Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 10. évfolyam 8. szám A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja 2009. szeptember Kamarai tagvállalkozás az Év Vállalkozója Tolnán 2009. szeptember 28-án ünnepélyes keretek között adta át Tolna Város Képviselő testülete képviseletében Dr. Sümegi Zoltán polgármester az Év Vállalkozója kitüntető díjat Merkl Krisztinának, az első Tolna megyei CBA üzlet elindítójának. A tulajdonos és üzletvezető elmondta, kétszeres ünnep számára ez a nap, mivel ekkor nyitotta újra Árpád utcai üzletét. A bolthálózat egyébként több, mint 150 embert foglalkoztat a városban és a környező településeken. A kezdetekről és a jövőbeli elképzelésekről kérdeztük az üzletvezetőt. Részletek lapunk 4. oldalán Változik az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabály, megszűnik a kék kiskönyv 2010. január 1-től Módosulhatnak az alkalmi munkavállalói könyv érvényben lévő szabályai, lényegében az 1997- ben érvényes koncepció lépne életbe. A tervek szerint szűkülne azoknak a munkáltatóknak a köre, akik alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztathatnák dolgozóikat. A jövőben ugyanis csak természetes személyek, mezőgazdasági vállalkozások és őstermelők, s kiemelten közhasznú társaságok élhetnének e foglalkoztatási lehetőséggel. A szabályozás nem korlátozná a dolgozókat: egész évben vállalhatnának munkát a könyvecskékkel. Ám a munkaadók legfeljebb kilencven napig alkalmazhatnák a munkaerőt ebben a formában. Cserébe lecsökkentenék a papíralapú adminisztrációt és megszüntetnék a közteherjegyeket: helyette arányosan kellene fizetni a munkavállalók utáni járulékokat. Részletek lapunk 2. oldalán Tájékoztató a vállalkozó kivitelezői nyilvántartásba vételről Tar ta lom Vállalkozói hírek Jöhetnek az egyforintos Kft.-k..................... 2. o. Jövőre indul a cégkapu........................... 2. o. Változik az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabály, megszűnik a kék kiskönyv 2010. január 1-től...... 2. o. Ágazati hírek Törvénytervezet a tisztességtelen beszállítói magatartásról....................... 3. o. Októbertől hatályos az építési törvénycsomag........ 3. o. Aktualitások Kamarai tagvállalkozás az Év Vállalkozója Tolnán..... 4. o. Társkamarai látogatás Szekszárdon................. 4. o. A Tolna megyei Széchenyi Kártya iroda a legjobbak között........................4. o. Nóvum Legyen szakmájának mestere!..................... 5. o. Tájékoztató a vállalkozó kivitelezői nyilvántartásba vételről........................ 5. o. Adózási információk Áfakulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek II. rész........................ 6. o. Januártól módosul a jövedéki törvény............... 6. o. Folytatódik a RangAdó........................... 6. o. Hatósági információk Az Áfa visszatérítés szabályainak változtatására szólítja az EU Magyarországot....... 7. o. Új kormányrendelet a hatósági közvetítőkről......... 7. o. Új ÁNTSZ-fogalom: ERKIMM...................... 7. o. Ismerjük meg közelebbről Új taggal bővült a kamara Egy kezdőnek nagyon nehéz, de hasznos lehet a szervezeti tagság............. 8. o. Több éves kamarai tagviszonyban Az LXXVIII. Építési törvény 39. (2) alapján üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat, akinek az építőipari kivitelezői tevékenység a tevékenységi körei között szerepel, továbbá kivitelezési tevékenységhez alkalmas székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik, aki rendelkezik az általa folytatott kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel, vagy legalább egy vele tagsági, alkalmazott, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló (pl: megbízás) ilyen szakképesítéssel rendelkező szakmunkással és aki az 1997. évi LXXVIII. Étv. 39/A alapján az építési hatósági engedélyhez kötött tevékenységek folytatása esetén felelős műszaki vezetői feladatok ellátására alkalmas személyt alkalmaz munkaviszonyban, tagsági, vagy megbízási jogviszonyban. Minden vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. Részletek lapunk 5. oldalán A vevőt nem érdeklik a kifogások, a minőséget vásárolja meg!..................... 8. o. Segítettünk, segítünk Szakmai fejlődésre való nyitottság jelenthet megoldást........................... 9. o. Vállalkozásfejlesztés.................... 10 11. o. Ügyintézés a kamaránál.................. 12. o.
2 Vállalkozói hírek Jöhetnek az egyforintos Kft.-k A könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság (k-kft.) törzstőkéjének nem lesz kötelező minimuma olvasható a gazdasági társasági törvény erről szóló módosító javaslata az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján. A magyar javaslat szerint gazdasági társaságokról szóló törvény kiegészülne egy új címmel, amely a könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaságot szabályozná. Ebben nem esik szó minimális törzstőkéről, mindössze annyit mond ki a javaslat, hogy a normál kft.-nél megkövetelt 500 ezer forint alatti összeg a k-kft. törzstőkéje. Ezen túl az egyes törzsbetétek nagysága kisebb lehet a hagyományos 100 ezer forintnál, és nem kell 10 ezer forinttal oszthatónak lennie. A parlamenti beterjesztés, majd elfogadás után, várhatóan a jövő év elejétől lehet majd alapítani Magyarországon egyforintos kft.-t. A k-kft törzstőkéje csak pénzből állhat, apportot nem tartalmazhat, és csak akkor kérhető a bejegyzés, ha a teljes alaptőkét befizették a tulajdonosok. Feltétel még, hogy a k-kft.-t a törvény mellékletében szereplő szerződésmintával kell megalapítani. Két további szabályt tartalmaznak még az új cégtípus előírásai. Az ilyen cégnél a saját tőkéből csak akkor fizethető osztalék, ha a törzstőke eléri az 500 ezer forintot, viszont ha eléri, akkor akár normál kft.-ként is működhet tovább. Az angolszász országokban a korlátolt felelősségű társaságokra nem ír elő alaptőke minimumot a törvény. Ennek az az indoka, hogy a magas tőke sem védi megfelelően a hitelezőket, illetve a társaság tevékenységétől függően nagyon eltérő annak a tőkeszükséglete. A szolgáltatásokhoz például sokszor elegendő a minimális törzstőke is. A német törvényhozás tavaly ősszel szüntette meg a kft.-knél az addig kötelező 25 ezer eurós alaptőke minimumot, Bulgáriában pedig törvénytervezet készült a kétlevás egyeurós minimális alaptőkéről. Forrás: Napi Gazdaság A jelenlegi ügyfélkapu rendszerhez hasonlóan, jövőre már cégek is létesíthetnek olyan, online elérést biztosító cégkaput, amelyen keresztül elektronikus úton is intézhetik majd hivatalos ügyeiket. A miniszterelnöki hivatal elkészítette azt a kormányrendelet tervezetet, ami jövő januártól vállalkozások számára is lehetővé teszi az elektronikus rendszer használatát az úgynevezett cégkapun keresztül. A cégkaput kizárólag azok használhatják majd, akik már rendelkeznek ügyfélkapuval. Az ügyfélkapun keresztül a jogosultak leggyakrabban adóügyeket intéznek, okmányirodai ügyeket készítenek elő, vagy TAJ-számot ellenőriznek. Céges adóbevallást leadni kizárólag elektronikus úton lehet, ehhez azonban könyvelőnknek kell személyes ügyfélkaput létesítenie. Tervek szerint már az első cégkapuért is fizetni kell majd. Jövőre indul a cégkapu Vállalkozások ügyeinek elek - tronikus intézése Az elektronikus ügyfélbeléptető és -azonosító rendszer használója személyazonosságának igazolása mellett egyszerűen léphet kapcsolatba az online ügyintézést és szolgáltatást biztosító, állami szervekkel. A kormányzati ügyfélkapu használatához (a www.magyarország.hu portálon belépve érhető el), mindenkinek saját ügyfélkaput kell létesítenie. A saját ügyfélkapu létesítése személyes okmányirodai regisztrációt, emellett egyszeri internetes aktiválást jelent. Elektronikus aláírással már rendelkezők a regisztrációt is elindíthatják a neten. A tervek szerint