Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint elvégezni. A stratégiai fejezet elkészítése során támaszkodtunk a már meglévő dokumentumokra, így: - Szigetszentmiklós Város Településfejlesztési Koncepciója - Szigetszentmiklós Város Szerkezeti és Szabályozási Terve - Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója - Csepel-szigeti Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója Mindez kiegészült a 150 fős lakossági véleménynyilvánítás, a munka során elkészült mélyinterjúk és brain-storming felvetéseivel. Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: Szigetszentmiklós fejlett gazdaságú, identitását pozícionáló, élhető lakókörnyezetű multifunkcionális, a fővárostól elkülönülő agglomerációs társközpont, a Csepel-sziget vezető városa, kistérségi és igazgatási központja. A jövőkép eléréséhez kézzelfogható, illetve mérhető indikátorokat jelöltünk ki, melyek megvalósulása minimális feltétele a kívánatos jövőkép megvalósulásának. 1.1. Indikátorok 1.1.1. Vonzáskörzet, térségi szerepkör Szigetszentmiklós a kistérség teljes körű gazdasági, igazgatási, szolgáltatási központjává válik. A még hiányzó funkciók átkerülnek ide Ráckevéről. A Szigeti Gerincút a kistérség déli települései felé is gyorsabb összeköttetést biztosít. A város közvetlen vonzáskörzetébe tartozik Szigethalom és Halásztelek mellett már Tököl is, erősödnek a funkcionális kapcsolatok a társközpontként működő Dunaharasztival. A fővárosi agglomeráció intenzív zónájának (K-NY: Érd-Szigetszentmiklós-Dunaharaszti-Vecsés) központjában álló Szigetszentmiklós közlekedés-földrajzi előnyeit végre az agglomerációs térség szervezésére is kihasználja. Az agglomeráció déli szektorában a szigeti gerincút-m0 autópálya környezete az agglomeráció hurokrendszerű és vertikális szerkezetének fordítópontjává válik, feltárva a Csepelsziget északi és középső területeit is a szuburbanizációs fekvés kínálta gazdasági előnyöknek.

181 Szigetszentmiklós kapcsolatai tovább erősödnek Budapesttel, de mind a fővárosban munkát vállalók, mind pedig a szolgáltatásokat igénybe vevők száma csökken. Indikátorok: - bíróság, földhivatal, munkaügyi kirendeltség áttelepítése Gyártelepre - szakorvosi rendelő kibővítése, felújítása - szigeti gerincút megépítése - 15%-kal kevesebb ingázó a főváros irányába (helyi munkahelyek száma/aktív korúak aránya) 1.1.2. Demográfia A lakosság drasztikus növekedése az időszak kezdetén még erőteljes, majd egy-két év után csak mérsékelt növekedés folytatódik. Ezt követően stagnálás, illetve alig észrevehető növekedés a jellemző. A lakosság lélekszáma az időszak végére meg kell, hogy álljon 38-40 ezer főnél. A népesség demográfiai aránya változatlanul kedvező, országos átlaghoz képest rendkívül magas az aktív korúak és viszonylagosan magas a gyermekek lélekszáma. A városi funkciók erősödésével és a szolgáltatások színvonalának növekedésével a 2000-2008 közötti időszak beköltözőinél magasabb életszínvonalú, képzettebb bevándorlók költöznek a városba. A városból alig észrevehetően, de kezdenek az agglomeráció távolabbi területeire szorulni a kevésbé tehetős lakosok. Indikátorok: - 2010 végéig a népesség lélekszáma ne érje el a 35.000 főt. - 2015-ig a 2010-es lélekszám maximum 5-6%-kal gyarapodjon 1.1.3. Közlekedés A város külső elérhetősége javul, csökkennek a főváros felé irányuló közlekedési nehézségek. Az M0 autóút autópályává bővül, a szigeti gerincút biztosítja a kistérség délebbi településeinek gyorsan növekvő lakossága számára a várost elkerülő útvonalat. A városból kivezető csepeli út forgalomterhelése csökken. A városon belüli közlekedés decentralizálódik, új feltáró utak épülnek a Csepeli út-bajcsy Zs. út - Gyári út tehermentesítésére. Kiemelt gyűjtőutak felújítása, kiszélesítése. A tömegközlekedés (elsősorban a kötött pályás HÉV) fejlesztése, új megállóhely létesítése, összeköttetés kialakulása a fővárosi kötött pályás vonalhálózattal ( 5-ös metró, csepeli HÉV-Ráckevei HÉV összekötése). P+R parkolók építése a városban, illetve Csepelen. Indikátorok - szigeti gerincút első szakaszának befejezése, a halásztelki ággal együtt - a tököli leágazásból tovább folytatódik a gerincút építése - feltáró utak létesülése (Alsóbucka, Alsó-bán dűlő - Nyilasokra dűlő, Ragád összeköttetése a szigeti gerincúttal) - Csépi út kiszélesítése - P+R parkolók kialakítása a városi HÉV-megállók mellett

182 1.1.4. Gazdaság Változatlanul kedvező gazdasági környezet, a város továbbra is eredményesen hasznosítja a közlekedés-földrajzi potenciált. A szigeti gerincút fordítópontja az M0 autópályához köthető gazdasági fejlesztéseknek. Új ipari, szolgáltató területek a gerincút mentén, illetve az ÁTI-Sziget IP területén jönnek létre. Az ágazatok egy része minőségi fejlődésen megy keresztül, megtelepszik a high-tech technológia, és a K+F+I, mely magas szintű hozzáadott szellemi értéket igényel. Munkanélküliséggel hosszú távon sem kell számolni. A megtelepedő új munkahelyek kiegészülve az új intézményi munkahelyek létrejöttével - javítják a helyben foglalkoztatás arányát. Az önkormányzat bevételei továbbra is dinamikusan növekednek, ezekből a hosszú távú időszak első felében az elmaradt infrastrukturális beruházásokat, majd pedig a közösségi intézmények tartalommal való feltöltését finanszírozza az önkormányzat. A város turisztikai potenciálja inkább a helyiek és a környékbeliek igényeit szolgálja ki, de ezt magas színvonalon. A Duna-part a fejlesztés fő színtere, itt koncentrálódik a város turisztikai kínálata. Indikátorok: - a szigeti gerincút mentén (Alsópáskom dűlő) új vállalkozások telephelyeinek kialakulása - előző évi bázisévhez képest mindig növekvő iparűzési adó (1000 főre jutó iparűzési adóbevétel) 1.1.5. Városi és természeti környezet, életminőség, szolgáltatások Az élhető lakókörnyezet biztosítása több tényező javításának együttes megvalósítását kívánja. Ilyenek a közlekedés, a közösségi terek (utak, terek, parkok) állapota, a környezet védelme, a szociális és egészségügyi ellátórendszer minősége. Szubjektív tényező, de rendkívül fontos a harmonikus városkép kialakítása. A lakosság általános közérzete szempontjából meghatározó a helyben igénybe vehető szolgáltatások növekvő színvonala, erős civil szervezetek, értelmiségi klubok, polgárosodó szórakozási formák kialakulása, jelenléte. A városi identitás kialakulása egy szerethető városi környezetben gördülékeny, ennek megítélése szubjektív, valós indikátorokkal nem mérhető. 1.1.6. Oktatás Az oktatási intézmények magas szintű infrastrukturális fejlettsége biztosítja a kellő alapot a minőségi neveléshez és képzéshez. A hardware elemek (épület, felszereltség) fejlesztése a város elsődleges feladata, majd az intézményvezetők és az önkormányzat együttműködése javíthat a software (képzési színvonal, közösségépítés, hatékony ellenőrzés, visszacsatolási sztenderdek kialakítása, stb.) elemek állapotán. Ehhez rendszerszemléletű, átfogó oktatási modulok elterjesztésére, a tanulók érzelmi intelligenciájának, problémamegoldó és adaptációs képességének erősítésére van szükség. Az oktatás kiemelten fontos területe a szigetszentmiklósi identitás kialakulásának, erre hatékony eljárás kidolgozását kell megvalósítani. Indikátorok: - új nevelési komplexum (ÁJTI) felépítése - a városi általános iskolák felújítása - óvodai férőhelyek növelése - közösségi, helyi identitásnövelő program beindítása

