KISKŐRÖS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2009 KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: Inno-Motive Nonprofit Kft. Cím: 6726 Szeged, Tárogató u. 60. Tel.: (+36) 62-642-712 Fax.: (+36) 62-642-713 Web: www.innomotive.hu E-mail: info@innomotive.hu
TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...5 I. BEVEZETÉS...6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia... 6 I.2 A város rövid története... 6 I.3. Földrajzi adottságok... 7 I.4. Természeti és táji adottságok... 7 I.5. Megközelíthetőség... 9 II. KISKŐRÖS VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...11 III. KISKŐRÖS VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS...15 Városszerkezet... 15 III.1. Gazdaság... 16 III.1.1. Vállalkozások helyzete...17 III.1.2. Mezőgazdaság...21 III.1.3. Ipar...23 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások...24 III.1.5. Turisztika, látványosságok...27 III.1.6. A város költségvetése...31 III.2. Társadalom... 32 III.2.1. Demográfia...32 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség...37 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége...41 III.2.4. Egészségi állapot...43 III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete...44 III. 2.6 Civil szervezetek...46 III.3. Környezet... 47 III.3.1. Épített és természeti környezet...47 III.3.2. Lakásállomány...50 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság...52 III.4. Közszolgáltatások... 59 III.4.1. Oktatás-nevelés...60 III.4.2. Szociális ellátás...66 III.4.3. Egészségügyi ellátás...71 III.5. Funkcióelemzés a funkcióellátottság értékelése... 72 1
IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE...76 IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés... 76 IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise... 80 V. SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ÉS A LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE...114 V.1 Helyzetelemzés: A város egésze helyzetének rövid bemutatása... 115 V.2. A szegregációs mutatók elemzése... 128 V.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása... 132 V.4. A szegregációval veszélyeztetett, lehatárolt területek helyzetének elemzése... 133 V.5. Összegzés... 142 VI. STRATÉGIA...143 VI.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása... 144 A város hosszú távú jövőképe:...145 Tematikus célok...148 A városrészi célkitűzések bemutatása...150 VI.2. Anti-Szegregációs Program... 159 VI.3. A stratégia külső és belső összefüggései... 172 VI.3.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel, egyéb stratégiai dokumentumokkal...172 VI.3.2. A stratégia főbb belső összefüggései...174 VI.3.3. Fenntarthatósági szempontok Környezeti hatások értékelése...174 VI.3.4. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai...176 VI.4. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése... 177 VI.4.1 Az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatása...178 VI.4.2 Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása...182 VI.5. A stratégia megvalósíthatósága... 186 VI.5.1. Ingatlangazdálkodási terv...186 VI.5.2. Nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek...189 VI.5.3. Partnerség bemutatása...189 VI.5.4. Szervezeti elvárások...190 VI.5.5. Településközi koordináció mechanizmusai...192 VI.5.6. A stratégia megvalósításának monitoringja...193 MELLÉKLETEK...195 2
TÁBLAJEGYZÉK 1. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye kistérségeiben 2006 (db)...17 2. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye városaiban, 2006 (db).19 3. Táblázat Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Bács-Kiskun megye kistérségeiben (2006)...24 4. Táblázat Kereskedelmi és magán szálláshelyek fontosabb adatai Bács-Kiskun megye városaiban (2006)...28 5. Táblázat Kiskőrös város helyi iparűzési adóból származó bevétele...31 6. Táblázat Városok lakónépessége a Dél-Alföldön...33 7. Táblázat A népesség összevont korcsoportok szerint...36 8. Táblázat Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, 2007...38 9. Táblázat Nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye kistérségeiben, 2007...38 10. Táblázat Nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye városaiban, 2007...39 11. Táblázat A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %)...42 12. Táblázat Születéskor várható élettartam (év), 2005...44 13. Táblázat Kistérségi lakásállomány...50 14. Táblázat Lakásállomány Kiskőrösön...50 15. Táblázat Ivó-, és szennyvíz hálózat a kiskőrösi kistérségben (1997-2006)...52 16. Táblázat Az egy lakosra jutó összes zöldfelület mértéke Bács-Kiskun megye városaiban (2006)...58 17. Táblázat Óvodák és általános iskolák...61 18. Táblázat Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények...62 19. Táblázat Bölcsődék...66 20. Táblázat Szociális intézmények...68 21. Táblázat Általános körzeti (házi-) orvosok és körzeti (házi) gyermekgyógyászok számának alakulása...71 22. táblázat Városi és városrészi funkciók Kiskőrös városában...73 23. táblázat Kiskőrös adatai az Anti-Szegregációs mutatók mentén...115 24. táblázat A hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek száma az óvodai és bölcsődei ellátásban Kiskőrösön...121 25. táblázat Az általános és középiskolába járó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézményi létszámhoz viszonyítva Kiskőrösön.125 26. táblázat Kiskőrös városrészeinek rangsora...129 27. táblázat Segélyezési adatok Kiskörösön városrészenként...131 28. táblázat A szegregátum adatai az Anti-Szegregációs tervhez szükséges mutatók mentén...134 29. táblázat Kiskőrös Külterület adatai a 2001-es KSH népszámlálás alapján...139 3
