TELEPÜLÉSÜNK ÉRTÉKEI ÓVD! VÉDD! VIGYÁZZ RÁ! 2015
1910 2015 ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM 1750 1841 közö, közel száz éven át, a bajai uradalom is a Grassalkovich család birtokában volt. A templomépítőként is aposztrofált gyaraki Grassalkovich Antal, Bikityen (ma Bácsbokod) is szükségét lá a egy új és nagyobb templom megépítésének. A terv végrehajtását halála sem akadályozha a meg. Özvegye, Klobusiczky Terézia grófnő, teljesítve férje végrendeletét, 1780-ban, a bátmonostori apátság tégláiból, felépí e e a község ma is meglévő első szilárd falazatú templomát a falu második római katolikus temetőjének közepén, a régi ver alu templomocska helyén. Az első teljes körű felújításra 1854-ben került sor. Az 1890-re befejeződö Baját Szabadkával összekötő vasútvonal megépítése bekapcsolta a községet az ország gazdasági vérkeringésébe. A háromnemze ségű falu gyorsan virágzásnak indult. Az életkörülmények jelentős javulását bizonyítják az egyházi jegyzőkönyvek is. A 19. század végére a bunyevácok és magyarok mellé már jelentős számban települtek át a túlnépesede sváb falvakból németek. 1913-ban a 4300 lelket számláló községben 2000 német, 1300 magyar és 1000 bunyevác hívő élt. A templomban az 1780 óta megötszöröződö lakosság 2/3-nak még állóhely sem juto, noha vasárnaponként több szentmisét is tarto a helyi plébános és káplánja. Így elkerülhetetlenné vált a templom kibővítése. A munkálatokat Foerk Ernő és Petrovách Gyula budapes mérnöktanár tervei alapján 1913 májusára, Kuts János esperes-plébános ideje ala fejezték be. A régi épület új szentéllyel, kriptával, sekrestyével, oratóriummal és kereszthajóval gazdagodo. A felújíto templom 44 méter hosszú, a főhajó szélessége 12,68 méter. Az oldalhajók hossza 28,79 méter, szélességük 11 méter. A torony magassága 37 méter. A templom teljes befogadó képessége 2400 fő. A falu gazdagságát jelzi, hogy az országban egyedülálló módon a felújítás részeként a régi téglapadozatot az egyházközségi képviselő-testület parke aborításra cserélte e. A sekrestye és az oratórium kivételével, a templom teljes 663,18 m 2 -es alapterületéből 605,77 m 2 -t még ma is parke a borít. 1935
Kossuth Lajos utca 62. POLGÁRI ÉS PARASZT-POLGÁRI HÁZBELSŐK FRESKÓI Számos tehetséges bácsbokodi mester ember közül kiemelkedik Wi ner Frigyes (1886 1949) szobafestő- és mázoló mester. Wi ner Frigyes az édesapjánál tanulta ki a mesterség csínját-bínját. A tanoncéveket követően egy pes mecénás támogatásával két éven keresztül tanult Olaszországban, s i elsajá to a a freskókészítés rejtelmeit is. 1910-ben önállósíto a magát, s e ől fogva elsősorban templomfestéssel foglalkozo. A 20. század elején testvérével, Wi ner Márton szobafestőmesterrel, családi vállalkozásban számos lakóépület, több intézmény, a katymári Horthy-kastély, a kunbajai, garai és nemesnádudvari templom díszítő festését vállalták el. 1923-ban Mártonnal együ a bácsbokodi ipartestület alapítói közö találkozunk vele. 1924-ben Wi ner Frigyest választo ák meg az ipartestület második elnökévé; 1927-ig töltö e be ezt a sztséget. Az ő elnöksége ala készült el a testüle zászló és került megszervezésre az ipartestüle könyvtár. Az ipartestület melle községi képviselőként is tevékenyen részt ve a község életében. A nagy gazdasági világválság rányomta a bélyegét a magyar építőiparra, így hatással volt a Wi ner család életére is. Miután Kuczka Mihály építési fővállalkozó nem tudta kifizetni az alvállalkozóként nála dolgozó Wi ner családot, Frigyes értékesíte e a házát, hogy ki tudja fizetni segédmunkásait. A család azonban így lehetetlen helyzetbe került. Frigyes és Márton 1933-ban kivándorolt Argen nába, hogy előkészítsék az utat a két család kiköltözéséhez. Két év elteltével Márton hazatért az i hon maradt családtagokért, de érkezését követően nem sokkal súlyosan megbetegede, és többé nem tudta elhagyni a falut. Márton két leánya és Frigyes három leánya kivándorolt Wi ner Frigyes után. Bácsbokod hajdan volt gazdagságának, a falu aranykorának ékes bizonyítékai az einfuhrok (száraz bejárók) oldalfalait és mennyezetét, illetve a sztaszobák mennyezetét díszítő festmények. Számos polgári és paraszt-polgári ház még ma is őrzi a 80 100 évvel ezelő készült freskókat. A legrégebbi falfestmények Wi ner Frigyes tehetségét dicsérik, jellemzően vallási témájú realista ábrázolások, míg a Wi ner család emigrálásával keletkeze űrt Czimmermann Ádám naiv festészete töltö e be. Dózsa György utca 77. Dózsa György utca 75. Tóth Kálmán utca 83. Kossuth Lajos utca 14.
