A kreatív gazdaság elmélete és gyakorlata Egedy Tamás MTA Földrajztudományi Kutatóintézet
Tartalom Világgazdaság és a területi fejlődés A kreatív gazdaság fogalma A kreatív gazdaság jellemzői A kreatív gazdaság telepítő tényezői Európai és nemzetközi tapasztalatok A kreatív gazdaság helyzete Magyarországon Összefoglalás
Világgazdaság és területi fejlődés
Világgazdaság és területi fejlődés A területi fejlődést befolyásoló tényezők az elmúlt évtizedekben 1. Világgazdasági paradigmaváltás 2. Globalizáció
VILÁGGAZDASÁGI PARADIGMAVÁLTÁS (a fordi és a posztfordi modell) GAZDASÁG Nagy üzem- és szériaméret A nehézipar dominanciája (kohászat, energiatermelés, nehézvegyipar) Kis- és középvállalatok (250 fő alatt), nagyfokú rugalmasság Szolgáltatások és high-tech ipar (számítástechnika, autógyártás, háztartási eszközök)
TERMELÉS Méretgazdaságosság Futószalag jellegű tömegtermelés A termelési funkciók szétválasztása Kisszériás egyedi tervezésű termékek Nagyfokú specializáció Nemzetközi hálózatosodás
FOGYASZTÁS Tömegfogyasztás (standardizált háztartási eszközök) Differenciáltabb, egyedi igényekkel
TÁRSADALOM Foglalkozási csoportok mentén rétegzett Lassú jövedelmi kiegyenlítődés Jövedelmek mentén rétegzett Jövedelmi egyenlőtlenségek, szociális feszültségek POLITIKA A munkásszervezetek, munkásosztály erős befolyása Erős regionális érdekérvényesítés Neokonzervatív, neoliberális dominancia Erős helyi érdekérvényesítés
ÁLLAM Keyneziánus, beavatkozó Nagyfokú tőkeelvonás és újraelosztás Keresletösztönző makrogazdasági politika Szabadpiaci konzervativizmus (be nem avatkozó) Piaci dereguláció (privatizáció) és monetáris szabályozás TERÜLETI FEJLŐDÉS Konvergencia Top-down területi tervezés Divergencia Buttom-up területi tervezés
Globalizáció folyamata A termelést és a szolgáltatásokat nemzetközi vállalatok szervezik és irányítják Multinacionális vállalatok megjelenése az 1920-30-as években (pl. Royal Dutch Shell) Fordizmus periféria = nyersanyagutánpótlás, centrum = termelés; Poszt-fordizmus periféria = termelés, centrum = irányítás, szervezés A termelés globalizálódása olyan világcégek (világmárkák) megjelenéséhez vezetett, amelyek minden kontinensen jelen vannak, gyakorlatilag ugyanazokkal a termékekkel. Erős globalizálódás: elektronikai ipar, autóipar, vegyipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar, ruházati ipar, híradástechnikai ipar. A szolgáltató-ágazatok egyre inkább a világméretű üzleti hálózatok kialakulását "szolgálják" (pl. külföldi tőkeberuházások, az áru nemzetközi szállítása, raktározása, elosztása stb.)
Globalizáció és területi fejlődés A nemzeti helyett globális piac kialakulása Mélyülő területi munkamegosztás Nemzetközi üzleti hálózatok kialakulása A városok, különösen a globális üzleti központok ( global city ) növekvő világgazdasági súlya A globális városhálózat tagjai között erősödő verseny
Gazdaságfejlődési elméletek a kreatív gazdasághoz Fejlődéstörténeti elmélet (történelmi fejlődés, hagyományok szerepe) Klasszikus telephelyelméletek (kemény tényezők) Klaszterelmélet Individuális tényezők, hálózatelméletek A puha tényezők elmélete
Fejlődéstörténeti út Pierson 2000: ( ) a további lépések valószínűsége ugyanazon ösvényen egyre nő minden egyes lépéssel, amelyet azon az úton teszünk. Mahoney 2000: ( ) történelmi szakaszok, amelyekben az események fontos intézményi struktúrákat alakítanak ki, vagy újabb meghatározó események láncolatát indítják el.
Fejlődéstörténeti elmélet - mélystrukturális tényezők A fejlődéstörténeti út gyakran megmagyarázza a városok és városrégiók potenciáljában lévő különbségeket Fontos kérdés, hogy a régiónak (városnak) volt-e kulcsfontosságú politikai és/vagy gazdasági döntési funkciója? Az európai városrendszer fejlődésének hatása a (város)régió helyzetére Az ipari forradalom hatása a városrégió fejlődésére Boschma, Martin, Sunley, Malecki, Lees, Hohenberg, Camagni, Capello
Változó agglomerációs gazdaságok A világ a helyek helyett az áramlatok helyeivé alakul át (Castells 1989) Törvénybe iktatott hallgatólagos növekedési csomópontok: where buzz meets global pipelines (ahol a pezsgés találkozik a globális áramlatokkal) (Bathelt et al. 2004) A cégek és emberek fejlődéstörténeti útja és beágyazottsága okán a hely továbbra is fontos szerepet játszik a gazdaságfejlődésben (Storper 1992, Kloostermann 2001) Fejlődés a kreatív tudás klaszterek irányába?