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Bács-Kiskun megyében (1999-2006)...18 2. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a kiskőrösi kistérségben (1999-2005)...18 3. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön (1999-2005)...20 4. ábra Működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön nemzetgazdasági áganként (1999-2005)...20 5. ábra Kereskedelmi és élelmiszer üzletek száma a kiskőrösi kistérségben (1998-2006)...25 6. ábra Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása Kiskőrösön (1998-2006)...26 7. ábra Vendéglátóhelyek számának alakulása Kiskőrösön és a kiskőrösi kistérségben (1998-2006)...26 8. ábra Bács-Kiskun megye fő idegenforgalmi mutatói (1999-2006)...27 9. ábra Kiskőrös város fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006)...29 10. ábra Lakónépesség számának változása (1997-2007, %)...32 11. ábra Kiskőrös város lakónépessége 1997-2007, fő...33 12. ábra Vándorlási egyenleg Kiskőrösön 1997-2007...34 13. ábra Természetes szaporodás/fogyás Kiskőrösön 1997-2007 között (fő)...35 14. ábra Élve születések száma 1997-2007 között Kiskőrösön (fő)...35 15. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (Kiskőrös város, 2000-2009*)...40 16. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Kiskőrösön, 1997-2007...41 17. ábra Épített és megszűnt lakások számának alakulása Kiskőrösön (1997-2006)...51 18. ábra Lakások közmű ellátottsága Kiskőrösön (1997-2006)...52 19. ábra Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában Bács-Kiskun megye városaiban (2006)...54 20. ábra Gyermek, tanulói és hallgatói létszámok alakulása Kiskőrös oktatási intézményeiben 2001-2006 között...63 21. ábra Városrészek Kiskőrös városában...77 22. ábra Kiskőrös Központi városrész...81 23. ábra Kiskőrös Keleti városrész...90 24. ábra Kiskőrös Nyugati városrész...98 25. ábra Kiskőrös egyéb belterület - Erdőtelek...107 26. ábra Kiskőrös város lakónépessége 1997-2007, fő...116 27. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Kiskőrösön, 1997-2007...118 28. ábra szegregációs térkép...132 29. ábra a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya Kiskőrösön városrészenként és a szegregátumban...135 4
Vezetői összefoglaló Kiskőrös Városa 2009 évben határozta el a település hosszú távú stratégiai dokumentumainak megújítását. 2008 év végén indult az a folyamat, melynek eredményeként 2009 decemberében elkészült Kiskőrös Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) által kidolgozott, Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás, 2009. január 28.) című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a 2007 2013 során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába. Az IVS az eddig elkészült stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró fejlesztések többsége. Az NFGM, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra különböző fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént: Kiskőrös város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; Kiskőrös város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; Kiskőrös város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak a kijelölése, a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a 2007 2013 alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése. Jelen dokumentum tehát Kiskőrös Város stratégiai céljai mentén a település adottságait, lehetőségeit szem előtt tartva rögzíti a közép- és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket. 5
I. Bevezetés I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő tervdokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, a kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat fejlődéséhez. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magába foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt is. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS kötelező tartalmi és módszertani követelményrendszerét az NFGM és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. I.2 A város rövid története A Bács-Kiskun megye közepén fekvő Kiskőrösi Kistérség legmeghatározóbb települése Kiskőrös, az egykori járási székhely. A gazdag régészeti leletek bizonysága szerint már az újkőkorban éltek itt emberek. A település természetföldrajzi adottságai, valamint vadban és halban gazdag élelemszerzési lehetőségei biztosították a megélhetést az itt letelepedőknek. A kutatók és a fellelhető oklevelek tanúsága szerint az Árpád korra tehető az első falu kialakulása. Kiskőrös először a Derecskei, majd a Mikolai nemesi család birtokában volt. A török uralom alatt a település házait a seregek földig rombolták, a lakosság nagy része elesett a harcokban. A török elleni vitéz küzdelem jutalmaként 1691-ben a Wattay család kapta adománybirtokul a falut hat pusztájával: Cebével, Csengőddel, Kaskantyúval, 6
Kisbócsával, Tázlárral és Tabdival. Wattay János és István 1718-ban kezdte meg a betelepítéseket, az északi vármegyék szlovák nyelvű lakóit hozták ide. Az 1780-as évek közepén már ötezer lakosa volt Kiskőrösnek. Ebből az időből származik a város pecsétje is, amely később a címer alapja lett. 1784-ben II. Józseftől mezővárosi rangot és vásárjogot kaptak a kiskőrösiek. 1872-től Járási Szolgabíróság működött a városban, ezzel alapozták meg Kiskőrös központi szerepét annak ellenére, hogy a település mezővárosi rangja pár évvel azelőtt megszűnt. 