A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FÖLDRAJZ munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 12. osztálya számára 12. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET
TARTALOM 1. Időjárási megfigyelések............................................................... 4 2. A Föld forgásának bizonyítása........................................................ 6 3. Térképkészítés........................................................................ 8 4. Kőzetek vizsgálata................................................................... 10 5. Kőzet meghatározás.................................................................. 12 6. A Föld kerületének meghatározása GPS-sel........................................ 14 7. Csillagászati megfigyelések a labor távcsövével.................................... 16 8. A megfigyelőhely földrajzi szélességének meghatározása.......................... 18 9. A Balaton vizének hidrológiai mérése............................................... 20 10. A Balaton és a Sió vízminőségének vizsgálata..................................... 22 11. Az üvegházhatás és következményei............................................... 24 12. A felszín felmelegedése és hőelnyelő képessége................................... 26 13. A vulkánosság....................................................................... 28 Szerző: Mizerák Beáta Lektor: Dávid János Készült a TÁMOP 3.1.3-11/2-2012-0038 A csodálatos természet című pályázat keretében Felelős kiadó: Siófok Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a KEIOK Kft. és az INNOBOND Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László szakértő A fényképeket készítette és a kísérleteket elvégezte: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely Tördelő szerkesztő: Smohay Márton Kiadás éve: 2014. Példányszám: 38 db Nyomda: VUPE 2008 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kaposvár, Kanizsai u. 19. 3
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 1. IDŐJÁRÁSI MEGFIGYELÉSEK Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen információkat tudhatsz meg lakóhelyed időjárási megfigyelésével? Mit csinálj, mire figyelj? A kísérlet menete: 1. Minden nap azonos időben végezd el a méréseket: hőmérséklet, szélerősség, borultság, csapadék, szélirány, légnedvesség! Meteorológiai állomás - Táncsics Gimnázium Az országos mérésekkel összevetve igazolható-e a Balaton időjárást módosító hatása? 2. A meteorológiai szimbólumok használatával jegyezd fel a mért és megfigyelt értékeket! 3. Készítsd el a 4 hét kiértékelését! Hozzávalók (eszközök, anyagok) nagyméretű esőmérő adapterrel (pluviométer), digitális minimum-maximum hőmérő tájoló anemométer tájoló korong szélzászló időjárás megfigyelési tábla 4 hétre munkalapok időjárásmérő házikó napi csapadék diagram napi légnyomás diagram napi szél diagram 4
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Készítsd el a 28 napra vonatkozó hőmérsékleti görbét (minimum-maximum)! 2. Készítsd el a 28 nap hőmérsékleti és csapadékdiagramját! 3. Készítsd el a 28 nap borultsági, felhő-, szélirány- és szélsebességértékeinek gyakorisági táblázatát! 4. Készíts legalább két oldalas szöveges értékelést a 28 nap megfigyelési eredményeiről! 5. Hasonlítsd össze az országos mérések eredményeivel! Táblázat napok hőmérséklet csapadék borultság szél szélirány légnedvesség Felhasznált irodalom: saját ötlet 5