Klaszterelmélet 1970-es években Olaszországban és Franciaországban azonos iparágakban tevékeny KKV-k összefonódása a verseny és kooperáció keretében. Klaszterek: Szokatlanul versenyképes siker kritikus tömege koncentrálódik adott gazdasági területen. ( ) Olyan egymáshoz kapcsolódó, összefonódó iparágak, vállalatok, intézmények és szolgáltatások földrajzi koncentrációja egy adott gazdasági területen, amelyek fontosak a versenyképesség számára. (Porter 1998) Időben formálódik (fejlődéstörténeti út), profitál az elérhető infrastruktúrából, egyetemekből stb. (kemény tényezők) Porter, Wu, Saxenian, Bathelt
Klasszikus telephelyelmélet (kemény tényezők szerepe) Munkaerő és kompetenciák Tőke elérhetősége Intézményi struktúra (támogatási rendszer) Szabályozás (adózás) Infrastruktúra (repülőterek, telekommunikáció, egyetemek) Elérhetőség, megközelíthetőség Rendelkezésre álló terület (irodai kapacitás) Sassen, Taylor, Glaeser
A puha tényezők elmélete (a tehetség vonzásának feltételei) Kemény tényező puha tényező = Fordizmus posztfordizmus, tudásalapú gazdaság? A városi környezet Életminőség Magas színvonalú közterületek A város atmoszférája ( lásd és érezd ) Tolerancia Nyitottság Sokféleség Lakáspiac (elérhető és fenntartható) Florida, Landry, Clark
Személyes tényezők szerepe, hálózatelmélet Személyes kötődés Individuális vonzerő szerepe nagy Szervezeti kapcsolatok Verseny és kooperáció Grabher, Beccatini, Ganne
A kreatív gazdaság fogalma és jellemzői
A kreatív miliő négy alapköve Törnquist (1983) szerint: az emberek közötti információáramlás; a tudás (információk birtoklása); a kompetencia (a megszerzett tudás alkalmazása); a kreativitás. A kreatív gazdasági miliő hat kulcstényezője Andersson (1985) szerint: szilárd pénzügyi alapok; magas szintű tudás és kompetencia; a tapasztalt szükségletek és a meglevő lehetőségek közötti egyensúlytalanság; sokszínű társadalmi-gazdasági környezet; jó közlekedési és telekommunikációs lehetőségek; strukturális instabilitás (bizonytalanság a jövőre nézve), amely szinergikus fejlődést tesz lehetővé.
A regionális kreativitás három tényezőcsoportja Malecki (1987) szerint: magasan képzett munkaerő jelenléte, kiterjedt kompetenciákkal; nagyváros, illetve agglomerációja, amely elér egy bizonyos méretet (népességszámot), s ahol intenzív kulturális élet, információáramlás zajlik; a strukturális instabilitást és szinergiákat elősegítő feltételek.
A kreatív gazdaság jellemzői Viszonylag kis cégméret Nagyfokú rugalmasság (üzletpolitikájában, de nem településében!) Tudásintenzív munka Magas információs tartalom Vevőorientált tevékenység Nagyfokú rugalmasság Nemzetközi hálózatosodás Nagyfokú térbeli koncentráció (városok)
A kreatív gazdaság térbeli (földrajzi) hatásai A kultúra, tudás erősen helyfüggő (városi) Csak lassan, nehezen változik Más fejlett gazdasági tevékenységeket is vonz (pl. ingatlangazdálkodás, turizmus, hardware ipar) Megszabja a város versenyképességét, tőkevonzó erejét
Kreatív gazdaság társadalmi hatásai Kreatív osztály: elitista, egyre inkább elválik a széles középosztálytól A kreatív gazdaság azon dolgozói, akiknek a munkája könnyen kiszámítható és automatizálható, egy új underclasst formálnak és a folyamat nem várt társadalmi kirekesztéshez vezet Szociális kohézió külső nyomás hatására? A kreatív gazdaság minden réteg számára megteremtei a lehetőséget, hogy tehetségéből profitáljon. A kreativitás új lehetőségeket ad a marginális csoportok számára, hogy részt vegyenek a gazdasági fejlődésben.
Előzmény A. Scott (1997) The cultural economy of cities. IJURR. 21 (2) a kulturális gazdaság fogalma Hagyományos kulturális szolgáltatások: oktatás, közművelődés, művészetek, Kulturális termékipar: média (pl. újságkiadás), szórakoztatóipar, divatipar, reklám, könyvkiadás stb. A világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő szegmense az utóbbi tíz évben
Kreatív ipar különböző definíciók Kreatív ipar Szerzői jogi iparágak Tartalomipar Kulturális ipar Digitális tartalom A munkaerő inputjának a természete a meghatározó. kreatív individuális Az előnyök, a haszon és az ipari output természete a meghatározó Az ipari termelésre fokuszál Közpolitikák és közfinanszírozás a meghatározó A technológia és az ipari termelésre koncentrálás kombinációja Hirdetés Építészet Dizájn Interaktív szoftverek Film és TV Zene Kiadói tev. Előadóművészetek Kreatív művészetek Kereskedelmi művészetek Zene Kiadói tev. Felvett média Szoftverkészítés Előfelvett zene Felvett zene Műsorszórás Filmgyártás Szoftverkészítés Multimédia szolgáltatások Múzeumok, galériák Vizuális művészetek, kézműipar Rádió, TV és filmgyártás Előadóművészetek Irodalom, könyvtárak Kereskedelmi művészetek Film és video Fényképészet Elektronikus játékok Felvett média Hangfelvétel
Kreatív ipar : a szimbolikus érték legalább annyira fontos, mint a gyakorlati alkalmazás (Zukin 1995) A terméknek ki kell fejezni a cég imázsát és találkoznia kell az egyre növekvő individualista életstílusok elvárásaival Kulturális ipar : a kreatív ipar kemény magja, olyan iparágakkal, mint az audiovizuális média, dizájn, építészet, divat Kreatív ipar tágabb és bizonytalanabb fogalom, de egyre gyakrabban használjuk a kreatív iparágak teljes skáláját ahelyett, hogy kizárólag csak a kulturális iparágakra gondolnánk (Cunningham 2002)
DE kreatív gazdaság kulturális gazdaság A kulturális gazdaság kiegészül: ICT-szektor Kutatás-fejlesztés Design Üzleti szolgáltatások egy része (pl. pénzügyi, jogi tanácsadás)