1882 decemberében átadták a Budapest-Szabadka vasútvonalat, így a város bekerült az ország vérkeringésébe. A XX. század elején Kiskőrösnek már közel 13 ezer lakosa volt, gazdasági, kulturális intézményei, valamint a társadalmi életet koordináló egyesületei a környező települések központjává emelték. Lendületes fejlődését az első és a második világháború és következményei megtörték. A talpra állás nehéz időszaka után a 60-as, 70-es években következett csak be jelentős javulás az itt élők életkörülményeiben, ami kihatott a település fejlődésére is. Megjelentek a városiasodás nyomai. Új lakások, középületek, iskolák, utak épültek, elkészült a művelődési ház és a könyvtár közös épülete, városszerte parkok létesültek. Kiskőrös 1973-ban lett újra város. Azóta is töretlenül fejlődik, s napjainkban is a kistérség gazdasági, szellemi, kulturális központja. I.3. Földrajzi adottságok Kiskőrös hazánk legnagyobb homokvidékén, a Duna-Tisza közi Hátság nyugati peremén helyezkedik el. A táj északon agyagos, homokos felszínű Gödöllői dombságig húzódik. Nyugaton a Dunamenti Síkság, Délen az Észak-Bácskai löszös hátság, Keleten a Közép- és Alsó-Tiszavidék határolja. I.4. Természeti és táji adottságok A mai felszín kialakulása hosszú geológiai folyamat eredménye. A mélyfúrások, geofizikai kutatások azt igazolják, hogy csak a harmadkorban kezdett a medence-jelleg kialakulni. Előtte ókori, középkori rögökből felépülő rögök voltak a felszínen. Ézek a kéregmozgások következtében a mélybe süllyedtek. Ez a hosszan tartó folyamat a pliocénben volt a legjelentősebb. Akkor borította el területünket a Pannon-tenger. Lerakódott üledéke bizonyítja, hogy a beleömlött édesvizű források hatására vize egyre kevesebb sót tartalmazott, lassan tóvá alakult át. A pannon üledék alkotói főleg agyag, márga, homok, homokkő. A terület fokozatosan fejlődött. Ettől kezdve elsősorban folyóvíz és a szél formálta a felszínt. A harmadkor végén és a jégkorszak (pleisztocén) elején a Duna északnyugatról délkelet felé folyt, a Duna-kanyartól Kecskemét-Szeged irányában. A jégkorszak száraz, hideg eljegesedések (glaciálisok)és melegebb, csapadékos időszakok (interglaciálisok) váltakoztak. A mi vidékünkön eljegesedés nem volt, de száraz periódusban a Duna vízhozama, munkavégző képessége lecsükkent. Medrét többször változtatta, ágakra szakadt, nagy mennyiségű kavicsot, homokot, iszapot rakott le. Hordalék kúpjáról nyugat felé vándorolt a mélyebben 7
fekvő területre. A jégkor végére elhagyta területünket, mai irányának megfelelően északról dél felé folyt. A száraz periódusban a szél is formálta a felszínt. Egyrészt finom port, löszt rakott le, ami vastag rétegekben halmozódott fel a Solti-síkság keleti peremén is, ez a Kecel-Bajai magas part, s leg északibb része Kiskőrös határában a laktanya környékén és Csáborban megtalálható, másrészt az uralkodó szélirány a folyó hordalékát is áthalmozta. A nehezebb szemcséket nem tudta messzire elszállítani, egymással párhuzamos buckasorokat alakított ki. A buckák a fő széliránynak megfelelően északnyugat-délkeleti irányban rendeződtek el. Közülük a legnyugatibb sor a Duna-menti-síkság peremén halmozódott fel. Ennek déli része Kiskőrös, Kecel vidékéről, majdnem bajáig húzódik. Az egyes buckák és szélbarázdák itt is északnyugat-délkeleti irányúak. A negyedkorban füves, erdős területté alakult tájunk. Ez megakadályozta a homok mozgását. Ahol magasan volt a talajvíz, gazdag lápi vegetáció alakult ki. Ebből képződött Kecel, Akasztó határában a tőzeg, és kialakult az ún. Turjánvidék (mocsaras, lápos, nádas terület), amely Dabas-Ócsa határától Kiskőrösig tart, ennek része a Szücsi erdő is. A Duna-Tisza köze a közepes szélességek övéhez tartozó nedves kontinentális éghajlatú terület. Jellemző a napfényes órák magas száma, a hómérséklet nagy napi és évi ingadozása. A napsütéses órák évi összege ötvenéves átlagban meghaladja a 2000 órát, a tenyészidőszakra eső napsütéses órák száma pedig az 1500-at. Az évi középhőmérséklet 10-11 oc, januárban -1 oc és -2 oc, júniusban 21 C és 22 C az átlag. Az erősebb szelek 20%-a északnyugati, 19%-a nyugat-északnyugati. A csapadék évenkénti és havonkénti eloszlása igen szeszélyes. Az utóbbi tíz évben legtöbb csapadék 1974-ben hullott, elérte a 760mm-t, 1977-ben pedig mindössze 360mm volt az évi összes csapadék. Az évi csapadékmegoszlást a júniusi és novemberi maximum, januári és februári minimum jellemzi. Nyáron gyakori az aszály, a téli hótakaró vastagsága ingadozó. A tenyészidőszakra általában 300mm körüli csapadék jut. Ismeretes, hogy a talajok jellegét a földtani, éghajlati, domborzati, biológiai tényezők és a talajok kora határozza meg, az emberi tevékenység csupán módosítja, alakítja ezt. Környékünkön többnyire futóhomok talajok alakultak ki, de többféle réti talajtípus és karbonát maradványos barna erdőtalaj is megtalálható. A magas talaj vizű részeken a csapadék nem tudott a mélybe szivárogni, a kémiai mállás során keletkezett sók kicsapódtak. A Duna karbonátos homokjából kioldódott kálcium tartalmú anyagok a felszínhez közel (0-90 cm mélyen) váltak ki, a talaj szikesedni kezdett. A jobban oldódó natrium-sók a mélyebb rétegekig jutottak el, de a nedves területek lecsapódása következtében a felszínhez közel feldúsultak, ezért újabb szikesedések jöttek létre. Az ötvenes években a település szélén olaj után kutatva 56 oc-os konyhasós-jódos-brómos hévízre bukkantak a szakemberek, mely igen kedvező gyógyhatású. Kiskőrös határát az emberi beavatkozások, tereprendezés, csatornázás nagymértékben megváltoztatták, Igaz ugyan, hogy így mezőgazdasági művelésre nagy területeket vonhattak be, de a táj eredeti felszíni formációi megszűntek. A város környéke egykor mocsaras, lápos terület volt, amelynek eredeti növénytársulásai most is fellelhetők: sok helyen nedves rétek, erdők tarkítják a határt. 8