183 2. Jövőbeni fejlesztési irányok 2.1. Átfogó cél A helyzetelemzésen alapuló jövőkép és a Szigetszentmiklós előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a város fejlesztésének stratégiai irányai, azaz hosszú-, és középtávú céljai, valamint a hozzá kapcsolódó rövid távú célok. Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiájának hosszú távú, átfogó célja a következő: Központi funkciójú tartalmi elemekkel rendelkező fejlett humán-infrastruktúrára támaszkodva magas színvonalú oktatási, kulturális és szociális, valamint igazgatási szolgáltatásokat nyújt a város és térségének lakói számára. Szolgáltató intézmények koncentrált jelenléte a közösségi élet, a helyi identitás erősítésének generálására. A város lakosságának jelentős része helyben, vagy az agglomerációs hurokban dolgozik, a szolgáltatásokat helyben veszi igénybe. A célrendszer legfelső szintjén az átfogó cél található, amely szoros összhangban van a város hosszú távú jövőképéről szóló (4. Szigetszentmiklós jövőképe) fejezetben megfogalmazottakkal. A jövőkép tehát az átfogó és a középtávú tematikus célokon keresztül valósul meg. 2.2. Középtávú tematikus célok A célrendszer szándéka szerint a középtávú tematikus célok egymásra gyakorolt szinergikus hatásai eredményezik az átfogó célok megvalósítását. Mindezek alapján a város középtávú, tematikus céljai a következőek: TC1 Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása. A városlakók kötődésének megteremtése, a város, mint áru értékesítése. A hagyományokhoz való kötődés átértékelése, a régebb óta itt élők és az új beköltözők számára differenciálható szigetszentmiklósi identitástudat kialakítása. TC2 Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Magas hozzáadott szellemi értékkel rendelkező munkahelyek támogatása. Versenyképes, a kívánatos vállalati struktúra igényeinek (kvaterner szektor) megfelelő alap-, és középfokú oktatási rendszer kialakítása. Térségi szerepkörnek megfelelő, hiányzó intézményi funkciók kialakítása. TC3 Komplex városi arculatfejlesztés. Szigetszentmiklós városi arculatának fejlesztése, szolgáltatási színvonalának növelése, szabadidős kulturális jellegének erősítése. Élhető kisvárosi környezet agóra funkció kialakítása. TC4 Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. A helyi identitás megteremtéséhez alkalmas hardware elemek kialakítása. Identitás-erősítő és versenyképes oktatás-fejlesztési komplex program a jövő nemzedéke számára.

184 TC5 Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. Szigetszentmiklós környezetének védelme, turisztikai szolgáltatások pozícionálása. A táji-, természeti potenciál fenntartható fejlesztése és kihasználása. TC6 Minőségi, többpólusú városi közlekedés. Szigetszentmiklós külső és belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az élhető városközpont megteremtése érdekében. 2.2.1. Tematikus cél: Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása Szigetszentmiklós társadalmi kommunikációjának fejlesztése, a város identitásának pozicionálása. A városlakók kötődésének megteremtése, a város, mint áru értékesítése. A hagyományokhoz való kötődés átértékelése, a régebb óta itt élők és az új beköltözők számára differenciálható szigetszentmiklósi identitástudat kialakítása. A város identitása elmosódott, nincs markánsan körülírható szigetszentmiklósi önazonosságtudat. Az őslakosok és a lakótelepiek közti különbség elmosódott, bár az óvárosi (falusi) részen élők és a lakótelepiek rendelkeznek meghatározható identitástudattal, ez a lokális, településrészekhez köthető identitástudat a nagymértékű lélekszám-növekedés miatt már csak önállóan lehet mozgósító erő, összvárosi szinten nem. A városi identitás erősítésének kézzelfogható alapjai és megoldhatatlannak tűnő nehézségei egyaránt jelen vannak Szigetszentmiklóson. A polgárosodást jelzi a tercier és kvaterner szektorban foglalkoztatottak egyre növekvő száma, a civil szervezetek megélénkülése, a polgári életformát tükröző lakásépítések növekvő száma, valamint a környezet iránt fokozódó igényesség megjelenése. A városi identitás erősödését jelenti még a Szigetszentmiklóson a központi terek, belső városrészek átfogó rehabilitációjának igénye is. Ugyanakkor a meglévő igények mellett, ezzel gyökeresen ellentétes folyamatként mutatkozik a főváros vonzásának további nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, kulturális, szolgáltatási funkciókat illető erősödése, az új beköltözők alvóvárosi szemléletmódja. Azaz, a városban bár egyre több polgárosodott lakó él, ennek ellenére polgári attitűdjeiket máshol fővárosban, virtuális térben (internet), stb. jelenítik meg! A Komplex társadalmi kommunikáció, erősödő városi identitás pozicionálása cél eléréshez ezért a városnak arra van szüksége, hogy lakossága megvegye, azaz megismerje, megkedvelje, megvédje lakóhelyi értékeit, és ezt az értéket a tőkének eladható települési áruként kínálja fel. Szigetszentmiklós első számú vevőköre 39 maga a lakosság nehéz vevő, a települést, mint árut általában nem igényli. Annak érdekében tehát, hogy a városi identitás erősödhessen szükséges a szigetszentmiklósiak számára szerethetővé, fenntartható léptékűvé alakítani a várost. A lakosság csak akkor fogja szeretni a várost, ha ismeri azt. Ezért elsősorban a helyi oktatás szerepén van a legfontosabb hangsúly, olyan komplex nevelési módszertan kialakításával, ami hozzájárul a gyermekek (köztük az alig pár éve itt élők) helyi identitásának kialakításához. Emellett a város hagyományainak őrzését tovább kell erősíteni, akár városrészi szinten is (Ragádi Városszépítő Egyesület, Szabacsi Napok), és ezen jellegzetességeket 39 A településmarketing alapvetése, hogy a település is áru, igaz, speciális áru, hiszen számtalanszor eladható, értékesíthető, a tulajdonjoga mégsem változik, eredménye pedig a népességmegtartó képesség erősödése, azaz a helyiek elégedettsége.

