2001. szeptember 17-én, Zágrábban az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény alkalmazásának aktuális kérdéseiről szóló magyar-horvát szakértői találkozón megállapodás született arról, hogy szükséges az eddig elkészített környezeti hatástanulmány kiegészítése a Magyarországra átterjedő környezeti hatások megítéléséhez. (A hatásvizsgálatot ugyanis csak az országhatárig terjedő horvát területre vonatkozóan végezték el.) A találkozón arról is megállapodás született, hogy a magyar fél összeállítja azokat a kérdéseket, amelyekre választ vár a kiegészítő tanulmányban. Alábbiakban a kiegészítő környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a horvát fél számára összeállított javaslatot közöljük I. Előzmények, általános kérdések Javaslat a kiegészítő anyag tartalmára 1. Az erőmű telepítési helyének és üzemmódjának kiválasztása 1. A telepítési és üzemeltetési változatok közti választás környezet- és természetvédelmi szempontjai 2. A magyar országhatár közelségének, a Dráva mentén magyar területen található védett természeti területek állapota megőrzésének figyelembe vétele a telepítési és üzemeltetési változatok közti választásnál. 3. Az elvetett változatoknál 1. A vizsgált, műszakilag/gazdaságilag elfogadható változatok ismertetése, ahol folyami üzemmódot terveztek és/vagy ahol az alvíz csatorna torkolata a magyar határtól távolabb van 2. E változatok elvetésének indokai 2. A gát és az alvíz csatorna torkolata közötti Dráva szakasz 1. A biológiai minimum meghatározásának elvei, szempontrendszere a figyelembe vett környezet- és természetvédelmi szempontok is, valamint a meghatározás módja 2. Az e szakaszon tervezett műszaki és egyéb beavatkozások ismertetése (pl. ideiglenes beavatkozások az építés során, az üzemelés idején is fennmaradó beavatkozások) I. A Magyarországra potenciálisan átterjedő hatásfolyamatok Felszíni vizek 1. A Dráva vízjárásának változása 1. A vízhozamok, vízállások, vízsebességek, vízszint ingadozások és más releváns hidrológiai mutatók térbeni és időbeni változása, a változások tartóssága (kisvízi, középvízi, árvízi időszakban)
a változó üzemmód miatt kialakuló vízszint ingadozások esetén az ingadozások tér- és időbeli jellemzői az alvíz csatornában is 1. Az évszakonkénti természetes áradások, ismétlődő parti elöntések helyének, kiterjedésének, gyakoriságának megváltozása 1. Visszaduzzasztás kialakulása a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon, 1. Mederviszonyok változása, morfológiai változások 1. A hordalék-szállítási viszonyok megváltozása 1. A meder morfológiai változásai a vízjárás és a hordalékszállítás megváltozásának következtében (mint például medermélyülés, feliszapolódás és egyéb morfológiai változások, a partfal állékonyságának megváltozása) és tendenciái 1. A Dráva vízminőségének változása A vízminőség változása (fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai állapotjellemzők) a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakaszon, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakaszon, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakaszon Felszín alatti vizek 2. A vízháztartás változása Változások a felszín alatti vizek vízháztartásában a 3. pont szerint feltárt változások következtében A változások területi kiterjedése és időbeni tendenciái 1. A talajvízszint változása 2. A talajvíz dinamikájának megváltozása (áramlás, utánpótlódás) 3. A talajvízháztartás megváltozásának hatása a magyar területen lévő holtágakra és tavakra, különösen e vízkészlet talajvízből való utánpótlódására
