I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai 5 I. The Researches of the István Bethlen College

Tartalom Tartalom Table of Contents Az Economica folyóirat céljai és közlési feltételei 3 The Objecti ves of and the Requirements for the Publicati on of the Journal Entitled ECONOMICA I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai 5 I. The Researches of the István Bethlen College Horváthné Kökény Annamária Bálint Ádám Csajbók Róbert Komláti Lili: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban 5 Financial Planning in Different Household Life Cycles Márkus Sheilla Rebecca Medgyaszai Zsolt Szentesi Ibolya: A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők adóváltozások az elmúlt 5 évben 16 Environmental Factors Affecting the Competitiveness of Enterprises Changes in Taxation in the last 5 years. Pólya Éva Bata Melinda: Vásárlási szokások vizsgálata élelmiszer termékek esetében 24 The Examination of Buying Habits in the Case of Hungarian Food Products Pólya Éva Forró Csilla: Gyermekek vásárlási szokásainak vizsgálata 28 The Examination of Children s Buying Habits Pólya Éva Kondacs Réka: Nők vásárlási szokásai kozmetikai termékek esetében 32 Women s Buying Habits in the Case of Cosmetic Products Pólya Éva Kovács Éva: Tejtermékek fogyasztói magatartás vizsgálata 35 The Examination of Consumer Behaviour in the Case of Dairy Products Gácsi Zsanett Kiss Viktória Horváth Marianna: Válsághatások a szállítmányozásra 38 The Effects of Crisis on Transport Szűcs Róbert Sándor Krikuska Anett: Árucímkék a fogyasztó szemszögéből 50 Food Labels from the Point of View of Consumers Szűcs Róbert Sándor Széll Enikő: Az anyai szerepkör a gyermekek egészségtudatos fogyasztói szocializációjában 58 The Mother s Role in the Health Conscious Consumer Socialization of Children II. TDK Műhely 67 II. The Workshop of the Scientific Circle of Students Martincsek Zsolt: A gyulai négycsillagos wellness szállodák weboldalainak elemzése 67 The Analysis of Four Star Wellness Hotels Websites in Gyula (Folytatás a 2. oldalon) 1

Tartalom Eszéki Gergő: Az ízesített sörök bevezetésének csatornamenedzsment szempontú vizsgálata 74 The Analysis of the Introduction of Flavored Beers by Channel Management Tools Mozsár Anna: Csokoládé fogyasztás vizsgálata a Jászságban élő huszonéves fiatalok körében 82 The Examination of Chocolate Consumption in Jászság among Young People in their Twenties III. Új kutatási témák a Szolnoki Főiskolán 92 III. New Research Topics of College of Szolnok Csatlós Krisztina: Az afroamerikai angol dialektus irodalmi ábrázolásának és fordításának nyelvészeti elemzése angol magyar párhuzamos korpuszok vizsgálatának módszerével 92 The Linguistic Analysis of the Literary Portrayal and Translation of the Black English Vernacular Dialect on the Basis of English Hungarian Parallel Corpora Boda Tímea: Az Innováció a vidék fejlődésének kulcstényezője 102 Innovation is a Key Factor in the Development of the Countryside Huff Endre Béla: A designer mérnök mezőgép-tervezési szempontjai 110 A designer mérnök mezőgép-tervezési szempontjai Szakács Attila Szakács Zsolt: Startup megoldások a termékfelelősség, az agribusiness és a biztosítás területén 123 Start-up Solutions in the Field of Product Liability, Insurance, and Agribusiness Szarvák Tibor Tóth János: Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identitásának szociológiai kérdései Magyarországon 129 Identity Awareness in the Melting-Pot - The Sociological Questions of the Identity of the Croatian Minority in Hungary Molnár Edina Bozorádi János Márkus Erika: Bűnmegelőzés, áldozatsegítés, ifjúságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében 142 Crime Prevention, Victim Support, Youth Defence in Jász-Nagykun-Szolnok County Szerzőink 159 Our authors 2

Küldetésnyilatkozat Az ECONOMICA folyóirat céljai és közlési feltételei Az Economica a Szolnoki Főiskola kiadásában negyedévenként megjelenő tudományos folyóirat, szerkesztősége számára a Szenátus teljes körű szellemi függetlenséget, szabadságot biztosít. A szerkesztés során a tudományosság és a minőség elvét, az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának a folyóiratokra vonatkozó követelményeit kívánjuk érvényesíteni. Az intézmény arculatának, képzési területeinek, szakjainak megfelelően elsősorban gazdaságtudományi, gazdaságmatematikai és elemzési, gazdaságinformatikai, a gazdasághoz kapcsolódó társadalomtudományi, regionális tudományi, műszaki, agrár- és más természettudományi - kivételes esetben az adott idegen nyelven megírt nyelvtudományi - témákkal foglalkozó publikációkat jelentetünk meg. A főiskola kutatóin, tudományos műhelyein túl folyóiratunk nyitva áll a szélesebb megyei, országos, és nemzetközi szakmai közvélemény reflexióinak, publikációinak közlésére is. Befogadunk angol, német, valamely újlatin és orosz nyelven megírt munkákat is, amelyhez azonban magyar nyelven részletesebb cikkismertetőt kell csatolni. Általános közlési-szakmai feltétel, hogy a szerző a tanulmányában, cikkében korábban nem publikált, új eredmények formájában kifejtse, elemezze a választott témája közgazdasági aspektusát, összefüggéseit is. Meghatározott terjedelmi és formai követelmények alapján (ezek Ajánlás a szerzőknek címmel a honlapunkon megtalálhatók), az Akadémia, illetve az egyetemi doktori iskolák szabályzata szerint lektorált, angol nyelvű áttekintéssel ellátott tanulmányokat, cikkeket adunk ki. Az Economica fő törekvéseinek egyike az, hogy a felsőoktatási társintézmények, más kutatóhelyek munkatársainak közreműködésével időközönként kitekintsen Magyarország, Európa egy-egy térségének gazdasági, társadalmi, környezeti problémáira, illetve regionális, világgazdasági összefüggéseire is. Ennek révén Olvasóink, tanáraink, tudományos műhelyeink, diákjaink újabb és újabb hazai tudásforrásból meríthetnek és reményeink szerint - részeseivé válhatnak a tudományos intézmények és a különböző tudományterületek közötti oly kívánatos dialógusnak. A Vendégfejezet ezt az ügyet igyekszik szolgálni. A főiskola oktatási és értelmiség-nevelési, tehetséggondozási programjához csatlakozunk azzal, hogy tanáraink és diákjaink közös szellemi térben, az Economica-ban is egymásra találjanak. A hallgatói önkormányzat támogatásával készülő TDK Műhely ad lehetőséget arra, hogy diákjaink kutatási eredményeiket rendszeresen publikálhassák. A szerkesztőség minden kutató dolgozatát szívesen látja a folyóirat lapjain. A beküldött írásokra a lektori vélemény figyelembevételével is közlési kötelezettséget azonban nem vállalunk. A szerzőknek garantáljuk, hogy a meghatározott terjedelmi és formai követelmények alapján benyújtott, és a szerkesztőségi munka után az általuk közlésre jóváhagyott szöveget, illusztrációkat jelentetjük meg nyomtatásban és elektronikus formában egyaránt. A közlés nem jelenti azt, hogy a tanulmány/cikk minden gondolatával a szerkesztőség egyetért, ezért tudományos igényességű vitaanyagoknak, válaszoknak is helyt adunk. Folyóiratunk a szerzőknek nem tud honoráriumot fizetni, ellenben a megjelenő folyóiratszámból két tiszteletpéldányt kapnak, és tanulmányuk a szerkesztőség gondozásában felkerül a főiskola honlapján keresztül a világhálóra is. A szerkesztőbizottság 3

