Őzikés Óvoda Pedagógiai programja

Őzikés Óvoda Pedagógiai programja Mosonmagyaróvár 2013

A gyermekszem A gyermekszem : virág, csillag oltalom Csupa játék, csupa mosoly, izgalom. A gyermekszem : tág világ és kikelet Ha rád néz, földeríti szívedet. A gyermekszem : ablak, forrás, dombtető Erdőzúgás tisztította levegő. A gyermekszem : a legfurcsább hatalom, Próbáld ki csak másokon vagy magadon, Mert amikor a gyermekszem kérve kérdésekre Abba minden vágy és csoda belefér. A gyermekszem : szirmát nyitó kék virág, Tőle fordul szebbre, jobbra a világ. A gyermekszem : fényesség és bizalom, Vezéreljen téged is ez az utadon. ( Szűcs Imre )

Tartalomjegyzék I. rész Bevezetés...2 1. Az óvoda rövid leírása...3 2. Érvényességi rendelkezések...4 II. rész Helyzetelemzés...5 1. Az óvoda rövid története...6 2. Az óvoda jelenlegi arculata...6 3. Óvodakép...7 4. Gyermekkép...8 III. rész Az óvodai nevelés feladatai...9 1. Egészséges életmód alakítása...10 2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés...11 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása...12 IV. rész Az óvodai élet megszervezésének elvei...13 1. Személyi feltételek...14 2. Tárgyi feltételek...14 3. Az óvodai élet megszervezése...17 4. Az óvoda kapcsolatai...18 V. rész Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai... 21 1. Játék...22 2. Verselés, mesélés...26 3. Ének zene, énekes játék, gyermektánc...28 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka...30 5. Mozgás...32 6. A külső világ tevékeny megismerése...35 7. Munka jellegű tevékenységek...38 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás...39 VI. rész A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére...41 VII. rész Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások...44 1. Az óvoda irányítási szervezeti felépítése...45 2. Az óvodai csoportok ellenőrzési és értékelési rendszere...46 3. A gyermek fejlődésének értékelése...46 4. Gyermekvédelem az óvodában...47 5. Német nemzetiségi feladatok...48 6. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei...50 Legitimációs záradék...53

AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény hivatalos elnevezése: Rövid neve : Őzikés Napköziotthonos Óvoda Őzikés Óvoda Az intézmény logója, címe és elérhetősége : 9200 Mosonmagyaróvár Kórház u. 13. Tel. : 06-96/206-533 e mail : ozikesovoda@freemail.hu Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma : Az intézmény alapfeladata : A helyi pedagógiai program : Főzőkonyhával rendelkező óvoda Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata 9200 Mosonmagyaróvár Fő utca 11. Tel. : 06-96/576-200 Óvodai nevelés Nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése ( német ) Alkotója az óvoda nevelőtestülete Élelmezés szemponjából óvodánkhoz kapcsolódó intézmények : Kékcinke Óvoda Kékcinke Óvoda Tagóvoda 9200 Mosonmagyaróvár 9200 Mosonmagyaróvár Majoroki Óvoda 9200 Mosonmagyaróvár

I. rész Bevezetés

1. Az Óvoda rövid leírása Az Őzikés Óvoda pedagógiai programja az alapprogrammal összhangban fogalmazza meg a helyi sajátos célkitűzéseket és feladatokat. Óvodánk szemlélete gyermekközpontú, személyközpontú, játékközpontú. Igyekszünk maximálisan megismerni a hozzánk kerülő gyermekeket, s ezekre az ismeretekre építve differenciáltan, harmónikusan fejleszteni az egész gyermeki személyiséget, a saját fejlődési üteméhez igazodva egy érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkörben. Helyi sajátosság a német nemzetiségi nevelés, ahol nagy hangsúlyt kap az idegen nyelv használata is a magyar nyelv mellett, melynek arányát a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. Biztosítani szeretnénk a nemzetiségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. A gyermekeknek biztosítani szeretnénk az életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei kielégítéséhez szükséges feltételeket, és ezáltal segíteni személyiségük kibontakozását. Mindezt elsősorban a gyermekek játéktevékenységén keresztül kívánjuk megvalósítani, különös tekintettel a mozgásfejlesztésre, az egészséges életmód kialakítására és a környezettudatos magatartás alakítására..

2. Érvényességi rendelkezések Az óvodai pedagógiai program érvényességi ideje : 2013.09.01 től visszavonásig. A módosított pedagógiai programot az Őzikés Óvoda nevelőtestülete 2013. augusztus 27-én megtartott nevelési értekezletén egyhangúlag elfogadta. A pedagógiai program felülvizsgálatának és módosításának indokai: törvényi, rendelkezési változások sikeres innováció eredményeinek beépítése Az óvodai pedagógiai program nyilvánossága : minden csoportban, illetve az óvodavezető irodájában egy-egy példány A módosított pedagógiai programot 2013.augusztus 27-én megtartott értekezleten az alábbi szervek megismerték és elfogadták : Német Kisebbségi Önkormányzat Mosonmagyaróvár Őzikés Óvoda Szülői Szervezete

II.rész Helyzetelemzés

1. Az óvoda rövid története Földrajzi helyzetét tekintve óvodánk Mosonmagyaróvár központi városrészének peremén helyezkedik el. Határ menti városunkban bőven van lehetőség a vizek világával, a természet aktív megismerésével, környezetvédelemmel, egészséges életmódra neveléssel alakítani gyermekeink személyiségét. Óvodánk 1955-ben három csoporttal kezdte meg működését. 1982.szeptember 9-én konyhával és új épületrésszel kilenc csoportossá bővült, melyet a beiratkozó magas gyermeklétszám indokolt. Jelenleg intézményünk nyolc csoportos, a gyermekek mozgásfejlesztését tornaszoba teszi lehetővé. Óvodánkban a megye egyik bázisóvodájaként már 1955-től nagy hangsúlyt fektettek a színvonalas pedagógiai munkára, a közösségi szellem, egymás szakmai segítése a mindennapokban a kezdetektől kiválóan működött. Akkoriban az óvodai élet a játék és a barkácsolás színtere volt, a pedagógiai munkát KRESZ - park és konyhakert segítette, míg az óvodai udvar évről - évre a szülők aktív részvételével szépült. 2. Az óvoda jelenlegi arculata Óvodánk közel 60 éve ma a város második legnagyobb óvodájaként kezdte meg működését. Nyolc csoportunkban, közel azonos életkorú gyermekek nevelése folyik. Helyi igényt kielégítve indítottuk el a német nemzetiségi csoportot, mely német nemzetiségi nyelvvel ismerkedő azonos életkorú csoportként funkcionál. Főzőkonyhánk jelenleg összesen négy óvoda élelmezését látja el. Törekszünk az egészséges étrend biztosítására : az ételek változatossága mellett a reggeli és az ebéd közötti időszakban a gyermekek rendszeresen kapnak az évszaknak megfelelő friss zöldséget és gyümölcsöt. A csodálatos szigetközi élővilág közelsége, a városon belüli, városkörnyéki természeti környezeti adottságok a természet szeretetére és védelmére nevelést segítik. A testedzésre, testi nevelésre szinén a helyi adottságok a nagy udvar, saját tornatermünk biztosítanak további jó lehetőségeket.