4. Egyéb felszín alatti vizek vízháztartásának megváltozása 3. A vízminőség változása Azon változások, amelyek a vízháztartás megváltozásának következtében magyar területen kedvezőtlenül befolyásolhatják a felszín alatti vizek minőségét Élővilág 4. Változások az élővilágban, életfeltételeiben, élőhelyeiben Vizsgálandó területek: a tározó feletti közös-érdekű Dráva szakasz és környéke, a gát és az alvíz csatorna visszatorkollása közötti folyószakasz és környéke, valamint az alvíz csatorna visszatorkollása alatti Dráva szakasz és környéke az 3-7. pontok szerint meghatározott más területek, ahol a feltárt változások következtében az élővilágra, életfeltételeire, élőhelyeire való hatások léphetnek fel 1. A 3-7. pontok szerint feltárt változások hatásai az élőhelyekre, életterekre, az élővilág életfeltételeire (például homok- és kavics zátonyok, szakadópartok, ívóhelyek és egyéb szaporodó helyek, táplálkozó helyek) A hatások időbeli trendje és tartóssága 2. Az előző pont szerint feltárt változások, valamint a horvát területen bekövetkező élővilág változás következtében fellépő változások a fajok és a társulások szintjén, valamint az ökológiai hálózatra vonatkozóan, az alábbi szempontok figyelembe vételével: fajszám elterjedés diverzitás a vizsgált területen belül összetétel érzékenység, és különös tekintettel a következőkre: tegzesek (Trichoptera), szitakötők (Odonata), csigák (Mollusca), rákok (Crustacea), lepkék (Lepidoptera), bogarak (Coleoptera), halak (Pisces), kétéltűek (Amphibia), (partfal és zátonyfészkelő) madarak (Aves), denevérek (Chiroptera), rovarevő emlősök (Insectivora), rágcsálók (Rodentia), menyétféle ragadozók (Mustelidae)
védett, fokozottan védett, illetve a nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó fajok (például: Iris sibirica, Fritillaria meleagris, Myricaria germanica, Lutra lutra) fűzligetek (Leucojum aestivi - Salicetum albae), égerligetek (Aegopodium alnetum), tölgykőris-szil ligeterdők (Scillo vindobonensis-ulmetum), mandulalevelű bokorfüzesek (Polygono hydropipero Salicetum triandrae), magassásosok (Magnocaricetalia), üde rétek (Agrostion albae) vízparti zonáció asszimilációs felület nagysága A hatások időbeli trendje és tartóssága Területhasználatok 1. A jelenlegi területhasználatok folytatásának az előzőekben feltárt változások következtében esetlegesen fellépő akadályai 1. Kavics készlet mennyiségi változásai, a kitermelési lehetőségek változása 2. Az erdő- és mezőgazdálkodás feltételeinek megváltozása a talajvízháztartás megváltozása következtében 3. Változás a jelenlegi és távlati vízbázisok használatában a felszín alatti vízháztartás megváltozása következtében 4. Változás a természetbarát kajakos-kenus viziturizmusban az Őrtilos és Drávaszabolcs közötti folyószakaszon 5. Hulladéktároló létesítmények használhatóságának megváltozása a talajvízháztartás megváltozása következtében I. Hatáscsökkentés, monitoring 10. A II. rész szerint feltárt kedvezőtlen hatások csökkentésére, illetve megelőzésére 10.1. már tervbe vett intézkedések 10.2. E kiegészítő anyagban újonnan javasolt intézkedések
10.3. Más telepítési, üzemelési változatok 11. A II. részben felsorolt hatásfolyamatok mérésére, megfigyelésére, észlelésére már tervbe vett, vagy e kiegészítő anyagban újonnan javasolt intézkedések I. A kérdéskörök megválaszolásának módja A kiegészítő anyagban minden egyes alpontnál kérjük a következők leírását is: a kérdések vizsgálatánál mik voltak a kiindulási feltételek, szempontok, tervezési kritériumok; a megállapításokat, következtetéseket mire alapozták (mérés, számítás, modellezés, tapasztalatok, feltételezések, más megközelítés), ezek felvázolása; a hivatkozások megadása (adatok, információk forrása, referenciák). A tartalmi javaslat minden olyan pontjánál, ahol a térképi ábrázolás alkalmazható, különösen azon pontoknál, amelyek a hatásfolyamatok térbeli terjedését is vizsgálják, kérjük a vizsgált terület, illetve a hatásterület térképen való megjelenítését is.