Küldetésnyilatkozat The Objectives of and the Requirements for Publication of the Journal Entitled ECONOMICA Economica is a scientific journal that is published by the College of Szolnok every quarter-year; the Senate, the decision-making body of the College ensures the editorial board s complete intellectual independence and freedom. We wish to assert the principles of erudition and scientific quality in our editorial work and also the requirements of the Economic Science Qualification Committee of the Hungarian Academy of Sciences (HAS) regarding the requirements for journals. We issue publications dealing primarily with the topics of economic sciences, economic information science, social sciences related to economics, regional science, engineering, agriculture, and other scientific topics and in special cases publications on linguistics written in the language in question in accordance with the profile, the fields of education, and the majors of the institution. In addition to the researchers and scientific workshops of the College our journal is open for the publication of the reflections and the papers of the wider county, national, and international professional public opinion. We also accept papers written in English, German or in any Romance language and in Russian; and in this case a detailed Hungarian summary has to be attached to the paper. It is a general professional requirement for publication that the author should also explain and analyse in his/her study or article the economic aspect and the interdependencies of his/her chosen topic in the form of new research findings that had not been published before. We publish studies and articles on the basis of well-defined volume and formal requirements (they can be found on our homepage under Recommendation to our Authors ), which had been proofread according to the regulations of the Hungarian Academy of Sciences and of doctoral schools and are supplied with an abstract in English. One of the main aspirations of Economica is to give an insight into the economic, social, and the environmental problems of Hungary and Europe, and their regional and world economic interconnections with the contribution of the researchers of other institutions of higher education and research centres. By these means our Dear Readers, professors, scientific workshops, and students can go to newer and newer Hungarian sources and - we are in the hope that - they can take part in the so much desirable dialogue between scientific institutions and various scientific fields. The Guest Chapter strives to serve this cause. We join the training and intelligentsia educational programme of the College by providing an opportunity for our teachers and students to find one another in the common mental sphere of Economica. The Chapter of the Workshop of the Scientific Circle of Students prepared with the support of the student selfgovernment gives an opportunity to students to regularly publish their research results. The editorial committee welcomes each researcher s papers on the pages of the journal. We do not take the obligation even when taking the reader s opinion into account to publish the papers sent to us. We can assure our authors that we publish, both in print and on the Internet, the texts and illustrations that meet the volume and formal requirements of the editorial committee and have been approved in the course of the editorial work. The publication of a paper does not mean that the editorial committee agrees with all the thoughts of the study or article; thus we give place to scholarly topics of debate and answers. Our journal is not in the position to pay a fee to our authors, but they get two complimentary copies of the journal and their study is published on the Internet via the homepage of the College under the editorship of the editorial committee. 4

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai Horváthné Kökény Annamária Bálint Ádám Csajbók Róbert Komláti Lili Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban Horváthné Kökény, Annamária Bálint, Ádám Csajbók, Róbert Komláti, Lili: Financial Planning in Different Household Life Cycles Households are characterised by different life cycles with different income structures and expenses. They have to be considered and planned in time, so that their financial background can be ensured. Regarding efficiency households are able to make their optimal choices from different alternatives on the basis of their own system of objectives. In many cases households are unable to make these effective decisions, which is usually due to the low level of their financial culture. There are certain points in people s lives when it is useful to have a large amount of savings. One of these points is the old age when people cannot earn a sufficient amount of money. The other one takes place when someone starts his or her career or a family and when they make a living so as to be able to support themselves. One alternative of household life cycles is to set up their own business and operate it. Even during the operation of enterprises we can differentiate several life cycles. Households taking up enterprises are usually able to plan the necessary financial background to launch their businesses and to prepare business plans for a profitable operation as well as adjust them to changes, which is not an easy task. In our research we write about savings and we describe their roles in given life cycles. This writing includes some important elements of our research. Keywords: life cycle; tax allowances; state support; savings; self-care; financial planning ÁTTEKINTÉS A háztartásokat különböző életciklusok jellemzik, más-más bevételi is kiadási szerkezettel. Ezeket szükséges időben átgondolni, megtervezni, hogy azok pénzügyi fedezete biztosítható legyen. Hatékony esetben a háztartások képesek saját célrendszerük alapján a különböző alternatív lehetőségek közül meghozni a mindenkori optimális választásukat. Sok esetben a háztartások nem tudják meghozni ezeket a hatékony döntéseket, ami többnyire a pénzügyi kultúrájuk alacsony szintjére vezethető vissza. Az emberi életnek több olyan fő szakasza van, amelyben hasznos, ha az ember nagy összegű megtakarítással rendelkezik. Az egyik az időskor, amikor már egyáltalán nem vagy kevésbé alkalmas az egyén arra, hogy megélhetését biztosító munkajövedelemre tegyen szert. A másik a pályakezdés, családalapítás, önálló lakhatás biztosítása és az egzisztenciateremtés időszaka. A háztartások életciklusának egyik alternatív lehetősége a saját vállalkozás alapítása és annak nyereséges működtetése, ami sokszor nem egyszerű feladat. Tanulmányunkban a megtakarításokról írunk és az egyes életciklusokban betöltött szerepét mutatjuk be. Írásunk a kutatómunkánk néhány fontos elemét tartalmazza. Kulcsszavak: életciklus; adókedvezmény; állami támogatás; megtakarítás; öngondoskodás; pénzügyi tervezés; ELMÉLETI BEVEZETŐ A megtakarításoknak nagyon széles elméleti háttere van. Sok szerző vizsgálta e kérdést. Többnyire abból indulnak ki, hogy a gazdaság egészének működését alapvetően befolyásolja az egyes individuumoknak az a döntése, hogy rendelkezésükre álló jövedelmüknek mekkora hányadát fordítják folyó fogyasztásra, és ezzel komplementerként mennyit takarítanak meg. 5

