. 4.3. Szakszervezet... 39. o. 4.4. A székhely óvoda és a tagóvodák közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje... 39. o. 4.5. A Szülői Szervezettel való kapcsolat... 41. o. 5. A kapcsolatok rendszere, formája és módja... 42. o. 5.1. Külső kapcsolatok... 42. o. 5.1.1. Egészségügyi szolgáltató... 42. o. 5.2.2. Pedagógiai szakszolgálatok... 43. o. 5.1.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatók... 43. o. 5.1.4. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal... 43. o. 5.1.5. Általános iskolák... 44. o. 5.1.6. Fenntartó... 44. o. 5.1.7. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók... 44. o. 5.1.8. Alapítványi kuratórium... 44. o. 5.1.9. Egyházak... 44. o. 5.1.10. Szülők... 45. o. 5.2. A belső kapcsolatok... 45. o. 5.2.1. Kapcsolat kollégákkal... 45. o. 5.2.2. Kapcsolat gyerekekkel... 45. o. 6. Intézményi védő, óvó előírások... 46. o. 6.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 46. o. 6.2. Gyermekbalesetek megelőzése, teendő baleset esetén... 47. o. 6.3. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok... 49. o. 6.4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők... 50. o. 6.5. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása... 52. o. 7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 54. o. 8. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága... 54. o. 9. Hivatali titok megőrzése... 56. o. 10. Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek... 56. o. 11. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 57. o. 12. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje.. 57. o. 13. A helyiségek használati rendje... 58. o. 14. Lobogózás szabályai... 59. o. 15. A teljesítménypótlék alkalmazása... 59. o. 16. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 59. o. 3
Melléklet Adatvédelmi szabályzat...63. o. Függelék Munkaköri leírás minták.76. o. 4
A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja - 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) - 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről - 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről - 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól - 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos Alapprogramjáról 5
BEVEZETŐ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalanműködés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok érdekében a Miskolci Nyitnikék Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Miskolci Nyitnikék Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak: érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ a jogszabályban előírt legitimálást követően 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, és határozatlan időre szól. 6
Személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló teljes alkalmazotti körre. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Területi hatálya kiterjed: Az integrált óvodai szervezet teljes területére Az integrált óvodai szervezethez tartozó székhely és tagintézmények által szervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli programokra A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzatot: a nevelőtestület fogadja el az intézményi szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges) Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, az intézményben szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata A módosításra került, elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága: az óvoda honlapján: www.nyitnikek.lapunk.hu a székhely intézmény és tagóvodák hirdetőtábláján nyomtatott formában. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának módja ha az óvoda működési rendjében változás történik ha a jogszabály előírja 7
A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Házirend Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Belső kontroll rendszer Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje Adatvédelmi Szabályzat Adatkezelési és Iratkezelési Szabályzat Kockázatértékelési Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Intézményi telefon használatának szabályozása Az intézmény éves munkaterve 5 évre szóló Önértékelési program Éves önértékelési terv Együttműködési Megállapodás - Miskolci Közintézmény-működtető Központ (3525 Miskolc, Városház tér 13.; törzskönyvi nyilvántartási szám: 802529) 8
I. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB A SZERV KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL FAKADÓ - SZABÁLYOZÁSOK 1. A költségvetési szervmegnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv megnevezése: Miskolci Nyitnikék Óvoda 1.2. A költségvetési szerv székhelye: 3533 Miskolc, Andrássy u. 53/a 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2005. 05. 05. 2.2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.2.1. megnevezése: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat 2.2.2. székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8. 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének 3.1.1. megnevezése: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 3.1.2. székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8. 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: Óvodai ellátás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. 6. Óvodai nevelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. 1. a) 9
