Roma és nem roma munkanélküliek közegészségügyi helyzete az Ózdi kistérségben

EREDETI KÖZLEMÉNY Roma és nem roma munkanélküliek közegészségügyi helyzete az Ózdi kistérségben Hegedűs Ibolya dr. 1 Morvai Veronika dr. 2 Rudnai Péter dr. 3 Szakmáry Éva dr. 4 Paksy András dr. 4 Ungváry György dr. 4 1 Work Med Foglalkozás-egészségügyi Központ, Ózd 2 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Budapest 3 Országos Környezet-egészségügyi Intézet, Budapest 4 Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Budapest (utolsó munkahely) Bevezetés: Korábbi tanulmányukban a szerzők megállapították, hogy az Ózdi kistérség munkanélkülijeinek közegészségügyi-járványügyi biztonsága és szociális helyzete az országos átlaghoz képest rosszabb. Célkitűzés: Korábbi vizsgálataik folytatásaként célul tűzték ki annak meghatározását, hogy az Ózdi kistérség roma munkanélkülijeinek az országos átlagnál jelentősen nagyobb aránya hozzájárul-e a kistérségnek az ország más térségeinél rosszabb közegészségügyi-járványügyi biztonságához, a kistérség munkanélkülijei tanulásra alig vagy nem alkalmas lakókörnyezeti higiénés helyzetéhez. Módszer: 2012-ben és 2013-ban 400 fő 18 61 éves roma és nem roma férfi és nő munkanélkülit kérdőíves-önkitöltéses-kikérdezéses, valamint foglalkozás-orvostani módszerekkel vizsgáltak; az egyes csoportokba a jelzett sorrendben 96, 97, 114, 93 személy tartozott. Eredmények: Megállapították, hogy egyrészt valamennyi vizsgált paramétercsoport (közegészségügyi-járványügyi biztonság, in-door lakókörnyezeti higiéné, tanulási feltételek) a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetét jelezte a magyar munkanélküliekhez viszonyítva; másrészt roma személyekben a vizsgált paraméterek értéke az életminőségét hátrányosan befolyásoló tényezőktől függött (munkanélküliség, mélyszegénység, alacsonyabb szintű iskolázottság, rövidebb élet). A térségben a magyar munkanélküliek 1/10 1/5-ének életkörülménye hasonlított a roma munkanélküliek átlagos életkörülményéhez. Következtetések: 1. A romák Ózdi kistérségen belüli nagyobb aránya hozzájárul a kistérség rosszabb közegészségügyi-járványügyi biztonságához, munkanélkülijeinek az ország más térségeiben élő munkanélküliekénél rosszabb életkörülményéhez. 2. A romák megfelelő életkörülményt biztosító foglalkoztatásához szükséges képzettség elérését lehetővé tevő tanulási feltételek megteremtése elengedhetetlen. Orv. Hetil., 2014, 155(15), 582 589. Kulcsszavak: roma, nem roma, munkanélküliek, Ózdi kistérség, közegészségügy Public health issues of Roma and non-roma unemployed persons in the Ózd microregion Introduction: In their previous studies authors of the present work showed that public health situation and socioeconomic position of unemployed Roma persons in the Ozd microregion were well below the average of the whole Hungarian population. Aim: To continue these previous studies, the authors wanted to determine whether the greater proportion of the unemployed Roma persons in the Ózd microregion compared to the country average could contribute to the worse public health situation and the poor hygienic situation of the living environment of unemployed persons hardly or not suitable for learning. Method: Data from 400 unemployed Roma (96 males, 97 females) and caucasian non-roma subjects (114 males, 93 females) obtained in 2012 and 2013 using self-completed and interview questionnaires were analysed. In addition, occupational medical examination methods were applied and the results were analysed. Results: It was found that all studied parameters (public health and epidemiological safety, indoor living environmental hygiene, conditions for learning) indicated significantly disadvantaged situation of the Roma compared to the non-roma unemployed persons. There was a clear relationship between these examined parameters and other factors adversely influencing the quality of life of Roma persons (unemployment, deep poverty, lower level of education, shorter life span). Finally, the results showed that the quality of life conditions of the lowest 1/10, 1/5 of the non-roma unemployed persons were comparable to those found in the average of Roma unemployed persons. Conclusions: The authors conclude that i) the greater proportion of unemployed Roma persons in DOI: 10.1556/OH.2014.29868 582 2014 155. évfolyam, 15. szám 582 589.