díjköteles lesz a cégkapu létrehozása. A cégkapus regisztrációt az okmányiroda, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartó végzi, ez a kormányzati portálról letölthető űrlap révén elektronikusan, vagy kinyomtatott változatával személyesen teljesíthető. Míg a magánszemélyek első ügyfélkapuja ingyenes (továbbiakért fizetni kell), a vállalkozásokat tervek szerint már első cégkapujuk fejében is díjfizetésre köteleznék. A regisztrációt az ügyfélkapuval rendelkező, a cég képviseletére feljogosított személy végezheti. Elektronikus regisztációhoz saját ügyfélkapu szükséges. Ilyenkor a központi rendszer a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi, elégséges-e a képviselő egyértelmű azonosítására cégnyilvántartásban is rögzített, viselt neve és anyja születési neve. Ha a vizsgálat negatív eredménnyel zárulna, akkor a regisztráció csak személyes megjelenéssel végezhető el. Ezentúl a cégnyilvántartásban azt is ellenőrzik, hogy az érintett személy önállóan jogosult-e a cég képviseletére. Ha a két feltétel együttesen teljesült, és díj vagy az arra vonatkozó, visszavonhatatlan fizetési ígéret megérkezett, a regisztrációt kérő saját ügyfélkapujára kapja meg a cégkapu azonosítóját és az egyszer használatos jelszót. A regisztrációs felület kezelésére a jelszócserét követően adnak jogosultságot. Együttes cégjegyzés esetén, meghatalmazás alapján történő cégkapu létesítésre csak az azt igazoló dokumentumok bemutatásával, személyesen lesz lehetőség. A cégkapuhoz az ügyfélkaputól eltérően csupán értesítési tárhely tartozik majd. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás nevében eljáró képviselőnek gondoskodnia kell arról, hogy az üzeneteket munkanaponként átvegyék, legkésőbb a harmincadik napon ugyanis törlik azokat, további tárolásukra pedig nem lesz lehetőség az értesítési tárhelyen. Forrás: Üzleti negyed Változik az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabály, megszűnik a kék kiskönyv 2010. január 1-től A Kormány 2009.10.01-én elfogadta az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítást, melynek értelmében 2010. január 01-től megszűnik a kék kiskönyv, az alkalmi munka az egyszerűsített foglalkoztatás egyik típusként változott szabályokkal meg fog maradni. Az alkalmi munkavállalás négy területe a magánszemélyek háztartási alkalmazottai, az idénymunka, a kiemelkedően közhasznú szervezet alkalmazottai, valamint az alkalmi munka. A munkáltatónak a foglalkoztatást a munkavégzés megkezdéséig elektronikus formában, közvetlenül az adóhatóságnak kell majd bejelenteni. A megszűnő alkalmi munkavállalói könyvet egy minimális adatokat tartalmazó munkaszerződés-minta fogja felváltani. A foglalkoztatást a munkavégzés megkezdéséig elektronikus formában, közvetlenül az adóhatóságnak kell majd bejelenteni. Rövid időtartamú háztartási, valamint idénymunka esetén az a munkáltató, amely az adóbevallását a jogszabályok szerint nem köteles elektronikus úton benyújtani, a bejelentést telefonon is megteheti, de lehetőségük lesz a teljesített bejelentés módosítására, illetve visszavonására is. A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után 40 százalék közterhet kell fizetnie. A korábbi szabályozáshoz képest feloldották az alkalmi munkavégzés időbeli korlátozását, és az évi 840 ezer forint jövedelem alatt az egyszerűsített foglalkoztatásból jövedelmet szerző magánszemély mentesül az szja-bevallás benyújtásának kötelezettsége alól. Forrás: www.kalkulator.hu Tő ké re van szük sé ge? Se gí tünk! Be ru há zás hoz, kez dő tő ké - hez mikro hi tel, for gó esz - köz höz Szé che nyi Kár tya. Kér je a ka ma ra szak em ber é - nek ta ná csát. Mechlerné Letenyei Hé di iro da ve ze tő, Szek szárd, Arany J. u. 23 25. III. eme let, Telefon: 74/529-253, E- mail: hedi@tmkik.hu.
Ágazati hírek Törvénytervezet a tisztességtelen beszállítói magatartásról Elkészült a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaadott törvénytervezet módosításának munkaanyaga. A dokumentumból az olvasható ki, hogy a kereskedőkkel szemben legalább olyan hatalmat kapna a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fiókszervezeteként számon tartott Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH a törvény szerint mezőgazdasági igazgatási szerv), mint a GVH vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal. Míg a két utóbbi a piacon függetlenként működik, addig az előbbi szorosan kötődik az agrártárcán keresztül a termelőkhöz. A jogszabályban továbbra is kitartanak a másodlagos térítések kiküszöbölése mellett. Ám ez az átvételi árakat nyomja le, ami a likviditási problémákkal küzdő termelői szegmensben nem feltétlenül kedvez a kis- és közepes vállalkozásoknak. A jogszabályban megerősítik és egyben szankcionálják az amúgy már szabályozott 30 napos fizetési határidőt, s új elemként üzletszabályzatot szeretnének a kereskedőktől. Ez nem egészen világos, ugyanis a szabályozóban üzletszabályzatról és általános szerződési feltételekről is beszélnek. Az egyik bekezdésben például megfogalmazzák azt az igényt, hogy a kereskedő tegye közzé, hozza nyilvánosságra, illetve előzetesen láttamozásra küldje meg a szakigazgatási hivatalnak az általános beszállítói szerződési feltételeket, hogy világossá váljék, milyen szolgáltatásokat mennyi visszatérítés fejében adnak, vagy viszont. Az effajta üzletszabályzat nem ismert a kiskereskedelemben, ugyanis a kereskedő stratégiája egy vagy több célcsoport kiszolgálása. A stratégia mentén kérnek ajánlatot a beszállítóktól, amelyek ajánlata vagy passzol vagy nem a célcsoportok kiszolgálásához. Az pedig, hogy a szabályzatot láttamoztatni kell egy felügyeleti szervvel, némi tervgazdasági utánérzést okoz, még ha a bankoknál ez működik is, jóllehet a pénzügyi szervezet veszélyes üzem. Az erőfölénnyel való visszaélés passzust lényegében kiüresítették a módosítóban, ugyanis ott az olvasható, hogy a kiskereskedelmi törvényben szabályozott és szankcionált az erőfölénnyel való visszaélés, s ha ilyen eljárás már indult a kereskedő ellen, akkor ezen törvény alapján nem lehet Októbertől hatályos az építési törvénycsomag Kihirdette a kormány az építési törvénycsomagot: nyolc kormányrendelet jelent meg az építésügy szabályozásával kapcsolatban a legutóbbi Magyar Közlönyben, az előírások többsége október 1-jétől hatályos. A rendeletek foglalkoznak a főépítészek tevékenységével, részletesen szabályozzák a fedezetkezelést, a szervizkönyvet, a kivitelezők regisztrálását, és a hatósági ellenőrzést is. A második építési gyorsító törvénycsomag részleteit tartalmazó jogszabályok közül legvaskosabb az építőipari kivitelezésről szóló rendelet. Ez írja elő azt is, hogy miképpen kell vizsgálni az irreálisan alacsony árat. Az egyes munkafolyamatokhoz szükséges időt az építésügyért felelős minisztérium honlapjáról letölthető költségvetési kiírási programmal lehet ellenőrizni, az időhöz rendelt minimális rezsióradíj pedig az ágazati kollektív szerződésből ismerhető meg. Ezek mellett figyelembe kell venni az ajánlattevő indoklását is. A kisebb épületekhez kerti építmények, medencék, kerítés, egyebek nem kell engedély, azok bejelentéssel építhetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell betartani az ezekre vonatkozó országos és helyi építési szabályokat, valamint a kivitelezésre vonatkozó hatósági előírásokat. A fedezetkezelőt közbeszerzéseken 90 millió forint felett, a magánberuházásoknál pedig 1,2 milliárd forint felett kell alkalmazni. A fedezetkezelővel az építtető köt szerződést, és ő fizeti a díját, amely a közbeszerzéseknél havi nettó 100 ezer forint, ezt a Magyar Államkincstár kapja, mivel itt az a fedezetkezelő. A magánberuházásoknál nincs a díjra előírás, de Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter korábban az osztrák példára utalt, ahol a beruházás értékének 1,5-2 százaléka a díj. Ez utóbbi esetben fedezetkezelő lehet a kincstár, de bank is választható. Az építtetőnek az építés megkezdése előtt igazolnia kell, hogy megvan rá a pénze, és számlát kell nyitnia, amelyre minden építési szakasz megkezdése előtt rá kell utalni annak ellenértékét. A számlát a fedezetkezelő kezeli. A fedezetkezelő a fővállalkozónak csak akkor fizet a számláról, ha az alvállalkozók megkapták a pénzüket. Az alvállalkozókról az építési napló alapján elektronikus nyilvántartás készül. A számlán elkülönítetten kell kezelni a biztosítékokat. Egy most kihirdetett másik rendeletben a kormány meghatározta ezek nagyságát a közbeszerzési eljárásokban. Így például jótállásra legfeljebb a szerződéses ellenérték 5 százalékát, szavatosságra 3 százalékát, egyebekre 7 százalékát lehet visszatartani. A kivitelezési rendelet a szervizkönyv nem garanciális könyv szabályait határozza meg. Ebbe a meglévő épületek állapotát, az 3 eljárás alá vonni. Kérdés azonban, hogy a panaszos melyik törvényre hivatkozzon. Tény ugyanis, hogy az utóbbi időben a GVH-nál lefolytatott erőfölényes esetek jelentős részében kiderült, hogy nem a kereskedő hibázott vagy nincs is igaza a beszállítónak. Összességében a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló jogszabály módosítója nem foglalkozott Sólyom László köztársasági elnök megjegyzésével, miszerint nincs a paragrafusokba beépítve a termelő és gyártó kapcsolata, illetve arra továbbra sem sikerült megoldást találni, hogy a szigorítás után hogyan lehetne a multikat arra bírni, hogy ezek után is itthon szerezzék be az MgSzH oltalma alatt álló gyártóktól az élelmiszert. Forrás: Mai Piac azokon végzett munkákat rögzítik. A közösségi épületekről kötelező szervizkönyvet vezetni, amelynek melléklete a ház energetikai tanúsítványa. A tulajdonosnak kötelező jó állapotban tartania az épületét és az ennek érdekében elvégzett vizsgálatokat, illetve munkákat is be kell jegyezni a könyvbe. A statikai vizsgálatokat 20 évente kell megtartani. Külön rendelet szabályozza a főépítészek tevékenységét. A hierarchia csúcsán az országos (állami) főépítész áll, ő jelenleg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezetőjeként tevékenykedik. Lejjebb haladva a megyei, majd a települési, illetve az önkormányzatok társulása által megbízott térségi főépítészek következnek. A rendelet a főépítészek foglalkoztatási feltételeit, valamint a hierarchiában elfoglalt hely szerinti feladatait tartalmazza. Forrás: www.profitline.hu Új csődtörvény Az automatikus fizetési haladék könnyít a vállalkozások helyzetén Az új Csődtörvénytől a csődeljárás gyakoribb alkalmazását várják a szakértők. Az azonnali fizetési moratórium a leglényegesebb eleme a szeptember 1-jén hatályba lépett csődtörvény módosításának. Eszerint amennyiben az adós kezdeményezi a csődeljárást, a csődeljárási kérelem benyújtásával kvázi egyidejűleg az eljárás alá vont vállalkozás azonnali fizetési haladékot kap. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kivételekkel az adóssal szemben hitelezői követeléseket nem lehet érvényesíteni, illetve az adós is csak meghatározott keretek között teljesíthet kifizetéseket. Amenynyiben a bíróság jóváhagyja a csődkérelmet és elrendeli a (végleges) fizetési haladékot, az adósnak 90 nap áll rendelkezésre, hogy egyeztessen hitelezőivel és megpróbálja reorganizálni vállalkozása működését és hitelezőivel megkötni a csőd - egyezséget. A fizetési haladék egészen egy éves időtartamra meghosszabbítható a hitelezők hozzájárulásával. Forrás: www.jogiforum.hu
4 Aktualítások Kamarai tagvállalkozás az Év Vállalkozója Tolnán 2009. szeptember 28-án ünnepélyes keretek között adta át Tolna Város Képviselő testülete képviseletében Dr. Sümegi Zoltán polgármester az Év Vállalkozója kitüntető díjat Merkl Krisztinának, az első Tolna megyei CBA üzlet elindítójának. Aki immáron több, mint 150 embert foglalkoztat a városban és a környező településeken. Hogyan kezdődött? Mikor indult a vállalkozás? 1991-ben indultunk el 3-4 üzlettel. Akkor még csak zöldséggyümölcs kereskedelemmel. Első üzletek Tolnán, majd Bogyiszlón, később Szekszárdon kerültek megnyitásra, de a nagy változást a CBA üzlethálózathoz való csatlakozás hozta. Fontosabb események a közelmúltból? Igen, azt gondolom, hogy vállalkozásunk életében a közelmúltban több jelentős momentum is történt, mégis kiemelendő az eseménysorból az a munkahelyteremtő program, amelyet a helyi, illetve megyei munkaügyi központtal közösen valósítottunk meg, s egy pékség, illetve üzlet kialakítását és működtetését célozta. A pékség üzemeltetésének elsődleges oka az üzlethálózat pékáru szükségletének kielégítése, mely azt gondolom, hogy a jelenlegi szinten elegendő ugyan, de látni kell azt, hogy annak korszerűsítésére is mindenképpen szükség van. A közelmúltban újabb üzletek nyitották meg kapuikat, ez a vállalkozás hosszú távú stratégiai célkitűzése? Menynyire erős a piaci verseny? Valóban a közelmúltban nyitottunk üzletet Faddon, illetve Őcsényben, s a napokban fejeződik be egy üzlet kialakítása Decsen Céljaik elsősorban Tolna, illetve környező településekre irányulnak: Tolna, Fadd, Bogyiszló, Szekszárd, Őcsény és Dunaszentgyörgy. A tervek között szerepel Szedres is, mely talán a következő évben meg is valósul. Üzlethálózatunk vásárlóköre illetve vásárlási szokásai elsősorban a napi vásárlásokhoz kötődik, nem kívánunk bekapcsolódni a nagyobb hypermarketek nagybevásárlásai által generált erős árversenybe. A hálózathoz való csatlakozás eredményeként a megfelelő ár és érték biztosításával tudunk versenyképesek maradni, s bár a kiélezett árverseny hatással van a forgalmi adatokra, mégis drasztikus visszaesést nem tapasztalunk a hyper-, vagy szupermarketek megjelenésével. Milyen tervekkel néz a jövőbe? Mennyire fontos a hálózat fejlesztése? Meggyőződésem, hogy rendkívül fontos és nélkülözhetetlen az eredmények visszaforgatása a működésbe. Azt gondolom, hogy az eddigi működésünk is ezt a filozófiánkat tükrözi. A jövőben vonalkódos rendszer bevezetését tervezzük az arra alkalmas üzletekben, továbbá esedékes a pékség technikai és kapacitásbeli fejlesztése is, melyhez pályázati forrásokat is igénybe kívánunk venni ugyanúgy, mint korábban a munkahelyteremtő, vagy csökkent munkaképességű munkavállalók alkalmazását célzó pályázatoknál. Társkamarai látogatás Szekszárdon 2009. május 4. és június 30. között értékesítési versenybe szálltak az ország Széchenyi Kártya ügyintézését lebonyolító irodák, ahol igen előkelő helyen végzett kamaránk. Mechlerné Letenyei Hédi Széchenyi Kártya irodavezető országos szinten a harmadik helyen végzett bizonyítva szakmai hozzáértését, elhivatottságát. A Széchenyi Hitelkártya népszerűsége továbbra is töretlen, hiszen a hazai kis- és középvállalkozások közül sokan a gazdasági recessziót csak kedvezményes hitel felvételével tudják / tudták átvészelni. A konstrukció tehát jó szolgálatot tehet a napi likviditási problémák leküzdésében megoldásában. A kérelmezők egyre inkább a rövid lejáratú és gyors ügyintézési idejű hitelkonstrukciókat részesítik előnyben. Ezt támasztja alá, hogy idén kora nyáron minden Széchenyi Kártya iroda részt vett abban az országosan meghirdetett értékesítési versenyben, melyen kamaránk az előkelő harmadik helyen zárt. Az ünnepélyes díjátadóra 2009. szeptember 16-án került sor Budapesten, ahol a szakmai elismerést, illetve értékes díjat Mechlerné Letenyei Hédi irodavezetőnk érdemelte ki / vehette át. 2009. szeptember 29-én kamaránkba látogatott a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltatási tagozatának 11 tagú delegációja, a szolgáltatási tevékenység gyakorlati tapasztalatainak megismerése, az egyes elemek adaptációs lehetőségének megvizsgálása okán. A látogatás célja tehát az volt, hogy vendégeink betekintést nyerjenek kamaránk működésébe, az elért sikerekbe, az alkalmazott módszerekbe, eljárásokba, folyamatokba, hogy a tapasztalatokat összegezve a saját rendszerük javítását tudják végrehajtani, s a hallottakat a megyei vállalkozások előnyére fordítsák. Kamaránk képviseletében Csoma József alelnök, a kamara szolgáltatási tagozatának elnöke, Dr. Dusáné Bakó Erika, gazdasági osztályvezető, Tóth László, szakképzési osztályvezető, illetve Hornok Jenő, vállalkozásfejlesztési osztályvezető volt jelen a találkozón ismertetve az egyes területek főbb projektjeit, a fontosabb tapasztalatokat, az elért eredményeket. A Tolna megyei Széchenyi Kártya iroda a legjobbak között
Nóvum Legyen szakmájának Mestere 5 A mesterképzés fogalmának céhek létrejöttével alakult ki, bár a mester, mint a szakmáját magas szinten művelő szakember, aki tudását nemzedékről nemzedékre adja tovább, már korábban megjelent a kézművesség körében. A mester, mint fogalom évszázadok óta a minőséget a szakma legmagasabb szintű rangját jelenti. A kitüntető cím napjainkban a hagyományokon alapuló munkaszereteten és tiszteleten kívül, a modern korhoz való alkalmazkodást, az új berendezések, alapanyagok, technológiák megismerését is jelenti. A mai mesterekkel szemben más követelményeket állít a kor, de abban továbbra sem változott, hogy az e címet viselők szakmájuk művelését magas szakmai és etikai normák szerint végzik. Ahhoz, hogy egy adott szakterületen a munkát csak az arra érdemes vállalkozók, szakemberek végezzék, szükség van egy egységes, magas követelményszint kialakítására. Erre irányul az a törekvés is, miszerint egyes szakmákban a vállalkozói igazolvány kiváltásának feltétele a mestervizsga megléte. A gazdasági kamarák újjáalakulását követően hazánkban is elsőszámú feladat lett a szakemberek továbbképzésének megszervezése. Ennek egyik legelterjedtebb formája a területi kamarák által szervezett mesterképzés, amely nemcsak a kor termelési és technológiai színvonalának megfelelő szakmai tananyagot tartalmazza, hanem a tanulóképzéshez legszükségesebb pedagógiai ismereteket és a vállalkozás gazdálkodásának alapjait is beépítette és folyamatosan fejleszti. A mesterképzés célja, hogy a jelölt a magasabb szintű szakmai elismertséget jelentő mester címet megszerezze, ezzel együtt a szakmát tanuló fiatalokkal magasabb szakmai színvonalon, pedagógiailag is tudatosan foglalkozhasson. Feladata, hogy a jelöltet a cím viselésével együttjáró szakmai követelményekre felkészítse, a vállalkozás indításához, működtetéséhez szükséges alapvető pénzügyi gazdasági információkkal, a tanulók gyakorlati képzéséhez, alkalmazottak foglalkoztatásához nélkülözhetetlen pedagógiai ismeretekkel felvértezze. Mestervizsgára jelentkezni a jelölt állandó lakóhelye, telephelye, székhelye, vagy kamarai tagsági viszonya szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál lehet. Jelentkezéshez szükséges dokumentációk: Mestervizsga jelentkezési lap, mely beszerezhető a Kamara irodájában, vagy letölthető a www.tmkik.hu weboldalról. Szakmunkás-bizonyítvány, vagy a szakmai képesítést igazoló bizonyítvány Vállalkozói igazolvány vagy a szakirányú szakmai gyakorlatot dokumentáló igazolások a munkaadótól Adott esetben: szakirányú technikusi, illetve felsőfokú végzettséget igazoló okirat 1996 után szerzett mesterlevél, illetve mestervizsga részbizonyítvány A jelölt az alábbi területeken ad számot felkészültségéről: szakmai elmélet szakmai gyakorlat vállalkozási és pedagógiai ismeretek (szóban). A gyakorlati vizsga keretében a jelöltnek bizonyítania kell szakmai gyakorlati munkakészségének, munkakultúrájának magas fokát, és a vizsgakövetelmények szerint mesterremeket, vagy vizsgamunkát kell készítenie. Mentesül a pedagógiai ismeretek és a vállalkozási ismeretek vizsgarész alól az a jelölt, aki ezeket magába foglaló felsőfokú végzettséggel rendelkezik, vagy más szakmából sikeres mestervizsgát tett, amely ezeket tartalmazta. A mentesség iránti kérelmet a jelentkezéssel együtt kell benyújtani és azt a vizsgabizottság elnöke hagyhatja jóvá. A mestervizsga-bizottság minden részvizsgán 3 tagú. Munkáját az elnök irányítja. A mestervizsga-bizottság elnökét a megyei kamara elnökségének javaslatára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nevezi ki. A Bizottság munkáját esetenként kérdező tanárok segítik. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2009. őszén kőműves, asztalos, villanyszerelő, szobafestő, szakács és pincér szakmákban szervez szakmai vizsgarészt, melyre az egyes szakmák tanfolyamainak elindulásáig várjuk a jelentkezőket. Mesteravató ünnepség várhatóan jövő év tavasszal kerül megrendezésre, ahol a már Mesterek ünnepélyes kereteken belül vehetik át díszes mesterlevelüket. További felvilágosítás szakképzési osztályunkon kérhető személyesen, vagy a 74/529-254-es telefonszámon. Tájékoztató a vállalkozó kivitelezői nyilvántartásba vételről Az LXXVIII. Építési törvény 39. (2) alapján üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat, akinek az építőipari kivitelezői tevékenység a tevékenységi körei között szerepel, továbbá kivitelezési tevékenységhez alkalmas székhellyel, illetve telephellyel rendelkezik, aki rendelkezik az általa folytatott kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel, vagy legalább egy vele tagsági, alkalmazott, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló (pl: megbízás) ilyen szakképesítéssel rendelkező szakmunkással és aki az 1997. évi LXXVIII. Étv. 39/A alapján az építési hatósági engedélyhez kötött tevékenységek folytatása esetén felelős műszaki vezetői feladatok ellátására alkalmas személyt alkalmaz munkaviszonyban, tagsági, vagy megbízási jogviszonyban. Minden vállalkozó kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni. Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1-je előtt már folytatták, illetve megkezdték, azok ezen bejelentésüket legkésőbb 2010. január 31-ig kötelesek megtenni. Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1-je után kezdik meg, azok bejelentésüket a kivitelezői tevékenység megkezdését követő, legkésőbb 5 munkanapon belül kötelesek megtenni. A bejelentés módja Az elektronikus regisztrációs segítő szoftver elkészültéig csak az MKIK honlapjáról (www.mkik.hu) pdf formátumban letölthető adatlap, számítógépen történő kitöltése, kinyomtatása, majd cégszerű aláírás után postai úton küldhető be az MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. címre. Számítógéppel nem rendelkező ügyfelek vagy az MKIK-nál, vagy a területi kamarák ügyfélszolgálatain ingyenesen beszerezhető, nyomdai úton előállított nyomtatványkitöltése és cégszerű aláírása után, postai úton nyújthatják be regisztrációs kérelmüket az MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda 1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. címre, vagy személyesen is benyújthatják valamennyi területi kereskedelmi és iparkamara ügyfélszolgálatán. A benyújtott kérelmek, csak az igazgatási szolgáltatási díj az MKIK elkülönített számláján történő jóváírását követően bírálhatók el. Az 5000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) MKB Bank Zrt.-nél vezetett 10300002-20373432- 71933285 számú számlájára, igazgatási szolgáltatási díj megjelöléssel és a befizető adószámának feltüntetésével kérjük átutalni, vagy a kamaránál készpénzben befizetni. A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása nyilvános, az az Interneten az MKIK weblapjáról a szoftver elkészülte után szabadon elérhető. A vállalkozó kivitelezői nyilvántartás tartalmazza a bejelentő által közölt adatokon túl a bejelentő nyilvántartási számát, a nyilvántartási szám hatályának időtartamát, a bejelentő elektronikus levélcímét, telefaxszámát, illetve telefonos elérhetőségét, ha ezen adatok nyilvánosságra hozatalához a bejelentő hozzájárult, az MKIK -hoz vagy építésfelügyeleti hatósághoz beérkezett panaszok és kivizsgálásuk megállapításait, az építési felügyeleti, a munkaügyi, a munkavédelmi biztonsági ellenőrzések eredményét, az eljáró hatóságok jogerős határozatainak rendelkező részeivel, a nyilvántartásból való törlés tényét, az alapul szolgáló ok megjelölésével, az MKIK által külön szolgáltatásként működtetett, a vállalkozó kivitelezők önkéntes adatszolgáltatásán alapuló bejelentő által közölt adatokat is. A témával részletesen lapunk következő számában foglalkozunk. Forrás: www.mkik.hu
6 Adózási információk Áfakulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek II. rész A szolgáltatásnyújtások illetve termékértékesítések után fizetendő adó mértéke az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 82. (1) bekezdése szerint az adó alapjának 25 százaléka. Kivételt jelentenek azok a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, amelyek az áfatörvény 3. valamint 3/A számú mellékletében szerepelnek (5 illetőleg 18%-os adómérték alá eső termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások). A fentieken kívül adómentes levonási joggal a termékexport, a termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek, valamint a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó egyes tevékenységek esetében és a Közösségen belüli termékértékesítés. 2) Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel Mentes az adó alól: a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetítő által ilyen minőségében teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág elkülönült művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező, ugyanazon személyek, szervezetek többségi tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben igazoltan felmerült költség; b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése; c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése; d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés (kinnlevőség) behajtását; e) a magyar és külföldi törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstből vagy más fémből készített érmekollekciót és a bankjegykollekciót, illetőleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizetőeszközként nem használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van; f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő, materializált értékpapír kezelését és őrzését; g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés; h) a postai bélyeg névértéken történő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy névértéken történő értékesítése; i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is; j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év; k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését; l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. Az l) pont nem alkalmazható: a) a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra; c) az ingatlannal tartósan öszszekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására; d) a széf bérbeadására. Mentes továbbá az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. (1) bekezdése vagy a 86. (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. szerint nem vonható le. Januártól módosul a jövedéki törvény A törvény módosítását alapvetően az Európai Parlament és Tanács határozata alapján létrehozandó Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer (EMCS) indokolja. Ennek az a célja, hogy mind az unió területén, mind pedig az egyes országokon belül adófelfüggesztéssel végzett jövedékitermék-szállítást napra készen lehessen elektronikusan nyomon követni. Ezzel a visszaélések aránya is csökkenthető. Az adófelfüggesztés tipikus módja az, amikor adóraktárba szállítanak jövedéki terméket, illetve ott tárolják azt. Az adót csak akkor kell megfizetni, amikor az kikerül a raktárból. Vannak olyan esetek, amikor a jövedéki termék után még felhasználáskor sem kell adót fizetni. Ilyen például az, amikor az ásványolajból villamos energiát állítanak elő. A módosítás adómentessé teszi az olajfinomító hulladékából előállított jövedéki terméket is, ha elégetve, abból villanyáramot állítanak elő. Az új szabály lehetővé teszi, hogy a NATO éttermeknek, kantinoknak is adófelfüggesztéssel lehessen jövedéki terméket alkoholos italt szállítani. Ilyenkor a szállítást a NATO egység igazolja a vámhatóságnak, amely a szállítót mentesíti az adó megfizetése alól. A javaslat szabályozza azt is, hogy kinek és hol kell megfizetnie az adót, ha csomagküldő cég az unión belül szállít megrendelésre jövedéki terméket. Jelenleg alkoholtermék 2 litert meghaladó kiszerelésben csak vámhatósági engedéllyel forgalmazható. A javaslat engedély helyett bejelentést ír elő. Ugyanez vonatkozik a 2 liter feletti kiszerelésű gyümölcsborokra is, viszont a szőlőbornál a 25 litert meghaladó kiszerelés a bejelentés-köteles. A jövőben nem zárhat be a vámhatóság boltot csak azért, mert ott olyan jövedéki terméket találtak, amelynek a címkéje más termékre utal, mint ami például a palack valós tartalma. Ilyenkor a jóhiszemű kereskedő nem büntethető boltbezárással. Az elkobzott ásványolaj termékek a jelenlegi szabályok szerint a katasztrófa elleni védekezésre felhasználhatók. A módosítás után katasztrófavédelmi gyakorlatra is felhasználható lesz az elkobzott termék. Folytatódik a RangAdó Ezekben a napokban kapják kézhez a középiskolák igazgatói az APEH elnökének levelét. Dr. Szikora János azt kéri az intézményvezetőktől, hogy a fiatalok adótudatosságra nevelését, oktatását segítő vetélkedőn második alkalommal is minél nagyobb számban vegyenek részt. A tavalyi első versengésre 194 iskola 664 csapata nevezett. A három internetes forduló, majd a regionális döntők után április végén a televízió nyilvánossága előtt dőlt el, hogy az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium SZEGek csapata nyerte a fiatalok adózási ismereteiről szóló vetélkedést. A vetélkedő ezúttal is hasonló rendszerben vagyis három internetes forduló után zajlik majd, amit regionális döntők, illetve az országos megmérettetés követ. Továbbra is középiskolák 5 fős csapatainak jelentkezését várja az állami adóhatóság. A nyertesek pedig most is értékes díjakban reménykedhetnek. A 2. RangAdó vetélkedőre november 2-6. között lehet nevezni az interneten és az első három forduló is a világhálón zajlik. Forrás: www.apeh.hu
Az uniós tagországok szinte mindegyikét érintő, összesen több tucat szabálysértési eljárást bejelentve az Európai Unió végrehajtó testülete a magyar kormányhoz intézett figyelmeztetést azzal a hiányossággal indokolta, hogy az áfa-törvény szerinti azonnali visszaigénylési lehetőség a gyakorlatban nem érvényesíthető olyan esetekben, amikor olyan számla után keletkezik a levonható áfa, amelyet az adózó még nem egyenlített ki. Brüsszel szerint ez sérti az áfa-rendszer semlegességének elvét, amelyet nemrégiben az Európai Bíróság is megerősített. A bizottság egy másik eljárás keretében hivatalos figyelmeztetést küldött Magyarországnak amiatt, hogy a budapesti nemzetközi repülőtéren korlátozzák a saját földi kiszolgálásuk ellátására jogosult szolgáltatók és légifuvarozók számát. A brüsszeli testület úgy ítélte meg, hogy ezek a korlátozások nem bírnak jogilag kötelező erővel, és nem használhatók fel új szolgáltatók belépé - sének megnehezítésére vagy a repülőtéren már jelen lévő szolgáltatók kiszorítására. Szerepel hazánk azon 21 tagállam között is, amelyet a vasúttársaságok közti versenyt szabályozó uniós szabályok végrehajtásában mutatkozó hiányosságok kiigazítására kértek. A bizottság nem részletezte, hogy Hatósági információk Az áfa-visszatérítés szabályainak változtatására szólítja az EU Magyarországot Októbertől új kormányrendelet szabályozza a hatósági közvetítők tevékenységét, a korábbiakhoz képest új elem, hogy a közvetítői bejegyzést nem kell ötévente megújítani a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A hatósági közvetítő a 2005-ben hozott közigazgatási eljárási törvényben jelent meg először, működésének részletszabályait akkor foglalta rendeletbe a kormány. A hatósági közvetítő a törvény szerint különösen a sok ügyfeles eljárásokban tölthet be sajátos mediátori szerepet. (A mediátor a felek érdekeit tárja fel, és úgy kísérel meg összhangot teremteni közöttük.) Induláskor példaként hangzott el az olyan építési engedélyezési eljárás, amelyben sok az érintett ügyfél és a hatóság is. Tipikusan ilyennek számítanak az autópálya építések. Az új rendelet változatlanul hagyja a személyi feltételeket, tehát csak felsőfokú végzettségű, és speciális hatósági közvetítői, vagy pedig közigazgatási szakvizsgát tett személy lehet közvetítő. Továbbra is a lakóhelye szerinti közigazgatási hivatal regisztrálja, de nem kell ötévente megújítani a nyilvántartásba vételt. A helyi regisztrálás ellenére a közvetítő az egész országban tevékenykedhet. A közvetítőt a hatóság is kijelölheti nyílván a bonyolultabb, sokszereplős ügyekben de az ügyfél is kérheti a kijelölést. Az 7 mely tagországoknál pontosan milyen problémát lát, de a legjellemzőbb hiányosságok között említette az infrastruktúra irányítása és a társaságok működtetése közti nem kielégítő függetlenséget, a költségcsökkentés, illetve a közvetlen költségeken alapuló tarifarendszer ösztönzésének hiányát, illetve a versenyproblémák rendezéséhez megfelelő hatáskörrel rendelkező független szabályozótestület létrehozásának elmaradását. Az Európai Bizottság egyik fő feladata, hogy figyeljen arra: betartják-e az EU-tagországok az uniós joganyagban szereplő szabályokat. A csütörtökön bejelentett szabálysértési eljárások főleg az adóügyek, a közlekedés, a pénzügyi szolgáltatások, a szakképzettségi előírások, a környezetvédelem területét érintették. Belgium, Görögország, Írország, Olaszország és Lengyelország esetében például Brüsszel az Európai Bírósághoz fordul, mert nem teljesítették a cégegyesülésekre és szétválásokra vonatkozó beszámoló-egyszerűsítési kötelezettséget. Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg és Ausztria egyebek között az adózási kivételek, Bécs a regisztrációs adóval kapcsolatos problémák miatt is figyelmeztetést kapott. Görögországot Magyarországhoz hasonlóan az adóvisszatérítési rendszerben mutatkozó hiányosságok miatt is megintették. Nagy-Britannia, Szlovákia, Hollandia és Spanyolország közbeszerzési ügyek miatt részesült figyelmeztetésben, két ugyanilyen ügyet viszont lezártak Németország esetében. Több tagállamnak a szakképzettségi előírásokra vonatkozó szabályain kell változtatnia. Portugáliában, Spanyolországban, Belgiumban és Cipruson a szolgáltatások szabad mozgásában is talált kivetnivalót a bizottság. Bulgáriának és Romániának természetvédelmi hiányosságokért kell felelnie. Csehországban és Szlovákiában a fogyasztói szerződések tartalmaznak tisztességtelen feltételeket, Hollandiában a diákok támogatása diszkriminatív a bizottság szerint. Az újonnan indítottak vagy újabb fázisba érkezettek mellett számos szabálysértési eljárás lezárását is bejelentette Brüsszel. Ausztria és Olaszország például új jogszabályban garantálta a faji és etnikai egyenlőséget, így már nem kell uniós retorzióktól tartaniuk. Ausztria, Finnország és Málta uniós szintű munkaügyi esélyegyenlőségi törvényeket hozott, ezért ellenük szintén megszüntették az eljárást e témában. Utóbbi hiányosságai miatt ugyanakkor most figyelmeztették Németországot és Portugáliát. Új kormányrendelet a hatósági közvetítőkről Új ÁNTSZ-fogalom: ERKIMM ügyfél a közvetítő személyére is tehet javaslatot. A kirendelést a közvetítő visszamondhatja, ha úgy ítéli meg, hogy az adott ügyhöz nincs szakértelme. A közvetítő végig jelen lehet az eljárásban, betekinthet az iratokba, sőt egyeztetést kezdeményezhet az ellenérdekű ügyfelek és a hatóság között. Az új rendeletet az október 1. után indult első fokú, vagy ekkortól megismételt első fokú ügyekben kell alkalmazni. Az ÁNTSZ az idén nyáron újrafogalmazta küldetését, jövőképét és az eléréséhez szükséges stratégiáját. Az ÁNTSZ küldetése a magyar lakosság egészségi állapotának javítása, a már elért eredmények megtartása. Jövőképe egy jól szervezett, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes, költséghatékony jogalkalmazó, megelőző szemlélettel, bizalmi elven működő, egységes, állampolgár-barát, szükség esetén gyors reagáló képességű Szolgálat. Az Egységes Rendszerű Kistérségi Működési Modell (ERKIMM) szoros kapcsolatban áll az EU által a közigazgatási területre ajánlott Közös Értékelési Keretrendszer (ún. CAF modell) kritériumrendszerével is. Bevezetésével hazánk e tekintetben az EU tagállamok élmezőnyébe kerül. A módszertan alkalmazása a Szolgálaton belül nem teljesen új, a Dél-Alföldön évek óta alkalmazzák a gyakorlatban. A modell megvalósításért az ÁNTSZ Orosházai, Szarvasi Kistérségi Intézete 2009-ben Magyar Nemzeti Közigazgatási Minőségdíjat nyert el. A modell átformálja az ÁNTSZ szolgáltató tevékenységét. A kistérségi intézetek oldaláról egységes, ügyfélközpontú, tervezhető, az eddiginél átláthatóbb és rugalmasabb irányítási és működési formát jelent, az ügyfelek számára pedig kiszámíthatóbb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést. Most már így működik az ügyfélfogadási rend az egész országban 2009. július 1-től. Az ügyfél a területileg illetékes ÁNTSZ honlapjáról az ügyfél-tájékoztatót letöltve, részletes és pontos tájékoztatást kap arról, mi minden szükséges az adott ügy intézéséhez. Telefonon időpontot egyeztethet a szakterületi ügyintézővel, aki egész ügyét végig kíséri. A tárgyalóban az adott időpontban csak vele foglalkoznak, mindaddig, amíg minden kérdésére részletes és kielégítő választ nem kap. A következő alkalommal ugyancsak előre egyeztetett időpontban már az ügyhöz tartozó iratokkal és igazolásokkal együtt benyújthatja kérelmét és ezzel a jogszabályban meghatározott határidőn belül kiadható a szakhatósági állásfoglalás. Akinek nincs lehetősége az interneten informálódni, az illetékes ÁNTSZ kistérségi intézet ügyfélvárójában írásos formában is megtalálja az ügyének intézéséhez szükséges információs csomagot. Ezt áttanulmányozva, kérheti az időpont egyeztetést. Az országos egységesítés után jelenleg a teljesítmények nyomon követésére (pl. átlagos ügyintézési idő) és a rendszer továbbfejlesztésére alkalmas mutatószám-rendszer kialakítása van folyamatban. Forrás: antsz.hu
8 Ismerjük meg közelebbrõl Új taggal bővült a kamara Egy kezdőnek nagyon nehéz, de hasznos lehet a szervezeti tagság Németh István villany- illetve egyéb elektromos berendezés szerelőként 2008. május 8-án váltotta ki vállalkozói igazolványát, akkor még fő foglalkozás mellett folytatva ezen tevékenységét. A váltás decemberben következett amikor családi, illetve munka körülményekbeni változások miatt úgy döntött, hogy saját lábra áll, s mint főfoglalkozású egyéni vállalkozó próbál szerencsét. Az általános villanyszerelési munkákon túl ha felkérés érkezik háztartási kisgépjavítást is vállal, sőt elektromos kapuk, videotelefonok, egyéb különleges elektronos rendszerek tervezésével és kivitelezésével is foglalkozik (nyomásérzékelő relék, speciális gépek, berendezések elek - tronikai vezérlése). Mint az Németh István üzletvezető-tulajdonos elmondta kezdetben arra gondolt, hogy a lakóházak villanyszerelési munkái jelentik majd a vállalkozás fő profilját. Mára ez bebizonyosodott, hogy nem így van. A megrendelések jelentős részét az elektronikai rendszerek tervezése és telepítése adja. Az üzletvezető elárulta jelenleg több kisebb-nagyobb munka a helyi általános iskola és gimnázium felújítása kapcsán Tamásihoz köti, bár az elmúlt egy évben szintén a város jelentette a vállalkozás működési területét. Sajnos vagy épp természetesen az induló vállalkozások alapvető problémáival küzdünk: szükséges lenne a fejlesztés, de annak anyagi feltételei jelenleg még nem biztosítottak foglalja össze a vállalkozás jelenlegi helyzetét Németh István. Eddigi fejlesztéseinket saját forrásból oldottuk meg, úgy néz ki, hogy ez legalább egy évig még biztosan így lesz tette hozzá a szakember. Kezdő vállalkozásként erősen korlátozottak a lehetőségek, de úgy gondolom, hoszszú távon mindenképpen kifizetődő a jövő tervezése. Németh István egyébként rendkívül realista a jövőt illetően: egyrészt meglehetősen telített a piac, másodsorban a vállalkozás mérete is határt szab a működési keretnek. Tőkeszegény mikrovállalkozás ma Magyarországon a kisebb munkákat tudja és képes felvállalni, amely azonban nem tudja megteremteni a fejlesztő beruházások pénzügyi forrásait. Ezért is létesített kamarai tagságot, mivel a szervezethez való kötődés pozitívumait felhasználva tervezi javítani a körülményeket adottságokat. Munkakapcsolatainak köszönhetően Németh István gyakorlatilag bármilyen munka elvégzését el tudja vállalni, az ezekhez szükséges eszközöket, berendezéseket a vállalkozás biztosítani tudja, akár azok bérhasználata révén. Az üzletvezető a technikai háttér mellett fontosnak tartja a szakmai képzéseket is. Ezt alátámasztandó jelentkezett a kamara által szervezett mesterkurzusra. A jövőre vonatkozó tervek között szerepel az egyéni fejlesztés továbbvitele: érintésvédelmi felülvizsgálat-villámvédelem, E-on regisztrációs szám megszerzése, s természetesen a tárgyi eszközök bővítése többek között egy kishaszongépjármű beszerzése is. Ezekhez pályázati úton kívánunk forrást biztosítani, egyebek mellett ezért is létesítettem tagságot összegezte a beszélgetést a tulajdonos. A vevőt nem érdeklik a kifogások, a minőséget vásárolja meg A kép illusztráció Több éves kamarai tagviszonyban Régi kamarai tagot bemutató rovatunk keretein belül Kling József asztalosmesterhez látogattunk el, aki vállalkozásában díszdobozok, egyéb faipari termékek gyártására specializálódott. A vállalkozás 1993-ban indult, kezdetben állattartó telepek, illetve egyéb gazdasági és lakóépületek faipari munkáit végzeve, majd antik bútorok felújításába javításába fogtak. Az 1999. év hozott változást az üzletvitelben, hiszen a tevékenységi kör módosítással a már említett díszdobozok, egyéb ajándéktárgyak előállítását kezdte meg a cég, mellyel igen nagy ismertségre, elismertségre tettek szert. A váltás mindenképpen eredményesnek bizonyult, ez vitathatatlan, mely a vevői partneri megrendelésekből is látható. A vállalkozás egyedülálló a maga nemében, hiszen Tolna megyében egyedüli termelőként jelennek meg. Megrendelőik közé több neves borház és termelő tartozik: Tokaj Kereskedőház Zrt., Magyar Pálinka Háza, Győri Likőrgyár, Takler, Sárosdi, Mészáros Pince stb. 2002-ben aztán egy pályázatnak köszönhetően bővült, illetve korszerűsödött a műhely, melyet a rá következő évben egy eszközpark fejlesztő beruházás követett. A tendencia azóta is folytatódik, csak épp léptékeiben mérséklődött teszi hozzá a tulajdonos. Fia faipai mérnökként munkavédelmi területen dolgozik, lánya Amerikában él, így a vállalkozás irányítását feleségével együtt látja el. Eredményességét saját meglátása szerint annak köszönheti, hogy elfogadható áron magas minőségű terméket állít elő, s mindezt határidőre. A vevőt nem érdeklik a kifogások, a hibás teljesítések okai. Ő a leadott megrendelésben foglaltaknak megfelelő áru átvételében érdekelt, s az ígért és megszokott minőséget vásárolja meg. Ezt kell szem előtt tartani, ennek kell alárendelni minden mást. Az idei évben is felkérték a Prima Primissima díj Kincsem -ló eozinszobor díszdobozának elkészítésére. A tulajdonos a napi magas színvonalú munka mellett fontosnak tartja a szakmai találkozókat, börzéket is. Rendszeres látogatói a Soproni Ligno Novum Faipari Kiállításnak, egyéb helyi és országos fesztiváloknak. A napi munka mellett azért jut idő a pihenésre, a kikapcsolódásra is. Mindig lehet találni időt egy jó horgászatra, vagy épp baráti találkozásokra csak hát azért Amerika egy kicsit messze van jegyzi meg tréfásan Kling József.
Segítettünk, segítünk 9 Szakmai fejlődésre való nyitottság jelenthet megoldást A tamási Kiss Épületgépész Kft. neve ismerős lehet a szakmában, s nem véletlenül. Az ügyvezető, Kiss Imre szakmai hírneve, hozzáértése a biztosíték a magas minőségű, tökéletes munkára, melyet a korábbi megrendelők (közülük sokan visszatérőek) kivétel nélkül meg tudnak erősíteni. A szakmai múlt az 1980-as évek végére nyúlik vissza, amikor is egészen pontosan 1988-ban a jelenlegi ügyvezető elhatározta, hogy vállalkozást alapít, s saját lábra áll. Ekkor lakatos, víz- és központi fűtés szerelés, épületgépészeti létesítmények kivitelezése, épületgépészeti berendezések karbantartása, javítása, felújítása jelentette a fő profilt. A következő mérföldkő a vállalkozás életében 1996 volt, ugyanis ekkor szerezte meg az üzletvezető-tulajdonos a Dunagáz Rt. által szervezett gázszerelői szakmunkás vizsgát, melyet aztán 1998-ban egy mestervizsga követett gázvezeték és készülék szerelésből. Kiss Imre kérdésünkre elárulta, hogy rendkívüli jelentőséggel bír ebben a szakmában is mint minden másban a szakmai, egyéni illetve szervezeti szintű fejlesztés. Aki sikeres és eredményes akar lenni, annak folyamatosan kell képezze magát, különben lemarad elhúz a piac mellette húzta alá az ügyvezető. Gázközösségi tagságot létesített, majd megszerezte a gázmérőórák és nyomáscsökkentők felszerelésének engedélyét, amely már a vállalkozás többirányú tevékenységét célozta meg egyfajta komplexitást kijelölve, melynek segítségével már gázkészülékek garanciális beüzemelését és javítását is képes volt elvégezni a vállalkozás. A nagy változást 2002 hozta, amikor is megalakult a Kiss Épületgépész Kft., s az indulás évében egyből minőségbiztosítási rendszer bevezetését írta elő a cég saját maga számára, mely tanúsítást meg is szerezte, s mely azóta folyamatosan felülvizsgálatra, megújításra kerül. 2004-ben az ügyvezető műszaki ellenőri szakvizsgát tett ezzel még teljesebbé téve a cég tevékenységét. A vállalkozásunk nem nagy, jelenleg 5 alkalmazottal és 1 tanulóval végezzük víz-, gáz- és központi fűtés szereléshez kötődő tevékenységünket. Az elmúlt néhány év alatt új területen is kipróbáltuk magunkat: immáron 5. éve végzünk napkollektor telepítést, illetve a szükséges rendszerek kiépítését. Azt gondolom, hogy a jövőben egyre inkább elterjednek ezek a megoldások, ezért mindenképpen szükséges ilyen irányban is fejlesztenünk. Jelenleg is részt veszünk egy ilyen tanfolyamon, ahol az elsajátítottakat eredményesen tudjuk majd használni a mindennapokban is szögezi le az ügyvezető. A cég egyébként magánszemélyeknek és közületeknek (polgármesteri hivatalok, iskolák, óvodák) egyaránt szolgáltat. Természetesen ez utóbbiak általában jelentősebb volumenű munkák, azonban a lakosságot sem kívánják háttérbe szorítani. Ezt támasztja többek között alá az is, hogy karbantartási javítási ügyeletet is tart a cég, így rugalmasan képes kezelni a problémás helyzeteket is, melyre már többször volt példa. A cég egyébként az E-on minősített alvállalkozója, amely egyébként komoly belépési követelményeket támasztott, melyeket a vállalkozás sikeresen teljesített és teljesít, biztosítva ezzel a megrendeléseket, külsős munkákat. Szerviz tevékenységével (gázkészülék karbantartás) a Kft. iskolákkal,óvodákkal áll kapcsolatban, melyek éves ellenőrzéseit, karbantartásait végzik, de szintén érvényes ezen szolgáltatás a magánszektor felé is. Az ügyvezető szemléletét tükrözi ez a megközelítés, hiszen ezek bár kisebb volumenű munkák, azonban komoly presztízst biztosíthatnak a vállalkozásnak, feltéve ha képes olyan színvonalon szolgáltatni, ami ezt alá tudja támasztani. Fontos a folyamatos előretekintés a jövőbeli lehetőségek vizsgálata, amelynek kettős vetülete van: egyrészt törekedni kell az egyéni szakmai fejlődésre, a vállalkozás versenyképességének erősítésére, amelyek eredményessége a megrendelések számában és értékében fog majd jelentkezni. Komoly lehetőségeket látok az uniós források vonatkozásában, amelyek a vállalkozás technikai, üzletviteli, egyéb menedzsment területeit hivatottak javítani. Ezen pénzügyi eszközök igénybevételére szükség van egy olyan szervezetre amely hatékonyan képes közvetíteni az információkat, s egyúttal képes közreműködni ezen források lehívásában is. Az gondolom, hogy a kereskedelmi kamara képes erre. Eddigi működésünk során már többször bizonyította szakértelmét, hatékonyságát, legyen szó szakképzési pályázatról, vagy technológiai fejlesztésről hangsúlyozta Kiss Imre. A Kft.