3. Óvodakép Óvodánk esztétikus, biztonságos környezetével, szeretetteljes, elfogadó, előitéletektől mentes, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és a mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. Különös tekintettel arra, hogy az óvodai nevelés nem veheti át a család fő nevelő tevékenységét, de kiegészíti azt, törekszünk a gyermekeket érő nevelői hatások egységesítésére. Ehhez kapcsolódó feladatunk az intézményünkbe kerülő gyermekek előéletének megismerése ( anamnézis ) valamint saját nevelési céljaink és elképzeléseink ismertetése és tudatosítása. Alapelveink : A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés ezt kiegészíti és segíti. A nemzetiséghez tartozó és a migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést. A szülőkkel együttműködve segítjük a gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlődését, személyiségének kibontakoztatását a hátrányok csökkentését figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait és fejlődési ütemét. Valljuk, hogy a sajátos bánásmód az esélyteremtés és a differenciálás lehetősége minden gyermeknek jár. Sajátos nevelési igényű gyermekeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a különbözőséget elfogadják és tiszteljék. Kiemelt céljaink az egészséges életmód alakítása, és a környezet iránti érzékenységre nevelés. Ezen belül a helyes táplálkozás, mozgásfejlesztés, edzés, egészségmegőrzés, pozitív irányú közösségi szellem alakítása. Részcélunk a német nemzetiségi nevelés, az ehhez kapcsolódó német nyelvvel való ismerkedés.

4. Gyermekkép A gyermekeket érzelemgazdag légkörben, sokszínű tevékenységek biztosításával fejlesztjük és juttatjuk az iskola küszöbéig, boldog gyermekkorukat megőrizve. Valamennyi óvodást egyforma magas színvonalú nevelésben részesítve érzelemgazdag légkörben kívánjuk elérni, hogy gyermekeink szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat a gyermekközösségben. Mindannyian egyenlő eséllyel, igényeiknek megfelelően vegyenek részt az óvodai életben. Tiszteljék szüleiket, az óvónőket, a dajkákat. Legyenek illemtudók, szeressék és védjék a természetet, kedveljék meg a sportot és a különböző művészeti tevékenységeket. Legyenek az óvodai évek végére magabiztosak, a közösségi élet és a kulturált életvitel szokásait, normáit ismerjék. A megszerzett ismereteik és képességeik alkalmassá tegye őket az iskolai életre.

III.rész Az óvodai nevelés feladatai

Az óvodai nevelésünk általános feladatai az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül : 1. Egészséges életmód alakítása 2. Érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Egészséges életmód alakítása Az óvodás korú gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, ezért nevelésükben kiemelt jelentőségű az egészséges életvitel igényének alakítása. Feladataink: a gyermekek szükségleteihez igazított napirend kialakítása az egészséges táplálkozás megismertetése környezettudatos magatartás alakítása az átlagostól eltérő gyermekek fejlesztése ( hátránykompenzáció, tehetséggondozás ) a szervezet ellenállóképességének növelése edzéssel a kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése egészségmegőrző szokások kialakítása öltözködési szokások fejlesztése a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése elegendő, nyugodt pihenőidő biztosítása a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermek testi képességeinek fejlesztése a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása a fejlődés várható jellemzői óvódáskor végére - tisztálkodásban igényes, önálló Wc használatban önálló

fogápolásban alapos, helyes technikát alkalmaz öltözködésben minimális segítséget igényel kulturáltan étkezik a gondozáshoz szükséges tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen használja törekszik a környezet tisztán tartására, a rend megőrzésére 2. Érzelmi, erkölcsi és a közösség nevelés Az óvodás korú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, szeretet vegye körül és már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék. Feladataink: érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos környezet kialakítása a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe vevő tárgyi eszközök biztosítása a gyermekek én érvényesítő törekvéseinek teret engedve reális énkép kialakulásának elősegítése a közösség személyiségformáló erejének segítségével a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak ( együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség ) és akaratának ( önfegyelem, kitartás, szabálytudat ) formálása lehetőségek biztosítása a természeti és társadalmi környezetük felfedezésére a jóra, szépre való törekvés erősítése a szűkebb és tágabb környezet iránti érzékenységre, hazaszeretetre nevelésben kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint - szakember bevonása a felnőtt gyermek és a gyermek gyermek kapcsolatokat pozitív érzelmi töltés jellemezze Felnőtt gyermek kapcsolat alakításában feladatunk : viselkedésünk modellértékű legyen keltsük fel a gyermekközösség önállóságát és aktivitását a gyermekekkel való bánásmódunk igazságos legyen minden gyermekkel éreztetnünk kell, hogy a közösségben fontos a jelenléte, szükségünk van rá

Gyermek gyermek kapcsolat alakításában feladatunk : alakítanunk kell az egymás iránti toleranciát az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezőket fel kell tárnunk, megoldásának módját meg kell találnunk ha szükséges szakember közreműködését kérnünk fontos figyelmet fordítanunk a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, az udvarias viselkedés elemi formáinak gyakoroltatására lehetőséget kell teremtenünk a közös élmények ( születésnap, kirándulás... stb. ) átélésére 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi és értelmi fejlesztést, nevelést az egész nap során, valamennyi tevékenységi forma keretein belül, folyamatosan valósítjuk meg. Feladataink : ingergazdag környezet, változatos tevékenységek biztosítása a gyermeki képzelet és kreativitás kibontakozását segítő, ösztönző környezet kialakítása a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése, bővítése értelmi képességek fejlesztése differenciált fejlesztési lehetőségek keresése az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a gyermekek meglévő tapasztalataira is építve természetes beszéd és kommunikációs kedv felkeltése és fenntartása Az óvodai nevelésünk speciális feledatai: ( német nemzetiségi óvodai csoport óvónőire vonatkozó feladatok ) mindennapi nyelvhasználat a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok, szokások ápolása rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetek teremtése, az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás lehetőségének biztosítása a német nyelv tudatos és tervszerű beépítése a tanulási folyamatokba az éltkori és egyéni sajátosságok figyelmbe vételével

