http://www.vector-clip-art.com/2011/02/hands-around-world-clipart-020911.html JÓ GYAKORLATOK A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI PROGRAMBAN (IB-BEN) M I T AVAGY: T A N U L H A T U N K A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI RENDSZERÉBŐL??? A tanári vélemények tantárgyak szerint abc-sorrendben következnek itt, a diákokét lásd az Általános ismertetésben! A világban zajló társadalmi, politikai és kulturális változásokat tapasztalva az IB Program képes a változásokra gyorsan, érzékenyen és állandóan megújulva reagálni. Ezeknek megfelelően módosítja a tematikákat, a módszereket, a követelményeket, a vizsgaeljárásokat, sőt a tantárgyak csoportosítására is többször sor került az elmúlt évtizedek alatt. Azt a sok-sok pozitívumot mutatjuk itt be, amit az IB-s pedagógusok összegyűjtöttek a tantárgyaikkal kapcsolatban, és amitől szerintük igazán érdemes ebben a programban tanítani. Nemcsak az adott iskola tanárainak, diákjainak jó és hasznos ez az oktatási rendszer, hanem mintaként szolgálhat az egész magyar közoktatás és vizsgáztatás fejlesztéséhez is. Nem véletlenül fogadja el ezt az érettségi diplomát a világ 144 országának a felsőoktatása! A további részletek az IB-ről, a tananyagokról és a vizsgákról a tantárgyi leírásoknál találhatóak a 3. fejezetben: EGYES TANTÁRGYAK AZ IB PROGRAMBAN; a magyar rendszerrel való a rövid, táblázatba foglalt, általános összehasonlítás pedig az 1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS című fejezet végén. http://ibhungary.hu/ibcikkbevezszoveghonlapra130217.pdf
ÁLTALÁNOS, NEM TANTÁRGYSPECIFIKUS JÓ GYAKORLATOK Az IB Diploma Programjának három olyan központi, kötelező eleme van, amely egyáltalán nem szerepel a magyar közoktatási rendszerben. Ezek a kreativitás-aktivitás-szolgálat (CAS) és a tudáselmélet (Theory of Knowledge TOK) nevű tárgyak, valamint a 4000 szavas esszé. Nem vizsgatárgyakról van szó, de megfelelő színvonalon való teljesítésük nélkül nem kaphat diplomát a diák. 1. A kreativitás-aktivitás-szolgálat (CAS) a Diploma Program fontos, gyakorlati eleme, az IB Szervezet (IBO) meghatározó jelentőséget tulajdonít ennek a "tárgynak" is. Filozófiájának lényege, hogy a nevelés nem a tanteremben és a vizsgateremben kezdődik, illetve ér véget, meg kell, hogy haladja azt a szintet, ahol egyszerűen csak információt ad. Feltétlenül magába kell foglalnia a személyiségfejlesztést, az értékek és a szemléletmód kialakítását, amelyek segítenek a faji, osztály, vallási, nemi és politikai előítéletek leküzdésében. A közösség szolgálata kiegészíti az intellektuális fejlődést és az elméleti tananyagot. A kreativitás, az akció és a szolgálat azonos hangsúlyt kap. A CAS kihívás kell, hogy legyen minden egyes diák számára; célja legyen, hogy fejlessze a diák felfedező-hajlamát és önbizalmát, segítse őt egyéni érdeklődési körének és képességeinek fejlődésében, növelje felelősségtudatát a közösség iránt általában és különösen a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban! 2. A TOK (Theory of Knowledge, azaz tudáselmélet) tanítása arról szól, hogy olyan diákokat neveljünk, akik felfogják a tudás mibenlétét, akik össze tudják kapcsolni a tantárgyakat és a tananyag részeket, akik a tények és állítások mögé tudnak nézni, akik megtanulnak kritikusan, ugyanakkor toleránsan gondolkodni. Olyan diákokat/gondolkodókat igyekszünk kinevelni, akik látják és értik a világot maguk körül, akik gondos mérlegelés után úgy tudják közvetíteni a gondolataikat, hogy azok igazságban gyökerezzenek, tiszta, éles logikát kövessenek, ugyanakkor tükrözzék saját és mások érzéseit is. 3. A 4000 szavas hosszú esszé megírása komoly feladat minden diák számára. Kutatómunkát feltételez a választott tárgyból, valamint az esszéírás szabályainak ismeretét, még a bibliográfiára vonatkozókat is. Ez a magyar rendszerben a felsőoktatásban tanulóknak a feladata, pedig minden értelmiségi pályát választónak nagyon hasznos készséget jelent. Az alábbiakban olyan nevelési, oktatási, szervezési jellemzőket sorolunk fel, mutatunk be, amelyek az IB Programban nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a magyar rendszerben. 