A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő 54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő 54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő 54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő 54 761 02 0100 33 01 Gyermek- és ifjúsági felügyelő Gyermekgondozó-nevelő É 1/9
1. Milyen ügyben továbbíthatók a gyermek személyes adatai? Soroljon fel ezek közül hatot! 6 pont ingatlantulajdonnal kapcsolatos jogot érintő változás esetén gyámhatósági fenntartásos betétkönyv vagy folyószámla kezelése, illetve egyéb szerződések megkötése céljából szociális ellátás megállapítása bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése céljából gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység és a külön jogszabályban meghatározott központi hatósági feladatok ellátása céljából gyógykezelés céljából 2. Milyen dokumentációs kötelezettsége van a gyermekfelügyelőnek? Soroljon fel öt-öt feladatot! munkaviszonyhoz kötött jelenléti ív vezetése eseménynapló vezetése baleseti jegyzőkönyv vezetése feljegyzés készítése rendkívüli eseményről kapcsolattartási dokumentáció vezetése eseti, megbízás szerinti nyilvántartás vezetése az átvett és felhasznált pénzeszközökről ruhanyilvántartás vezetése leltári nyilvántartás vezetése selejtezési jegyzőkönyv vezetése a gyermekotthon működését bemutató statisztikák, táblázatok, mutatók készítése 10 pont É 2/9
3. Milyen jogszabályok rendelkeznek a gyermekek személyes adatainak védelméről? 4 pont Alkotmány 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt) 235/1997. (XII.17.) Kormány rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról Helyes válaszonként 1-1 pont adható. 4. Milyen lépései vannak az élettörténet feldolgozásának? 5 pont adatok gyűjtése adatok, információk rendszerezése információk elemzése kronológia, időrendiség elkészítése az Élettörténet-könyv formába öntése É 3/9
5. a.) Milyen formában készíthetünk Élettörténet-könyvet? Soroljon fel ötöt! 7 pont gyűrűskönyv album láda doboz táska b.) Milyen általános követelmény fogalmazható meg az Élettörténet-könyv formáját illetően? Általános követelmény, hogy olyan tárolási formát válasszunk, mely lehetővé teszi a megszerzett információk, emléktárgyak elhelyezését, folyamatos bővítését. Az a.) kérdés helyes válaszaiért 1-1 pont adható. Ponthatáron belül tartalmilag helyes egyéb válasz is Az általános követelmény megfogalmazásáért további 2 pont adható. 6. Mit tartalmazhat az Élettörténet-könyv? Soroljon fel legalább tízet! 10 pont személyes adatok (név, születési hely; idő) hány éves korban emelték ki a gyermeket a családjából és milyen okok miatt fényképek (ha nincs, akkor a gyereket meg kell kérni, hogy képzelje el magát kisgyerekként és rajzolja le) képek/adatok a szülőkről, testvérekről és a rokonságról fontosabb események a gyermek fejlődésében különleges események a gyerek életében (pl.: első nap az óvodában, iskolában stb.) a gyerek által készített festmények és rajzok gyermekkori betegségek, oltások, orvosi beavatkozások dokumentumai, leírása személyes használati tárgyak (pl.: első kiscipő, cumi, alvós pléd) kedvenc játékszerek, könyvek megőrzött ajándékok, elismerések É 4/9
7. Egészítse ki az alábbi mondatokat! 8 pont Nagyon fontos, hogy titokban kell tartanunk, amit a gyermek az élettörténet munka során elmond nekünk. Az Élettörténet-könyv készítését a felnőtt kezdeményezi. A gyermek életkorától, képességeitől függően vesz részt az Élettörténet-könyv készítésében. Az Élettörténet-könyv dokumentumait az első időkben az őt gondozó gyűjti. Amikor a gyermek életkora, képességei már lehetővé teszik, be kell vonni, később ösztönözni kell az önálló munkára. Az Élettörténet-könyvet a gondozó, később a gyermek őrzi. 8. Döntse el, hogy az alábbi állítás igaz-e vagy hamis! A megfelelő betűjelet (I) vagy (H) írja a pontozott vonalra! 5 pont Azok a gyermekek, akik saját családjukban élnek, elveszíthetik, vagy elfelejthetik múltjuk nagy részét. A szülők közül sokan akiknek a gyermeke folyamatos gondoskodásra szorul maguk is gondozottak voltak. A gyermekeknek nincs szükségük arra, hogy megtudják, miért választották el őket családjuktól, s hogy miért nem tudtak otthonukban gondoskodni róluk. Az élettörténeti munka során közelebbi kapcsolat alakulhat ki a gyermek és a gondozója között. A gyermekek rájöhetnek arra az Élettörténet-könyv készítése során, hogy nem bennük volt a hiba, nem kell bűntudatot érezniük. H I H I I Helyes válaszonként 1-1 pont adható. É 5/9