185 harmonikus rendszerré alakítva kell megteremteni Szigetszentmiklós egészének jellegzetes identitási arculatát. A jórészt kihasználatlan helyi épített és természeti értékek szerepét meg kell találni ebben az identitás-struktúrában. A külső kommunikációnak hangsúlyoznia kell a városiasodó, polgárosodó Szigetszentmiklós értékeit, markánsan meg kell különböztetnie a várost az M0 hurokrendszerében elhelyezkedő településektől. Ugyanakkor a kistérség falvai, városai irányában is szükséges annak a tulajdonságnak a felmutatása, ami Szigetszentmiklóst társadalmi-kulturális központként határozza meg a kistérségben. 2.2.2. Tematikus cél: Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása és igazgatási vezető szerepének kialakítása a kistérségben. Magas hozzáadott szellemi értékkel rendelkező munkahelyek támogatása. Versenyképes, a kívánatos vállalati struktúra igényeinek (kvaterner szektor) megfelelő alap-, és középfokú oktatási rendszer kialakítása. Térségi szerepkörnek megfelelő, hiányzó intézményi funkciók kialakítása. Hosszú távon is valószínűsíthető, hogy Szigetszentmiklós változatlanul az ipari-szolgáltató szféra számára nyújt kedvező feltételeket; ennek azonban jelentős területi feltételei vannak, amely tovább fokozhatja a közlekedési, környezeti, egészségügyi konfliktusokat. A jelenlegi tendenciák és realitások kitörési pontot sajnos a high-tech ipar, a menedzsment-irányítói funkciók egyetem, illetve kvalifikált munkaerő (mely megtelepedéséhez az élhető, harmonikus környezet elengedhetetlen feltétel lenne) hiányában nem jelentenek; azonban a légi és vízi közlekedés lehetőségeinek kiaknázatlansága jelentős potenciált rejt a város gazdasága számára. A Szigetszentmiklós kistérségi gazdasági vezető szerepének megtartása cél megvalósulásához ezért még időben szükséges olyan lépések megtétele, amelyek megalapozzák a hosszú távú gazdasági fejlődés folyamatosságának biztosítását. A high-tech ipar, menedzsment térségbe vonzásához elégtelen feltétel az M0 autóút, vagy a viszonylag jól megközelíthető kereskedelmi-ipari besorolású valóságban még mezőgazdasági területek megléte. A két legfontosabb feltétel az élhető környezet, és a fejlett szocializációval rendelkező, magas szinten kvalifikált, jelentős szellemi tőkéjű helyi lakosság. A tematikus célok közül több is ennek a feltételnek kíván eleget tenni. A versenyképes, kistérségi szinten is egyértelműen Szigetszentmiklóshoz köthető, vállalati igényekhez igazított oktatási rendszer megalkotása ezért kiemelten fontos ezen cél megvalósítása érdekében. Megoldást kell találni viszont arra, hogy a célnak megfelelő felsőfokú tanulmányokat választó szigetszentmiklósiak miként találnak vissza kvalifikációjuk megszerzése után a városba. Másik megoldás az agglomeráció budai oldalára, vagy északra, északkeletre költöző magasan képzett, jómódú lakosság idecsábítása lenne. Ez a város térszerkezeti adottságai, társadalmi és infrastrukturális helyzete miatt egyelőre elképzelhetetlen.

186 2.2.3. Tematikus cél: Komplex városi arculatfejlesztés Komplex városi arculatfejlesztés. Szigetszentmiklós városi arculatának fejlesztése, szolgáltatási színvonalának növelése, szabadidős kulturális jellegének erősítése. Élhető kisvárosi környezet agóra funkció kialakítása. Szigetszentmiklós fejlődése folyamán nem alakult ki egy olyan meghatározó karakter, amely településszerkezeti, funkcionális, társadalmi, vagy gazdasági jellegzetesség lehetne. Ez egyrészt az egységes helyi identitás kialakulását is gátolja, másrészt pedig lehetetlenné teszi a város és városközpont dichotómia értelmezését. A város nem rendelkezik szerethető arculattal, az épített környezet minősége esetleges, heterogén, nem járul hozzá a városi funkciók megerősödéséhez. Mindezen hiányosságok mellett a helyi szolgáltatások mennyisége és minősége is csak az utóbbi években kezd egy elvárható városi lépték felé tendálni, (pl. bankfiókok, irodaházak jelenléte), a szabadidő-kulturális tevékenység helyben eltöltésére a város csak egy szűk kör számára kínál elegendő szolgáltatást: mind az újonnan kiköltözők, mind pedig a régebb óta itt élők egyre inkább a fővárosban keresik a szabadidős, szórakozási lehetőségeiket kielégítő helyszíneket. Hiányoznak a színvonalas vendéglátó-helyek, a pesties kulturális programok csak a Sárga-Ház programjában jelennek meg, több-kevesebb sikerrel. (pl: Jazz+az Klub). A Komplex városi arculatfejlesztés cél eléréséhez ezért infrastrukturális és tartalmi elemek kialakítására egyaránt szükség van. Szükséges az agóra funkció megteremtése (óváros-központ, Szent-Erzsébet tér) és tartalmi elemekkel, állandóan igénybe vehető szórakozási, szabadidős lehetőségek eltöltésére alkalmas infrastruktúrával való ellátása. A helyi építészeti előírások betartatása, a városközpont rendezettebb, igényes kialakítása is további feltételei a cél megvalósításának. 2.2.4. Tematikus cél: Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság. A helyi identitás megteremtéséhez alkalmas hardware elemek kialakítása, identitás-erősítő és versenyképes oktatás-fejlesztési komplex program a jövő nemzedéke számára. Az első fejezetben (1. Szigetszentmiklós szerepe a településhálózatban) történt meg a lakosság társadalmi pozíciójának meghatározása. A közösségi tervezés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy kik költöznek az agglomerációba. A diplomás, vezető pozíciót betöltő kiköltözők az agglomeráció északnyugati, nyugati szektorát preferálják elsősorban. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a fizikai és szellemi beosztott munkát végzők a déli, délkeleti szektorba települnek. Közülük sokan azért választották az agglomerációt, mert a főváros zöld övezetében nem találtak anyagi viszonyaiknak megfelelő családi házat. Továbbá igen erősen jellemző a kiköltöző/vidékről felköltöző népességre, hogy legnépesebb csoportjuk a fiatal, kisgyermekes családok közül kerül ki. Ez egyszerre jelent lehetőséget, és hátrányt is a város számára. Hátrányt abból a szempontból jelent, hogy az aktív korúak jelentős hányada nem felel meg a tematikus cél elvárásainak, így rövidtávon ennek a célnak a megvalósítása általuk nem várható. Viszont a fiatal, kisgyermekes családok nagyszámú jelenléte alapot teremt arra, hogy az oktatáson keresztül lehetőséget teremtsen a város a megfelelően képzett, és helyi kötődésű lakosság kialakulására.