the Ozd microregion contributes to the worse public health, epidemiological safety and the worse living conditions of unemployed persons in this regions of the country; ii) It would be essential to provide Roma persons with conditions appropriate for learning, which could enable them to get qualification necessary for employment. Keywords: Roma, non-roma, unemployed, Ózd microregion, public health Hegedűs, I., Morvai, V., Rudnai, P., Szakmáry, É., Paksy, A., Ungváry, Gy. [Public health issues of Roma and non- Roma unemployed persons in the Ózd microregion]. Orv. Hetil., 2014, 155(15), 582 589. (Beérkezett: 2014. január 20.; elfogadva: 2014. február 20.) Az ózdi és Ózd környékén élő munkanélküliek közegészségügyi és egészségi állapotát elemző vizsgálataink eredményeiről beszámoló közleményeinkben megállapítottuk, hogy az Ózdi kistérség munkanélkülijeinek közegészségügyi-járványügyi biztonsága aggályosabb, egészségi állapota rosszabb, munkavégzésre való egészségi alkalmatlansága gyakoribb, lakókörnyezeti feltételei, életminősége, életmódja, továbbá a mindezeket alapvetően befolyásoló képzettsége, szegénysége sokkal inkább kifogásolható, mint a megyeszékhelyen, a fővárosban vagy az ország más térségeiben élő munkanélkülieké [1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9]. Feltételeztük, hogy mindezen különbségek hátterében részben az áll, hogy a kistérségben élő romák aránya az országos átlagnál jelentősen nagyobb [10, 11, 12], részben pedig az, hogy a romák túlnyomó többségének életminősége jelentősen rosszabb, születéskor várható életkora alacsonyabb, mint a magyar vagy a szomszédos országok lakosságáé [9, 10, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31]. Hipotézisünk igazolására célul tűztük ki: egyrészt annak megismerését, hogy a kistérségben élő roma és nem roma munkanélküliek közegészségügyi és járványügyi biztonsága, in-door és out-door lakókörnyezeti higiénés (környezet-egészségügyi) helyzete, a megfelelő életminőség eléréséhez előfeltételt jelentő foglalkozásokhoz szükséges tanulási feltételei közötti különbségek meghatározhatják-e, hogy az Ózdi kistérség munkanélkülijeinek átlagos életminősége miért nem éri el sem a megyeszékhelyen, sem a fővárosban, sem az ország más térségeiben élő munkanélküliek életminőségének átlagát; másrészt annak megállapítását, hogy milyen összefüggés van a romák alacsonyabb szintű közegészségügyi biztonsága, aggályos környezet-egészségügyi helyzete, munkavégzésre való egészségi alkalmatlanságának a magyar munkanélküliekénél nagyobb gyakorisága, és a romák életminőségét ismeretesen rontó alacsonyabb szintű iskolázottsága, a magyar lakosságénál nagyobb arányú munkanélküliségi aránya, mélyszegénysége és a magyar lakosságénál rosszabb egészségi állapota között. Módszerek, vizsgált népesség A vizsgálatokba az Ózdi Munkaügyi Központban kötelező foglalkozás-egészségügyi (orvosi) munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenő 400 fő 18 61 éves, cselekvőképes férfi és nő munkanélkülit vontunk be, akikből négy, nem roma (itt: valamennyien magyarok) férfi és nő, illetve roma férfi és nő csoportot képeztünk; az egyes csoportokba a jelzett sorrendben 114, 93, 96, 97 személy tartozott. A résztvevők toborzása, a vizsgálatba bevonása előzetes írásos és szóbeli tájékoztatással, önkéntes alapon történt. A vizsgálatokra még az első kötelező közmunkavégzést megelőzően került sor. A kutatást az ETT TUKEB 35685/2012/EKU (562/PI/12.) számú határozatával engedélyezte. Kérdőíves-önkitöltéses, kérdőíves-kikérdezéses módszerek mellett, a foglalkozás-orvostani szakorvosi munkaköri alkalmasság megítéléséhez szükséges vizsgálati módszereket alkalmaztunk. Az anonim kérdőívek a munkanélküliek demográfiai jellemzőinek, közegészségügyi-járványügyi biztonságának, in-door és out-door lakókörnyezeti higiénés helyzetének, szomatikus és pszichés egészségi állapotának, munkavégzésre való alkalmasságának megítéléséhez szükséges kérdéseket tartalmaztak; a vizsgált csoportok mentális és szomatikus egészségi állapotának elemzése nem képezi jelen közlemény tárgyát. Adatrögzítés, adatkezelés, adatvédelem A vizsgálatok megfeleltek a hazai etikai szabályozásnak és a Helsinki Deklaráció előírásainak. Statisztikai módszerek Kétirányú tabulálással meghatároztuk az egyes vizsgált diszkrét tényezők eloszlását a magyar és a roma vizsgálati csoportban, és az ezek közötti különbséget Pearsonféle khi-négyzet-próba segítségével értékeltük. A folyamatos változók csoportonkénti átlagértékeit normáleloszlás esetén kétmintás t-próbával, nem normáleloszlás esetén pedig Mann Whitney-féle nemparaméteres pró- 583 2014 155. évfolyam, 15. szám

bával hasonlítottuk össze STATA/SE 10.0 és EPINFO 6.0 program segítségével. Eredmények Demográfiai adatok A magyar és roma személyek életkora között szignifikáns különbség volt, a roma munkanélküliek jelentősen fiatalabbak (36,0±12,1 vs. 40,5±11,1 év; p<0,001). Noha az élő szülők aránya nem különbözik a magyar és roma munkanélküliek esetében, de a magyar szülők átlagéletkora szignifikánsan magasabb (apák átlagéletkora 59,3±11,3 vs. 50,4±8,1 év; az anyáké 60,3±11,9 vs. 50,6±9,9 év, a különbség mindkét szülő esetében szignifikáns; p<0,001). Az elhunyt szülők életkora a nők esetében nem, a férfiak esetében jelentősen különbözik; a roma férfiak szülei szignifikánsan rövidebb ideig éltek, mint a magyar férfiak szülei (55,8±11,4 vs. 61,6±11,3 év; p<0,001). Első és második generációs munkanélküliség. Munkanélküliség előtti munkaviszony/ foglalkoztatottság, a munkanélküliség időtartama Első generációsnak azokat a munka nélküli személyeket nevezzük, akiknek munkanélkülivé válásakor