4. A vizsgákra való kétéves felkészülési folyamat minden tárgyban (elsősorban) kompetenciákat fejleszt és mér. 5. Nagymértékben segíti az önálló munkát, az idő- és erőbeosztási képesség fejlődését. 6. A plágium és a csalás bármilyen formáját nagyon komolyan veszik és büntetik. 7. A reáltárgyaknál a követelmény az elméleti tudás mellett jobban koncentrál a gyakorlatra. 8. A humán tárgyak tanulása során az esszéírási készség sokat fejlődik, fontos szerepe van (a hosszú esszé írásán kívül is). 9. Különösen a nyelvtanítás során (mind az anyanyelv, mind az idegen nyelvek esetében) nagy a tanári szabadság. IB-ben sokkal jobban igazodhat a tananyag és a megfelelő módszerek megválasztása a mindenkori diákok igényeihez és szükségleteihez. 10. A dolgozatokat egyik szinten sem a diák saját tanára javítja. A nemzetközi érettségi egységes vizsgáztatási követelményrendszere így nagyon eredményes és igazságos. 11. Általában egy-egy tantárgyból nem ugyanazon a napon írják a dolgozatokat, a különböző feladatokat akár 2-3 nap eltéréssel is írhatják. Ez több esélyt ad a diáknak, ha például valamiért volt egy rossz napja.
12. A leghosszabb vizsga 2 óra 30 percig tart (szemben a magyar 4 órás feladat/sorokkal). 13. A vizsga indításakor lehetőség van a feladatok átolvasására mielőtt a diákok megkezdenék a megoldást, válaszadást, és ez nem számít bele a dolgozatírásra megadott időbe. A gyerekeknek így van 5 percük arra, hogy átnézzék a feladatokat, így sokkal jobban el tudják dönteni, hogy melyikkel érdemes kezdeniük, és melyiket hagyják inkább utoljára. 14. Különböző tanárok javítják az egyes vizsgakomponensek dolgozatait, ez növeli az objektivitást. 15. Az elektronikus értékelés, amely 2013-tól már bevezetésre kerül, lehetővé teszi az azonnali visszajelzést minden egyes vizsgáztatónak. Tízesével kapják az értékelendő dolgozatokat, illetve csak azok szkennelt változatát és a szóbeli feleletek hangfelvételeit. A javítást egy internetes felületen végzik. Minden tíz között egy, már a vizsgaközpont által előre értékelt ellenőrző dolgozat is van. Ez rögtön megmutatja, ha a vizsgáztató tanár pontszámai nagyobb mértékben eltérnek az előre kijavított, értékelt mintától, így a javítótanárnak azonnal észrevételeket küldhetnek a Központból és újrajavításra kérhetik. (Ennek a rendszernek hátránya, hogy a dolgozatokat nem lehet feladatonként javítani. Előnye viszont, hogy nincs szükség az anyagok utaztatására, így a javítás és a moderálás ideje, valamint a költsége is csökken. Korábban postai úton jutatták el a vizsgaanyagot az értékelőknek, akár a világ másik tájára, például Chilébe vagy Ausztráliába is.) 16. Még a vizsgaidőszak kezdete előtt az iskolai tanárokat megkérik, hogy adjanak ún. előrejelző jegyet vagy jósolt jegyet (predicted grade) a tanulóiknak. Ha a végső osztályzat erősen eltér a jósolt jegytől (a 7-es skálán 2 ponttal), a diák dolgozatait újraértékelik, szem előtt tartva, hogy ne forduljon elő igazságtalanság vagy hiba. 17. Az értékelés során a pontozás nagyon alaposan kidolgozott szempontok segítségével történik, és több szinten alkalmazott biztosítékokkal, minőségbiztosítással (moderálással) működik. Az egyes vizsgarészeket vizsgáztató csoportok osztályozzák. 18. Moderálás után születnek meg a végső jegyek. Ez a fajta osztályzás, nemcsak a diáknak ad teljesen objektív értékelést a teljesítményéről, hanem visszajelzésül is szolgál a tanárnak, hiszen az ő részjegyeit is módosíthatják az IBO tapasztalt vizsgáztatói. 19. A Vizsgaközpont értékeli a tanárok munkáját mind tartalmi, mind adminisztratív szempontok alapján. 20. Az IB-s programban a tanár nagy kihívással, ugyanakkor igen pozitív szellemi, intellektuális élménnyel találkozik, a diákok pedig lelkesedéssel tanulnak, mert érzik, hogy hasznos tevékenységet végeznek!