IV. rész Az óvodai élet megszervezésének elvei

1. Személyi feltételek Az intézmény engedélyezett létszáma : 37 fő Óvodapedagógusok létszáma az óvodavezetővel együtt : 16 fő Pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkák létszáma : 8 fő Pedagógiai asszisztensek létszáma : 2 fő Gazdasági ügyintéző : 1 fő Élelmezésvezető : 1 fő Konyhai dolgozók létszáma a szakácsnővel együtt : 9 fő Kertgondozó ( megbízási szerződéssel ) : 1 fő Az óvodai nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplői az óvodapedagógusok, akiknek elfogadó, támogató attitűdje mintát jelent a gyermekek számára. Óvónői párok kialakításának elvei : együttgondolkodás egymás alpvető karaktervonásainak elfogadási képessége alapvető nevelési és tervezési stílusok egyezése bizalomból és megbecsülésből adódó kollegialitás A dajkák és a pedagógiai asszisztensek nevelést segítő partnerek, fontos szerepet töltenek be a csoportok életében. A sajátos nevelési igényű gyermekeink integrációját és fejlesztését speciálisan képzett szakemberek közreműködésével valósítják meg. Udvar : 2. Tárgyi feltételek Óvodánk területileg a főútvonallal párhuzamos mellékutcáról nyílik, két általános iskola szomszédságában zöld övezetben. Az épületet teljesen körülveszi az 5688 m 2 - es udvarrész, mely füvesített, fásított, élő - sövényekkel, bokrokkal díszített.az óvoda konyharésze külön kapun, aszfaltozott gazdasági bejárón át közelíthető meg. Példás szülői és óvónői munkával nagyon szépen megvalósult az udvari fajátékok bővítése, de folyamatosan törekszünk a meglévők felújítására és továbbiak kialakítására EU szabványoknak megfelelően. Az udvar alakításánál elsődleges

szempontunk, hogy maximálisan lehetőséget biztosítson a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, testi fejlesztésére. Az élő környezetet a gyermekek számára elérhető közelségbe szeretnénk hozni a tudatos kertalakítással ( virágosítás, madáretető stb.) Játszóudvarunk játékállományát egyensúlyérzéket fejlesztő, labdajátékot motíváló eszközök beszerzésével bővítenénk. Beépített terület : Óvodánkat 1955- ben alapították. Jelenlegi arculata 1982- re alakult ki, háromszori bővítés során. Beépített alapterülete : 1288 m 2. Az L alakú földszintes épület közepes komfortfokozatúnak mondható, a régi épületrész folyamatos felújításra szorul, de az új épületrész faszerkezete miatt sem időtálló. Főzőkonyhánk 120 m 2 alapterületű, 1996- ig három óvoda élelmezését látta el, azóta pedig négy óvodáét. A bővítés ütemét követte a tárgyi eszközök cseréje és bővítése, valamint az egyéb feltételek biztosítása. Az utóbbi években nagy örömünkre jelentős változtatásokra is sor került, melynek ereményeképpen intézményünk külső és belső képe pozitív irányba változott. Mindkét épületszárnyunkhoz tartozó nagy teraszainkat felújíthattuk és az elöregedett épületrész bejárati ajtóinak, ablakainak cseréje is befejeződött. Az épület az ablakcsere után új szint kapott vállalkozói felajánlásnak köszönhetően. Nyolc gyermekcsoport mosdójának teljes felújítása valósult meg nagyrészt szülői vállalkozás felajánlásaként. A segítség példaértékű volt. A fenntartó nehéz anyagi helyzetét ismerve még évekig várni kellett volna e nagy átalakításra. Felújított, igazán korszerű mosdóink nagyban fokozzák a gyermekeink és a felnőttek komfortérzetét. Felújításra szorul : elektromos hálózat kerítés / kapu tetőszerkezet lapostetős épületrész nyílászárói radiátorburkolat a tornatermben Az élelmezésvezető és adminisztrátori iroda felszereltsége minden szempontból megfelelő.

A technikai dolgozók munkájához szükséges eszközök biztosítottak. A tornaterem berendezéséhez szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak. A csoportszobák berendezései az igényeknek megfelelnek, az idők során adódó hibákat folyamatosan korrigáljuk. Rendelkezésünkre állnak pedagógiai szakirodalmak, mesekönyvek, verseskönyvek, a pedagógusok felkészülését szolgáló könyvek és a nemzetiségi német óvodai csoport működését segítő kiadványok. A későbbiek folyamán a könyvkészlet bővítésénél az elsődleges szempont, hogy naprakészen információkat közöljön, segítse a szakmai megújulásunkat, módszereinket gazdagítsa, ötleteket adjon minden vonatkozásban. Az óvodánk pedagógiai programjának céljaihoz rendelt eszközök : Az eszközök biztosításánál szem előtt tartjuk, hogy a gyermekcsoport életkorának megfelelőek legyenek, mindenféle játékformát kielégítsenek (pl.: barkácsolás, konstruálás, ügyességi játék, logikai játék, gyakorló játék, értelmi képességet fejlesztő...stb.), kellő darabszámban legyenek meg a gyermekcsoport létszámához viszonyítva, esztétikailag illeszkedjenek az elvárható normákhoz, ne jelentsen balesetveszély forrást a használó gyermekekre nézve és maximálisan segítsék a programunk célkitűzéseinek elérését. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását segítő eszközökkel ösztönözni kell a gyermekeket a cselekvésre, tapasztalatszerzésre spontán vagy irányított módon. Az életkor, csoportlétszám, esztétikai követelmények meghatározó tényezők. A gyermekek mozgásfejlődését, mozgáskultúráját, mozgásigényét kielégítő eszközök biztosítottak az intézményben. Audiovizuális eszközök tekintetében óvodánk jól felszerelt, meglétük nagymértékben segíti a korszerű nevelés megvalósítását.

3. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek egészséges fejlődéséhez úgy alakítjuk a napirendjüket, hogy biztosítani tudjuk a feltételeket a különböző tevékenységek és csoportos foglalkozások elvégzéséhez. A napi tevékenységformák ismétlésével alakítjuk ki az érzelmi biztonságot a gyermekekben. A csoportjaink napirendjét a folyamatosság, és rugalmasság jellemzi. Két napirend szerint dolgozunk: nyári napirend ( június 1 től augusztus 31 ig ) intenzív nevelési fejlesztési időszak ( szeptember 1-től május 31-ig ) Lényeges napirendi pontok : Óvodába érkezés : 5 15 8 00 Étkezés : csoportonként minden gyermek egy időben étkezik, s az időkeretet az életkoruk határozza meg : reggelizés legkésőbb : 9 00 tól ebéd : 12 00 tól uzsonna : felkelés és mosdóhasználat után pihenőidő : 13 00 15 00, ez az időkeret csoportonként változik távozás az óvódából : 17 00 ig Pedagógiai szempontok a napirend elkészítéséhez : A gyermekek életének céltudatos megszervezését kívánjuk szolgálni az életrendet, időbeosztást tartalmazó napirenddel. Egészséges fejődésükhöz szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket teremtünk, melyekhez elengedhetetlen a mozgásos tevékenységek és a pihenés fázisainak váltakozása. A napirendben a legnagyobb időkeretet a legfontosabb tevékenységi formára, a játékra biztosítottuk. Ezen belül mindenkor törekszünk a szabad levegő kihasználására, a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás lehetőségének biztosítására.

3 4 évesek 4 5 évesek 5 6 7 (8) nyáron évesek Szabad játék:levegőn való tartózkodás,egyéb más szabadon választott tevékenység 4 óra 5 óra 5 óra 6,5 óra Gondozási feladatok 3,5 óra 2,5 óra 2,5 óra 1 óra Egészségfejlesztés, testmozgás 2 óra 1 óra 45 perc 1,5 óra 2 óra Csoportos foglalkozás 10 15 perc 20 25 perc 30 35 perc Pedagógiai szempontok a hetirend elkészítéséhez : A növekvő időtartamú csoportos foglalkozásainkat a 4-5 éves korcsoporttól kezdve kötött formában valósítjuk meg. Természetesen ezek a tevékenységek a hét folyamán még kötetlen formában is megjelenhetnek. Kiscsoportban (3 4 évesek) - a verselés, mesélést és a tornatermi mozgást kivéve - kezdeményezés formájában szervezzük a különböző tevékenységeket. A hetirend készítésénél jelöljük a tevékenységi formákat, a felkészülés is így történik, de megvalóításukat rugalmasság jellemzi. 4. Az óvoda kapcsolatai Óvoda család : A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a kezdeményező szerepet. A kapcsolattartásnak mindig folyamatosnak kell lennie, s a felmerülő problémákat halogatás nélkül meg kell beszélni a szülőkkel. Családlátogatás : Igény szerint, a szülőkkel történő előzetes egyeztetés után családlátogatásra kerülhet sor. A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család

nevelési elveiről, szokásairól, ezért az első látogatást érdemes még kiscsoportban megszervezni. Beszoktatás : Mivel minden újonnan óvodába kerülő gyermek számára addig ismeretlen, új környezettel, emberekkel és szokásokkal találkozik, szükség van az óvodai beszoktatásra, melynek célja a gyermek beilleszkedésének segítése. Módját az óvónők és a szülők együttesen határozzák meg az első szülői értekezleten, ezért ez csoportonként eltérő lehet. Óvoda bölcsőde : A bölcsődéből hozzánk kerülő gyermekeket látogatás keretén belül fogadjuk óvodánkban, az óvodapedagógusok is meglátogatják őket a bölcsődében. Konzultálunk a gondozónőkkel a gyermekek fejlődéséről, a jellemző sajátosságaikról. Óvoda iskola : Jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk a szomszédos iskolákkal, melyek gyermekeink nagy részét fogadják. Tanév elején az elsős tanítók és óvodapedagógusok között konzultációkat szervezünk, hogy segítsük az átmenetet a gyermekek zökkenőmentes beilleszkedésének érdekében. Az iskolás csoportok szereplése az óvodás rendezvényeken, az óvodások meghívása az egyes iskolai programokra a kapcsolatok elmélyülését szolgálják. Óvoda Gyermekjóléti szolgálat : A gyermek családban történő nevelését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését szolgálja. Óvoda óvoda : Napi kapcsolatban állunk a város óvodáival. Részt veszünk a különböző szakmai napokon, esetleges konzultációkon, és a sportvetélkedők szervezését, lebonyolítását is közösen végezzük évről évre. A Kékcinke, tagóvodája és a Majoroki óvoda számára az étkezést mi biztosítjuk, ezért velük időszakonként áttekintjük az étlaptervet, megbeszéljük a szükséges és lehetséges változtatásokat. Óvoda Önkormányzat : A kapcsolat az óvodavezető tartja fenn úgy, hogy szükség szerint a problémákkal megkeresi az illetékes osztályt, s képviseli az óvoda érdekeit. Kapcsolatunk korrekt együttmüködésen alapul.

Óvoda Nevelési Tanácsadó : Intézményünkben már több éve előtérbe helyeztük azokat a tevékenységeket, melyek támogatják a sikeres tanulást elősegítő pszichikus funkciók fejlődését. A nevelési Tanácsadó szakemberei végzik a gyermekek beszédvizsgálatát, logopédiai fejlesztését, részképesség zavarainak szűrését, fejlesztését, iskolaérettségi vizsgálatát. Óvoda Kultúrális Központ : A kapcsolattartás formái : színházi / zenei előadások látogatása manuális foglalkozások látogatása kiállítások látogatása rajtpályázaton való részvétel színházterem : rendezvények tartása Óvoda IMGSZ : Az Intézményi Működtető és Gazdálkodási Szervezettel mellérendelt viszonyban folyamatos munkakapcsolatot tartunk. Pénzügyi problémákkal hozzájuk fordulunk. Óvoda Német Kisebbségi Önkormányzat : A kapcsolattartás formái : rendezvényeinken való részvétel konzultációkon képviselete az általuk szervezett rendezvényeken kölcsönös részvétel egymás rendezvényein Óvoda Megyei Pedagógiai Intézet : Részt veszünk az általuk szervezett továbbképzéseken, előadásokon. Szaktanácsadók segítségét kérjük tőlük a szakmai munkánk fejlesztéséhez. Jogi ügyekben konzultálunk a jogásszal.