Horváthné Bálint Csajbók Komláti: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban Az így képződő megtakarítások aztán (manapság már legfőképpen a pénzpiacok révén) nélkülözhetetlen alapját képezik a vállalkozói szféra beruházásainak. Arról azonban, hogy milyen belső indíttatás alapján hozzák meg a gazdasági szereplők megtakarítási döntéseiket, már megoszlanak a vélemények. A ma klasszikusnak nevezett közgazdaságtan elméleti rendszerét a Say-törvény hatja át, mely szerint minden áru vételára teljes egészében keresletet jelent más áruk iránt. A neoklasszikusok gondolkodása szerint az egyén hedonista, jövedelmét teljes egészében elkölti, erről csak akkor mond le, ha a kamat révén a jövőben nagyobb hasznosságra tehet szert. Keynes szemléletében ez az attitűd gyökeresen megváltozik. Nála a kamat más funkciója miatt sem lehetne a megtakarítást csak a kamatból levezetni: Keynes elméletében a kamat a likviditásról való lemondás jutalmaként jelenik meg, ha tehát a fogyasztó a hasznosság alapján csoportosítja jövedelmét az egyes időszakok között, akkor ez nem lehet az egyetlen meghatározó, más ösztönzésre is szükség van ahhoz, hogy megtakarítson. Keynes ennél tovább megy, a megtakarítást nem úgy fogja fel, mint a fogyasztás olyan csökkenését, amit az egyén a jövőbeli többletfogyasztással helyettesít, hanem vagyon létrehozásaként, amelyet valamikor a jövőben nem specifikált javakra költhet majd el. Ilyenformán a megtakarításnak objektív és szubjektív tényezőit különbözteti meg. Objektívek az olyan befolyásoló tényezők, mint a reáljövedelem nagysága, a bruttó és a nettó jövedelem közötti különbség, az egyén időpreferenciája (a jelenbeli és a jövőbeli javak cserearánya ), szubjektívek pedig a tartalékolás előre nem látott esetekre, függetlenség, önállóság elérése, örökhagyási szándék, a spekulációs lehetőségek kihasználásának biztosítása. Keynes elméletében a fogyasztó nem dönt racionálisan abban az értelemben, ahogyan ezt a neoklasszikusok gondolták: döntésében szerepet kap az óvatosság, az előrelátás, a fösvénység, a büszkeség motívuma is. A megtakarítási döntés már nem egyetlen változó, a kamatláb 6 függvénye, hanem számtalan külső-belső tényező játszik szerepet benne. Az életciklus-elmélet a Keynesi gondolatokkal szembeni egyik legfőbb ellenvetése az, hogy nem veszi figyelembe azt az alapvető emberi tulajdonságot, hogy a fogyasztást időben elsimítani igyekszünk. Ezt a megfontolást veszi figyelembe Modigliani és Brumberg életciklus elmélete. Abból indulnak ki, hogy az egyén tulajdonképpen egy fogyasztási pályát tervez meg egész életére, azaz igyekszik fogyasztását időben elsimítani. Ez abban az esetben igaz, ha érvényesül Gossen I. törvénye, tehát a fogyasztás határhaszna minden időszakban csökkenő. Így a fogyasztó egységnyi fogyasztásról való lemondással a jelenben nem nyer ugyanakkora hasznosságot a jövőben, célja ezért egyértelműen az lesz, hogy fogyasztását egyenletessé tegye. Azt tervezi, hogy élete során megszerzett jövedelmét úgy osztja majd el, hogy stabil életszínvonalat, állandó fogyasztást biztosítson magának. A permanens jövedelem hipotézis elmélete Milton Friedman nevéhez köthető. Friedman két alkotóelemre bontotta a megtermelt jövedelmet: permanens és átmeneti jövedelemre. A permanens jövedelem a jövedelem azon része, amelyről az emberek azt gondolják, hogy a jövőben is fennmarad. Az átmeneti jövedelem pedig az, amely nem áll rendelkezésre tartósan. Friedman meglátása az, hogy a fogyasztás mindenekelőtt a permanens jövedelemtől függ, mert a fogyasztók a hitelfelvétellel és megtakarításaikkal igyekeznek egyenletesebbé tenni fogyasztásukat, válaszul a jövedelem átmeneti változásaira. A permanens jövedelem hipotézis tehát arra világít rá, hogy a fogyasztás függ az emberek várakozásaitól. A közelmúltban folytatott kutatások ezt a szemléletet a racionális várakozások feltevésével ötvözték. E szerint az emberek minden rendelkezésre álló információt felhasználnak, hogy optimális előrejelzéseket adjanak a jövőre vonatkozóan. Hogyan döntik el a háztartások, hogy jövedelmük mekkora részét fogyasszák el ma, és menynyit tegyenek félre belőle? Ez a probléma mikro ökonómiai természetű, mert a döntéshozók

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai egyéni viselkedésére irányul. A kérdés megválaszolása azonban a makro ökonómia szempontjából is fontos. A háztartások döntései hosszú távon és rövidtávon egyaránt befolyásolják a gazdaság egészének működését. A makrogazdasági megtakarítások a magánszféra és az állam megtakarításaiból tevődnek össze. A megtakarítások a jövedelmektől és a fiskális politikai változóktól függnek, azaz az állam milyen adó és kiadás politikát folytat. A makro ökonómia egyik alaptétele az, hogy a megtakarítások a beruházások forrásai. Megtakarítás és a beruházás is értelmezhető úgy, mint valaminek a kereslete és kínálata. A megtakarítás a hitelkínálat, az emberek kölcsönadják megtakarításaikat a beruházásokhoz, vagy betétként elhelyezik a bankban, amely tovább hitelezi azokat. A beruházás adja a hitelkeresletet. Mivel a beruházás a kamatlábtól függ, a hitelek iránti kereslet is ennek függvénye. A kamatláb úgy alakul, hogy a beruházás egyenlő legyen a megtakarítással. Ha a kamatláb túl alacsony, a kibocsátás nagyobb részét kívánják beruházásra fordítani, mint amennyi az emberek szándékolt megtakarítása. Ilyenkor a hitelkereslet meghaladja a hitelkínálatot, a kamatláb emelkedik. Azonban ha a kamatláb túlságosan magas, a megtakarítás nagyobb a beruházásoknál. Mivel a hitelkínálat nagyobb, mint a hitelkereslet, a kamatláb csökken. Egyensúlyi kamatláb ott alakul ki, ahol a megtakarítások megegyeznek a beruházásokkal. 1 MEGTAKARÍTÁSOK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A kutatócsoportunk egyik tagja, Bálint Ádám több éve vizsgálja a megtakarítások alakulását Magyarországon. A megtakarítások és a GDP közötti összefüggést vizsgálva 16 év adatai 1 N. Gregory Mankiw: Makroökonómia, Budapest, Osiris Kiadó, 1999 alapján az alábbi tendenciák figyelhetők meg. A megtakarítások 0 és 13 % között ingadoztak. A magyar gazdaság hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. A lakosság és az állam ismét kénytelen a lehetőségeiken belül élni, miután a külföld megvonta azt a biankó csekket, amelyet a 2000-es években használtunk nagy gyakorisággal. Az elmúlt néhány év tudatosította a magyar lakosság és a politikai elit java részében, hogy a takarón túli nyújtózás olykor veszélyekkel jár. Mindennek első korai jelei már a megtakarításokon is látszanak. A hitelből finanszírozott majd egy évtized a beruházási klíma fokozatos romlásához, a növekedési potenciál romlásához vezetett. E tekintetben a magyar mentalitás az angolszász mintát követte, szemben a magas megtakarításokkal rendelkező, ma a világgazdaság motorját adó német, kelet-ázsiai, kiemelten kínai (20 százalékos GDP-arányos lakossági megtakarítás) mintával. Az elmúlt két évben a helyzet gyökeresen megváltozott. A lakossági megtakarítások a megelőző időszak alacsony (2003-ban negatív) megtakarítási rátái után ismét dinamikusan emelkedni kezdtek, 2010 első félévében a GDP 4-5 százalék körüli szintjére. Ez családonként évente átlagosan félmillió forintos éves megtakarítást jelent. A megtakarítási ráta javulása elsősorban annak köszönhető, hogy az adósok egy része visszafizeti hiteleit, illetve ami hitel lejár, a helyett kevesebb hitelt vesznek fel. 2 A jelenlegi kormányzati gazdaságpolitika a magánnyugdíj pénztári megtakarítások jelentős részét államosította, ezért erre a megtakarítási formára a jövőben kevesen számíthatnak. Igaz azonban az is, hogy olyan megtakarításból, amely a közelmúltban tapasztalt sokkok alkalmával tudna áthidaló puffert jelenteni a meg- 2 http://www.mfor.hu/cikkek/a_lakossagi_ megtakaritasokban_rejlik_a_magyar_gazdasag_jovoje. htm, Letöltés dátuma: 2010. november 8. 7