187 A Magasan képzett, helyi kötődésű lakosság cél eléréséhez szükséges a város Oktatási Koncepciójának módosítása is, alapvető hangsúlyt kell helyezni az oktatás mellett a helyi értékek megismertetésére. A városi diákság oktatási intézményen kívüli rendezvényeinek, identitás-erősítő programjainak megszervezését a városnak és az iskoláknak egyaránt gondozni kell. 2.2.5. Tematikus cél: Természeti környezet emberközpontú fejlesztése Természeti környezet emberközpontú fejlesztése. Szigetszentmiklós környezetének védelme, turisztikai szolgáltatások pozícionálása. A táji-, természeti potenciál fenntartható fejlesztése és kihasználása. Szigetszentmiklós természeti értékei a Duna-parthoz kötődnek, védelemre érdemes környezet lényegében itt található. Ezen értékekre érthetően büszke is a város, általános elvárás a turisztikai funkció megerősödése. A helyzetértékelésről szóló fejezetben ennek irrealitása már kifejtésre került, azonban adott a lehetőség a helyiek számára nyújtott szolgáltatások kialakítására. Hiányoznak ugyanakkor a kikapcsolódás alapját képező infrastrukturális létesítmények a víz partjáról (étterem, szállás), és kapcsolódó kulturális attrakciók sem jellemzőek. A Természeti környezet emberközpontú fejlesztése cél elérése érdekében feltétlenül szükséges az adottságok jobb kihasználása, vonzó programok szervezése, kistérségi összefogással megvalósított, Csepel-szigeti turisztikai potenciált erősítő együttműködés kialakítása. Az élhető város megteremtésének szinte elsődleges feltétele a táji-, természeti potenciál megőrzése, fenntartható fejlesztése. A kapcsolódó szolgáltatások kialakítása nem önkormányzati feladat, ezért itt több lehetőség van PPP konstrukciók kialakítására. 2.2.6. Tematikus cél: Minőségi, többpólusú városi közlekedés Minőségi, többpólusú városi közlekedés. Szigetszentmiklós külső és belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az élhető városközpont megteremtése érdekében. A város közlekedési helyzetének javítása egyszerre jelenti a külső elérhetőségek javítását és a belső úthálózat fejlesztését. Szigetszentmiklós úthálózata megfelelő kiépítettségű, azonban minőségileg több helyen is kifogásolható. Komplett városrészi területek találhatóak a településen (Alsóbucka), ahol lényegében nincs szilárd útburkolat. A belső úthálózat szerkezete is változtatásra szorul, elsősorban a peremterületeken van szükség új gyűjtőutak kialakítására. A külső elérhetőség javítása a szigeti gerincút megépülésével, illetve az M0 autóút autópályává szélesítésével valósítható meg. A Minőségi, többpólusú városi közlekedés cél elérését a közlekedési módozatok együttes fejlesztése jelenti. Ez magában foglalja a közúti közlekedés fejlesztését, a helyi és helyközi tömegközlekedés (közte a kötött pályás HÉV) fejlődését is. Távlati cél, de további gazdasági potenciált jelent a város számára a tököli repülőtér és a Duna közelsége. A repülőtér fejlesztése, polgári légiközlekedésre való alkalmassá tétele tulajdonképpen csak idő kérdése, a Duna, mint nemzetközi hajózási útvonal pedig elsősorban a Csepeli Szabadkikötő fejlesztése révén jelenthet pozitív

188 gazdasági következményt. Megfontolandó, de egyelőre nagyon távoli lehetőség a tömegközlekedés beindítása a Dunán. A városi közlekedés átfogó, koncepcionális rendezésére van szükség. Több helyen olyan nehézségek (parkolás, megnövekedett forgalom, gyorshajtás) jelentek meg az elmúlt években, ami a megnövekedett gépkocsi-forgalom egyenes következménye. Ezért a városi közlekedés átszervezésére van szükség, ami elsősorban a peremterületek felfűzését, itt épülő tehermentesítő utak megnyitását jelentheti. Ezek a szigeti gerincúthoz és a városból kivezető 51.101-es úthoz csatlakozhatnának. Fel lehet tárni az alsóbuckai területet a volt Csepel Autógyár mellett (szigethalmi Mű út-prés utca-szigeti Gerincút), mely terület feltárása mellett a régi szentmiklósi erdő maradékát is megnyitná parkerdőként a lakosság számára. Ugyanilyen feltáró út létesítése szükséges a város északi részén is. 3. Városrészi célok A tematikus célok és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi szintű célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de ezek aggregációja nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi célok 2-3 éves időszakra készülnek, ezen időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú tematikus célok megvalósulásához. A városrészi célok meghatározása referenciapontot jelent az akcióterületi és az egyéb fejlesztésekhez is. 3.1. Városrészi Cél: Városközpont negyed Agóra funkció kialakításával vonzó és funkciógazdag városközpont létrehozása, meghatározott szerepkörű alközpontok megerősítése. Élhető lakókörnyezet és városias arculat. A Városközpont negyed célja kettős. Egyrészről, mint az a 4. Városrészek helyzetelemzése c. fejezetből is látszik, nincs a városnak egyetlen igazi központja. Hiányzik egy olyan tér, amely szervezi a városi életet, biztosítja az emberek számára az adminisztratív, kereskedelmi, szellemi-kulturális és szórakoztató funkciókat, amely a tradicionális közösségi élet színterét adja. Ennek a funkciónak a megteremtésére az óváros központ a legalkalmasabb, ahol karakteres, élettel telt találkozóhely, kedvelt közösségi tér kialakítása szükséges. A terület egyben a város igazgatási központjaként is funkcionálna az önkormányzati épület bővítésével. Ez az 5.2.2. és az 5.2.3. tematikus célokhoz illeszkedő városrészi cél. Fontos, hogy meghatározott szerepkörű alközpontok legyenek kialakítva, melyek együttműködése csapágyszerűen működtethetné a város központjának életét. A Városközpont negyedben két, erre alkalmas terület van, a Szent Erzsébet tér és a Bajcsy Zsilinszky út - Gyári út térsége. Míg a Szent Erzsébet tér elsősorban kulturális-szolgáltatási központként funkcionálhat, addig a Gyári út térségében a kereskedelmi funkció erősítése lehet hosszú távú cél. Az élhető lakókörnyezet megteremtése és városias arculat kialakítása a települési identitástudat külső infrastruktúrájának megteremtéséhez is hozzájárul. Ezáltal az 5.2.1., az 5.2.3 és az 5.2.6 tematikus célokhoz igazodik. Az élhető lakókörnyezet megteremtése a Városközpont negyedben utcakép-javítást, közlekedési infrastruktúra-fejlesztését, közösségi zöldterülettel való ellátottság javítását, valamint épület-rehabilitációt jelent, melynek hatására erősödik a városias arculat is.