9. Kevésbé tapasztalt segítők elkövethetnek hibákat az élettörténet munka során. Ezek elkerülésére milyen szabályok betartására kell törekedni? Soroljon fel legalább hatot! 6 pont Soha ne éljünk vissza a gyermek bizalmával! Ne bújjunk ki egyetlen téma megbeszélése alól sem, ha a gyermek beszélni kíván róla! Ne adjuk a szavakat a gyermek szájába! Az élettörténeti munkát vigyük végig, ne hagyjuk abba félúton! Soha ne használjuk az élettörténeti munkát, annak végtermékét jutalmazásra, büntetésre! Igazodjunk a gyermek tempójához, ne siettessük a gyermeket! Legyünk következetesek! 10. Milyen módszerekkel ismerhető és jeleníthető meg a gyermek életútja? Soroljon fel legalább ötöt! 5 pont élettérkép készítése ( hol születtem, hol laktam, merre jártam ) kapcsolati térkép készítése ( kivel laktam, kivel jártam óvodába/iskolába stb.) idővonal, időskála készítése (élet-grafikon) családfa készítése rajzok készíttetése a gyermekkel fényképek gyűjtése Helyes válaszonként 1-1 pont adható. Ponthatáron belül tartalmilag helyes egyéb válasz is É 6/9
11. Az alábbi megállapítások közül húzza alá azt, amelyik nem igaz az élettörténeti munkára! 2 pont a közös játék fontos technikája az élettörténeti munkának az élettörténeti munkának nincs kidolgozott sémája, mindig a gyermekhez kell igazítani az élettörténeti munkához nincs szükség előzetes élményekre, kapcsolatra megfelelő személynek tekinthető bármely felnőtt az élettörténeti munkára, aki kész időt áldozni a gyermekre és az Élettörténet-könyv elkészítésére igénybe kell venni a gyermekkel foglalkozó más jelentős személy támogatását Helyes választásért 2 pont adható. 12. Milyen lehetőségek rejlenek az Élettörténet-könyv készítésében? Soroljon fel legalább tízet! 20 pont lehetőség: a gyermek múltjának felkutatására a gyermek által nem ismert életszakaszok megismerésére az önazonosság, helyes önértékelés kialakulásának segítésére a gyermek önbecsülésének erősítésére az esetleges gyermeki bűntudat enyhítésére, feloldására a jelen megértésére a vérszerinti család tagjaihoz fűződő érzelmek megértésére, megértetésére szorongások, idealizált fantáziák megszüntetésére indulatok csökkentésére veszteségek feldolgozására Helyes válaszonként 2-2 pont adható. Ponthatáron belül tartalmilag helyes egyéb válasz is É 7/9
13. Melyek az Élettörténet-könyv készítésének szakmai követelményei? Soroljon fel tízet! 10 pont ítélkezés-mentes légkör őszinte, nyílt kommunikáció pozitív értékekre való fókuszálás az információ mennyiség feldolgozhatóságának figyelembe vétele a megrázó információk feldolgozásának segítése rendszeresség folyamatosság teljességre való törekvés adatvédelem a szakmai titoktartás szabályainak betartása a gyermek érzéseinek tiszteletben tartása nem alkalmazható jutalmazásként, büntetésként a gyermek önkéntes részvétele 14. A jogszabályi idézetben munkakörre vonatkozó feladatleírást olvashat. Írja a kipontozott részre, hogy kire vonatkoznak ezek! 2 pont gyermekjogi képviselő a) évente legalább egy alkalommal részt vesz a gyermekotthonban működő gyermekönkormányzat ülésén, vagy ennek hiányában az intézményben elhelyezett valamennyi gyermek részvételével megtartott fórumon, ahol tájékoztatja a gyermekeket a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, a gyermekjogi képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol a gyermekek kérdéseire, b) a gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számára fogadóórát tart a gyermekotthonban, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével egyeztetett helyszínen. Helyes válaszért 2 pont adható. É 8/9
A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 100%. É 9/9