Horváthné Bálint Csajbók Komláti: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban takarítóknak, ma még csak nagyon kevés képződik. A befektetési jegyeken kívül lényegében minden egyéb pénzügyi eszköznek a felhalmozása az elmúlt két évben mélyrepülést vett: az életbiztosítások az adókedvezmény megszűnésével, a tartósan lekötött betétek pedig a hozamok versenyképtelenné válásával marginalizálódtak a megtakarítási döntésekben. A megtakarítások alakulásának fontos eleme a hitelezési aktivitás. Ugyanakkor összefüggés van a reáljövedelmek és a megtakarítás alakulása között. Úgy látszik, hogy a lakossági jövedelmek emelkedését viszonylag stabilan követik a nominális megtakarítások 1999 elejéig, azután azonban a megtakarítási hajlandóság folyamatosan mérséklődik. A megtakarítási hajlandóság csökkenését valószínűleg nem írhatjuk teljesen a hitelezés megélénkülésének rovására, hiszen a bruttó megtakarítások esetében is hasonló tendenciák figyelhetők meg. A 2000-es évek elején a megtakarítások drasztikus visszaesése játszódott le. Ennek oka valószínűleg a hitelállomány számottevő növekedése volt. A gazdaságpolitika számos eszközzel ösztönözte a lakásépítést, a lakosság jövedelmi várokozásai kedvezőek voltak. A lakossági hitelezési aktivitás szükségképpen élénkíti a banki kapcsolatokat, valamint a lakáshitelezés esetében a banki megtakarításokat is emeli, addig, amíg a pénzeket lekötik. A pénzintézeti aktivitás együtt mozog a banki reálbetéti kamatokkal. A háztartások megtakarítása a munkajövedelmük alapján is rendkívül nagy eltéréseket mutat a vizsgált időszakban. Míg 1990-ben több mint 18%-ot takarítottak meg, addig 2003-ban a nullához közelített ez az érték. 2004-ben ismét megugrott, a 12%-t is meghaladta, 2005 után viszont ismét jelentős visszaesés tapasztalható. Ez a visszaesés a gazdasági válság kirobbanásáig tartott. A válság időszakában a megtakarítások ugrásszerű növekedése figyelhető meg, amely a korábban leírt okokra vezethető vissza, különösen a 2010-es év 12%- os megtakarítása. 1. ábra. A háztartások megtakarítása Magyarországon a rendelkezésre álló jövedelem függvényében 1998 és 2012 között Forrás: MNB adatok alapján saját szerkesztés Jóléti társadalmakban kimondható, hogy a jövedelem 10-20%-ának megtakarítása nem igazán jelent lényeges, az életszínvonalon is érezhető lemondást. Ahogyan egy kissé közhelyesen fejezik ki, a nettó bér 10%-a különösebb erőfeszítés nélkül is megtakarítható, ha nem kenyérre kell. Ebből kiindulva, és feltételezve, hogy hazánk a jóléti államok közé sorolható, kimondhatjuk, hogy ekkora hányad megtakarítása csak szándék kérdése. Így a pénzügyileg is tudatosabb csoportok, amennyiben nem a létminimumon tengődnek, a rendelkezésükre álló jövedelmük bizonyos hányadát évről évre félreteszik, s ezzel megállapítható, hogy mennyire tartják fontosnak az anyagi biztonságot. Az MNB adatai alapján azt vizsgáltam, hogy a keresetekből mennyit fordítanak fogyasztásra és megtakarításra. A 90- es évek elején azt láthatjuk, hogy a fogyasztás 8

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai 2. ábra. A háztartások megtakarítása Magyarországon a háztartások munkajövedelmének függvényében 1999 és 2012 között lényegesen meghaladta a keresetek összegét. Ennek oka az lehet, hogy a lakosság rendelkezett béren kívüli jövedelmekkel, amit fogyasztásra fordított. A vágtató infláció időszakában nem mondtak le a korábbi fogyasztási szokásaikról, így az egyéb tartalékaikat is fogyasztási célokra fordították. 2004- től figyelhetjük meg, hogy a keresetek fogyasztásra történő fordítása 100% alá csökkent, 2011-ben mintegy 65 %. Forrás: MNB adatok alapján saját szerkesztés 4. ábra. A vállalkozások megtakarítása Magyarországon a GDP százalékában 2010 és 2012 között Forrás: MNB adatok alapján saját szerkesztés A megtakarítások aránya mintegy 20%-os szintről indult. 2003-2004-ben a megtakarítások a nullához közelítettek a gazdaságban. A világgazdasági válság idején is alacsonyak voltak, napjainkban arányuk növekedésnek indult. A 3. számú ábrán a háztartások megtakarítását látjuk. A kormányváltás előtti hónapokban a megtakarítási ráta jelentősen növekedett. Ez valószínüleg a fogyasztói várakozásokkal függ 3. ábra. A háztartások megtakarítása Magyarországon a GDP százalékában 2010 és 2012 között Forrás: MNB adatok alapján saját szerkesztés össze. Ha a jövőt pesszimistának ítélik meg, kevesebbet fogyasztanak, többet takarítanak meg. A választások után a fogyasztói bizalom erősödött, ami a megtakarítási ráta csökkenésével mérhető. 2011 januártól azonban a megtakarítási ráta ismét növekedett, 2012 szeptemberére a GDP arányában a 8 százalékot is meghaladta.a 4. számú ábra a vállalatok megtakarítását mutatja a GDP arányában. 9