TANTÁRGYSPECIFIKUS JÓ GYAKORLATOK ANGOL IRODALOM ÉS NYELV 1. Az IB Programban fontos újdonság a szöveg fogalmának kiterjesztése. Szövegen ez a tantárgy többé nemcsak hagyományos értelemben vett szövegeket, hanem ún. vizuális szövegeket is ért, azaz plakátok, logók, reklámok, képregények stb. elemzését is tanulni, tanítani kell. Mivel mindez eddig nem képezte a tantárgy anyagát, új élmény és kihívás tanárnak, diáknak egyaránt. 2. A rendszer egyedül a szóbeli feleletek értékelését bízza a vizsgázót tanító és esetleg akaratlanul is elfogult tanárra, akinek az értékelését azonban külön ellenőrzik (lásd fenn). 3. Az IB Program a magyar érettségi rendszerrel szemben magasabb nyelvi szintre juttatja el a diákokat. Intellektuális és nyelvi kihívást is nyújt azon egyre növekvő számú nyelvtanulónak, akik nyelvi szintje bőven meghaladja a hazai emelt szintű érettségin elvártat, a középfokú nyelvtudást (KER B1-B2 szint). Mindemellett új eszközöket is ad a tanulók kezébe. Több, extenzívebb nyelvi inputot, teljesen autentikus anyagokat, helyzeteket is biztosít. A szövegek feldolgozásánál a tartalmi és nyelvi egészre figyel. Az apróbb nyelvi elemek, szerkezetek a szövegből bújnak elő, így lesznek vizsgálat tárgya, talán kevésbé eszerint rendezett formában, mint egy nyelvtankönyvben. Nem is foglalnak el olyan központi szerepet, mint ott, csak annyiban érdekesek, amennyiben a szöveg és működésének pontosabb megértését segítik. A nyelvgyakorlást maga a nyelv használata biztosítja, a nyelv új szerepet kap, a továbbiakban nem cél, hanem eszköz, ahogy egyébként a modern, tartalomalapú nyelvtanítás, a CLIL (content and language itegrated learning) és a CBI (content based instruction) vallja, amit a két tanítási nyelvű oktatás során is alkalmaznak. ANGOL, MINT IDEGEN NYELV 1. A tanár hatalmas szabadságot kap a tananyag összeállításában, mely révén sokkal motiváltabbá teheti a diákokat, alkalmazkodhat a képességeikhez és érdeklődési körükhöz. Így, a tanár által összegyűjtött anyag részét képezi több nagyobb témának, sokkal frissebb megközelítést kínál, valamint szókincsében és információs tartalmát tekintve is gazdagabb, mint a hagyományos könyvalapú oktatás. A diákok nagyobb rálátást szerezhetnek a világ aktuális témáira, és mivel elegendő anyagot olvastak és audio-vizuális aspektusból is megközelítettek egy-egy témát, így könnyebben formálnak véleményt, informáltabbá válnak. 2. A sok olvasás segítségével hasznos szókincsre és nyelvi szerkezetekre is természetes közegben, autentikus szövegekben tesznek szert. 3. A tanulók munkájukról rendszeres visszajelzést kapnak, illetve az értékelő kritériumok ismeretében maguk is pontos képet formálhatnak a saját tudásukról és saját fejlődésüket elő tudják mozdítani. 4. A nemzetközi érettségiben a nyelvtanulók nemcsak nyelvtani, illetve strukturális szabályokat tanulnak, szókészletet bővítenek, hanem mindkét szinten rálátást szereznek a nyelvi kultúrára is. 5. A végső vizsgajegy a tanulók írásbeli kreatív munkájából, a két év során nyújtott szóbeli tevékenységükből, illetve az írásbeli vizsgán elért eredményükből tevődik össze.