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 2. A FÖLD FORGÁSÁNAK BIZONYÍTÁSA Emlékeztető, gondolatébresztő A Föld szinte bármely pontján (az Egyenlítő kivételével) fellógatott ingán megfigyelhető, ahogy a lengés síkja látszólag lassan elfordul. A sarkokon a lengési sík egy nap alatt teljesen körbefordul. Más szélességeken a sík forgási sebessége arányos a szélességi fok szinuszával. Az inga síkját kitérítő erő nagysága a földrajzi szélesség szerint változik. Az Északi és Déli sarkokon egy nap alatt körbefordul Mit csinálj, mire figyelj? A kísérlet menete: 1. A kísérlet bemutatása előtt legalább egy nappal függeszd fel tanárod segítségével az iskola aulájának mennyezetére az ingát úgy, hogy a belőle lefelé kiálló tű A Foucault-inga a párizsi Pantheonban az inga síkja (ellenétes irányban), míg az Egyenlítőn egyáltalán nem jelentkezik a Foucault effektus, azaz az inga síkja megtartja eredeti irányát. A valóságban nem a lengési sík változik, hanem a Föld fordul el az inga alatt. Először Léon Foucault francia fizikus végezte el a kísérletet Párizsban, a Panthéonban 1851-ben egy 67 m hosszú, 28 kg tömegű ingával Az Foucault effektus bemutatása a éppen elérje a talajt! 2. Szórj az inga alá homokot! 3. Indítsd el az ingát! 4. Figyeld meg a kitérés mértékét! 5. Nézd meg lakóhelyed földrajzi szélességét! 1851-ben az első olyan bizonyíték volt a Föld forgására, amelyik nem a csillagközi térben kereste a vonatkoztatási pontot. Az inga síkjának elfordulását az úgynevezett Coriolis erő okozza. Ez az erő csak forgó vonatkozási rendszerek esetében lép fel. Ilyen rendszer a Földünk is a csillagokhoz viszonyítva. Hozzávalók (eszközök, anyagok) mennyezetbe csavarozható kampó, mélyedéssel másik kampó hegyesre esztergált véggel 3,5-4 m hosszú vékony kötél ingatest (lehet egy súlygolyó, amibe zsákfurattal menetet vágva csavar tehető felülre, a kötél erősítésére, alulra a karcolathoz) homok 6
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A felfüggesztési pont felől nézve merre fordul el az északi féltekén az inga?...................................... 2. Minek a következménye az inga kitérése?......................................................................... 3. Ahányszor kisebb 0 az -nál, annyiszor lassabban fordul el az ingalengési síkja az adott szélességi fokon 4. Számítsd ki mennyi idő alatt fordul el 1 fokot az inga lengési síkja lakóhelyeden, ha sin = 0/ 0= x sin A szögsebesség felírható a periódusidő segítségével: 2 /T0= 2 /24hxsin Siófok = 46,52 o T0=24h/sin T0=24H/sin46,54= Az ingalengési síkja 1 o -ot t 1 idő alatt fordul el: t 1 =T0/360 o Felhasznált irodalom: - http://metal.elte.hu/~phexp/doc/teh/g2s2s2.htm 7
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 3. TÉRKÉPKÉSZÍTÉS Emlékeztető, gondolatébresztő Hogyan lehet a gömb alakú Földről sík, kétdimenziós térképet készíteni? Mit csinálj, mire figyelj? A kísérlet menete: 1. Mérd le a földgömböd szélességét az egyenlítőjénél, mérd le a gömb hosszát a két sarkpont között! Vágj le egy, a földgömböd kerületével megegyező hosszúságú, és a sarkok távolságával megegyező szélességű textil, vagy pauszpapír darabot! Egy téglalapot kaptál. 2. A téglalap hosszanti középvonalát oszd 24 szakaszra! 3. Három szakasz középvonalával rajzolj egy-egy háromszöget a hosszanti középvonaltól lefelé és fölfelé is! 4. Vágd ki a háromszögeket úgy, hogy az egyenlítőnél egyben maradjon a papír! 5. Helyezd úgy a gömbödre, hogy az anyag közepe az egyenlítőjénél legyen, rögzítsd! Ragaszd össze! 6. Hajtsd rá a háromszögeket a gömböd északi és déli félgömbjére és a sarkoknál ragaszd öszsze! 7. Rajzold meg filctollal a papírra az Egyenlítőt, a nevezetes szélességi köröket és a kontinensek körvonalait! (Ezért jó, ha átlátszó pauszpapírt használsz!) Hozzávalók (eszközök, anyagok) átlátszó fólia vagy pauszpapír esetleg fehér textil (lepedő), földgömb lemosható filctoll, (textiltoll olló sniccer 8. Óvatosan fejtsd le a papírt a gömbödről! 9. Terítsd ki egymás mellé a felvágott szelvényeket egy papírra! 10.Egészítsd ki a hiányzó részeket! Mercator-féle szögtartó vetületet kaptál. Földgömb nappal, éjszaka 8
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mérd le a földgömbön és a térképen is New Orleans és Kairó távolságát! 2. Van-e különbség a két mérés között? 3. Mi található a déli szélesség 16 o, nyugati hosszúság 5 o -án? 4. Melyik óceánban, melyik ország része? 5. Hány kilométerre van az Egyenlítőtől a nyugati hosszúság mentén? A távolságot a fokhálózat ívhossz-távolság szerint számítsd ki! Felhasznált irodalom: - Van Cleave, Janice (1994): Könnyű és gyors gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához, Springer Hungarica Könyvkiadó, Budapest, p. 53-61 ötletéből, átalakított-saját megoldással. 9
