A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA



Hasonló dokumentumok
Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

Budapest, november 25.

A fenntartható energetika kérdései

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

A megújuló energiahordozók szerepe

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energia források magyarországi felhasználása

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

NCST és a NAPENERGIA

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Nagyok és kicsik a termelésben

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

A biomassza rövid története:

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Tartalom Szkeptikus Konferencia

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

A KORMÁNYZAT ENERGIAPOLITIKÁJA. Dr. Szerdahelyi György

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Megújuló energia, megtérülő befektetés

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Energetikai támogatási rendszerek Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár június 9.

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

energetikai fejlesztései

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Tervezzük együtt a jövőt!

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Átírás:

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a szempontjai Környezetvédelem Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Munkanélküliség csökkentése Vidék népességmegtartó képességének a növelése Optimális földhasználat Nemzetközi elvárások

Környezetvédelmi kötelezettségvállalások SO 2 kibocsátás mérséklése 1980-hoz képest a Kén II. Egyezmény alapján 2000-re -45% 2005-re -50% 2010-re -60% CO 2 kibocsátás mérséklése 1992 Rio de Janeiro 1985-87-hez képest nem lehet növekmény 2000-ig 1997 Kyoto: korábbi vállalás 6%-os mérséklése 2010-ig Energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésével a vállalás teljesíthető

ELLÁTÁSBIZTONSÁG- IMPORTFÜGGŐSÉG EU energia-import függőség: - 1995-ben: ~ 50 % - 2020-ban: ~ 65 % Magyar energia-import függőség: - 2003-ban: ~ 73 % - 2020-ban: ~ 85 % Ezen belül: Kőolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% Szén (lignitet is tartalmazza) 25% ÖSSZESEN 73%

A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 Energiafogyasztás (Exajoule/év) 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kőolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év

A megújuló energiaforrások százalékos részesedése az energiafelhasználásból az EU országaiban és Magyarországon(2000) Ausztria 24,3% Belgium 1,0% Dánia 7,3% Egyesült Királyság 0,7% Finnország 21,3% Franciaország 7,1% Görögország 7,3% Hollandia 1,4% Írország 2,0% Luxemburg 1,4% Németország 1,8% Olaszország 5,5% Portugália 15,7% Spanyolország 5,7% Svédország 25,4% E U összesen 5,3% jelenleg 6-7% Magyarország 3,5%

Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Országok 1997 (%) 2010 (%) Ausztria 70,0 78,1 Luxemburg 2,1 5,7 Németország 4,5 12,5 Magyarország 0,5 3,6 Portugália 38,5 39,0 Spanyolország 19,9 29,4 Svédország 49,1 60,0 Belgium 1,1 6,0 Összesen 13,9 22,1

Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs agrárenergetikai program és rendezetlenek a magánerdők tulajdonviszonyai ( FAGOSZ probléma ) BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége SZÉL: tájvédelmi előirások, rendszerszabályozás miatti korlátok, korlátozott a szél erőssége és időtartama VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉT ELŐSEGÍTŐ SZABÁLYOZÁSI FELTÉTELEK(EU szintű) 2001/77/EK irányelv a megújuló energiahordozókkal történő villamosenergia termelésről 2003/30/EK irányelv a bio-üzemanyagok felhasználásáról 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról 2000. évi zöld könyv az energiafelhasználás biztonságáról (12%) 2005. évi zöld könyv az energiafelhasználás hatékonyságáról

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉT ELŐSEGÍTŐ SZABÁLYOZÁSI FELTÉTELEK (hazai) 2005 évi törvény a villamosenergiáról szóló 2001. évi CX törvény módosításáról - megújuló bázisú temelés támogatása - 23 Ft/kWh ár 2005 évi LXXIX törvény a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII törvény módosításáról - biogáz befogadás 1107/1999 (X. 8. ) Korm. határozat 2233/2004(IX.9.) Korm. hat. a bio üzemanyagokról 63/2005(VI.28.) OGY határozat 74/2005 (VIII:22.) FVM rendelet FVM lépések az erdőtörvény módosítására A Kormány 100 lépés programja

A hazai szabályozás zöldáram termelésnél-törvényi szint. A megújuló energiahordozókkal előállított villamosenergia értékesítésénél az árakba épített támogatással kell csökkenteni a versenyhátrányt. A támogatás megállapításánál figyelembe kell venni az ország természeti adottságait. A támogatás megállapításánál figyelembe kell venni az egyes energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák sajátosságait Az árak normatív támogatásán keresztül a rendszerirányítás díjába épített elemmel elő kell segíteni a a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítését..az ártámogatás mértéke és módja az egyes energiaforrások esetén eltérő, figyelembe véve az egyes energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák eltérő megtérülési idejét. A megújuló energiával termelt villamosenergia átvétele nem tagadható meg ha annak átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb az átvételi korlát törölve lett. 50 : az árat 23 Ft/kWh-ban határozza meg, amit az inflációt követő k tényezővel kell évente korrigálni A Hivatal.megállapítja a megújuló energiával előállított.villamosenergia kötelezően átveendő mennyiségét.