6. A szóbeli vizsgarésznek két eleme van. Az egyik a két év során három szabadon választott órán elvégzett csoportos szóbeli feladatok értékelése. A tanár diákonként kiértékeli a szóbeli feleletek, prezentációk, viták stb. minőségét, melyekhez az IB Szervezet által kiadott szóbeli értékelő kritériumokat használja. A másik elem a CD-re rögzített felelet. Ez 8-10 perces, amikor a diák feladata rövid felkészülési idő után egy képről prezentációt tartani, melyet a tanár által irányított beszélgetés követ. A szóbeli feleletek így dupla értékelésen mennek keresztül: belső pontozás (a tanulót tanító tanár végzi), illetve külső osztályzás a Nemzetközi Érettségi Bizottság vizsgáztatói által. Moderálás után születnek meg a végső szóbeli jegyek. 7. A nemzetközi érettségi szóbeli értékelése és rendszere talán precízebb, aprólékosabb, ami által sokkal szigorúbban és következetesebben mér, mint egy hazai emelt szintű nyelvi érettségi. 8. Az IB a témaköröket tágan értelmezi. Meghagyja a diákok és tanáraik számára azt a lehetőséget, hogy ne magát a témát dolgozzák fel, melyről amúgy is már sok információval rendelkeznek (például környezetvédelem, egészséges életmód), hanem kutassanak egy adott témában, vagy annak bizonyos érdekes aspektusait vizsgálják meg nagyobb elmélyüléssel. 9. A nyelvhelyesség mérése csakis az aktív készségek használata során válik fontossá. Akkor lényeges, ha a nyelv helytelen használatával a kommunikációs tartalom sérül. A nemzetközi érettségi a nyelvhelyességet nem egy fajta elkülönített nyelvi kompetenciaként értékeli, hanem a helyes információ-átvitel fontos aktív szereplőjeként. 10. A diákoknak tisztában kell lenniük számos műfaj írásbeli kötöttségével. Az adott témában, a megfelelő kereteken belül, nyelvileg is letisztult és elmélyült fogalmazását kell alkotniuk a magyar feladatoknál lényegesen nagyobb minimum szóterjedelemben. B I O L Ó G I A 1. Az érettségi vizsga az IB rendszerében kiszámíthatóbb, mint a magyar rendszerben. Tanár, diák egyaránt pontosan tudja már a tanulmányok elkezdésekor, hogy milyen mélységben kell tudni a tananyag egyes részeit, valamint hogy milyen feladattípusok és milyen számban lesznek a vizsgán. A vizsgafeladatok kérdéseiben használt utasítások (hasonlítsa össze, írja le, vázolja) pontos definíciói egyértelművé teszik, hogy mi az elvárás a vizsgán. A tananyag leírásában is ezeket az utasításokat használják, és ugyanitt definiálják is őket. Így a diák már a felkészülés során megismerkedik az utasítások definícióival, és ezek szerint sajátítja el a tananyagot. 2. A kétszintű érettségi bevezetése a magyar rendszerben hasonló kompetenciák felé mozdította el a biológia tantárgyat, mint amik az IB rendszerben megjelennek. Több lett az értelmező, problémamegoldó feladat, megjelennek a biológia egészségügyi, környezetvédelmi és etikai vonatkozásai, de még így is elmondható, hogy a magyar rendszer inkább elméleti, az IB rendszer pedig gyakorlatiasabb tudást nyújt.