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 4. KŐZETEK VIZSGÁLATA Emlékeztető, gondolatébresztő Hogyan lehet a kőzeteket vizsgálni? Milyen vizsgálati módszereket Mit csinálj, mire figyelj? A kísérlet menete: 1. Tegyél az asztalra fehér papírt! A papír fölött karcold meg a vizsgált kőzeteket körömmel, tűvel, késsel, reszelővel, karcold meg az üveglapot! Jegyezd fel a vizsgálat eredményét a táblázatba! Írj igen-nem szavakat az 1. táblázat megfelelő sorába! Azonosítsd be a MOHS-féle alkalmaznak? Hogyan vizsgálnál l Te egy kőzetet? táblázat szerint a vizsgált ásványaidat! 2. 6 kőzetet karcolj meg körömmel, tűvel, késsel, a tapasztalatok alapján következtess a kőzet összetevőinek, ill. a kőzet keménységére! Töltsd ki a 2. táblázatot! (kőzetek: pl.: mészkő, gránit, agyag, bazalt, márvány, löszbaba) Hozzávalók (eszközök, anyagok) fehér papír bonctű zsákvarrótű kés reszelő kalapács üveglap ásványok kőzetek toll Kőzetek vizsgálata Antimonit Biogén mészkő kagylóval Sziderit Kősó 10 Limonit Obszidián
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. táblázat keménység körömmel tűvel késsel reszel vel, üveglapon kőzetnév 1. zsírkő (talk) körömmel könnyen karcolható 2. gipsz körömmel nehezen karcolható 3. kalcit körömmel nem, tűvel karcolható, rézpénzzel is 4. fluorit tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható 5. apatit tűvel nem, késsel nehezen karcolható 6. földpát késsel nem karcolható, a reszelővel igen 7. kvarc az üveget karcolja, a földpátot karcolja, acéllal szikrázik 8. topáz üveget karcolja, a kvarcot karcolja 9. korund üveget karcolja, a topázt karcolja 10. gyémánt üveget karcolja, a korundot karcolja 1. 2. 3. 4. 5. 6. vizsgálat leírása, melyik eszköz karcolja keménység a kőzet neve Felhasznált irodalom: saját ötlet 11
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 5. KŐZETMEGHATÁROZÁS Emlékeztető, gondolatébresztő Hogyan lehet csoportosítani a kőzeteket? Mit csinálj, mire figyelj? Milyen tulajdonságaik alapján lehet felismerni a kőzeteket? Hozzávalók (eszközök, anyagok) A kísérlet menete: 1. A szemmel, tapintással, orral érzékelhető tulajdonságok vizsgálatát végezd el először! Jellemzéskor az alábbi szavakat használd: morzsalékos, nem morzsalékos, tömött, likacsos, érdes, sima, puha, kemény, nehéz, könnyű! 2. Végezd el a keménység próbát (körömmel, tűvel karcolva a felületet)! 3. Végezd el az ülepítő próbát: kémcsőbe tegyél az adott vizsgálandó kőzetből egy keveset, önts rá vizet és figyeld meg a reakciót! Gyors, vagy lassú az ülepedés? Megduzzad víz hatására, vagy szétesik? 4. Végezd el a sósav próbát: csepegtess a kőzetdarabokra higított sósavat a cseppentővel, figyeld meg a reakciókat! Pezseg, vagy nem pezseg? Sokáig, vagy rövid ideig pezseg? Melegített sósav hatására pezseg? 5. Töltsd ki a megfigyelés közben folyamatosan a táblázatot! 6. Csoportosítsd a kőzeteket kialakulásuk szerint! 7. Készíts egy kőzetről névjegyet: fényképpel, a jellemzőivel mutasd be! kőzetek (folyami-, sivatagi homok, kavics, tengeri mészkő, édesvízi mészkő, dolomit, agyag, márga, lösz, bauxit, gránit, bazalt), nagyító, zsákvarró tű, üveglap, kémcső, mérőkanál, lombik, borszeszégő, víz, higított sósav, cseppentő, milliméterpapír Kőzetmeghatározás Bazalt Dolomit Édesvízi mészkő Lösz Lösz + sósav Sziderit + sósav 12
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) a meg gyelés bazalttufa homok dolomit tengeri mészk édesvízi mészk agyag lösz bazalt bauxit gránit szempontjai morzsalékosság szerkezet tapintás szín szag keménység s r ség Felhasznált irodalom: saját ötlet 13