szüleik nem munkanélküliek; második generációs munkanélkülieknek azokat a személyeket hívjuk, akik, amikor elérik munkaképes életkorukat, mindkét szülőjük munkanélküli és maguk is munkanélküliek. Munkanélkülivé válásuk előtt az első generációs munkanélküli magyar férfiak átlagosan 15,4, a magyar nők 10,0, a roma férfiak 13,0, a roma nők 6,6 évet dolgoztak. A tömeges munkanélküliség kezdetének azonos időpontja (1989 1991) miatt az első generációs munkanélküliségi idő hosszában a magyar és roma résztvevők között nincs különbség, a munkanélküliségi idő hossza az életkor előrehaladásával nő. Ez az összefüggés egészen a 2012-ben bevezetett közcélú és közhasznú munkavégzésig (úgynevezett közmunka) nem változott. A második generációs munkanélküliek (függetlenül etnikai/nemzetiségi hovatartozásuktól vagy nemüktől) munkaképes korúakká válásától sem vettek részt semmiféle szervezett munkavégzésben. Feltűnő a második generációs munkanélküliek legfiatalabb (18 29 évesek) korosztályában a romák nagy aránya a magyarokhoz képest (65,2% vs. 39,5%). Iskolai végzettség A kistérség magyar és roma munkanélkülijeinek iskolai végzettsége különbözik egymástól; a 8 általánost nem befejezettek aránya mind a magyar, mind a roma népességben nagy (25 és 40% között változik), de a romák aránya nagyobb (a két nem együtt: p<0,01). A legfeljebb 8 általánost befejezettek aránya mind a roma férfiak, mind a roma nők esetében kifejezetten nagyobb (p<0,01), mint a hasonló magyar csoportok esetében. Ennek a megoszlási mintának mintegy ellentéte a 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek aránya, amely a magyar munkanélküliek esetében nagymértékben meghaladja a roma munkanélküliek közötti arányt (p<0,001); ez az arány a roma nők között feltűnően alacsony (7,2%). A munkanélküliek gimnáziumi érettségit alig-alig tettek, bár a magyar férfiak közötti nagyon kis arány (7,9%) is szignifikánsan meghaladja a roma férfiakét (p<0,05). A 8 általánost be nem fejezett 2. generációs munkanélküliek aránya megegyezik a 8 általánost be nem fejezett 1. generációs munkanélküliekével. Jelentős változás az arányokat illetően a maximum 8 általánost befejezettek esetében sincs, míg a szakmunkások aránya különösen a roma nők esetében jelentősen kisebb. Az iskoláikat még az 1950-es, 1960-as években befejezett (jelentős részben már elhunyt) szülők között a 8 általánost sem elvégzettek aránya sokkal nagyobb volt (30 és 63% között mozgott), mint a fiatalabb korosztályokban; a romák több mint felének nem volt meg a 8 általános iskolai végzettsége sem. Az iskolai végzettséggel összhangban, jelentős különbség van a magyar és a roma munkanélküliek szakmai képzettsége között (p<0,001). A romák többségének nincs speciális nemzetgazdasági ágban való munkavégzésre jogosító végzettsége. Ezzel szemben a magyar munkanélküliek többsége valamilyen szakmai (szakmunkás) képzettséggel bír, jogosítványaik elsősorban ipari tevékenységre, kisebb arányban mezőgazdasági, még kisebb mértékben szolgáltatási szaktevékenységre szólnak; a magyar nők egyötödének a szolgáltatásban van szakmai képzettsége. Ezzel már a rendszerváltozást közvetlenül megelőzően, illetve annak pillanatában a kistérség munkavállalóinak foglalkoztatottsága már nem volt arányos. Lakókörnyezet környezet-egészségügyi viszonyok A vizsgálatban részt vett 207 magyar munkanélküli férfi és nő 56%-a városban, 34%-a községben, míg a 193 roma férfi és nő 70,5%-a városban és 25%-a községben lakik; megjegyzendő, hogy a városi romák ~17%-a (a városhoz kapcsolódó) romatelepen, ~15%-a pedig helységrészeknek (negyedek, utcák) megfelelő úgynevezett telepszerű elrendeződésben él. A lakások jelentős aránya (61%, illetve 48%) saját tulajdonban van; a saját tulajdonú lakások aránya a nem roma lakosság esetében szignifikánsan nagyobb (p<0,01), míg a romák egy nagyobb csoportja (40%) önkormányzati lakásban él; ez az arány szignifikánsan haladja meg a nem roma lakosságáét (p<0,001). A telepeken élő romák lakása saját tulajdonban van (túlnyomó többsége hagyományos parasztház, de közöttük putrik is fellelhetők). Albérletben mind a magyar, mind a roma munkanélküliek ~10%-a lakik. 2014 155. évfolyam, 15. szám 584

1. táblázat Magyar és roma munkanélküliek közegészségügyi biztonsága, lakókörnyezeti in-door higiénés helyzete, iskolázottsága Összehasonlított paraméterek Magyar munkanélküliek, férfi: 114 fő, nő: 93 fő N = 207 Vizsgált népességi csoportok Roma munkanélküliek, férfi: 96 fő, nő: 97 fő N = 193 Szignifikancia, p-érték 8 általánost be nem fejezett munkanélküliek aránya 26,7% 39,6% p<0,01 Maximum 8 általánost befejezett férfiak aránya* 25,4% 43,8% p<0,01 Maximum 8 általánost befejezett nők aránya* 25,8% 48,5% p<0,01 Szakmunkásképzettséggel bíró férfiak aránya 43,9% 20,8% p<0,001 Szakmunkásvégzettséggel bíró nők aránya 39,8% 7,2% p<0,001 Érettségizett férfiak aránya 7,9% 0,0% p<0,05 Szülők (apa) között 8 általánost be nem fejezettek aránya 29,5% 57,0% p<0,001 Szülők (anya) között 8 általánost be nem fejezettek aránya 42,0% 62,7% p<0,001 Panel-, betonépületű lakások aránya 17,4% 9,3% p<0,05 Vályogépületek (lakások) aránya 2,9% 7,7% p<0,05 Vert falú épületek (lakások) aránya 0,0% 5,2% p<0,01 Lakások átlagos alapterülete (m 2 ) 64,0±34,0 32,9±16,7 p<0,001 Egy lakásban együtt élők száma (fő) 3,2±1,7 4,6±2,3 p<0,001 Lakásban élő iskoláskorúak száma (fő) 1,0±1,3 2,6±2,0 p<0,001 Egy lakóra jutó átlagos lakóterület (m 2 ) 26,0±17,1 9,7±7,5 p<0,001 Egy főre jutó ülőhelyek száma (darab) 1,9±2,4 1,2±1,1 p<0,001 Egy főre jutó fekvőhelyek száma (darab) 1,5±1,0 1,0±0,6 p<0,001 Fa-, parkettapadozatú lakások aránya 55,1% 42,0% p<0,01 Kő-, kőlap padozatú