Horváthné Bálint Csajbók Komláti: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban A választások előtt a vállalkozások a nyereségük 5 százalékát takarították meg. A választások után -2 százalékra esett vissza, amely arra utal, hogy több hitelt vettek fel, mint amennyit megtakarítottak. Egy hónap alatt azonban viszszatért a kiinduló szintre, és ez 2011 decemberéig nem is változott. 2011 végétől azonban a megtakarítási ráta jelentősen emelkedett, 2012. márciusban elérte a 8 százalék körüli értéket, ami az év közepéig (eddig álltak rendelkezésemre adatok) meg is maradt. ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS PÉNZTÁRAK A kutatócsoport vezetőjének, Horváthné Kökény Annamáriának a kutatási témája: Az állami szabályozás hatása a lakosság hosszú távú megtakarításaira. Kutatása során a lakosság hosszú távú öngondoskodási szokásait, az azt befolyásoló állami ösztönző rendszer alakulását, az állam célirányos befolyásoló szerepét a háztartások pénzgazdálkodására, valamint ezek hatását elemzi. Ennek részeként a személyi jövedelemadó adókedvezményeinek lehetőségeit és azok alakulását is vizsgálja. Fontos, hogy az adórendszer az állami nyugdíjak kiegészítéseként támogassa az öngondoskodási és egészségmegőrzést elősegítő célokat. Ezek egyik lehetősége a magánszemélyek személyi jövedelemadózási és a munkáltatók járulékfizetési kedvezményei. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működését az 1993. évi XCVI. törvény szabályozza, amely szerint a szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. A biztosítópénztárak célja, hogy törvényes formát adjanak az öngondoskodásnak. Meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része. Az önkéntes pénztári tagság nem kötelező, a pénztárba önkéntes alapon lehet belépni. A 16. életévet betöltött magánszemély már létesíthet pénztári tagságot. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. Havi rendszerességgel a tagok tagdíjat fizetnek, amelynek egy része a pénztár működési költségeit fedezi. Ennek mértéke a tagok éves befizetési összege alapján változik, illetve teljesen pénztárfüggő. A tagdíj legkisebb mértékét a pénztárak alapszabályai tartalmazzák, amit minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. A tag saját elhatározása alapján a tagdíjon kívül további összegeket is fizethet be. Az egyéni tagdíj, az esetleges munkáltatói hozzájárulás, a negyedévenként jóváírt hozamok, az értékelési különbözetek, valamint a személyi jövedelemadó kedvezményeként jóváírt összegek kerülnek jóváírásra az egyéni számlákon. Az egészségpénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek: 1. Fedezeti tartalék, amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik, 2. Működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza, 3. Likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. Hazánkban háromféle önkéntes pénztár létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. 2011. január 1-jétől a pénztárba való befizetések után már nem 30 százalék, hanem csak 20 százalék az adókiutalás mértéke, bár összegszerűen változatlan maradt, maximum 100000 forint, kivéve, ha az adózó 2020. január 1-je előtt nyugdíjba vonul, mivel az ő esetükben ez az összeg maximum 130000 forintot. Nyugdíj és egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári együttes tagságok esetén ezek az összegek továbbra is 120000, illetve 150000 forint. Az adókedvezmény jövedelemkorlát nélkül igénybe vehető azok számára, aki felelőséggel gondolkodik saját maga és családja életéről, jövőjéről. 10

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR Az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíjas éveink jövedelem-kiegészítésére szolgál. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság nem kötelező, a pénztárba önkéntes alapon lehet belépni. Havi rendszerességgel a tagok tagdíjat fizetnek, amelynek egy része a pénztár működési költségeit fedezi. Ennek mértéke a tagok éves befizetési összege alapján változik. A tagdíj legkisebb mértékét a pénztárak alapszabályai tartalmazzák. A működési költség feletti rész a tagok egyéni számláin kerülnek nyilvántartásra. Ezek befektetései révén a tagokat hozamok illetik meg, amely ugyancsak az egyéni számlákon kerülnek jóváírásra, negyedéves rendszerességgel. A pénztártagok választhatnak, általában több, különböző befektetési portfólió közül, a hozamelvárásaik és kockázatviselési hajlandóságuk alapján. Az egyéni tagdíj, az esetleges munkáltatói hozzájárulás, a negyedévenként jóváírt hozamok, az értékelési különbözetek, valamint a személyi jövedelemadó kedvezményeként jóváírt összegek kerülnek jóváírásra az egyéni számlákon. A törvény által megjelölt kötelező várakozási idő 10 év. A várakozási idő a tagsági viszonynak a belépéstől számított azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat. A felhalmozási időszak pedig a tagsági viszony létesítésétől a nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedő időszak. 10 év várakozási időszak letelte után a magánszemély választhat, hogy változatlan feltételekkel, vagy tagdíj fizetése nélkül továbbra is tag marad, vagy a pénztártagságát változatlan formában folytatja, de legfeljebb háromévente egy alkalommal az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felveszi, vagy tagsági viszonyának megszüntetésével kilép. A várakozási idő elérése után az 1993. évi XCVI. törvény 47. -a alapján mind a négy lehetőséggel élhet az adózó, de nem egyforma adózási feltételekkel. Ennek szabályairól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik. A kötelező 10 éves várakozási idő eltelte után az egyéni számlánkon jóváírt hozamokat és értékelési különbözeteket részünkre adómentesen kifizetik, amit akár 3 évente megismételhetünk. A kifizetésre kerülő tőkerész viszont az összevont adóalapba tartozik. 10 év várakozási idő után évente 10 százalékkal csökkenteni lehet a nyugdíjpénztári kifizetés öszszegét a jövedelem megállapításánál, de 2007. január 1-jétől csak a mindenkori havi befizetés utáni 10 év elteltével. A pénztártagot a személyi jövedelemadó előleg levonásán túl még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettség is terheli az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján, melyet az adózónak magának kell bevallania és megfizetnie a személyi jövedelemadó bevallásának benyújtásával egyidejűleg. Az EHO alapja megegyezik a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Ez a törvény 1999. január 1-jén lépett hatályba. ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR Az egészségpénztárak célja, az egészség védelme érdekében, a társadalombiztosítás által egyáltalán nem, vagy csak részben támogatott ellátások kiegészítése és az aktív életkorban megjelenő kockázatok csökkentése. Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók házastárs, egyenes ági rokon 3, testvér és élettárs részére. Az egész család egészségmegőrzését, a betegségek megelőzését, illetve azok korai felismerését szolgálják úgy, hogy a betegségekkel kapcsolatos kiadások csökkenjenek. Fontos az egészséges élet- 3 Nagyszülő, szülő, gyermek, unoka 11