M A G Y A R N Y E L V É S I R O D A L O M 1. Az IB-s magyaroktatás a tanításban lehetőséget is ad arra, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak, olyan feltételrendszert teremt, amelyben nem sikkad el ezeknek az elvárásoknak a fontossága. Igen szoros a kapcsolat a tanítás és ellenőrzés, módszertan-tematika és kimeneti célok között. 2. Sajnos a magyar rendszerben még mindig az általános, hogy 30 fölötti az osztálylétszám, pedig a kisebb létszám mindenképpen motiváltabb diákokat és tanárokat eredményez. (Az IB-s oktatásunkban legfeljebb 18 diák van egy csoportban.) 3. Az önálló munkát nagyon fontosnak tekinti az IB-s oktatási rendszer. Az IB-n a hosszas előkészítés és folyamatos felügyelet azt is garantálja, hogy a diák valóban csak önálló munkát ad be a végén. 4. Az IB-s rendszer noha keretek közt, hiszen van a világirodalmi műveknek és magyar szerzőknek egy hivatalos listája, amelyről a tanárnak választania kell lényegesen megengedőbb a tananyag összeállításában. Természetesen vannak kritériumok, amelyeknek meg kell feleljen a tanult művek listája (például kell szerepeljen benne mű mindhárom műnemből, legalább három különböző korszakból), de ez még mindig hagy lehetőséget arra, hogy a tanár a saját preferenciáit is figyelembe véve és a csoportot, gyerekeket ismerve dönthessen. 5. A diák a tanult szerzőket garantáltan jobban fogja ismerni, érteni és megkockáztatjuk szeretni, mint a magyar rendszerben tanuló társai. Egyáltalán nem biztos, hogy az a diák kap többet a magyaroktatástól, aki bár minimum 40 szerzőről hall a középiskolában, ámde a kötelező olvasmányokat nem vagy csak felibe-harmadába olvassa el (hiszen úgyis csak 3 tanóra jut a tárgyalására, arra meg minek ), mint az az IB-s diák, aki egy teljes hónapig foglalkozik egy regénnyel, és akinek van ideje, lehetősége elmélyedni a szövegben, felfogni, megérteni a jelentőségét. 6. Az IB-s rendszer pontosan azokra a kapcsolódási szempontokra épít, amelyek alkalmasak az érdeklődés felkeltésére, meggyőzően bizonyítja, hogy az irodalom valóban a körülöttünk és bennünk lévő világ művészi feldolgozásának egyik eszköze. 7. A terhelés nemcsak egyenletesebben oszlik el (a fontos ellenőrzések közül kettő az első, kettő a második tanévben történik), de az egyes anyagrészek feldolgozásánál is sokkal egyértelműbb a diák számára, miért olvassa-elemzi azt a bizonyos művet, hiszen világos, mit kell produkálnia néhány hónap múlva az adott művel kapcsolatban: egy házi dolgozatot, egy prezentációt, egy szóbeli feleletet stb.. Nem forgácsolódik szét annyira a diák figyelme, illetve ez azt is garantálja, hogy valóban foglalkozik a művekkel, elmélyed bennük, hiszen biztosan számíthat arra, hogy ezekre épül az ellenőrzés. Az IB-s diáknál azonban teljesíthető (!) alapfeltétele a jó jegynek a művek valódi ismerete, értése. 8. Az IB-s magyaroktatásban nincs explicit nyelvtantanítás. Azonban ez a különbség inkább csak látszólagos, hiszen amit a magyar oktatási rendszer külön nyelvtanórákon tanít, annak jó része az IB-s magyarórákon is előkerül, az irodalmi művek elemzésének integrált részeként. A szövegelemzés és szövegalkotás során mindenféleképpen szükségesnek bizonyulnak a kommunikáció, a nyelv és a gondolkodás, a nyelvhasználat társadalmi meghatározottsága, a leíró nyelvtan, a szövegtan, a retorika, a stílus témaköreihez kapcsolódó ismeretek, fogalmak. Ezek azonban nem külön órán, hanem művek elemzése, szövegek alkotása során merülnek fel, mintegy tükrözve azt a szemléletet, miszerint a nyelv működésének tanulmányozása lévén a nyelv az irodalom anyaga elválaszthatatlan, integrált része az irodalomtanulásnak. 9. IB-s magyartanárnak lenni sok szempontból jutalomjáték: a kedvező feltételek és a sok pozitív visszajelzés (mind az informálisak, a diákoktól, mind az objektívek, például vizsgaeredmények útján szerzettek) a tanár munkáját kifizetődővé teszi, látja értelmét annak, hogy ennyi energiát belefektessen a tanításba. Kis energiabefektetéssel nem is lehet ezt csinálni. Az IB-s tananyag feldolgozása sokkalta nagyobb elmélyülést kíván meg a tanártól, mint a magyar rendszerbeli, hiszen ott nagyon kevés óra áll rendelkezésre egy mű feldolgozásához. Az IB-s rendszerben a felkészülés a szakirodalomban való elmélyülést éppúgy jelenti, mint a művek alapos, többszöri átolvasását, kijegyzetelését. Az IB-s