lakások aránya 21,8% 35,2% p<0,01 Hálózati ivóvíz hiánya (ellátás közkifolyóról)** 14,0% 22,8% p<0,05 Meleg, folyó vizes fürdési lehetőség aránya 29,5% 12,4% p<0,001 Fürdésre csak hideg víz áll rendelkezésre 12,1% 26,9% p<0,001 Fürdőszoba, fürdésre elkülönített helyiség nincs 26,1% 45,1% p<0,001 Lakáson belüli vízöblítéses WC aránya*** 67,2% 50,8% p<0,001 Lakáson kívüli WC (árnyékszék) aránya 32,4% 48,7% p<0,001 Táv-, tömbfűtésű lakások aránya 18,8% 9,3% p<0,01 Hagyományos kályhafűtésű lakások aránya 51,2% 64,3% p<0,01 Megvilágítás (gyenge, olvasásra nem, vagy alig alkalmas) 30,4% 54,4% p<0,001 * A maximum 8 általánost befejezettek esetében a különbség a romák javára szignifikáns; ez a különbség csak látszólagosan jelez előnyösebb képzettséget a romák esetében, minthogy a magyar férfi és nő munkanélkülieknek jelentős többsége a 8 általánost követően szakmunkásképzőt is végzett. ** Amint dolgozatunk közművesítés alfejezetében már jeleztük, az Ózdi kistérség ivóvízellátása az ország más térségei többségénél aggályosabb. Fontosnak tartjuk e helyütt is felhívni a figyelmet a roma telepek és a telepszerű elrendeződésű lakókörnyezetek közötti alapvető higiénés (közegészségügyi-járványügyi biztonság szempontjából meghatározó jelentőségű) különbségre, amelynek alapja az ivóvízellátás közötti különbség. Amíg a településeken kívül szeparáltan elhelyezkedő, a település szerkezetével (utcaelrendeződésével) nem megegyező telepeknek a villamosság kivételével nincs közművesítése, az ivóvizet a közkifolyóról kell a lakásokba behordani és azt ott például a pangás veszélyével számolva tárolni, az ugyancsak többségében romák lakta általunk telepszerű elrendeződésűnek nevezett lakókörnyezetek közművesítése (például vízellátása) megegyezik a magyarok lakta helységrészekével [10]. A telepek és telepszerű elrendeződésű lakókörnyezetekkel kapcsolatos higiénés biztonsági stratégiáknak ezt figyelembe kell(ene) vennie. *** A vízöblítés jelentős arányban nem közvetlen hálózati vízzel történik. Épületek A magyarok 23%-a él emeletes házban, ami szignifikánsan nagyobb arány, mint a romáké (9%) (p<0,001). Mind a magyar, mind a roma lakosság túlnyomó többségének lakása földszintes épületben van. Az épületek nagyobb többsége téglából, betonból (panelelemek) épült; a romák lakásainak 7,7%-a vályog-, 5,2%-a vert falas épületekben van, amelyek csaknem mind a telepeken helyezkednek el. A romák lakásainak konyhája 18%-ban az udvarra, 7%-ban az utcára nyílik. A romák lakószobáinak többsége (62%) a konyhából nyílik. A lakások többsége 1 vagy 1 és fél szobás; ilyen lakásokban a magyarok 53,2%- a, a romák 78,5%-a él. A magyar családok több mint 585 2014 155. évfolyam, 15. szám

40%-a 2 3 szobás lakásban lakik; hasonló lakásokban a romák 15,7%-a él. A romák közegészségügyi szempontból aggályos lakásaiban az esetek 7%-ában a konyha és a lakószoba azonos helyiség. Ez utóbbiak a telepeken nagy gyakorisággal fordulnak elő. A lakások állapotát a vizsgált népesség mintegy fele megfelelőnek, egyharmada éppen elfogadhatónak, 4 5%-a kifejezetten rossznak minősíti. Helyszíni higiénés szemlével a telepi lakásokat csaknem kivétel nélkül rossz minőségűnek ítéltük. A lakások falának minőségét (elégtelen szigetelés, falak nedvesedése, penészesedése) mind a magyar, mind a roma lakosság ~50%-a kifogásolja, a vizsgált népesség egy része (magyar 14%, roma 11%) beázásról is panaszkodik. A szobák padozata általában fából készült vagy parkettás (magyar munkanélküliek esetében 55,1%, a roma munkanélküliek esetében 42,0%, a különbség: p<0,01). A roma lakásokban (35,2%) szignifikánsan (p<0,01) gyakoribb a kőlapos padozat. Az összes lakás 10,2%-ában a padozat döngölt, amely lakások kivétel nélkül telepiek. A lakások többségében egyedi kályhafűtés van; a roma munkanélküliek lakásaiban ennek aránya 64,3%, a magyarokéban 51,2% (p<0,01); a telepeken csak kályhafűtés van. A fűtés megoldása csak esetenként korszerű. Ózdon a telepszerűen vagy a magyar városrészekben integráltan élő romák lakásaiban (összesen 16,6%-ban) táv- és tömb-, illetve korszerű gázfűtés van. A lakások zsúfoltsága A magyarok lakta lakások alapterülete szignifikánsan nagyobb, mint a roma lakásoké (64,0±34 m 2 vs. 32,9±16,7 m 2 ; p<0,001). Az egy főre jutó lakás-alapterület jelentősen kisebb a romák, mint a magyarok körében (9,7±7,5 vs. 26,0±17,1 m 2 /fő lakásterület; p<0,01). A magyarok lakásaiban élő iskoláskorú gyermekek száma szignifikánsan kisebb, mint a roma lakásokban élő hasonló korú gyermekek száma (1,0±1,3 vs. 2,6±2,0; p<0,01). Az egy lakásban levő székek számában nincs különbség a romák és a magyar lakások/háztartások között (4,4±3,9 vs. 4,2±2,3). Azonban az egy főre jutó megvilágított, tanulásra, olvasásra alkalmas asztalfelülethez tartozó ülőalkalmatosságok számában a különbség jelentős a romák kárára (1,9±2,4 vs. 1,2±1,1; p<0,001); a háztartások ~20%-ában nincs annyi tanulásra alkalmas ülőhely, mint az iskoláskorú gyermekek száma. A lakásban lévő 1 főre jutó fekvőhelyek száma is jelentősen kevesebb a romák esetében (1,0±0,6 vs. 1,5±1,0; p<0,001). Megjegyzés: a roma családok ~15%-ában nincs annyi fekvőhely, mint ahányan a családban vagy a közös háztartásban élnek. A lakások közművesítése A magyar lakások 95,2%-ában, a roma lakások 94,3%-ában elektromos áram biztosítja a világítást. Az elektromos áramot a magyar lakások 1,5%-ában, a roma lakások 2,1%-ában kikapcsolták. A megvilágítás erősségében a magyar és roma lakások között szignifikáns különbség van; a magyar lakásokban a megvilágítás 68,1%-ban jó vagy megfelelő, a romáknál ugyanezen jellemzők összessége 41,4% (p<0,001). A roma lakások 54,4%-ában a megvilágítás