Horváthné Bálint Csajbók Komláti: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban mód kialakítása. Az állam is méltányolja az egészségcélú öngondoskodás ezen formáját, adókedvezmény igénybevételének lehetőségével. Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja: 1. Gyógyszertári termékek (Gyógyszerek, OGYI 4 engedélyes gyógyhatású készítmények) 2. Gyógyászati segédeszközök (EMKI 5 engedéllyel rendelkező termékek) 3. Csecsemő- és betegápolási cikkek 4. A szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása 5. Szemüveg, kontaktlencse és tartozékaik 6. Fogászati szűrés, kezelés 7. Egészségügyi és gyógyászati szolgáltatások 8. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek 9. Mozgáskorlátozottak lakókörnyezetésnek átalakítása 10. Vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása. 11. Megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítási költségeinek támogatása. 12. Vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása. 13. Pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások a kieső jövedelem teljes vagy részbeni pótlására betegség miatt keresőképtelenség esetén, 14. Hátramaradottak segélyezése halál esetén 15. Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegségbiztosítások) 4 Országos Gyógyszerészeti Intézet 5 Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet 12 16. Gyógytorna, gyógymasszázs, fizikoterápiás igénybevételének támogatására 17. Otthoni gondozás ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR Az önsegélyező pénztár kiegészíti a többi önkéntes pénztárt, a háztartások különböző élethelyzeteinek pénzügyi támogatását szolgálja. Önsegélyező pénztár által támogatott szolgáltatások köre: 1. A gyermek születéséhez kapcsolódó szolgáltatások, amely a gyermek születésekor nyújtható támogatás. A terhesség ideje alatt, 91. naptól, illetve a szülést követő 120 napon belül lehet igénybe venni. Terhesség alapján igazolt költségek alapján, szülést követően pedig egyszeri támogatásként, számlák bemutatása nélkül számolható el. A befizetések utáni várakozási idő 180 nap. 2. Munkanélküli ellátások, táppénz kiegészítése esetén az eredeti jövedelem és a csökkentett jövedelemrész közötti különbözetre vehető igénybe a szolgáltatás. 3. Tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segély, amely csak a szolidáris alapból folyósítandó, azaz nem az egyéni számlák terhére vehető igénybe. 4. Betegséghez, egészségügyi állapothoz kapcsolódó segélyek 5. Hátramaradottak segélyezése halál esetén 6. Nevelési év-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet, 2013. január 1-jétől. A befizetések utáni várakozási idő 180 nap. 7. Gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása 8. Közüzemi díjak, amely finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai lehet. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. 9. Lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása. A pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a törlesztő részlet mértéke a hitelszerződés aláírásának időpontját követő árfolyamváltozás következtében húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt és a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet, azaz 2013-ban a 98000 forintos minimálbér után 14700 Ft mind az adós, mind az adóstárs részére, amennyiben rendelkeznek önsegélyező pénztári számlával. Az árfolyamgát igénybevétele nem akadálya az igénybevételnek, abban az esetben, ha a törlesztő részlet ebben az esetben is meghaladja a húsz százalékos növekedést. 10. Otthoni gondozás, ahol a gondozott korától függetlenül igénybe vehető a szolgáltatás. 11. Idősgondozás támogatása 12. Temetési támogatás, amely a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén vehető igénybe. Az önsegélyező pénztári szolgáltatásoknál szeretnénk kiemelni a beiskolázási támogatást, amelynek összeghatára 2013. január elsejétől nagymértékben megnövekedett és elszámolhatóak a 25. életévet be nem töltött magánszemély magyarországi főiskolán vagy egyetemen végzett tanulmányok költségei (tandíj, térítési díj, albérleti díj, kollégiumi díj, stb.), függetlenül attól, hogy nappali, esti vagy levelező tagozatra jár. Ez nagymértékben segíti a fiatalok továbbtanulását a mostani, minimális állami finanszírozott férőhely melletti időszakban. AZ ÁLLAM TÁMOGATÓ SZEREPE A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN A DIÁKHITEL LEHETŐSÉGEI A kutatócsoportunk egyik tagja, Komláti Lili a felsőoktatáshoz kapcsolódó állami segítséget, támogatási rendszert kutatja. A magyar felsőoktatásban az állam szerepe mindig jelen volt. A tudományágak gyors fejlődésével és a gazdasági-társadalmi igények növekedésével módosult a képzési idő, illetve sokrétűbbé vált az oktatási rendszer. Egyre indokoltabbá vált az állami szerepvállalás a felsőoktatásban is, amely egybeesett a technikai fejlődés, a létszám, a minőség diktálta költségnövekedéssel, valamint az állami források növekedésével. Az 1993. évi LXXX. törvény megjelenésével önálló törvény született a felsőoktatásról. Ez a törvény lehetővé tette, hogy az állami intézmények mellett magán és egyházi felsőoktatási intézményeket is létesítsenek, működtessenek. A felsőoktatási törvényt 1996-ban módosították. Ekkor jelent meg a kétéves felsőfokú szakképzés és az állami finanszírozás mellett ekkor vált lehetővé a költségtérítéses képzés. A költségtérítéses képzésből adódott a diákhitel konstrukció megjelenése, amely a továbbtanulást segítő állami támogatási rendszer. 2001. április 27-én alakult meg a Diákhitel Központ, amely a diákhitelezést bonyolítja le. A társaság alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója az Oktatási Minisztérium. 2001. június 30-án jelent meg a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 119/2001. (VI. 30.) kormányrendelet. Jelenleg megkülönböztetjük a diákhitel 1 és diákhitel 2 konstrukciókat. Mindkettőre jellemző az állami szabályozás és támogatás. A legfőbb azonosság, hogy nincs szükség kezesre, bárki igényelheti, aki a hazai felsőoktatásban részt vesz, nincs hitelbírálat és bármikor díjmentesen előtör- 13

Horváthné Bálint Csajbók Komláti: Pénzügyi tervezés a különböző életciklusokban 5. ábra: A startup vállalkozás életgörbéje Forrás: http://insiderblog.hu/hazai-palya/2012/08/14/startup-kutatas_1resz/ Letöltés dátuma: 2013.02.07. leszthető. A legfőbb különbség pedig az, hogy a diákhitel 2 nem szabad felhasználású hitel, csak képzési cél finanszírozható belőle, valamint jóval alacsonyabb (csak kettő százalék) a kamata az állami kamattámogatás miatt. VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE A vállalkozások működése alatt is megkülönböztethetünk különböző életciklusokat. A vállalkozásba fogó háztartások optimális esetben képesek a saját vállalkozásuk elindításához szükséges pénzügyi háttér megtervezésére és a nyereséges működéshez szükséges pénzügyi tervek folyamatos elkészítésére, illetve a változások alapján azok aktualizálására. Vannak azonban olyan esetek, amikor a vállalkozási ötlet mellé nem párosul sem tőke sem pénzügyi, sem szakmai szakértelem. Ekkor az érték az innovatív ötletben, az újszerű megközelítésben van, amely képes a dinamikus fejlődésre. Ezeket az úgynevezett startup vállalkozásokat - amelyet a kutatócsoportunk egyik tagja, Csajbók Róbert kutatja - körültekintő tőkebefektetők segítik, akik vállalják a nagyon magas kockázatot a későbbi magas profit érdekében, ezzel segítve az ötletgazda vállalkozókat. Erre sajnos kevés vállalkozásnak van lehetősége. A startup sikeréhez a szükséges tőke megléte mellett a jól megszervezett csapatmunka elengedhetetlen, ahol a magas kockázatvállalás melletti tagok közötti bizalom, összetartás, szakértelem, az innovatív, dinamikus ötletgazdagság jellemez. A háztartások, akik összegyűjtött megtakarításaik egy részét vállalkozás indításába fektetik, hosszú távon képesek ezzel megalapozni a saját, valamint gyermekeik jövőjét, ráadásul nagy valószínűséggel azt tehetik nap, mint nap, amit szeretnek, hiszen olyan vállalkozás indítását valósítják meg, amely közel áll a szívükhöz. Sikeres működés esetén a háztartási életciklus más szakaszait lesznek képesek az így összegyűjtött vagyonnal, megtakarítással segíteni, illetve a későbbiekben képessé válhatnak újabb induló vállalkozások megsegítésére, mind tőkével, mind szakértelemmel. 14

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai ÖSSZEGZÉS Célunk, hogy felkeltsük az igényt a háztartások saját, hosszú távú pénzügyi terveik hatékony kialakítására, magánszemélyként és vállalkozóként egyaránt. Szeretnénk felhívni a figyelmet az öngondoskodás, a tájékozottság, a folyamatos informálódás és a pénzügyi tisztán látás fontosságára. Érdemes tisztában lenni, milyen lehetőségek közül lehet választani, mit támogat az állam különböző kedvezményekkel, melyik befektetés milyen kockázatokat hordoz, stb., Magát a döntést viszont minden háztartásnak önállóan kell meghoznia, vállalva ezzel annak súlyát és hússzú távra kiható hatásait. IRODALOMJEGYZÉK N. GREGORY MANKIW: Makroökonómia, Budapest, Osiris Kiadó, 1999 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak működéséről 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról HVG Adókülönszám 1997 2010 közötti számai http://www.mfor.hu/cikkek/a_lakossagi_megtakaritasokban_rejlik_a_magyar_gazdasag_jovoje.htm, Letöltés dátuma: 2010. november 8. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/ceghirek/szuperszenzor_lett_a_nyero/ Letöltés dátuma: 2013.01.28. http://insiderblog.hu/hazai-palya/2012/08/14/startup-kutatas_1resz/ Letöltés dátuma: 2013.02.07. http://www.mediapiac.com/marketing/piac/mitol-lesz-sikeres-egy-startup/8140/ Letöltés dátuma: 2013.02.15. http://diakhitel.hu/index.php/hu/diakhitel-kozpont-zrt/cegtortenet Letöltés dátuma: 2013.03.22. http://diakhitel.hu/index.php/hu/diakhitel-20/erdeklodom/miert-elonyos-a-diakhitel2 Letöltés dátuma: 2013.03.23. 15