BÁCSBOKODI BÚBOS TYÚKÓLAK BÁCSBOKODI BÚBOS TYÚKÓLAK Az álla artásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata az úgyneveze kerekólak családjába tartozó Bácsbokodra jellemző, tyúk kemenceként is emlegete búbos tyúkól. A manapság szokatlan kialakításúnak Az álla artásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata az úgyneveze kerekólak családjába tartozó Bácsbokodra jellemző, tyúk ke menceként is számító építmény kialakulásának eredetére vonatkozó információk nem ismertek. A 20. század első felében a település minden tanyáján, illetve a leg- emlegete búbos tyúkól. A manapság szokatlan kialakításúnak számító építmény kialakulásának eredetére vonatkozó információk nem ismertek. A 20. század első felébetöbb a település falusi háznál minden állt tanyáján, még ilyen illetve ól. a legtöbb falusi háznál állt még ilyen ól. A búbos búbos tyúkól tyúkól kör kör alaprajzú, alaprajzú, 3-4 3-4 méter méter magas, magas, kúpos kúpos záródású, záródású, a csúcsán a csúcsán szellőző kürtővel. szellőző A kürtővel. faluban még A faluban két ilyen még építmény két ilyen található. építmény Ezek égete található. téglából Ezek készültek. égete A téglából tojófészkeket készültek. rend szerint A tojófészkeket az építmény rend teljes szerint kerületén az építmény a falmentén teljes talajszintben, kerületén vagy a falmentén egy méter talajszintben, magasan padkán vagy alakíto ák egy méter ki. magasan padkán alakíto ák ki. A tyúkkemence elnevezés az igen az igen szokatlan, szokatlan, de annál de annál hatékonyabb hatékonyabb tavaszi fertőtle- tavaszi fertőtlenítési eljárásból eljárásból ered. Az építményt ered. Az a építményt tetvektől és a tetvektől az egyéb élősködőktől és az egyéb úgy élősködőktől meg, úgy hogy sz to ák az éghető meg, eszközök hogy az eltávolítását éghető eszközök követően eltávolítását tüzet raktak követően az ólban, sz to ák kiége ék, tüzet raktak majd az kimeszelték. ólban, kiége ék, A füst a majd folyamatos kimeszelték. légcserét A füst biztosító a folyamatos szellőző kürtőn légcserét távozo, biztosító átjárva szellőző a teljes kürtőn ólat. át távozo, átjárva a teljes át ólat. 1995 1951 2015
BÁCSBOKODI BÚ- BOS TYÚKÓLAK KEGYELETI PARK Az álla artásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata az úgyneveze Múltunkban a jövőnk. Mi kerekólak sem testesícsa- ládjába meg jobban tartozó ezt Bácsbokodra a bölcsességet, jellemző, mint a temetők, tyúk ke menceként ahol a közösség is emlegete tagjainak felmenői búbos nyugszanak. tyúk ól. A manapság A temető az, szokatlan ahol a szegények kialakításúnak és gazdagok, számító ahol építmény a béresek kialakulásának és az elöljárók egyként eredetére emlékeztetnek vonatkozó információk a múltra. nem A mai ismertek. bácsbokodi A temetőt 20. század az 1700-as első felében évek második a település felében minden jelölték tanyáján, ki. Ez a falu illetve harmadik a legtöbb római falusi katolikus háznál temetője. állt még ilyen A ól. háromnemze ségű Bácsbokodon a viharos 20. században az egymást A búbos követő tyúkól háborúk, kör alaprajzú, elhurcolások, 3-4 méter kitelepítések magas, és kúpos lakosságcserék záródású, eredményeként a csúcsán szellőző sok sír kürtővel. gazdátlanná A faluban és elhanyagol á még két ilyen vált. építmény található. A bácsbokodi Ezek égete Német téglából Kisebbségi készültek. Önkormányzat A tojófészkeket 2008-ban