Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (VI. 07.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Aba Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv 25. (3), 26., 92., 115. (1), bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A Rendelet célja, hatálya 1. E rendelet célja, hogy Aba település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások - formáit, - szervezetét, - az önkormányzat által biztosított szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályait, - az önkormányzat által biztosított szociális ellátásokra való jogosultság - feltételeit, valamint - érvényesítésének garanciáit. 2. (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság megilleti a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket, d) a hontalanokat, e) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve f) azokat a hajléktalan személyeket, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (a továbbiakban: Szt.) 3. (2) bekezdésében meghatározott személyekre, az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében.
(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Szt. 3. (3) bekezdésében meghatározott személyekre, az ott meghatározott ellátások tekintetében. 2. Eljárási szabályok 3. (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 4-8. -ok határozzák meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. 3. Az eljárás megindítása 4. (1) Az eljárás megindítása történhet: - kérelemre, illetve - hivatalból. A kérelmet az Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani. (2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. -ának a), c) és h) pontjában szereplő adatait, b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. (3) A jogosultság megállapításához szükséges, a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. -ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás más módon nem szerezhető be. (4) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. (5) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (6) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. -ának (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. (1) bekezdése 2
d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összegeket jövedelemként figyelembe kell venni. (7) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát. (8) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés. (9) Ha az ellátást megállapító szerv a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) I. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével, b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága megkeresésével, c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a NAV vámszervének vagy független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. 4. Az ellátások megállapítása 5. (1) A szociális ellátások megállapításáról e rendeletben meghatározott kivételekkel a képviselő-testület határozattal dönt. (2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét: - a szociális bizottságára, illetve a - polgármesterre ruházza át. A bizottság és a polgármester a szociális ellátások tárgyában átruházott hatáskörében hozott döntéséről szintén határozatot hoz. (3) A Képviselő-testület a) a szociális bizottság hatáskörébe rendeli az 1. sz. mellékletben felsorolt, illetve b) a polgármester hatáskörébe rendeli a 2. sz. mellékletben felsorolt ellátásokkal kapcsolatos döntéseket. (4) A bizottság és a polgármester az önkormányzat ezen rendelete és az Szt. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (5) A bizottság és a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. 3
5. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 6. A pénzbeli ellátások kifizetése a 5. szerint hozott határozat alapján az önkormányzat polgármesteri hivatala pénzügyi osztályának feladata, amely szerv további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. (1) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a Korm. rendelet előírásai szerint történik. (2) A rendszeres pénzbeli ellátásokat - házipénztárból készpénzben, vagy - folyószámlára való átutalással fizeti ki a hivatal. 7. (3) Az eseti (pl.: temetési segély) segélyek, illetve támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül, házipénztárból, készpénzben történik. 6. A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni: - az e rendeletben adott ellátásoknál meghatározott időközönként, illetve - az Szt.-ben meghatározott esetekben 8. II. Fejezet Pénzbeli ellátások 9. Az önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg: a) a szociális törvényből fakadó pénzbeli ellátások: - aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély) - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély; 4
7. Aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély) 10. (1) Az önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos hatásköreit az e címszó alatti feltételek figyelembevételével gyakorolja. (2) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Jobb Otthon Szociális Szolgáltató Központ - a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv - útján gondoskodik. 11. (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint - az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát. (3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a polgármesteri hivatal a határozat jogerőre emelkedésének napján megküldi. (4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. (5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztás okát. (6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja - 5 napon belül - a jegyzőt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. (7) Az együttműködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja: - a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről, - a beilleszkedést segítő programok típusairól, - az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről, - kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, - a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, 5
- folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását, - legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges a nem foglalkoztatott személy bevonásával módosítja a programot. (8) Az együttműködésre kijelölt szerv 8 napon belül - jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, - megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról. 12. A beilleszkedést segítő programok típusai a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és munkába állást segítő szervezetekkel (álláskeresők klubja), b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), - alapvető személyi higiénia kialakítása, - segélyben részesülő lakókörnyezetének rendbentartása, d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése, e) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, 13. (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.: - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, - a szociális- intézményhálózat szolgáltatásairól, (2) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - a program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul 6
meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. 14. Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha - a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti; - a rendszeres szociális segélyezett a megállapításról szóló határozatban foglalt határidőre nem veteti magát nyilvántartásba - nem köti meg a nyilvántartásba-vételt követő 30 napon belül a beilleszkedési programról szóló megállapodást - nem jelenik meg határidőben az együttműködésre kijelölt szervnél. 15. Ha a szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettséget két éven belül ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. 8. Lakásfenntartási támogatás 16. Az ellátás feltételei (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak /normatív lakásfenntartási támogatás/, b) adósságkezelési támogatásban részesülő személynek, c) az e rendelet 20 - -ában meghatározott feltételek szerinti jogosultnak /helyi lakásfenntartási támogatás/. A helyi lakásfenntartási támogatás 17. (1) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást a) a normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként b) önálló ellátásként nyújtja. 7
(2) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja. (3) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető költségek és a költségek igazolásának módja: a) a lakbér, illetve az albérleti díj, a költségek igazolása a lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel történik, b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, melyet a pénzintézet igazolásával kell tanúsítani, c) a közüzemi díjak - a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal kell igazolni d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségek - a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával kell igazolni. (4) Helyi lakásfenntartási támogatást minimum 3 hónapra, maximum 12 hónapra lehet megállapítani. Speciális eljárási szabályok 18. (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek az 4. (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről, b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint c) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli, d) arról, hogy háztartásában előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék került felszerelésre. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához a) a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás, továbbá b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása szükséges. (3) Az Szt. 38. (1) bekezdésének b) pontjában szabályozott lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt kérelmet nem kell benyújtani. (4) A kérelmek folyamatosan benyújthatók; elbírálásuk negyedéveként, a negyedévet követő hó 15. napjáig történik meg. 19. (1) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják. 8
Összege 20. (1) A lakásfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb 2500 forint/hó összegnél. 9. Ápolási díj Az ápolási díj tartalma, típusa 21. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 22. Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: helyi ápolási díj) állapíthat meg. A helyi ápolási díj 23. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) A helyi ápolási díjra jogosult az az (1) bekezdés szerinti ápolást végző személy, a) akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem - nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, - egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át nem haladja meg; (3) Az ápolási díj megállapítására értelemszerűen a szociális törvényben meghatározott előírásokat kell alkalmazni. Speciális eljárási szabályok 24. (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Kormány rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez - figyelemmel az 4. (3) bekezdésében foglaltakra - mellékelni kell 9