Márkus Medgyaszai Szentesi: A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők adóváltozások... Sheilla Rebecca Márkus Medgyaszai Zsolt Szentesi Ibolya A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők adóváltozások az elmúlt 5 évben Márkus, Sheilla Rebecca Medgyaszai, Zsolt Szentesi, Ibolya: Environmental Factors Affecting the Competitiveness of Enterprises Changes in Taxation in the last 5 years. A number of factors affect the competitiveness of businesses; fiscal policy is one of them. It has constantly been changing in Hungary recently. However, enterprises would need a more predictable business environment. The aim of this brief study is to point out its importance. Keywords: competitiveness, fiscal policy, environmental factors, businesses, business environment ÁTTEKINTÉS A vállalkozások versenyképességét számos tényező befolyásolja, beleértve az adópolitikát is. Az elmúlt időszakban Magyarországon ez állandóan változik. Azonban a vállalkozásoknak szüksége lenne egy kiszámíthatóbb üzleti környezetre. A rövid tanulmány célja rámutatni ennek fontosságára. KULCSSZAVAK: versenyképesség, adópolitika, környezeti tényezők, vállalkozások, üzleti környezet I. BEVEZETÉS A tanulmány szerzői megpróbálják néhány fejezetben összefoglalni a kiszámíthatóbb adópolitika fontosságát a vállalkozások számára. A kutatás, a teljesség igénye nélkül, kitér a versenyképesség fogalmának tisztázására, valamint a versenyképesség szintjeinek értelmezésére. Amikor versenyképességről beszélünk, figyelembe kell vennünk egy adott ország politikai helyzetét, kultúráját, gazdaságát. Például Vállalati szinten a versenyképesség a helytállásban, a tartós fennmaradásban, a vagyon gyarapodásában fejeződik ki. Versenyhelyzetben ez folyamatos megújulást, folyamatos alkalmazkodást és állandó megfelelési kényszert jelent. A szokásos determinációk mellett egyre gyakrabban és nagyobb súllyal kerülnek a figyelem középpontjába szubjektív tényezők, mint pl. a 16 vállalkozásban résztvevők tulajdonságai, készségei, irányítási képességei. 1 A versenyképességet számos tényező befolyásolja, és az adózás csak egy a sok közül. Mégis fontos felhívni erre is a figyelmet, mert az EU-hoz való csatlakozással az integráció egy magasabb formájának megvalósításában vesz részt az ország. Az áruk, a szolgáltatások, a tőke valamint a munkaerő szabadáramlásának biztosításához számtalan feltételnek eleget kell tenni. Ehhez tartozik például a tagállamok adópolitikájának egymáshoz való közelítése. A TAO és az SZJA harmonizációja például még mindig várat magára. Hogyan függ ez össze egy ország, valamint a vállalkozások a versenyképességével? Elég, ha arra gondolunk, hogy egy befektetőnek, egy új vállalkozást létrehozónak mennyire fontos, hogy egy ország adórendszere kiszámítható és vállalkozó barát legyen! A rövid írás a vállalkozások gazdaságban játszott szerepének fontosságára is felhívja a figyelmet azon keresztül, hogy bemutatja a vállalkozások számának és társasági adót fizetés nagyságának alakulását. Ezt követően, az elmúlt hat év adóváltozásait próbálja összegyűjteni, táblázatba foglalni 1 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vágóállat és Hús Terméktanácsadás, 2004, A versenyképesség összetevői és mérési módszerei a hús-termékpályán, Agroinform Kiadó, 11. oldal

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai - ahol részletesebben olvashatunk a 2008 és 2013 között előforduló vállalkozói szférát érintő adóváltozásokról - majd összehasonlítani egy szomszédos ország adópolitikájával. II. A VERSENYKÉPESSÉG: FOGALMA, SZINTJEI, ÉS A VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A versenyképességet, mint fogalmat nehéz meghatározni, hiszen az országok közötti versengés több szférában folyik egyszerre. Egyszerre figyelnünk kell a politikai helyzetet, kultúrát, sportot és természetesen a gazdaságot is egyaránt. Az OECD 2 által megfogalmazott, később az Európai Unió által alkalmazott úgynevezett egységes versenyképesség-definíció szerint a versenyképesség a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége viszonylag magas tényezőjövedelem és viszonylag magas foglalkoztatási szint létrehozására egy fenntartható bázison, miközben a nemzetközi versenynek tartósan ki vannak téve. A nemzeti versenyképesség gazdasági értelemben is éppúgy vonatkozhat a gazdasági növekedés ütemére és annak az egyensúlyi feltételekkel összefüggő fenntarthatóságára, mint az adott ország világgazdasági pozíciójának a nemzetközi kereskedelemben, tőke- és munkaerő-áramlásban, technológiák és információk forgalmában kifejeződő alakulására. A vállalatok versenyképessége (az elmúlt években inkább nevezhetjük életképességnek) csupán a gazdasági szektor egy lényeges eleme. Elemeznünk kell a vállalat fejlődésének ütemét, piaci 2 (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) Az OECD globális szervezet, melynek célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. részesedését, nyereségességét. A versenyképességet elemezhetjük mikro és makroszinten egyaránt. A mikroszintű elemzéshez ismernünk kell a versenytársak piaci erejét és fejlődésük ütemét, szállítóik gazdasági helyzetét és piaci pozícióját, a vásárlóerő fizetőképességét és a helyettesítő termékek fenyegetését egyaránt. Ennek elemzésére a leggyakrabban alkalmazott eljárás a Porter féle gyémántmodell. 1. ábra: Porter féle gyémántmodell Forrás: KOTLER,P. KELLER, K. L. [2006]: Marketing Management. Upper Saddle River, New Jersey A makroszinten a vállalat döntésein és tevékenységén kívüli változásokat és hatásokat értjük, amelyekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen a sikeres piaci működéshez. Ilyen külső elemek a GDP alakulása, az infláció vagy akár a technológiai változások. Természetesen makroszinten is hatnak a vállalaton belüli változások a teljesítményre, hiszen a beruházási stratégia vagy a foglalkoztatottsági helyzet is jelentős hatással bír a versenyképességre nézve. A makrokörnyezeti tényezők elemzéséhez a legelfogadottabb módszer Philip Kotler nevéhez fűződik. Kotler 5 csoportra osztotta a tényezőket: társadalmi, technológiai, gazdasági, természeti, politikai és jogi. 17