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 6. A FÖLD KERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA GPS SEL Emlékeztető, gondolatébresztő Eratoszthenész (i. e. 275-193) az alexandriai könyvtár vezetője végezte el a Föld gömb alakjának bizonyítására az első méréseket. Eratoszthenész észrevette, hogy a nyári napforduló idején (június 22) Szüénében (Asszuán) a legmagasabb napálláskor a Nap éppen zenitben delel, nem vet árnyékot, s délben a legmélyebb kút fenekén is visszatükröződik. Ugyanekkor Alexandriában, Sziénától északra a Nap árnyéka a zenittől 7,2 o, a teljes kör ötvened részére látszik, amit egy függőleges, földbe szúrt pálca árnyékának megfigyelésével mért. A kapott szögkülönbség a két hely földrajzi szélességkülönbsége, mert a két hely közel azonos délkörön fekszik. Sziéna és Alexandria távolsága/ a Föld kerülete= a mért szög/360o Hogyan tudnánk megismételni e kísérletét a mi iskolánknál? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) A GPS műszerrel határozzátok meg az első megfigyelési pont földrajzi szélességét, induljatok el északi irányban, tegyetek meg akkora utat, hogy a GPS 0,01 o -kal nagyobb értéket mutasson! Jegyezzétek le a két pont távolságát méterben! A lemért távolság mindkét pontján végezzétek el a Nap delelésének megfigyelését és a mért hajlásszöget! (ugyanabban az időben mérjetek) Mérjétek ki, hogy a Nap mikor jár a legmagasabban a horizont felett. 30 perccel az órán mutatott dél előtt szúrjatok le egy botot, magassága felszíntől 20 cm legyen! 5 percenként jelöljétek be a talajon a bot árnyékának végpontjait, és jegyezzétek le az időt! Az árnyék hosszának változásával egy görbe fog kirajzolódni. Amikor a legrövidebb a rúd árnyéka, akkor van dél. Mérjétek le a legkisebb árnyék hosszát, és a rúd hosszával számítsátok ki az árnyék hajlásszögét. (tang =a/b) Számítsátok ki a Föld kerületét a következő logika szerint: =a mért hajlásszög az egyik pontban Hozzávalók (eszközök, anyagok) műholdas helymeghatározó műszer (GPS) jegyzetfüzet toll bot (25-30 cm) =a másik pontban mért hajlásszög S= a két pont közötti távolság (m) E= a Föld kerülete S/E=( - )/360 GPS Napóra készítése 14
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mekkora az első megfigyelési pont földrajzi szélessége?........................................................... 2. Mekkora a második pont földrajzi szélessége?...................................................................... 3. Mekkora a két pont távolsága a GPS szerint méterben?............................................................. 4. Mekkora az árnyék hajlásszöge a kiinduló helyen?................................................................. 5. Mekkora az árnyék hajlásszöge a második helyen?................................................................. 6. Mekkora a két hajlásszög különbsége?.............................................................................. 7. A szögkülönbség miért azonos a két hely földrajzi szélességkülönbségével?....................................... 8. Mekkora a Föld kerülete a mérésetek szerint?...................................................................... 9. Mekkora a Föld kerülete a valóságban?............................................................................. 10. Mi lehet az eltérés oka?............................................................................................. Felhasznált irodalom: saját ötlet 15
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 7. CSILLAGÁSZATI MEGFIGYELÉSEK A LABOR TÁVCSÖVÉVEL Emlékeztető, gondolatébresztő Miért téves elnevezés az Esthajnalcsillag? Hogyan tudod azonosítani a csillagos égről az ismert nevű objektumokat? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérlet menete: 1. Határozd meg a megfigyelőhely földrajzi szélességét és hoszszúságát műholdas helymeghatározó műszerrel! Jegyezd le a mért adatokat! 1. Határozd meg az északi irányt! 2. Keresd meg a Sarkcsillagot (Polaris) a Nagy Medve vagy a Cassiopea csillagkép segítségével! 