a) a háziorvos által kiállított, a Kormány rendelet 5. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt, b) az Szt. 42. -a (1) bekezdésének aa)-ac) pontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított, a Kormány rendelet 6. számú melléklete szerinti igazolást. (2) Ha a kérelmet az ápolt személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről. 25. (1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát a szociális törvény alapján meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti. (2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen - a megfelelő, ennek keretében legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról, - a szükséges gyógyszerekhez való hozzájutásáról, - egyéb alapápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen: - a fürdetésről, mosdatásról, - a lakás takarításáról és tisztántartásáról, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. (3) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, hetente 1 alkalommal ellenőrzi és az ellenőrzési tapasztalatairól havonta, illetve nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt. Az ápolási díj összege 26. (1) Az ápolási díj havi összege az e rendeletben, az önkormányzat által meghatározott feltételek szerinti ápolási díj esetében az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg: 80 %-a. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 10
10. Átmeneti segély Az ellátás feltételei 27. (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásaik, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt - akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, - egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. (4) Az átmeneti segély alkalmanként adható. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. 28. (1) Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal részesülhet átmeneti segélyben. (2) Évente egy alkalommal átmeneti segélyben részesülnek Aba közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező 90. életévüket betöltött személyek. Speciális eljárási szabályok 29. (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. 11
Összege 30. (1) Az alkalmanként megállapított a 28. szerinti átmeneti segély összege esetenként 2.000.- Ft-nál kevesebb, és 5.000- Ft-nál több nem lehet. (2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni. (3) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. (4) Az (3) bekezdésben foglalt természetbeni ellátási forma jellemzően a következő lehet: - a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlása (5) Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik. 11. Temetési segély Az ellátás feltételei 31. (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. 12
Speciális eljárási szabályok 32. (1) A temetési segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát. (2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is. (3) A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni. (4) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a temetési segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni. Összege 33. (1) A temetési segély összege 20.000.-Ft, amely a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-ának megfelelő összeg. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 34. Az Önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátások körét szabályozza: - köztemetés - utazási támogatás 12. Köztemetés 35. (1) Ha a haláleset a település közigazgatási területén történik a polgármester önkormányzati hatáskörben a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. 13
(2) Ha az elhunyt személy utolsó lakóhelye Aba nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén volt, akkor az önkormányzat a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. 13. Utazási támogatás 36. (1) Az önkormányzat a településen állandó lakcímmel rendelkező, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben 2. - c), pontjában és a 4. -ban meghatározott jogosultak részére a havi, 3 havi, 4 havi, és éves, a helyi menetrendszerinti autóbusz közlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árát - utólagosan- kérelemre megtéríti. (2) Az önkormányzat a település iskoláiban tanulók részére, valamint az abai lakóhellyel rendelkező, illetve tanköteles korú és nem abai iskolába járó gyermekek részére szociális segélyként a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. - a értelmében utazási támogatást nyújt utólagosan - a helyi, menetrendszerinti autóbusz-közlekedésre érvényes kedvezményes havi, 3 havi, 4 havi, és éves bérletjegy árának mértékéig, amennyiben az érintett vagy (törvényes képviselője) írásban kérelmezi. (3) Az önkormányzat megtéríti továbbá szociális segélyként a teljes árú havi, 3 havi, 4 havi, és éves helyi menetrendszerinti autóbusz-közlekedésre jogosító érvényes bérletjegy árát az alábbi esetekben: - kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, - kérelmező legalább 2 gyermek eltartásáról gondoskodik - kérelmező tulajdonában nincs személygépkocsi. (4) Az (1) (3) bekezdésben meghatározott szociális támogatások csak az igénybevevő (törvényes képviselő) egyedi kérelmére biztosíthatók úgy, hogy a rendeletben meghatározott feltételeket minden kétséget kizáróan kérelmező bizonyítja, továbbá csatolja kérelméhez a részére kiállított bérletjegy leválasztható második példányát. A szociális segélyre való jogosultságot csak egyedi mérlegelés alapján és utólag lehet megállapítani. (5)A képviselő-testület az utazási támogatási segélyek elbírálásával, megállapításával és folyósításával összefüggő hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át. IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 37. (1) A szociálisan rászoruló személyek részére Aba Nagyközség Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja: 14
