BESZÁMOLÓ A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ÁGAZATI CIVIL CSELEKVÉSI TERVÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL (2008-2010) EGYSÉGES SZERKEZETBEN A BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK (2009 MÁJUS 1--2010 MÁRCIUS 31) EREDMÉNYEIVEL A beszámolási időszak a Külügyminisztérium két évre vonatkozó civil cselekvési tervének második szakaszát öleli fel. A beszámolási időszak jellemzője az ágazati civil cselekvési terv végrehajtásának első évében lerakott alapokon való folyamatos építkezés. A 2009. májusától 2010. március végéig tartó időszakot a Külügyminisztérium civilés közkapcsolatainak 2008-2009-ben létrejött fundamentumain történő minőségi és mennyiségi értelemben vett továbbfejlődése jellemzi. Ezek a fundamentumok a Külügyminisztérium civil- és közkapcsolatainak fejlesztését szolgáló koncepció, az ezen alapuló cselekvési terv, valamint ennek végrehajtását elősegítő Civil Koordinációs Bizottság működése. Az év negatív következtetéseit, nagyrészt a költségvetési megszorítások következtében nehéz helyzetbe került társadalmi partner szervezetekkel való együttműködési nehézségek, illetve, általában a minisztérium civil támogatási lehetőségeinek szűkülése jelentette. Az év kiemelkedő civil vonatkozásait a nemzetközi fejlesztési együttműködés és az emberi jogi tevékenységhez kapcsolódó KüM-civil együttműködés, a 2011-es magyar EU elnökségre való felkészülés során kialakított civil együttműködés, a Magyar Külügyi Intézettel való közkapcsolati együttműködés, valamint a Visegrádi Együttműködés magyar elnöksége során végrehajtott civil és közkapcsolati programsorozat jelentette. A társadalmi egyeztetés lefolytatásával 2008-ban létrehozott külügyminisztériumi civil koncepció tükrözi mind a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó társadalmi szervezetek, mind a minisztérium szervezeti egységeinek a minisztérium köz- és civil kapcsolati munkájára, kihívásaira, céljaira vonatkozó javaslatait. A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007. (VIII.23.) Korm. határozat végrehajtásaként, a köz- és civilkapcsolati koncepcióra alapozva, 2008 májusában létrejött ágazati civil cselekvési tervben meghatározott prioritások az alábbi irányokat jelölték ki: 1) Aktív civil részvétel biztosítása a Külügyminisztérium tevékenységében kiemelkedő jelentőségű külpolitikai folyamatokban; 2) A civil párbeszéd megvalósítása a véleményezési, döntés-előkészítési folyamatokban, valamint az ehhez szükséges eszközrendszer fejlesztése; 3) A társadalmi szervezetek nemzetközi szerepvállalásának segítése. A Külügyminisztérium civil kapcsolati munkájának kiemelt célja a civil diplomácia kiépítése, amelynek alapfeltétele a külpolitika területén az állami és a civil szereplők közös céljainak megtalálása és annak az eszközrendszernek a kiépítése és működtetése, ami lehetővé teszi a magyar érdekek közös hatékony képviseletét a nemzetközi színtéren. 1
Az alábbiakban vállalásonként, pontról pontra haladva ismertetjük a civil cselekvési terv végrehajtásának eredményeit. A két éven át hatályos civil cselekvési terv végrehajtásának eredményeit bemutató 2010. évben esedékes beszámolót egységes szerkezetbe foglaltuk a 2009. évi beszámolóval. A prioritások mentén kialakított három fejezetet a 2009 óta megvalósult jelentősebb eredmények felsorolása zárja le. I. FEJEZET AKTÍV CIVIL RÉSZVÉTEL BIZTOSÍTÁSA A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TEVÉKENYSÉGÉBEN KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGŰ KÜLPOLITIKAI FOLYAMATOKBAN ÁLTALÁNOS ÉS SZAKMAPOLITIKAI MEGFONTOLÁSOK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL A civil cselekvési terv I./a. pontja: Tematikus, széleskörű tájékoztatást biztosít tartalomszolgáltatóként stratégiai és szakmapolitikai kérdésekben a szakmai főosztályok javaslatai alapján. Határidő: folyamatos A Külügyminisztérium civil kommunikációjának fő célkitűzései a külpolitikai tájékoztatás, a társadalom külpolitikai közgondolkodásának fejlesztése, uniós ismereteinek növelése. A civil kommunikációt kétirányú folyamatnak tekintjük. A kommunikáció nem csupán a tájékoztatásból áll, hanem a civil vélemények befogadásából is. A feladat végrehajtását a Külügyminisztérium legfőképpen a média, a honlap, az elektronikus hírlevél, a kommunikációs pályázatok, az állandó tájékoztató szolgálatok üzemeltetése, a személyes kapcsolattartás, a levelezés, rendezvények szervezése és azokon való aktív részvétel révén teljesítette. Az általános lakossági tájékoztatási munka mellett, a civil szervezetek tájékoztatása érdekében rendszeresen kibocsátásra került a KüM civil on-line hírlevele. Ugyanígy, a civil tájékoztatást szolgálják az egyes fejezeti kezelésű támogatási keretek terhére évente kiírásra kerülő civil kommunikációs pályázatok (2009-ben 43,1 millió Ft értékben: Külpolitikai közgondolkodás fejlesztése, EU projektek és programok, NATO- biztonságpolitikai kommunikációs pályázatok, stb.). A minisztérium a honlapján is rendszeres tájékoztatást ad. A civil tájékoztatás szempontjából, a főoldal mellett külön kiemelendők a Közkapcsolatok, az EU Tájékoztató Szolgálat, illetve a Konzuli tájékoztatás. Utóbbi eszközrendszerének bővítése keretében az 1095/2009.(VI.16.) sz. Korm. határozat 5/d. pontja alapján - 2009. október 1-től megkezdte működését a Konzuli Tájékoztatási Iroda A civilekkel való kapcsolattartás segít abban is, hogy a társadalomból érkező szakmai véleményeket becsatornázzuk a minisztérium tevékenységébe, a civil szervezeteket bevonjuk a döntés-előkészítő munkába. A civil vélemények fogadására a személyes kapcsolattartás, a rendezvények, valamint a civil kapcsolattartás érdekében működtetett Közkapcsolati Iroda kezelésében lévő közkapcsolati levelezőrendszer, a Konzuli Főosztály kezelésében lévő Konzuli Ügyfélszolgálati levelezőrendszer, továbbá a hagyományos levelezés szolgál. A minisztérium tájékoztatási tevékenységének további formáit az I/b., c., d. és f. pontokban ismertetjük. 2
Dr Balázs Péter külügyminiszter a kétoldalú tájékoztatás jegyében 2010 januárjában találkozott a Külügyminisztérium tevékenységéhez kapcsolódó civil szervezetekkel. A Külügyminisztérium a kiemelkedő jelentőségű külpolitikai folyamatokban történő civil részvétel előmozdítása érdekében, a résztvevők számára dr. Balázs Péter külügyminiszter külpolitikai tájékoztatását követően lehetővé tette a minisztérium civil kapcsolatokban leginkább érintett főosztályainak vezetőivel való találkozást, annak érdekében, hogy szakmai munkájuk során a minisztériummal való együttműködésük, személyes kapcsolataik erősödjenek. A külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterének biztosítását szolgáló Magyar Külügyi Intézet (MKI) és a KüM között kötött együttműködési megállapodás alapján az MKI aktívan hozzájárult a minisztérium közkapcsolati tevékenységéhez. A beszámolási időszakban egy-két heti rendszerességgel szervezett ismeretterjesztő előadásokat, fórumokat, amely a KüM illetékes vezetőit is megszólaltató - szakmai rendezvények nyitottak voltak a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó civil szervezetek számára. A civil cselekvési terv I./b. pontja: Bevonja a civil szervezeteket az új külkapcsolati stratégia végrehajtásába, konzultál velük a stratégia időszakos felülvizsgálata kapcsán felmerülő kérdésekben Határidő: folyamatos A feladat a beszámolási időszakot megelőzően teljesült. A külkapcsolati stratégia megalkotásának folyamatába beépült a társadalom szereplőinek véleménye. Későbbiekben, amennyiben sor kerül a stratégia felülvizsgálatára, a Külügyminisztérium folytatja a társadalmi egyeztetés gyakorlatát. A külkapcsolati stratégia megalkotásának folyamatába beépültek a kutatók és a gyakorló szakemberek, valamint a Külügyminisztérium tevékenységéhez kapcsolódó partner civil szervezetek ismeretei és meglátásai. Az ország teljes nyilvánossága bevonásával a Külügyminisztérium vitát folytatott a Figyelő és a Heti Válasz című hetilapokban az internetes honlapján is közzétett tervezetről. A minisztérium szakértői regionális gazdasági, tudományos, egyetemi és civil programok keretében vettek részt annak vitájában. Az egyeztetés eredményeként a kormány által 2008. februárjában elfogadott végleges dokumentum tükrözi a társadalom véleményét. A későbbiekben, amennyiben sor kerül a stratégia felülvizsgálatára, a Külügyminisztérium folytatja a társadalmi egyeztetés gyakorlatát, és együttműködik a civil szervezetekkel, valamint a szakmai műhelyekkel a konzultációs folyamatban. A civil cselekvési terv I./c. pontja: Bekapcsolja a civil szervezeteket a lakosságnak szóló uniós információk eljuttatásába, az információk terítésébe és a Beszélgessünk Európáról program megvalósításába, különös tekintettel a 2011-es első félévi magyar EUelnökségre. Határidő: folyamatos A Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre! - A trió elnökség prioritásai 3