3. Határozd meg a távcső keresőjének a látómezejét: állítsd be a Holdat a távcső keresőjébe, (a Hold látszó szögátmérője 0,5 o ) becsüld meg hányszor fér el, ill. hányadrésze fér el a látómezőbe! A csillagtérkép deklinációs beosztásán körzővel mérj le egy akkora darabot, mint a látótér! 4. Ezzel a körzőnyílással fehér papírra rajzolj egy kört, és vágd ki! 5. A lyukas papírt a csillagtérképre téve lerajzolhatod, beazonosíthatod a távcsőben látott égboltrészletet. 6. Készíts megfigyelési naplót! A szürkület és az azt követő 2-3 óra alkalmas a megfigyelésre. Hozzávalók (eszközök, anyagok) távcső csillagtérkép megfigyelési napló toll fehér papír olló vonalzó tájoló zseblámpa GPS műszer Csillagászati távcső Csillaggömb 16
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Megfigyelési napló: A műszer adatai........................................................................................................ A megfigyelés helyszíne............................................................................................... Az észlelés dátuma........................................................................................(év, hó, nap) Az észlelés időpontja........................................................................... óra, perc, másodperc) A légkör állapota...................................................borultság, nyugodtság, meteorológiai viszonyok A megfigyelés eredménye, a jelenség leírása.......................................................................... Felhasznált irodalom: saját ötlet 17
Kémia Földrajz 7. 12. osztály osztály A kísérlet leírása 8. A MEGFIGYELŐHELY FÖLDRAJZI SZÉLESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Emlékeztető, gondolatébresztő Mennyi a nevezetes szélességi körök Egyenlítőtől való szögtávolsága? Mi alapján jelölték ki a nevezetes szélességi köröket? Hogyan tudtak a régi hajósok tájékozódni a csillagok segítségével? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérlet menete: 1. Készíts egy 30 cm sugarú félkört kartonból! Az átmérő két szélére írd fel az É és D irányt! Az átmérő középpontjából az átmérőre merőlegesen, a kör széle felé húzz egy vonalat, jelöld a tetőpontot (zenit)! Az átmérő középpontján fűzz át egy kb. 40 cm hosszú zsineget! 2. Csillagos éjszakán a szabadban a szemeddel egy magasságban vízszintes felületre tedd a műszeredet (a vízszintest a vízmérővel ellenőrizheted), a félkör vízszintesét! A zenit felfelé, az észak jelzés előre nézzen, fordítsd a Sarkcsillag felé! 3. A zsineget húzd a félkörön addig, amíg a Sarkcsillaggal egy vonalba kerül, jelöld meg a papíron azt a pontot, majd mérd le szögmérővel az északi iránytól való szögtávolságát! Hozzávalók (eszközök, anyagok) olló kartonpapír zsineg szögmérő íróeszköz vízszintmérő (vízmérték) Műszer elkészítése 18
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz Kémia 12. 7. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mekkora a Sarkcsillag magassága a horizonttól? Mekkora a megfigyelőhelyed északi szélessége? 2. Milyen módszereket ismersz az északi irány meghatározására nappal és éjjel?............................................................................................................................ 3. Mekkora a napsugarak hajlásszöge a megfigyelőhelyen az alábbi időpontokban? március 21...... szeptember 23...... június 22. december 22...... 4. Olvasd le a térképről városod hosszúságértékeit, és keresd meg a mellettlakó és az ellenlábas helyét a földgömbön! mellettlakó hely:.... Ellenlábas hely:..... Felhasznált irodalom: saját ötlet 19