Kreatív iparágak Piackutatás, reklám- és hirdetésszervezés, építészet, művészet és képzőművészet, kézműipari tevékenységek, dizájn, divattervezés, video- és filmgyártás, rádióés TV, zene, fényképészet, vizuális és előadói művészetek, kiadói tevékenység, szoftveripar, szoftverkészítés
Tudásintenzív iparágak Jogi tevékenységek Pénzügyi tevékenységek Infokommunikációs technológia (ICT) K+F és felsőoktatás
A kreatív gazdaság ágai 17 Manufacture of textiles 171 Preparation and spinning of textile fibres 172 Textile weaving 173 Finishing of textiles 174 Manufacture of made-up textile articles, except apparel 175 Manufacture of other textiles 176 Manufacture of knitted and crocheted fabrics 177 Manufacture of knitted and crocheted articles 18 Manufacture of wearing apparel; dressing and dyeing of fur 181 Manufacture of leather clothes 182 Manufacture of other wearing apparel and accessories Kreatív ipar 183 Dressing and dyeing of fur; manufacture of articles of fur 19 Tanning and dressing of leather; manufacture of luggage, handbags etc. 191 Tanning and dressing of leather 192 Manufacture of luggage, handbags and the like, saddlery and harness 193 Manufacture of footwear 221 Publishing 223 Reproduction of recorded media 524 Other retail sale of new goods in specialized stores 525 Retail sales of second-hand goods in store 722 Software consultancy and supply 742 Architectural and engineering activities and related technical consultancy 744 Advertising 748 Miscellaneous business activities (*part of it) 921 Motion pictures and video activities 922 Radio and television activities 923 Other entertainment activities 924 News agency activities 927 Other recreational activities
300 Manufacture of office machinery and computers 313 Manufacture of insulated wire and cable 321 Manufacture of electronic valves and tubes and other electronic components 322 Manufacture of television and radio, telephony and line telegraphy Infokommunikáció (ICT) Pénzügyek ogi, üzleti szolgáltatások K+F, felsőoktatás 323 Manufacture of television and radio receivers, sound, video recording or reproducing 332 Manufacture of instruments and appliances for measuring, checking, testing 333 Manufacture of industrial process equipment 642 Telecommunications 72 Computer related activities (minus 722 Software) 721 Hardware consultancy; 723 Data processing; 724 Database activities; 725 Maintenance and repair of office, accounting and computing machinery; 726 Other computer related activities; 65 Financial intermediation, except insurance and pension funding 66 Insurance and pension funding except compulsory social security 67 Activities auxiliary to financial intermediation 741 Legal, accounting, book-keeping and auditing activities; market research etc. 743 Technical testing and analysis 745 Labour recruitment and provision of personel 746 Investigation and security activities 73 Research and development 731 Research and experimental development on natural sciences and engineering 732 Research and experimental development on social sciences and humanities 803 Higher education
A kreatív gazdaság telepítő tényezői
Elméleti háttér Florida, R. 2002: The Rise of the Creative Class. New York: Basis Books. (3T modell) Scott, A. 2006: Creative cities: Conceptual issues and policy questions. Journal of Urban Affairs 28, pp. 1-17.
A kreatív gazdaság telepítő tényezői Kulturális környezet (pl. nyelvi-etnikai diverzitás, tolerancia) Intézményi, technikai háttér Társadalmi klíma Lakókörnyezet, közterek minősége Helyi politika hozzáállása
The class of the new (Barbrook 2006) The Bohemians (A bohémok) d Ennery & Grangé 1843 The New Middle Class (Az új középosztály) Morris 1885, Wright Mills 1951 The New Class (Az új osztály) Djilas 1957, Galbraith 1958 The knowledge workers (A tudásdolgozók) Drucker 1966 The knowledge class (A tudásosztály) Bell 1973 The post-modernists (A posztmodernisták) Lyotard 1979 YUPPIE Young urban professional BOBO Bohemian bourgeois DINKY Double income no kids yet
A kreatív osztály R. Florida (2002) 3T modellje: Tehetség (kreativitás) Technológia Tolerancia A 3T üzleteket hoz létre, munkahelyeket teremt és gazdasági növekedés eredményez A városoknak és régióknak nem kreatív cégeket, hanem kreatív embereket kell vonzani,akik ezeknek a cégeknek dolgoznak vagy maguk alapítanak ilyen cégeket. A kreatív osztály sajátos térbeli koncentrációja figyelhető meg Kreatív osztály felosztható szuper kreatív magra (kulturális iparban tevékeny kreatívok) és tudásintenzív ágazatokban dolgozó szakemberekre Kérdés: Elegendő-e vonzani a kreatív szakembereket? Európai tapasztalat: Fontosabb a kreatív cégek vonzása!
helyezés Nr. Ország Tehetség Technológia Tolerancia 1. Svédország 5 1 1 2. Finno. 1 2 7 3. Dánia 4 4 2 4. Svájc 9 3 5 5. Hollandia 7 7 3 6. Belgium 2 9 9 7. Néemto. 10 5 8 8. Norvégia 6 10 4 9. Írország 3 11 16 10. Ausztria 15 6 11 11. Spanyolo. 11 13 6 12. Franciao. 18 8 12 13. Szlovénia 14 14 10 14. Észto. 8 18 17 15. Görögo. 13 20 15 Az európai országok sorrendje a tehetség-, technológia-, és tolerancia index alapján 16. Olaszo. 24 12 13 17. Cseho. 21 15 14 18. Litvánia 12 21 21 19. Letto. 17 19 20 20. Portugália 23 17 18 21. Magyaro. 16 16 25 22. Szlovkia 22 23 19 23. Lengyelo. 20 22 23 24. Bulgária 19 24 24 25. Románia 25 25 22
Florida kritikai bírálata Storper és Manville (2006): Nem a képességek és tehetségek, hanem a cégek a fejlődés motorjai (agglomerációk gazdasága) Peck (2005): Florida csak egy neoliberális fogás Hall (2004): Az innovatív és kreatív városok felépítése hosszú és lassú, időigényes feladat.