Márkus Medgyaszai Szentesi: A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők adóváltozások... 2. ábra: Kotler féle modell Forrás: DINYA LÁSZLÓ DOMÁN SZILVIA [2004]: Gazdasági hálózatok tanulmányozásának módszertani kérdései. Megjelent: Czagány László Garai László (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 127 150. o. Cikkünkben egyetlen tényező apró, de jelentős szegmensét, az adóváltozások hatását fogjuk elemezni. Kutatásunkat a 2008-as világgazdasági válságtól kezdjük, végig az elmúlt évek adóváltozásain keresztül egészen napjainkig. Ahhoz hogy a versenyképességet rangsorolni tudjuk, előbb meg kell határoznunk, mi alapján rangsoroljunk. Ebben segítséget nyújt a WEF 3 és az IMD 4. A WEF által felállított rangsor pontos tényadatok, és több mint 11000 vezető megkérdezésén alapul. Alapvetően három fő tényezőre fekteti a hangsúlyt: növekedési versenyképességi index (GCI), hatékonyságnövelő tényezők és az innovációs és üzleti tényezők. Ezeken belül 12 pillérre osztja a megfigyelést: 1. Alapfeltételek alindex 1. Intézmények 2. Infrastruktúra 3. Makrogazdaság 4. Egészségügy és alapszintű oktatás 2. Hatékonyságnövelő alindex 5. Felsőoktatás és szakképzés 3 International Institute for Ma nagement Development 4 World Economic Forum (Világgazdasági Fórum) 6. Árupiaci hatékonyság 7. Munkaerő-piaci hatékonyság 8. Pénzügyi piacok hatékonyság 9. Piacméret 3. Innovációs és üzleti tényezők alindex 10. Üzleti folyamatok kifinomultsága 11. Innováció Ezzel szemben a lausanne-i székhelyű IMD eredményei leginkább a gazdasági teljesítmény, versenyszféra teljesítőképessége, kormányzati hatékonyság és az infrastrukturális feltételek alapján alakul. A szervezet sajátos értékelési és rangsorolási eljárást fejlesztett ki, melyben a 4 átfogó tényező csoportot még 20 tényezőre és azon belül több mint 300 kritériumra bontotta. Az IMD kvalitatív és kvantitatív adatokat is feldolgoz, melyeknek forrása az adott gazdaságokban megkérdezett közép- és felső vezetők által kitöltött kérdőívek, valamint nemzetközi (pl. OECD, IMF, WTO, UNESCO, ENSZ, Világbank), nemzeti és regionális szervezetektől, magán- és partnerintézményektől kapott statisztikai tények. Az IMD a vizsgált jellemzők csoportosítását az alábbi 1 számú táblázatban láthatjuk: 18

I. Bethlen István Szakkollégium kutatásai 1. táblázat: A versenyképességet befolyásoló tényezőcsoportok Gazdasági Teljesítmény Kormányzati hatékonyság A gazdálkodás hatékonysága Infrastruktúra Belföldi gazdaság Külkereskedelem Nemzetközi beruházások Foglalkoztatottság Árak Közpénzek Fiskális politika Intézményrendszer A gazdaság szabályozása Társadalmi szerkezet Termelékenység Munkaerőpiac Finanszírozás Menedzsment gyakorlat Attitűdök és értékek Alapinfrastruktúra Technológiai infrastruktúra Tudományos infrastruktúra Egészség és környezet Oktatás Forrás: IMD 2005, World Competitiveness Yearbook 2005. IMD International, Switzerland, pp. 621. III. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGON Magyarországon a kis- és középvállalkozások besorolását, a fejlődésük támogatását a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. A jogszabály szerint azon szervezetek sorolhatók e csoportba, amelyek létszáma legfeljebb 249 fő, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, és az állam vagy az önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%- ot. A statisztikai lehatárolás a létszám-kategória szerint történik. Ez alapján a legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások kisvállalkozásnak, az 50 249 fővel működő szervezetek középvállalkozásnak minősülnek. A kisvállalkozások között a tíz főnél kisebbeket a mikrovállalkozások közé soroljuk. A statisztikai meghatározás alapján a Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik. E szervezetek gazdasági ereje egyenként nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a szektor öszszességében jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a beruházásokban, vagy a foglalkoztatottságban. 5 A 2. számú táblázatban - mely NAV tájékoztatója alapján készült látható, hogy mind a belföldi értékesítés, mind az export bevételei a mikro vállalkozásoknál nőtt a legnagyobb mértékben a vizsgált két év során. 2. táblázat: Forrás: http://nav.gov.hu/data/cms258609/sajtotajekoztato_prezentacio_20120911.pdf Ehhez kapcsolódóan az 1. számú grafikonon megfigyelhetjük, hogy a vállalkozások számának növekedésével a megfizetett társasági adó 2008-ig növekedett. Utána a válság, majd a TAO csökkentésével ez a tendencia megfordult és egymással ellentétes lett. 5 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/ gyorkkv.pdf 19

Márkus Medgyaszai Szentesi: A vállalkozások versenyképességét befolyásoló környezeti tényezők adóváltozások... 1. grafikon: Társasági adó és adóbevétel alakulása 2005-2011 között közvetett és közvetlen adókba sorolhatjuk. Közvetlen adó például az SZJA, a TAO, a gépjármű adó, és közvetett az ÁFA. Forrás: http://nav.gov.hu/data/cms258609/sajtotajekoztato_prezentacio_20120911.pdf IV. ADÓK ÉS JÁRULÉKOK MAGYARORSZÁGON Az uniós irányelvek a tagállamok adópolitikájának harmonizálását is szeretné elérni, amely az egységes piac megteremtéséhez szükséges. Az adórendszerrel szemben számos követelmény lehet. Adam Smith négy alapelvet határozott meg egy jó adórendszer felépítése kapcsán [Hetényi; 1999]: áttekinthető; alacsony költségvetéssel fenntartható; könnyen teljesíthető (ne váltson ki ellenérzést); legyen igazságos, privilégiumoktól mentes. Ha a befektetők szempontjait nézzük, nekik az a jó, ha kiszámítható, mert a bizonytalanságot és a kockázatot szeretnék a minimálisra csökkenteni. Másik fontos szempont lehet a költséghatékonysága, és az ösztönző képessége. Az a jó, ha minél hatékonyabban működik az államapparátus, így az ehhez kapcsolódó kiadások is csökkenthetők. A magyar adórendszerben alkalmazott adókat az adók tárgya szerint csoportosítva Az elemzés időszaka 2008- tól 2012-ig tart, amelyben a vállalkozásokat érintő legfontosabb adókat és járulékokat vizsgálja. A 3-as számú táblázat láthatjuk a kigyűjtött adatokat, amelyek leginkább fontosak a menedzsment számára. A társasági adó az elmúlt évek alatt folyamatosan csökkent. Míg az EU-hoz való csatlakozás előtt 18% volt, 2004-től folyamatosan csökkent. Ennek oka valószínűleg, bár még nem bizonyított, az EU-n belül a külföldi tőkéért való folyamatos versengés, főleg mióta a közép-kelet-európai államok, köztük Magyarország is csatlakozott. Az áfa, mely ugyan közvetett adó, és a vállalkozások átterhelik, nagysága mégis befolyásolhatja a vállalkozások versenyképességét. A végső fogyasztó, aki ezt az adónemet kifizeti a fogyasztói árban, az állandó árnövekedés miatt próbál olyan helyen vásárolni, ahol például az állandó Áfa változásokat kiszűrik és biztosítják ugyanazt az értékesítési árat. A 2. számú grafikonon az unió 27 tagorszá- 3. táblázat: A vállalkozásokat érintő néhány fontosabb adó 2008-2012 között 2008 2009 2010 2011 2012 TAO 16% 16% 19%/10% 10% 10% Átlagos ÁFA-kulcs 20% 25% 25% 25% 27% Munkáltató által fizetett TB* 29% 29% 29% 27% 27% Forrás: saját készítés, *=2012. január 1-től szociális hozzájárulási adó 20