címmel rendezett országos civil konferencián több mint 750 társadalmi szervezet képviseltette magát. A rendezvény a 2008 nyarán civil kezdeményezésre induló, a 2011-es magyar EU-elnökségben való közös civil kormányzati részvételre vonatkozó, tematikus munkacsoportokban folyó együttműködési folyamat része volt. A 2011 első félévi magyar EU elnökség a civil társadalommal való együttműködés szempontjából is különleges kihívás és lehetőség az ország számára. Az EUelnökség alkalmat nyújt arra, hogy az Európai Unió a magyar polgárok érdeklődésének középpontjába kerüljön, és arra is, hogy közelebb kerüljenek a hétköznapi életüktől gyakran távolinak tűnő intézményhez. A magyar EU elnökségi felkészülést a Külügyminisztérium nyitott, párbeszédre épülő folyamatként kezeli. A nyitottság, a párbeszéd nem formalitás, hanem konkrét intézkedések, fórumok, konzultációk sorát jelenti, amely csak a civil szektorral közösen alakítható ki. Ennek jegyében került sor a Külügyminisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az EU2011 Civil Munkabizottságot alkotó civil szervezetek valamint az Országgyűlés Civil Irodája által közösen Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre! - A trió elnökség prioritásai címmel országos civil konferenciára, amelyet Balázs Péter külügyminiszter nyitott meg. A konferencia a civil kezdeményezésre induló együttműködési folyamat részeként, a 2008 decemberében megrendezett a Partnerségben a civilekkel Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre konferencia folytatása volt. A 2011-es magyar EU-elnökségben való közös civil kormányzati részvételre vonatkozó konzultáció tematikus munkacsoportokban folyik, amelyekhez a Külügyminisztérium és a szaktárcák szakértői segítséget, részvételt biztosítanak. A Külügyminisztérium az elnökség végéig terjedő időszakban évente minimum két alkalommal ad tájékoztatást a civil szervezetek képviselőinek az elnökségi felkészülés állásáról, valamint a civil szervezetek által közösen meghatározott tematikus munkacsoportokban áttekinti az adott munkacsoport tematikájához kapcsolódó civil javaslatokat és kezdeményezéseket. A magyar elnökségi félév fontos szempontja, hogy javítsuk az Európai Unió hazai megítélését, bővüljenek a közvélemény unióval, tagsággal kapcsolatos ismeretei. A civil szféra fontos szerepet játszhat az európai értékek közvetítésében a lakosság felé. A KüM támogatja, hogy a civil rendezvények üzenete illeszkedjen az európai célokhoz, értékekhez, az európai kulturális sokszínűséghez, hagyományokhoz, az európai örökséghez, az európai és a világörökség kölcsönhatásához, az európai napirendhez, a trió és a magyar EU-elnökségi programhoz. Európának és Magyarországnak közös értékei vannak. Támogatja továbbá, hogy a programok azt érzékeltessék, hogy a magyar kultúra egyrészt csak az európai kultúra részeként, azzal kölcsönhatásban értelmezhető, másrészt az európai kultúra számára olyan hozzáadott értéket, sajátos színt jelent, ami nélkül az nem lehet teljes. Az elnökség jó alkalom arra, hogy kormányzati civil együttműködéssel megmutassuk a csak ránk jellemző értékeket, a hungarikumokat is. A civil cselekvési terv I./d. pontja: Útjára indítja a Budapest Human Rights Forum elnevezésű emberi jogi nemzetközi konferenciasorozatot magyar és nemzetközi társadalmi szervezetek részvételével 4
2009. júniusában megrendezésre került a Második Budapesti Emberi Jogi Fórum. A Külügyminisztérium egy évente megrendezésre kerülő konferencia-sorozat második állomásaként a beszámolási időszakban is megrendezte a Budapest Human Rights Forum című emberi jogi nemzetközi konferenciát magyar és nemzetközi társadalmi szervezetek részvételével. 2009. júniusában került sor a Második Budapesti Emberi Jogi Fórumra. A rendezvény napirendjén négy panelvita szerepelt a következő kérdésekről: a népirtás megelőzése; az Európai Unió Keleti Szomszédságpolitikájának emberi jogi aspektusai; a mozgásszabadság és migráció; valamint a választási megfigyelések. A civil cselekvési terv I./e. és f. pontjai: Megvizsgálja a minisztérium szakembereiből álló Előadói hálózat létrejöttének és működtetésének feltételeit a civil szféra külügyi tájékoztatási igényeinek kielégítése céljából. Határidő: 2009. június 30. Konzultációkat, CD Café és egyéb rendezvényeket szervez, működteti a tájékoztatás fórumait, és részt vesz fesztiválokon, és egyéb rendezvényeken. Határidő: folyamatos Az e. és f. pont tekintetében a Külügyminisztérium - szakfőosztályai és külképviseleti hálózata által - az elmúlt évben számos tájékoztató rendezvényt szervezett. Szakmai főosztályaink és diplomatáink konferenciákon, rendezvényeken vettek részt előadóként, adtak tájékoztatást vagy biztosítottak konzultációt. A civil kommunikáció egyik fontos eszköze a szakmai konferenciák, tanácskozások rendezése, illetve szintén a kommunikációt szolgálják azok a nagyszabású rendezvények, amelyek közvetlen kapcsolatokra, játékra, a fiatalokkal való kapcsolatépítésre adnak lehetőséget, így pl. a Sziget fesztiválon önálló sátorral, gazdag játékkal történő rendszeres részvétel, stb. A Külügyminisztérium szakemberei által alkotott előadói hálózat kialakítása érdekében tervezett kommunikációs képzés, külön erkölcsi megbecsülés a költségvetési és jogszabályi adottságok miatt, a tervek ellenére nem jöhetett létre, de a minisztérium szakemberei számos előadást tartottak a beszámolási időszakban, amelyek példálózó felsorolása a melléklet listában található. (lásd: I. fejezet Mellékletét) A külképviseletek az adott ország civil szervezeteivel beleértve a helyi magyar szervezeteket, humanitárius, kulturális, oktatási és egyéb tevékenységet végző szervezeteket rendszeres kapcsolatot tartanak fent, közös rendezvények, találkozók szervezése, valamint tájékoztatók, előadások megtartása révén, illetve segítik a magyar civil szervezetek nemzetközi civil szervezetekkel való kapcsolatfelvételét. Erre vonatkozóan folyamatosan frissített részletes információk találhatóak a Külügyminisztérium honlapján (lásd: http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/kulugyminiszterium/kozkapcsolatok/). Részben szintén a civil kommunikáció céljait szolgálja a Külügyminisztérium és a Magyar Külügyi Intézett között létrejött együttműködési megállapodás is. 5