Európai és nemzetközi tapasztalatok
A kreativitás kutatásának problematikája Hogyan definiáljuk magát a kreativitást? Hogyan kutassuk és mérjük a kreatív tudás szektorba tartozó iparágakat? kreativitás vs. az (al)szektorok gazdasági szerepe Szlogenek és klisék igazi háttérkutatások és információk nélkül
ACRE Accommodating Creative knowledge Competitiveness of European Metropolitan Regions A kreatív tudás befogadása Az európai nagyvárosi régiók versenyképessége a kibővült Unión belül EU 6. Keretprogramja 2006 2010 Integrált projekt 13 városrégió, partner 4,5 millió EUR Amszterdam Barcelona Birmingham Budapest Dublin Helsinki Lipcse Milánó München Poznan Riga Szófia Toulouse
Az ACRE projekt résztvevői
A projekt célja A társadalmi gazdasági fejlődés trendjei és stratégiái a különböző nagyvárosi régiókban; A kreatív osztály és a kreatív gazdaság helyzete az európai nagyvárosok versenyének tükrében; Milyen tényezők és feltételek szükségesek a kreatív tudásrégiók kialakításához és fejlődéséhez a különböző európai városrégiókban?
Az ACRE projekt fő kérdései Milyen körülmények serkentik, illetve gátolják a kreatív tudásrégiók létrejöttét Európában? Mi a szerepe a kemény és puha telepítő tényezőknek a kreatív tudásgazdaság fejlődésében, kreatív tudásrégiók kialakulásában?
Telepítő tényezők Kemény Puha Elérhetőség Munkaerőpiaci helyzet Munkahelyi körülmények Oktatás Technikai infrastruktúra Szociális infrastruktúra Lakáspiaci helyzet Életszínvonal, megélhetés Adózási rendszer Város imázsa Lakókörnyezet minősége Épített környezet minősége Munkakörülmények Életminőség Kulturális miliő, szubkultúrák Tolerancia, nyitottság Társadalmi kohézió
Kutatási módszerek párhuzamos vizsgálatok 13 nagyvárosi régióban Irodalomelemzés Kvantitatív vizsgálatok publikált adatok alapján Kérdőíves vizsgálat, mélyinterjú: - magasan képzett kreatív foglalkozásúak (n=200; N=2370); - kreatív menedzserek, cégvezetők (n=19+3; N=300) - nemzetközi migránsok (n=28+4; N=300). Várospolitikák elemzése Mélyinterjúk helyi politikai döntéshozókkal
A városok tipológiája fejlődéstörténeti pályájuk alapján
Városrégió Strukturális pozíció Fogl. aránya kreatív iparágak (%) Fogl. aránya tudásintenzív iparágak (%) Egy főre jutó GDP a városrégióban Amsterdam +++ 8 18 Magas (50,000+) Barcelona +++ 12 10 Közepes (25-50,000) Dublin +++ 11 10 Magas Munich +++ 8 21 Magas Helsinki +++ 13 18 Közepes Budapest ++ 13 16 Alacsony (< 25,000) Milan ++ 14 17 Közepes Riga ++ 6 23 Alacsony Leipzig ++ 9 16 Alacsony Sofia + 8 19 Alacsony Toulouse + 6 16 Közepes Poznan + 7 11 Alacsony Birmingham + 6 19 Közepes
Város státusza Gazdasági profil Történelmikulturális háttér Főváros, regionális központ+ döntéshozatali központ Világváros, nemzetközi rang Verseny-képes miliő, hajtóerő megléte Diverzifikált gazdasági profil Negatív ipari hatások, ipari imázs hiánya Erős high-tech iparágak Sikeres történelmi időszakok Fontos nemzetközi szerep a múltban Nyugat-Európa Amsterdam 3 3 2 3 3 2 3 3 Barcelona 3 2 3 3 2 2 3 3 Birmingham 1 2 1 2 1 1 2 1 Helsinki 3 2 2 2 3 3 1 1 Leipzig 1 2 1 2 2 1 3 2 Munich 3 2 3 3 3 3 3 2 Toulouse 1 1 1 2 3 3 1 1 Milan 2 3 2 3 3 1 3 3 Dublin 3 2 2 3 2 1 2 2 Kelet-Európa Budapest 3 2 3 3 2 1 3 3 Poznan 1 1 3 3 1 1 1 1 Riga 3 2 3 3 1 1 2 2 Sofia 3 2 3 3 1 1 1 1 erős közepes gyenge
Európai trendek Hosszú és gazdag történelmi múlt, a kultúra és az oktatás domináns szerepe A tömeges iparfejlődésből kimaradó, és/vagy a high-tech ipari termelésre szakosodó városok előnye Multifunkcionális központok, politikai és gazdasági döntéshozatali központok, tartományi fővárosok széleskörű kulturális és szolgáltató profillal. Várható a kelet-közép-európai városok előretörése és fokozódó versenye; A magas színvonalú és olcsó kelet-közép-európai felsőoktatás, kutatás-fejlesztés versenyelőnyt jelent Az EU által finanszírozott infrastrukturális fejlesztések a kreatív gazdaság gyorsabb növekedését teszik lehetővé Keleten Az adóviszonyok, olcsóbb minőségi munkaerő és irodai infrastruktúra támogatják a kreatív gazdaság fejlődését Keleten
A kreatív tudás szektor összesített súlya a helyi gazdaságban sehol sem csökken 18% alá. A kreatív tevékenységek erőteljesen a városokra (nagyvárosokra) orientálódnak. A kelet-közép-európai nagyvárosok nincsenek hátrányban nyugat-európai társaikkal szemben. A város mérete és a központosultság foka sokat nyom a latba. A tudásintenzív iparágak súlya általában mindenütt meghaladja a kreatív iparágakét. A kreatív ipar sokkal erőssebben piacvezérelt és kultúrafüggő. A kreatív ipar esetében egyértelműen kimutatható a Kelet- és Nyugat-Európa közötti különbség. Jelentős a specializáció és szakosodás a kreatív gazdaságon belül.