V. rész Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

1. A játék Célunk : Célunk, hogy e tevékenységgel ösztönözzük a gyermek szellemi fejlődését, s ezáltal a fejlődéshez szükséges szokásokat kialakítsuk. A játék során alakul a gyermekcsoportokban a mi tudat, mely a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. A játék objektív feltételei : A játék az óvodáskorú gyermek mindennapjait átszövő alapvető önkéntes, szabadon választott tevékenysége, elemi pszichikus szükséglet, melynek kielégítése révén a gyermek egész személyisége fejleszthető. A játékban a gyermek környezethez fűződő viszonya sajátos formában tükröződik.általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, és az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismerete a kisgyermek felé. A játékfeltételek megteremtése : Megfelelő hely biztosítása a játékhoz : A játékhoz a játékszituációknak megfelelő állandó és ideiglenes játszóhelyek kialakítására van szükség, továbbá arra, hogy a játéksarokban elhelyezett bútorok, játékszerek és eszközök legyenek áttekinthetők, érdeklődést felkeltőek. Nagy óvodai udvarunkon biztosítanunk kell az együttjátszó csoportoknak külön helyet, és lehetőséget a sok mozgást igénylő gyermekeknek mozgásigényük kielégítésére. Megfelelő légkör biztosítása : A gyermekek közösségi életének fejlődéséhez, kiegyensúlyozottságukhoz nyugodt légkört kell teremtenünk, mely játékukra közvetlenül is hatással van. Az óvodába érkezéstől a hazamenetelig biztosítjuk számukra a sokféle játéklehetőséget, amelyre spontán játékuk beindul.

Játékidő : Napirendünkben is törekszünk arra, hogy minél hosszabb ideig legyen lehetőségük a gyermekeknek az összefüggő szabad játékra. Kezdeményezések, foglalkozások elkezdésénél ügyelünk arra, hogy az elmélyült, tartalmas játékot ne szakítsuk meg. Játékeszközök : A játékszer részben motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermekek elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását, részben tárgya magának a játéknak. Törekszünk jó minőségű, esztétikus, könnyen tisztítható, különböző alapanyagokból készülő, játék témájához sokrétűen felhasználható eszközök vásárlására. Készen kapható játékszereken kívül segítünk megláttatni a különböző anyagokban, termésekben, környezetünk tárgyaiban rejlő játszási lehetőségeket ezzel is teret adva a gyermeki fantáziának és kreativitásnak és olykor mi magunk is készítünk játékokat. A megrongálódott játékszereket alkalmanként a gyermekekkel együtt javítjuk meg. Igyekszünk mielőbb kialakítani a gyermekekben az igényt arra, hogy a játékszereket, eszközöket megbecsülje és használat után a helyére tegye vissza azokat. Tapasztalatszerzés irányítása, élmények szerepe : Törekvésünk, hogy a tapasztalat és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki a gyermekekből. Óvodai életünket ezért tudatosan és tervszerűen úgy alakítjuk, hogy környezetükkel minél sokrétűbben megismerkedhessenek és így folyamatosan újabb élményekkel gazdagodjanak. A gyermek játékát figyelemmel kisérve megismerkedhetünk otthoni és óvodánkívüli élményével is, ami az egyéni bánásmód és a családdal való együttnevelés érdekében is feladatunk.a játék során felvetődő témákkal kapcsolatosan saját ismereteinket is bővítjük, szakkönyvek segítségével és ezt a gyermek szintjén jelenítjük meg a játékban. A gyermekek játékában gyakran negatív tapasztalataik, érzelmeik is megjelennek. Lehetőséget kell biztosítanunk ezek kijátszására, mert az agressziót, szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről vall, és annak lejátszása megkönnyebbülést jelent a gyermeknek. Játékfajták megjelenési formái : A játékterek megismerése, használatának tanulása 3 4 éves korban a) gyakorlójátékok : ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése

szöveg -, dallam -, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok egyszerű szabályjátékok játékszabályok megismerése, elfogadása, követése b) szerepjátékok : egyszerű szabálykövetések ( egyénenként és csoportokban ) jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása c) barkácsolás : játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással d) dramatizálás, bábozás : bábmozgatási kísérletek hangutánzások e) építő, konstruáló játékok : összerakosgatható, összeszerelhető játékok, egyéni elképzelések alapján (4) 5 6-7 (8) éves korban a) gyakorlójátékok : a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyermekeknél ( szerepjátékok és konstruáló játékok ) b) szerepjátékok : a játékszabályok elfogadása és betartása a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba c) barkácsolás : játékok egyszerű javítása játékkészítések ajándéktárgyak készítése d) dramatizálás, bábozás : bábkészítések önálló bábozások ( mese, történet és bábválasztás )

e) építő, konstruáló játékok : összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzetnek megfelelő tárgyak elkészítésével ( a valóság és a képzelet közelítésével ) f) szabályjátékok : verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések Játékirányítás ajánlott módszerei : Ötleteket és lehetőséget is teremtünk a sokszínű játék kialakulásához. Gyermekekkel való együttjátszásaink során törekszünk arra, hogy utánozható mintát adjunk a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társak maradjunk, de főként a gyermekek spontán ötletei érvényesüljenek. Ezért a segítés módját és mértékét mindig a konkrét játékhelyzetnek a csoport és az adott gyermek fejlettségének és igényeinek megfelelően alkalmazzuk, amivel játékuk magasabb szintre való jutását segítjük. A szabad levegőn való tartózkodásnál segítünk megszervezni játékukat és ha igénylik, bekapcsolódunk játékaikba. A játék során adódó konfliktus helyzeteknél csak akkor avatkozunk közbe, ha a játszó csoport nem képes önállóan megoldani, ha a játék tartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki, és ha testi épségüket veszélyeztetik. Szülőkkel is felismertetjük a közös játék jelentőségét a gyermek érzelmi fejlődése és bensőséges szülő gyermek kapcsolat alakulásában. - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ bekapcsolódik a közös játékokba önálló, kezdeményező kialakulnak pozitív érzelmei társai iránt részt vesz aktívan képességeinek megfelelően az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban képes szabályjátékok megtanulására, betartja és követi a megismert szabályokat létrehoz bonyolult alkotásokat egyéni ötletei, javaslatai vannak adott tevékenységhez helyesen választ anyagot és eszközt képes saját élményeinek eljátszására