189 FEJLESZTÉS A) AKCIÓTERÜLET VC/1-VÁROSKÖZPONT NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM részletesen: Akcióterületek c. fejezet KOMPETENCIA 1.) ÓVÁROS KÖZPONT FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓ 1. tömb a Bercsényi u. Rákóczi u. Kossuth L. u. Petőfi u. 2. tömb a Kossuth L. u. Rákóczi u. Dr. Lengyel L. u. Árpád u. Az akcióterület fejlesztése egyidejűleg több célt szolgál. Általános cél, hogy a városközpont mind az itt helyt kapó intézményei, mind a szolgáltatások, mind pedig a közösségi funkciók tekintetében váljon Szigetszentmiklós dinamikus, élhető és vonzó centrumává. Cél a városközpont funkcióinak gazdagítása szolgáltatásfejlesztés, intézményfejlesztés, zöldfelületfejlesztés, összességében a terület átfogó fejlesztése és rehabilitációja a város egész lakossága életminőségének javítása, városhoz kötődésének erősítése érdekében. Önkormányzat és befektető részletesen: Akcióterületek c. fejezet 2.) SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ Bajcsy Zsilinszky út-gyári út- Ifjúság út-jókai utca Leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett városrészként a József Attila lakótelep rehabilitációja. A területen szükséges a lakóházak, közterek, járdák, felújítása, az életminőség javítása. A tervezett későbbi akcióterület az IVS kézikönyv szerint hagyományos városi beépítésű területnek minősül, alkalmas a szociális városrehabilitációs feltételeinek teljesítésére. Önkormányzat és az érintett lakosság

190 FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA részletesen: Akcióterületek c. fejezet 3.) SZENT MIKLÓS LAKÓTELEP FEJLESZTÉSE Szent Miklós útja-dalos utca- Erkel F. utca-jókai őt A projekt elsődleges célja az iparosított technológiával épült lakótelep házainak komplex felújítása szerkezeti, esztétikai szempontok alapján; kiemelten a fűtéskorszerűsítés, és a fűtési rendszer más alternatív energiaforrással történő kialakítása. Másodlagos cél a lakókörnyezet minőségének fejlesztése. Önkormányzat 4.) VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETŐ HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE Teljes városrész. Részletesen: tanulmányterv Komplex csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése Szigetszentmiklós területén Önkormányzat B) AKCIÓTERÜLETI KIALAKÍTÁSRA KÉSŐBBIEK SORÁN JAVASOLT PROJEKT 1.) SZENT ERZSÉBET TÉRI MODERN VÁROSI ALKÖZPONT FEJLESZTÉSE Losonczi utca-damjanich utca- Ifjúság út-tököli út-bercsényi út A terület több központi funkcióval is rendelkezik (Művelődési Ház, Posta, bankfiókok, templomok, gimnázium, szolgáltatóház, stb.). A terület a közlekedés átszervezése után alkalmas lehet egy közösségi használatú főtér kialakítására, ami a hiányzó agóra funkciót megteremthetné. A terület nyugati oldala további fejlesztésre alkalmas. Önkormányzat és befektető

191 2.) VEGYES FORGALMÚ SÉTALÓUTCA KIALAKÍTÁSA Árpád utca, illetve Bajcsy Zsilinszky út 12-Gyári úti körforgalom A városi identitás erősítésének, városi arculat kialakításának egyik eleme lehet egy minőségi, vegyes forgalmú (gyalogos-autós) sétálóutca kialakítása a tervezett városközpont, vagy valamelyik alközpont területén Önkormányzat 3.) GYÁRI ÚTI KERESKEDELMI KÖZPONT FEJLESZTÉSE Határ út-gyári út-ifjúság út- Bajcsy Zsilinszky út-hév megálló térsége-cba, üzletsorok. Szerkezeti terv Vt. besorolásának megfelelően A terület vegyes terület besorolást kapott. Komoly fejlesztések csak jelentős költséggel, kisajátítás útján, illetve magántőke bevonásával történhetnek. Néhány felmerült ötlet: P+R parkoló létesítése, garázssor felszámolása, átépítése, korszerű kereskedelmi, szolgáltató funkciók kialakítása. Önkormányzat és befektető FEJLESZTÉS C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN 1.) 2.) 3.) PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG VÁROSI CSOMÓPONTOK KORSZERŰSÍTÉSE KORSZERŰ PARKOLÁS SZABÁLYOZÁS BEVEZETÉSE ÉS PARKOLÓK KIALAKÍTÁSA VÁROSIAS KÖZTERÜLETI MEGJELENÉS KIALAKÍTÁSA TERÜLETI LEHATÁROLÁS Ifjúság úti, Határ úti körforgalom kialakítása, Tököli út-bajcsy-zs. Sarok rendezése, a tervezett gyűjtőutak és a jelenlegi főbb utak csatlakozásainak korszerű módon történő kialakítása Óváros Központ, illetve Gyári úti kereskedelmi központ térsége Teljes Városközpont negyed területe, elsősorban a Gyári út- Szilágyi út-rákóczi út-csepeli út- Bercsényi út-bajcsy Zsilinszky út által határolt terület TARTALOM Település közterületi megjelenésének átfogó koncepciója és szabályozása. A helyi kötődés, identitás megteremtése. Rrendezett közterületi arculat, városkép a városias összkép megteremtése. KOMPETENCIA Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat

192 FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN 4.) ÚTHÁLÓZAT, BEVEZETŐ UTAK, ÉS HOMLOKZATOK REHABILITÁCIÓJA Csepeli út-gyári út-petőfi út A rendezett városkép megvalósítása érdekében a városon keresztülvezető főutak környezetének rendezése, az utak mentén található ingatlanok homlokzatának felújítása Önkormányzat, lakosság 5.) P+R PARKOLÓ KIALAKÍTÁSA József Attila telepi, valamint Szigetszentmiklós HÉV megállóhelyek térsége Rendezett, kulturált parkolási lehetőség biztosítása Önkormányzat 6.) BÉRLAKÁSÉPÍTÉS, FECSKEHÁZ KIALAKÍTÁSA, SZOCIÁLIS LAKÁSPROGRAM későbbiek folyamán meghatározandó terület Városi tulajdonban lévő bérlakások, valamint fecskeház építése a helyben lakó fiatal házasok számára. Önkormányzat 7.) KERÉKPÁRUTAK KIÉPÍTÉSE A Közlekedésfejlesztési Koncepció javaslatai alapján Önkormányzat