4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 1 851020 Óvodai nevelés 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az intézmény feladata az óvodai ellátás és óvodai nevelés, ennek során az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi,- érzelmi fejlesztéses nevelés megvalósítása, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése, speciális igények figyelembevételével, egyéni képességekhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése az alábbiak szerint: - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek azaz azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek integrált nevelése, - sajátos nevelési igényű gyermekek, azaz azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékosak, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus spektrum zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek - integrált nevelése, - pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybe vétele, megvásárlása, szolgáltatása. 4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati kormányzati funkció megnevezése funkciószám 1 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 2 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás 3 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 4 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 5 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 6 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 7 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 8 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés 9 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 10 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 10
4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe Az Alapító okiratban kijelölt körzet szerint. 5. A költségvetés szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2 Munkaviszony A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának 6.1.1. megnevezése: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat 6.1.2. székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8. 6.2. A köznevelési intézmény 6.2.1. típusa: Óvoda 6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti - óvodai nevelés - nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése - a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 6.2.3. gazdálkodással összefüggő jogosítványok: - A szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Miskolci Közintézmény-működtető Központ (3525 Miskolc, Városház tér 13.; törzskönyvi nyilvántartási szám: 802529) látja el a közöttük létrejött együttműködési megállapodás alapján. 11
6.3. A köznevelési intézmény tagintézményei: tagintézmény megnevezése 1 Miskolci Nyitnikék Óvoda Szivárvány Tagóvodája 2 Miskolci Nyitnikék Óvoda Vadász úti Tagóvodája tagintézmény címe 3534 Miskolc, Kacsóh. P. u. 8. 3518 Miskolc, Vadász u. 2. 6.4. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek a köznevelési intézmény 6.4.1. székhelyén: 7 csoport 175 fő (1 csoport tornaszoba) 6.4.2. tagintézményében tagintézmény megnevezése 1 Miskolci Nyitnikék Óvoda Szivárvány Szivárvány Tagóvodája 2 Miskolci Nyitnikék Óvoda Vadász úti Tagóvo úti Tagóvodája maximális gyermek létszám 4 csoport 100 fő 2 csoport 42 fő 6.5. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe ingatlan helyrajzi száma ingatlan hasznos alapterülete (m2) vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga az ingatlan funkciója, célja 1 3533 Miskolc, Andrássy u. 21739/1 7277 használat óvoda 53/a. 2 3534 Miskolc, Kacsóh. P. 30118/10 2144 használat óvoda u. 8. 3 3518 Miskolc, Vadász u. 2. 35349 1135 használat óvoda 12
7. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait, a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Szervezeti ábránk Intézményvezető Közalkalmazotti tanács Szakszervezet Konyhai dolgozók, karbantartó Szülői szervezet Intézményvezető helyettes (-ek) Tagóvoda vezető Tagóvoda vezető Karbantartó Szakmai munkaközösség vezetők Óvodapedagógusok Önértékelési csoport Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak Az óvodát az intézményvezető irányítja, aki magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes(-ek), tagóvoda vezető (-k) közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el. Intézményen belül megtalálható: alá - és fölérendeltség azonos szinten belül mellérendeltség Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: 13
- vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezetők, magasabb szintű vezetők közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is. A szervezeti egységek engedélyezett létszáma A 2011. évi CXC törvény 2. 3. számú melléklete és a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet alapján. székhely és tagintézmény megnevezése pedagógusok a nevelő munkát segítő alkalmazottak technikai dolgozók 1 Miskolci Nyitnikék Óvoda 15 12 4+ 1 (4órában) 2 Miskolci Nyitnikék Óvoda 8 4 Szivárvány Tagóvodája 3 Miskolci Nyitnikék Óvoda 4 2 1 (4órában) Vadász úti Tagóvodája összesen 27 18 5 7.1. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök 7.1.1. A munkáltatói jogok gyakorlása: Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt, és a Kormány 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendeletét, a pedagógusok előmeneteli és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról kell alkalmazni. A költségvetési szerv vezetője felel: a 2011. évi CXC törvény 69. (1) meghatározottakon túl az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért 14
a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért az intézményi számviteli rendért a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. 7.1.2. A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. (ld. II. sz. melléklet) A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. 8. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: a költségvetési szerv számlaszáma: 10701173-67137132-51100005 a számlavezető pénzintézet neve: CIB Bank Zrt a számlavezető pénzintézet címe: 3525 Miskolc, Déryné u. 11 a költségvetési szerv adószáma: 15766081-2-05 A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti, az önálló költségvetési szerv áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak. 9. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás Az intézmény önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény: - a feladatok ellátásához a fenntartó biztosítja a pénzeszközöket, - az intézmény vezetője felel a rendelkezésre álló költségvetés alapján működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért. Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkeznek az óvodavezető az óvodavezető távollétében az aláírási jogkörrel megbízott óvodavezető helyettes (-ek) A szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Miskolci Közintézmény-működtető Központ, a Belváros-Diósgyőri Óvodai Igazgatóság által látja el. A Miskolci Közintézmény-működtető Központtal való együttműködés szabályozási dokumentuma: együttműködési megállapodás 15