Az I. fejezetben (Civil részvétel biztosítása) vállaltak végrehajtására vonatkozó jó példák (2009-2010) listáját lásd: I. sz. Melléklet) II. FEJEZET A CIVIL PÁRBESZÉD MEGVALÓSÍTÁSA A VÉLEMÉNYEZÉSI, DÖNTÉS- ELŐKÉSZÍTÉSI FOLYAMATOKBAN, VALAMINT AZ EHHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER FEJLESZTÉSE. A civil cselekvési terv II./a pontja: Megteremti a külpolitika szakágazatai szerinti strukturált ágazati párbeszéd feltételeit és eszközrendszerét. Biztosítja annak eljárási, szervezeti és technikai feltételeit, hogy a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó civil szervezetek a tárcaszintű döntés előkészítés folyamatában, valamint a minisztériumi jogalkotás folyamatában formalizált keretek között működhessenek, megalkotja a civil párbeszéd strukturált rendszerét és eljárásjogi szabályait. Határidő: 2009. március 31. A minisztérium és a tevékenységéhez kapcsolódó civil szervezetek formalizált keretek között történő együttműködése terén a tárca tevékenységének több területén előrelépés történt. A NEFE Társadalmi Tanácsadó Testület, a 2011-es magyar EU elnökségre való felkészülés, valamint az ENSZ Általános Felülvizsgálati Eljárása keretében 2011-ben esedékes magyar emberi jogi jelentés elkészítése területein biztosított, a szakfőosztályok munkájában való közvetlenebb, illetve a véleményezésben való hatékonyabb civil részvétel, a civil szervezetek előre kiszámítható módon bekapcsolódhatnak a minisztérium egyes főosztályainak döntés előkészítő munkájába. Mindazonáltal ezen a területen szükség van a továbblépésre, elsősorban a stratégiák kialakításakor, nagyobb ívű politikák, hosszabb távú döntések elfogadásakor. A szakfőosztályok munkájában való közvetlenebb, illetve a véleményezésben való hatékonyabb civil részvétel lehetőségének megteremtése a különböző hatáskörű és eltérő tevékenységű szakfőosztályok tekintetében, csak az un. mozaik elv érvényesítésével lehetséges. Ennek értelmében, minden szakfőosztály maga határoz a saját civil kapcsolati tevékenységéről, maga azonosítja a tevékenységéhez kapcsolódó civil szervezeti kört és velük együttesen, maga határozza meg azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adott terület célkitűzéseihez és karakteréhez igazodva biztosítják az indokolt, aktív, döntés előtti civil véleménynyilvánítási, illetve visszacsatolási módszereket. A Külügyminisztériumban a döntés előkészítési folyamatokba való civil bekapcsolódásra tekintettel a tárca sajátos hatáskörére, illetve a civilekkel közös döntés előkészítés klasszikus területének mondható jogalkotás ritka előfordulására elsősorban a stratégiák kialakításakor, nagyobb ívű politikák, hosszabb távú döntések elfogadásakor látunk lehetőséget. 1. A nemzetközi fejlesztési együttműködés olyan, a magyar külkapcsolatokon belüli viszonylag új szakdiplomáciai ágazat, amely a public diplomacy-val szorosan összefüggő tevékenységnek tekinthető, mivel a partnerekkel egyeztetett módon kitűzött fejlesztési célok megvalósításában a hazai (mint donor-ország) és a 6
támogatást befogadó partnerek civil szervezetei markánsan részt vesznek. Az Uniós és OECD tagállami kötelezettségünkből fakadó nemzetközi fejlesztési együttműködés a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottság (NEFE KB) politikai iránymutatása és hazai koordinációja alapján, a Társadalmi Tanácsadó Testület (TTT) közreműködésével és támogatásával, bejáratott strukturális háttérrel működik. NEFE TTT a politikai, társadalmi és szakmai szervezetek, a közélet képviselői és a Külügyminisztérium illetékes vezetője részvételével alakult önkéntes, társadalmi testület, melynek célja a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység eredményességének emelése és társadalmi elfogadottságának erősítése. Összekötő szerepet tölt be a Kormány NEFE tevékenysége, valamint a gazdasági élet szereplői, a nem kormányzati szervek és a közvélemény között. A NEFE végrehajtás tehát nagymértékben támaszkodik a civil társadalom képviselőire, ennek feltétele a strukturált párbeszéd és a szerződéses kapcsolatokon alapuló együttműködés. A végrehajtáson túlmenően a rendszeres szakmai egyeztetés, véleménycsere, konzultáció jellemzi a működő gyakorlatot. A partnerek is igénylik ezt a tevékenységet, miközben hozzájárulásaikat a döntés-előkészítés fázisában a minisztérium messzemenően felhasználja. A Külügyminisztérium éves NEFE beszámolóját, álláspontja kialakítását egyezteti képviselőikkel. Meghívást kapnak a minisztérium rendezvényeire, a minisztérium elősegíti részvételüket nemzetközi eseményeken (ld. European Development Days Stockholm). Segíti a civil szervezetek részvételét az európai uniós pályázatokon a feltételként szabott önerő megpályázhatóságának biztosításával. A magyar NEFE politika alakításában stratégiai jelentőségű a magyar NEFE működését és ezen belül a civil társadalommal folytatott kapcsolattartást is szabályozni hivatott törvény szakmai vitája továbbra sem zárult le, a kérdést napirenden tartjuk. 2. A 2011 első félévi magyar EU elnökséget a Külügyminisztérium a civil társadalommal való együttműködés szempontjából is - különleges lehetőségnek tartja. A nyitott, párbeszédre épülő folyamat egyik legfőbb eredménye, hogy a 2011- es magyar EU-elnökségben való közös civil kormányzati részvételre vonatkozó konzultáció tematikus munkacsoportokban folyik, amelyekhez a Külügyminisztérium és a szaktárcák szakértői segítséget, részvételt biztosítanak. A Külügyminisztérium az elnökség végéig terjedő időszakban évente minimum két alkalommal ad tájékoztatást a civil szervezetek képviselőinek az elnökségi felkészülés állásáról, valamint a civil szervezetek által közösen meghatározott tematikus munkacsoportokban kész áttekintetni az adott munkacsoport tematikájához kapcsolódó civil javaslatokat és kezdeményezéseket. (bővebben lásd: a Beszámoló I/c. pontját) 3. A Külügyminisztérium az ENSZ Általános Felülvizsgálati Eljárása keretében 2011- ben esedékes magyar emberi jogi jelentés elkészítésében a strukturált párbeszéd megvalósításaként - megkezdte a jelentés elkészítésének és megtárgyalásának koordinálását (az emberi jogok magyarországi védelmének rendszerében levő hiátusok, hiányosságok korrigálása jogalkotás). 2009. december 9-én - az emberi jogok napjához kapcsolódva - emberi jogi konferenciát rendezett, mintegy száz, érintett kormányzati és nem-kormányzati szakértő részvételével, amelynek célja a jelenlegi magyar emberi jogi helyzet feltérképezése, a problémák számba vétele, a továbblépési lehetőségek, megoldási javaslatok megfogalmazása, valamint a 7
témafelelősök kijelölése volt. Az ENSZ 2006-ban elfogadott új emberi jogi mechanizmusa, az Általános Felülvizsgálati Eljárás keretében zajló felülvizsgálatok célja az államok emberi jogi tevékenységének áttekintése és értékelése, az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása az adott országban, továbbá az eredményes gyakorlatok megosztása, illetve a technikai segítségnyújtás. A konferencia az ún. Open Space módszerrel zajlott, amelynek során a résztvevők maguk alakíthatták ki a programot. A párhuzamosan dolgozó munkacsoportok mindegyikében 4-5 kérdéskör megvitatása zajlott párhuzamosan, amely lehetővé tette az álláspontok feltérképezését, a stratégiai témakörök, a prioritások, a további lépések meghatározását, és ily módon minden információ eljutott a feladat megvalósításában résztvevő valamennyi felelőshöz. Ezt követően 2010. február 23- án sor került az első tematikus szakértői konferencia megrendezésére a polgári és politikai jogok témakörén belül a magyarországi börtönviszonyok, a vélemény- és szólásszabadság, valamint a gyülekezési jog tárgyában. A következő hasonló jellegű tematikus szakértői konzultációra a tervek szerint - a gyermekek jogaival kapcsolatban kerül sor 2010. tavasza folyamán. Létrehozza és működteti a tárca civil koordinációs bizottságát, amely a főosztályok civil ügyekkel foglalkozó szakembereit fogja össze. Határidő: 2008. szeptember 30. 