MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR Munkaerı-piaci barométerjelentés 6. szám 2009. július 7.
Tisztelt Olvasónk! Köszöntjük a hatodik és egyben utolsó Székesfehérvári Munkaerő-piaci Barométer olvasói körében. Célunk, hogy a rendszeresen megjelenő kiadvánnyal naprakész információkat szolgáltassunk a székesfehérvári munkaerő-piacról, és kicsit az adatok mögé nézve rávilágítsunk a város és vonzáskörzete munkaerő-piaci folyamataira, a főbb trendekre és azok hatásaira. A kéthavi gyakorisággal elkészülő Barométerekben kiemelünk fontosabb, aktuális területeket, megvizsgáljuk a Székesfehérvárra jellemző aktuális trendeket, majd megpróbáljuk előrevetíteni a jövőt meghatározó folyamatokat, az adatok várható alakulását. Jelen számunkban az aktuális jogszabály-változások miatt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeire esik nagyobb hangsúly. Reméljük, hogy az összeállítással hozzájárulunk a munkaerővel, képzéssel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezéshez. Üdvözlettel: A Barométer Csapat Tartalom 1. MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK...2 2. A SZAKKÉPZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT MUNKAADÓI IGÉNYEK FELMÉRÉSE KUTATÁSI BESZÁMOLÓ ÖSSZEFOGALALÁSA...7 1
1. Munkaerő-piaci folyamatok Összeállította: Tésits Mihály (tesits@szvk.hu), Valtner Zsófia (valtnerzsofia@szvk.hu) Fejér megyében a gazdaságilag aktív népesség száma az előző negyedévihez képest 188,2 ezer főre emelkedett, a növekedés mértéke 2000 fő. (forrás: KSH) Ugyancsak KSH felmérés, hogy a foglalkoztatottak száma is emelkedett 175,7 ezer főről 177,0 ezer főre. Így a foglalkoztatási arány javult 53,4 %-ról 53,8 %-ra. Az aktivitási arány az előző negyedévihez képest 0,6 % ponttal lett magasabb, értéke elérte az 57,2 %-ot. Ha ezen adatokat az országos értékekhez viszonyítjuk megállapítható, hogy a foglalkoztatási arány 3,4 %-kal, az aktivitási arány 2,5 %-kal magasabb megyénkben, mint az országos átlag. A munkanélküliségi ráta (KSH felmérés szerinti) 6,0 %, ami ugyan rosszabb, mint az előző negyedévi (5,6%), de így is 2,0 % ponttal alacsonyabb, mint az országos mutató. Összességében tehát a megye foglalkoztatási mutatói kedvezőbbek az országosénál, régión belül pedig átlagos értéket mutatnak (jobbak, mint a Veszprém megyeiek, s alig maradnak el Komárom-Esztergom megye mutatóitól). Június hónapban, Fejér megyében 21942 fő regisztrált álláskeresőt tartott nyílván a munkaügyi szervezet, mely létszám 279 fővel kevesebb, mint a május havi, ugyanakkor 7994 fővel több, mint az egy évvel korábbi. 2
Regisztrált álláskeresők számának alakulása 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 5305 14035 5374 13948 5458 14136 5394 14146 5474 14287 5481 14219 5907 15124 6363 16587 7214 18555 7933 20378 8464 21625 8640 22244 8671 22221 8682 21942 0 május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június Fő Fejér megye székesfehérvári kistérség 2008. 2009. Hónap A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában 11,6 %, ami 0,1 %-kal alacsonyabb az előző havi értéknél, s 4,5 %-kal magasabb, mint a 2008-as év hasonló időszakában mért érték. Az a tény, hogy április hónaphoz viszonyítva májusban és júniusban is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, két dolgot jelenthet; egyfelől az idényjellegű munkák (mezőgazdaság, turizmus, építőipar) iránti igény növekedését, másfelől a gazdasági válság lassú lecsengését, amely stabilizálhatja a munkaerő-piacot. Ugyanakkor fellendülést csak a gazdaságélénkítés, keresleti oldal igénynövekedése jelenthet. Fejér megyén belül a legkedvezőbb helyzetben a bicskei és a gárdonyi kistérség van, ott a nyilvántartott álláskeresők aránya 8,7 %, illetve 8,0 %, tehát 10 % alatti. A megyei átlagérték alatti mutatót produkáló kistérségek még a székesfehérvári (10,5 %), a dunaújvárosi és a móri (11,2 11,2 %). 3