A Kiskőrösi Turjános Természetvédelmi Terület déli része a 92 hektáros Szűcsi erdő, ahol mintegy háromszáz növényfaj él, köztük a magyar kőris, a kocsányos tölgy, a mezei szil, a vadkörte és néhány nyár faj. A cserjék is változatosak, a gyepszintben pedig számos különlegesség, ritkaság található. Az orchideák, (kosborok, pókbangó, méhbangó) a szibériai nőszirom, a buglyos szegfű és az őszi kikerics virágai ámulatba ejtik a természet szerelmeseit. A védett növényvilág paradicsoma a Szűcsi erdő, mely a város természeti környezetének egyik legnagyobb büszkesége. A Csukás-tó területén egy-egy nagyobb kiterjedésű nádas található, védett növényritkaságok tucatjai, (köztük a mocsári tőzegpáfrány, a nádi boglárka, a vidrafű, a nyári tőzike, a kosborok) a réti boglárka és a mocsári gólyahír is fellelhető. A nádasok körül rekettyés húzódik, illatozik a vízi menta, keskenylevelű gyapjúsás terméspamacsait lengeti a szél, és a szárazabb területeken kékellik az epergyöngyike. A környéken honos állatfajok között nagy számban fordulnak elő puhatestűek és ízeltlábúak. A védett lepkék közül itt él a fecskefarkú és a kardos lepke. Több gerinces állatfaj is természetes élőhelyre talált a határban, így fellelhető például a békák mintegy kilenc faja, több mint száz madárfaj, köztük olyan ritka ragadozó madarak, mint az egerészölyv vagy a réti sas. A védett madarak közül több gyurgyalag pár is fészkel a Kis-Csukás homokbányájának szegélyén. Az emlősállatok közül főként a sün, a denevér, a mezei nyúl, a vidra, a borz, a menyét és a hermelin fordul elő, de találkozhatunk vaddisznóval, dámvaddal, gímszarvassal is az őzcsapatok mellett. I.5. Megközelíthetőség A település és térsége nemcsak a Homokhátságnak, hanem Bács-Kiskun megyének is a középső részén helyezkedik el. Forgalmi helyzete rendkívül kedvező, hiszen központi fekvésénél fogva É-D-i és K-NY-i irányban egyaránt fontos útvonalak haladnak át rajta. Az 53. és az 54. sz. főközlekedési út - a kistérség településeinek felét fölfűzve - Kiskőrös közelében metszi egymást és Fülöpszállás határában csatlakozik a Kecskemétet a Dunántúllal összekötő 52. sz. főúthoz. A településegyüttes forgalmi tengelye a Budapest-Kelebia-Belgrád vasúti fővonal, amelyhez egy szárnyvonal (Kiskőrös-Kalocsa) és egy helyi jelentőségű, keskeny nyomközű vasútvonal (Kecskemét-Kiskőrös) kapcsolódik. Az öt település közül - amelynek nincs állomása - Akasztót, Bócsát és Császártöltést kárpótolják a főútvonalak, ám Imrehegyet és Tázlárt csak alsóbbrendű utakon lehet megközelíteni. Viszonylat megnevezése Távolság (km) Becsült elérési idő (perc) Kiskőrös-Budapest 115 90 Kiskőrös-Kecskemét 50 40 Kiskőrös-Baja 61 60 Kiskőrös-Békéscsaba 162 140 Kiskőrös-Szeged 82 75 9
Kiskőrösről a főváros illetve természetesen Kecskemét érhető el legkönnyebben közúton, de a város a régió központtól is csupán alig 1 órányi autóútra fekszik. A békés megyei székhely ugyanakkor bő két órányira található Kiskőröstől. Vasúton mind a főváros (15 járat pár), mind pedig a régió nagyobb városai elérhetők (Szeged 11 járat pár (több átszállással), Kecskemét 14 járat pár) átlagosan 1-2 óra menetidővel. Kiskőrösről Kecskemétre 17 járat indul átlagosan naponta, a menetidő az útvonaltól függően mintegy 60 perc. A városból Budapestre 12 járat indul naponta, a menetidő a fővárosba mintegy másfél óra. Szegedre Kiskőrösről 10 járat indul egy átlagos napon, melyek menetideje hozzávetőlegesen 1-1,5 óra. 10
II. Kiskőrös város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Kiskőrös város településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. A fejezet kidolgozása során az IVS és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció megállapításai közötti kapcsolatok feltárása nem volt lehetséges, révén, hogy a módszertani útmutató által említett szakdokumentum az illetékes szervezet tájékoztatása szerint 2009-ben nem készül(t) el. Fontos, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása A kistérségi szintű feladatmegosztás alapdokumentuma a Megállapodás a Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról. Ennek alapján a Társulás célja A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes közszolgáltatások szervezésére, ellátására, intézmények fenntartására és közös beruházások megvalósítására, valamint a településfejlesztés összehangolására, a területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére hozzák létre. Mindezzel összhangban a Társulás minden tag önkormányzat felé vállalja az alábbi feladatok ellátását: o területfejlesztés o oktatás és nevelés, o szociális ellátás, o egészségügyi ellátás, o közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, o esélyegyenlőségi program megvalósítása, o belső ellenőrzés, A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanács gyakorolja a társulási, illetve feladatátadási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az ily módon létrejövő Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás székhelye: 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. 11
A következőkben vizsgáljuk meg Kiskőrös helyét a regionális szintű stratégiai dokumentumokban. A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (Solt- Kalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. E tengelyek közül Kiskőrösnek stratégiai céljainak elérése érdekében a Duna-mente városhálózathoz fűződő kapcsolatait célszerű erősíteni. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Kiskőrös városa nem sorolható a pólus valamint pólus agglomerációs települések közé. Mintegy 15.000 fős lakossága miatt azonban a település városhálózati jelentősége mégis kiemelt. Foglalkoztatási szerepkörét tekintve a város agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap mint nap a kistérség központjába. Kiskőrösi kistérség térképe Térségfejlesztési és közigazgatási szempontból Kiskőrös a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén található, a kiskőrösi kistérség központja. A kiskőrösi kistérség területe 1125,81 km2, amely Bács-Kiskun megye 13,4%- át, a Dél-alföldi régió 6,17%-át teszi ki. Térségi sajátosság a magas külterületi lakosság aránya, amely egyes települések esetében a 25%-ot is meghaladja. Elhelyezkedése részben hátrányos helyzetet teremt, részben pedig fontos fejlődési lehetőségeket rejt magában. A Kiskőrösi Kistérség települései a következők: Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel, Izsák, Akasztó, Császártöltés, Bócsa, Fülöpszállás, Csengőd, Páhi, Tabdi, Kaskantyú, Tázlár, Soltszentimre, Imrehegy. A térségi központ mellett Soltvadkert, Kecel és Izsák rendelkezik városi ranggal. A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi székhelyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség 12