11/2008. (HÉ 53.) KüM utasítással létrehozott Külügyminisztérium Civil Koordinációs Bizottsága a miniszter elnökletével működik. A Bizottságnak minden olyan szakfőosztály vezetője a tagja, amely civil kapcsolati munkát folytat. A Bizottság célja a szervezeti egységek magas szintű képviselete, ajánlások megfogalmazása a Civil Cselekvési Terv prioritásai nyomán. Életre hívása megteremtette annak lehetőségét, hogy a civil kapcsolati munkában érintett szervezetei egységek vezetői minisztériumi szinten koordináltan építhessék saját civil szervezeti kapcsolataikat, saját eljárási módszereiket, konzultációs mechanizmusaikat. A Bizottság tevékenysége folytán a minisztérium civil kapcsolati munkája szakmaibbá, láthatóvá, minisztériumi szinten kommunikálhatóvá válik. A Bizottság 2009. márciusi első ülésén elfogadott ajánlása értelmében a véleményezési, döntés-előkészítési folyamatokban a civil párbeszéd megvalósítása érdekében minden szakfőosztály feladatokat vállal a saját területén. Az elfogadott ajánlás értelmében a szakfőosztályok beszámolási időszakra tett vállalásai lehetővé tették a minisztérium és a civil társadalom közötti szakmai párbeszéd fejlődését, bizonyos esetekben eljárási, szervezeti és technikai szabályainak megállapítását. Mindezek elősegítik, hogy a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó civil szervezetek a tárcaszintű döntés előkészítés folyamatában, valamint a minisztériumi jogalkotás folyamatában formalizált keretek között működhessenek, illetve, hogy létrejöhessenek a minisztérium civil szervezetekkel folytatott párbeszédének eljárásjogi szabályai. A minisztériumban a strukturált párbeszéd megvalósulásának támogatása céljából kidolgozásra került segédanyag támogatta a szervezeti egységeket abban, hogy összesítsék a strukturált párbeszéd célkitűzéseivel kapcsolatban a beszámolási időszakra vállalt, illetve a hosszabb távon tervezett tevékenységeiket. 8
A civil cselekvési terv II./b. pontja: A gyors és tömeges információ-áramlás, valamint interakció érdekében fejleszti az elektronikus információáramlást. Ennek keretében Együttműködik a kormányzati civil információs portál üzemeltetésében Határidő: A kormányzati civil információs portál létrejöttét követően (várhatóan 2008. április 30) folyamatos A KüM központi honlapján növeli a civil szervezeteknek szóló információkat Határidő: folyamatos Általános tájékoztatót készít a diplomácia alapfogalmairól, a külpolitikai intézményrendszer működéséről, amit a KüM honlapján - közzétesz. Határidő: 2009. március 31 A minisztérium honlapja a civil kapcsolatokra vonatkozó megjelentetett információk tekintetében a beszámolási időszakban mind tartalmilag, mind formailag továbbfejlődött. A központi honlapon új civil vonatkozású menüpontok kerültek kialakításra: pl. a külképviseletek fogadó államokra vonatkozó összesített civil kapcsolati listája. A honlapon folyamatosan közlésre kerülnek a külképviseletek civil vonatkozású hírei (http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/kulugyminiszterium/kozkapcsolatok/hí rek/). A diplomácia alapfogalmairól, a külpolitikai intézményrendszer működéséről szóló általános tájékoztató a beszámolási időszakban nem készült el. Civil hírlevelet ad ki Határidő: folyamatos, minimum negyedévi megjelenés A rendszeresen megjelenő civil hírlevél több ezer címre eljuttatja a Külügyminisztérium tevékenységének civil vonatkozásait, a külképviseletek civil híreit. A Külügyminisztérium civil on-line hírlevele összegezi mindazokat az információkat, amelyek a Külügyminisztériummal kapcsolatban álló civil szervezetek számára értékesek, illetve amelyek elősegítik a kapcsolattartást, a közös fellépést, illetve a civil szervezetek egymás közötti kapcsolat építését. A hírlevél folyamatos tartalmi fejlesztés alatt áll, elsősorban a külképviseletek és a központ egyre bővülő civil tevékenysége következtében. A hírlevelet több mint 3500 címre juttatjuk el, egyre bővülő terjesztéssel, köztük nem csak civil szervezetek, hanem minden hazai önkormányzat részére is. A hírlevélre bárki feljelentkezhet, és a honlapon is elérhetővé tesszük annak tartalmát. A civil hírlevél a minisztérium civil kommunikációjának egyik leghatékonyabb eszköze. A tartalmi fejlődést mutatja, hogy az általános, elsősorban kommunikációs jellegű tartalom folyamatosan bővül az érdemi civil partnerkereséssel, illetve nemzetközi együttműködéssel. Fejleszti a Külügyminisztérium civil adatbázisát Határidő: folyamatos 9
Működteti a Közkapcsolati levelezőrendszert, amely alkalmas a beérkező érdemi, szakmai javaslatok fogadására és kezelésére. Határidő: folyamatos A Külügyminisztérium partneri adatbázisa folyamatosan bővül. A beszámolási időszakban, új elemként, a magyar civil szervezetek nemzetközi kapcsolatfelvételének elősegítése érdekében a minisztérium honlapján, kialakításra került a külképviseletek által összeállított nemzetközi civil adatbázis. A Külügyminisztérium civil adatbázisa nyitott, bármely civil szervezet bejelentkezhet. Az adatbázis továbbá hozzáférhető a honlapunkon, ahol a szervezetek tevékenységük szerint kereshetőek (http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/kulugyminiszterium/kozkapcsolatok/ci vil+szervezetek/). Az adatbázis az adatok elérhetőségével megkönnyíti a szakmai főosztályok civil kapcsolati munkáját, valamint az abban szereplő civil szervezetek kapcsolatépítését. Természetesen a KüM szakmai munkája nem korlátozódik az adatbázisban szereplő partner szervezetekkel való kapcsolattartásra, mivel szakmai főosztályainak és külképviseleti hálózatának civil kapcsolati hálója nagyságrendileg nagyobb partneri kört képvisel. Mégis, az adatbázis által meghatározott partneri kör olyan értelemben előnyt élvez a többi civil szervezethez képest, hogy adataik rendelkezésre bocsátásával garantált lett, hogy minden releváns információhoz hozzájutnak a hírlevél, a meghívók továbbítása által. Az ennek a körnek szervezett rendezvényeken kialakított személyi kapcsolatok közvetlenebb és hatékonyabb információáramlást, és együttműködést biztosítanak. A civil vélemények fogadására többek között a Közkapcsolati Iroda kezelésében lévő közkapcsolati levelezőrendszer, továbbá a hagyományos levelezés szolgál. A Külügyminisztériumba érkező minden megkeresés a legmagasabb szakmai szinten kerül megválaszolásra, az érdemi szakmai javaslatok továbbításra kerülnek a szakmai szervezeti egységekhez. Szintén a lehető legmagasabb szinten gyakorlatilag minden, személyes meghallgatásra irányuló civil megkeresésre, konzultációs igény kielégítésére sor kerül. A civil cselekvési terv II./c. pontja: Civil szervezetek és alapítványok tevékenységének támogatása Megvizsgálja a tárca különböző szervezetei egységei által működtetett fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatások összehangolásának lehetőségeit, tárcaszintű szabályozását. Határidő: 2009. április A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatások összehangolását a pályáztatási- és a pályázatok elbírálási mechanizmusai, illetve azok évenkénti aktualizálása biztosítják. A Külügyminisztérium 2008-ban összesen 830 millió forintot, 2009-ben összesen 360 M. Ft fordított civil támogatásra. A támogatás módja a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló, évente módosított miniszteri rendelet alapján történik. A pályáztatási eljárások egyszerűsítésére és a vonatkozó jogszabályok keretei között civil baráttá tételére 10