A kelet-közép-európai nagyvárosok kreatív gazdaságának kihívásai Az együttműködés hiánya a helyi/regionális döntéshozók és szereplők között Világos stratégiák hiánya A civil szféra gyengesége Etnikai és kulturális intolerancia Bürokrácia és korrupció magas szintje (transzparencia hiánya) A tehetség elvándorlása
A nagyvárosok kiválasztásának vezérmotívumai a kreatívok körében (teljes ACRE minta) Nagy jelentősége van Itt született Családja itt él Kapcsolat a barátokkal Jó munkalehetőségek Munka miatti beköltözés Tanulmányok a városban Szabadidős és szórakozási lehetőségek A város mérete Kisebb jelentősége van A város barátságos jellege Kulturális sokszínűség Jó közlekedési kapcsolatok Jó egyetemek jelenléte Kapcsolat a természeti környezettel Magasabb fizetések Lakáspiaci támogatások Minimális jelentősége van Időjárás, klíma Az épített környezet sokfélesége Nyitott társadalom, tolerancia Lakáshelyzet általában Nyelv Biztonság a gyermekek számára
A városrégióban születettek és diplomázók aránya itt született itt diplomázott Barcelona 76,8 83,0 Milánó 74,8 70,5 Poznan 72,1 89,7 Budapest 62,4 63,6 Átlag 53,3 58,5 Lipcse 51,9 36,0 München 50,0 32,1 Riga 45,0 53,5 Helsinki 42,4 63,0 Amszterdam 37,2 49,4 Toulouse 36,0 46,9 Dublin 31,0 57,0
Milyen típusú tényezők miatt élnek a városban a kreatívok? n=2370; % Személyes Kemény Puha Szófia 90 München 60 Amszterdam 26 Riga 80 Lipcse 50 Barcelona 11 Poznan 74 Toulouse 42 Helsinki 10 Budapest 71 Dublin 42 München 10 Milánó 64 Helsinki 39 Toulouse 10 Barcelona 62 Birmingham 38 Lipcse 8 Birmingham 57 Amszterdam 35 Birmingham 5 Dublin 57 Milánó 32 Budapest 5 Helsinki 51 Barcelona 27 Riga 4 Toulouse 48 Budapest 24 Milánó 4 Lipcse 42 Poznan 23 Poznan 3 Amszterdam 39 Riga 16 Dublin 1 München 30 Szófia 10 Szófia 0 Összesen 58 Összesen 34 Összesen 8
A puha tényezők szerepe a városi élet választásában Puha tényezők 1-2. helyen rangsorolva Puha tényezők 3-4. helyen rangsorolva Puha tényezők nem rangsorolva Amszterdam Poznan Lipcse München Riga Dublin Toulouse Átlag Birmingham Helsinki Milánó Barcelona Budapest Szófia 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 45,3 22,2 22,4 4,4 5,7 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely Nem említi
Milyen típusú tényezők miatt élnek a városban a kreatívok? n=2370; % Személyes Kemény Puha 35 évnél fiatalabbak 59 36 6 Alacsony keresetűek 70 24 6 Szabadúszók 58 31 11 Nem él 1 éve a városban 21 76 3 1 évnél régebben él a városban 60 32 8 Mikrovállalkozásnál dolgozik 60 30 10 Ott született 73 19 8 Összesen 58 34 8
A legfontosabb indikátorcsoportok megoszlása a válaszadók körében városrégiónként 100% Személyes kapcsolatok, hálózatok Sokféleség, diverzitás Nyitottság, tolerancia Munka- és personal networks karrierlehetőségek diversity openness and tolerance 0% employment opportunities Amsterdam Barcelona Birmingham Budapest Helsinki Leipzig Munich Poznan Riga Sofia Toulouse Milan Dublin Total
Meghatározó tényezők és feltételek a telephely-választásban a menedzserek véleménye alapján Nagyvárosi régió, város Fejlődéstörténet (történelmi és gzadasági fejlődés) A város földrajzi fekvése A város imázsa Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok Milánó Riga, Milan Leipzig Helsinki, Dublin Helyi gazdaság A helyi (hazai) piac mérete Kritikus tömeg Az ügyfelek és a piac közelsége A vállalkozások és a munkaerő mennyisége és sokfélesége Availablility of skilled labour force B2B modell, ügyfélközpontúság A telephely csökkenő jelentősége az ICT szektorban Budapest, Lipcse Budapest München, Poznan Toulouse Amszterdam, Helsinki Lipcse, München, Milánó, Dublin Birmingham Budapest
Együttműködés és verseny modell a gazdaságban Barcelona A helyimpolitikák támogató/hátráltató szerepe a helyi gazdaságban Poznan Informális hálózatok és kapcsolatok szerepe Barcelona, Riga, Budapest Klaszteresedési folyamatok szerepe a helyi gazdaságban Helsinki Az adózási rendszer, mint hátráltató tényező Budapest, Helsinki A vállalatok állami (köz)támogatásának szerepe Amsterdam, Riga A kormányzat, önkormányzatok, egyetemek és vállalkozások együttműködésének jelentősége Helsinki egyetemek és képzési intézmények közelsége Munich Vállalkozások, cégek A vállalkozás mérete és kora Menedzsmentstruktúrák (hagyományos vagy projektalapú) A cégek tulajdonviszonyai (magán vagy állami) A kommunikáció és a tanulás új útjai (internet, mobil) Budapest, Toulouse Poznan Amsterdam, Toulouse