gazdasági-szervezési központjaként Kiskőrösön koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági szereplőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör, de a városi és kistérségi közigazgatási feladatkörök (bíróság, ügyészség, munkaügyi központ helyi kirendeltsége stb.) is itt összpontosulnak. Kiskőrösön működik például az Alsófokú Oktatási és Közművelődési Intézmények Ellátó Szervezete, a Kiskőrösi Napközi otthonos Óvodák és Bölcsőde. A kistérség egészéből várja hallgatóit a Városi Alapfokú Művészeti Iskola. A településen természetesen működnek általános iskolák, míg a középfokú oktatási intézményeket a Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Wattay Középiskola és Szakiskola képviselik. A városban térségi és agglomerációs központként számos kulturális- és szociális intézmény is működik. Ezek közül kiemelendő a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskőrös Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye. A Kiskőrösi Városi Önkormányzat Szakorvosi Rendelőintézete a térség betegeit látja el. A Szakorvosi Rendelőintézet kistérségi feladatot lát el, tizenöt település betegeit fogadja több mint tizenhárom szakrendelésén. A komplex vizsgálatokra, szakszerű ellátásra képes rendelőintézet csak kórházi kezelés szükségessége esetén utalja tovább betegeit. A reumatológia szakrendelés a helyi fürdő mellett az Imperiál Gyógyszállóban működik. A kiskőrösi mentőállomás biztosítja, hogy a betegek idejében orvosi ellátáshoz jussanak. A kistérségben élők nyugalmát védi a kiskőrösi székhelyű rendőrkapitányság, ahol a települések közbiztonságát, bűnmegelőzését, ifjúságvédelmét, környezetvédelmét irányítják. A köztestületi és önkéntes tűzoltóság ugyancsak kistérségi feladatot lát el. Kiskőrös város nemzetközi kapcsolatrendszere önkormányzati szinten a testvérvárosi kapcsolatokra épül. Jelenlegi külföldi testvérvárosok: Tarnow (Lengyelország), Naszvad (Szlovákia), Krimpen aan den Ijssel (Hollandia), Margitta (Románia), Stadtlengsfeld (Németország). Testvérvárosi kapcsolatot megelőző együttműködések: Lapua (Finnország) és Zhenjiang (Kína). A városi intézmények, civil szervezetek és vállalkozások ugyanakkor számtalan más országbeli szervezettel, vállalkozással működnek együtt. E kapcsolatrendszerre is építeni lehet a jövőbeni fejlesztések során. Végül tekintsük át, hogy a város és térsége számára melyek a fejlődést befolyásoló főbb tényezők: 1. Demográfiai trendek alapján az agglomeráción a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 13
3. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan tovább csökken a régió versenyképessége és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. Ez a folyamat már elindult, melynek jellemzője a helyi ipar visszaszorulása. E folyamatot erősíti a 2009-től várható, a reálgazdaságban minden ágazatot sújtó recesszió is. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást. 4. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, pl. pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás iránt. A Kiskőrösön jelenlévő bankok száma és kapacitása megfelelő, azonban hiányzik a térség gazdaságára specializált, tőkekihelyezésre alkalmas befektetői jelenlét. 5. KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 6. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKVk leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 7. Az EU-n belül a tagállamok munkaerőpiacának további megnyitásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése. 14
III. Kiskőrös város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés Városszerkezet Az épített környezet egy tudatos építési munka eredményeként létrehozott művi környezet, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Az épített környezet - az épület, az építmény, építmény együttes, a tér, az utca, a település - és az ebben foglalt épületállomány egy tartós, jelentős vagyont képvisel, melynek megőrzése a településen élők közvetett és közvetlen érdeke. Ha épített környezet kialakítása tájképbe illő, akkor egy vonzó települési képet mutat meg az ide érkező turistáknak, átutazóknak. A Kárpát medencét a VI. század közepétől (567-tõl) megszálló belső-ázsiai eredetű avarok a IX. század elejéig lakták Kiskőrös környékét. A középkori falvak életéről a kutatások hiányosságai miatt alig tudunk valamit. Az adottságok azonban az állattenyésztésnek kedveztek inkább, mint a földművelésnek. Kiskőrös első okleveles említése 1277-bõl való. IV. (Kun) László egy, az említett évből származó adományokról szóló oklevelében Keurus néven említi. A török megszállás alatt a település és környéke elnéptelenedik. Kiskőrös újratelepítése a Wattay családnak köszönhető. A XVIII. század végén a településnek már 500 háza és közel 5000 lakosa volt, és 1784-ben II. Józseftől megkapta a vásártartási jogot és a mezővárosi rangot. Ebben az évben egy városi hivatali pecsét is készült, mely később a település címerévé vált. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan átalakult a település arculata is. 1882. december 5-én adták át a forgalomnak a budapesti-szabadkai vasútvonalat, mely Kiskőröst is bekapcsolta az ország közlekedési hálózatába. Igaz, hogy az út Budapesttől Kiskőrösig ekkor még négy és fél óráig tartott. 1893-ban építették fel a községháza emeletes épületét. 