rend felismerte, szerint az hogy építmény a megmaradt, teljes kerületén esetenként a falmentén több, mint 100 talajszintben, éves sírjelek vagy kapcsolatot egy méter jelentenek magasan a múl al padkán és magukban alakíto ák hordozzák ki. a nemze ségek közö békés együ élést. A lakosság teljes erkölcsi A tyúkkemence támogatásával, elnevezés Bács bokod az Nagyközség igen szokatlan, Önkormányzata de annál hatékonyabb és a Horvát Kisebbségi tavaszi Önkormányzat fertőtlenítési erkölcsi eljárásból és anyagi ered. támogatása Az építményt melle a tetvektől a Német Kisebbségi és az egyéb Önkormányzat élősködőktől összegyűjtö e úgy sz to ák az elhanyagolt meg, hogy és a az felajánlo éghető eszközök sírjeleket. eltávolítását Ezek a temető követően eddig egy használaton tüzet raktak kívüli az ólban, részén kiége ék, egy kiköveze majd sétaút kimeszelték. mentén, A nemze ségtől füst a folyamatos függetlenül, légcserét biztosító tema kus módon szellőző kerültek felállításra. kürtőn át távozo, átjárva a teljes ólat. A Kegyele Park központja a háromnyelvű táblával kialakíto emlékhely. A látogatók i helyezhe k el a megemlékezés virágait. Jelentőségével kiemelkedik az 1865-ben felállíto kőkereszt. Külön egységet képeznek a kovácsolt vaskeresztek (32 db), a fakeresztek (12 db), a kőből készült sírjelek és a kovácsoltvas sírkerítéssel öveze sírboltok. Összesen 314 síremlék őrzi a múltat. A legrégebbi sírkő felirata: Johann Hellenbarth gestorben 1861. A Kegyele Parkban emlékek, értékek és érzések összpontosulnak. Egy példa értékű kezdeményezés, melyet a lakosság és a hivatalos szervek teljes vállszélességgel támoga ak. Méltán lehet rá büszke minden bácsbokodi, legyen helyben lakó, vagy elszármazo. A nemzet egységét, a múlt összetartó erejét és az őseink szteletét megtestesítő emlékhely példaként szolgálhat minden embernek.
BÁCSBOKODI BÚBOS TYÚKÓLAK BÁCSBOKODI Az álla artásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata HELYTÖRTÉNETI az úgyneveze kerekólak családjába tartozó GYŰJTEMÉNY Bácsbokodra jellemző, tyúk kemenceként is emlegete búbos tyúkól. A manapság szokatlan kialakításúnak Bácsbokod az Árpád-kor óta lako egyházas, templommal rendelkező falu. A település jelentőségét növelte, hogy a mohamedán kereskedők útvonala, az úgyneveze Káliz számító építmény kialakulásának eredetére vonatkozó információk nem ismertek. i vezete A 20. keresztül. század első A falu felében kedvező a ado ságait település jelzi, minden hogy tanyáján, a történelem illetve viharaiban a leg- út, többször falusi elnéptelenede háznál állt még terület ilyen újra ól. és újra benépesült. A községet, illetve annak társadalmát A búbos három tyúkól egyedi kör alaprajzú, jellegzetesség 3-4 határozza méter magas, meg: a kúpos három záródású, nemze ség a (bunyevác, csúcsán német, szellőző magyar) kürtővel. együ élése, A faluban a nagybirtokosok még két ilyen hiánya építmény és a széles található. iparos réteg. Ezek égete A téglából helytörténe készültek. gyűjtemény A tojófészkeket bemutatásának rend szerint tema kája az építmény is e három teljes jellemvonás kerületén köré épül a falmentén fel. A múzeum talajszintben, folyosóján vagy bemutatkozik egy méter mind magasan a három padkán nemze ség, alakíto ák majd ki. betekintést A tyúkkemence nyerhetünk elnevezés a világháborúk az igen borzalmaiba szokatlan, és de a Felvidékről annál hatékonyabb á