Helyi lakáspiaci helyzet és az életkörülmények Az iroda mérete és ára Lakáshelyzet A lakónegyedek sokfélesége A mikrokörnyezet presztízse A harmadik helyek elmélete A kulturális élet és kínálat színvonala Menedzserek és dolgozók Személyes kötődés, családi okok A lakóhely elhelyezkedése, fekvése Életkor kérdése (idősebb és fiatalabb generációk a cégnél) Budapest, Lipcse Helsinki Budapest München Lipcse Milánó München, Toulouse Amszterdam, Budapest Lipcse
Kreatív tudás városok vagy régiók? Nem minden kreatív és innovatív ember csoportosul a városközpontokban és a bohém negyedekben. A kreatív vállalatok nem mindig a városközpontokban helyezkednek el. A fokozatosan dezintegrálódó városok és városrégiók egyes részei erősebb interregionális és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, mint régión belüliekkel. A politikusok és közigazgatásban dolgozók sokkal lelkesebben dolgoznak a kreatív tudás város stratégiáján, mint a kreatív tudás régió koncepcióján. Regionális fejlesztési stratégia régión belüli rivalizálás? Regionális centrum, város nagy potenciálja innovációk eljuttatása alsóbb szintekre
A nagyvárosi régiók innovatív és kreatív centrumokká válásának feltételei Nemzetközi vagy nemzeti döntéshozatali centrum státusz Befogadó és pluralisztikus településként ismert Specializálódás a magas fokú képzettséget igénylő, tudásintenzív tevékenységekre Szolgáltatási profil az ipar dominanciája nélkül Történelmi-kulturális város státusz és/vagy jól megőrzött városközpont Jó közigazgatás, politikai irányítás, a modernizációhoz szükséges pénzügyi források és intézményi struktúrák elérhetősége
Hogyan válhat egy település kreatív várossá? Egyediség és autentikusság Kis léptékű, lokális, finomhangolású fejlesztések Vibráló, egyedi, sajátos lakónegyedek Fiatal generációk megnyerése, érdeklődésükből és életstílusukból eredő szükségletei kielégítése A népesség sokszínűségének és az életstílusok sokféleségének biztosítása
A kreatív gazdaság helyzete Magyarországon
35 30 25 20 15 10 5 0 18 11 17 20 12 18 15 12 10 17 A kreatív foglalkoztatottak és vezetők aránya 8 5 6 12 7 10 7 9 8 7 6 9 6 7 7 6 6 2 7 8 19 17 17 15 13 14 13 14 13 13 12 12 13 11 12 12 11 11 9 7 9 6 3 10 3 8 Románia Vezetők Kreatív foglalkoztatottak Észtország Litvánia Svédország Svájc Dánia Lettország Görögország Németország Magyarország Spanyolország Szlovénia Málta Lengyelország Norvégia Bulgária Szlovákia Csehország Ausztria Portugália Ciprus Törökország Olaszország Finnország Egyesült K. Belgium Hollandia Írország
A szerzői jogi iparágak szerepe Magyarországon (a foglalkoztatottak aránya más gazdasági ágazatokhoz viszonyítva) 9,00 8,00 7,00 6,00 8,12 7,53 7,10 6,15 6,15 5,32 5,00 4,00 4,43 4,15 4,12 3,86 3,00 2,98 2,00 1,92 1,79 1,00 0,00 Education Engineering industry Copyright-based industries Agriculture Health Building industry Chemical industry Core copyright-based industries Food industry Textile and shoe industry Electricity, gas and water supply Finances Metallurgy
A copyright szektor hozzájárulása a GDP-hez (2002) 8 7 6 7,1 6,0 Copyright szektor: kulturális gazdaság és software ipar. 5 4,4 4 3 2 4,0 3,96 3,9 3,7 3,5 3,4 3,3 3,2 2,9 2,9 2,9 2,7 2,3 2,1 1,9 1,3 1 0 United Kingdom USA Sweden Netherlands Hungary EU-15 Denmark Germany France Italy Finland Singapore Latvia Spain Belgium Austria Ireland Portugal Greece Forrás: Szabadalmi Hivatal
helyezés Nr. Ország Tehetség Technológia Tolerancia 1. Svédország 5 1 1 2. Finno. 1 2 7 3. Dánia 4 4 2 4. Svájc 9 3 5 5. Hollandia 7 7 3 6. Belgium 2 9 9 7. Néemto. 10 5 8 8. Norvégia 6 10 4 9. Írország 3 11 16 10. Ausztria 15 6 11 11. Spanyolo. 11 13 6 12. Franciao. 18 8 12 13. Szlovénia 14 14 10 14. Észto. 8 18 17 15. Görögo. 13 20 15 Az európai országok sorrendje a tehetség-, technológia-, és tolerancia index alapján 16. Olaszo. 24 12 13 17. Cseho. 21 15 14 18. Litvánia 12 21 21 19. Letto. 17 19 20 20. Portugália 23 17 18 21. Magyaro. 16 16 25 22. Szlovkia 22 23 19 23. Lengyelo. 20 22 23 24. Bulgária 19 24 24 25. Románia 25 25 22