a.) étkeztetés b.) házi segítségnyújtás c.) családsegítés d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e.) közösségi ellátások f.) támogató szolgáltatás g.) nappali ellátás 14. Étkeztetés 38. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 70. életévét. (3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb. (4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékosság, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot. (5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására. (6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét. (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. 39. (2) A térítési díj megállapítása érdekében az érintettnek jövedelemvizsgálatot kell kérelmeznie. (3) A kérelemhez csatolni kell: 15
- nyugdíjszelvényt, jövedelemigazolást - orvosi igazolást a kérelmező egészségi állapotának igazolására, - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója Aba közigazgatási területén, valamint más személyt vele szemben tartási kötelezettség nem terhel. (4) A szociális étkeztetés iránti kérelemről Aba Nagyközség Képviselő-testülete Szociális Bizottság dönt. 40. (1) Az önkormányzat az étkeztetést - a Fórum Étteremben igénybe vehető étkeztetéssel, (helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel), valamint - az étel házhoz szállításával (térítésellenében) biztosítja. (2) Az étkeztetés-nyújtás konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni. 15. Házi segítségnyújtás 41. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, nyilatkozatokat lehet elfogadni: a) a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet szerinti, egy évnél nem régebbi igazolást. b) az egyedül élés igazolására a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemben feltüntetett adatokat; c) az életkor igazolására a személyazonosításra alkalmas okmány másolatát; d) súlyos fogyatékosság igazolására a Szt. 65/C. -ának (6) bekezdése szerinti iratot. 42. (1)A házi segítségnyújtásról az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a JOBB OTTHON Szociális és Egészségügyi Ellátásért Alapítvány (székhely:bodajk, Petőfi u. 52.) gondoskodik, az általa működtetett Szociális Gondozási Központon keresztül. (2)A házi segítségnyújtás ellátásáért térítési díjat kell fizetni, melynek összegét minden évben a képviselő-testület határozza meg, de a Szociális Gondozási Központ szedi be. (3) A gondozás magában foglalja: - az élelmezéssel, - egészségügyi ellátással, 16
- személyi higénével, - környezettel (pl.: fűtés, takarítás), - érdekvédelmi feladatokkal (pl. hivatalos ügyek intézése) stb. kapcsolatos teendők ellátását. (2) A jogosultság megállapítása a képviselő-testület Szociális Bizottsága hatáskörébe tartozik 16. Családsegítés 43. (1) A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. (2) Családsegítés keretében segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (3) Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatás az Sztv 65. /2/-/4/ bekezdésében megjelölt feladatait családsegítő szolgálaton keresztül látja el. (4)A családsegítő szolgáltatást ellátási szerződés alapján a Jobb Otthon Szociális és Egészségügyi Ellátásért Alapítvány (Bodajk, Petőfi u. 52.) látja el, az általa fenntartott KAPASZKODÓ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül. (5) A családsegítés biztosítása térítésmentes. 17. Szociálpolitikai kerekasztal 44. (1)Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére illetve az éves közfoglalkoztatási terv véleményeztetésére. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 17
18. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 45. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása térítésmentes. 19. Közösségi ellátás 46. (1) A közösségi ellátás a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás. (2)A közösségi ellátás igénybevétele térítésmentes. 20. Támogató szolgáltatás 47. (1)A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2)A támogató szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. 21. Nappali ellátás 48. A nappali ellátás igénybevétele térítésmentes, térítési díjat csak az étkeztetésért kell fizetni. 18
V. Fejezet Záró rendelkezések 22. Hatályba léptető rendelkezések 49. (1) E rendelet 2011. május hó napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Jelen rendelet 27. (1) bekezdésében meghatározottakat a már megállapított ellátások tekintetében 2011. június 1. napjától kell alkalmazni. 23. Vegyes rendelkezések 50. (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt szociális törvény, valamint a Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Aba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009.(III.16.) önkormányzati rendelete. Aba, 2011. június 07. Kossa Lajos polgármester Nagy András Botond jegyző Kihirdetési záradék: A rendeletet 2011. június hó 07. napján kihirdettem. Nagy András Botond jegyző 19
1. számú melléklet a 8/2011. (VI.07.) számú önkormányzati rendelethez A rendelet 5. (3) bekezdéséhez A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át szociális bizottságára: Az e rendeletben szabályozott: - étkeztetés megállapítása iránt benyújtott kérelmek elbírálása. 20
2. számú melléklet a 8/2011. (VI.07.) számú önkormányzati rendelethez A rendelet 5. (3) bekezdéséhez A Képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre: Az e rendeletben szabályozott : - temetési segély, - köztemetés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - közösségi ellátások - támogató szolgáltatás - nappali ellátás megállapítása iránt benyújtott kérelmek elbírálása. - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmenti segély, - utazási támogatás, 21
3. számú melléklet a 8/2011. (VI.07.) számú önkormányzati rendelethez A szociálpolitikai kerek asztal képviselői: A rendelet 44. (3) bekezdéséhez - Aba Nagyközség Önkormányzata Szociális Bizottságának elnöke, - Aba Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szociális ügyintézője - az oktatási nevelési intézmények vezetői illetve gyermekvédelmi felelősei - a Jobb Otthon Alapítvány Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának munkatársai - Háziorvosok és a védőnők 22
4. számú melléklet a 8/2011. (VI.07. ) számú önkormányzati rendelethez LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező neve:. anyja neve:.. születési helye, ideje:... lakcíme: családi állapota: Nyilatkozat a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyekről és jövedelmekről Rokonsági Név Születési hely szül.idő Anyja neve jövedelme fok Ingatlan adatai A kérelmező által lakott lakás nagysága:.. m2 Lakáshasználat jogcíme: - -főbérlő, főbérlő - - - Nem saját tulajdon esetén a tulajdonos neve: címe: Vagyon hasznosításából, bérbeadásból származó jövedelmem: VAN:.Ft/hó, NINCS Tulajdon fajtája Családi ház, öröklakás Üdülő telek, hétvégi ház Garázs egyéb ingatlan Gépkocsi tipusa Nyilatkozat az egy háztartásban élő személyek vagyoni helyzetéről alapterülete Címe m2 kora: (év) szerzési éve: becsült forgalmi értéke becsült forg. értéke (Ft.) szerzési éve 23
Lakásfenntartás havi költségei: - Lakbér összege: Ft. - Lakáscélú pénzintézeti és munkahelyi kölcsön törlesztő részlete: Ft. - Albérleti díj havi összege: Ft. - 12 havi fűtési díj egy hóra eső összege: Ft. - Egyedi fűtés esetén (olaj, fa, szén): Ft. - Villanyszámla: Ft. - Gázszámla Ft. - Víz- és csatornadíj: Ft. - Szemétszállítási díj: Ft. kiadás összesen: Ft. Alulírott kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes és hozzátartozóim adatait a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezeljék. Számomra kedvező döntés esetén fellebbezési jogomról lemondok. (megfelelőt x-el jelölni!) igen nem A b a,..év..hó nap ------------------------------------------------- aláírás 24
5. számú melléklet a 8/2011. (VI.07. ) számú önkormányzati rendelethez KÉRELEM átmeneti segély igényléséhez Alulírott Név: Születési neve : Anyja neve: Születési helye: ; év hó nap Aba utca/út szám (a kérelmező tartózkodási helye: ) alatti lakos kérem, hogy részemre átmeneti segélyét állapítson meg Aba Nagyközség Önkormányzatának Szociális Bizottsága. A közös háztartásban élők száma: fő Nyilatkozat az együttélő családtagokról rokonsági fok: név: születési hely: születési idő: anyja neve: A segélykérés részletes indoklása: 25
Nyilatkozat a kérelmezőnek, a házastársának (élettársának) és vele egy háztartásban élő gyermekeinek a havi jövedelméről A jövedelem típusa kérelmező házastársa (élettársa) gyermekei 1.Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból Származó 2.Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3. Alkalmi munkavégzésből származó 4. Táppénz, gyermekgondozási Támogatások 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 6. Önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 7. Egyéb jövedelem 8. Összes jövedelem Alulírott kijelentem, hogy fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat (hozzátartozóm adatait) a jogosultság megállapítása és teljesítése céljából kezeljék. Számomra kedvező döntés esetén fellebbezési jogomról lemondok. (megfelelőt x-el jelölni!) igen nem Aba, 20 hó..nap.. kérelmező aláírása TÁJÉKOZTATÓ A kérelemhez mellékelni kell: 1.) a kérelmező és a vele egy háztartásban élők a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett valamennyi jövedelméről 1 hónapnál nem régebbi nettó jövedelemigazolását, vagy annak fénymásolatát: 2.) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásban életvitelszerűen vele együttlakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az arról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozathoz csatolni kell a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy munkanélküli járadékra illetve más munkanélküli ellátásra nem jogosult, valamint arról, hogy együttműködési kötelezettségének eleget tesz. 3.) 16 éven felüli gyermek iskolalátogatási igazolását: 4.) a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást (orvosi igazolást, rendőrségi jegyzőkönyvet): A kérelmet átvettem: Aba, 20 26