Egészségügyi kar Egészségügyi szervező szak Egészségturizmus-szervező szakirány Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban Konzulens: Dr. Dózsa Csaba Morvai Ádám 2014.
...a legjobb, amit valamiről emberileg elmondani lehet, hogy meg kell azt reformálni, mert ez azt jelenti, hogy a kérdéses dolog nélkülözhetetlen, és új életre alkalmas. /Ortega y Gasset/ 2
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 5 1.1 Témaválasztás indoklása... 5 1.2 Hipotézisek... 5 2 Problémafelvetés és helyzetértékelés... 7 2.1 Struktúraváltás definiálása... 7 2.1.1 Katalizáló tényezők... 7 2.1.2 Struktúraváltás szintjei, dimenziói... 9 2.2 Egészségpolitikai irányok, elvárások... 12 2.2.1 Zöld könyv... 12 2.2.2 Semmelweis Terv... 13 2.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv... 15 2.2.4 Új Széchenyi Terv... 16 2.3 A struktúraváltás jogi környezete... 17 2.3.1 A 2006. évi CXXXII. törvény... 17 2.3.2 A 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet... 18 2.3.3 A 2011. évi CLIV. törvény... 18 3 Anyag és módszer... 20 4 Eredmények ismertetése, megbeszélése... 21 4.1 Az Északkelet-magyarországi régió kapacitásadatainak elemzése az aktív fekvőbeteg szakellátás tükrében... 21 4.2 Az Észak-magyarországi régió a kapacitásadatainak elemzése az krónikus ellátás tükrében... 30 4.3 Az Észak-magyarországi régió aktív fekvőbeteg ellátásának és krónikus ellátásának összehasonlítása... 34 4.4 Hipotézisek igazolása... 39 3
5 Összefoglalás... 40 6 Irodalomjegyzék... 42 4
1 Bevezetés 1.1 Témaválasztás indoklása Napjainkban mindenki számára egzakt és megfogható probléma az egészségügy, mondhatni kritikus helyzete Magyarországon. Talán minden ember a saját bőrén tapasztalhatta már az ellátórendszer hibáit, valamint nehézségeit. Ezen nehézségek, nem csak gazdasági problémákat jelentenek, hanem a betegellátást is korlátozzák, megnehezítik. Jómagam úgy gondolom, hogy ez egy égető, rendkívül sok vitát és ebből leképezendő kompromisszumot igénylő, mindenki életét befolyásoló témakör, ami szinte kimeríthetetlen. Ezért választottam szakdolgozatom témájaként. Fontos kiemelni, hogy az egészségdeterminánsok, tehát az egészségünket befolyásoló tényezők nem csak genetikai, társadalmi, illetve életmódbeli tényezők lehetnek, hanem ide sorolható maga az egészségügyi ellátórendszer is. Magyarországon a makro- és mikro környezet, demográfiai helyzet, a betegségek és vezető halál okok, valamint az ebből adódó halálozások alakulása és változása szükségessé teszi egy, az eddigitől eltérő ideológiára alapuló egészségügyi rendszer létrejöttét. Az elmúlt években számtalan, a rendszer javítását, megújítását szolgáló törekvést láthattunk. Dolgozatomban ezen az egészségügyi struktúra megújítására hivatott terveket, reformelképzeléseket, illetve ezeknek a rendszerre gyakorolt hatásait próbálom meg bemutatni az Észak-magyarországi régió kórházai tekintetében. A bemutatás prezentálása a régió kórházi kapacitásadataival, és azok változásának elemzésével fog megvalósulni a dolgozatban. 1.2 Hipotézisek Figyelembe véve, hogy a struktúraváltás egy egymásra épülő, nagyon sok részfolyamatot felölelő, komplex eljárás. Ezáltal több oldalról vizsgálva, ennek tükrében állítottam fel hipotéziseimet, az alábbiak szerint: 5
Hipotézis 1: Feltételezem, hogy a struktúraváltás következtében 2013-ra a régió megyéinek összes teljesítményén belül a megyei kórházak részesedése meghaladta az 50%-ot az aktív fekvőbeteg ellátás tükrében. Hipotézis 2: Feltételezem, hogy 2005-2013 között a régió megyei kórházainak aktív fekvőbeteg szakellátásában nőtt az átlagosnál magasabb szakmai színvonalú vagy nagyobb bonyolultságú esetek kezelésének aránya. Hipotézis 3: Feltételezem, hogy legalább 50 %-kal nőtt a krónikus ellátás súlya a teljes fekvőbeteg szakellátáson belül az esetszámok tekintetében. Hipotézis 4: Feltételezem, hogy a struktúraváltás hatékonyabbá teszi a régió ellátórendszerét és ez szemmel látható javulást eredményez a kapacitásadatokban mind az aktív, mind a krónikus fekvőbeteg szakellátás területén 2005-2013 között. 6
2 Problémafelvetés és helyzetértékelés 2.1 Struktúraváltás definiálása A dolgozatom szakirodalmi áttekintést tartalmazó fejezetében több megközelítésben, illetőleg dimenzión átívelő módon fogom definiálni a struktúraváltás ideológiájának lényegét. Be kívánom mutatni, hogy mi váltotta ki, mi katalizálta azt az igényt, miszerint struktúraváltásról kell beszélni az egészségügyben. Ezen pontokon nem térek ki az egészségügyi rendszer általános bemutatására, hiszen feltételezem, hogy az olvasók tisztában vannak a rendszer sajátosságaival, jellemzőivel. Ezután tipologizálom a profilváltást és a dimenzióit. Majd ismertetni fogom a struktúraváltást befolyásoló egészségpolitikai irányokat, illetőleg elvárásokat, valamint az érintett jogszabályi hátteret is, annak érdekében, hogy egy konzisztens képet adjak az olvasónak a Magyarországon zajló egészségügyi struktúraváltásról. A dolgozat ezen fejezetének a végén, az általános bemutatás után, áttérek az Északmagyarországi régió egészségügyi ellátórendszerének és az itt zajló jelentősebb innovációk a prezentálására. Próbáltam a szakirodalmi forrásaimat a témához nagyon szorosan kötődő elemeiben vizsgálni, különös tekintettel a stratégiai jellegű változásokra, beruházásokra, valamint fejlesztésekre. 2.1.1 Katalizáló tényezők A világon sehol sem létezik tökéletes egészségügyi rendszer, viszont a már meglévő rendszer jó elemeinek részesedésének növelésével, illetve a rosszak csökkentésével létrehozhatunk egy számunkra optimális keretek között működő rendszert. (Holló, 2007) A korszerű egészségügyi rendszerrel szemben számtalan probléma jelent meg az elmúlt évtizedek során, ami napjainkra egyre égetőbb problémává vált. 7
Magyarországon ez leginkább az idősödő társadalom problematikáját (ageing) jelenti, de a krónikus betegségek számának emelkedése sem elhanyagolható. Továbbá kihívást jelent a gyógyszeres, diagnosztikai és műtétes technológiák rohamszerű innovációja, az információs társadalom begyűrűzése, illetőleg a fogyasztói igények erősödése a minőségi szolgáltatások iránt. Aktualitásként jelenik meg a magyar egészségügy humánerőforrás krízise is. (Dózsa, 2011) Az egészségügyi közkiadások jelentős emelkedése egy nagyon ismert és nevezetes jelenség az Európai Unió országain belül. Magyarországon ezzel ellentétes folyamat játszódik le, miután 2006 óta az egészségügyi közkiadások mértéke több évben is csökkent a GDP arányához képest. A kiadásokra nehezedő nyomás nagy kihívást jelent az ország költségvetésére nézve és egyúttal indukál egy forráselvonást is az egészségügytől. Az egészségügyi ágazat megszorításai sajnálatos módon, hosszú távon a szolgáltatások minőségi romlását idézik majd elő. Az Európai Unió országai a GDP 9%-át fordították az egészségügyi szektorra 2010-ben. Magyarországon ugyan ebben az évben, ugyan ez az érték közel 8% volt. (Farkas, 2012) 1. ábra: Az egészségügyre ható költségnövelő tényezők 1 1 Saját szerkesztés. 8
Mindezek az előbb felsorolt kihívások együttes megléte katalizálja az igényt egy paradigma váltásra az egészségügyben. "Szakítani kell azzal a szemlélettel, amely az egészségügyet költségvetési kiadási tételként kezeli. Helyette a lakosság alapvető szükségleteit kielégítő, és egyben a gazdasági fellendülést és munkahelyteremtést elősegítő mega-iparágként kell kezelni. Az egészségbe való befektetés messze nagyobb hozamokkal kecsegtet, mint bármely más területen végzett invesztíció." (Róna, 2010) A fentebb olvasható szakcikkből való idézett szövegrész is leírja, hogy szemléletváltásra van szükség. Méghozzá olyanra, ami a mai kor igényeinek megfelelő. Továbbá ezen gondolatokban megjelenik egy fontos momentum, miszerint az egészségügybe, ezen belül pedig az egészségbe való invesztíció pozitív hatást fejt ki a gazdaság területén. Hiszen a jó egészségi állapot és az ennek következtében megnövekedett élettartam nagy mértékben hozzájárul a GDP, mint nemzetgazdasági mutató javításához. Mindezen megemlített katalizáló tényezők léte szükségessé teszik a paradigma váltást az egészségügyben, aminek szerves részét képezi a rendszer struktúra átalakítása is. 2.1.2 Struktúraváltás szintjei, dimenziói Az egészségügyi struktúraváltás olyannyira komplex folyamat, hogy érdemes több szinten megvizsgálni a gördülékenyebb megértés miatt. Dózsa Csaba tanulmánya ( Struktúra-váltás az egészségügyben a kórházak stratégiai mozgástere a 2000-es években") alapján a vizsgálat szintjét három nagy részre lehet elkülöníteni. Először célszerű megvizsgálni makroszinten, tehát az egészségügyi ellátórendszer szintjén. Majd koncentrálhatjuk a vizsgálatot területi szintre, ezután pedig betekintést nyerhetünk az adott intézmények struktúrájába az intézményi szinten. (Dózsa, 2011) 9
Az előbb említett szinteken célszerű a struktúraváltás folyamatát különféle dimenziókban is megfigyelni. Ezen dimenziók a következők lehetnek Dózsa Csaba szerint: Az ellátói kapacitások Betegforgalom Finanszírozás Humánerőforrás Egészségügyi technológia Egészségügyi intézmények fizikális infrastruktúrája Az ellátórendszer szintjén történő struktúraváltás megkívánja a jelenlegi nagymértékű aktív betegellátást (kuráció) csökkenteni a prevenció, valamint a rehabilitáció javára. Amit a 2. ábra kiválóan szemléltet. Ez talán a legfontosabb pontja a folyamatnak az adott szinten, viszont nem szabad elfelejteni a hosszú távú stratégiai terveket, a kedvező profilváltásokat, fúziókat és integrációs folyamatokat sem. Továbbá a technológia adta lehetőségek kiaknázása is fontos pont. Elhagyhatatlan a kórházcsoportok és az ellátási szintek világos és érthető szétválasztása, elkülönítése. Illetőleg elmondtató ez esetben is az időben lépcsőzetes, fokozatos végrehajtás, ami a struktúraváltást általában jellemzi. (Dózsa, 2011) 2. ábra Ellátórendszer szintű struktúraváltás 2 2 Forrás: Dózsa Csaba:Struktúraváltás az egészségügyben a kórházak stratégiai mozgástere a 2000-es években, IME c. folyóirat X. évf., 3. szám 10
Fontos továbbá megemlíteni, hogy a makroszinten történő struktúraváltás főbb szemlélete alapján az alapellátást ki kell terjeszteni, gondolva ezen a ponton a kapuőr funkcióra. Ezzel csökkentve a későbbi, a rendszer magasabb szinten történő orvos-beteg találkozást. (Uzzoli, 2007) A területi szinten értelmezett struktúraváltás tükrében nagyon fontos az intézményi profiltisztítás. Tehát az ellátást a nagyobb szakmai tudásbázisú, magasabb infrastruktúrájú kórházakba kell áthelyezni, a kisebb kórházak aktív profiljainak megszüntetésével. Ez a betegellátás minőségi javulásán túl, költséghatékonyságot is generálna. Összegezve a területi szinten megjelenik a koncentrálódás gondolata. Az intézményi szintű struktúraátalakítás alatt leginkább fizikális változást értünk. A hagyományos több telephelyű és sok pavilonos intézményeket egy célzott beruházással tömbösíteni kell. A tömbösítés alatt egy méretgazdaságos épületállományt kell kialakítani, így a fix költségeket csökkenteni lehet, valamint a különböző munkálatoknak, kezeléseknek egy helyen való koncentrálódásával gördülékenyebbé tehetjük azok lefolyását is. Összefoglalva egy mátrixjellegű szervezeti struktúra kialakítása a cél az intézmények tekintetében. 1. táblázat: Struktúraváltás az egyes ellátási szinteken 3 3 Forrás: Dózsa Csaba: Az egészségügyi struktúra átalakításának indikátorai, avagy hogyan monitorozzuk a struktúraváltást?, előadásanyag 11
Természetesen az egészségügyi struktúraváltás egészének nem csupán az ellátórendszer javítása és optimális működtetése a célja, hanem a lakosság, egészségi állapoton keresztül történő életminőség javulása, ami az egészségügy egyik legfőbb hivatása. (Dózsa, 2011) 2.2 Egészségpolitikai irányok, elvárások Már Orosz Éva is megírta, hogy a magyar egészségügy jelenlegi állapotában szinte minden alapvető kérdésében elbizonytalanodott az egészségpolitika. Világosan látszik, hogy nincs meg a szakmai konszenzus a főbb szereplők között. "Félúton, vagy tévúton" c. könyvében egyértelműen sürget egy új egészségpolitikai megerősítést, illetőleg új megfogalmazást a magyar egészségügyi rendszer működését, reformjának alapelveit, illetőleg a főbb szereplők funkcióját tekintve. Összegezve az egészségpolitikai reform elengedhetetlen Magyarországon. (Orosz, 2000) A következőkben négy, az elmúlt időszakban az egészségpolitikát meghatározó tanulmányt mutatnék be, amikben szintén kitérnek a struktúraváltás fontosságára. 2.2.1 Zöld könyv A Miniszterelnöki hivatal megbízásából készült el 2007-ben a Zöld könyv nevet viselő tanulmány, amely összegzi az egészségügy helyzetét, illetve a problémák megoldására tesz javaslatot. A Zöld könyv bevezetője szerint a magyar emberek rövidebb élettartama egyrészt az egészségtelen életmódra, másrészt pedig az egészségügyi ellátórendszer állapotára vezethető vissza. A tanulmányban a kormány célként fogalmazza meg egy olyan korszerű, nívós és emberséges egészségügyi rendszer kialakítását, amely célzottan nevel az egészségtudatosságra, valamint hatékony működés mellett az emberek hosszabb és jobb életét segíti elő. Sürgeti a fentebb említett egészségügyi reformot. Érvként pedig megemlíti azt a tarthatatlanná vált helyzetet, miszerint az 12
egészségügyre fordított pénzösszegek helytelenül kerülnek elköltésre. (Zöld könyv az egészségügyről, 2007) A Zöld könyv megfogalmazza, hogy a hatékonyabb egészségügyi ellátórendszer révén az egészségesebb magyar társadalom nagyobb gazdasági növekedés elérésére lenne képes. Égető problémaként említi a demográfiai helyzet változását, tehát a társadalom elöregedését, ami többek között az egészségügyi rendszert is fenntarthatatlanná teszi. Javasolja a kapacitások újragondolását, hiszen a jelenlegi rendszer torz és igazságtalan, különös tekintettel a területi kapacitás eloszlásokra. Bírálja a kórházközpontú ellátást. A kórházak pavilonos rendszerének a gazdaságtalanságát, illetőleg az ellátás minőségének negatív tendenciáit. (Csaba, 2007) A tanulmány hangsúlyozza, hogy Magyarország számára is elérhetővé váltak az Európai Uniós források, amiket a nemzeti egészségügyi rendszer fejlesztésére feltudnánk használni. A fejlesztési források hozzájárulnának az infrastrukturális fejlődéshez, az egyenlő hozzáféréshez, koncentrált, gazdaságosabb működésű kórházak létrejöttéhez. (Zöld könyv az egészségügyről, 2007) A Zöld könyv a reform célját az egészségügy fejlesztésében, illetve az életünk jobbá tételében látja. 2.2.2 Semmelweis Terv Az egészségügy reformjai kapcsán napvilágot látott tanulmányok közül most a Semmelweis Tervet fogom prezentálni. Ahhoz, hogy jó egészségi állapotot érjünk el biztosítani kell az egészség előfeltételeit. A preventív gondolkodást, valamint a gyógyulást. Ezekhez viszont szükség van egy hatékonyan, a kornak megfelelően működő, nívós egészségügyi ellátórendszerre. A Semmelweis Terv több, erre irányuló módszert is megemlít, amelyekkel hatékonyan átalakítható az egészségügyi rendszer. Ezek közül azokat szeretném megemlíteni, amik kapcsolódnak a dolgozatom témájához. Úgymint ágazati 13
informatikafejlesztés, szükséglet alapú kapacitástervezés, szolgáltatói betegút szervezés, a kórházi rendszer átalakítása, a progresszív ellátás újjászervezése. A fentebb taglalt Zöld könyvhöz hasonlóan a Semmelweis Terv is az Európai uniós források bevonásában látja az egészségügyi szerkezetátalakítás finanszírozhatóságát. A tanulmány kilenc kitörési pontot, illetve ezen pontokhoz rendelt tervezett intézkedéseket nevesít. A kilenc prioritás a következő: Forrásjuttatás, rendelkezésre álló források átcsoportosítása Népegészségügyi program megújítása Betegjogok hatékonyabb érvényesítése Egészségügyi dolgozók életpálya-modelljének kidolgozása Ágazati informatika innovatív újragondolása, fejlesztése Gyógyszerpolitika hatékonyságnövelése Egészségturizmus fejlesztése Struktúraátalakítást támogató állami egészségszervezési intézmény kialakítása Fejlesztések összehangolása A Semmelweis Terv egy olyan szakmai elgondolás, amely a magyar egészségügy megreformálását célozza meg és ennek megoldásához, iránytűként szolgál részterületenkénti stratégiai keretek meghatározásával. (Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére, 2011) Dr. Gaál Péter szerint a Semmelweis Tervben foglaltakat ellehet érni kellő normativitással és átláthatósággal, ellenben csodára várni nem szabad. Hiszen ha létre is hozunk egy hatékonyabban működő koherens egészségügyi ellátórendszert, attól még a tény, miszerint Magyarországon minden releváns összehasonlítás tekintetében nagyon alacsonyak az egészségügyi közkiadások. (Dr. Gaál, 2011) 14
2.2.3 Új Magyarország Fejlesztési Terv Az előzőleg bemutatott két tanulmány rámutat arra a tényre, miszerint az egészségügyi ellátórendszer reformjának manifesztálódása az Európai Uniós források igénybevételével történhet meg. Dolgozatom ezen részében kívánom bemutatni az uniós források egészségügyi fejlesztésekhez kapcsolható momentumait. Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez számtalan gazdasági előnnyel járt, többek között hozzáférhettünk jelentős mennyiségű uniós forráshoz. Viszont ezen források nem járnak értelemszerűen. Az adott tagországnak el kell készíteni a saját fejlesztési tervét, ahhoz hogy igénybe vehesse a forrásokat. Ez Magyarországon az Új Magyarország Fejlesztési Terv néven épült be a köztudatban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv rögzíti azokat a fejlesztési pontokat, amely a 2007-2013 közötti időszakban ide érkező források segítségével fejleszthetők, javíthatók. Ilyen lehet a foglalkoztatás növekedés, gazdasági növekedés és a megújuló társadalom. Ezen területen fejlesztése érdekében tervbe veszi a közigazgatás, oktatás, valamint a szociális és egészségügyi rendszer megújítását, átalakítását. Magyarország célja a modernizáció és a gazdasági integráció a fejlett országok tekintetében. Ezen főbb célok elérése érdekében a Új Magyarország Fejlesztési Terv hat fejlesztési területet nevez meg prioritásként. Ezen területek: Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Környezeti és energetikai fejlesztés Területfejlesztés Államreform 15
Társadalmi megújulás A társadalmi megújulást külön kihangsúlyoznám, hiszen ez a prioritás célozza meg az egészségmegőrzést, az egészségfejlesztést, az egészséges életmódra való ösztönzést, valamint a hátrányos helyzetűek integrációját. Ezentúl még idetartozik a humán infrastruktúra fejlesztése, amely magában foglalja az egészségügyi informatikai újításokat, valamint az egészségügyi struktúraváltást motiváló ellátási formák fejlesztését. Továbbá javaslatokat tesz a prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú, kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztésére. Összegezve az Új Magyarország Fejlesztési Terv egy komplex stratégia, az uniós források célzott felhasználásához kialakított "útmutató", amely összhangban áll más egyéb programokkal, tervekkel (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Akcióprogram, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint Magyarország 2006 szeptemberében aktualizált konvergencia program) Magyarország gazdasági növekedésének érdekében. (Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013, 2007) 2.2.4 Új Széchenyi Terv 2011-ben az Új Magyarországi Fejlesztési Tervet felváltotta az Új Széchenyi Terv. A program keretén belül újraallokálták az uniós forrásokat. Ennek érdekében átalakításra kerül a támogatási és pályázati rendszer. Az Új Széchenyi Terv három alappillérre építkezik. Ezen alappillérek a növekedés, a foglalkoztatás, valamint az egyensúly. A gazdaságpolitikai paradigmaváltás középpontjába helyezte a kormány az Új Széchenyi Tervet. Az Új Széchenyi Terv egészségügyi vonatkozásokkal is rendelkezik. Célul tűzi ki az egészségügyi ellátórendszer struktúra átalakítást, illetve az ezt elősegítő ellátási formák és infrastrukturális feltételek javítását. Fontosnak tartja a prevenciós, kuratív, valamint rehabilitációs profillal rendelkező egészségügyi intézmények fejlesztését. 16
Mint már az előző programok, tanulmányok bemutatása esetében is összegeztem, hogy a komplex és hosszú távú cél az ország fejlődése, a gazdasági növekedés javítása. Ez az Új Széchenyi Terv esetében sincs másképpen. (Magyarország kormánya, 2010) 2.3 A struktúraváltás jogi környezete Elmondható, hogy a magyar egészségügy az utóbbi években nem produkált kiváló eredményeket, ellenben az aktuális egészségpolitika mindig próbálta a helyzethez mérten javítani az állapotot. A kormányok alapvető célja mindig is a hatékonyságnövelés, az egészségügyi kiadások visszaszorítása, valamint egy működő struktúra létrehozása volt. Ehhez pedig nem csak egészségpolitikai útmutatást kapott a rendszer az előző alfejezetben bemutatott tanulmányokkal, az adott kormánytól, hanem az ehhez kapcsolódó jogszabályi hátteret is. A következő blokkban ezen jogszabályokat szeretném bemutatni, különös tekintettel az egészségügyre kapitális módon vonatkozó elemekre. 2.3.1 A 2006. évi CXXXII. törvény Az egészségügyi reform egyik alapköve a 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről mely az ellátási kapacitásokat és az ellátási területeket határozza meg mellékleteiben rögzítve, továbbá végrehajtási rendeletei révén. (Magyar Országgyűlés, 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, 2006) 2007. április 1-én lépett hatályba a törvény és az ennek alapján megállapított kórházi struktúra Magyarországon. A törvény megalkotása és hatálybalépése közötti időszak társadalmi viták viharát hozta magával, amelyek még sok esetben ma is zajlanak. A vita érthető, hiszen a törvény Magyarország legnagyobb fokú ágyszámreformját eredményezte. Az ágyszám (krónikus és aktív) tekintetében 11%-os csökkenést hozott a hazai ellátórendszerben. Ezt tovább bontva az aktív férőhelyek egynegyedével csökkentek, míg a krónikus ágyszámok 30%-os növekedést eredményezett. Természetesen ez megyénként eltérő arányokat hozott. Borsod- 17
Abaúj-Zemplén megyében jelentéktelen volt a csökkenés a többi megyéhez viszonyítva. A tervezett ágyszám csökkentés összességében megvalósult, emellett tolódott az aktív ellátás a krónikus ellátás irányába. Ellenben a regionális egyenlőtlenségek sajnos nem változtak. (Dr. Vas Gábor és társszerzői, 2009) 2.3.2 A 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet A rendelet a minimális szakmai kritériumrendszert fogalmazza meg az egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Ezen kritériumok a következők: Az egészségügyi szolgáltatók alapkövetelményei. Az egyes egészségügyi területektől független minimum. Illetve egészségügyi szakmák általi beavatkozások feltételei, lebontva járó- és fekvőbeteg ellátásra, szintezettségre. Valamint a diagnosztikai és egyéb speciális feltételeknek a megnevezése. A progresszív ellátási szintek. Azoknak az egészségügyi szolgáltatásoknak a minimális követelményei, amik a fekvőbeteg ellátás körébe tartoznak. Ezt betegcsoportokhoz rendelve, konkretizálva a személyi és tárgyi feltételeket. Az ellátás megfelelő szakmai szinten történő végzését garantáló éves minimális esetszám. (Magyarország Kormánya, 2003) 2.3.3 A 2011. évi CLIV. törvény A 2011. évi CLIV. törvény az önkormányzatok konszolidációját foglalja magában. Az önkormányzati intézmények, így az egyes egészségügyi intézmények államosítását, állami tulajdonba vételét fogalmazza meg. Ez a fajta konszolidáció két lépcsőben valósult meg. 2012 január 1-től a megyei egészségügyi intézmények, majd ugyan ebben az évben, május 1-én a városi intézmények is állami tulajdonba 18
kerültek. (Magyar Országgyűlés, 2011. évi CLIV. törvény a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről, 2011) A szakpolitikai célok tekintetében (hatékonyság javítás, kiadás-féken tartás, minőségjavítás, esélyegyenlőség biztosítás) rengeteg pro és kontra érvet lehet felsorakoztatni. Minden esetre elmondható, hogy az egészségpolitika nemzetközileg is elfogadott céljainak tekintetében ez az intézkedés részlegesen új előnyöket, lehetőségeket jelenthet. A célok megvalósíthatósága attól függ, hogy vannak e deklarált egészségpolitikai célkitűzések, ezek mennyire következetesek, mérhetőek. Tehát az állami tulajdonba vétel, valamint irányítás csak akkor jelent előnyt, ha egy erős és következetes, céltudatos egészségpolitikai elképzelésekkel felvértezett kormányzat irányít. (Dr. Dózsa, 2012) A konszolidáció olyan átalakulás, amely alapjaiban változtatta meg az ellátórendszert a tulajdonosi formában bekövetkezett módosítás eredményeként. 19
3 Anyag és módszer Ahogy a korábbiakban is leírtam, szakdolgozatomban az egészségügyi struktúraváltás előrehaladását szeretném prezentálni az Észak-magyarországi régió kórházaiban. Ennek az ábrázolásához mérhető és egzakt adatállományra volt szükségem. Ezt az adatállományt az OEP Észak-magyarországi területi hivatala szolgáltatta az elemzésekhez. A kigyűjtött kórházi kapacitásadatok 2005 és 2013 közötti időszakot foglalják magukban. Ebben az időszakban vizsgálom a régió aktív, valamint a krónikus fekvőbeteg szakellátásának változásait főként a megyei kórházak tekintetében. Az aktív szakellátás területén elemzem a régió esetszám, valamint súlyszám változását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban. Majd megvizsgálom a régió megyei kórhazainak casemix index (CMI) és standardizált normatív nap hányados (SNH) változását. Továbbá mérem az átlagos ápolási időt egy-egy szakmára vetítve, illetőleg készítek a kapott adatok alapján egy szakmastruktúra elemzést. Végezetül az aktív fekvőbeteg ellátás vizsgálatát azzal zárom, hogy megnézem a koncentrálódás mértékét a megyei kórházak felé, mindhárom megyében. Az Észak-magyarországi régió krónikus fekvőbeteg ellátás területén elemzem az ágyszámok, súlyszámok változását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban. Ezúttal is megfigyelem az átlagos ápolási időt egy-egy szakmára vetítve, illetőleg vizsgálom a megyei kórházak DMI változását. Majd összegezve készítek egy összehasonlító elemzést a régió megyei kórházainak aktív és krónikus szakellátására vonatkozva súlyszám és esetszám tekintetében. Ezen vizsgálatok alapján prezentálom az egészségügyi struktúraváltás helyzetét az Észak-magyarországi régió kórházaiban. 20
Súlyszám 4 Eredmények ismertetése, megbeszélése Az elemzést két részre bontva fogom elvégezni. Először az aktív fekvőbeteg szakellátásra fókuszálva vizsgálódok. Kiderítem, hogy mennyire koncentrálódik az ellátás a megyei kórházak felé. Több kapacitásadatot elemzek, így például súlyszám, esetszám, CMI, SNH, ápolási napok, illetőleg végzek egy szakmastruktúra elemzést. A következő alfejezetben a krónikus ellátásra fókuszálva vizsgálok ápolási napok, DMI, ágyszám, esetszám változásokat a régió kórházaiban. 4.1 Az Északkelet-magyarországi régió kapacitásadatainak elemzése az aktív fekvőbeteg szakellátás tükrében Első körben fontosnak tartom megvizsgálni a régió kórházai közül a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház súlyszám változását. A súlyszám megmutatja az egyes csoportok várható költségigényét általában átlagos esetekhez viszonyítva. 300 000 250 000 200 000 150 000 Észak-magyarországi régió többi kórháza 100 000 50 000 0 2005 2009 2013 Év Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 3. ábra: Az Észak-magyarországi régió és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház súlyszám változása (2005-2013) 4 4 Saját szerkesztés 21
Súlyszám A 3. ábra bemutatott súlyszám részesedést jól illusztrálja az alábbi ábra százalékos formában. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005 2009 2013 Év Észak-magyarországi régió többi kórháza Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 4. ábra: Az Észak-magyarországi régió és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház súlyszám változása (2005-2013) 5 A 3. és 4. ábrákon ismertetett súlyszám adatokból megállapítható, hogy a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 2005 és 2009 közötti időszakban növekvő részesedést mutat az Észak-magyarországi régió többi kórházához képest. Míg 2009-től 2013-ig némi visszaesés mutatkozik a részesedésekben. A 3. ábra kiválóan számszerűsíti, hogy ha ingadozva is, de a vizsgált időszakban több, mint tízezres a súlyszámok növekedése, ami a 4. ábrán százalékos formában is megjelenve közel 15%-os részesedésnövekedést jelent az adott régióban. Ebből az a konzekvencia vonható le, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 2005-2013 közötti időszakban lényegesen növelte költségigényét, tehát gyanítható, hogy az aktív ellátások színvonala és sokszínűsége is növekedett. Tehát a kórház fejlődött. 5 Saját szerkesztés 22
Esetszám Esetszám 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2005 2009 2013 Év Észak-magyarországi régió többi kórháza Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 5. ábra: Az Észak-magyarországi régió és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház esetszám változása (2005-2013) 6 A súlyszámok mellett fontos megyei kórházunk tekintetében az esetszám változásokat is figyelembe venni. Ezt hivatott prezentálni az 5. ábra számszerűsítve, illetőleg a súlyszám vizsgálathoz hasonlóan, százalékos formában a 6. ábra is. 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2005 2009 2013 Év Észak-magyarországi régió többi kórháza Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 6. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház esetszám részesedése az Észak-magyarországi régióhoz viszonyítva (2005-2013) 7 6 Forrás: Saját szerkesztés 7 Forrás: Saját szerkesztés 23
CMI Az 5. és a 6. ábrán megjelenő adatokból egyértelműen kiderül, hogy a súlyszám változásokhoz hasonló jellegű elmozdulás látható az esetszámok tekintetében is. A 2005 és a 2009-es időszak között lényegesen nőttek a kórházi esetszámok a megyei intézményben. A növekedés kicsit visszaesett 2009 után, aztán 2013-ig mérsékelten csökkent. Az 5. ábrán számszerűsített adatokból kiderül, hogy a változás itt is több, mint tízezres növekedés. Ami a 6. ábrán százalékos formában kifejezve, közel 10%- os részesedés növekedés jelent, amit sikerként könyvelhet el a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház a régió egyéb kórházaival szemben. Továbbá az intézmény részesedésnövekedésből következtetni lehet a megyei kórházak felé történő koncentrációra is. Fontos vizsgálni a régió aktív ellátása tekintetében a case-mix index (CMI) alakulását. A CMI, avagy eset-összetételi index megmutatja az adott kórház teljesítményét. Értékét az elszámolt súlyszám és az elszámolt finanszírozási esetszám hányadosa adja. Ez az érték legtöbbször 1. Ha 1-nél magasabb, akkor sejtetni, hogy az ellátás az országos átlagnál magasabb színvonalú, és az intézményben bonyolult beavatkozásokat is ellátnak. (Egészségtudományi fogalomtár) 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 0,7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet Szent Lázár Megyei Kórház 2005 2009 2013 Megyei kórházak 7. ábra: Az Észak-magyarországi régió case-mix index változása a megyei kórházak tekintetében (2005-2013) 8 8 Saját szerkesztés 24
A 7. ábra jól illusztrálja a CMI változását a három megyei kórházban 2005 és 2013 között. Az ábrán látható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház mindhárom vizsgált évben magasan meghaladta az 1-es értéket, ebből adódóan elmondható, hogy a kórházban az ellátás szakmai színvonala magas, tehát bonyolult eseteket is ellátnak. A Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet ugyan 2009-ben mutatott némi javulást, de így sem érte el a vizsgált időszak alatt az 1-es CMI értéket. Így megállapítható, hogy az intézmény nem haladja meg az átlagos szakmai ellátás szintjét sem. A Szent Lázár Megyei Kórház tekintetében az adatok alapján elmondható, hogy a 2013-as évre elérte az 1-es CMI értéket, így a vizsgált időszak végére a szakmai színvonalát átlagos szintre emelte. Az ábra alapján viszont egyértelműen megállapítható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház képviseli a legnívósabb, valamint legbonyolultabb ellátásokat, ezzel a legmagasabb szakmai színvonalat produkálta, valamint folyamatosan növelte ezeket 2005 és 2013 között. A kapacitás adatok vizsgálatakor érdemesnek tartottam megfigyelni az Északmagyarországi régió megyei kórházainak SNH alakulását. Az SNH (standardizált naphányados) egy intézmény átlagos ápolási idejét viszonyítja az adott HBCS-k normatív ápolási idejéhez. Ezen két érték hányadosa a standardizált naphányados. Amennyiben a SNH 1-nél kisebb, akkor az osztály rövidebb ideig ápolja betegeit, mint a normatív idő, vagyis az intézmény költséghatékony. A SNH 1 feletti értéke ennek ellentettjét jelzi. (Dr. Boncz, 2011) A 8. ábra szemlélteti az észak- magyarországi régió megyei kórházainak SNH alakulását 2005 és 2013 közötti időszakban. Az ábrán jól látható, hogy a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház ezúttal nem szerepel túl jól, mint ahogy az előző mutatók esetében. 25
Megyei kórházak Szent Lázár Megyei Kórház Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc 0,97 0,89 0,85 0,88 0,9 0,83 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és 1,03 0,95 0,96 0,7 0,8 0,9 1 1,1 2013 2009 2005 SNH 8. ábra: Az Észak-magyarországi régió standard nap hányados (SNH) változása a megyei kórházak tekintetében(2005-2013) 9 Egyértelműen magas SNH adatokat mutat, amit ugyan 1 alatt tudtak tartani 2005 és 2009 között. Ellenben 2013-ra már jól látható, hogy 1 feletti értéket mutat, ami alapján elmondható, hogy a kórház hosszabb ideig ápolja a betegeit, mint a normatív idő, tehát nem költséghatékony. A Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet esetében 2009-ben növekedés látszik a 2005-ös adatokhoz képest. Viszont 2013-ra ezt a növekedést a kórház valamelyest mérsékelte. Ellenben elmondható az ábra alapján, hogy 2005 és 2013 közötti vizsgált időszakban a kórház végig az 1-es érték alatt tartotta az SNH-t, tehát rövidebb ideig ápolta a betegeit, mint a normatív idő, ezáltal a működés költséghatékony volt. A Szent Lázár Megyei Kórház tekintetében az adatok alapján elmondható, hogy a vizsgált időszakban folyamatosan növekedett az SNH mértéke, viszont 1 alatt volt, tehát költséghatékonynak mondható. Az aktív fekvőbeteg szakellátás nemzetközileg is széles körben közkedvelt mutatója az egy esetre jutó ápolási nap, amely a technikai hatékonyság javulásának egyik legjobb indikátora. 9 Saját szerkesztés 26
Egy teljes esetre jutó elszámolt napok száma 8 7 6 5 4 3 2 7,66 7,5 6,97 6,87 6,6 6,57 6,12 6,19 5,6 4,72 3,8 3,19 2,97 2,45 2,22 2005 2009 2013 Év Traumatológia Sebészet Onkológia Szülészet-Nőgyógyászat Kardiológia 9. ábra: Egy esetre jutó ápolási napok változása az Észak-magyarországi régió kórházaiban egy-egy szakmára vetítve (2005-2013) 10 A 9. ábrán a betegek kórházban töltött idejének, tehát az átlagos ápolási idejének megrövidülését figyelhetjük meg. A vizsgált időszakban az összes vizsgált szakma esetében csökkent az átlagos ápolási idő az Észak-magyarországi régió kórházaiban. Ez a csökkenés visszavezethető, a technológiai és strukturális fejlődésre. A legjelentősebb visszaesés az onkológia területén volt 2005 és 2009 között, mely a szakmán belül a kúraszerű ellátások elterjedésének volt köszönhető. 24 23 40 2005 2009 2013 24 30 22 18 18 28 10. ábra: Szakmastruktúra változása az Észak-magyarországi régió megyei kórházaiban (2005-2013) 11 10 Saját szerkesztés 27
esetszám Vizsgálandó területnek tartottam az Észak-magyarországi régió szakmapalettáját az aktív fekvőbeteg ellátásban, szintén a megyei kórházak tekintetében. A 10. ábra kiválóan mutatja be pontosan, számszerűsítve Észak-magyarországi régió megyei kórházaiban 2005 és 2013 között történt szakmastruktúra változásokat. Láthatjuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 2009-ben egy szakmát vesztett 2005-höz képest, ellenben 2013-ra majdnem 17 szakmával többet tudhatott magáénak. A Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet esetében is kezdetben csökkenés látszik a szakmák számában, hiszen a 2005-ös 24 szakma helyett, 2009- ben már csak 22 szakmája van. Viszont itt is 2013-ra 30 működik, tehát 8 új szakmát kezdtek el működtetni 2009-hez képest. A Szent Lázár Megyei Kórház tekintetében 2005-ben, illetve 2009-ben 18 a szakmák száma. 2013-ra viszont itt is nőtt, méghozzá 10-el. Összességében elmondható, hogy a vizsgált időszakban az Észak-magyarországi régió megyei kórházai szakmáinak palettája nőtt. Így sokszínűbb, innovatívabb ellátást tudnak biztosítani a lakosság számára. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005 2009 2013 év Mezőkövesd Izsófalva Szent Ferenc Semmelweis Tiszaújváros Szerencs Edelény Szikszó Ózd Kazincbarcika Sátoraljaújhely Diósgyőri megyei 11. ábra: Esetszám koncentráció Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2005-2013) 12 11 Saját szerkesztés 12 Saját szerkesztés 28
Esetszám Végezetül kardinális kérdésnek tartottam az elemzés során megvizsgálni, hogy mennyire koncentrálódik az aktív fekvő betegellátás egy-egy megyében a megyei kórházak felé, hiszen ez a struktúraváltás ideológiájának egy meghatározó tényezője. Az ellátás koncentrálódását az esetszámok koncentrálódása mutatja a legtónusosabban, amit a 11. ábra prezentál Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kitekintéssel. Leolvasható, hogy a vizsgált időszakban jelentősen koncentrálódott az ellátás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház felé, amit az ábrán "megyei" jelzéssel láthatunk. A koncentráció mértéke több, mint 50%. Több kórházban megváltozott az ellátási struktúra, profiltisztítások, fúziók, vagy megszűnések következtek be. Emiatt a kórházak számában is nagy változás tapasztalható az ábra alapján. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005 2009 2013 Év Mátraháza Hatvan Gyöngyös megyei 12. ábra: Esetszám koncentráció Heves megyében (2005-2013) 13 Heves megyében nem folyamatos koncentráció figyelhető meg, mint Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a 12. ábra alapján. Ebben a megyében 2009-ben visszaesett a megyei kórház esetszám részesedése, több mint 5%-al 2005-höz képest. Továbbá 13 Saját szerkesztés 29
Esetszám megfigyelhető a mátraházai kórház részesedésnövekedése is ebben az évben. Viszont 2013-ra itt is megfigyelhető a megyei kórház felé történő koncentráció, méghozzá 65%-os részesedéssel. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005 2009 2013 Év Nógrádgárdony Pásztó Balassagyarmat megyei 13. ábra: Esetszám koncentráció Nógrád megyében (2005-2013) 14 A 13. ábra mutatja a Nógrád megyei esetszám koncentrációt a kérdéses időszakban. Itt mindhárom vizsgált évben folyamatosan nő a részesedése a megyei kórháznak, ami 2013-ban már meghaladja a 60%-ot. A balassagyarmati kórház megtartotta a részesedésarányát. 4.2 Az Észak-magyarországi régió a kapacitásadatainak elemzése az krónikus ellátás tükrében Az Észak-magyarországi régió kórházaiban zajló krónikus ellátásokra vonatkozó kapacitásadatokat elemezve megvizsgáltam az átlagos ápolási időt. Az átlagos ápolási idő kifejezhető a teljesített ápolási napok számának és az elbocsátott betegek számának hányadosával, tehát ez az egy teljes esetre jutó 14 Saját szerkesztés 30
Egy teljes esetre jutó ápolási napok száma ápolási napok száma. Az értéke egy-egy egészségügyi intézmény, vagy részleg, avagy szakma jellegétől függ. (Egészségtudományi fogalomtár) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2005 2009 2013 Tüdőgyógyászat Pszichiátria Nőgyógyászat Belgyógyászat 14. ábra: Átlagos ápolási napok számának változása az Észak-magyarországi régió kórházaiban egyegy szakmára vetítve (2005-2013) 15 Ahhoz, hogy az átlagos ápolási időt jellemezzem, megnéztem az egy teljes esetre jutó ápolási napok számát 1-1 szakmára vetítve a régió kórházaiban 2005 és 2013 között, amit a 14. ábra kitűnően szemléltet. Az ábrán látható, hogy a vizsgálandó szakmák a traumatológia, nőgyógyászat, illetve a belgyógyászat,valamint a pszichiátria. A tüdőgyógyászat nem változtatta lényegesen az átlagos ápolási idejét a vizsgált időszakban, mondhatni stagnálás látszik 2005 és 2009 között, míg 2009 és 2013 között némi csökkenés. A belgyógyászat, valamint a nőgyógyászat egyformán 2009-ben elért egy csúcspontot, ahonnan 2013-ig csökkenés mutatkozik. A két szakma ápolási idejének változása, szinte egyformán történik. A pszichiátria eltér az előző három vizsgált szakmától. Itt 2005 és 2009 között csökkenés mutatkozik, de 2009 után, egészen 2013-ig nagymértékű növekedés látszik az átlagos ápolási időben. 15 Saját szerkesztés 31
év 2013 Szent Lázár Megyei Kórház 2009 2005 Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet Borsod Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 DMI 15. ábra: DMI (súlyozott krónikus napok) alakulása az Észak-magyarországi régió megyei kórházaiban (2005-2013 16 A 15. ábrán látható a DMI változását láthatjuk Észak-magyarországi régió megyei kórházaiban 2005 és 2013 között vizsgálva. A DMI a súlyozott krónikus napok és az ápolási napok arányát mutatja. Láthatóan folyamatos a csökkenés 2013 felé haladva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház és a Szent Lázár Megyei kórház tekintetében. Míg a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet esetében 2005 és 2009 között, majdnem 0, 30-as DMI csökkenés látszik, ami a többi kórháztól eltérően 2013-ra 1,25-ös értéket ér el. Fontosnak tartom megvizsgálni az egyik alapvető kapacitásadat változását, ami az ágyszám. 16 Saját szerkesztés 32
ágyszám 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 Észak-magyarországi régió többi kórháza 1 500 1 000 500 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 0 2005 2009 2013 év 16. ábra: Az Észak-magyarországi régió és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház ágyszám változása (2005-2013) 17 Az ágyszámok tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház részesedését vizsgálom, az Észak-magyarországi régió többi kórházához képest a krónikus ellátás viszonylatában. A 16. ábra jól mutatja, hogy a 2009 és 2013 közötti időszakban erőteljes növekedés látszik a megyei kórház ágyszámaiban, és ezzel a régión belüli részesedésében is. Az ágyszámok után célszerűnek tartom elemezni az esetszám részesedését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórháznak, amit az alábbi, 17. ábrán lehet látni. Az ábrán szemléletet adatok jól mutatják, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház esetszám növekedése 2009 és 2013 között nagyobb mértékű, mint az előbbi ábrán szemléltetett, ugyan ebben az időszakban vizsgált ágyszám növekedés. 17 Saját szerkesztés 33
esetszám 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 Észak-magyarországi régió többi kórháza 15 000 10 000 5 000 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház 0 2005 2009 2013 év 17. ábra: Az Észak-magyarországi régió és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház esetszám változása (2005-2013) 18 Megállapítható, hogy ez a nagy arányú részesedés növekedés a régió egyéb kórházaihoz képest az esetszámok dimenziójában egyértelműen egy megyei kórház felé történő ellátás koncentrációt jelent. 4.3 Az Észak-magyarországi régió aktív fekvőbeteg ellátásának és krónikus ellátásának összehasonlítása A következő alfejezetben az előzőekben ismertetett, illetőleg elemzett aktív fekvőbeteg ellátás és krónikus ellátás kórházi kapacitásadatainak összehasonlításának eredményeit szeretném bemutatni az Észak-magyarországi régió vonatkozásában. Első körben a régió megyei kórházainak esetszám változását szeretném összehasonlítani a két ellátási formában. 18 Saját szerkesztés 34
60396 B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház (Aktív) B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház (Krónikus) 72263 68230 2325 2076 10898 2005 2009 2013 18. ábra: B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház aktív és krónikus esetszám változásának összehasonlítása (2005-2013) 19 A 18. ábrán látható az összehasonlító elemzés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház tekintetében. Leolvasható az ábráról, hogy 2005 és 2009 között több, mint tízezres esetszám növekedés látszik az aktív ellátásban, míg a krónikus nem változott jelentősen. 2013-ra az aktív ellátásban visszaestek az esetszámok, viszont a krónikus ellátás esetszámaiban rendkívüli kiugrás látszik. Közel 8000-es növekedés olvasható le 2013-as adatokból. Az ábra alapján megállapítható, hogy jelentősebb változás a krónikus fekvőbeteg ellátásban történt a 2005 és 2013-as vizsgált időszakban a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház tekintetében. Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet (Aktív) Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet (Krónikus) 40948 31312 33725 1301 2 103 2824 2005 2009 2013 19.ábra: Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet aktív és krónikus esetszám változásának összehasonlítása (2005-2013) 20 19 Saját szerkesztés 35