A kreatív gazdaság részesedése Magyarországon (1999-2007)
A kreatív gazdaság összetétele Magyarországon (2007) Vállalkozások Alkalmazottak Bevételek száma % száma % 1000 EUR % Kreatív ipar 144615 56,1 413208 46,5 21004175 34,0 Infokommunikáció 15992 6,2 118178 13,3 25887896 41,9 Pénzügyek 25077 9,7 98068 11,0 8044162 13,0 Jogi, üzleti szolgáltatások 67588 26,2 196163 22,1 6553533 10,6 K+F, felsőoktatás 4613 1,8 63415 7,1 289871 0,5 Tudásintenzív iparágak 113270 43,9 475824 53,5 40775461 66,0 Kreatív gazdaság 257885 100,0 889032 100,0 61779636 100,0
A kreatív gazdaság összetételének változása (1999-2007) Vállalkozások Alkalmazottak Bevételek 1999 2007 Változás 1999 2007 Változás 1999 2007 Változás Kreatív ipar 62,1 56,1-6,0 53,9 46,5-7,5 42,6 34,0-8,6 Infokommunikáció 5,4 6,2 0,8 11,9 13,3 1,4 35,3 41,9 6,6 Pénzügyek 6,7 9,7 3,0 9,1 11,0 1,9 10,3 13,0 2,7 Jogi, üzleti szolgáltatások 24,8 26,2 1,4 15,1 22,1 7,0 11,0 10,6-0,4 K+F, felsőoktatás 1,0 1,8 0,8 10,0 7,1-2,8 0,7 0,5-0,3 Tudásintenzív iparágak 37,9 43,9 6,0 46,1 53,5 7,5 57,4 66,0 8,6 Kreatív gazdaság 100,0 100,0 -- 100,0 100,0 -- 100 100 --
A kreatív gazdaság összetételének változása (1999-2007) Vállalkozások Alkalmazottak Bevételek Kreatív ipar -6,0-7,5-8,6 Infokommunikáció 0,8 1,4 6,6 Pénzügyek 3,0 1,9 2,7 Jogi, üzleti szolgáltatások 1,4 7,0-0,4 K+F, felsőoktatás 0,8-2,8-0,3 Tudásintenzív iparágak 6,0 7,5 8,6
A kreatív gazdaság regionális különbségei
Fejlesztési pólusok és tengelyek Magyarországon Kosice Wien Sopron Bratislava Győr Tatabánya Budapest Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Debrecen Uzshorod/ Kijev Szombathely Székesfehérvár Veszprém Szolnok Oradea Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Zagreb Nagykanizsa Kaposvár Pécs Szekszárd Osijek Subotica/ Belgrad Szeged Arad Nemzetközi tengely Regionális tengely Versenyképességi pólus Regionális alközpontok Pólus szerepet betöltő társközpontok
Budapesti tapasztalatok
A foglalkozási szerkezet változása a Budapesti Városrégióban 100,0 90,0 80,0 9,6 1,7 30,8 3,0 36,3 0,5 21,3 70,0 41,4 % 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 49,0 67,5 60,7 78,2 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 10,0 0,0 Agglomeráció (1990) Agglomeráció (2001) Budapest (1990) Budapest (2001) tercierizálódás
Budapest súlya a kreatív gazdaságban Magyarországon Vállalkozások Foglalkoztatottak Árbevétel 112.000 cég 463.000 fő 37,6 milliárd EUR (2007)
A budapesti városrégió részesedése a kreatív gazdaságban (2007, %) Vállalkozások Alkalmazottak Bevételek Kreatív ipar 44,0 46,8 63,9 Infokommunikáció 52,6 51,8 46,0 Pénzügyek 28,5 69,1 90,1 Jogi, üzleti szolgáltatások 45,2 55,7 73,6 K+F, felsőoktatás 51,4 49,5 73,0 Tudásintenzív iparágak 42,8 56,7 59,3 Kreatív gazdaság 43,5 52,1 60,9 Összesen 35,8 40,7 55,0
A Budapesti Városrégió súlyának változása a magyar kreatív gazdaságban (1999-2007) % Vállalkozások Dolgozók Árbevétel Kreatív ipar 2,0-6,3 5,6 ICT szektor -3,2 2,0 3,6 Pénzügyek 0,3-6,4 0,4 Jog és üzlet 2,9 3,0-6,8 K+F és felsőoktatás -14,1 1,4-4,5 Kreatív tudás szektor 1,2 4,7 2,4 Összesen 1,3 2,9 3,7
Fejlődési dinamika a kreatív tudásgazdaságban Budapesten (1999-2007) 1999=100% Cégek Foglalk. Árbevétel Kreatív iparágak 119,7 107,8 212,2 IT 136,3 125,9 312,8 Pénzügyek 185,1 120,2 307,3 Jog és üzlet 143,4 167,3 214,1 K+F és felsőoktatás 181,7 80,0 144,4 Kreatív tudás szektor 130,7 119,1 252,6 Összesen 122,1 109,9 269,1
A kreatív tudásgazdaság vállalatainak átlagos mérete (2004) Budapest Agglomeráció B.A. M.o. Kreatív ipar 3,2 2,1 3,0 2,9 ICT 6,3 7,3 6,5 7,5 Pénzügyek 11,3 1,6 8,7 3,6 Jogi, üzleti szolgáltatások 3,3 2,0 3,1 2,4 K+F, felsőoktatás 16,1 8,7 15,0 16,1 Tudásintenzív ipar 5,5 3,2 5,0 3,9 Kreatív tudásgazdaság 4,2 2,5 3,8 3,3 A KKV-k súlya!