jó alkalom a jogszabály évente megismétlődő aktualizálása, amelynek során a KüM a szakfőosztályok javaslatainak figyelembevételével minden évben felülvizsgálja az alkalmazott szabályokat. A 2008-ben létrehozott önálló szervezeti egység, a Pályáztatási Osztály tevékenysége, valamint a pályázatokat elbíráló munkabizottság működése biztosítja a minisztérium pályáztatási gyakorlatának jogszerűségét, valamint a támogatási elvek egységesítését. A Külügyminisztérium, a költségvetési- és a jogi lehetőségek függvényében, biztosítja a civil szervezetek nemzetközi tevékenységének támogatását, illetve a nemzetközi együttműködést. Ugyanakkor, mind a nagykövetségek civil kapcsolati munkájának, mint a támogatási tevékenységnek határt szabnak a mindenkori költségvetési- és kapacitásbeli lehetőségek. A Külügyminisztérium 2009-ben a civil szervezetek számára összesen 360 M. Ft. támogatást nyújtott, az alábbi megoszlásban: Nemzetközi szervezeteket kutató és népszerűsítő NGO (ENSZ Társaság) 3M Ft., Külügyi kommunikáció 23,1M Ft, NATO kommunikáció 5 MFt., Az atlanti gondolatot támogató civil szervezetek támogatása 7M Ft., Kelet-és DK-európai kormányzati stratégia, határon túli magyar kapcsolatok 5M Ft., Külföldi magyar emlékek megőrzése 5M Ft., Finn-magyar ifjúsági csereprogramok 13M Ft., EU projektek és programok 15M Ft., Alapítványok támogatása (Demokrácia Központ Közalapítvány) 110M Ft., Afganisztáni PRT 93M Ft., Humanitárius segélyezés 42 M Ft., NEFE 44,6 M külföldi szervezeteknek mikroprojektek végrehajtása céljából, illetve 23,5 M. Ft. hazai civil szervezeteknek, elsősorban uniós pályázatok önrészének támogatására. Tekintettel a pénzügyi korlátokra, a civil szervezetek nemzetközi szerepvállalását a minisztériumon kívüli, egyéb nemzetközi pályázati lehetőségekről történő civil tájékoztatással is támogatjuk. A Külügyminisztérium annak érdekében, hogy a tevékenységéhez kapcsolódó társadalmi szervezetek minél szélesebb körben értesüljenek a számukra nyitva álló pályázati lehetőségekről (V4 Alap, NCA) 2009 tavaszán tájékoztató fórumokat rendezett. A V 4 együttműködés és a nemzetközi Visegrádi Alap pályázati lehetőségei, valamint a Nemzeti Civil Alap Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által meghirdetett pályázati lehetőségek bemutatása civil szervezeteket és önkormányzatokat képviselő több száz fő részvételével zajlott. A II. fejezetben (Strukturált párbeszéd) vállaltak végrehajtására vonatkozó jó példák (2009-2010) listáját lásd: 2. sz. Melléklet) III. FEJEZET A TÁRSADALMI SZERVEZETEK NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁSÁNAK SEGÍTÉSE A civil cselekvési terv III./a. és c. pontjai: 11
A külképviseleti hálózat működtetésével hozzájárul a civil szervezetek nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztéséhez. Ennek keretében a külképviseletek szélesítik saját nem-kormányzati szervezetekkel való kapcsolatrendszerüket; feltárják a civil társadalom működésének fő területeit; kapcsolati listát hoznak létre; ápolják a civil kapcsolataikat; megkeresésre a Közkapcsolati Iroda közvetítésével a nemzetközi kapcsolatokat kereső civil szervezeteknek információkat szolgálatnak a fogadó ország civil szervezeteiről; civil rendezvényeket szerveznek. Határidő: folyamatos A Külügyminisztérium a beszámolási időszakban a társadalmi szervezetek nemzetközi szerepvállalásának segítése érdekében tájékoztatási, együttműködési, és támogatási tevékenységet folytatott. A Külügyminisztérium civil kapcsolati munkájának elsődleges célja Magyarország hatékony nemzetközi érdekérvényesítése. A Külügyminisztérium civil társadalommal kapcsolatos legnagyobb kihívása a modern diplomácia egyik legfontosabb jellemzőjének, az ún. public diplomacy feltételeinek és gyakorlatának megteremtése. A nemzetközi színtér többszereplős: a hagyományos tagok, az államok, nemzetek mellett számos újabb szereplő vesz részt intenzíven a nemzetközi kapcsolatok építésében ilyenek a gazdasági szereplők és a nemzetközi szervezetek mellett a civil szervezetek is. A civil szervezetek nemzetközi kapcsolatrendszere fejlesztésének egyik fő eszköze a külképviseleti hálózat ez irányú tevékenysége. A hagyományos külképviseleti feladatok elsősorban a kulturális, tudományos, oktatási jellegű tevékenységek révén kapcsolódnak, illetve épülnek civil szervezetekkel való együttműködésre. Ugyanígy általánosnak mondható a külképviseletek civil tevékenységében a helyi magyarság szervezeteivel való együttműködés, azok munkájában való részvétel. Ezen túlmenően azonban a külképviseletek szakmai munkája ideértve a civil kapcsolatainak módját és jellegét nem általánosítható. Fő formái a kapcsolatépítés, a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatfelvétel elősegítése, a nagykövetségek által kezdeményezett civil együttműködések: közös gondolkodás, uniós pályázatokban való részvétel elősegítése, a fogadó országok meghatározó- és ernyő szervezeteivel való kapcsolatépítés, közös évfordulós megemlékezések, partnerkapcsolatok szervezése, a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködési projektek. A külképviseletek civil tevékenységéről szóló rendszeres tájékoztatás elérhető a minisztérium honlapján. (http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/kulugyminiszterium/kozkapcsolatok/hí rek/) A külképviseletek feltérképezett civil kapcsolatrendszerének folyamatosan bővülő listája elérhető a KüM honlapján. 12
(http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/kulugyminiszterium/kozkapcsolatok/ku lkepv_civil_kapcs_lista.htm) A nemzetközi társadalmi szerepvállalás másik fontos eszköze a pályázati úton nyújtott támogatás. (lásd: II./c.pont) a) Határokon átnyúló, ill. regionális civil kezdeményezések szakértői támogatása céljából a Külügyminisztérium ösztönzi, valamint bel- és külföldön egyaránt segíti nemzetközi civil partnerségi koordinátorok (koordinátori hálózat) működését. A civil partnerségi koordinátori hálózat tagjai olyan tekintélyes, nemzetközi, illetve diplomáciai tapasztalatokkal rendelkező személyek (pld. visszavonult nagykövetek) lehetnek, akik vállalják, hogy a magyar civil társadalom nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése céljából folytatott tevékenységüket a minisztériummal együttműködésben végzik. A Külügyminisztérium kidolgozza a nemzetközi civil partnerségi hálózat akkreditációs szabályait, illetve szakmai együttműködést biztosít számára. Határidő: 2009. december 31. A Külügyminisztérium, a költségvetési- és a jogi lehetőségek függvényében, a Demokrácia-előirányzatából finanszírozott projektek végrehajtása során továbbra is biztosítja a civil szervezetekkel való együttműködést. Határidő: Folyamatos A nemzetközi civil partnerségi koordinátori hálózattal kapcsolatosan a KüM a public diplomacy gyakorlatának fejlesztése érdekében megvizsgálta annak lehetőségét, civil területen aktív, volt nagykövetek és más arra alkalmas diplomaták miniszteri megbízást kapjanak arra, hogy a minisztérium egyes kiemelt feladatai, stratégiái mentén, Nemzetközi Civil Koordinátorként társadalmi munkában nyújtsanak segítséget egy-egy szakpolitikai terület nemzetközi civil kapcsolatainak fejlesztéséhez. A felmérés eredményeként megállapítást nyert, hogy a kérdés felvetésének időszerűsége és szükségessége nem vitatható. A magyar külpolitikai céloknak a hagyományos diplomácia eszközrendszerén túli előmozdítása, a hazai civil szervezetek bevonása érdekeink érvényesítésébe időszerű feladat. Ugyanakkor jelentős eltérést jelentene a KüM által eddig alkalmazott struktúrától (a Központ és a külképviseletek civil kapcsolati feladatainak jelenlegi megoszlásától) valamint az eddig alkalmazott gyakorlattól, amely minden civil kapcsolati tevékenységét a civil társadalom felé való teljes nyitottsággal hajtott végre, különbséget csak pályázatok útján létrehozott kritérium rendszerek alapján tett. A Nemzetközi Civil Koordinátori kinevezések elvi kritériumrendszerét azok gyakorlati életbeléptetését megelőzően ki kell dolgozni. A nemzetközi civil partnerségi hálózat költségvonzata a jelen gazdasági helyzetben szintén problémát jelent. A III. fejezetben vállaltak (Civil szervezetek nemzetközi tevékenységének támogatása) végrehajtására vonatkozó jó példák (2009-2010) listáját lásd: III. sz. Melléklet) Budapest, 2010. március 30. 13
