A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 101 338 880 KTJ: 101 930 445 Iktatószám: H-1497-13/2009. Hiv. szám: Tárgy: Győr, Előadó: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Dr. Bécsi Beatrix/Gratzl Ervin Melléklet: HATÁROZAT I. Az elsőfokú hatóság a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.) által végzendő, Győr város területén, a Mosoni-Duna jobb partján, a likócsi védvonal építésére és a töltéserősítés megvalósításának környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálatot elfogadva megállapítja a következőket: 1) A megerősítendő árvízvédelmi töltés elhelyezkedése: A védvonal kezdete az M10-es úttengelytől számítandó, a 0+160 tkm szelvényig magasparti szakasz, az 1 + 014 tkm szelvényig az 1999-ben fejlesztett szerkezetes, kiépített töltésszakasz, az 1 3 988 tkm szelvényig az elsőrendű árvízvédelmi vonal régi szakasza, a 2 3 742 tkm szelvényig a lokalizációs vonal, ami beköt a Budapest felé vezető útba. 2) Az eljárás további menete: a) Az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. A tevékenység végzéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. b) Az árvízvédelmi töltés megerősítésének megkezdése előtt a hatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. II. A jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Likócsi új védvonal építés, töltéserősítés előzetes vizsgálata Az elsőfokú határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit a 10033001-01711899- 00000000 számú számlájára kell befizetni az eljárás megindításakor.
2 INDOKOLÁS A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.) képviseletében eljárva az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 19.) benyújtotta a hatósághoz a Győr város területén, a Mosoni- Duna jobb partján, a likócsi védvonal építésére és a töltéserősítés megvalósítására vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A kérelem a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 3. (1) bekezdés a) pontján és a 3. számú melléklet 108. pontján alapul. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. -5. szakaszai szerint folytatta le. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A tervezett munkák megvalósítása a térség árvízi biztonsága érdekében szükséges. A védvonal kiépítésével, fejlesztésével elkerülhető lesz, hogy az árhullám levonulása során hirtelen, haváriaszerűen kelljen beavatkozni árvízvédelmi célból. Vízgazdálkodás-vízvédelem A Likócsi árvízvédelmi töltés fejlesztésénél új nyomvonal kijelölésére nem volt szükség, mivel a meglevő töltés és az utóbbi évek árhullámai elleni védekezés során kialakított ideiglenes védvonal meghatározta a fejlesztéssel érintett védvonal nyomvonalát Az 1999-ben átadott kiépített töltésen a fejlesztés során nem terveznek kiviteli munkákat, mivel az minden tekintetben megfelel a vonatkozó szabványoknak és árvízi előírásoknak. Régi töltés nyomvonalán új építése Régi töltés elbontása, altalaj kitermelése 20869 m3 Altalaj visszatöltése 10844 m3 Szerkezetes töltés és agyagpaplan építése 20869 m3 A korábban megépített, ideiglenes jellegű töltés elbontásra kerül, mivel annak építése árvízvédekezés során történt, így a gyorsan elvégzett építés során nem volt lehetőség a megfelelő alapozásra, réteges tömörítésre, az anyagminőség vizsgálatára és a töltésprofil gondos kialakítására sem. Az új töltés magassági kiépítettség a MÁSZ + 1,5m szintre történik. A töltés anyaga vízoldalon Trg = 90%-os tömörségre 20 cm-enkénti rétegenként tömörített kötött anyag, melynek talpa 4,40 m hosszon támaszkodik a termett talajra, 1,0 méterrel a terepszint alatti lenyesésen. A kötött anyagú töltésrész 1:2-es belső részűvel csatlakozik a szemcsés anyagú (homokos kavics) háttöltéshez, a két réteg közé Terfil II. szűrőszövet kerül beépítésre. A kötött töltésrész megtámasztása Trg = 85%-os rétegesen tömörített szemcsés anyaggal történik. A töltés felső részén, a szemcsés részre is borítva kötött sapka épül, mintegy 0,9 m vastagsággal, a töltéskoronára mintegy 20-25 cm-es kavicsterítés kerül. A töltés víz és mentett oldali rézsűje 1:3 hajlású, a bruttó koronaszélesség 4,0 5,5 között változóan kerül kialakításra. Szükség esetén előtérfeltöltés is épül a vízoldalon kötött anyagból 1:20 -as rézsűvel csatlakoztatva a terepbe. A kiépített töltés 20 cm-es humuszterítést kap, a letermelt humuszból történő visszatöltéssel, valamint a rézsű füvesítésre kerül.