Az egy vállalkozásra és egy foglalkoztatottra jutó árbevétel a budapesti agglomerációban (1000 EUR) Árbevétel/vállalkozás Árbevétel/foglalkoztatott Kreatív iparágak 167,3 56,1 ICT 971,5 149,2 Pénzügyi szolgáltatások 856,7 98,9 Jogi és üzleti szolgáltatások 106,8 35,0 K+F, felsőoktatás 78,6 5,3 Kreatív gazdaság 250,9 65,6 Összesen 448,4 76,6
A kreatív és tudásintenzív vállalkozások aránya a budapesti agglomerációban (2007) Budapest 12. Kerület 55,6 Budapest 1. Kerület 55,0 Budapest 2. Kerület 55,0 Budapest 11. Kerület 51,2 Telki NY 55,1 Csobánka ÉNY 52,3 Nagykovácsi ÉNY 51,9 Budakeszi ÉNY 50,3
A felsőfokú végzettségűek aránya a 15+ korosztályon belül (2001)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Agglomeration Budapest % Patent attorneys Publishing of books and newspapers (editors) Arts Publishing of books and newspapers (assistants) Journalists Performing arts, artists Market research, advertising and marketing Other cultural occupations Managers (advertising, communication) Radio, television (editors) Other art occupations Managing directors (R+D) Managing directors (computer technique) Lawyers, legal advisers Software and computer services Radio and television (assistants) Architects, civil engineers Cultural, sport and leisure services Financial and credit consultants Auditors Teachers (higher education) HR organisers and professionals Business representatives Printing, reproduction of video and sound rec. Cultural organisers Tax counsellors, tax consultants Detectives, security guards Managing directors (budgetary institutions) Mates to cultural organisers Crafts Handicrafts total Manufacturers of textiles and textile products Manufacturers of wood and wood products Manufacturers of clothes and furriery Manufacturers of leather and leather products A Budapesti Városrégió részesedése az egyes kreatív foglalkozásokban
A Budapesti Városrégióban lakó kreatívok aránya Budapest Agglomeráció Könyv- és lapkiadás (szerk) Elõadóművészet Könyv- és lapkiadás (assz) Egyéb kulturális foglalkozások Rádió, TV (szerk) Vezető (K+F) 0 10 20 30 40 50 60 70 80
A művészek aránya az aktív keresőkön belül a Budapesti Agglomerációban (2004)
Miért érkeznek Budapestre a kreatív szakemberek (A) és a vállalkozások (B)? A Tényező Munka, munka- és karrierlehetőségek Oktatás, tanulmányok a felsőoktatásban Partnerét követte (külföldiek) Korábbi pozitív tapasztalatok és benyomások (külföldiek) Tényező típusa kemény kemény személyes ok puha B Piac nagysága (cégek és ügyfelek száma) Munkaerőpiac nagysága, képzett munkaerő Informális kapcsolatok A szolgáltatások száma és színvonala Oktatás, tanulmányok a felsőoktatásban kemény kemény puha kemény kemény
Milyen tényezők befolyásolják a kreatív szakemberek (A) és vállalkozások (B) lakóhely és telephelyválasztását? A B Tényező Születés vagy család helyben Lakás ára és nagysága Tömegközlekedés elérhetősége Lakónegyed minősége és atmoszférája Munkahely elhelyezkedése (közelsége) Személyes biztonság, közbiztonság Iroda ára, mérete és infrastruktúrája Munkahely elérhetősége (tömeg/közlekedés) Privát lakóhely Környezet minősége Család és barátok Tényező típusa személyes kemény kemény puha puha puha kemény kemény személyes puha személyes
Az életminőség változása az elmúlt években Budapesten
Elköltözési szándék az elkövetkező három évben Kreatív iparágak Tudásintenzív iparágak Összesen Szinte biztos 4,5 4,7 4,6 Nagyon valószínű 2,2 8,4 5,6 Valószínű 9,0 7,5 8,2 Nem valószínű 51,7 39,3 44,9 Szinte biztosan nem 32,6 40,2 36,7 Budapest mágnesként hat a fiatal generáció számára! Nagy a városrégió lakosságmegtartó ereje! Nagyfokú lakóhelyi stabilitás!
Erősségek Gyengeségek A városrégió súlya és pozíciója a kreatív tudás szektorban Munka- és karrierlehetőségek Kulturális szolgáltatások színvonala Együttműködés és stratégiai gondolkodás hiánya Politikai kultúra és bürokrácia Közlekedés, tömegközlekedés Lehetőségek A városrégió imázsa, vonzereje Egyes kreatív ágazatok látványos fejlődése Felsőoktatás, egyetemek Veszélyek Humán erőforrás koncentrációja és árszínvonala Informális kapcsolatok és korrupció összefüggése Intolerancia, szociális problémák
IT pólus Medi Pólus Öko pólus
A kreatív gazdaság a településhierarchia különböző szintjein
A kreatív gazdaságba sorolt cégek aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
A kreatív gazdaságba sorolt cégek árbevételének aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
A kreatív iparágak cégeinek aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
A tudásintenzív iparágak cégeinek aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
A 20 ezernél népesebb városok sorrendje a kreatív gazdaság összesített súlya alapján (2007) Sorrend Város Rangérték Sorrend Város Rangérték 1. Budapest 177 50. Szentes 44 2. Szentendre 165 51. Mosonmagyaróvár 42 3. Pécs 158 52. Ajka 39 4. Szeged 157 53. Kiskunfélegyháza 35 5. Székesfehérvár 157 54. Törökszentmiklós 28 6. Tatabánya 154 55. Békés 21 7. Érd 149 56. Orosháza 21 8. Gödöllő 149 57. Vecsés 19 9. Vác 148 58. Hajdúböszörmény 15 10. Budaörs 143 59. Jászberény 14 11. Dunakeszi 143 60. Karcag 7 12. Debrecen 141 61. Makó 5
Feltörekvő városok 1999 óta Szentendre Pécs Tatabánya (!) Érd (!) Vác Dunakeszi (!) Debrecen
Összefoglaló gondolatok
Vannak általánosan kirajzolódó mintázatok, de a nagyváros régiók közötti különbségek is fontosak Vannak mélystrukturális és jelenkori tényezők is (pl. személyes hálózatok, munkalehetőségek), amelyek szükségesek a kreatív gazdaság fejlődésének megértéséhez NEM sokféleség és tolerancia, hanem személyes vonzerő és hálózatok Klasszikus kemény tényezők még fontosak A stratégiáknak és politikáknak nem a fogyasztás felpörgetésére kellene koncentrálniuk
A kreatív szakemberek és cégek mobilitását a kemény tényezők határozzák meg A puha tényezők marginális szerepet játszanak a kreatív osztály vonzásában A puha tényezők meghatározó szerepet játszanak a kreatívok hosszú távú maradásában
A siker titkai A város erős pozíciója (mérete) nemzeti vagy regionális szinten A város erős státusza, imázsa: a kreativitás centruma/a technológia centruma Városok jelenléte, amelyek a változás és innováció előőrsei A kreatív és tudásintenzív szektor különbségeinek felismerése, a húzóágazatok felismerése és támogatása
Kedvező infrastruktúra és társadalmi környezet (kemény tényezők a vonzáshoz, puha tényezők a megtartáshoz) Kiegyensúlyozott, szerves fejlődési útvonal (vagy ennek megtörése?) Erős multi-layer fejlődési út Innovatív klaszterek jelenléte Erős egyetemek és hozzájuk kapcsolódó hálózatok Személyes hálózatok szerepe
egedy@gmx.net varosrehabilitacio.net