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 9. A BALATON VIZÉNEK HIDROLÓGIAI MÉRÉSE Emlékeztető, gondolatébresztő Tényleg iható a Balaton vize? Milyen mérési értékeknek kell megfelelnie a víznek ahhoz, hogy tisztának nyilvánítsák? Milyen tiszta a Balaton vize? Milyen vízgazdálkodási feladatai vannak a városnak? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérlet menete: 1. 3-4 fős csapatban dolgozzatok! 2. Készítsetek fényképes beszámolót a végzett vizsgálatokról, a helyszínekről és a vizsgálat folyamatáról! 3. Határozzátok meg az első mérés helyszínének koordinátáit a GPS műszerrel (az első mérés a fövenyesnél)! 4. Minden mérést kétszer végezzetek el: mérjétek meg a tó vizének NO 2, NO 3, NH 4, PO 4 és ph értékeit! A mérések eredményeit jegyezzétek fel az alábbi táblázatba! 5. Határozzátok meg a második mérés helyszínének koordinátáit GPS műszerrel ( a második mérés a nagystrandnál)! 6. Minden mérést kétszer végezzetek el: mérjétek meg a tó vizének NO 2, NO 3, NH 4, PO 4 és ph értékeit! A mérések eredményeit jegyezzétek fel az alábbi táblázatba! 7. Határozzátok meg a harmadik helyszín koorditátáit GPS műszerrel (a harmadik mérés a hajóállomásnál)! 8. Minden mérést kétszer végezzetek el: mérjétek meg a tó vizének NO 2, NO 3, NH 4, PO 4 és ph értékeit! A mérések eredményeit jegyezzétek fel az alábbi táblázatba! 9. Készítsetek diagramokat a mért Hozzávalók (eszközök, anyagok) Greenpeace Umwelt detektív bőrönd íróeszköz füzet műholdas helymeghatározó műszer értékekről! 10.A mérésetek eredményeiről készítsetek Power Pointot prezentációt, vagy tablót! Vízminőség vizsgálat táskával 20
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) A vizsgálatot végzők:...................................................................................................... dátum:...................................................................................................................... Az első helyszín koordinátái:........................................................................................... 1. mérés 2. mérés hőmérséklet keménység(titrálás) NO 2 NO 3 NH 4 PO 4 ph A második helyszín koordinátái:...................................................................................... 1. mérés 2. mérés hőmérséklet keménység(titrálás) NO 2 NO 3 NH 4 PO 4 ph A harmadik helyszín koordinátái:..................................................................................... 1. mérés 2. mérés hőmérséklet keménység (titrálás) NO 2 NO 3 NH 4 PO 4 ph Felhasznált irodalom: saját ötlet 21
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 10. A BALATON ÉS A SIÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen mérési értékeknek kell megfelelnie a víznek ahhoz, hogy tisztának nyilvánítsák? Milyen tiszta a Sió vize? Milyen vízgazdálkodási feladatai vannak a városnak? Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérlet menete: 1. 3-4 fős csapatban dolgozzatok! 2. Készítsetek fényképes beszámolót a végzett vizsgálatokról, a helyszínekről és a vizsgálat folyamatáról! 3. Határozzátok meg az első mérés helyszínének koordinátáit a GPS műszerrel (az első mérés a zsilipnél legyen)! 4. Minden mérést kétszer végezzetek el: mérjétek meg a csatorna vizének NO 2, NO 3, NH 4, PO 4 és ph értékeit! A mért adatokat jegyezzétek fel a táblázatba! 5. Határozzátok meg a második mérés helyszínének koordinátáit GPS műszerrel ( a második mérés a város utáni zsilipelőnél legyen)! 6. Minden mérést kétszer végezzetek el: mérjétek meg a csatorna vizének NO 2, NO 3, NH 4, PO 4 és ph értékeit! A mért adatokat jegyezzétek fel a táblázatba! 7. Készítsetek diagramokat a mért értékekről! 8. A mérésetek eredményeiről készítsetek Power Point prezentációt, vagy tablót! Hozzávalók (eszközök, anyagok) Greenpeace Umwelt detektív bőrönd íróeszköz füzet műholdas helymeghatározó műszer Vízminőség vizsgálat táskával 22
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) A vizsgálatot végzők:...................................................................................................... dátum:...................................................................................................................... Az első helyszín koordinátái:........................................................................................... 1. mérés 2. mérés hőmérséklet keménység (titrálás) NO 2 NO 3 NH 4 PO 4 ph A második helyszín koordinátái:...................................................................................... 1. mérés 2. mérés hőmérséklet keménység (titrálás) NO 2 NO 3 (nitráttartalom) NH 4 PO 4 (foszfáttartalom) ph Felhasznált irodalom: saját ötlet 23