programban ezért a tanár nagyobb kihívással és ugyanakkor nagyobb szellemi, intellektuális élménnyel találkozik. 10. Munkamódszerek, kreatív feladatok tekintetében szintén a lehetőségek tárháza az IB. Az IB-s magyarórán az egy-egy műre jutó nagyobb órakeret lehetővé teszi a tananyag játékosabb, kreatívabb feldolgozását, a különböző munkaformák alkalmazását, vagyis a tanár módszertanilag is kiteljesedhet, megvalósíthatja, kipróbálhatja ötleteit, és ezáltal fejlődhet, megőrizheti kreativitását. Konkrét jó gyakorlatok (további részleteket lásd a tantárgy bemutatásánál a 3. fejezetben) A Nemzetközi Érettségi Programban tartott magyarórák során számos ún. jó gyakorlatot alakítottunk ki. Ezek a jó gyakorlatok két fő okból jöhettek létre és működnek kiválóan. Egyrészt elegendő idő áll rendelkezésünkre a megvalósításukhoz. Másrészt a diákokat erősen motiválja, hogy ezek a gyakorlatok a sikeres vizsgázást készítik elő. Az alábbiakban két ilyen jó gyakorlatot mutatunk be. 1. Készülés a világirodalmi esszé megírására A világirodalmi esszé eredménye 25 %-ban számít bele a végső osztályzatba, ezért különösen fontos, hogy az esszék a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek mintha publikálásra szánnák. Az esszé megírását gondos, több hónapos (!) előkészítés előzi meg, mely a következő lépésekben történik: Részfeladatok 1. szempont meghatározása 2. anyaggyűjtés (idézetek és elemző megjegyzések táblázatban) 3. tézis megfogalmazása + vázlat 4. piszkozat leadása 5. dolgozatok közös bírálata 6. dolgozat leadása 2. Szóbeli prezentációk A szóbeli prezentációknál lehetőség van arra, hogy a tanuló ún. kreatív formában közelítse meg a művet. A kreatív típusú előadások része az értékelés (az ún. rationale), melyben a tanuló kifejti, milyen célokat akart megvalósítani a feladattal, és mit értett meg ezen keresztül a műből. Tehát nem elég például Örkény stílusában megírni néhány egypercest és felolvasni azokat, hanem meg is kell magyarázni, milyen irodalmi, stilisztikai eszközöket imitált a novellákban a tanuló, és miért pont ezeket választotta. Az elmúlt években diákjaink számos feledhetetlen, ötletes kreatív prezentációval álltak elő, melyek nemcsak szórakoztatóak voltak, de tartalmasak is, hiszen a művek elmélyült tanulmányozása előzte meg őket. M A T E M A T I K A 1. A jelenlegi magyar kétszintű érettségivel összehasonlítva mindkét szinten megállapítható, hogy az IB feladatai általában nehezebbek és több ismeretet igényelnek. A kétéves oktatás folyamán ezért a hazai rendszernél sokkal nagyobb tempóban kell haladni, ami mind a diáktól, mind a tanártól több munkát követel. A tapasztalat szerint ennek a haszna is megvan: mind a hazai, mind a külföldi egyetemeken továbbtanuló diákok rendszeresen arról számolnak be, hogy az ottani matematika-kurzusokat társaiknál eredményesebben tudják teljesíteni. 2. A hazai középszintű vizsgán egyáltalán nem szerepel a differenciál- és integrálszámítás, míg az IB középszinten ennek aránya jelentős. Ez az ismeret előnyt jelent a hazai egyetemeken azoknak a diákoknak, akik a matematikát nem főtantárgyként tanulják ott, hanem csak 1-2 féléves matematika tantárgyat kell hallgatniuk. 3. Az emelt szinten tanult választható témáknak itthon mindegyike egyetemi tananyag. 4. Az IB-ben kiemelt szerepet kap a grafikus kalkulátorok magas szintű ismerete és használata.