gyenge (olvasásra alig vagy nem alkalmas); a magyar lakások között a hasonlóan megvilágított lakások aránya (30,4%) igen erősen szignifikánsan kisebb (p<0,001), de a magyarok lakásaiban jelzett arány is nagy. A kistérség vízellátása nem teljes körűen megoldott. Nem csak arról az országosan hasonló helyzetről van szó, hogy a roma telepek lakásai nincsenek bekötve a hálózati vízvezetékrendszerbe, és a telepek lakói a telepek közterületein elhelyezett közkifolyókból jutnak ivóvízhez. A kistérségben a telepszerű elrendeződésben élő romák, valamint a magyarok egy része lakásainak sincs hálózati ivóvízellátása. Ez az aggályos higiénés hiányosság a magyarok lakta lakások 14%-át, a romák lakta lakások 22,8%-át sújtja (l. még az 1. táblázathoz fűzött magyarázó szöveget!). Fürdőszoba a roma lakások 45,1%-ában, a magyar lakások 26,1%-ában nincs; a különbség jelentős (p<0,001). Meleg, folyó vizes fürdőszobás ellátás a magyar lakások 29,5%-ában, a roma lakások 12,4%-ában van (p<0,001). A fürdés, mosakodás lehetőségének minősége vonatkozásában a különbség a romák kárára jelentős. Megjegyzés: a hálózati ivóvízzel el nem látott lakosok akár hideg, akár felmelegített ivóvíz-minőségű vízhez csak a víznek a közkifolyóról a lakásba történő behordását követően juthatnak. Ez a roma lakások/ háztartások 22,8%-át érinti. Jelentős és hátrányos különbség van a lakáson belüli (vízöblítéses) WC-k és a házon kívüli WC-k arányában is a romák kárára (67,2% vs. 50,8%, illetve 32,4% vs. 48,7%). Közcsatornázás a magyar munkanélküliek lakásai 44,4%-ában, a romák vonatkozásában 34,2%-ban van, a különbség jelentős (p<0,05). A szervezett szemét/hulladék gyűjtés megoldott, ennek ellenére a telepeken illegális szemétlerakók időről időre előfordulnak (Ózdi Cigány Önkormányzat vezetőjének személyes közlése). A korábban (5 10 éve) még meglevő dögkutakat felszámolták, erről helyszíni szemlével győződtünk meg. Megbeszélés A vizsgálataink során nyert adatokkal és az ezek alapján levonható következtetésekkel arra kívántunk válaszolni, hogy az ózdi és Ózd környékén élő munkanélküliek országosnál is rosszabb közegészségügyi-járványügyi biztonsága, in-door és out-door lakókörnyezeti higiénés, tanulást és egészségi állapotot be folyásoló (együtt: környezet-egészségügyi) helyzete magyarázható-e a térség munkanélkülijei között élő nagyarányú roma munkanélküli jelenlétével. Eredményeink rövid összegzése (1. táblázat) mindhárom kérdéskörre adott válaszok elemzésével arra mutat, hogy a megfogalmazott kérdésekre egyértelmű igennel lehet válaszolni. Vagyis: a roma munkanélküliek közegészségügyi-járványügyi biztonsága (hálózati ivóvízzel való ellátottsága, a vízellátás hatása a személyi higiénére, fürdésre, tisztálkodásra, táp- 2014 155. évfolyam, 15. szám 586

lálkozásra, vízszükséglet kielégítésére, mosogatásra, WC-kárnyékszékek minősége, elhelyezkedése, a korszerűtlen fűtés aránya, épületek minősége, az in-door és out-door környezetben rágcsálók, rovarok előfordulásának aránya stb.) alacsonyabb szintű, az in-door lakókörnyezet higiénés helyzete, tanulásra való alkalmassága, a lakosok egészségi állapotára való káros hatása (lakások mérete, zsúfoltsága, egy személyre jutó lakásterület m 2 -ben, az olvasásra alkalmas ülőhelyek aránya, a pihenésre alkalmas fekvőhelyek aránya stb.) miatt rosszabb, mint a magyar munkanélkülieké. Összegezve: az egyes célkitűzések, kérdéskörök elemzése során meghatározott legfontosabb különbségek vonatkozásában azt látjuk, hogy azok mindegyike a roma munkanélküliek kárára szignifikáns. Egyértelmű: a roma munkanélküliek túlnyomó többsége a magyar munkanélkülieknél hátrányosabb helyzetben van (1. táblázat). Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy az Ózdi kistérség munkanélkülijeinek közegészségügyi-járványügyi biztonsága, tanulásra alig vagy nem alkalmas in-door környezethigiénés helyzete, egyebek közt, de meghatározó módon azért rosszabb az ország számos más térségében élő munkanélküliek hasonló paramétereivel összevetve, mert az Ózdi kistérségben az ezekkel a nehéz ségekkel nehezebben megküzdő, a társadalom perifériájára sodródott roma munkanélküliek aránya nagyobb. A dolgozat első kérdésköre számítható paraméterek összehasonlításának eredményeivel volt megválaszolható. Második kérdéskörünk megválaszolása esetében számszerű adatok/eredmények csak részben állnak rendelkezésre. Figyelemmel egy népességi csoport életminőségét jelentős mértékben meghatározó iskolázottságára, foglalkoztatottságára, illetve munkanélküliségi arányára, egészségi állapotának minőségére és az ezekkel szoros összefüggésben lévő szociális helyzetére (szegénység, elfogadható vagy jó anyagi feltételek), az első kérdéskör három, a romák életkörülményét egyértelműen hátrányosan befolyásoló paramétercsokor értelemszerűen meghatározó mértékben módosítja a roma lakosság és ezen belül is kedvezőtlenebb lakókörnyezetben élő roma munkanélküliek életminőségét; állításunk valóssága az alábbiak szerint igazolható. Nevezetesen: minél alacsonyabb szintű egy népesség iskolázottsága, annál nagyobb arányú a munkanélkülisége [2, 9, 10, 15, 18, 19, 32]. Egy adott népesség iskolázottsági szintje ugyanis meghatározza a népesség szakmai képzettségének szintjét [6, 7, 9, 14, 15, 18, 19, 32]. Ezt az összefüggést igazolják jelenlegi dolgozatunk adatai is. A 8 általánosnál kevesebb osztályt végzők aránya a romák között nagyobb, a nemzetgazdaság valamely ágában való elhelyezkedésre szóló jogosítványú szakmunkás képzettségűek aránya pedig jelentősen a magyar munkanélkülieké alatt marad (1. táblázat). Mindez a romák foglalkoztathatóságát és jövőbeli keresetük növekedési esélyeit rontja. A munkanélküliségből való kitörést, megfelelő életminőséget csakis a megfelelő jövedelmet biztosító foglalkoztatás eredményezheti. Ezt azonban kizárólag az iskolázottság megfelelő szintjével lehet elérni. Ehhez a foglalkoztatáshoz szükséges vízválasztó iskolázottság a főiskolai, egyetemi, de legalább a középfokú szakiskolai végzettség, érettségi [15, 19]. Adataink nemcsak azt bizonyítják, hogy ennek a feltételnek a teljesítésétől a vizsgálatba bevont roma munkanélküliek távol állnak, hanem azt is, hogy lakókörnyezetük által biztosított tanulási feltételeik még az általános iskola sikeres befejezéséhez is alig vagy egyáltalán nem elégségesek. A lakások zsúfoltsága, az olvasáshoz, tanuláshoz elégtelen számú ülőhelyek, megvilágítás stb. (1. táblázat) adatai ezt nyilvánvalóvá teszik. Ez a sok problémát eredményező közegészségügyi, lakókörnyezeti higiénés insufficientia egy olyan circulus vitiosust hoz létre, amely nemcsak a jelenlegi helyzetet konzerválja, hanem a második generációs munkanélküliek számát növelve, a cigány munkanélküliséget bővíti. Ezt a circulus vitiosust tovább erősítik a következő obligát következmények: a munkanélküliség önmagában egészségkárosító [1, 3, 33, 34, 35, 36, 37, 38]; az elégtelen egészségi állapot miatt korábban lesznek alkalmatlanok munkavégzésre. A megoldatlan munkanélküliség tovább mélyíti a szegénységet, amely ugyancsak bizonyítottan egészségkárosító; megnöveli nemcsak a heveny fertőző betegségek [39, 40], hanem a nem fertőző betegségek, például a rákos daganatos betegségek gyakoriságát [41] is. Ez a következmény ugyancsak növeli az egészségi alkalmatlanság miatti munkanélküliek számát, arányát, vagyis tovább fokozza a circulus vitiosus káros hatását (munkanélküliség bővülése, szegénység mélyülése stb.). Ezekhez kapcsolódóan e helyütt legalább további két tényezőre kell ráirányítani a figyelmet. Egyrészt az alacsonyabb szintű iskolai végzettség és a születéskor várható rövidebb életkor között összefüggés van [32, 42]. Másrészt fontos emlékezetbe idéznünk: a magyarországi romák becslések szerint ~10 évvel élnek rövidebb ideig, mint a magyarországi lakosság [24]. Az utóbbi években a romák aggályos egészségi állapotát az Ádány professzor vezette munkacsoport részletesen igazolta [23, 26, 43, 44]. További hazai népegészségügyi vizsgálatok ugyancsak jelezték a romák hazai átlagnál rosszabb életmódját, egészségét [45, 46]. Harmadrészt evidencia: a rövidebb életkor a hozzá fiatalabb (elvileg munkaképes) életkorban kapcsolódó egészségkárosodás miatt nagyobb gyakorisággal idéz elő munkanélküliséget. A romák többségének rossz életminőségét sok, egymással szoros összefüggésben levő, egymásra ható, egymás káros hatásait tovább rontó tényezők okozzák. Az utóbb említett három tényező tovább erősíti a hibás kör hatását, tovább növeli a cigány munkanélküliség mértékét és következményeit. Ezt a bonyolult egymásra hatást részletesebb elemzéssel az életminőséget egy folyamatosan rontó, több hibás kör kombinálódásával felépülő összetett circulus vitiosusként írtuk le [47]. Ennek felszámolásában kiemelt jelentőséget a képzettségnek és mindenekelőtt a képzettség előfeltételeit biztosító tanulás, tanulási feltételek megteremtésé- 587 2014 155. évfolyam, 15. szám

nek tulajdonítunk [47]. Az általunk javasolt megoldás részletes ismertetése nem képezi jelen dolgozat tárgyát. Végül szükségesnek tartjuk eredményeinket egy, a dolgozatunkban előzetesen nem megfogalmazott kérdéskör köré csoportosítva is röviden értelmezni. Az 1. táblázatban felsorolt, a magyar és roma munkanél küliek életminőségét jellemző paraméterek az összehasonlítás során gyakorlatilag minden esetben a romák kárára bizonyultak szignifikánsnak. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni azt a tényt sem, hogy a viszonyítási alapot képező magyar munkanélküliek aránya akiknek életminőségét hátrányosan érintő jellemzők sújtanak összességében (nem csak néhány paraméter vonatkozásában) számottevő. Mindez arra mutat, hogy a kistérség szegénysége a magyar lakosságot is érinti, és nem véletlen, hogy az Ózdi kistérséget a legszegényebbek közé sorolják [48]. Mindezek alapján arra következtetünk, hogy az Ózdi kistérség munkanélkülijeinek az ország számos más térségében élő munkanélküliekénél rosszabb átlagos életminőségéhez az Ózdon és környékén élő magyar munkanélküliek egy részének rosszabb életminősége is hozzájárul. A 2010 és 2013 közötti adatok szerint a magyarországi szegénység a lakosság jelentős részét érinti, bár ezek az adatok a mérési módszertől jelentősen függenek és nehezen vagy nem hasonlíthatók össze. 2010-ben a KSH a létminimum alatt élők arányát 37%-ban határozta meg, míg 2011-ben már az úgynevezett OECD21- ekvivalenciaskála alkalmazásával ugyanezt az arányt 12,4%-nak mérte [49]. Figyelemmel a különböző módszerekkel mért adatokra is, úgy véljük, hogy a Magyarország elnökletével Gödöllőn 2011-ben lezajlott EU-bizottsági ülésen készült roma stratégiához kapcsolódó, a KIM (2011) által közreadott Társadalmi felzárkóztatási stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák 2011 2020 címe jól kifejezi, hogy a magyarországi szegénység problémája nem kizárólag a romákra korlátozódik, nem kizárólag romakérdés. Fontos azonban ismételten emlékezetbe idézni, hogy mind a szegénység, mind a szegénységet alapvetően meghatározó munkanélküliség, valamint a jelen dolgozatban bemutatott közegészségügyi problémák egymás egészségkárosító hatását növelik. Irodalom [1] Ungváry, Gy., Morvai, V., Nagy, I.: Health risk of unemployment. Centr. Eur. J. Occup. Environm. Med., 1999, 5(2), 91 112. [2] Ungváry, Gy., Nagy, I., Morvai, V.: Unemployment and quality of life. In: Glatz, F. (ed.): Life situation Quality of life, dead ends and ways out. Hungary at the turn of the Millennium. Strategic Research at the Hungarian Academy of Sciences. [Munkanélküliség és életminőség. In: Glatz, F. (szerk.): Élethelyzet életminőség, zsákutcák és kiutak. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián.] Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2002. [3] Morvai, V., Ungváry, Gy., Nagy, I., et al.: Significance of preemployment examinations among unemployed. EPICOH, 14th International Conference on Epidemiology in Occupational Health. Herzliya, Israel, 1999, October 10 14, Abstract. [4] Felszeghi, S.: A study of unemployed s health status in the experience of the Occupational Health Center in Miskolc after one year beginning of the unemployment. [A munkanélküliek egészségi állapotának vizsgálata az egy évnél hosszabb munkanélküliség esetén, a miskolci Foglalkozás-egészségügyi Központ tapasztalatai alapján.] Foglalkozás-egészségügy, 2001, 5(2), 37 38. [5] Hegedűs, I., Szakmáry, É., Ungváry, Gy.: Presentation of the health status, living conditions of the unemployed and employed Roma population on the basis of a study carried out in several BAZ County settlements. [A munkanélküli és munkavállaló roma népesség egészségügyi helyzetének, életkörülményének bemutatása néhány BAZ megyei településen végzett vizsgálat alapján.] Foglalkozás-egészségügy, 2003, 7(4), 21. Abstract [6] Hegedűs, I., Szakmáry, É., Paksy, A., et al.: Public health conditions of the unemployed in the Ózd small area before the financial-economic world crisis I. Centr. Eur. J. Occup. Environm. Med., 2010, 16(3 4), 183 198. [7] Hegedűs, I., Szakmáry, É., Paksy, A., et al.: Public health conditions of the unemployed in the Ózd small area (Micro Region) before the financial-economic world crisis II. Centr. Eur. J. Occup. Environm. Med., 2011, 17(1 4), 3 44. [8] Grónai, É., Szakmáry, É., Ungváry, Gy.: State of health of the unemployed in the capital. [Munkanélküliek egészségi állapota a fővárosban.] Foglalkozás-egészségügy, 2004, 8(4), Abstract. [9] Szakmáry, É., Bóné, E., Hegedűs, I., et al.: Equal opportunity of the inhabitants of Roma colonies. [Roma telepek lakóinak esélyegyenlősége.] Foglalkozás-egészségügy, 2007, 11(1), 25 29. [10] Ungváry, Gy., Odor, A., Bényi, M., et al.: Roma colonies in Hungary medical care of children and hygienic conditions. [Romatelepek Magyarországon gyermekek egészségügyi ellátása, higiénés viszonyok.] Orv. Hetil., 2005, 146(15), 691 699. [11] Statistics of centuries. Statistical data/notables from Hungarian history. [Századok statisztikája. Statisztikai érdekességek a magyar történelemből.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011. [12] Information on the work, tasks and financial situation of the Ózd Municipal Roma Minority Council up to August 31, 2011. [Tájékoztató Ózd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról, feladatairól, pénzügyi helyzetéről 2011. augusztus 31-ig.] http://webcache.googleusercontent.com/search?hl=hu& gbv=2&gs_1=hp.12 1039013 2012.03.30. [13] Kertesi, G.: Roma employment and unemployment before and after the transition to a market economy (Facts and therapies). [Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után (Tények és terápiák).] Esély, 1995, 6(4), 19 63. [14] Havas, G., Kemény, I.: On the Hungarian Roma. [A magyarországi romákról.] Szociológiai Szemle, 1995, 5(3), 3 20. [15] Kemény, I., Havas, G.: Being Roma. In: Andorka, R., Kolosi, T., Vukovich, G. (eds.): Social report. [Cigánynak lenni. In: Andorka, R., Kolosi, T., Vukovich, G. (szerk.): Társadalmi riport.] TÁRKI, Századvég, Budapest, 1996. [16] Tardos, K.: Municipial labour market and Roma unemployed. In: Neményi, M., Szalai, J. (eds.): Inferiority of the minority. Human and political rights of the Roma population. [Az önkormányzati munkaerőpiac és a roma munkanélküliek. In: Neményi, M., Szalai, J. (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai.] Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2005. [17] Polónyi, I.: Situation of demography, education and employment of Roma people. [A cigány népesség demográfiai, iskolázottsági 2014 155. évfolyam, 15. szám 588

és foglalkoztatási helyzete.] Iskolakultúra, 2002, 12(8), 44 56. [18] Kemény, I.: Roma and school. [A romák és az iskola.] Beszélő, 2001, 6(1), 62 68. [19] Szakmáry, É., Hegedűs, I., Paksy, A., et al.: Level of education and unemployment in Roma communities living in Roma colonies and colony-like conditions in the years preceding the financialeconomic world crisis. Centr. Eur. J. Occup. Environm. Med., 2012, 18(1 4), 3 13. [20] Komlósi, M., Knáb, E., Szikszay, E., et al.: Health status of the Roma population, Part I. General morbidity examination among the Roma living in Baranya county. [A cigány lakosság egészségi állapota, I. rész. Általános morbiditási vizsgálat a Ba ranyában élő cigány lakosság körében.] Népegészségügy, 1985, 66(5), 305 307. [21] Hablicsek, L.: Experimental precalculation of the Roma population up to 2050. In: Horváth, Á., Landau, E., Szalai, J. (eds.): Born to be Roma: surveys, documents. [Kísérlet a roma népesség előreszámítására 2050-ig. In: Horváth, Á., Landau, E., Szalai, J. (szerk.): Cigánynak születni: tanulmányok, dokumentumok.] Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2000. [22] Gyukits, Gy.: Frequency of chronic diseases in Roma inhabitants. [A krónikus betegségek gyakorisága a roma lakosság körében.] Lege Artis Med., 2001, 11(3), 237 239. [23] Kósa, K., Lénárt, B., Ádány R.: Health status of the Roma population in Hungary. [A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota.] Orv. Hetil., 2002, 143(43), 2419 2426. [24] Babusik, F., Papp, G.: State of health of the Roma. Social, economic and health situation in Borsod-Abauj-Zemplén County. [A cigányság egészségi állapota. Szociális, gazdasági és egészségügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.] Esély, 2002, 13(6), 37 66. [25] Kósa, Zs.: Health survey of those living in slum-like conditions. PhD Dissertation Theses. [Telepszerű körülmények között élők egészségfelmérése. PhD-értekezés tézisei.] Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Iskola, Debrecen, 2006. [26] Kósa, Zs., Széles, Gy., Kardos, L., et al.: A comparative health survey of the inhabitants of roma settlements in Hungary. Am. J. Public Health, 2007, 97(5), 853 859. [27] Koupilová, J., Epstein, H., Holčik, J., et al.: Health needs of the Roma population in the Czech and Slovak Republics. Soc. Sci. Med., 2001, 53(9), 1191 1204. [28] Ladányi, J., Szelényi, I.: Roma and poor in Hungary, Romania, and Bulgaria. [Cigányok és szegények Magyarországon, Romániában és Bulgáriában.] Szociológiai Szemle, 2002, 12(4), 72 94. [29] McKee, M.: The health of gypsies. BMJ, 1997, 315(7117), 1172 1173. [30] Fésűs, G., McKee, M., Ádány, R.: Policies to integrate the Roma people in the European Union. [Roma integrációs politikák az Európai Unióban.] Népegészségügy, 2010, 88(4), 311 319. [31] KIM: National Social Convergence Strategy Extreme poverty, child poverty, Roma 2011 2020. [Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák 2011 2020.] http://romagov.kormany.hu/download/ 8/e3/20000/Strat%C3%A9gia.pdf [32] Bacikova-Sleskova, M., van Dijk, J. P., Geckova, A. M., et al.: The impact of unemployment on school leavers perception of health. Mediating effect of financial situation and social contacts? Int. J. Public Health, 2007, 52(3), 180 187. [33] Ungváry, Gy.: Adverse health effects of unemployment. [A munkanélküliség egészségkárosító hatásai.] Magyar Tudomány, 1993, 38(100)(2), 159 167. [34] Ungváry, Gy., Grónai, É., Mándi, A., et al.: Finding of the preliminary fitness for job examinations of those working in Tengiz. [Tengizben munkát vállalók előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatainak tapasztalatai.] Foglalkozás-egészségügy, 1997, 1(1), 6 13. [35] Martikainen, P. T., Valkonen, T.: Excess mortality of unemployed men and women during a period of rapidly increasing unemployment. Lancet, 1996, 348(9032), 909 912. [36] Mathers, C. D., Schofield, D. J.: The health consequences of unemployment: the evidence. Med. J. Aust., 1998, 168(4), 178 182. [37] Inoue, K., Tanii, H., Kaiya, H., et al.: The correlation between unemployment and suicide rates in Japan between 1978 and 2004. Leg. Med. (Tokyo), 2007, 9(3), 139 142. [38] Unemployment and health. Editorials. Br. Med. J., 2009, 338, b829. [39] Gwatkin, D. R., Guillot, T. M., Heuveline, P.: The burden of diseases among the global poor. Lancet, 1999, 354(9178), 586 589. [40] Blakley, T., Hales, S., Woodward, A.: Poverty. Assessing the distribution of health risks by socioeconomic position at national and local levels. Environmental Burden of Diseases Series, N o 10. World Health Organization, Protection of the Human Environment, Geneva, 2004. [41] Tomatis, L.: Poverty and cancer. IARC Sci. Publ., 1997, 138, 25 39. [42] Faragó, M.: Healthy life years expectancy in Hungary, 2005. A complex, quantified indicator to assess the health status of the population. [Egészségesen várható élettartamok Magyarországon 2005. Egy összetett, kvantifikált mutató a népesség egészségi állapotának mérésére.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2007. [43] Kósa, K.: Mental health of Roma people. [Romák mentális egészsége.] Népegészségügy, 2012, 90(4), 264 268. [44] Sárváry, A., Kósa, Z., Jávorné Erdei, R., et al.: Health behaviour of children living in colonies in North-Eastern Hungary. [Telepszerű körülmények között élő gyermekek egészségmagatartása Északkelet-Magyarországon.] Népegészségügy, 2012, 90(4), 230 245. [45] Paulik, E., Lukács, A., Todd, R., et al.: Smoking behaviour and smoking related knowledge of Roma people. [Dohányzási szokások és dohányzással kapcsolatos ismeretek a roma népesség körében.] Népegészségügy, 2012, 90(4), 246 252. [46] Balázs, P., Rákoczi, I., Grenczer, A., et al.: The situation of Roma expectant mothers based on the epidemiological study among Roma and non-roma populations. [Várandósok egészségi állapota Magyarországon roma és nem roma populációban végzett epidemiológiai kutatás alapján.] Népegészségügy, 2012, 90(4), 253 263. [47] Ungváry, Gy., Szakmáry, É., Hegedűs, I., et al.: Public health situation of Roma living in colonies or colony-like conditions and the significant differences determining quality of life of these two types of living environments in Hungary 2014. Centr. Eur. J. Occup. Environm. Med., 2014. In press. [48] Office for Programmes Against Children Poverty, Hungarian Academy of Sciences: Ózd micro region, Borsod-Abaúj-Zemplén county. North Hungarian Region. [MTA Gyermekszegénység Elleni Program Iroda: Ózdi Kistérség, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Észak-magyarországi Régió.] TÁMOP-5.2.1/07/1-2008-001. Budapest, 2011. [49] Friedrich Ebert Stiftung Buro Budapest: Poverty and social tensions. [Szegénység és szociális feszültségek.] Friedrich Ebert Stiftung Buro, Budapest, 2013. http://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/idoszaki/letmin10.pdf.ksh.2010. (Ungváry György dr., Budapest, Sas u. 39/B, 1182 e-mail: ungvary@omfi.hu, ungvarygy@gmail.com) 589 2014 155. évfolyam, 15. szám