A hazai szabályozás zöldáram termelésnél-rendeleti szint A kötelező átvételnél az átvételre felajánlott villamosenergia mennyisége nem haladhatja meg a Magyar Energia Hivatal VET 10 -a szerinti mértéket Időjárástól nem függő technológiánál az ár: Csúcsidőszak 28,74 Ft/kWh Völgyidőszak 16,51 Ft/kWh Mélyvölgy időszak 9,38 Ft/kWh Időjárástól függő (nap, szél ) technológiánál az ár: egységesen 23 Ft/kWh Az erőmű által igénybe vett támogatás nem haladhatja meg az értékcsökkenési leírás és a működéshez szükséges nyereség összegét A megújuló energiaforrásból előállított, kötelezően átveendő villamosenergia mennyiségét a Hivatal az erőmű létesítési és termelői engedélyében állapítja meg

Megvalósult beruházások és a 2004. évi termelések Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon Balassagyarmat 2 MW 16 GWh 12000 t/év 140 TJ Szentendre 9 MW + 1,4 MW 8 GWh 20000 t/év 220 TJ Erőművi áramtermelés Ajkai erőmű biomassza 25 MW 193 et/év 2,6 PJ 202 GWh AES erőmű biomassza30 MW 200 et/év 3,4 PJ 247 GWh AES erőmű Tiszapalkonya szén + biomassza 77 GWh Pécsi erőmű biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh Mátrai erőmű Szélerőművek Kulcs 600 kw Erk 800 kw Inota 200 kw Újrónafő 800 kw Mosonszolnok 2x600 kw Bükkaranyos 250 kw Mosonmagyaróvár 2x600 Kw Váp 600 kw

Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia Magyarországon ( GWh ) 2001 2002 2003 2004 Geotermia 0 0 0 0 Szilárd biomassza 7 6 109 678 Biogáz 7,6 11,2 18,37 22 Vízenergia 186 194 171 205,5 Szélenergia 0,9 1,2 3,6 5,6 Fotovillamos 0,06 0,06 0,07 0,1 ÖSSZESEN 201,5 212,4 301,97 911,2 Hulladékégetés 112 59 67 54 MINDÖSSZESEN 313,5 271,4 368,97 965,2

Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a hazai villamosenergia felhasználásban( hulladékégetés nélkül ) 2001 2002 2003 2004 Villamosenergia felhasználás (GWh) 39336 39754 40620 40599 Zöldáram termelés ( GWH ) 201,2 212,4 301,9 911,2 Zöldáram részarány% 0,5 0,5 0,7 2,2

2005-re várható megújuló alapú villamos energia termelés GWh Biomassza vill. en. termelése 1550 Egyéb megújuló en.hordozók 330 Összes megújulóból termelt 1880 Várható hazai fogyasztás 41000 Várható részarány 4,5% Megjegyzés:Mátrai Erőmű is vegyes tüzelés

2005-re várható összes megújuló energiahordozó felhasználás PJ Vill. en. termelés 20,9 Egyéb megújuló en.hordozók 36,0 Összes megújuló 56,9 Várható részarány 5,2%

Megújuló energiahordozó felhasználás jelenlegi támogatásai Energiatakarékossági Hitel Alap Hosszútávú energiatakarékossági Program KIOP az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése FVM támogatások

Megújuló energiahordozó felhasználás növelés további lehetőségei (vill. en.) Vízerőmű 5MW 27GWh Szélerőmű 200MW 400GWh Fotovillamos 0,06MW 0,16Gwh Zöldmezős biomassza 30MW 165GWH Biogáz 10MW 55GWh Geotermia 5MW 32GWh Hulladékégetés 55GWh ÖSSZESEN 250MW 750GWh BERUHÁZÁS 91MrdFt-TÁMOGATÁS 27MrdFT

Megújuló energiahordozó felhasználás növelés további lehetőségei (hően.+vill.en) Villamosenergia többlete 5PJ Bio üzemanyag 10PJ Napkollektor program 0,18 PJ Biomasszából hő 4,5 PJ Geotermia 10 PJ Biogáz 6 PJ Hulladékégetés 0,5 PJ ÖSSZESEN 31 PJ Beruházás 78MrdFt, támogatás 25MrdFt ( +bio-üzemanyag+jöv. adó kiesés, + körny. véd. támogatás)

Elérhető megújuló energiahordozó felhasználás 2010. év Villamosenergia 2630 GWh (5,8% ) Összes megújuló energiahordozó 93PJ (8,2%) 2013. év Villamosenergia 5400 GWh (11,4%) Összes megújuló energiahordozó 168PJ(14%)

JAVASLATOK Önálló külön MEP inditása ( mélysége a támogatási lehetőségektől függő Kormány döntés ) Agrárenergetikai program indítása A szabályozás kiértékelése, ha szükséges, beavatkozás K+F programokban a megújuló felhasználás előtérbe helyezése Megújuló energiahordozót felhasználó berendezések ÁFA mentessége NFT2-ben a megujuló energiafelhasználás növelés kiemelt kezelése(? Biogáz, tanya, napkoll., hősziv.?) Tárcaközi együttmüködés bővítése

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Gazdasági és Közlekedési Minisztérium