193 3.2. Városrészi Cél: Városkörnyék negyed Tudatos tervezési folyamatok hatására fejlődő gazdasági és lakókörnyezet A Városkörnyék negyed közeljövőben történő fejlesztései Szigetszentmiklós zászlóshajó-fejlesztési projektjei is egyben. Ilyen a szigeti gerincút építése, az Ádám Jenő Többcélú Intézmény tervezett beruházás megvalósítása, de ide lehet sorolni az M0 autóút autópályává történő átépítését. A Városkörnyék negyed célja megfelel a jelenlegi adottságoknak, de azok jobb kihasználására törekszik. A cél itt is kettős; egyrészt a gazdasági funkciók erősítése, mely az M0 autóút és a szigeti gerincút mentén érvényesülhet, másrészt pedig a folyamatosan bővülő lakófunkciók kulturált közegbe ágyazása. A területre költözők nagy része korábban nem a városban élt, és a város szélére költözésük miatt ők a szigetszentmiklósi identitás kialakításának speciális célcsoportjai. A fejlődő lakókörnyezet megteremtését szolgáló városrészi cél igazodik az 5.2.1 és az 5.2.3. tematikus célokhoz. Szigetszentmiklós gazdasági vezető szerepének megtartása (5.2.2.) tematikus célhoz a városnegyed célja, a gazdaságfejlesztéshez kapcsolható. Fontos, hogy tudatos tervezés hatására alakítsa az önkormányzat a gazdasági folyamatokat. Ezért mielőbb szükséges egy, a szigeti gerincút térségének gazdasági hasznosítását tartalmazó tanulmányterv készítése (ld: Településfejlesztési Koncepció, III. kötet). Meglehetősen nehéz feladat területileg összeegyeztetni a szigeti gerincút gazdasági fejlesztését és a Szebeni úttól nyugatra fekvő területek lakóövezeti fejlesztését, különösen az élhető lakókörnyezet kialakításának szellemében. Ezért itt markáns természeti elemekkel (pl. véderdősáv) történő elkülönítésre van szükség. A terület gazdasági fejlesztéséhez óriási mértékben hozzájárulhat a Camfield Fejlesztési Terület megvalósulása. A Városkörnyék negyedbe tervezi az Önkormányzat az Ádám Jenő Többcélú Intézmény (ÁJTI) kialakítását, a korábban kialakult, de a várostól fizikailag elkülönülő lakóterületeken és a közelmúltban beépült új lakóterületeken élő népesség alapfokú ellátásának fejlesztése, közösségi funkciók és területek bővítése, rehabilitációja érdekében. A tervezett oktatási beruházás a Városkörnyék negyedben maximálisan illeszkedik az 5.2.4 tematikus cél eléréséhez. A minőségi, többpólusú közlekedés fejlesztése (5.2.6) tematikus cél is megvalósulhat a Városkörnyék negyed fejlesztésein keresztül, így a szigeti gerincút tervezett megvalósítása is ide kapcsolható. A városi közlekedés átszervezése elsősorban a peremterületek felfűzését, itt épülő tehermentesítő utak megnyitását jelentheti. Ezek a szigeti gerincúthoz és a városból kivezető 51101-es úthoz csatlakozhatnának. Fel kell tárni az alsóbuckai területet, mely a volt Csepel-Autógyár mellett (szigethalmi Mű út-prés utca-szigeti Gerincút) vezetett nyomvonalú úton képzelhető el, kapcsolódva a Városkörnyék negyedhez. További gyűjtőutak kialakítására is szükség van a területen. A Városkörnyék negyedben található továbbá egy önkormányzati tulajdonban lévő, sportolási célra alkalmas terület, amely a kinőtt, régi sporttelep átköltöztetésével, sportcsarnok építésével szolgálhatná a városban élőket.

194 VC/2-VÁROSKÖRNYÉK NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA A) AKCIÓTERÜLET 1.) ÁDÁM JENŐ TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY FEJLESZTÉSE Az érintett akcióterület a Városkörnyéki negyedben, a Tököli út végén, az Oázis szabadidő központ környéki területen, a város északnyugati belterületi határvonalán helyezkedik el, a Szebeni út mentén. Több oldalról lakóterület határolja 053/1 hrsz. 12506 hrsz. 12505 hrsz.-0298/71 hrsz., 0298/131 hrsz., 0298/129 hrsz., 0298/128 hrsz. által határolt részen. részletesen: Akcióterületek c. fejezet Az utóbbi időkben végbement városi létszámnövekedés miatt szükségessé és fontossá vált az intézményi ellátás javítása. Az önkormányzat összevontan ide telepíti a város új 150 férőhelyes óvodáját, 700 fős általános iskoláját és 300 fős zeneiskoláját. Önkormányzat 2.) VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETŐ HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE Teljes városrész. Részletesen: tanulmányterv Komplex csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése Szigetszentmiklós területén Önkormányzat

195 VC/2-VÁROSKÖRNYÉK NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA A) AKCIÓTERÜLET részletesen: Akcióterületek c. fejezet 3.) CAMFIELD FEJLESZTÉSI TERÜLET 090/71, és 090/74 közvetlenül, valamint: 090/49, 090/48, 090/30, 090/29, 090/28, 090/26-21, 090/019, 090/018-011, 090/45, 090/46, 090/47, valamint a 11508/35, 36, ill. 37. Logisztikai park kialakítása, önálló autópálya megközelítéssel, nem terhelve a város meglévő útjait. A területen összesen 170,000 m2 raktárt és 40,150 m2 a raktárakhoz illetve a logisztikai tevékenységekhez tartozó irodát kerülne kialakításra. A logisztikai funkció kiszolgálása egy új, önálló autópálya csomóponton keresztül történne, a logisztika forgalom teljes elválasztásával Szigetszentmiklóstól. Új gyűjtőút létesítése közvetlen szigetszentmiklósi kapcsolattal (Délkerraktárak), valamint összeköttetés biztosítása a Tagi úttal. Béke utcai HÉV megálló kialakítása. Camfield Invest Kft. és Önkormányzat

196 FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA B) AKCIÓTERÜLETI KIALAKÍTÁSRA KÉSŐBBIEK SORÁN JAVASOLT PROJEKT 1.) LAKIHEGYI ADÓTORONY TURISZTIKAI KÖZPONT Massányi Károly út-ii.rákóczi Ferenc utca-0251/76 hrsz. által határolt adótornyok területe A város egyik műemléki védettséget élvező területének komplex szemléletű turisztikai-oktatási célú hasznosítása Önkormányzat és befektető 2.) RÉGI SPORTCSARNOK TERÜLET REKREÁCIÓS FEJLESZTÉSE Gyári út-mogyoró utca-szilvia utca-prés utca által határolt terület Szigetszentmiklós térségi szerepének betöltéséhez fontos elem egy olyan komplex csarnok, illetve sporttelep létrehozása, amely a városi és térségi versenyeknek, illetve akár országos sporteseményeknek is helyet adhat. A sport-, és élménypark a rekreációs igényeket is ki tudná elégíteni. Önkormányzat és befektető C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN 1.) BÁNYATAVAK REHABILITÁCIÓJA Kavicsos-tó és a Sóshegy, illetve a leshegyi tavak és az Első-szigeti tavak területe későbbiek során pontosítandó Önkormányzat

197 C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN 2.) P+R PARKOLÓ, BUSZPÁLYAUDVAR KIALAKÍTÁSA Gyártelepi HÉV megálló, tűzoltólaktanya térsége Önkormányzat

198 3.3. Városrészi Cél: Bucka negyed Átfogó infrastruktúra-fejlesztés az élhető lakófunkciók megteremtése érdekében. Rekreációs, közösségi területek fejlesztése, a városnegyed bekapcsolása a város vérkeringésébe. Kistérségi szerepkörnek megfelelő intézményi funkciók kialakítása Gyártelepen. A Bucka negyed rendkívül sokrétű célrendszerrel rendelkezik. A városnegyedben részben a gyors ütemű bővülés, de inkább az öröklött struktúra miatt az utak állapotának javítása és járdák kialakítása szükséges rövidtávon. A Bucka városrész még nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal, a jelenleg keletkező szennyvizek nagy része a talajba és a talajvízbe kerülnek, ezért folyamatos a környezetszennyezés; a szennyvíz összegyűjtés és elvezetés gazdasági szempontból is fontos, mivel így az önkormányzat által kötelezően biztosítandó alapfunkciók, szolgáltatások, helyi gazdasági működési feltételek is jelentősen javulhatnak. Ezért jelentősebb útfelújítások, aszfaltozott utak kialakítása csak a csatornarendszer kiépítése után történhet meg. Mindez elsősorban az 5.2.3. tematikus célnak felel meg. A szűk nyomvonalú, kacskaringós utcahálózat nem biztosítja kellő mértékben a városrész szerves bekapcsolódását Szigetszentmiklós közlekedés-hálózati rendszerébe. Ezért a gyűjtőutak minőségi fejlesztésén túl szükség van a terület feltárására, új közlekedési folyosók kialakítására. Ezt a célt kiválóan szolgálja az alsóbuckai városrészre javasolt Déli kiskörút terve, amely a szigethalmi Mű út és a szigeti gerincút összekapcsolását oldaná meg a Csepel Autógyár erdőterülete mentén a IX. kapu mellett, majd a Prés utca nyomvonalán. A beruházás a közlekedési rendszer javítása és a lakóterületek feltárása mellett új rekreációs területet is megnyitna a város lakói számára: a Csepel Autógyár erdőterülete a XIX.sz.-i nagy kiterjedésű szentmiklósi erdő maradéka, védett természeti érték, Natura 2000-es terület, ahol rekreációs célú pihenőterület kialakítására nyílna lehetőség. Mindez az 5.2.5 és az 5.2.6 tematikus célok elérését segítheti. Az erdős terület kiválóan hasznosítható parkerdő, kalandpark létrehozásával, kerékpárutakkal. Az önkormányzat a terület megszerzésében működne közre, míg külső partner valósítaná meg a fejlesztést. Hasonlóan a pihenőerdő kialakításához a rekreációs funkciót szolgálná, de jellemzőbben városias környezetben a Bucka-tó rehabilitációja után történő fejlesztés. A Bucka-tó területének egy része nehézfémekkel erősen szennyezett, ennek felszámolása után intézményi (pl.: buckai iskola) és rekreációs funkció képzelhető el a területen. További rekreációs, illetve közösségi célt szolgáló területek fejlesztése valósulhatna meg a területen. Ilyen a Kéktó-szabadidőközpont területe, amely jelenlegi állapotában maradéktalanul nem képes megfelelni a minőségi szolgáltatási funkciónak. A Bucka városrészhez tartozik, bár szervesen nem csatlakozik hozzá Szigetszentmiklós gyártelepi része, a nagy múltú Csepel Autógyár területével. A területen működő ipari park cégei adják a helyi gazdaság jelentős potenciálját, míg a gyártelepi rész kereskedelmi-szolgáltató és intézményi funkciókkal rendelkezik. A középiskola és a szakorvosi rendelőintézet térségi szerepkört is ellát, de ugyanígy térségi a szerepköre a már a Városkörnyék negyedben fekvő rendőrkapitányságnak is. Szigetszentmiklós város eltökélt célja, hogy a kistérség igazgatási központjává is váljon, erre ez a terület a legalkalmasabb, lévén a sziget közepén helyezkedik el, és minden településről könnyű a megközelítése; a bíróság, a földhivatal, a munkaügyi kirendeltség, valamint az ÁNTSZ Ráckevéről történő áttelepítését kell ennek érdekében szorgalmazni.

199 VC/3-BUCKA NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA A) AKCIÓTERÜLET részletesen: Akcióterületek c. fejezet 1.) A BUCKA CSATORNAHÁLÓZATÁNAK KIALAKÍTÁSA Bucka negyed teljes területe, illetve a Dunapart negyed és a Városkörnyék negyed egy része Az akcióterület három városnegyedet szel át, a Dunapart negyedet, a Bucka negyedet, valamint a Városkörnyéki negyedet, ez utóbbit a hosszú távú terv alapján érinti. A beruházást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködésével kiírt KEOP-1.2.0 kódszámú pályázaton való sikeres részvételünkkel tudjuk megvalósítani. Szigetszentmiklós város összes szennyvízterhelése 26.626 LE. A település Bucka városrésze még nem csatornázott, a jelenleg keletkező szennyvizek nagy része a talajba és a talajvízbe kerülnek, ezért folyamatos a környezetszennyezés. A közcsatornán történő szennyvíz összegyűjtés és elvezetés gazdasági szempontból is fontos, mivel így az önkormányzat által kötelezően biztosítandó alapfunkciók, szolgáltatások, helyi gazdasági működési feltételek is jelentősen javulhatnak. Önkormányzat és lakosság

200 FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA 2.) BUCKA TÓ KÁRMENTESÍTÉSE 5931-es helyrajzi számú terület. Komplex talajcsere, mederkotrás, tereprendezés a projekt szerinti területrészen. Önkormányzat, állam 3.) KIS-DUNA AKCIÓTERÜLET A projekt Szigetszentmiklós Duna parti területének átfogó fejlesztését takarja. Konkrét projekthelyszín: Kéktó utca-jegenye utca- Diófa utca-rév sor utca által határolt terület részletesen: Akcióterületek c. fejezet A Kéktó-szabadidő központ minőségi szabadtéri szórakoztatási központtá történő fejlesztése. A színpad és a kapcsolódó létesítmények felújítása, a terület parkosítása. Önkormányzat

201 FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA 4.) GYÁRTELEP TÉRSÉGI INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET Településszerkezeti terv Vt. besorolású területrésze, potenciálisan benyúlva a Gksz. övezetbe az ÁTI-Sziget Ipari Park területére Szigetszentmiklós térségi igazgatási központtá válásához ez a terület a legalkalmasabb, lévén a sziget közepén helyezkedik el, és minden településről könnyű a megközelítése; a bíróság, a földhivatal, a munkaügyi kirendeltség, valamint az ÁNTSZ Ráckevéről történő áttelepítését kell ennek érdekében szorgalmazni. Állam, megyei önkormányzat, városi önkormányzat és befektető 5.) VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETŐ HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE Teljes városrész. Részletesen: tanulmányterv Komplex csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése Szigetszentmiklós területén Önkormányzat B) AKCIÓTERÜLETI KIALAKÍTÁSRA KÉSŐBBIEK SORÁN JAVASOLT PROJEKT 1.) BUCKA-TÓ INTÉZMÉNYI, REKREÁCIÓS FEJLESZTÉSE 5931 hrsz. Terület A Bucka városrész közösségi tereknek szinte teljes mértékben híján van. Komplex fejlesztésre szinte egyedül az önkormányzati tulajdonban lévő Bucka-tó területe alkalmas. A területen elsősorban a rekreációs funkciókat (sétaút a tó körül, színvonalas közpark, fürdőzés(!?),csónakázás), illetve az intézményi funkciókat (óvoda, iskola, közösségi ház) kellene erősíteni. Megfontolandó a kereskedelmi, vendéglátási egységek kialakítása is.