10. Belső kontroll rendszer Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezésének, rendszerének kialakítása Felelős az intézmény vezetője A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó: szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az intézmény éves munkaterve tartalmaz. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. 10.1. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje A feladatot az intézményvezető, a vezető helyettes (-ek), tagóvoda vezető (-k) látják el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megfelelően történik. A belső ellenőrzés célja, hogy: biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre, feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. A belső ellenőrzés magába foglalja az: előzetes folyamatba épített és utólagos ellenőrzést. A belső ellenőrzés alapdokumentumai: gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok 16
Belső ellenőrzésre jogosultak: óvodavezető óvodavezető-helyettes (-ek) tagóvoda vezető (-k) Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: kedvező tapasztalatok elismerés, feltárt hiányosságok megszüntetésre vonatkozó intézkedés felelősségre vonás megelőzés feltételeinek biztosítása. 10.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együtt gondolkodás, ösztönzés. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. Fogja át a pedagógiai munka egészét. Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos alapprogram, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését. Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását. Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az ellenőrzés kiterjed: munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. 17
Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint, spontán, alkalomszerűen, - a problémák feltárása, megoldása érdekében, - napi felkészültség mérése érdekében. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme. a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek, dajka- gyermek, pedagógiai asszisztens gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelőmunka színvonala, eredményessége a tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése előzetes felkészülés, tervezés, felépítés és szervezés az alkalmazott módszerek, a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvoda vezetője vezető helyettes (-ek), tagóvoda vezető (-k) a szakmai munkaközösség vezető (-k) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezletekre való felkészülés dokumentációk ellenőrzése értekezleteken való aktivitás, csoportlátogatás, A nevelési évzáró értekezletén, és az éves beszámolóban az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az intézmény következő évi munkatervét. 18
10.2.1. Az intézmény önértékelésének rendje Az önértékelés célja, hogy segítséget adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Az önértékelés folyamata: - A pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése /a dokumentumok elemzése alapján/ - A kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározása (a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával, az intézményre vonatkozóan) - 5 évre szóló önértékelési program készítése pedagógusok önértékelése 2 évente (tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően) az intézményvezető értékelése a vezetői megbízás 2. és 4. évében az intézmény átfogó értékelése 5 évente - Fejlesztések tervezése, a fejlesztési feladatok Intézkedési Tervben rögzítése,/ Éves önértékelési terv/, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programok indítsa, - Újabb önértékelés keretében, a programok eredményességének, megvalósításának vizsgálata. 19
Az átfogó intézményi önértékelés célja: A pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, hogy majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Az intézményi átfogó önértékelés része a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése. Az intézmény átfogó önértékelés során alkalmazott adatgyűjtési módszerek: dokumentumelemzés, interjúk (pedagógusok és szülők képviselőivel, vezetővel). A vezető önértékelése célja: Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. A vezető önértékelés során alkalmazott adatgyűjtési módszerek: dokumentumelemzés, interjúk (önmagával, fenntartóval, vezető társakkal) és kérdőív - személyazonosításra alkalmatlan - (szülő, nevelőtestület és önértékelő). A pedagógusok önértékelésének célja: A pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. A pedagógus önértékelés során alkalmazott adatgyűjtési módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés (tevékenység - foglalkozás látogatás), interjú (óvodapedagógus, vezető) és kérdőív (szülő és önértékelő). Az önértékelési feladatok megoszlanak a nevelőtestület tagjai között, mivel az értékelést ugyan maguk az értékeltek végzik, de az adatgyűjtés (foglalkozás megtekintése, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, szükség esetén a kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) egyes részfeladataiba az éves munkaterv részeként az önértékelési tervben meghatározott pedagógusok vesznek részt. Az önértékelés az intézmény elvárás rendszerében megfogalmazottak alapján történik, s az eredményt fel kell tölteni az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszerbe, hozzáférést biztosítva a tanfelügyelet számára. 20