elfogadja társai javaslatait, ötleteit képes a csoportban való játékra vigyáz a játékszerekre Célunk : 2. Verselés, mesélés A beszéd által erősödjön a gyermek biztonságérzete, növekedjen tájékozottsága, gazdagodjon ismerete. A mese és vers hallgatása, illetve mondása során színesedjen érzelmi világa fejlődjön esztétikai érzéke. Mindezekkel elősegítjük az irodalmi élmények befogadására. Az anyanyelvi nevelésnek az érzelmi biztonság megadásának a gyermek ízlésvilágának alakításában fontos eszköz a mese és a vers, melyek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki érzelmi élményeket adnak. A magyar népköltészet, kortárs művek, a népi mondókás és értékes gyermekversek sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre, ami a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a gyermek szorongásait és egyben feloldást, megoldást kínál. Az igazi mesehallgatáshoz, az óvónő átélt mesemondásához az kell, hogy figyelmét a mesére és mesehallgató gyermekekre tudja korlátozni, mellyel érzelmi biztonságot teremt. A mesehallgatásnak ebben az elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg a gyermek. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása az önkifejezésre ad remek lehetőséget. Verselés, mesélés tartalma : irodalmi művek hallgatása mondókák ( népi mondókák, kiszámolók, hintázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők...stb. ) népmesék (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék,verses mesék ) kortárs művek

verses mesék versek ( népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyermekversek ) irodalmi művek eljátszása, dramatizálás, bábozás könyvek, folyóiratok nézegetése ismerkedés a könyvtárral színházi élmények nyújtása gyermekelőadások, bábszínházi előadások megtekintésével alkalmanként vers és mesemondó délelőtt szervezése korcsoportonként a gyermekek ösztönzése saját vers és mesealkotásra. - a fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - szívesen mond spontán mondókákat, verseket tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat tud kiegészíteni szóban ismert meserészletet megjegyzi a mese legfontosabb elemeit vigyáz a könyvekre részt vesz a dramatikus játékokban, közös műsorkészítésben szívesen, örömmel hallgat mesét végig tud hallgatni mesét, verset képes korának megfelelő színházi előadás cselekmények követésére - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a német nemzetiségi csoportban - a mondókákat, verseket, meséket örömmel hallgassák, szabadon gyakorolják szókincsgyarapításra szolgálnak a népi mondókák, versek, melyeket kívülről tudnak a népi mondókákat és verseket szép kiejtéssel, ritmussal mondják szívesen nézegetnek olyan képeskönyveket, melyekben néhány dolgot a kisebbségi nyelven is meg tudnak nevezni

3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Célunk : A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása. Ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése, játékos zenei alkotókedvének felébresztése. A zenei anyanyelv megalapozása a gyermek biztonságérzetének növelése, gátlásainak feloldása, közösségi érzés formálása. A gyermek érzelmi lény, s a zene közvetlenül az érzelmekre hat. A zene olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és magatartását. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Hatásukra a gyermekek szeretnek énekelni, játszani, dúdolgatni és szívesen hallgatnak zenét. A népdalok, kortárs művészeti alkotások, gyermekdalok éneklése közben fejlődik hallásuk, éneklési készségük, ritmusérzékük, harmonikus szép mozgásuk. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek -, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését és továbbélését segítik. Felhasznált zenei anyag tartalma : magyar népi énekes mozgásos játékok, más népek dalai, játékai a) egy és kétszemélyes játékok ( altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagoltatók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók ) b) körjátékok és dalaik ( fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor és ügyességi játékok ) magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai más népek dalai a) táncos játékok ( vonulások, kapuzók, népszokások az ünnepekhez kapcsolódva ) hangszeres zene hallgatása a) magyar népzenei alkotások b) műdalok c) alkalmi dalok ( ünnepek dalai ) klasszikus zenei alkotások rögtönzött hangszerek készítése meglévő hangszerek használata

kortárs művészeti alkotások nemzetiségek dalai a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal és zenei anyag Ének zenei nevelés feladatai : a gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése zenei izlésük formálása zenei képességfejlesztés,a csoport életkorát és fejlettségi szintjét figyelembe véve a gyermekek spontán éneklési és zenélési megnyilvánuéásainak támogatása ritmusérzékük, zenei hallásuk, zenei emlékezetük, zenei kreativitásuk fejlesztése ritmushangszerek használatával a zenélés iránti érdeklődés felkeltése mozgással és improvizált tánccal, a zenével való azonosulás segítése személyes példamutatással harmonikus és esztétikus mozgásra ösztönzés - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - tud természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani énekel hat hang terjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat felelgetős dalt énekel társával, vagy a csoporttal visszaénekel dallamot megkülönböztet és produkál halk hangos, magas mély, gyors lassú fogalom párokat dallamban, ritmusban kifejezi cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést tud egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással törekszik a tiszta éneklésre figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét énekel alkalmi dalokat ünnepkörökhöz kapcsolódva felismer dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot ( többféle zenei és zörejhangot, hangszereket, ritmushangszereket és a furulya hangját ) próbálkozik dallamrögtönzésekkel zenére improvizál mozgás és tánclépéseket