1904-ben Bajzák János igazgató megnyitotta magán polgári iskoláját, mely rövidesen községi, majd állami iskolává fejlődött. 1915-ben kezdik építeni a polgári iskola új épületét, amit majd csak 1920-ban fejeznek be. Jelenleg középiskola működik az épületben. A huszadik század elejére Kiskőrösnek csaknem 13 ezer lakosa volt, gazdasági és pénzintézeti, kulturális létesítményei, egyesületei a környéken fontos szerepet töltöttek be. Ekkor már közel 4 ezer hold szőlővel és gyümölcsössel rendelkezett a lakosság, a jövedelem legnagyobb részét ez adta. Az itt élők vagoni és társadalmi helyzetében azonban nagy a szóródás, s még a vagyonosabbak is szinte hihetetlen, emberfeletti küzdelmet folytattak a futóhomokkal. Kiskőrös egyközpontú kisváros, a történelmi városközpont és annak közvetlen környezetében helyezkednek el a város közintézményei, és az oktatási, szolgáltató intézmények jelentős része. A városközpontban elhelyezkedő történelmi épületek (Szarvas fogadó, Kiskőrös Város Önkormányzatának épülete. Petőfi Szülőház, templomok) állaga, állapota a rendszeres karbantartás következtében kielégítő. A folyamatos felújításoknak köszönhetően tiszta 15
rendezett városképet mutatnak. A szoros városközpontban a zöldterületek, utcák, terek állapota elfogadható. A lakásállomány, a lakóépületek állagának romlása, mely a lakhatósági feltételek, életfeltételek, életminőség romlásával, szélsőséges esetben egészségkárosodással jár, ha nem is látványosan, de tendenciózusan és fokozott mértékben gyorsuló ütemben jelentkezik. E folyamatoknak jelei az idősödő lakosságú városrészekben, a korábbi években építési korlátozással sújtott területeken, valamint a többszintes lakóterületeken már egyértelműbben észlelhetők. (Pl.: Petőfi S. - József A. - Klapka - Batthyány utcák által határolt terület, Baross utca, Bajcsy-Zs. - Piactér - Segesvári - Petőfi utcák által határolt terület, többszintes lakóépületek) E folyamattal együtt azonban megindult egy megújulási folyamat a kedvező telekméretű területeken a régi házak szanálásával és új, korszerű épületek építésével. (Szendrey, Holló, Kassai által határolt terület.). A középületek, közterek egy része, a vasúti pályaudvar állagromlása kedvezőtlen esztétikai megjelenéssel jár, ezért a létesítmények állagromlását meg kell akadályozni. A városközpont kialakult, a lakóövezetekben rendezettség terén az elért eredmények nem azonosak, lényeges eltérés tapasztalható a családi házas és a többszintes beépítésű övezetekben. Családi házas területeken a közterületek állapota pozitív irányba változott, virágosabb, tisztább, gondozottabb lett. A többszintes, tömbtelkes beépítésű, többlakásos épületetek környezete ugyanakkor sajnos több helyen elhanyagolt, gondozatlan. A település szolgáltatási központja mellett kiemelt jelentőséggel bír a vasútállomás illetve az autóbusz állomás környéke. Forgalomtechnikai szempontból kiemelt jelentősége van még az Izsáki útnak illetve környékének. Fentiekkel összhangban az épületek, műemlékek, utcák, terek, pályaudvarok állapotát olyan szintre kell emelni, hogy a város lakosságának közérzetét, életminőségét, az idelátogató idegenek ízlését, szépérzékét ne sértse. A közcélú létesítmények, pályaudvarok és környezetük fenntartását, kulturált kialakítását az üzemeltetőkkel közös programban kell összefoglalni, elkészíteni és meg valósítani III.1. Gazdaság A Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok alapján megállapítható, hogy Bács-Kiskun megye gazdasági kibocsátása az országos és a regionális átlaghoz képest 2000-ig egyaránt csökkenő tendenciát mutatott, azonban 2000 után a leszakadás megállt, és a megye egy főre jutó GDP értéke 2006-ra elérte a regionális átlagot. 2006-ban az egy főre eső GDP piaci beszerzési áron a régióban 1,564 millió forint volt, addig ugyanez az érték a megyében az 1,567 millió forint. (Csongrádban 1,744 millió Ft, Békésben pedig 1,359 millió forint volt az egy főre eső GDP ugyanebben az évben). Az egy főre jutó, PPS-ben számított GDP értékek alapján az is megállapítható, hogy Bács-Kiskun megye az EU27 átlagának 43%-án áll. 16
III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg. 1. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye kistérségeiben 2006 (db) Regisztrált vállalkozások száma Kistérség mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra ágban Bácsalmási 129 152 776 1.057 239 60 Bajai 598 1.185 5.615 7.398 2.827 98 Jánoshalmai 208 208 731 1.147 346 68 Kalocsai 427 815 3.236 4.478 1.579 83 Kecskeméti 1.358 3.294 16.543 21.195 8.773 124 Kiskőrösi 862 1.042 3.536 5.440 1.920 95 Kiskunfélegyházai 401 686 3.188 4.275 1486 86 Kiskunhalasi 363 699 3.485 4.547 1.721 99 Kiskunmajsai 314 267 919 1.500 389 88 Kunszentmiklósi 284 422 1.466 2.172 566 69 Összesen 4.944 8.770 39.495 53.209 19.846 99 Forrás: KSH Fenti táblázatból jól látható, hogy a kecskeméti és a bajai után a kiskőrösi kistérségben működik a legtöbb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség a negyedik helyen szerepel, a megyei átlagtól kissé elmaradó értékkel (95 db ezer főre, a megyei érték 99 db ezer főre). A kistérségben működő vállalkozások valamivel több mint 35 %-a társas vállalkozás, miközben a megyei átlag 37 %. Érdemes megvizsgálnunk az ágazati arányokat is az összes regisztrált vállalkozás tekintetében. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a kistérségi arányok mezőgazdasági vállalkozás 15,9%; ipari, építőipari 19,15%; szolgáltatási 64,95% jelentősen eltérnek a megyei arányokhoz (mezőgazdaság: 9,3%, ipar, építőipar: 16,5%, szolgáltatás 74%). Következő lépésként vizsgáljuk meg - az alábbi táblázat segítségével - a regisztrált, valamint a működő vállalkozások számának alakulását hosszabb időtávon belül Bács-Kiskun megyében, valamint a kiskőrösi kistérségben. 17
1. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Bács-Kiskun megyében (1999-2006) Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Bács- Kiskun megyében (1999-2006) 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 10,000 0 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Jól látható az ábrából, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható a megyében (A T-Star 1997-re és 1998-ra nem közöl adatokat a működő vállalkozásokat illetően, ezért az összevetés erre a két évre nem lehetséges). Míg 1999-ben 47.296 regisztrált és 28.638 működő vállalkozásról számolhatunk be a megyében, addig 2005-ben már 54.018 illetve 33.150 volt ez a szám. A bővülés az első adatsornál 13%-os, míg a második esetében már 14%-os növekedésről számolhatunk be. 2. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a kiskőrösi kistérségben (1999-2005) 6,000 5,000 4,833 5,013 5,093 5,170 5,309 5,450 5,509 4,000 3,000 3,041 3,223 3,267 3,417 3,417 3,452 3,428 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 2,000 1,000 0 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Láthatjuk, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások száma emelkedik. Az előbbi kategóriában a bővülés mintegy 14 százalékos, míg az utóbbiban közel 13 százalékos. 18
Látható ugyanakkor, hogy a működő vállalkozások számában a kistérségben 2005-ben kisebb trendforduló következett be és a 2004-es értékhez képest kismértékben ugyan, de csökkenést tapasztalunk. 2. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megye városaiban, 2006 (db) Regisztrált vállalkozások száma Város mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra Ágban Kecskemét 574 2.288 13.307 16.169 6.982 147 Bácsalmás 42 88 441 571 133 79 Baja 183 735 4.048 4.966 2.043 133 Dunavecse 43 55 205 303 81 74 Izsák 55 108 319 482 165 79 Jánoshalma 98 119 413 630 194 66 Kalocsa 71 313 1.501 1.885 750 106 Kecel 208 128 437 773 210 86 Kerekegyháza 110 126 338 574 220 92 Kiskőrös 168 301 1.309 1.778 728 121 Kiskunfélegyháza 192 482 2.464 3.138 1.147 101 Kiskunhalas 187 563 2.789 3.539 1.366 121 Kiskunmajsa 170 227 733 1.130 328 95 Kunszentmiklós 58 147 480 685 203 77 Lajosmizse 176 219 749 1.144 399 102 Solt 42 105 521 668 154 99 Soltvadkert 131 216 685 1.032 362 135 Szabadszállás 68 76 286 430 113 67 Tiszakécske 101 213 692 1.006 372 86 Tompa 25 39 208 272 115 57 Összesen 2.702 6.548 31.925 41.175 16.065 117 Forrás: KSH A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy 2006-ban Kiskőrösön a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása jelentős mértékben eltér a kistérségben korábban bemutatott értékektől. A fenti számadatokból a következő arányok mutathatók ki (zárójelben a korábban bemutatott kistérségi adatok): mezőgazdasági 9,4% (15,9%), iparépítőipar 16,9 % (19,15%), szolgáltatás 73,7% (64,95%). A számokból kiderül, hogy a kistérségi központban jelentős mértékben visszaszorul a mezőgazdasági tevékenység és a szolgáltató szektor markánsabban jelenik meg. Ha a települési adatokat vetjük össze, tapasztalható, hogy Kiskőrös az összes regisztrált vállalkozás számát tekintve ötödik a megyei rangsorban, ugyanakkor, ha az ezer főre eső vállalkozások számát vizsgáljuk, már egy hellyel előrébb lép, és a Kiskunhalaséval megegyező értékkel (121 db/1000 fő) a képzeletbeli ranglista negyedik helyén áll. Nézzük most meg, hogyan alakul az összes regisztrált vállalkozás, valamint ezen belül a társas vállalkozások aránya. Azt látjuk, hogy míg a megyei átlag e mutató tekintetében 39%, addig Kiskőrösön a regisztrált vállalkozásoknak mintegy 41%- a tartozik a társas vállalkozások körébe. 19
Tekintsük meg a következő ábrán, hogy hosszabb időtávban hogyan alakult a településen a regisztrált és működő vállalkozások száma. 3. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön (1999-2005) 2,000 1,800 1,600 1,526 1,611 1,634 1,665 1,698 1,740 1,784 1,400 1,200 1,000 800 933 1,005 1,030 1,087 1,099 1,103 1,098 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 600 400 200 0 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Látható, hogy mindkét kategóriában komoly bővülésről lehet beszámolni az 1999 és 2005 között eltelt időszakban. Míg 1999-ben a városban 1.526 regisztrált és 933 működő vállalkozást tartottak számon, addig 2005-ben már 1.784 illetve 1.098 volt ez a szám. Mindkét esetben tehát 15 százalékos volt a bővülés. Regisztrált vállalkozások száma a KSH adatbázisa alapján tovább bővült, így 2006-ban 1.778 db, 2007-ben 2.257 db regisztrált vállalkozást tartottak számon Kiskőrösön. 4. ábra Működő vállalkozások számának alakulása Kiskőrösön nemzetgazdasági áganként (1999-2005) 400 350 300 250 200 150 100 50 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 0 Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás 20
működik a városban, ám míg az előbbi esetében csökkenés tapasztalható (1999- ben 348 db, 2005-ben 344 db), addig utóbbinál jól látható a bővülés (1999-ben 135 db, 2005-ben 211 db). A tendencia ugyanakkor a kereskedelem-javítás ágazatban megfordult, és 2006-ban már ismét 345 darab, 2007-ben pedig már 350 db működő vállalkozást rögzítettek itt. Ingatlanügyletek ágazatban 2006- ban 209, 2007-ben pedig 214 darab vállalkozás működött. Települési szinten kiemelhető még a feldolgozóipari ágazat súlya, hiszen míg 1999-ben 126, addig 2004-ben már 161 vállalkozást tartottak ebben az ágazatban nyilván. 