II. AZ ÓVODA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A működés rendje: A nevelési év szeptember 1.-től - augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll. a,) Nevelési-oktatási év (IX. 1.-V. 31-ig), mely időszak alatt a gyermekek részére a Pedagógiai Program céljainak, feladatainak megfelelő tevékenységeket szerveznek. Dokumentum: Csoportok Heti és Napirendje b. ) Nyári időszak (VI. 1.-VIII. 31-ig), mely idő alatt Az óvodai csoportok összevontan, működnek. A nevelőmunka tervezése a nyári időszakra tagóvodánként közös, melyet minden csoport napló lartalmaz. Az óvoda 4 illetve 5 hétre bezár a fenntartó/jegyző által meghatározott időpontban. Ekkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás időtartamáról a szülőket legkésőbb minden év 02.15- ig a értesíteni kell. A szülő kérésére a gyermeket az erre kijelölt másik óvodában kell elhelyezni. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal a fenntartó által meghatározott időpontban - ügyeletet kell tartani. Az ügyelet helyszíne: a mindenkori székhely intézmény. Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. Heti hatvanegy órában maximált finanszírozott időkerettel mely magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. melynek pontos időpontja a mindenkori éves munkatervben - a szülői igényeknek megfelelően kerül meghatározásra: A szülők igényeinek jelzésére az egyes tagóvodák vezetőinek felmérésen alapuló indoka alapján az intézmény vezetője a fenntartó felé kezdeményezheti a nyitvatartási idő megváltoztatását. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt, az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Rendezvények alkalmával a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi. Nevelésnélküli munkanapok: Időpontját és felhasználását az éves munkaterv tartalmazza, melyről minden év szeptemberében tájékoztatást adunk a szülői közösségnek. A nevelésnélküli munkanapok éves felhasználása során figyelembe vesszük: a jogszabályi kötelezettséget, az óvodába járó szülők munkahelyi leterheltségét. 21
A nevelés nélküli munkanapok időpontjáról minimum 7 nappal korábban értesítjük: a teljes szülői kört és a fenntartót A nevelés nélküli munkanapokon: szakmai továbbképzést, alkalmazotti értekezletet tartunk. A gyermekek elhelyezését igény szerint biztosítjuk a saját, vagy ügyeletes óvodában. Az óvodát reggel a munkarend szerint érkező dajka nyitja. A bejárati ajtók nyitva illetve zárva tartását a csoportok napirendje határozza meg, melyet minden nevelési év elején az éves Munkatervben rögzítünk és a szülőkkel az első szülői értekezleten illetve a szülői hirdető táblán ismertetünk. A hivatalos ügyek intézése a vezetői, vezető helyettesi, tagóvoda vezetői irodákban történik. Az óvodai nevelési év Helyi rendjét az óvodai Munkaterv határozza meg. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodai szülői szervezet, véleményét is. EMMI r. 3. (1). Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni ( EMMI r. 3. (2). a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását a szünetek időtartamát a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját. minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető felelős. A nevelőtestület által elfogadott, az adott nevelési évre szóló munkatervet az intézményi szülői szervezetettel ismertetni kell, illetve az óvoda internet honlapján nyilvánossá kell tenni. A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv része. A közalkalmazottak munkaidejük nyilvántartását a jelenléti íven vezetik, melyet heti rendszerességgel és/vagy spontán módon, dokumentáltan ellenőriz a vezető, ill. tagóvoda vezetője. A közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák (SZMSZ melléklete) Az óvodapedagógusok munkaidejének foglalkozással lekötött része a mindenkori jogszabályban meghatározott heti kötött 32 óra. Az óvodapedagógus a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. Ezen felül az elrendelhető heti 4 óra, a 40 órás törvényi munkaidő keretet 22
figyelembe véve, mely alatt az alábbi feladatokat látja el az óvodában és/vagy az óvodán kívül: továbbképzéseken való részvétel hospitálások érdekképviseleti feladatok reszort feladatok munkatervben meghatározott egyéb megbízatások az óvoda vezetőjétől kapott egyéb, az óvodai nevelő-fejlesztő munkával összefüggő, írásban kapott megbízások. A heti 4 órán felüli helyettesítésért túlmunkadíj jár. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, a teljes munkaideje hatvanöt százaléka lehet. Nkt 62. (11) Az óvodapedagógus számára eseti helyettesítés rendelhető el. Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt óvodapedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. Az (óvodapedagógus) neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonöt óránál továbbá hetenként legalább egy napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell, annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. 2. Az intézményben való benntartózkodás rendje 2.1. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy a székhely intézmény nyitvatartási ideje alatt folyamatosan biztosított legyen a vezető beosztású dolgozó jelenléte az óvodában. A tagóvodákban is biztosítani kell a folyamatos vezetői feladatok ellátását: tagóvoda vezető helyettesek megbízásával. A vezetők munkaidejének konkrét beosztását a mindenkori, nevelési évre szóló munkaterv tartalmazza. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Nkt. 69. (5). 23
Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Intézményvezető helyettes (-ek) Tagóvoda vezető /Szivárvány Tagóvoda/ Tagóvoda vezető /Vadász úti Tagóvoda/ Az intézményben való tartózkodás rendje csoportban töltött kötelező óraszáma: 8 óra csoportban töltött kötelező óraszáma: 22 óra csoportban töltött kötelező óraszáma: 24 óra csoportban töltött kötelező óraszáma: 26 óra. 2.2. Vezetői helyettesítés rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását a vezető helyettes (-ek) látja (-k) el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Amennyiben a vezető helyettes (-ek) nem tudja (-k) helyettesíteni az intézmény vezetőjét úgy, az óvoda vezetője által kijelölt tagóvoda vezetők egyike látja el a vezetői feladatokat. Az óvodavezető helyettes (-ek) és a tagóvoda vezető (-k) távolléte esetén az óvodavezető helyettesi, a tagóvoda vezetői feladatokat a mindenkori éves munkatervben meghatározott óvodapedagógusok látják el. Intézkedési jogkörük a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az intézményvezető és helyettese(-k) egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik. Írásban adott megbízás hiányában az intézményvezetőt a közalkalmazotti tanács elnöke, továbbá tagja helyettesítheti. A vezető, illetve a vezető helyettes (-ek) helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettes (-ek) csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes (-ek) helyett, a helyettes (-ek) csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 24
2.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai - A munkahelyen minden dolgozónak a munkaidő kezdetére meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban. - A dolgozó köteles munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. - A pedagógus az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülős családokkal történő programok stb.) a kötött órájának letöltése után is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. - A dolgozók számára a szabadságolási terv alapján, az óvodavezető a helyettessel (helyettesekkel), tagóvoda vezetővel (tagóvoda vezetőkkel) egyeztetve engedélyezi a szabadságot. - A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, tagóvoda vezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. - Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. - A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. - Egyéb tekintetben az Mt, a Kjt, az Nkt, az óvoda működését meghatározó intézményi dokumentumok, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat az irányadó. 2. 4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával - A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodavezetőhöz kíséri. - A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. - Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását a szülők kivételével - más személyek részére az óvodavezető/tagóvoda vezető engedélyezi. - Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvodák területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. 25
3. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és elérje a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A vezetőség tagjai: - intézményvezető - intézményvezető helyettes (-ek) - tagintézmény vezető (-k) - szakmai munkaközösség vezetők A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között az éves munkatervben jelzettek alapján folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, a folyamatosság. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. 3.1. Az intézményvezető Az óvoda vezetőjének jogállása: magasabb vezetői megbízású közalkalmazott Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit az Nkt. 1. sz. Mellékletében meghatározott létszámú vezető helyettes (-ek) segít (-ik) az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. 26
Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Az intézményvezető a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe; - az intézményi szabályzatok elkészítéséért; - az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért; - az intézmény képviseletéért; - a nevelőtestület vezetéséért; - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért; - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; - a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; - az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért, - az intézményi számviteli rendért; - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; - a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért; - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; - az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért; - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért; - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben; - a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; - a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért; - a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; - a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért; - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért; - a munkáltatói jogok gyakorlásáért; - a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért, - a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi - szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; - az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért, 27
- az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért; - az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért; - az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az - eredményesség követelményeinek érvényesítéséért; - a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért. Az intézményvezető feladata: az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása; az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a középvezetők bevonásával; szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása, gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás; kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; 28