Magassághiányos töltésszakaszok fejlesztése Keresztmetszeti és magassági bővítés 14237 m3 3 A meglevő, de hiányos kiépítésű töltésnél vízoldal felé történő fejlesztés került tervezésre, ami kötött anyagú bővítést jelent. Első munkafázisként a töltésről letermelésre kerül a humuszfedés, amit gondosan, elkülönítve deponálnak az építés fázisainak idejére a közelben, majd a töltés kiépítése után ebből a humusz anyagból készül a rézsűvédelem. A fejlesztésre kerülő töltés magassági kiépítettség a MÁSZ + 1,5m szintre történik, ami átlagosan 1,0 1,5 m közötti magasságbővítést jelent. A töltés anyaga vízoldalon Trg = 90%-os tömörségre 20 cm-enkénti rétegenként tömörített kötött anyag, melynek talpa 4,40m hosszon támaszkodik a termett talajra, 1,0 méterrel a terepszint alatti lenyesésen. A kötött anyagú töltésrész 1:2-es belső részűvel csatlakozik a meglevő, elsősorban szemcsés anyagú (homokos kavics) háttöltéshez, a két réteg közé Terfil II. szűrőszövet kerül beépítésre. A kötött töltésrész megtámasztása amennyiben ennek átépítése szükségessé válik - Trg = 85%-os rétegesen tömörített szemcsés anyaggal történik. A töltés felső részén, a szemcsés részre is borítva kötött sapka épül, 0,9 m vastagsággal, a töltéskoronára mintegy 20-25 cm-es kavicsterítés kerül. A töltés víz és mentett oldali rézsűje 1:3 hajlású, a bruttó koronaszélesség 4,0m-esre kerül kialakításra. Szükség esetén előtérfeltöltés is épül a vízoldalon kötött anyagból 1:20 -as rézsűvel csatlakoztatva a terepbe. Magasparti szakaszon védvonal megerősítése Magaspart feltöltése LNV + 0,5 m szintre 10 méteres sávban 12300 m3 Az ún. magasparti szakaszon, mely a 2002. évben alacsonynak mutatkozott, szükséges az LNV szint fölé történő feltöltés. Ez az úgynevezett parti sáv kialakítását jelenti, ahol a 10 méteres sávon lehetőség lesz az üzemeltetés során a fenntartási munkák elvégzésére, és a szükség szerinti operatív védekezési munkák ellátására, és ezzel válik egységessé a védvonal magassági, és szerkezeti képe. A feltöltés helyi anyagból, a megbontott töltésből származó anyagból kerül elvégzésre, mely anyag előzőleg bevizsgálásra kerül, beépítéskor pedig gondosan tömörítve, majd füvesítve lesz. Egyéb tervezett munkák A terület jellegéből, a várható altalajviszonyokból következik, hogy a töltések mögött árvíz esetén megjelenhetnek a fakadóvizek. A külterületen árvízmentes időben a Mosoni - Duna irányába lefolyó csapadékvizek és a fakadóvizek összegyűjtésére és a töltésen való átvezetésére az árvízvédelmi töltés mentett oldalán, a kezelősáv külső szélén a részletes tervezés fázisában meghatározandó méretű elvezető árokra lehet szükség. Az összegyűjtött csapadék-, ill. fakadóvíz átvezetéséhez szivattyúzási lehetőséggel kialakított mobil szivattyúállás telepítése lehet célszerű. A belterületi szakaszon a fakadóvizek összegyűjtésének és átvezetésének pontos megoldását (nyílt árok, csapadékvíz csatorna-rendszer, szivattyúállás, zsilipes áteresz, stb.) a részletes tervezés során lehet megállapítani. Természetvédelem Megállapítható, hogy a Likócsi új védvonal építési munkálatai Natura 2000 területet és országos jelentőségű védett természeti területet nem érintenek, valamint azokra jelentős hatást nem gyakorolnak.
4 Hulladékgazdálkodás Létesítés során: az árvízvédelmi töltés építése ill. a meglévő megerősítése során inert, - építési beton, föld, - szilárd és folyékony kommunális, valamint veszélyes hulladékok - fáradt olajjal, üzemanyaggal szennyezett föld; olajos rongy keletkezésével kell számolni, melyeknek gyűjtése és további kezelése megoldott. Az objektum üzemelése során hulladékok keletkezése nem várható. A tevékenység felhagyása során az elbontásból eredően bontási hulladékok képződésével kell számolni, az eredeti állapot visszaállítható. Havária és rendkívüli javító tevékenység esetén - földmunkagépek, szállító járművek meghibásodása esetén- veszélyes hulladékok (olajjal, üzemanyaggal szennyezett föld, felitatóanyag stb.) keletkezhetnek. Levegőtisztaság-védelem Az árvízvédelmi szakasz építése és a töltéserősítés során a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből és munkavégzéséből származó diffúz levegőterhelés, valamint kipufogógáz kibocsátás várható, ami az előzetes számítások szerint légszennyezést nem okoz. Zaj- és rezgésvédelem: A tervezett új védvonal építéséből és a töltéserősítés során jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak. A létesítés hatásterületén belül van védendő létesítmény, illetve terület, ezért a hatóság a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 12. -a alapján felhívja a kivitelező figyelmét, hogy az építkezés során a be kell tartani a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.)KvVm EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében szereplő határértékeket. A hatóság a fenti tényállás alapján megállapította, hogy a tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. A hatóság a R. 4. -a alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 6469-2/2008. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/5129-1/2008. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 410/0358/2009. számú, Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, mint építési hatóság 10890/2009. számú, a Győri Körzeti Földhivatal 10.089/2009. számú szakhatósági állásfoglalásaikban szintén nem jelöltek meg a tárgykörük szerinti jelentős hatást, ami a környezeti hatásvizsgálatot indokolta volna. A Győri Körzeti Földhivatal szakhatósági állásfoglalásában felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a tárgyi munka során termőföldnek minősülő ingatlant is kívánnak igénybe venni, erre vonatkozóan a más célú hasznosítást megelőzően, a termőföld rendeltetésének megváltozása miatt kérni kell a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. előírásainak megfelelően a Győri Körzeti Földhivatal más célú végleges, vagy időleges hasznosításra vonatkozó engedélyét. Az engedély megadása előtt a beruházási munkálatokat megkezdeni nem lehet. A hatóság a R. 3. (3) bekezdése alapján közleményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett.
5 A hatóság a R. 4. (2) bekezdése szerinti tárgyalást követően az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, és a R. 5. (2) bekezdés dc) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A vízjogi engedély megszerzésére vonatkozó előírás a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. (1) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja, a másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a hatóság a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyen alapul, illetékességét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2009. február 25. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes