A TALAJVÍZSZINT SZTOCHASZTIKUS SZIMULÁCIÓJA EGY TISZAI ÖVZÁTONY PÉLDÁJÁN. Mucsi László 1 Geiger János 2

Hasonló dokumentumok
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, pp

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

SZENT ISTVÁN EGYETEM

MATEMATIKA évfolyam

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN

A controlling integrálódása az oktatási szférában

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások

Tóth I. János: Kutatók és oktatók Az oktatók hátrányáról

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja ábra

A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

A készletezés Készlet: készletezés Indok Készlettípusok az igény teljesítés viszony szerint

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

I. BEVEZETÉS

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Kvantitatív Makyoh-topográfia , T

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései július 9.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEK ÚTVONALTERVEZÉSE DIGITÁLIS DOMBORZAT MODELL ALKALMAZÁSÁVAL

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

FOLYTONOS TESTEK. Folyadékok sztatikája. Térfogati erők, nyomás. Hidrosztatikai nyomás szeptember 19.

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon

4. LECKE: DÖNTÉSI FÁK - OSZTÁLYOZÁS II. -- Előadás Döntési fák [Concepts Chapter 11]

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár Szeptember 26.

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

OTDK-DOLGOZAT

GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, november hó

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő rendszerek alkalmazásával

Digitális írástudás, társadalmi szegmentáltság

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására között 1

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló február 8.

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

Ingatlanvagyon értékelés

E L İ T E R J E S Z T É S

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

3 Hogyan határozzuk meg az innováció szükségszerűségét egy üzleti probléma esetén

MATEMATIKA TANTERV Bevezetés Összesen: 432 óra Célok és feladatok

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE 1

Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013.

SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

Fizikai geodézia és gravimetria / 2. NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

Írta: Kovács Csaba december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: február 14. vasárnap, 15:44

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

19. Az elektron fajlagos töltése

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Diplomamunka. Koczka László

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

Belső kontroll kézikönyv

KHEOPS Tudományos Konferencia, AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

Budapest április

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása A vonatközlekedési terv modellje

103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként január 15-én


Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez július. Budapest, április

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK

Átírás:

BEVEZETÉS A TALAJVÍZSZINT SZTOCHASZTIKUS SZIMULÁCIÓJA EGY TISZAI ÖVZÁTONY PÉLDÁJÁN Mucsi László 1 Geiger János 2 A talajban lejátszódó térbeli folyamatok elemzéséhez a kutatók egyre többet használják a térinformatika, a távérzékelés, a geostatisztika, a 3D-s modellezés és szimuláció eszközeit. A pontszerű forrásból induló talajszennyezések vizsgálatára kezdtük el 2000-ben a Környezetszennyezések modellezése és szimulációja című OTKA projektet (ny. sz.: T035121), melyben a különböző felszín alatti szállítóvezetékek lyukadásai során kialakuló talajszennyezések korai felismerését és a szennyezés térbeli terjedésének vizsgálatát tűztük ki célul (MUCSI et al. 2004). A talajba jutó szennyezőanyagok térbeli terjedését nagyban befolyásolja a talajvíz mozgása, ezért terepi mérések, a meglévő és saját kiépítésű talajvíz megfigyelő kúthálózatból nyert adatok alapján megpróbáltuk elkészíteni a mintaterület pontos talajvíztérképét. Már a kutak telepítésekor, majd az adatok kiértékelésekor olyan problémákba ütköztünk, melyek megoldására új módszertani eszközöket sztochasztikus szimuláció, csoportbontó eljárás, stb. kellett felhasználnunk. Miután munkánk jelentős részben alapkutatásnak tekinthető, fontosnak tarjuk, hogy a feldolgozás során használt eljárásokat bemutassuk. Jelen tanulmány célja ebből következően a talajvízfelszín kis léptékű térbeli heterogenitásának megjelenítése egy tiszai övzátony megfigyelő kútjainak adatai alapján. A talajvízszint laterális heterogenitására vonatkozó következmények részleteinek áttekintését egy következő dolgozat fogja tartalmazni. MÓDSZEREK A talajvíz térszínhez viszonyított relatív szintjének ismerete építési, geotechnikai, mezőgazdasági és több más szakterület számára elengedhetetlenül szükséges. Hidrogeológiai vizsgálatoknál a talajvíz abszolút helyzetének meghatározása legalább ennyire fontos, különösen átszivárgó vízadó rendszerek esetében. A mélyebb rétegekben történő vízmozgások számításánál és modellezésénél ez a felület az áramlási rendszer meghatározó, induló értéke (FREEZE és WITHERSPOON, 1966, 1967). A kontinuitás folytán a talajvízállás helyzete befolyásolja a mélyebb rétegekben végbemenő szivárgási folyamatokat és fordítva, a mélyebb rétegekben történő áramlási változások maguk is hatással vannak a talajvíz szintjére. A talajvíz szintjét általános esetben a hidrológiai elemek, ezen belül a csapadék mennyisége (ennek éves és sokéves eloszlása), a beszivárgás és párolgás (evaporáció, transpiráció) mértéke, továbbá a talaj- és a topográfiai viszonyok határozzák meg. A hidrológia egyik alaptétele, hogy a talajvíz szintje a sokévi átlagot tekintve nem változik, ha nem befolyásolják hidrológiai elemeken kívüli hatások. Rövid távon belül azonban jelentős ingadozások vannak a hidrológiai paraméterek időbeli mértékének különbözőségei miatt. (JUHÁSZ, 1987). A talajvízszint abszolút értékeivel szerkesztett térkép a térbe helyezi a talajvíztükröt és megmutatja annak alakját. Vagyis a talajvízszint geostatisztikai értelemben regionalizált változó. Azaz egy-egy mérési pontban mérési pontonként más és más valószínűségi változó, és van olyan térben értelmezett függvény, amely e valószínűségi változók egymáshoz viszonyított kapcsolatát leírja. A talajvíz felülete valójában nem más, mint ennek a 1 PhD, egyetemi docens, SZTE Természet Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, E-mail: laci@earth.geo.u-szeged.hu 2 PhD, tudományos munkatárs, SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék. E-mail: matska@geo.u-szeged.hu 1

függvénynek nem feltétlenül egyedüli realizációja. Folytatva ezt a gondolatmenetet megállapíthatjuk, hogy a sima talajvíz felület (1. ábra) azt fejezi ki, hogy a befolyásoló hidrológiai elemek mint regionalizált változók az adott terület felett nem-nagyon változnak mérési pontról mérési pontra. 1. ábra: Sima felületű relatív vízszint Áttekintve e tulajdonságok változékonyságát, vagy változékonyságra való hajlamát néhány km 2 -nyi méretű területen az alábbi megállapítások tehetők: o A csapadék mennyisége ilyen méretű területen lényegesen biztosan nem változik. o A párolgás változékonyságának léptéke ezen a méreten nagy a természetes vagy mesterséges fedettség függvényében, azaz nem várható hogy a talajvíz felület kisléptékű változékonyságát okozza. o A szedimentológiai tulajdonságok (szemcseméret, rétegződés típusa) kisléptékű azaz akár néhányszor 10 méteres változékonysága azonban ma már trivialitás. Különösen igaz ez a folyóvízi felhalmozódási környezetre. A fentiek alapján megállapítható, hogy az alapvető hidrológiai paraméterek közül a szedimentológia által meghatározottak legalábbis elméletileg képesek a talajvízszint akár néhányszor 10 méteres változékonyságának előidézésére. Ezután érdemes megvizsgálni, hogy viszonylag kis néhány km 2 -nyi területen ez a változékonyság hogyan jelenik meg a felület kontúrtérképén. A felület szerkesztésekor akár grid, akár háromszög alapú eljárásról van szó az adatponti értékek kiterjesztésekor olyan hiba-minimalizáló eljárásokat alkalmazunk, amelyeket a legkisebb négyzetek módszere értelmében fogalmazunk meg. Ezek az eljárások a választott algoritmustól eltekintve egyértelmű eredményeket adnak. A cél minden esetben a lokális pontosság elérése és a regionális trendek megjelenítése (JOURNEL, 1987, DEUTSCH és JOURNEL, 1998). Ennek érdekében ezek olyan low-pass szűrőként működnek, amelyek célja pontosan e kis léptékű változékonyság zavaró hatásának megszüntetése. Ugyanakkor van egy olyan eljárás-csoport, amelynek célja a lokális megbízhatóság helyett éppen a kisléptékű változékonyság megjelenítése és a vizsgált paraméter térbeli folytonossági tulajdonságainak reprodukálása. Ezeket a megközelítéseket az irodalom sztochasztikus szimulációknak nevezi. 2

A VIZSGÁLT TERÜLET Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged közötti nagy övzátonya (2.ábra). E területen ma a MOL Algyői Operatív Egységének termelő kútjai, és felszíni berendezései helyezkednek el. 2. ábra: A Szeged és Algyő közötti tiszai övzátony modellje és légifelvétele 1995-ből (ortofotomozaik FÖMI, SZTE TFGT) 3

A felszínen holocén homok, aleurit és agyag képződmények alakultak ki a folyóvízi üledékképződés hatására. A fúrások rétegsora szerint a felső aleuritos homokos sorozat alapvetően lencsés települési rendszere alatt, 4-5 méter mélységben, már regionális vízzáró réteg jelenik meg (egykori ártéri képződmény), amely alatt a terület DK-i részén ismét megjelenik az óholocén folyóvízi homok. A MOL Rt a vizsgált területen lévő gyűjtőállomások környezetében talajvíz megfigyelő kutakat működtet. Ezek információiból lehetőség volt mind a domborzat, mind a talajvízszint nagyvonalú területi változásának rögzítésére (1., 2. ábra). Ezen információk alapján rácshálóba rendezve a krigelési szórás változását figyelembe véve további 17 db megfigyelő kút helyét jelöltük ki (3. ábra). A 5-7 m mély kutak rétegsorai a terület általános földtani felépítéséhez képest többlet információt nem adtak. 3. ábra: A vizsgálat célterülete a meglevő és új megfigyelő kutakkal, valamint terepi felvételek a megfigyelő kutakról 4

A SZEKVENCIÁLIS GAUSSI SZIMULÁCIÓ Általános elvek Tekintsünk egy z(u) regionalizált változót. A sztochasztikus szimuláció során felépítjük a z(u) térbeli eloszlásának alternatív, de egyenlőn valószínű, nagy felbontású modelljeit. Az egyes általában griddelt realizációkat sztochasztikus képeknek nevezzük. A szimulációt feltételesnek mondjuk, ha a realizációk minden egyes mintavételi pontban megtartják az eredeti adatokat. A z(u) változó lehet kategorikus (nominális), pl. bizonyos kőzet jelenléte vagy hiánya, vagy lehet folytonos, mint pl. talajvízszint, porozitás, szivárgási tényező stb. A szimuláció különbözik mind a krigeléstől, mind bármely interpolációs algoritmustól a következők szerint (CARR és MYERS, 1985): 1. A legtöbb interpolációs algoritmus célja az egyes mintázatlan z(u) értékek legjobb lokális z*(u) becslését megadni tekintet nélkül a z*(u) becslések térbeli statisztikájára. A szimuláció során a lokális pontosságnál nagyobb fontosságú a létrejövő globális jellegzetesség (szövet) és a szimulált zl(u) értékek statisztikája. 2. A helyi adatok és feltételes statisztikák adott halmazára nézve a krigelést olyan interpolációs algoritmusként használják, amely olyan egyszerű numerikus modellt ad, amely bizonyos lokális pontosság értelmében a legjobb. Ugyanakkor a szimuláció sok alternatív modellt kínál, amelyek mindegyike bizonyos globális értelemben a legjobb megjelenítése a valóságnak. Az alternatív modellek vagy realizációk közötti különbség az együttes térbeli bizonytalanság mérését kínálja. A Gaussi típusú szimulációk a realizációkban az input adatok kovariancia modelljét adják vissza. Pontosan emiatt alkalmasak nagy térbeli folytonosságú tulajdonságok modellezésére. Tekintsük nagyon nagy N-re az N db Z i valószínűségi változó együttes eloszlását. Azaz a bevezetőben mondottak szerint vegyük az összes rendelkezésünkre álló adatpontban mért értéket (a geostatisztika szerint, ahány adatpont, annyi valószínűségi változó). A következőben tekintsük ennek az N valószínűségi változónak az összes típusú n adat halmazára vonatkozó (jelölése (n) ) kondicionálását. A megfelelő N-változós feltételes eloszlásfüggvény az alábbi: F (N) (z 1,...,z n (n))=p{z i z i, i=1,...,n (n)} A geostatisztika elvei szerint, ha a talajvízszintet regionalizált változónak tekintjük, akkor ez az egyes adatpontokban valószínűségi változó. Azaz értékeit bizonyos valószínűséggel veszi fel. Ebből következően az adatponti érték nem más, mint az adatpontban létező valószínűségi változó egy véletlenszerű értéke. Ez az érték az adatpont körüli eloszlásból származik. Feltételezhető, hogy amennyiben a vizsgált folyamat a területen homogén az egyes adatpontok körüli eloszlás típusa megegyezik a teljes terület feletti eloszlás típusával. Ha a tényleges mért adatokra elvégzünk egy normál érték transzformációt, akkor ezt a közös eloszlást már meg is lehet jelölni. Mint ismert, a normál eloszlást teljesen meghatározza első és második momentuma (várható értéke és szórása). Ezt a tényt alkalmazza a szekvenciális szimuláció az egyes gridpontok körüli eloszlások meghatározásában. A megoldás menetét a következőkben ismertetjük (CARR és MYERS, 1985). A megoldás általános algoritmusa Illesszünk az adatpontokra egy szabályos gridhálót. A térképezés során az adatponti értékekből a grid pontjaira adunk becslést, majd a gridpontok közötti változást egy kontúrozó eljárással jelenítjük meg. A szimuláció ezt a meggondolást kicsit módosította, a következők szerint (4. ábra): 5

4. ábra: A szekvenciális (Gaussi) szimuláció Válasszunk ki egy gridpontot és krigeléssel becsüljünk ide értéket a környező adatpontok alapján. A krigelés során a becslés értéke a megcélzott gridpontbeli becslések várható értéké lesz. Ennek stabilitását a krigelési szórás mutatja. A kiválasztott gridpont körül a várható érték és szórás, valamint az eloszlás normalitásának ismerete alapján megadhatjuk az ide becsülhető talajvízszint értékek helyi eloszlását. Természetesen ebből az eloszlásból ki is választhatunk egy véletlenszerű értéket, amelyet hozzárendelünk a becslésre kijelölt gridponthoz (4. ábra). Ezt a véletlenszerű értéket tegyük most a rendelkezésre álló adatpontok közé, és ezzel a kibővített adathalmazzal adjunk becslést a következő gridpontra. Itt a krigelés várható értéke és szórása alapján ismét felépíthető a pont körüli eloszlás, majd ebből az eloszlásból választva egy véletlen értéket, tovább bővítjük a rendelkezésre álló adatokat. Ezt az eljárást ismételjük minden egyes gridpont számításakor. Ezzel megkapunk egy realizációt. A teljes eljárás megismétlésével és természetesen a gridpontok körüli eloszlásból történő újabb választással újabb realizációkat kapunk. A grid-rendszer bejárását, éppúgy mint az eloszlásokból való választás szabályát, egy véletlenszám-generátor értékétől tehetjük függővé. Ez egyben biztosítja, hogy az egyes realizációk egyenlően valószínűek lesznek. Az eredmények értelmezése A fentiekben áttekintett algoritmus lényegében a megismerés folyamatát modellezi, hiszen minden egyes gridpont számolása a korábbi eredmények ismeretében történik. Emiatt az egyes realizációk a valóság ilyen is lehet megjelenítését adják. Ez a szemlélet teljesen megfelel annak a ténynek, hogy a kontúrtérkép csak a választott algoritmus rögzítése után egyértelmű (BROOKER, 1979). A realizációk sorozatának várható értéke az a legjellemzőbb térbeli eloszlás lesz, amely a kisléptékű heterogenitást leginkább megjeleníti. Az egyes realizációk különbsége a vizsgált jelenség esetünkben a talajvízszint térbeli leképezhetőségének bizonytalanságát fejezi ki. Fontos szem előtt tartani, hogy ez a bizonytalanság teljesen független attól, hogy milyen pontos az egyes kutakban levő vízszint leolvasása. Valójában ez a bizonytalanság attól függ, hogy a kisléptékű változásokra képes hidrológiai paraméterek mennyire homogének az adott területen, és hogy ezt a homogenitást (vagy heterogenitást) mennyire lehet megfogni a rendelkezésre álló kutak geometriai rendszerével. 6

A feldolgozás menete A feldolgozás első lépése az adatponti értékek területi és gyakorisági eloszlásának áttekintése (5. ábra, A és B). Ennek során két dolog azonnal szembetűnő: (1) az adatpontok egy része csoportosan fordul elő; (ezek a MOL Rt. által készíttetett megfigyelő kutak, amelyeket a gyűjtőállomások körül, egymástól viszonylag kis távolságra telepítettek), (2) a csoportok között vannak olyanok, amelyeken belül a mért értékek meglehetősen távol vannak egymástól. A leolvasott értékek gyakorisági eloszlása ugyanakkor viszonylag szimmetrikus (5. ábra, B). A kutak csoportos és szórt előfordulása meglehetősen gyakori minden olyan mesterséges objektum környékén, ahol a környezetvédelmi célok (esetleges szennyezés gyors kimutatása) miatt kis távolságra történő megfigyelések mellett szükség van a talajvízszint rögzítésére is nagyobb távolságra telepített kutak segítségével. A térképezés oldaláról ez olyan problémával jár, hogy a gridcellák kialakításakor kútcsoportok értékeiket túlzottan rávetítik a környező adatpontokra. Emiatt a kapott kontúrok nem a valós helyzetet fogják tükrözni. Ugyancsak problémát jelent az ilyen geometria a gyakorisági hisztogram elemzésében is, hiszen ekkor a hisztogram a közeli adatpontok értékeinek hatása alatt áll. Ilyen esetben ún. csoportbontó algoritmus alkalmazása a járható út (DEUTSCH és JOURNEL, 1998). Ennek során olyan elméleti rácsot illesztünk a területre, amelyben a kút-clusterek elemeikre tudnak bomlani. Eredményként súlytényezőket kapunk, melyek az egymáshoz közeli kutak esetében kis értékűek, míg távolabbi kutak esetében viszonylag nagyok. Ezáltal biztosítható a közeli értékek árnyékoló hatásának elkerülése. 5.ábra: Az adatelőkészítés folyamata Jelmagyarázat: A= az adatponti értékek, B= Gyakorisági eloszlás, C= A csoportbontó eljárás eredménye, D= Gyakorisági hisztogram a csoportbontó eljárás után, E= Normalitás vizsgálat az eredeti adatokra, F= Normalitás vizsgálat a normálérték transzformáció után 7

Az elvégzett csoportbontó eljárás kb. 500 m-ben jelölte meg a súlyozáshoz legalkalmasabb cellaméretet (5. ábra C). A csoportbontó súlyok alkalmazásával készült gyakorisági hisztogram (5. ábra D) lényegesen egyértelműbben mutatja a talajvízszintek modális osztályát (5. ábra, B és D). A szekvenciális Gaussi szimuláció leírásakor már hangsúlyoztuk a normál érték transzformáció szükségességét. A csoportbontó súlyokkal kezelt adatok eloszlása a grafikus vizsgálat szerint még mindig meglehetősen messze áll a normál eloszlástól (5. ábra E). Ugyanakkor a normál érték transzformáció a mintákat jellegzetes normál eloszlásúvá alakítja úgy, hogy az átalakítási párok rögzítése után a standard normál eloszlásról való visszatérés nagy biztonsággal megtehető (5. ábra F). Variográfia A variográfiai elemzések a talajvízszint térbeli folytonosságának és e folytonosság anizotrópiájának mértékeit tárják fel, egyúttal fontos adatokat biztosítanak a krigelés és a sztochasztikus szimuláció végrehajtásához. A variogram felszín a talajvízszint térbeli folytonosságának vizuális elemzésére szolgál (6. ábra, A). A B 6.ábra: A talajvízszintek variogram felszíne (A), a tapasztalati és modell félvariogramok (B) A mért adatok variogram felszíne egy ÉNy-DK-i fő folytonossági irányt, emellett egy erre merőleges, láthatóan kisebb hatástávolságú ÉK-DNy folytonossági irányt mutat (6. ábra A része). Az ÉNY-DK irány a sima relatív talajvízszint felületén is egyértelműen megjelenik (3. ábra), sőt a kontúr térképének DK-i részén az erre merőleges irány is tisztán felismerhető (3. ábra). Ez a jelenség valószínűleg az övzátony akkréciós növekedésével függ össze, amelynek során az egyes határfelületek a meder-domborulat mindenkori csapásával párhuzamos elhelyezkedésre törekednek (7. ábra). A tapasztalati variogram adatokra illesztett háromkomponensű modell igen bonyolult, összetett modell (6. ábra B része). A komponensek közül az első 246 m, a második 3854 m, a harmadik 4100 méter hatástávolságú. Igen valószínű, hogy a talajvízszint sima képe ez utóbbi, nagy hatástávolságú folyamatot fogja meg. 8

7. ábra: Akkréciós felszínek egy övzátony üledékes testben (balra) és a vizsgált terület ekvipotenciális felületei (jobbra) Ez a hatástávolság majdnem megegyezik az övzátony hosszával, így vélhetően a zátonytestet kialakító akkréciós folyamatok hatását tükrözi. A második hatástávolság (3854 m) nagyságrendje a harmadikhoz (4100 m) rendkívül közeli, talán a terület déli egyharmad részében DNy-ra forduló meder zátonyra gyakorolt hatásával függhet össze. Ugyanakkor a kis léptékű (246 méteres) heterogenitás már nem hidrológiai, hanem valószínűleg szedimentológiai hatásoknak tudható be. Amennyiben ez igaz, akkor a zátonytest belső heterogenitása tükröződik ekkora léptékben a talajvízszint területi rendszerében. A kapott heterogenitási tartomány tehát visszaadja azokat a heterogenitási szinteket, amelyeket a zátonytest hidrológiai folyamatainak elvi áttekintésekor részleteztünk. A 8. ábra A része a korábban már megismert alapadat térbeli folytonosságát, a B része pedig a 6. ábra B modelljéből konstruált variogram felszínt mutatja. A hasonlóság igen szembetűnő. Sajnos a geostatisztika az összehasonlítás egzakt elméleti kidolgozásával mindeddig még tartozik a felhasználóknak. A B 8.ábra: Az alapadatok variogram felszíne (A) és a modellből képzett variogram felszín (B) 9

Szekvenciális Gaussi szimuláció A korábbiakban vázolt módon a variográfiai elemzés után megtörtént a vízszint adatok szekvenciális Gaussi szimulációja. Ennek keretében minden vizsgált időpontban 100 darab egymással egyenlően valószínű sztochasztikus realizáció készült. A szimuláció elvéből következően arra a kérdésre, hogy pontosan mekkora ez a valószínűség, természetesen nem lehet válaszolni. Ez probléma nagyon sok tényezőtől függ. Az alkalmazott eljárás csak azt biztosítja, hogy minden gridpontra adott becslés után a pont körüli végtelen kicsiny sugarú környezetre felírt normál eloszlásból a várható érték körüli fél-szórás sugarú környezetből történik a gridponti érték véletlenszerű kiválasztása. Ez legalább 0,66-os valószínűséget jelent. Ennél pontosabban nem lehet e kérdésre válaszolni. A 9. ábra a száz realizációból hatot jelenít meg. Mint, ahogyan látható, vannak olyan területek, ahol a realizációk bizonyos helyeken alig különböznek egymástól, míg máshol a különbség szembetűnő. Ez a megoldás jellegéből adódóan a rendelkezésre álló adatokból történő laterális kiterjesztés bizonytalanságával függ össze (JOURNEL, 1993). Sőt, a realizációkat összehasonlítva azt is lehet állítani, hogy a nagyon különböző területek esetében a kiterjesztés (azaz a kontúr térkép) rendkívül bizonytalan. 9. ábra: A relatív vízszint szekvenciális gaussi szimulációjából hat egyenlően valószínű realizáció 10

Ennek a gondolatsornak folytatása a gridpontokra számított értékek terület feletti gyakorisági eloszlásának számítási lehetősége. Ez abból a tényből következik, hogy a 100 realizáció minden egyes gridpontra száz értéket jelent, és ez már kellően sok ahhoz, hogy a terület feletti gyakorisági eloszlást megadjuk. Ebből viszont természetesen következik, hogy a szimulációs realizációk során olyan feladatokat is meg lehet oldani, mint: Kontúrozzuk a 72 cm-es relatív vízszint előfordulási valószínűségét a területen, Mely területen fordul elő a 85 cm-es relatív vízszint p=0,78-as valószínűséggel, stb. Az ilyen irányú elemzések azonban jelen munka tárgyán kívül esnek. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az adatponti értékek minden egyes realizációban változatlanok! A 10. ábra a relatív talajvíz szintjére adott 100 realizáció várható értékét, a 11. ábra pedig a talajvízszint Balti szint feletti abszolút helyzetét mutatja. 10.ábra: A talajvíz szintjének relatív helyzete 100 realizáció várható értéke alapján Mind a 10. mind a 11. ábrán szembetűnő a részletgazdagság. Ez lehetőséget ad a hidraulikus gradiens lokális értékelésére is. A 12. ábra a hagyományos és a Gaussi szimulációval kapott felületeket mutatja be. Az ábra alapján nem szorul különösebb magyarázatra a Gaussi szimuláció előnye. A szimuláció eredménye az áramlási rendszer lokális hatását igen jól értelmezhetővé, illetve prognosztizálhatóvá teszi (12. ábra B része). Ennek előnyét a dinamikus szimulációban a szénhidrogén tárolók háromfázisú dinamikus modellezése már bizonyította (GEIGER és KOMLÓSI, 1996). Ezek a tapasztalatok rámutattak arra, hogy az ilyen részletgazdag felületek, ha nem is teszik problémamentessé a dinamikus szimulációt, ám annak hatékonyságát megsokszorozzák. 11