A legkedvezőtlenebb helyzetű körzet továbbra is az enyingi (21,2 %), a sárbogárdi (20,2 %), valamint az ercsi kistérség a maga 14,3 %-os mutatójával. Regisztrált álláskeresők Kistérségek Enying Ercsi Sárbogárd Gárdony Bicske Mór 1860 1371 1872 1162 1121 1494 Dunaújváros 4 380 Székesfehérvár 8 682 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 9 000 10 000 Fő Jóllehet az előző hónaphoz képest a móri kistérségben 49 fővel a székesfehérvári körzetben pedig 11 fővel emelkedett a regisztráltak száma, de a mérték az összlétszámhoz viszonyítottan elhanyagolható. Jellemzően tehát stagnál a munkanélküliség, amit a pályakezdő álláskeresők számának változása (megyei szinten -11 fő) is alátámaszt. Székesfehérvár város lakónépességének 68,4 %-a(69552 fő) a munkavállalási korú, melyből a regisztrált álláskeresők száma 4120 fő. A számított munkanélküliségi mutató 5,92 %, mely 1,6 %-kal alacsonyabb, mint a megyei, s 2,47 %-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. A munkanélküliek közül a férfiak aránya 0,2 %-kal alacsonyabb, mint a nőké, számszerinti eltérés mindössze 50 fő. 4
Jelentős eltérést az életkor szerinti megoszlás sem mutat, az összesen 279 fős csökkenés két korosztálynál a 25 évesnél fiatalabb, illetve a 46-50 éves korcsoportnál mutatható ki az előző hónaphoz képest. Álláskeresők életkor szerinti megoszlása 2 602 12% 4854 3676 22% 17% 25 éves és fiatalabb 5 007 23% 5 803 26% 26-35 éves 36-45 éves 46-50 éves 50 évesnél idősebb Az iskolai végzettséget vizsgálva szintén megállapítható, hogy az arányszámok jelentős eltérést nem mutatnak, továbbra is igaz, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya magasabb a regisztráltak között. Az általános iskolát végzettek, illetve az azt befejezők részaránya 38,7 %, a szakmunkás képesítéssel rendelkezőké 33,7 %, a középiskolai végzettséggel bíróké 23,3 %, míg a főiskolát/egyetemet befejezőké 4,2 %. Az állománycsoportok megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy jelentős változás az előző hónaphoz képest nem történt, a fizikai létszámon belül mindhárom kategóriában (szak-, betanított- és segédmunkások) létszáma 100-100 fővel csökkent, míg a szellemi foglalkozásúaké közel 100 fővel emelkedett. 5
Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 1 662 8% 928 4% 682 3% 3 451 16% 7 815 35% 7404 34% 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem A gazdasági válság bár stagnálni látszik a munkanélküliség továbbra is érezteti hatását, amely főként abban nyilvánul meg, hogy létszámbővítést a megyei foglalkoztatók nem terveznek. A bejelentett üres álláshelyek száma sem jelentős, hisz a gazdasági válság előtti időszak idején bejelentett álláshelyek harmadát sem éri el, ami abszolút számban 550-600 főt jelent. A munkáltatók elsősorban - tekintettel az idényjellegű munkákra fizikai foglalkozásúakat keresnek, amelyek 60 %-ának betöltéséhez elegendő az általános iskolai végzettség. Ha az elmúlt időszak tendenciáit vizsgálva próbálunk következtetni a foglalkoztatás jövőbeni alakulására feltehető, hogy még egy ideig a stagnálás lesz a jellemző. Az igazi fellendülésre, a foglalkoztatás jelentős javulására csak 2010 tavaszától számíthatunk. Az összeállításban szereplő adatokat a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatta. 6
2. A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények felmérése kutatási beszámoló összefogalalása Összeállította: Petróczi Ferenc (petroczif@szrmkk.hu) A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények felmérése. Beszámoló a Munkaerő-piaci Partnerség Székesfehérvár Foglakoztatási Paktum fejlesztése és szolgáltatások bővítése című projekt keretében megvalósuló igényfelmérésről Előzmény és a kutatás háttere: A Foglalkoztatási Stratégiában definiált fő célok prioritások megvalósításának, valamint az akcióterv végrehajtásának céljából a projektet végrehajtó partnerek 2007. november 9-én munkaerő-piaci együttműködési megállapodást, más néven foglalkoztatási paktumot kötöttek. A paktumhoz már megalakulása előtt 15 szervezet civilek, vállalkozások, nagyfoglalkoztatók, vállalkozásfejlesztési szervezetek, képzők csatlakoztak, mely mutatja a kezdeményezés sikerét. A projekt fenntartására és eredményeinek kiterjesztésére, tovább fejlesztésére vonatkozóan teljes körű egyetértés és közös cselekvési szándék mutatkozik a partner szervezetek körében, melyet a foglakoztatási paktum szövegében is megerősítenek. A partnerek közösen Munkatervet dolgoztak ki, melyben a paktum fenntartásának 2008. évi feladatait és a hozzájuk rendelt költségeket határozzák meg. A paktum Munkaterv szerinti szakmai tevékenységei és irányvonalai: Munkaerő-piaci portál fenntartása és folyamatos frissítése Foglalkoztatási Fórumok szervezése Székesfehérvári Foglalkoztatási Stratégiában nevesített három akcióterv (program) végrehajtása együttműködésben a partnerekkel 7
Partnerség (paktum aláírói körének) életben tartása, konkrét akciókkal való megtöltése, ennek érdekében pályázati lehetőségek kihasználása Munkaerő-piaci partnerség térbeli kiterjesztése, kistérségi kapcsolódások megerősítése Speciális irányvonal: megváltozott munkaképességűek munkába állítása A székesfehérvári kistérség munkaerő-piaci helyzete az országos átlagnál kedvezőbb képet mutatott még 2008. első felében, de ezt követően az új évezred első nagyobb világgazdasági válságának következtében Székesfehérváron is jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. A munkaerő felkészültsége a piaci változásokra eléggé ellentmondásos képest mutat. Az Európai Unióban minden második felnőtt kapcsolódik be valamilyen felnőttképzési programba, hazánkban negyven százalékuknak semmilyen szakképesítése nincs, és ez ronthatja a régió társadalmi-gazdasági versenyképességét, a munkaerőpiac működésében zavarokat okozhat, a képzett munkaerő hiányát eredményezheti ezért még a gazdaságilag nehéz körülmények között is a strukturális munkanélküliség jellemző. A középfokú képzés struktúrája az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment át. Az első, illetve a második un. világbanki programban résztvevő iskolák, a 2004-ben induló szakiskolai program, a HEFOP 3.2-4.1. (a Térségi integrált szakképző központokra irányuló) programban résztvevő iskolák véleménye és tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szakképzési struktúra nem szolgálja a munkaerőpiac és a gazdaság által elvárt igényeket sem tartalmában, sem struktúrájában. A régió munkanélküliségének strukturális összetétele a felnőttképzés tartalmi, módszertani átalakítását kell, hogy indukálja a következő időszakban. A szakmai képzés tartalmi, módszertani tervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy: a létező szakmák 5%-a ötévenként kicserélődik, 8
az információ-kommunikációs technológiai ismeretek nélkül az űzhető szakmák 5%-kal csökkennek, az alapvető IKT-ismeretek nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő képessége a minimálbér körül mozog, a megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt elévülnek, a munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek mennyisége évenként 32-szeresére nő, a munkavállalók az aktív életkorban jelenleg 3-4-szer kényszerülnek szakmát-pályát változtatni (míg eddig 1-2-szer, Európában 4-5-ször), az élethosszig tartó tanulás egyik fő eleme az alapkompetenciák kialakítása. Tehát a humánerőforrás-fejlesztés egy térségi koordináción alapuló komplex, képzési, átképzési rendszer működtetését kell, hogy jelentse, amely a gazdaság-fejlesztési prioritásokat kell, hogy szolgálja, és összhangban kell lennie a régió-fejlesztés többi elemével. A munkaerő-piaci szereplők összefogása, tevékenységük összehangolása jelentős szerepet játszik a munkanélküliség megelőzésében és mérséklésében, a gazdaság versenyképességének megőrzésében. A képzések hatékonysága nagyban függ a gazdaság igényeihez igazodó képzési szakirányok meghatározásától, a képzés tartalmának kialakításától. Az önkormányzat, mint a szakképző intézményeket működtető felelős szervezet a városi foglalkoztatási stratégia rendszer fejlesztése érdekében az alábbi elvárásokat fogalmazta meg: a gazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, hatékony és rugalmas szakképzési hálózat működési paramétereinek meghatározása és kialakítása, a minőségi, összehangolt és átjárható szolgáltatások rendszerének kimunkálása és működtetése. A foglalkoztatási szint növelése, elsősorban az inaktívak bevonása a munkaerő piacra. 9
A szakképzéssel szemben támasztott munkaadói igények megismeréséhez a piaci szereplők elvárásából kell kiindulni. A kutatás során alkalmazandó módszerek és a mintavétel terve A kutatás során empirikus módszert használtunk 25 interjút készítettünk, alapvetően a foglalkoztatottak létszámát és az ágazatot vettük figyelembe a minta összeállításánál. Mivel Székesfehérváron az informatikai vállalkozások száma magasabb, így különböző nagyságú cégek közül az összes interjú közel felét az informatikai klaszterhez tartozók tették ki. A megkérdezettek között élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság is megjelent és multinacionális céget is felkértünk válaszadásra. Ezeken kívül az érdekképviseletek szakszervezet, kamara- és önkormányzati szakértők, valamint egy informatikai felsőoktatási intézmény megkérdezésére is sort kerítettünk. A tapasztalatok összegzése A megkérdezett szervezetek összetétele a foglalkoztatottak száma szerint 9% 56% 9% 22% 4% 501 fölött 101-500 51-100 21-50 20 alatt A vizsgálat során 25 székesfehérvári vállalkozás vezetőjét kérdeztük meg. Mivel a kutatás során lehetőségünk nem volt arra, hogy teljes körű vizsgálatot folytassunk, így a Székesfehérvárra jellemző ágazatokból kerestünk meg cégeket, így az informatikai területen működők (68%) kerültek többségbe a cég tevékenységét figyelembe véve. A mintában szerepelt az építőipar, kereskedelem, elektronikai készülékgyártás, és megkerestünk érdekképviseleti 10
szervezeteket is. A dolgozók létszáma alapján csoportosítottuk a megkeresett szervezeteket, amelyek között legnagyobb számban a 20 fő alatti foglalkoztató kisvállalkozások voltak, 56 százalékban. A több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok a minta 3%-át adták. Az interjú vázlatokban szerepelnek a megkeresett cégek adatai, létszámadatai, éves termelési értékei, stb. Megkérdezettek fı tevékenység szerinti összetétele 68% 8% 4% 8% 8% 4% elektronika készülék gyártás építıipar kereskedelem vagyonvédelem informatika érdekvédelem A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008. évben az Országos Érdekegyeztető Tanács szociális partnerével együtt egy vizsgálatot kezdtek el a munkaadói igények felmérésére, a szakiskolai férőhelyek meghatározására. Ezen program keretében is megvizsgálták az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által negyedévente végzett, a magyar vállalatok várható munkaerőpiaci keresletének felméréséből származó eredmények megbízhatóságát, pontosságát. Regionális szakképzési fórumokat tartottak az eredmények bemutatására, amely írásos anyagából az alábbiakat emeljük ki: A rendelkezésre álló adatfelvétel alapján megállapítható, hogy a vállalatok kérdőíves felmérése csak nagyon korlátozott mértékben képes előre jelezni a várható munkaerőfelvételeket és elbocsátásokat, akár szakmacsoportonként is. Legkevésbé pontos előrejelzések a mikro- és kisvállalkozások köréből, valamint a mezőgazdasági és építőipari szektorokból származnak. 11
Külön vizsgáltuk az informatikai területre vonatkozó előre jelzéseket, amelyekre az alábbi általános megállapításokat tették: A gazdasági és társadalmi szükséglettel szemben az iskolai rendszerű informatikai szakképzésbe belépők (a felsőfokú képzés elszívó hatása, a vonzó karrier pályák ismeretének hiánya következtében) száma és minősége drasztikusan csökken. Az új OKJ szakmastruktúra kevésbé ismert az érintettek körében. Alapvetően az informatikai szakképzés területén túlképzésről nem lehet beszélni. Ahol foglalkoztatási problémák észlelhetők, ott ez a bemeneti minőségi hiányosságok megmaradásának és a gyakorlat orientált képzés és a foglalkoztatók információ hiányának tudható be (pl. multimédiaalkalmazás fejlesztő). Az informatikai szakképzésben (iskolarendszerű szakképzést, a felsőoktatást, a felnőttképzést és az informális ismeretszerzést is átfogó) a korábbi felmérések által megalapozott, a globális kihívásoknak és az EU irányelveknek (i2010, eskills, elnclusion) is megfelelő fejlesztéseket javasolnak a szervezők. A vizsgálat megtervezésekor a gazdasági válság hatásai még kevésbé voltak érzékelhetők, de az interjúzás időszakában már jelentős mértékű gazdasági visszaesés volt tapasztalható, és a foglalkoztatási létszám is drasztikusan csökkent. Ennek tükrében külön is érdekes volt, hogy főleg a kis- és középvállalkozások, és ezen belül is az informatikai szektor hogyan reagál a gazdasági válságra. A vizsgálat módszerénél megpróbáltunk olyan technikát használni, amely a trendeket mutatja be, tehát azt, hogy milyen irányba mozdul el a foglalkoztatott létszám, milyen stratégiákat építenek ki maguknak a vállalkozások, és miben kérnek támogatást. Az interjúban résztvevő szervezeteknél összegeztük a foglalkoztatási létszám irányát (csökkenés-növekedés-stagnálás), és ezt az alábbi diagramban mutatjuk be. 12
A foglalkoztatott létszám változás 2008-2009 között 13% 54% 33% növekvı csökkenı ugyanannnyi A gazdasági válság ellenére a megkérdezett szervezetek 13%-nál növekedés volt tapasztalható, viszont a szervezetek harmadánál leépítésre is sor került, csökkent a dolgozók létszáma. Már nem csak a nagyvállalatokat, a több száz főt foglalkoztatókat érte el a gazdasági válság létszámot érintő hatása, megfigyelhető a kis- és középvállalkozásoknál is, a 3-10 főt foglalkoztató informatikai cégeknél is. Megfigyelhető volt, hogy minél nagyobb a szervezet, annál inkább él a létszámcsökkentés eszközével, és alkalmazkodik a dolgozói létszáma a megrendelés nagyságához. Néhány informatikai cég pályázott az OFA által meghirdetett munkahely megőrzését támogató pályázatra, sajnos kevés sikerrel. A cég helyzetének megítélése 2009 május 20% 40% stabil reményt keltı bizonytalan 40% 13
A cégvezetők a gazdasági válság ellenére is jelentős részben (40%) stabilnak ítélik meg saját cégük helyzetét ez jellemzően a kisebb vállalkozásoknál figyelhető meg. A nagyobb foglalkoztatók többségében bizonytalanok. A válságra való reakciókat is vizsgáltuk. Külön rákérdeztünk a takarékosságra, a profilváltásra, a létszámgazdálkodásra, innovációs tevékenységre. A vállalkozások működése során a takarékosság az első védelmi stratégia. A mintában szereplő cégek 63%-a élt is ezzel a lehetőséggel, és minden lehetséges területen költségtakarékosabb megoldásokat próbál választani. Hogyan reagált a válságra? Takarékosság? 29% 8% 63% igen nem nem jellemzı A megkérdezett cégek többsége az alaptevékenységüket megalakulásuk óta fenntartották, kevésbé voltak rugalmasak a tekintetben, hogy megváltoztassák tevékenységük profilját. Valószínűsíthető az is, hogy ez a legnehezebb, főleg egy kis cég életében, akkor, amikor a profilváltáshoz szükséges gazdasági háttér hiányzik, hitellehetőségek beszűkülnek, és a piaci bizonytalanság növekszik. Ma nagyon kevesen tudják megmondani azt, hogy a következő időszakban milyen tevékenységek lesznek sikeresek, és melyek kevésbé lesznek azok. A megkérdezett vállalkozásoknál közel háromnegyedes arányban nem tudtak a profilváltáson gondolkodni sem, és nem is tervezik ezt a védelmi lépést. Inkább a nagyobb cégek azok, amelyek próbálkoznak új termékekkel, új szolgáltatásokkal előállni. 14
Hogyan reagált a válságra? Profilváltás? 20% 8% igen nem nem jellemzı 72% A válságra való első reakció a mintában szereplő cégek körében nem a létszámleépítés volt, megpróbálták megtartani a humán erőforrást. Indoklásként az is elhangzott, hogy egy dolgozó betanítása, felkészítése idő és pénzigényes tevékenység, és mivel arra számítanak, hogy a válság nem lesz elhúzódó, így a létszámleépítést csak a végső megoldásként kívánják alkalmazni. A kisvállalkozások esetében a létszámleépítés a vállalkozás megszűnéséhez is vezethet. Hogyan reagált a válságra? Létszámleépítés? 8% 16% igen nem nem jellemzı 76% Az innovációs képesség mindenképpen szükséges ahhoz, hogy gazdaságilag nehéz időszakban a cég megtalálja a megfelelő megoldásokat akár termékváltással, akár szolgáltatásbővítéssel, akár az eddigi működés átalakításával. Ezzel a megkeresett szervezetek 15
többségénél teljes mértékben tisztában vannak, és 56%-uk erre mindenféleképpen hangsúlyt helyez. Az innovációhoz szükséges anyagi források előteremtése viszont sokaknak gondot okoz, és a válság időszaka ennek a tevékenységnek igazából nem kedvez. Többen elmondták azt is, hogy az innovációs tevékenységet gazdaságilag felfelé ívelő szakaszban kell mindig fokozottan megtenni, akkor sokkal könnyebb az ehhez szükséges erőforrásokat biztosítani. Sokan azonban a válságkezelő stratégiájuk markáns elemének tartják a pályázati források felhasználását K+F+I tevékenységük finanszírozásához. Itt azonban ismét kiemelték a pályázati rendszer buktatóit, azaz az ütemezés és pénzügyi tervezhetőség teljes hiányát. Hogyan reagált a válságra? Innováció? 40% 56% igen nem nem jellemzı 4% Vizsgáltuk azt is, hogy kitől és milyen segítséget várnak leginkább a piaci szervezetek. A kormányzat és az önkormányzat is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek pozitívan és negatívan is tudják befolyásolni a gazdaság működését. Az Európai Uniós támogatások elosztási technikái, pályázati rendszerek, adók, és járulékok, bürokrácia nagysága, mind-mind befolyásolják a szektor működését, annak stabilitását. A gazdasági válság időszakában a piaci szektor is segítséget vár a kormánytól, hogy legfőképpen milyen támogatásokat szeretnének, azt próbáltuk megtudni. 16
Milyen segítséget várna leginkább a kormánytól? 16% Adó és járulékcsökkenés 44% kisebb adminisztráció 28% 12% pályázati lehetıségek bıvülése beruházások támogatása, hitel bıvítés A többség az adó- és járulékcsökkentést (44%) szeretné, közel egyharmaduk a pályázati lehetőségek bővülését említette legfontosabbnak, de voltak olyan szervezetek is, akik az adminisztrációs kötelezettség csökkentését szeretnék kérni a kormányzattól. A települési önkormányzatok általában iparűzési adó mértékének csökkentésével tudnak kedvezőbb feltételeket teremteni, de ami ennél is fontosabb szempontként jelent meg a megkérdezettek körében, ez a városi megrendelések helyi vállalkozókkal történő megvalósítása lehet. Több munkát szeretnének a vállalkozók saját településükön, önkormányzati megrendelésből. Milyen segítséget várna leginkább a várostól? 36% 12% 20% 32% helyi adó csökkentése városi megrendelések nem válaszolt politikai semlegességet 17
A foglalkoztatáspolitikai intézményrendszertől, munkaügyi központtól, képző központtól, foglalkoztatási hivataltól több mindent várnak a piaci szereplők. Az elsődlegesen megfogalmazott igények is sokszínűek. Kisebb bürokráciát várnak, és gyorsabb elbírálásokat az ügyintézések területén. Sokak véleménye szerint átképzési támogatásokkal, a fogyatékosok foglalkoztatásának támogatásával, hatékonyabb szervezeti működéssel, pályakezdők támogatásával tudná a szektort segíteni az intézményhálózat. Milyen segítséget vár a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerétıl? 8% 8% 16% 32% 12% 12% 12% pályakezdık támogatása hatékonyabb munkaügyi szervezet átképzési támogatásokat fogyatékosok foglalkozttaásának támogatása munkahelymegörzı támogatásokat nem vár semmit nem válaszolt A munkaerőigény előre tervezésénél érdekes válaszokat kaptunk, mert amit nem feltételeztünk, hogy hosszabb távra is képesek tervezni a vállalkozások, azt megcáfolták a válaszadó szervezetek. A megkérdezettek 36%-a képes hosszabb távra is előre tervezni. 18
Mennyire tervezhetı elıre a munkaerıigény? 36% 8% 32% rövidtávra középtávra hosszabb távra nem tervezhetı 24% A szakképzés rendszerét a válaszadók kevésbé ismerik, és tapasztalataik általában csak közvetve vannak. Az interjú során megkérdeztük a válaszadókat, hogy általában milyennek minősítik a magyar szakképzés rendszerét, mennyire tartják azt hatékonynak, és mennyire tudják kiszolgálni a munkaerőigényt az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények. A válaszok közel egyenlő arányban oszlottak meg a gyenge, közepes, jó minősítés tekintetében, bár a válaszadók egyharmada általában gyenge osztályzatot adott. Magas az információhiánnyal rendelkezők száma is, és feltételezhető az is, hogy akik minősítettek, ők sem rendelkeznek teljeskörű információval a szakképzés rendszeréről. Milyennek minısíti a szakképzés rendszerét? 29% 17% 33% gyenge közepes jó nem tudja 21% 19
Megkérdeztük a cégek képviselőit, milyen javaslatai lennének a szakképzés fejlesztésére. Itt a válaszokat csoportosítva összességében a gyakorlati oktatás erősítését tartották legfontosabbnak (40%), a jobb intézményi feltételek kialakítását 20% helyezte első helyre, és a megkérdezettek egyharmada szeretné azt, ha a piaci igényeket jobban figyelembe tudná venni a képzési rendszer. Milyen javaslatai vannak a szakképzés fejlesztésére? 8% 20% 32% nincs gyakorlati oktatás erısítése jobb feltételeket 40% piaci igényeket figyelembe venni A válaszadók aktivitását is megpróbáltuk feltérképezni azzal, hogy megkérdeztük, milyen tevékenységgel tudnának részt venni a szakképzés folyamatába annak érdekében, hogy eredményesebb tevékenység folyjék ezen a területen. A többség a gyakorlati képzésbe való részvételt jelölte meg (28%), és ugyanolyan arányba tanítanának, és valamilyen kiegészítő tevékenységben vennének részt. 20
Hogyan tudnának résztvenni a szakképzésben? 24% 24% 24% 28% tanítanának gyakorlati helyszín biztosításával oktatást kiegészítı tevékenységekben nem tudják A fenti dilemmák ellenére a szakképzés minőségének megítélése kedvező, csupán a válaszadók egyharmada minősíti gyengének, elsősorban a szakképzésből kikerülő szakemberek felkészültségét minősítve. 18% tapasztalata az, hogy a képzésről kikerülve jól felkészült munkaerő áll rendelkezésre. Milyennek ítéli meg a szakképzés minıségét? 32% 23% 27% 18% nem tudja megítélni jó minıségő közepes gyenge A személyes interjúk, beszélgetések során az alábbi vélemények is felszínre jöttek. Ezek nem mindegyike kapcsolódik szorosan a szakképzési rendszerhez, de közvetve érintik a kistérség foglalkoztatás- és gazdaságpolitikáját. Fontos lenne a helyi beruházások ösztönzése. 21
A KKV-k életben maradását tovább nehezíti helyi szinten a beruházások csökkenése, illetve a politikai-, gazdasági- és társadalmi helyzet miatt kialakult bizalmatlanság, fizetési morál romlása. A vállalkozások konzorciális összefogása szinte lehetetlen. Kistérségi szinten a közbeszerzési eljárásokat az önkormányzat írja ki. Ezeknek a helyi kisvállalkozások nem, vagy csak részben tudnak megfelelni, elsősorban a kistérségekben fellelhető szubjektív hatások miatt: egy idegenben jobban bíznak a kiírók, olyan feltételeket szerepeltetnek a kiírásokban, ami gyakorlatilag kizárja a helyi KKV-kat. Ez azért fontos probléma, mert a KKV-k országosan és kistérségi szinten is jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásban. Ezáltal a munkanélküliség és a segélyből élők száma is csökkenhetne kistérségi szinten. Az önkormányzatok projektfinanszírozása utólagos, ezt a helyi KKV-k nem tudják kezelni. Az átmeneti időszak finanszírozására megoldást kellene találni. A civil szervezetek részéről vannak olyan kezdeményezések, melyek a vállalkozások helyzetbe hozását célozzák (pl. paktumok, inkubátorházak, stb.), javítják a foglalkoztatást. Ezt azért tartják fontosnak a megkérdezettek, mert a közbeszerzési eljárások változtatására nincs lehetőség. A válságkezeléshez kapcsolódó pályáztatási rendszer rosszul működik. Például az OFA Megőrzés programja rosszul kiírt pályázat volt, idő előtt lezárták, a GOP eszközbeszerzés pályázatot felfüggesztették, stb. A pályázati rendszer projektelszámolása lassú kifizetésekkel működik A partnerség kialakítása a civil szféra és az üzleti szektor között javíthatna a jelenlegi helyzeten A nemzet jövőképének hiánya elemésztő, globális és helyi javaslatok nélkül operatív programokról nem lehet beszélni. 22
A kisvállalkozások önmagukban nem versenyképesek a hozzájuk érkező, vagy akár több éve náluk dolgozó szakemberek számára, sem anyagilag, sem szakmailag nem tudnak kellő mértékben vonzó jövőképet nyújtani számukra. A tehetséges fiatalok nem maradnak a térségben, sokan közülük külföldre, vagy nagyvállalatokhoz mennek dolgozni. Az informatikai klaszter vállalkozásai részt vettek a MUPSZ projekt keretén belül szervezett Legjobb gyakorlat - Gyakornoki program, mely a tehetséges szakképzett fiatalok helyben tartását és adott vállalkozáshoz kötését biztosította. A BMF ROIKkal közösen kidolgozott pilot projekt folytatását a megkérdezettek többsége támogatja. A KKV-k nem rendelkeznek megfelelő szintű anyagi erőforrásokkal ahhoz, hogy munkatársaik számára magas szintű képzéseket nyújtsanak, az ágazatban napról napra megjelenő új tudás-elemeket beépítsék. Szükség lenne hídképző szervezetek munkájára a gazdasági szféra és a kutatóhelyek közti közvetlen kapcsolat kialakítására. A munkaerőképzés dilemmái a gazdasági válság időszakában Nem megfelelő a képző intézmények és a munkaerőpiac szereplőinek kapcsolatrendszere, a gazdaság által orientált foglakoztatási prognózisok és érdekek közvetítése, a feladatok koordinálása. Gondot jelent a szakképzés irányításának megosztottsága, ami az intézmények kiszolgáltatottságát fokozza. Az EU csatlakozást követően az európai közösségben a gazdaság szereplőinek mint munkaadóknak helytállása, a foglalkoztatási biztonság növelése megköveteli a szakképzés, ezen belül a képző intézmények koncentráltabb fejlesztését. 23
A gazdaság diktálta foglalkoztatási feltételek javítása érdekében a fejlesztésnek magában kell foglalnia a közismereti elméleti, a nyelvi és informatikai képzés feltételeinek javítását, a gyakorlati képzőhelyek technikai, technológiai fejlesztését, a minőségbiztosítási rendszerek megismertetését és elterjesztését, egyes szakmák képzésének tartalmi megújulását. A foglakoztatási adatok folyamatos figyelemmel kisérésével, elemzésével segíteni kell a szakképzés belső tartalmi reformjának mielőbbi végrehajtását, ami a rendszerből kikerülőknek a jelenleginél megalapozottabb megfelelő perspektívát, ezen keresztül a szakmák elismertségét is növelheti. A demográfiai mutatók remélhetően átmenetileg a képzésbe bevonhatók és az aktív népesség lassuló csökkenését vetítik előre, így kiszámíthatóan felgyorsul a társadalom elöregedése, ami a munkaerő-piaci ellentmondásokat tovább élezheti. Egyrészről strukturális munkaerőhiány keletkezhet, míg másrészt megnő a munkanélküliségben töltött időtartam. A képzés koordinációjának hiánya miatt, és a foglalkoztatási centrumok várható további központosulása hatására megnő a kistérségek leszakadásának veszélye, amely csak a foglalkoztatás és képzés interregionális kapcsolatrendszerének kialakításával ellensúlyozható. A valós munkaerő-piaci igények figyelmen kívül hagyásával az irányítási és koordinációs hiányosságok eredményeként területileg közel eső intézményekben párhuzamos képzések folynak, amit a gazdaság képtelen befogadni. A szakképző intézmények közötti koordináció hiánya és az irányítási rendszer problémái nem ösztönzik az intézmények együttműködését, a munkaerő-piaci prognózisokat figyelembe vevő képzési tervek összehangolását. Sok esetben ellenérdekeltséget hordoz magában, ami a beiskolázandókért folytatott versenyben, a szakképzés résztvevőjének érdekeit figyelmen kívül hagyva történik. Válaszkeresések A fenti problémák kezelésére több szervezet is összefogott és folyamatosan készülnek azok a felmérések, szakmai anyagok amelyektől a pozitív változásokat is várják a folyamat szereplői. 24