2005-től ugyanakkor csökkenő tendencia indult meg, és 2006-ban már csupán 146, 2007-ben pedig 134 db cég működött ebben a szektorban. III.1.2. Mezőgazdaság A megye középső területén, a Homokhátság táji-termelési körzetében elhelyezkedő kistérség uralkodó talajtípusai a gyenge termőképességű homokés rétitalajok. A kedvező klimatikus adottságokkal, magas napfénytartammal jellemezhető terület meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság, a nagy hagyományokkal rendelkező szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a szántóföldi növénytermesztés. Izsák, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés térségében van az Alföldi Borvidék jelentős nagyságú, összefüggő területe, s az ország legnagyobb hegyközsége is. A város sajátossága a mezőgazdaság kiemelkedő szerepe. A lakosság döntő többsége szinte valamennyi család érdekelt a mezőgazdaság valamelyik ágazatában. (A hegyközségi tagok száma 3003 fő, az őstermelők száma 3200 fő, a regisztrált termelők száma 1970 fő) A termelési tevékenység sokrétű, de alapvetően a szőlőfeldolgozáson kívül csak az alapanyag előállítás jellemző rá. Amint azt a város 2007-2010-es gazdaságfejlesztési stratégiája is kiemeli, a földtulajdonra általában jellemző az elaprózott birtokméret. Külterületen kb. 12000 földrészlet található, megkezdődött a területek koncentrációja. Ezen túlmenően a kiskőrösi lakosok tulajdonában, illetve használatában van a település közigazgatási határán túl körülbelül 400 ha szántó, 400 ha szőlő és 300 ha gyümölcsös, mely területekről származó termés és jövedelem áttételesen a városba kerül. Hagyományos művelésmódú ültetvények alakultak ki az Öregszőlők, a Sivány dűlő, Agárhalom, valamint Komasszáció, Felsőcebe és a Vadkerti-tó környéki részeken. A jellemzően vízhiányos homoktalajon leginkább a Kadarka, a Piros Szlanka és a Juhfark szőlőfajtákat telepítették. Később a hagyományos művelést a támrendszeres szőlőkultúrák váltották fel. Az új telepítések már magasabb terméshozamú, rezisztens fajták, így telepítettek többek között Ezerjó, Kékfrankos, Zalagyöngye, Izsáki Sárfehér, (Arany Sárfehér) Lakhegyi Mézes, Kékoportó, Cserszegi Fűszeres, Merlot, Zweigelt, Ottonel Muskotály, vagy Irsai Olivér ültetvényeket. Kiskőrös 1987 óta viseli "A szőlő és a bor városa" címet. Az itt élő családok nagy része napjainkban is szoros szálakkal kötődik a szőlőtermeléshez, a borászathoz, amely az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. Az egykori vályogból készült, homoktöltéssel körülvett kis bortároló épületeket, présházakat modern pincék váltották fel. A kisteljesítményű kézi darálók, szőlőprések helyett nagyteljesítményű gépek dolgoznak, a dongás hordók mellett pedig megjelentek a hatalmas kóracél 21
tartályok. A kuriózumnak számító ősi ászok pincék számos itt tevékenykedő borászati vállalkozás fő látványosságainak számítanak. A kiskőrösi borok rendszeresen megmérettetnek a híressé vált márciusi Kadarka és számos egyéb városi borversenyen. Országos viszonylatban is több aranyérmes, minőségi borral büszkélkedhet a város. A kistérség borászainak utánpótlásában nagy szerepet vállal a vincellérképzésre is szakosodott Petőfi Sándor Gimnázium Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium. A lassan háromszáz éves szőlőkultúrát mutatja be a Borok Háza, ahol múltbéli és jelenkori szőlőművelés eszközeinek tárlata mellett a kiskőrösi borászok, borászatok borkóstolója várja az idelátogató turistákat. Közel negyven fajta kiskőrösi asztali és minőségi bor található a Borok Háza gazdag kínálatában. A települési borászatok jó hírnevének erősítésére, a bortermelés színvonalának emelésére, a borok minőségének védelme érdekében Kiskőrösön, Kecelen, Soltvadkerten, Izsákon borlovagrend jött létre. Tagjai a borászati szakma jeles helyi képviselői, akik elismertséget vívtak ki a környezetükben és segítették a borászat elismertségét. A térségben rangot jelent a lovagrend tagjának lenni. Kiskőrösön működik a Borok Háza azzal a céllal, hogy a Petőfi Szülőház megtekintése után a látogató betérjen oda és ismerje meg az itt termelt borokat és keresse az ország kereskedelmi egységeiben. A kiskőrösi borok a rangos hazai és nemzetközi borversenyeken is megállják helyüket, bizonyítván, hogy a homoki szőlőből készült nedű is bátran felveheti a versenyt a nagy történelmi borvidékek boraival. Jelentősebb borászatok közül kiemelendő az István Borház, a Boranal Kft. valamint az ESZESVIN Kft., de foglalkozik borászattal a Dr. Kuti Szőlészeti és Borászati KFT is. A Weinhaus Kft. a Kiskőrösi ÁG 1968 óta működő borászati üzemét privatizálta 1994-ben. A cég a 2001-ben történt tulajdonos és menedzsment váltást követően jelentős fejlődésen ment keresztül, így Magyarország egyik legnagyobb szőlőfeldolgozója és borászati üzeme lett. A gyümölcstermesztésre a térség adottságai kiválóak. Ennek eredménye, hogy széles a termesztett fajok köre: alma, őszibarack, szilva, meggy, kisebb területen kajszibarack, cseresznye. Mint alternatív gyümölcsfaj megjelent és területe folyamatosan nő, a bodza. A csemegeszőlő termesztés és telepítés Kecelen valósult meg nagyobb felületen. Az utóbbi években a gyümölcstermelés területén nőtt az őszibarack (70 ha), alma( 310 ha), a meggy ( 33 ha), a szilva (35 ha) körte (5 ha), az utóbbi időben kisebb területen a bodza termőterülete. A csemegeszőlő ültetvények területe jelentősen növekedett, az utóbbi időszakban mintegy 100 ha került betelepítésre. Örvendetes, hogy jelentősen fejlődött a hűtőház kapacitás. Jelenleg 400 vagon gyümölcs, zöldségféle hűtőházban történő tárolása oldható meg. Szarvasmarhatenyésztés-gyepgazdálkodás: a magasabb fűhozamú területeken húsmarha tartás folyik (Kiskőrös, Soltszentimre, Izsák). A tejtermelés számottevően visszaszorult. A sertéstartás korábbi hagyománya csökkent. Általában valamely húsminőséget adó fajtát tenyésztik. A takarmányozás gyakorlata ugyanakkor nem mindig követi a fajták igényeit. Hiányossága az ágazatnak a termelői együttműködés és a szerződéses termelés. A baromfitenyésztés integráció keretein belül történik. A térségben csirke, kacsa, liba hústermelése van jelen. Termelése időszakonként hullámzó, jellemzően csökken. 22