11. ábra: A talajvíz szintjének abszolút helyzete 100 realizáció várható értéke alapján. A nyilak a hidraulikus gradiens irányát mutatják. 12. ábra: A talajvízszint abszolút helyzete hagyományos krigeléssel (A) és a szekvenciális szimuláció várható érték típusú becslésével (B) ÖSSZEFOGLALÁS A feldolgozás során részleteiben áttekintettük a pontonként mért talajvízszint laterális kiterjesztésére alkalmazott klasszikus izovonalas térképszerkesztő eljárások megközelítési módszerét. Ennek során megállapítottuk, hogy ezek a regionális tendenciák hangsúlyozásával nem alkalmasak a kis léptékű (üledékes szöveti-szerkezeti okokra visszavezethető) heterogenitás megjelenítése. 12

Ezzel együtt a variográfiai előkészítés után krigelt talajvízszint geometriai anizotrópiája jó kapcsolatot mutat a vizsgált övzátony akkréciós felületeinek csapásával. A variográfiai elemzések kapcsán a három szerkezetből álló összetett variogramokon a legnagyobb hatástávolság az övzátony méretéből, a közepes a folyó domborulat csapásirányából, a legkisebb pedig valószínűleg a talajvízszintet tartalmazó üledék(ek) szedimentológiai heterogenitásából származtatható. Elméleti meggondolások alapján a kis léptékű heterogenitás elemzésére a szekvenciális (Gaussi) sztochasztikus szimuláció tűnik alkalmasnak. A feldolgozás során az egyes sztochasztikus realizációk különbözősége és hasonlósága a felület leképezhetőségének bizonytalanságát fejezi ki. A 100 realizációból szerkesztett várható érték típusú becslés igen részletgazdag felületet eredményez, amely bár nem feltétlenül könnyíti meg a dinamikus szimuláció végrehajtását vélhetően kielégítőbb dinamikus szimulációs eredményekhez tud hozzájárulni. A várható érték típusú becslésre előállított hidraulikus gradiens térkép éppen a kis és közepes léptékű heterogenitás feltárása miatt a helyi potenciális áramlási rendszerek értelmezését jelentősen megkönnyítheti. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetüket fejezik ki a MOL Rt-nek a közlés engedélyezéséért, valamint a fúrási dokumentációba való betekintés lehetőségéért. Jelen munka a Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése, (T 043318 ny. sz.) és a Környezetszennyezések modellezése és szimulációja (T035121 ny. sz.) című OTKA tematikus projektek támogatásával készült. IRODALOM Brooker, P. (1979): Kriging. Engineering and Mining Journal 1980 (9). Pp.148-153. Carr, J. R. Myers, D. E. (1985): COSIM: A Fortran IV program for Conditional Simulations. Computer and Geosciences v.11. pp. 675-705. Deutsch, C. V. Journel, A. (1998): GSLIB. Geostatistical Software Library and User s Guide. Oxford University Press p. 369. New York. Freeze, R. A. Witherspoon, P. A. (1966): Theoretical analysis of regional groundawater flow. 1. Analytical and instrumerical solutions to the mathematical model. Water Resources Research. 2. Freeze, R. A. Witherspoon, P. A. (1967): Theoretical analysis of regional groundawater flow. 2. The effect of water table configuration and subsurface permeability variation. Water Resources Research. 3. Geiger J. Komlósi J. (1996) Szedimentológiai geomatematikai 3-D modellező rendszer törmelékes CH-tárolókban. - Kőolaj és Földgáz. 1996/2. pp. 53-81. Március. Journel, A. (1987): Geostatistics for the environmental sciences. EPA Project no. Cr 811893. Technical report. U.S. EPA, EMS Lab., Las Vegas, NV Journel, A. (1993): Modeling uncertainty: Some conceptual thoughts. In: Dimitrakopoulos, R.(ed): Geostatistics for the Next Century. pp. 30-43. Kluwer, Dordrecht. Juhász J. (1987): Hidrogeológia Akadémiai Kiadó p. 972. Budapest. Mucsi L. et al. (2004): Felszín alatti vezetékek környezetszennyező hatásainak felmérése távérzékeléses technológiával Geodézia és Kartográfia LVI. évf. 4. szám pp. 3-8. 13