Jó példák az I. fejezetben (Civil részvétel biztosítása) vállaltak végrehajtására (2009-2010) Az EU bővítése, szomszédságpolitika, Nyugat-Balkán Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU elnökségre (Országos civil konferencia a Parlamentben, Budapest, 2010. január 22.); Magyarország EU- Elnöksége és a Keleti Partnerség A magyar EU Elnökség 2011: kihívások és lehetőségek (EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány, Nyíregyháza, 2010. március; 2009. november 23.: a 2011-es magyar elnökség civil munkacsoportjának konferenciája - Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatójának előadása; MTA Politikatudományi Intézete által, havi rendszerességgel szervezett 2011-es magyar EUelnökség szakpolitikai stratégiái konferenciasorozaton való részvétel; 2009. november 13. MTA szervezésében a 2011-es konferenciasorozat keretében a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének alkalma; 2010. január6.: Tájékoztatás a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány részére a 2011-es EU elnökségéről, és az ESDP-t érintő változásokról. Nyugat-Balkán konferencia key note speaker (Manfred Wörner Alapítvány, Budapest, 2009. november 20.); Magyar-ukrán Nemzetközi Konferencia (2009. szeptember) Kiút Térségfejlesztési Egyesület; A 2008. évi 4. Tiszteletbeli Konzuli Konferencia emlékkiadványának megjelentetése és széleskörű terjesztése (2009 tavasza); 2009. október 8. Round table on reducing non tariff barriers to trade in the CEFTA parties, szervező: OECD és KÜM; Kerekasztal beszélgetés az EU-izraeli kapcsolatokról a Külügyi Intézetnek a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából tartott konferenciáján (2009. szeptember 7.); Aktuális témákban kapcsolattartás, ill. évente legalább egy alkalommal találkozó a Magyar- Laoszi Baráti Társasággal és a Magyar-Vietnami Baráti Társasággal; Segítségnyújtás a Magyar Baptista Szeretetszolgálatnak vietnami, kambodzsai és indonéz projektjeihez; Magyar-indonéz, illetve magyar-thai önkormányzati kapcsolatok elősegítése, közreműködés testvérvárosi kapcsolatok kialakításában (Budapest-Jakarta, Gödöllő-Bokor, Békés megye- Szumátra, Pécs-Malang, Budapest-Bangkok, Siófok-Pattaya); Külpolitikai vonatkozású kutatások támogatása magyar kérdés az ENSZ-ben 1956 után Srí Lanka-i vonatkozások, Szoros együttműködés a France Mutombo Tshimuanga által 2002-ben létrehozott Afrikáért Alapítvánnyal, amely együttműködő partnerként működik közre a Charity March, afrikai országokat támogató és segítő független szervezet által indított kezdeményezésben, amelynek keretében 2009 májusában 23 darab mentőautó indult Nyugat-Afrikába, hogy hozzájáruljon öt nyugat-afrikai ország kórházi ellátásához; Az Afrikáért Alapítvány a 2008 áprilisában létrehozott Magyar-Afrika platform tagja, a KüM korábban már több alkalommal 2008-ban például orvosi táskák kijuttatásában - együttműködött a szervezettel; A KÜM részt vesz a holokauszt tragikus tanulságainak tanulmányozásával és eredményeinek népszerűsítésével foglalkozó, magyar részről az OKM által koordinált nemzetközi Holokauszt Task Force munkálataiban; Rendszeres konzultáció a civil szervezeteket tömörítő legnagyobb szervezettel, illetve szükség esetén szakmailag érintett további NGO-ka. Magyarország NATO kontakt nagykövetségi (CPE) szerepet tölt be Montenegróban. Hazánk podgoricai nagykövetsége e feladatból adódóan tevékenysége során civil szervezetek felé is tájékoztató tevékenységet lát el (pl. rendszeres tájékoztatók szervezése, fogadások rendezése stb.); Közép- és felsőfokú oktatási intézmények és más szellemi műhelyek szervezésében tartott előadások; Előadás az EU kül- és biztonságpolitikájáról az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Intézete hallgatói számára (2009. november 11.); Zártkörű előadás a Gyakorlati Diplomácia Társasága egyetemista és alumni tagjainak az EU bővítési politikájáról és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközről; Előadás az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban az Iskolánk / Európa program keretében (2 alkalom); 14
Zsűritagság a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium Nemzetközi Köre által szervezett illemtan-versenyen; Zsűritagság a Baptista Szeretetszolgálat által szervezett Villants nemzetközi fejlesztési együttműködési témájú fotópályázati versenyen (2010. április); 2009. október 12én részvétel a Közép-Európai Egyetem: EU-Törökország energia konferencián, dr. Balázs Péter angol nyelvű kerekasztal-beszélgetése a Budapesti Corvinus Egyetemen, XXI. Szentendrei Nyári Főiskolás Tábor (2009. augusztus) Rákóczi Szövetség Egyéni kérés alapján szakmai segítségnyújtás ázsiai és NEFE tematikájú diplomamunkát készítő egyetemistáknak, posztgraduális diákoknak, részvétel az egyetemi szakmai képzésben (Debrecen ÁJTK nappali tagozat BIGIS diplomáciai és konzuli jog a gyakorlatban első oktatási félév); Előadások tartása az ELTE koreai szakos diákjainak ázsiai témában; Előadások tartása NEFE témában a BKF diákjainak; Előadás a transzatlanti viszonyról Magyar Új Atlanti Kezdeményezés által szervezett konferencián (Budapest, 2009. május); Előadás az Európa Ház által a nyugat-balkáni országok civil szervezetei számára rendezett budapesti tanulmányútján az Előcsatlakozási Támogatási Eszközről (IPA); 2009. március 25. Az Európai Számvevőszék szerepe az EU költségvetésének ellenőrzésében, helye: ÁSZ; A Külügyminisztérium részvételével szervezett MKI rendezvények, pl. A magyar atlantizmus útjai - a sokarcú szövetség; "Születésnap után - viták a NATO jövőjéről; "Műhelyviták a magyar külpolitikáról" című sorozatban beszélgetés a rendszerváltás utáni magyar külügyminiszterekkel, "A magyar nemzeti érdek nyomában: a nemzeti, regionális és európai érdekek viszonya"; Bosnia and Herzegovina - a Road towards Stabilization, Prosperity and European Integration; Obama elnökség első évi mérlege; A közel-keleti békefolyamat aktuális helyzete; A magyar nemzeti érdek nyomában: nemzetpolitika, szomszédsági kapcsolatok és regionális együttműködés az EU-ban, stb. A Külügyminisztérium támogatásával az MKI szervezésében Afganisztán-konferencia szervezés; a Külügyminisztérium és a budapesti kanadai nagykövetség szervezésében a társadalmi tudatosság növelését célzó afganisztáni fotókiállítás megnyitása a Budapesti Corvinus Egyetemen; Előadás 2010 március 24-én Szegeden a KüM nemzetközi és az EU elnökséggel kapcsolatos civil kapcsolati tevékenységéről Szegeden az Innoratio Kutatóműhely szervezésében; A NATO készülő új Stratégiai Koncepciójának (SK) társadalmi vitája keretében a KüM találkozókat, konferenciákat szervezett civil szervezetek, szakértők részvételével az SK kapcsán felmerülő főbb biztonságpolitikai kérdések megvitatása céljából; Előadás Az indiai-pakisztáni viszony ELTE 2009. május Beszélgetés Burmáról Civil Rádió 2009. ősz Afgán politikus és választási szakemberek képzésében való részvétel ICDT 2009. december Előadások a Károli Gáspár Református Egyetemen Malajzia és Szingapúr, valamint Laosz témakörökben 2009. ősz Előadás az ELTE japanológiai konferenciáján 2009. október Előadás az ELTE koreanisztikai konferenciáján 2009. november Előadások az ELTE Bölcsészkarán tanuló koreai szakos diákok számára Kerekasztal-beszélgetés Burmai helyzet CEU 2009. ősz Részvétel a Kossuth Rádió élő adásaiban, A KüM hagyományosan jó kapcsolatot ápol a Szentendrén található Regionális Környezetvédelmi Központtal (Regional Environmental Center REC). 2009-ben segítette a REC éves nagyköveti tájékoztatóját, amely a szokásoknak megfelelően tavaly a Külügyminisztériumban volt. (A KüM és a KVVM felváltva adnak otthont a rendezvénynek); XIX. Csángó Fesztivál és Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja, Magyar-magyar Konferencia közös megszervezése a Folklór Kulturális Közalapítvánnyal (2009. augusztus); A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara minden évben megrendezi az Ibero- Amerika Hetet. A hosszú múltra visszatekintő rendezvénysorozat keretében hazai és külföldi kutatók részvételével megrendezett tudományos konferenciák mellett a spanyol, portugál és latin-amerikai világ kulturális életét bemutató rendezvényekre is sor kerül. Az Ibero-Amerika Hét fővédnöke hagyományosan a külügyminiszter; 15