- a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a német nemzetiségi csoportban - a gyermekek tisztán, könnyen és helyes kiejtéssel énekelnek a zenei feladatokat közösen is és önállóan is végrehajtják a halk hangos, gyors lassú éneklést közösen gyakorolják a dallamot dúdolás, hangszer vagy néhány belső motívum alapján ismerik fel összesen ismernek 20 dalt, mozgásos játékot és körjátékot a mondókák és dalok egyenletes lüktetését, ritmusát képes eltalálni lényeges a zenehallgatás, mely a gyermekek utánzó képességét fejleszti, illetve esztétikai örömet okoz a zenehallgatáshoz, választott dalokhoz hangszereket is használ ( a tradicionális német népi dallamok soha nem hiányozhatnak a zenehallgatásból ) a körjátékok, népi játékok, könnyen énekelhető dallamúak legyenek, egyszerű és harmonikus mozgással a dalokat az egyes korcsoportoknak megfelelően válasszuk ki, a szöveg tartalma egyszerű, mely a gyermekek ismereteit fejleszti 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Célunk : A gyermekképzeteinek formálása, élmény és fantáziavilágának gazdagítása. A képi forma kifejezése során nőjön önismerete, önbizalma, fejlődjön alkotóképessége. A gyermek téri, formai színképzeteinek alakításával elősegítjük a szépség iránti vonzódás és értékelő képesség alakulását. A kisgyermek képzetei, emlékezete és képzelete alapján hozza létre alkotásait, így próbálgatva alakítja saját formanyelvét. Fontos, hogy az ábrázoló tevékenységre egész nap folyamán teret és lehetőséget kell biztosítsunkés magát a tevékenységet tegyük örömtelivé ne a mű az eredmény fontosságát hangsúlyozzuk. A műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésnek.

Felhasznált rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tartama : rajzolás, festés emlékezet, képzelet utáni képalkotásnaktermészet utáni képalkotásnak elképzelésen, fantázián alapuló képalkotás díszítő jellegű rajzolás, festés mintázás : - díszítő jellegű - elképzelés utáni - természet utáni vágási technika alkalmazása tépési technika alkalmazása ragasztás papírhajtogatás anyagalakítások, tárgyalakítás vegyes technikák alkalmazása képző és népművészeti alkotások építés Rajzolás, mintázás, kézimunka feladatai : vizuális tapasztalatokat kell nyújtanunk egyéni fejlettséget figyelembe véve vizuális jelrendszer megismertetése ( színek, formák, pont, vonal ) képi plasztikai konstruáló kifejezőképességek kibontakozásának elősegítése gyermekek szín és formavilágának gazdagítása egyéni kifejezésmódok megvalósításának erősítése dícsérettel, bátorítással ábrázoló sarkok kialakítása eszközök biztosítása az ábrázoló tevékenységekhez az egész nap folyamán egyszerű munkafogások ( eszközhasználat ) megismertetése az alkotás örömének megtapasztaltatása az íráshoz szükséges finommozgás, mozgáskoordináció alakítása kreatív önkifejezés támogatása komponáló -, térbeli tájékozódó és rendezőképesség alakítása esztétikai érzékenység formálása - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - bátran és megfelelően használja az ábrázolás eszközeit hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat

képet alkot élmény, emlékezet alapján emberábrázolásában megjelennek a színformák, esetleg egyszerű mozgások,rendelkezik az íráshoz szükséges mozgáskoordinációval tud alkalmazni mintakövetéssel technikai eljárásokat megnevezi az alapszíneket és ezek sötétebb, világosabb árnyalatait, és ezeket jeleníti meg munkája színhangulatában díszít különböző anyagokat önállóan és megadott minta alapján véleménye van saját és társai műveiről, műalkotásokról rendelkezik koordinált szem- és kézmozgással ügyel munkái rendezettségére és tisztaságára felfedezi környezetünk szépségeit 5. Mozgás Célunk : A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a mozgásos játékok és feladatok révén a gyermekek pszichomotoros készségeinek és képességeinek formálása és fejlesztése, egyúttal a mozgás és értelmi fejlődés kedvező egymásra hatásának biztosítása. Az óvodáskorú gyermekeknek igen nagy a mozgásigénye, melynek kielégítése döntő fontosságú a mozgásfejlődés zavartalansága szempontjából. Mozgásos játékok és tevékenységek rendszeres alkalmazása kedvező hatást gyakorolnak a különböző hadicionális képességekre ( eső-, álló-, teherbíró képesség ) éppúgy mint a helyes testtartás vagy izomegyensúly kialakulására. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A napi rendszerességgel lehetőleg a szabad levegőn végzett spontán mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. ( heti egyszeri 15-35 perces tornatermi mozgásfejlesztés illetve szükség szerint 10-15 perces irányított mozgás a csoportszobában )

Mozgásfejlesztés : Óvodáskor elején : Játékos természetes mozgásformák, utánzó mozgások, nagymozgások : különböző mozgások, járás, futás, csúszások, mászások, kúszások, ugrások talajon, szereken, tárgyak alatt vagy fölött, szer megkerülésével Egyensúlyozó járások talajon, vonal között, vonalon és szereken. Gurulás a test hossztengelye körül, kézi szerrel. Dobásgyakorlatok ( labda, babzsák ) fogás, elengedés, elkapás, dobás, gurítás. Térbemozgások, testnevelési játékok : szétszórt alakzatban futások, járások, jelek alapján elindulások, megállások, futások, irány- és helymegjelöléssel, hullámvonalban járás, futás, vonatozás. Óvodáskor közepén : Járás, futás eszközök megkerülésével, akadályok átlépésével sávok között. Ugrások : mélyugrás, távolugrás. Csúszások asztalon, padon, karhúzással, tolással. Kúszás térden és tenyéren padon. Mászás talpon, tenyéren. Függeszkedés : egyszerű függés gyakorlatok Dobás gyakorlatok : függőleges és vízszintes célba különböző méretű eszközökkel, labdavezetés (gurítás, átadás ). Hossztengely körüli gurulás különböző szerek fogásával. Guruló átfordulás előre guggolótámaszból, zsugorkanyarulati átugrás előkészítő gyakorlata. Testnevelési játékok : futó játékok, futások meghatározott kiinduló és befejező helyzetbe való érkezése futó játékok eszközök beépülésével egyszerű fogó játékok, fogójáték utánzó mozgással Speciális járások, futások, iram-, és irányváltoztatások tempóváltással. Gimnasztikai vonatkozású gyakorlatok, páros gyakorlatok. Ugrás gyakorlatok : különböző szökdelések, átugrások sorozat ugrás : magasugrás, távolugrás, támaszugrás talajon, szeren és szőnyegen csúszás hason, háton, előre, hátra mászás szereken fel le át, rézsútos padon