202 FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA részletesen: Akcióterületek c. fejezet 2.) VÁROSRÉSZEKET ÖSSZEKÖTŐ FELTÁRÓ DÉLI KISKÖRÚT Az alsóbuckai városrészre javasolt Déli kiskörút, a szigethalmi Mű út és a szigeti gerincút összekapcsolását oldaná meg a Csepel Autógyár erdőterülete mellett a Shell-kút- Prés utca nyomvonalon. A beruházás a közlekedési rendszer javítása és a lakóterületek feltárása mellett új rekreációs területet is megnyitna a város lakói számára: a Csepel Autógyár erdőterülete a XIX.sz.-i nagy kiterjedésű szentmiklósi erdő maradéka, védett természeti érték, Natura 2000-es terület, ahol rekreációs célú pihenőterület kialakítására nyílna lehetőség. Önkormányzat 3.) ÉLMÉNYPARK Csepel Autógyár-Bucka között fekvő állami tulajdonú erdős terület A cél egy parkerdő, kalandpark létrehozása kerékpárutakkal. Önkormányzat és külső partner

203 FEJLESZTÉS PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM KOMPETENCIA C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN 1.) ÚTHÁLÓZAT-, ÉS KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS Bucka Gyűjtőutak, jelentősebb utak fejlesztése (Csépi út, Boglya utca, Emelkedő utca, Iparvágány utca), valamint a belső úthálózat folyamatos szilárd burkolattal történő ellátása, járdaépítés. Önkormányzat C) EGYÉB TERVEZETT FEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJÁN 1.) KERÉKPÁRUTAK KIÉPÍTÉSE Közlekedésfejlesztési Koncepció javaslatai alapján Kerékpárút építés Önkormányzat

204 3.4. Városrészi Cél: Dunapart negyed Az RSD komplex rehabilitációja keretfeltétel megteremtésével természeti adottságokra építő kistérségi turizmusfejlesztés. A szabad vízparti területek rekreációs fejlesztése, vendéglátó funkciók letelepítése és megerősítése. A városban élők identitástudatának formálása a terület adottságainak megismertetésével A Dunapart negyed lakófunkcióját lényegében a közcsatornával való ellátatlanság rontja egyedül. Ennek megoldása a Bucka városrész komplex közcsatorna-hálózat kiépítésével, illetve az RDSrehabilitációhoz kapcsolódó kistérségi összefogással valósulhat meg. A lakófunkció ezúton történő javításán túl alapvetően a térségi turisztikai attrakciók összehangolása jelent kiutat a Ráckevei- Soroksári Duna mentén található települések és a városrész jobb kihasználása - számára. Szigetszentmiklós nem kimondott célterülete a térség potenciális látogatóinak, éppen ezért szükséges megtalálni a város szerepét a Csepel-sziget turisztikai kínálatában. Ez Szigetszentmiklósra nézve elsősorban szálláshelyek és minőségi vendéglátóhelyek kialakítását jelentheti, mivel idényjellegtől függetlenül a város lélekszámának, gazdasági szerepének köszönhetően itt valószínűleg biztosított a rentábilis működtetés. A célt megvalósíthatja az önkormányzat tulajdonában lévő üdülőterület felújítása, hasznosítása is, mely önálló akcióterületi besorolást kapott. A Dunapart értékei elsősorban azonban a helyieknek kínálhatnak potenciális kikapcsolódást. Az egykori Halászkert-vendéglő - Árpád-strand Horgászegyesület Dunaparti sétány Hajókikötő - Tanösvény területének komplex fejlesztése (amely kiegészülhet a Csónakház és a Kéktószabadidőközpont fejlesztésével egyaránt) kínál szinte egyedül olyan területi lehetőséget, amely ennek a célnak megfelel. Továbbá az RSD rehabilitáció több éves megvalósulása folyamán lehetőség nyílik a vízparti területek közösségi célú hozzáférésének kialakítására. A városi identitástudat alapvető formáló eleme a vízpart, mely elsősorban a tradíciókhoz ragaszkodó városiakat motiválja, az új beköltözőket egyáltalán nem. Ezért kiemelten fontos a fenti fejlesztési elképzelés megvalósítása, a vízpart nyitottá, igényes kialakításúvá tétele. Az identitás formálásának hosszabb távú feladata a város általános iskoláinak segítségével valósítható meg; a gyermekek nevelése mellett a helyi értékek szeretetének kialakítása a pedagógusok feladata.

205 FEJLESZTÉS A) AKCIÓTERÜLET VC/4-DUNAPART NEGYED INDIKATÍV PROJEKTLISTA PROJEKT ELNEVEZÉSE / TEVÉKENYSÉG TERÜLETI LEHATÁROLÁS TARTALOM részletesen: Akcióterületek c. fejezet Részletezve: Az önkormányzat tulajdonában lévő, évek óta romló állagú üdülőtelep felújítása, átalakítása, a modern elvárásoknak megfelelő kialakítása. KOMPETENCIA 1.) KIS-DUNA AKCIÓTERÜLET. A projekt Szigetszentmiklós Duna parti területének átfogó fejlesztését takarja. Érintett területrészek: 4375, 4376, 4377 hrsz., valamint az egykori Halászkert-vendéglő - Árpád-strand Horgászegyesület Dunaparti sétány Hajókikötő Tanösvény- Csónakház - Oláh strand Infrastruktúra: A Halászkert vendéglő helyén vendéglátó-, és szálláshely kialakítása,a sétány minőségi kiépítése. A horgászegyesület mólójának felújítása, a kikötő üzemképessé tétele, Tanösvény továbbépítése, valamint a Csónakház felújítása. Innováció: A terület létrejövő infrastruktúrájának alapkihasználtsága mellett komplex kistérségi turisztikai program megvalósítása, turisztikai klaszter kiépítése, a kikötő és a hajóforgalom üzemeltetése, a Csónakház működtetésének kialakítása. Komplex szemléletű városi programtervezés a Kéktószabadidőközpont szolgáltatásaival egybekötve. Tanösvény fejlesztés és sétány kialakítása Állam, Önkormányzat és befektetők