FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2 Tematikai egység Órakeret 1. Anyagszerkezeti ismeretek 10 2. Anyagi halmazok 10 3. Kémiai reakciótípusok 15 4. Termokémia 10 5. Kémiai egyensúlyok 10 6. Elektrokémia 5 7. Kémiai számítások 12 KÖZÉPSZINT Periódusos rendszer alapján anyagi tulajdonságok megállapítása. Modell alapján halmaztulajdonságok, részecskék és szerkezet összefüggései. Anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése. Oldatok és kolloidok legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok Egyszerűbb egyenletek felírása, rendezése. Termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazás egyszerűbb esetekben. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A reakciók végbemenetelének feltételei. A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Kémiai reakciók csoportosítása. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba. Vizes közegben lejátszódó egyszerűbb protolitikus reakciók. Redoxi-reakciók A kémiai és elektromos energia kapcsolata. (galvánelem, elektrolizáló cella működése) Redoxireakciók iránya és a standardpotenciál összefüggése. Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Sósav elektrolízise. Elektródfolyamatok felírása a termékek ismeretében. Általános kémia EMELTSZINT Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat. Atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának lehetőségeire és módjaira. Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a A termokémiai fogalmak és törvények ismerete és alkalmazásuk. Sztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése. A dinamikus egyensúly értelmezése megfordítható folyamatokra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat alkalmazása. Ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek Komplexképződés. Sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben. Reakcióegyenletek rendezése oxidációsszám-változás Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. Az elektródpotenciál és meghatározói. Akkumulátor felépítése és működése. Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk.
Az elektrolízis mennyiségi törvényei. Tudománytörténet: Mengyelejev, Hevesy, Faraday, Arrchenius, Brönsted, Avogadro Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek 12. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 62 HETI ÓRASZÁM: 2 Tematikai egység Órakeret 1. Szénhidrogének 5 2. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5 3. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 5 4. Makromolekulák 5 5. Nemfémes elemek és vegyületeik 15 6. Fémes elemek és vegyületeik 15 7. Kémiai számítások 12 KÖZÉPSZINT Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai Képlet és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. A megismert elemek előfordulásának formái, felhasználása, élettani hatása. Elemek és szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. A környezetkárosító anyagok hatásai. Tudománytörténet: Hevesy, Irinyi, Semmelweis. A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti Az anyagok tulajdonságainak Szervetlen kémia EMELTSZINT Vegyületek kiegészítő listája: szulfitok, nátriumtioszulfát, salétromossav, nitritek, foszfátok, szilikonok, kálium-dikromát Elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek Az elemek és szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai. Kísérletek, megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a Sav és bázisállandók. Kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával. Következtetés az elemek és vegyületek
összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai A megismert vegyületek főbb tulajdonságai, reakcióegyenletei. Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és vegyületeket. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. előfordulására, előállítására a kémiai tulajdonságok Környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata. A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek Az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai A megismert vegyületek főbb tulajdonságai, reakcióegyenletei. Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és vegyületeket. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. Szerves anyag fogalma. Szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közti kötés, funkciós csoport szerint. Szerves vegyületek elnevezése. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. Szerkezeti képlet írása. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. Konstitúció, konfiguráció, konformáció. Az izoméria különböző típusai, példákkal. Konstitúciós izomerek felismerése. A megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak, molekula és halmazszerkezeti A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok A megismert vegyületek reakcióegyenletei. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás A legismertebb szerves vegyületek előfordulása. A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása. Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai. Ismertebb vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvei. Szerves kémia Szerves anyag fogalma. Szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közti kötés, funkciós csoport szerint. Szerves vegyületek elnevezése. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása. Homológ sorok általános képletének megszerkesztése. Optikai izoméria kialakulása, tulajdonságok, királis molekulák. Egyszerű kísérletek megtervezése, az eredmények becslése elméleti ismeretek Szerkezeti képlet írása. Konstitúció, konfiguráció, konformáció. Az izoméria különböző típusai. Izomer és konformer közti különbség. Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak, molekula és halmazszerkezeti A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok Kémiai változások reakcióegyenletei. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján értelmezés. Ipari és élettani szempontból legfontosabb szerves vegyületek biológiai szerepe (mérgező
Tudománytörténet: Szent-Györgyi, Fischer, Sanger, A. Nobel. SI mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata számolásokhoz. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések és alkalmazásuk. Az Avogadró törvény és alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Az oldatok töménységének számolása egyszerűbb feladatokban. Vegyületek százalékos összetételének számítása. A kémiai egyenlet jelentései és egyszerűbb számolási feladatok egyenlet Reakcióhő és képződéshő közötti kapcsolat, reakcióhő számolása egyszerűbb feladatokban. Egész értékű Ph és az oldatok oxónium és hidroxidion koncentrációja közötti kapcsolat. A standardpotenciál és a galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat. Egyszerűbb kísérletek, megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, Kémiai számítások Szervetlen kémia hatás, drogok), felhasználás, előfordulás. Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai. Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti hatásának magyarázatában. Gyakorlati élet szempontjából fontos vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvei. Tudománytörténet: Szent- Györgyi, Fischer, Sanger, A. Nobel. SI mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata számolásokhoz. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések és alkalmazásuk.. Vegyületek százalékos összetételének számítása. Reakcióhő alkalmazása kémiai számításokban. A standardpotenciál és a galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat. Vegyületek kiegészítő listája: szulfitok, nátriumtioszulfát, salétromossav, nitritek, foszfátok, szilikonok, kálium-dikromát Elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek Az elemek és szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai. Kísérletek, megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a Sav és bázisállandók. Kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával. Következtetés az elemek és vegyületek
előfordulására, előállítására a kémiai tulajdonságok Környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata. Szerves kémia Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása. Homológ sorok általános képletének megszerkesztése. Optikai izoméria kialakulása, tulajdonságok, királis molekulák. Egyszerű kísérletek megtervezése, az eredmények becslése elméleti ismeretek Kémiai számítások A gázok állapotegyenlete és alkalmazásuk. Az Avogadró törvény és alkalmazása. Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása. Kémiai egyenlet alapján számolási feladatok megoldása. A reakcióhő, képződéshő, rácsenergia, ionizációs energia közötti kapcsolat és alkalmazása. A kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az az egyensúlyi állandó közötti kapcsolat alkalmazása egyszerűbb feladatokban. A ph erős savak és bázisok esetén. A disszociációfok és a ph összefüggései gyenge savak és bázisok esetén. A Faraday törvények alkalmazása.