kúszás tárgyak között és alatt kézenállás előkészítése guruló átfordulás előre, hátra zsugorkanyarulati átugrás padon függeszkedés : lefüggések, lengések függeszkedve, tovahaladás Óvodáskor végén : Dobásgyakorlatok különböző méretű és súlyú szerekkel. Kétkezes alsó és felső célba dobás. labdavezetés versenyjátékok, szabályjátékok, csapatjátékok Testnevelési játékok : fogójátékok 1 2 fogóval érintős fogó, kötetlen vagy meghatározott területen fogó játékokba épített egyszerű szabályok ( meghatározott testhelyzet, terület ház beiktatásával ) labdajátékok párosával, csapatban, labda kiütő, labdagyüjtő, szabadulás a labdától ügyességi játékokban versenyjátékok : sor váltó és csapatjátékok A mozgásfejlesztés feladatai : szabad levegőn való tartózkodás lehetőségének biztosítása udvar adottságait kihasználva sokféle mozgási lehetőség nyújtása együttmozgás, mozgáskultúránkkal a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszony kialakítása egészséges életmódra nevelés társra figyelés képességének alakítása tornaeszközök kiválasztásánál ügyelünk arra, hogy ne legyenek balesetveszélyesek az egészséges versenyszellem kialakítása térbeli tájékozódó képesség fejlesztése alkalmazkodó képesség fejlesztése mozgáskoordináció alakítása egyensúlyérzetet befolyásoló mozgások fejlesztése teherbírás fejlesztése séták és kirándulások alkalmával szakember közreműködésével testi elváltozások megelőzése és korrekciója ( gyógytorna )

- a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - szem -, kéz-, lábkoordinációja megfelelő a mozgásfejlődés útját figyelembe véve elsajátítja a természetes mozgások elemeit ( fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, járás, futás ) ismeri a vezényszavakat, tud a hallottak szerint cselekedni betartja és követi az adott szabályokat mozgás közben tud tájékozódni a térben megadott irányoknak megfelelően ( jobbra balra, előre hátra, alá fölé, elé mögé ) végez egyéni, páros és csoportos formában gyakorlatokat ismer kartartásokat, karmozgásokat, különböző testhelyzeteket és lábmozgásokat, ugrás gyakorlatokat. képes kör és soralkotásokra egyensúlyoz egy lábon, valamit különböző szereken két lábon tud labdát ütögetni, így járni és célba dobni ( alsó -, és felsődobással ) tud kitartóan sétálni mozgása esztétikus és kitartó - a fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a német nemzetiségi csoportban - németül elhangzó utasításokat, szakkifejezéseket megért, végrehajt miután ez mindig cselekvéssel párosul mutogatással kísér az óvodapedagógus érti a gyakorlatok elvégzéséhez szükséges utasításokat mutogatás nélkül is 6. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: Elősegíteni, hogy a gyermek életkorának megfelelő szinten megismerje és eligazodjon benne.a tapasztalatok összefüggéseinek megláttatása, felfedezése, mely szükséges a harmonikus kiegyensúlyozott élethez. Tanulja megvédeni, óvni környezetét. Környezettudatos magatartás alakítása. A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre,

tapasztalatszerzésre építünk. Ezzel a természetközeli élettel a természet szeretetére kívánjuk nevelni őket. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez közvetlen és tágabb természeti emberi tárgyi környezetéről, ennek formai,mennyiségi, téri viszonyairól. Felfedezi a szociális helyzetéből adódó különbségeket, megtapasztalja ennek előnyeit, hátrányait. Ezen ismeretek segítik az őt körülvevő világban eligazodni. Segítünk ezeknek a tapasztalásoknak összefüggéseit megláttatni, felfedeztetni. Mindez a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez szükséges. Felhasznált környezeti ismeretek tartalma : élettelen természet anyagai természet változásai : időjárás, évszakok természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint óvodánk természeti környezete ( Lajta, Duna, Kiserdő, Lovasiskola, Termálfürdő, óvodánk udvarának növényei ) élő természet elemei : növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük ember testrészei, érzékszervek és ezek funkciói, védelmük színek napszakok Társadalmi környezet : család, család életmódja, családtagok, tevékenységek a családban családon kívüli közösségi formákról is legyen ismerete és véleménye ( baráti, óvodai csoport, óvoda iskola, város, ország és ebben elfoglalt helye ) óvoda és környezete óvoda épülete, közintézmények a környéken ( Kórház, Mentőállomás, Könyvtár, Tűzoltóság, Vasutállomás, Posta, Kulturális Központ ) foglalkozások közlekedés ( eszközei, gyalogos közlekedés szabályai, viselkedés a közlekedési eszközökön ) Felhasznált matematikai ismeretek tartalma : tárgyak válogatása tárgyak, személyek méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása sorbarendezések mennyiségei, tulajdonságok és egyéb szempontok szerint

halmazok elemeinek megszámlálása halmazok keletkezése állítások megfogalmazása és ezek eldöntése irányok és arányok megfigyelése, tájékozódás térben és síkban rész és egész viszonyának megfigyelése szimmetria élménye A külső világ tevékeny megismerésének feladatai : lehetőségek biztosítása a tapasztalatszerzésre, felfedezésre életkornak megfelelő tájékozottsági szint kialakítása személyes példamutatásal a gyermekek természeti -, emberi -, tárgyi környezethez való pozitív viszonyulásának erősítése környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek szervezése a folyamatos cselekedtetésben meglévő matematikai ismeretek felhasználása a gyermekek fejlesztésében komplex foglalkozások segítségével a megszerzett tapasztalatok szélesítése, rendszerezése és mélyítése megismerő képességek játékos fejlesztése - a fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére - ismeri környezetét, szűkebb környezetében önállóan is eligazodik ismeri az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét és a napszakokat tudja személyi adatait ( saját -,szülei nevét, lakcímét...stb. ) megnevezi testrészeit, érzékszerveit ismeri néhány környezetében lévő épület funkcióját megnevezi a közlekedés eszközeit, néhány alpvető szabályát ismeri az alapszíneket és világosabb, sötétebb árnyalatát szívesen vesz részt kirándulásokon, sétákon, kiállításon, rendezvényen főbb csoportba helyezi az élőlényeket ( ember, állat, növény ) részt vesz elemi természetvédelmi tevékenységekben pontosan használja a megismert kifejezéseket kialakulóban vannak azok a környezettudatos magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek mennyiséget tud megfogalmazni és összehasonlítani azonos tulajdonságok alapján tud halmazokat létrehozni képzelete van a pár kifejezésről