elepíte tavaszi magyar lakosság fertőtlenítési történelmébe. eljárásból A termekben ered. Az építményt megelevenednek a tetvektől a parasz és az élet egyéb mindennapjai, élősködőktől alkothatunk úgy sz to ák a megbecsült meg, hogy kézműves az éghető mesterségekről eszközök és eltávolítását a házkörüli munkákról. követően képet Az tüzet utolsó raktak teremben az ólban, rálátásunk kiége ék, nyílik a majd gazdag kimeszelték. vallási életre, A az füst egyházra, a folyamatos mely a három légcserét biztosító nemze ség békés szellőző együ élésének kürtőn a át záloga távozo, volt. átjárva a teljes ólat. A széles társadalmi támogato ságot élvező gyűjtemény napról napra gyarapodik, s egyre jelentősebb kulturális értéket képvisel. Mostanra a Mesterségek Háza nevet viselő kiállítótérben egy hiánytalan asztalos műhelyt, kovácsműhelyt és egy cipészműhelyt is láthatnak az érdeklődők. Betekintést nyerhetnek az ácsok, papucsosok, lakatosok és szíjgyártók életébe. Nyomon követhe k a kender feldolgozását a kitermeléstől a sző es elkészítéséig. Napjainkra a több ezer darabos gyűjtemény túlmutat Bácsbokod történelmének, a századfordulón megindult pol gárosodás és a parasz élet szépségének bemutatásán. Bácsbokod kedvező földrajzi fekvése, az észak-déli és kelet-nyuga közú, illetve a vasú vonal a Felső-Bácska olvasztótégelyévé varázsolta a községet. Ezt felismerve választo a Bácsbokodot o honának például az ország 20-as évekbeli legnagyobb adófizetője, Rosenberg Mátyás és a híres építész, Kóbor Ferenc is. A Felső-Bácska nemze ségi sokszínűségéről, a szokatlanul széles iparos rétegről és a község aranykorának számító 20. század első feléről hiteles keresztmetszetet bemutató helytörténe gyűjtemény úgy Bácsbokod, mint a Felső-Bácska kulturális értékének számít.
BÁCSBOKODI ÉRTÉKTÁR Az Országgyűlés 2012-ben fogadta el a magyar nemze értékekről és hungarikumokról szóló XXX. törvényt. A honatyák ezzel megteremte ék a nemze- értékek összegyűjtésének, rendszerezésének és megóvásának jogszabályi há erét. A nemze értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összete, ver kálisan felfutó rendszerben, az ún. Magyar Nemze Értékek Piramisában történik. A nemze értékpiramis első lépcsőfokát a települési önkormányzatok adják, amelyek fakulta v feladatként megalakíthatják Települési Értéktár Bizo ságaikat. Ezek a bizo ságok elkészí k a településen fellelhető nemze értékek adatainak gyűjteményét, vagyis a települési értéktárat, melyet megküldenek a Megyei Értéktár Bizo ságnak. A megyei értéktárak rendszerezik a települési értéktárak adatait, melyet a saját gyűjtőmunkájukkal kiegészítve megküldenek a Hungarikum Bizo ságnak. A Hungarikum Bizo ság a hozzá megküldö listákat a Magyar Értéktárban öszszesí és rendszerezi. Külön jogszabály alapján választja ki a hungarikummá minősíthető értékeket, amelyek bekerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe. Bácsbokod Települési Értéktár Bizo sága 2014-ben alakult meg. S még ebben az évben létrehozta a Bácsbokodi Települési Értéktárat, melyben kezdetben 4, jelenleg 5 a kiadványban is megjelenő értéket tart nyilván. A 3 fős bizo ság tevékenyen együ működik a Bácsbokodi Hagyományőrző Egyesüle el és Bács bokod Nagyközség Önkormányzatával is. A bizo ság tagjai társadalmi munkában látják el feladataikat. A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizo ság támogatásával készült.