A hazánkban élő különféle származású külföldiek egyesületeinek, baráti társaságainak rendezvényein való aktív részvétel (pl. Magyarországon élő Libanoniak Szövetsége, Magyar- Palesztin, Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság, Magyar-Lengyel Barátság Napjának megünneplése, stb.); A külképviseleteken a külhoni magyarok, valamint Magyarországon élt-tanult helyiek szervezeteivel közös rendezvények szervezése, rendszeres kapcsolattartás; Az elmúlt év májusában - a már hagyományosnak számító Afrika nap keretében - sor került számos kiállítás megrendezésére, melyek célja az afrikai kultúra népszerűsítése volt. (Tanzániai festészeti kiállítás, kongói fotókiállítás, fotókiállítás észak-ugandai gyerekanyákról, afrikai tárgyak kiállítása). A külügyminiszter úr fővédnöksége alatt zajló konferencián a KüM részt vett; Részvétel a Szerencs Summit rendezvényen, amelyet az Afrikai Magyar Egyesület szervezett 2009 nyarán. A találkozó fő témája idén, az afrikai kontinens egészségügyi helyzete volt; A Világsátorral való részvétel a Sziget fesztiválon, (2009. augusztus); 51. Országos Kulturális Seregszemle (2009. július) Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, A Magyar-orosz Fórum előkészítésében és az első magyarországi találkozó megszervezésében a moszkvai nagykövetség szerepet vállalt; Konzuli információs kampány a fekete munkavállalás külföldi kockázatairól (2009. első félév); A Külügyminisztérium honlapja konzuli információk rovatának bővítése, az utazási tanácsok frissítése (folyamatos); Vízumrendészeti és menekültügyi területen jelen lévő NGO-k és civil szervezetek megkereséseire adott válaszok és a velük való kapcsolattartás (folyamatos); Utazási és külföldi rendezvény tervek és projektek segítése (Bamako rally, Mind Expedition), vízumbeszerzéssel kapcsolatos és utazási tanácsadás, veszély- és kockázati tényezők elemzése és megosztása a szervezőkkel (folyamatos); NEFE éves beszámolójának kivonata kiadvány formájában történő megjelentetése; A Külügyminisztériumban működő, a közösségi szabályok helytelen hatósági alkalmazása miatt keletkezett viták rendezését segítő európai SOLVIT hálózat magyarországi irodája több mint száz esetben segített az elmúlt évben az állampolgároknak és a vállalkozásoknak. A SOLVIT olyan esetekben tud segítséget nyújtani, amikor egy tagállam hatósága az Unió belső piacára vonatkozó szabályokat megsérti, vagy éppen késedelmes, lassú ügyintézéssel hozza nehéz helyzetbe ügyfelét; 2. sz. Melléklet Jó példák a II. fejezetben (Strukturált párbeszéd) vállaltak végrehajtására(2009-2010) 2009 novemberében Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartotta 19. éves közgyűlését a hazánk és Németország közötti kapcsolatok immár hagyományos és fontos civil intézménye, a Magyar- Német Fórum. A Fórumot a rendszerváltás után az akkori két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére hívták létre pártok felett álló civil szervezetek (Németországi Európa Mozgalom és a Németországi Európa Unió az Európa Mozgalom Magyar Tanácsával és a Budapesti Európa Intézet). A Fórum az aktuális pártpolitikai megközelítéseken túlmutató, közös megértésen alapuló gondolkodást kívánja elősegíteni a civil társadalom bevonásával a közös problémák megoldása érdekében. A rendezvény közreműködői a magyar és német társadalmi, tudományos, politikai és gazdasági élet ismert szereplői: magas rangú kormányképviselők, nemzeti és európai parlamenti képviselők, vállalati vezetők, neves tudósok. Az összejövetel költségeihez a Külügyminisztérium minden évben 2 millió forinttal járul hozzá és a külügyminiszteri részvétel is a rendezvény jelentőségét emeli. Előkészítés alatt van a 2. Magyar- Holland Fórum. A Fórum 2005 tavaszán első alkalommal került megrendezésre Budapesten melynek célja, hogy keretet adjon a két országot leginkább foglalkoztató, stratégiai jelentőségű kérdések közös megvitatásának, lendületet adva ily módon a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének. A Fórumon szakmai tanácsadók, kutatóintézetek dolgozói, tudósok, a gazdasági-üzleti élet és a civil szféra képviselői lesznek jelen, akiknek aktív részvétele konkrét együttműködésre vezethet a gazdasági-vállalkozói szférában. A minisztérium és a civil társadalom részvételével folytatott közös akciók fő területe, a nemzetközi fejlesztési együttműködés. Tekintélyes magyar civil szervezetek olyan térségekben vannak jelen, ahol nemzetközi fejlesztések folynak, így fontos tény, hogy pl. 16
Afganisztánban nem csak a magyar katonák, hanem civil szervezeteink is jelen vannak. A nemzetközi fejlesztési és humanitárius projektek főként civil szervezetekkel együttműködésben valósulnak meg. Folyamatos szakmai együttműködés a HAND-del (magyaroszági NGDO-k ernyőszervezete) A kormányzati kezdeményezésű humanitárius segítségnyújtás keretében a KüM folyamatosan együttműködött a hazai karitatív szervezetekkel. Több 2009-ben létrejött, vagy újratermelődött nemzetközi válság során megtapasztalhattuk, hogy a magyar társadalmi adakozási készség magas színvonalú és nagylelkű, azt a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság kis mértékben vetette csak vissza. Az ázsiai tájfunok és földrengések, árvizek (vietnami, fülöpszigeteki, indonéziai, afganisztáni stb.), illetve a H1N1 okozta járványok idején is tapasztalhattunk civil aktivitást, amely jól egészítette ki a kormányzati humanitárius segítségnyújtást. Új, sajnos negatív elemekkel is találkoztunk a nemzetközi humanitárius munkában, amely említésre szorul, nevezetesen több válság esetében (pl. darfúri, sri lankai, afganisztáni) a nemzetközi önkéntesek biztonsága veszélyeztetetté vált. Az Európai Bizottság által tervezett European Transition Compendiumhoz - az EU12 társadalmi-gazdasági átalakulásának tapasztalataira alapuló adatbázishoz - való hozzájárulásunk jegyében összehívott konferencia előkészítésében és lebonyolításában prominens partnerünk volt az ICDT, illetve részt vett a HAND Szövetség. Folyamatos a kapcsolattartás a CONCORD-dal, amely 24 nemzeti NGO szövetség európai konföderációja és több mint 1600 NGO képviseletét látja el az Európai intézményekben. Az magyar uniós elnökségre történő felkészülés jegyében folytatódtak az előkészítő egyezetések a NEFE területhez kapcsolódó civil szervezetekkel, részben az elnökségi programról, részben a tervezett elnökségi rendezvényekről, melyek jelentős civil részvételt kívánnak. Megkeresés esetén a minisztérium szakmai támogatást nyújt a civil rendezvényekhez. Kiemelten számít a civilek részvételére az elnökségi program NEFEtudatosság erősítésére vonatkozó elemeiben. A Bizottság által kezdeményezett Civil Társadalom és a Helyi Önkormányzatok bevonása a fejlesztési együttműködésbe tárgyú, ez évben indult dialógus záróülésére a magyar elnökség alatt kerül majd sor; A KüM konzuli témákban eseti jelleggel pl. megelőzési kampányok, külföldön bajbajutott magyar állampolgárok megsegítése stb. esetén együttműködik civil szervezetekkel; Külképviseletek lobbi tevékenységénél civil szervezetek érdekeinek megjelenítése. (Pl. IPA, az EU által nyújtott támogatások reformjának keretén belül. A 2007 előtti különböző előcsatlakozási támogatásokat (Phare, CARDS, ISPA, SAPARD) a 2007-13-as pénzügyi időszakban az összevont új előcsatlakozási eszköz, az IPA (Instrument for Pre-accession Assistance) váltotta fel. Az IPA által kedvezményezett országokban található