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 11. AZ ÜVEGHÁZHATÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? Hogyan melegszik fel a levegő? Mi az üvegházhatás? Melyek az üvegházhatásért felelős gázok? A kísérlet menete: 1. Tegyél az egyik befőttes üvegbe kb. 5 cm vastagon virágföldet! Állíts bele egy hőmérőt, a fóliával borítsd be az üveg száját, majd kötözd le! 2. Tegyél a második üvegbe egy növényt (kis cserepes növény földdel)! Állíts bele egy hőmérőt és borítsd be fóliával, majd az üveg száját kötözd le! 3. A harmadik üvegbe tegyél egy hőmérőt! Fóliával borítsd be és kötözd le az üveg száját! 4. Tedd ki a napsütésre! Napsütés híján világítsd, melegítsd lámpával! 5. Mindhárom üvegben olvasd le a kezdő hőmérsékletet! 6. 5 percenként 25 percen keresztül olvasd le és jegyezd fel az üvegekben a hőmérsékletet! 7. A leolvasott hőmérsékleti értékekből készíts hőmérsékleti görbét! 8. Fél óra múltán tegyél mindegyik üvegbe 6-6 jégkockát! 9. 5 percenként olvasd le a hőmérsékleteket és 5 percenként filctollal jelöld az üveg oldalán a víz magasságát! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 3 db 1 literes befőttesüveg, 3 db hőmérő 3 db lámpa vonalzó jégkockatartó csomagolópapír Folpack-fólia virágföld 18 db jégkocka 1 db kis cserepes szobanövény vagy talajdarab növénnyel üvegházhatás modellezése 24
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Töltsd ki a táblázatot! üvegek száma tevékenység 1. mérés 2. mérés 3. mérés 4. mérés 5. mérés 1. melegítés h tés víz 2. melegítés h tés víz 3. melegítés h tés víz 2. Melyik üvegben emelkedik a legmagasabbra a hőmérséklet?....................................................... 3. Melyik üvegben emelkedik a legkevésbé a hőmérséklet?........................................................... 4. Melyik üvegben emelkedik a leggyorsabban a hőmérséklet?....................................................... 5. Melyik üvegben emelkedik a leglassabban a hőmérséklet?......................................................... 6. A hűtés hatására melyik üvegben hűlt le leggyorsabban a hőmérséklet?........................................... 7. A hűtés hatására melyik üvegben hűlt le legjobban a hőmérséklet?................................................ 8. A hűtés hatására melyik üvegben hűlt leglassabban a hőmérséklet?............................................... 9. Melyik üvegben olvadt el teljesen a jégkocka a mérés végére?...................................................... 10. Melyik üvegben olvadt el a legkevesebb jégkocka a mérés ideje alatt?............................................. 11. Mivel magyarázható az eltérő felmelegedés és lehűlés a három vizsgált esetben?.................................... 12. Nézz utána az Interneten mekkora az üvegház hatású gázok hozzájárulása a Föld felmelegedéséhez! 13. Keress az Interneten adatokat Magyarország légszennyezettségi értékeiről! Hasonlítsd össze az atlaszban jelölt értékekkel! 14. Keress az interneten adatokat lakóhelyed légszennyezettségi értékeiről! Értékeld a légszennyezettség nagyságát az ország más tájaihoz, városaihoz viszonyítva! Felhasznált irodalom: http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/vizsgalatiesbemutatasigyakorlatokafoldrajztanitasban/ch04.html Makádi Mariann kísérlete alapján átdolgozás 25
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 12. A FELSZÍN FELMELEGEDÉSE ÉS HŐELNYELŐ KÉPESSÉGE Emlékeztető, gondolatébresztő Milyen tényezőktől és hogyan függ a levegő felmelegedése? Mi az albedó? Miért melegszik fel különbözőképpen a felszín? Értelmezd a felszín fény- és hővisszaverő képességének hatását a felmelegedésre! Mit csinálj, mire figyelj? (Megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérlet menete: 1. Készíts fekete és fehér kartonpapírból egy-egy hengert, állíts bele egy-egy hőmérőt! 2. Tedd napos helyre, vigyázz közvetlen napfény ne érje a hőmérőket! A hengerek tetejét takard le a hengerek anyagával megegyező kartonnal! 3. Olvasd le és jegyezd fel a mutatott hőmérsékleti értéket! 4. 5 perc elteltével olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékleti értékeket! 5. 10 perc elteltével olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékleti értékeket! Hozzávalók (eszközök, anyagok) fekete és fehér A/4-es kartonpapír olló ragasztó hőmérő Földfelszín felmelegedése 26
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Mért hőmérsékletek: fekete színű henger hőmérséklete fehér színű henger hőmérséklete indulási hőmérséklet 5 perc elteltével mért hőmérséklet 10 perc elteltével mért hőmérséklet 1. Melyik hengerben lévő hőmérő mutat magasabb hőmérsékletet?..... 2. Melyik színű hengernek nagyobb a hőelnyelő-képessége?..... 3. Mit bizonyít a jelenség?..... 4. Mit nevezünk albedónak?..... 5. Melyik terület felett melegszik fel jobban a levegő? Indokold is a válaszodat! a) a homokfelszín vagy lombos erdő felett? b) a homokfelszín vagy szántóföld felett? c) a homokfelszín vagy vízfelszín felett? d) a vízfelszín vagy havas felszín felett? e) a vízfelszín vagy lombos erdő felett? f) a vízfelszín vagy szántóföld felett? g) az északi félgömbön az északi lejtőn a szántóföld, vagy a déli lejtőn a homok felett? 6. Miért jelent veszélyt a szárazföldi jég óceánba kerülése, a szárazföldről való leszakadása?..... Felhasznált irodalom: http://belvarbcs-oveges.hu/portal/kiserletek-dokumentalasa/foldrajz/lathatatlan-burok----ötlete alapján saját átdolgozás 27
Földrajz 12. osztály A kísérlet leírása 13. A VULKÁNOSSÁG Emlékeztető, gondolatébresztő Mit csinálj, mire figyelj? A kísérlet menete: 1. Tedd a tálcára a műanyag palackot, építs köré a nedves homokból hegyet, vulkáni kúpot! 2. Öntsd bele a palackba az ételszínezéket, a szódabikarbónát és a Miért különböznek egymástól a Föld különböző pontjain kitörő vulkánok formájukban, anyagukban és a kitörés módjában? mosogatószert (egy hurkapálcával keverd össze)! 3. Öntsd rá az ecetet, figyeld meg a reakciót, rögzítsd a tapasztalatokat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) egy fél literes műanyag vizes palack 3 evőkanál 20 %-os ecet fél evőkanál szódabikarbóna 3 csepp (piros) ételszínezék fél evőkanál színtelen mosogatószer nedves homok tálca hurkapálcika Ammónium-dikromát vulkán 28
Készítette: Mizerák Beáta Földrajz 12. osztály FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Mit tapasztaltál? Fogalmazd meg a látottakat!............... 2. Magyarázd meg egy kúpvulkán működését!............... 3. Magyarázd meg a kőzetlemezekhez kapcsolódó vulkánok eltérő működésének okait!............... 4. Készíts összehasonlító táblázatot a vulkánokról! magmatizmus/ SiO 2 - tartalom sűrűség hőmérséklet gáztartalom lemezhatás mélységi kőzet kiömlési kőzet törmelékes kőzet vulkáni tevékenység vulkáni forma példák bázikus SiO 2 52% semleges 52-65% savanyú 65% Felhasznált irodalom: saját ötlet 29
JEGYZETEK
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterü-letüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani. - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegélynyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegélynyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%-os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amenynyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.
Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/2-2012-0038 számú, Csodálatos természet Természettudományi Labor fejlesztése a Siófoki Perczel Mór Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Siófok Város Önkormányzata és a KLIK Siófoki tankerületének konzorciuma, valamint a Siófoki Perczel Mór Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk! A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.