2009 és 2013 között viszont az aktív és a krónikus ellátásban is nagymértékben növekedtek ismét az esetszámok. A kórház sokszínű változást produkált a vizsgált időszakban az esetszámok terén. Szent Lázár Megyei Kórház (Aktív) Szent Lázár Megyei Kórház (Krónikus) 21529 21526 21507 706 776 1223 2005 2009 2013 20. ábra: Szent Lázár Megyei Kórház aktív és krónikus esetszám változásának összehasonlítása (2005-2013) 21 A 20. ábrán Szent Lázár Megyei Kórház aktív és krónikus esetszám változásának összehasonlítása látható. Az ábra kiválóan szemlélteti, hogy a megyei kórház nagyon egyenletes esetszám szinteket produkált a vizsgált időszakban. Említésre méltó változás talán a krónikus fekvőbeteg ellátás területén látszik 2013-as évben, ahol az esetszámok növekedtek. Összességében elmondható, hogy az esetszámok, ha nem is egyenletesen, de növekedtek a vizsgált időszakban a régió megyei kórházaiban. 2009 és 2013 között szinte minden megyei kórházban dinamikus esetszám növekedés látszik. Ez főként annak tudható, be, hogy az esetek számának növekedésével koncentrálódik az ellátás a megyei kórházak felé, ami a struktúraváltás szempontjából egy lényeges megállapítás. Hiszen az egyik fő cél a szakmai és tudáskoncentráció. 20 Saját szerkesztés 21 Saját szerkesztés 36
A következőkben az Észak-magyarországi régió megyei kórházai esetében az átlagos ápolási idő változását szeretném összehasonlítani a két ellátási formában. Először a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban vizsgáltam az ápolási napok számát, ami a 21. ábrán látható. A kórház az aktív ellátásban 2009-re csökkentette az átlagos ápolási időt, ami egészen 2013-ig nem is változott nagy arányban. A krónikus ellátás területén 2009-re nőtt, majd 2013-ra csökkent az átlagos ápolási idő. B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház (Aktív) B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház (Krónikus) 25,07 28,39 24,48 7,38 5,95 5,99 2005 2009 2013 21. ábra: B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház aktív és krónikus átlagos ápolási napok számának változásának összehasonlítása (2005-2013) 22 Először a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban vizsgáltam az ápolási napok számát, ami a 21. ábrán látható. A kórház az aktív ellátásban 2009-re csökkentette az átlagos ápolási időt, ami egészen 2013-ig nem is változott nagy arányban. A krónikus ellátás területén 2009-re nőtt, majd 2013-ra csökkent az átlagos ápolási idő. 22 Saját szerkesztés 37
Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet (Aktív) Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet (Krónikus) 29,32 27,37 25,42 6,59 6,17 5,85 2005 2009 2013 22. ábra: Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet aktív és krónikus átlagos ápolási napok számának változásának összehasonlítása (2005-2013) 23 A 22. ábra szemlélteti a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet aktív és krónikus átlagos ápolási napok számának változásának összehasonlítását. Jól látható, hogy az aktív és a krónikus fekvőbeteg szakellátásban egyaránt egyenletes csökkenés látszik a vizsgált időszak tekintetében. Szent Lázár Megyei Kórház (Aktív) 31,16 Szent Lázár Megyei Kórház (Krónikus) 37,92 36,33 6,62 6,02 5,91 2005 2009 2013 23. ábra: Szent Lázár Megyei Kórház aktív és krónikus átlagos ápolási napok számának változásának összehasonlítása (2005-2013) 24 23 Saját szerkesztés 24 Saját szerkesztés 38
Végezetül a 23. ábrán elemzem Szent Lázár Megyei Kórház aktív és krónikus átlagos ápolási napok számának változásait, ami érdekes, hiszen a krónikus szakellátásban növekedtek az adatok, habár 2013-ban enyhe visszaesés látszik. Az aktív szakellátásban pedig egyenletes csökkenés mutatkozik. Összegezve elmondható, hogy a régió megyei kórházaiban egyértelműen ápolási idő csökkenés mutatkozik, ami sejteti, hogy a kórházak sok tekintetben fejlődtek, ami leginkább a technológiai fejlettségre koncentrálódik. Ez is elkönyvelhető a struktúraváltás sikerének. 4.4 Hipotézisek igazolása A dolgozat bevezetőjében vázoltam hipotéziseimet, ezúton pedig összefoglalom azok igazolását, vagy cáfolatát: Hipotézis 1: Igaznak bizonyult, hiszen a struktúraváltás következtében 2013- ra a régió megyéinek összes teljesítményén belül meghaladta az 50%-ot a megyei kórházak részesedése az aktív fekvőbeteg ellátás tükrében. Ezt az aktív fekvőbeteg ellátás kapacitáselemzésénél szemléltettem. Hipotézis 2: Ez esetben a hipotézis nem volt igaz, mert nem minden megyei kórház érte el a kívánt szintet. Ezt az aktív fekvőbeteg ellátás elemzésénél a CMI változásoknál szemléltetem. Hipotézis 3: Ez a hipotézis igaznak bizonyult, mert legalább 50 %-kal nőtt a krónikus ellátás súlya a teljes fekvőbeteg szakellátáson belül az esetszámok tekintetében. Az ehhez kapcsolódó vizsgálat a krónikus, aktív fekvőbeteg ellátás összehasonlító elemzésénél látható. Hipotézis 4: Ez a feltevés igaz, hiszen szemmel látható javulás tapasztalható a kapacitás adatokban a vizsgált időszakban, amiben oroszlánrésze van a struktúraátalakításnak. 39
5 Összefoglalás A magyar egészségügyi ellátórendszer sok évre visszamenőleg problémákkal és nehézségekkel küzd. Ez kiterjed a hatékony működtetés területére, amely nem csak gazdasági dimenzióban, de a betegellátás tekintetében is nagyon fajsúlyos. Az egészségdeterminánsok, vagyis egészségünket befolyásoló tényezők, nem csak genetikai, társadalmi, illetőleg életmódbeli tényezők lehetnek, hanem az egészségügyi ellátórendszer is nagyfokúan befolyásolja. A demográfiai változások, a technológiai fejlődés, a tudatosabb páciensi elvárások megkövetelik egy új, gazdaságos és hatékony egészségügyi ellátórendszeri struktúra kialakítását. A nemzeti programok és a jogszabályi környezet ad keretet a struktúraváltáshoz, a racionális ellátórendszer kialakítása érdekében. A dolgozatomban az Észak- magyarországi régió 8 évét és azalatt történő változásokat mutattam be annak érdekében, hogy szemléltessem, a struktúraváltó folyamat hogyan épül be a régió ellátórendszerének életébe. Az egészségügy és egy-egy kórház már nem csak a betegek gyógyítására hivatott, hanem egy menedzsmentszemléletet megkövetelő piaci tényező. Ezt azért lényeges megállapítani, mert az egészségügyi ellátásban sajátos piaci látásmód mutatkozik. Az egészségügy, egy kórház, vagy akár egy-egy szakma is csak úgy maradhat fenn és fejlődhet, ha megjelenik a piaci verseny és a lobbi. A régió kapacitásadatainak vizsgálatát kiemelve és azt összegezve megállapítható, hogy jelentős részben a struktúraváltás elméleti keretrendszerét követve valósultak meg a területi szintű kapacitásharmonizációk. Jó irányt mutat, hogy a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt a koncentráció a megyei, nagyobb kórházak felé, így növekedhet az ellátás minősége, a technológiai háttér komplexitása. A régió szakmapalettája folyamatosan bővült. Így még több beavatkozást tudnak elvégezni. Az ápolási idő csökkent, ami főként a technológia fejlődésének köszönhető. A 40