5. Megfigyelhető az a törekvés, hogy a magyar érettségin, az IB-hez hasonlóan legyenek több témakörből származó ismeretek szintézisét megkövetelő feladatok. Itthon azonban ez általában csak felszínes kapcsolat. Konkrét jó gyakorlatok : 6. Számológép nélküli vizsga Követendőnek tartjuk, hogy a vizsga első (középszinten 90, emelt szinten 120 perces) részében a diák nem használhat számológépet, így olyan tudás is számon kérhető tőle, amely a számológépből egyébként kinyerhető. (Például a szögfüggvények lényegét nem érti az, akinek nem evidens sin30 értéke, de ez géppel a kézben sosem derül ki.) 7. Vastag könyv helyett tömör képletgyűjtemény A hazai rendszerben használható Négyjegyű függvénytáblázatok című segédanyagok helyett az IB-ben mindegyik vizsgán csak egy 12, illetve 14 oldalas képletgyűjtemény használható, ami nyilván jóval kevesebb információt tartalmaz. Így a tanuló tényleges tudásáról reálisabb kép kapható. Nálunk ez egyelőre csak az emelt szintű szóbeli vizsgán van így. S P A N Y O L, M I N T I D E G E N N Y E L V 1. A vizsgára való felkészülésben nem sok hasonlóság van a két rendszer között. Az IBben sokkal jobban igazodhat a tananyag a diák igényeihez. A tanár eszerint alakítja, akár csoportonként is a tanmenetet, ez hamar meghozza a gyümölcsét, és sokkal gördülékenyebbé teszi a tanév előre menetelét. 2. Az értékelési szempontok között nagy eltérések vannak. Ezek zömében a nyelvtani hibák értékeléséből fakadnak. A magyar rendszer sokkal szigorúbb ebből a szempontból, az IB-ben messze nem a nyelvhelyesség prioritása a fő cél, inkább az autentikusságra, az érvelésre, kommunikációs elemekre helyezi a hangsúlyt. A nyelv tanulása során: 3. Az a cél, hogy sokrétű tudásra tegyenek szert, amit egy könyv/sorozatból lehetetlen lenne elsajátítani. 4. A diákok igen jól teljesítenek az évközi és érettségi vizsgákon is, mert nem azt tanulják meg, hogy hogyan kell a feladatokat megoldani, hanem a kompetenciákat tanulják meg használni. 5. A diákoknak meg kell tanulniuk hatékonyan érvelni. 6. Minden esetben a legfontosabb a forrás autentikussága. 7. A szövegkohézió és a szövegértés gyakorlását támogatják. 8. Az irodalom kulcsfontosságú a tantárgyban, célszerű minden témában irodalmi szöveget is keresni. 9. Tudjuk, ez a tantárgy beszélt nyelv, ezért 100 %-ban kompetencia alapú.
T Ö R T É N E L E M 1. A két szinten ugyanazokat a készségeket kell elsajátítani, és a tananyag mennyiségében sincs akkora különbség, mint a magyar rendszerben. 2. A pontosan körülhatárolt kritériumokkal bíró, de szabadon választható témájú önálló kutatási munka fontos része az IB érettségi rendszernek. 3. A történelmi helyzeteket mélységében vizsgálják. 4. A diákok magabiztosan, teljes mértékben értve tudnak fogalmakat használni akár gazdaságpolitikai, társadalmi vagy politikai kérdésekben. 5. Az IB program nagyon hatékonyan járul hozzá nem csak a saját maga által megnevezett nevelési célok eléréséhez, hanem a magyar érettségi rendszerben is megfogalmazott, kompetenciák (okok feltárása és a megfelelő fogalmak értő használata) fejlesztéséhez is a kevesebb több elven keresztül. 6. A nemzetközi érettségi érvelő, az érveket tényekkel alátámasztó, analitikus és következetes konklúziót levonó esszét követel. 7. A forráselemzés (a vizsgán a megadott 5 forrás beépítése az esszébe) gyors kombinációs készséget igényel, mert erre a vizsgarészre 1 óra áll csupán rendelkezésre. Sajnos ez a módszer, komplexitásában nehezen alkalmazható a magyar rendszerben. 8. A diák megismerkedik a tudományos munkák hivatkozási módszereivel (APA, MLA stb.) 9. Az önálló tanulásra való felkészültség értékelése fontos része az IB érettségi vizsgarendszerének. 10. Az önálló kutatást igénylő feladatok elvégzése rendkívül nagymértékben járult hozzá íráskészségük és szókincsük fejlesztéséhez. BA