külképviseletek az előzetes lobbi-tevékenységben civil érdekeket is érvényesítettek); Kiutazási tervek, fogadási tervek egyeztetése pl. magas szintű kiutazások esetén a helyi magyarság szervezeteivel történő találkozó az amerikai kontinensen, civil delegált kiküldése Magas szintű látogatások előkészítése során közös gondolkodás az adott relációban érdekelt, szaktudással, tapasztalattal rendelkező civilek bevonásával. A találkozók célja a kétoldalú kapcsolatok perspektíváinak felvázolása, az együttműködés bővítési lehetőségeinek azonosítása. A megbeszélés során célunk az olyan érdekek és szemléletmódok becsatornázása a kapcsolatfejlesztési tevékenységbe, amelyek eltérnek a szokásos államigazgatási rendtől és logikától. A Budapesti Népirtás Megelőzési Központot létrehozó, annak elszámoltathatóságát és átláthatóságát biztosítani hivatott nyílt alapítvány: az alapító okirat-tervezete elkészült, az alapításra vonatkozó felkérést három, nemzetközileg elismert, budapesti székhelyű egyetem is elfogadta. Ennek megfelelően az Alapító Okiratot a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) rektorai írják alá. Kiemelt civil partnerségi együttműködés a Tudományos és Technológiai Alapítvány bilaterális TéT együttműködések kezelése; A KüM és a TéT Alapítvány együttműködésében megrendezésre került 2009 májusában az olasz-magyar kétoldalú TéT együttműködési konferencia. Hivatalos együttműködési megállapodás a Menedzserek Országos Szövetségével, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, a Joint Venture Szövetséggel, és a Munkáltatók Országos Szövetségével; Ad hoc feladatok, rendezvények kapcsán és szakmai konzultáció keretében folyamatos együttműködés az alábbi gazdasági szervezetekkel: Menedzserek Országos Szövetsége, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Joint Venture Szövetség, Magyar 17
Kereskedelmi és Iparkamara, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyar Külgazdasági Szövetség, Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, illetve a beszámolási időszak eredményeként a Magyar Európai Üzleti Tanács, az Amerikai- Magyar Kereskedelmi Kamara és a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Munkareggeli keretében a külügyminiszter találkozott a gazdasági élet vezetőivel, ahol lehetőség nyílt a fent megnevezett szervezetek vezetőivel a külgazdasági, gazdaságdiplomáciai feladatok kapcsán történő együttműködési lehetőségek áttekintésére, és a magyar gazdaságdiplomácia prioritásait érintő konzultációra. Együttműködés a kárpátaljai civil szervezetekkel a vízumkiadás feltételeinek megteremtésében (évi 2-3 tematikus találkozó, az ungvári főkonzulátus és a beregszászi konzulátus előkészítésével, kiutazó KüM szakértők részvételével)majd találkozó a schengeni vízumkiadásunk két éves tapasztalatairól, valamint a kishatárforgalmi engedélyek kiadását könnyítő támogató dokumentumok alkalmazásáról (2009. december 9.) a rendezvénynek széles ukrajnai sajtóvisszhangja volt Részvétel és előadás tartása a vízumkiadást elemző civil szervezetek eseti rendezvényein (Helsinki Bizottság, Afrika Társaság, Menedék Egyesület A 2009-es Magyar-Japán Jubileumi Év előkészítése és koordinálása céljából létrehozott bizottság munkájában teljes jogú tagként vett részt a Magyar-Japán Baráti Társaság és a Magyar-Japán Üzleti Klub elnöke, illetve tanácsadóként segítették a munkát a kulturális és oktatási szféra képviselői. (2008. április - 2009. december). Baptista Szeretetszolgálat által lebonyolított mikro-projekt a FLAME-módszer vietnami meghonosításához kapcsolódóan (értéke: 1,88 m Ft); Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül humanitárius humanitárius segély Vietnamnak: 1 M Ft Az ország-kockázati átsorolások kezdeményezése és egyeztetése a MUISZ-szal, majd megjelentetése a külső honlapon (folyamatos) Folyamatos párbeszéd a magyar nemzeti finnugor szervezettel. A KüM közvetítésével a magyar nemzeti finnugor szervezet megkapja a moszkvai nagykövetségtől érkezett releváns oroszországi finnugor témájú információkat. 2012-ben Magyarországon rendezik meg a Finnugor Népek VI. Világkongresszusát. Ennek előkészítésében a KüM folyamatosan együttműködik a magyar nemzeti finnugor szervezettel. ELTE kérése alapján lobbizás az indiai kormánynál az ELTE-n létesített Tagore-ösztöndíj fenntartása érdekében Kapcsolatfelvétel elősegítése a Nyíregyházi Sóstó Állatpark és a Jakartai Állatkert között, melynek eredményeként sikeres állatcsere program valósult meg A Sárospataki Református Kollégium könyvtárából a második világháború idején a Szovjetunióba elhurcolt könyvek 2006-os visszaadásakor merült fel egy magyar-orosz értelmiségi párbeszéd (Sárospataki Dialógus) gondolata. A KüM kezdeményezése is szerepet játszott abban, hogy 2009. december 21-én, Budapesten elfogadták a Magyar-orosz Fórumalapító nyilatkozatát. Az első találkozó helyszíne várhatóan 2010-ben Magyarországon lesz. A KüM nyomon követi a fórum sorsának alakulását, kapcsolatot tart a magyar szervezőkkel, és segítséget nyújt a tartalmas magyar-orosz civil párbeszéd feltételeinek létrejöttéhez. III. sz. Melléklet Jó példák a III. fejezetben vállaltak (Civil szervezetek nemzetközi tevékenységének támogatása) végrehajtására (2009-2010) A külképviseleti hálózat aktív részvétele a civil szervezetek nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztésében; Tárgyidőszakban a NEFE-keret terhére 6 (öt humanitárius és egy NEFE) új projekt végrehajtására született kötelezettségvállalás civil szervezetek javára. Diplomáciai misszióinkon keresztül további 16 külföldi mikroprojekt indult, amelyek helyi civil közreműködés révén valósulnak meg. Magyarország egyelőre nem működtet fejlesztési ügynökséget. Legjelentősebb hazai projektvégrehajtó partnerünk a HUN-IDA Kht. volt, 5 projektben való részvétellel (képzések, programkoordináció); A külképviseletek a Közkapcsolati Iroda közvetítésével a nemzetközi kapcsolatokat kereső civil szervezeteknek információkat szolgálatnak a fogadó ország civil szervezeteiről, segítenek a 18
nemzetközi partnerkeresésben, információkat továbbítanak a fogadó állam civil szervezeteiről hazánkba; Együttműködés a Baptista Szeretetszolgálattal, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezettel, a Nemzetközi Vöröskereszttel, az IOM-mel, a European Roma Rights Centre-el, és más szakmai illetve humanitárius szervezetekkel bajba jutott magyar állampolgárok hazasegítése érdekében, illetve az emberkereskedelem elleni koordinációs mechanizmus keretében (folyamatos); Együttműködés a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal a jogellenes gyermekelviteli ügyek megelőzése és az ilyen ügyekkel foglalkozó szakemberek (tovább) képzése, illetve szakértői network létrehozása érdekében (folyamatos); Afganisztánban a Baghlan Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében folyó nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtását jelenleg a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Demokratikus Átalakulásért Intézet végzi; Magyar- Finn Ifjúsági Csereprogram anyagi és szakmai támogatása; A civil szervezetek igénye alapján a minisztérium támogatja az Európai Bizottság pályázatán nyertes nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó civil szervezeteket az önrész biztosításában; Külhoni magyar civil szervezetek pályázat útján történő támogatása: pl. a Kőrösi Csoma Sándor Konferencia (szervező: Kőrösi Csoma Sándor Egyesület), a Magyar Kultúra Estje (Szarajevói Magyar Egyesület), a Történelmi Konferencia (Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetség), Diák újságíró-tábor (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) támogatása. Együttműködés az érintett NGO-val, illetve annak a KüM által való támogatása a Heiligenkreuz-i hulladékégető elleni fellépéshez. 19