-nk aktívan bekapcsolódott az utánpótlás nevelésbe is, s bár idei évben mindössze egy tanuló gyakorlati oktatását végezzük, bízunk abban, hogy a jövőben ez változni fog, pozitív irányba. Oktatóként és szakemberként azzal a problémával kell szembesülnöm, hogy nincs megfelelő tanulóbázis, így nehezen biztosítató a jövő szakemberbázisa. Jelenleg a szakképzés megítélése szerepe háttérbe szorult, holott ennek koránt sem szabad így lennie. Mivel eljöhet az az idő, amikor nem lesz, aki beköti a kazánt, kiépíti a fűtésrendszert Kamarai tagként, a megfelelő fórumok megkeresésével mi is azon munkálkodunk, hogy ez ne így történjen. Azt gondolom, hogy a kamara szakképzési vonalon nagyon erős, a munkatársak jól felkészültek, értik a dolgukat, maximálisan megadják a segítségeket annak érdekében, hogy eredményesek és hatékonyak legyünk ezen a területen is. Sajnos a 2009. év tartogatott meglepetéseket mindenki számára. Valakit súlyosabban, valakit kevésbé erősen érintett a gazdasági recesszió. A kamara érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetként azt gondolom sokat tett, és vélhetően a jövőben is tenni fog értünk, vállalkozásokért. Tisztában kell lenni a szervezet széleskörű szolgáltatásaival, ki kell építeni egy hatékonyan működő rendszert, amely közös érdekek mentén szerveződik, s a fejlődés irányába mutat összegezte a kamarával való kapcsolatát az ügyvezető. A Kft. működési területe elsősorban Tamási és környékére koncentrálódik, amely a vállalkozás nagyságából, lehetőségeiből egyenesen következik, azonban több munka a környező megyékbe is elszólította a céget. Visszatérő megrendelőként lehet említeni a Gyulaj Zrt.-t, amely esetében a vadászházak épületgépészeti munkáit végezte el a cég, továbbá a korábban már említett E-on megrendelések, melyek mérőórák és nyomáscsökkentők cseréjére irányul, de még sorolhatnánk A cég jövőjét Kiss Imre ügyvezető akként képzeli, hogy átadja a Kft. irányítását a fiának, aki egyébként épületgépész szakon tanul, s hamarosan diplomázni fog, így őrizve meg a családi hagyományokat. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően korszerű eszközökkel rendelkezik a cég
10 Vállalkozásfejlesztés A pályázat célja A konstrukció célja a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatási színvonalának emelése, kapacitásának bővítése, kapacitáskihasználtságának javítása, a szálláshely működéséből származó árbevételek növelése, és a projektek megvalósításán keresztül munkahelyek teremtése. A kiemelkedő vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkező desztinációkban megfelelő minőségű és kapacitású kereskedelmi szálláshelyek kialakítása és fejlesztése. A pályázók köre Szálláshelyek fejlesztése DDOP-2009-2.1.2 I. Magyarországon bejegyzett székhelyű vagy telephelyű nonprofit vagy profitorientált gazdasági társaságok, vállalkozások II. Egyéni vállalkozások Szálláshely fejlesztésére akár új építésről, akár meglévő szálláshely fejlesztéséről van szó az ingatlan tulajdonosa pályázhat. A kötelező fenntartási időre a fenntartás terhe a tulajdonost terheli, aki ezt bérlőn, üzemeltetőn vagy vagyonkezelőn keresztül is biztosíthatja, ez esetben szükséges a bérleti, illetve üzemeltetési szerződés csatolása. III. Költségvetési szervek és intézményeik és az általuk megbízott üzemeltető gazdasági társaságok, amennyiben az alábbiakban leírt feltételek fennállnak. Amennyiben a fejlesztés tárgyát képező ingatlan költségvetési szerv illetve önkormányzat tulajdonát képezi vagy állami tulajdonban van, és a fejlesztés eredményeképpen létrejövő szálláshelyet a tulajdonos vagy a vagyonkezelő megbízásából gazdasági társaság üzemelteti, akkor a a tulajdonos/állami tulajdon esetén vagyonkezelő hozzájárulásával az általa megbízott gazdasági társaság (bérlő, üzemeltető vagy vagyonkezelő) pályázhat, amennyiben az aktiválási kötelezettség teljesítését is vállalja. Amennyiben kizárólag a tulajdonos vagy a vagyonkezelő aktiválhat, akkor kizárólag a tulajdonos vagy a vagyonkezelő pályázhat, és az üzemeltetést az általa megbízott vállalkozásnak kell végeznie. A projektjavaslat benyújtására konzorciumi formában nincsen lehetőség. A támogatható tevékenységek köre A) Önállóan támogatható tevékenységek 1. Új kereskedelmi szálláshely kialakítására irányuló fejlesztés 2. Meglévő kereskedelmi szálláshelyek kapacitásbővítése, szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése, a fentiek kombinációja A szolgáltatásfejlesztésnek kapacitásában és színvonalában illeszkednie kell a szálláshely kapacitásához és színvonalához. B) Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek Eszközbeszerzés. A kereskedelmi szálláshelyen Projekt összes elszámolható költsége Kevesebb, mint 400 millió Ft nyújtott lovasturisztikai-szolgáltatások fejlesztése Vendéglátóegységek fejlesztése Szálláshelyhez kapcsolódó üzleti marketing-tevékenység támogatása (pl. tájékoztató anyagok, brosúrák, vásárokon való megjelenés, honlap, tájékoztató táblák, arculatterv, branding). A fejlesztések által érintett épületek energia-hatékony működését javító beruházások, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására (pl. esővíz, medencevíz újrahasznosítása, napenergia, passzív házak). Információs és kommunikációs technológiai fejlesztések, beruházások (pl. minősítési, foglalási rendszerek összehangolása stb.). A szálláshelyhez kapcsolódó bűnmegelőzési tevékenység támogatása (térfigyelő rendszer kiépítése, szükség esetén az érintett rendőr-kapitányság hálózatba történő bekapcsolása). Az épület teljes körű azbesztmentesítése A támogatott kereskedelmi szálláshelyek használatához közvetlenül kapcsolódó telekhatáron kívüli infrastrukturális fejlesztések, pl. feltáró utak, közterületek, parkok felújítása, parkolóhelyek létesítése abban az esetben is, ha az nem képezi a pályázó tulajdonát. (Konzorcium létrejöttét igénylő telekhatáron kívüli fejlesztés, figyelemmel a Pályázati Felhívás és útmutató pontjaira nem valósítható meg.) A támogatás mértéke és összege A pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesül. A támogatás maximális mértéke a beruházás összes elszámolható költségének függvényében az alábbiak szerint alakul. Benyújtási határidő 2009. október 1-jétől 2010. január 8-ig. Támogatás mértéke a sávon belül Leghátrányo-sabb helyzetű kistérségben a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint Új szálláshely Meglévő Országosan védett műemlékben Funkcióval nem rendelkező épületek átalakításával megvalósuló fejlesztések esetén Szálloda Egyéb Egyéb Az adott kategóriában érvényes szálláshely Szálloda szálláshely támogatási mértékhez képest 25 30 30 40 0.05 400-600 millió Ft 20 25 25 35 0.05 600-900 millió Ft 15 20 20 30 0.05 Több, mint 900 millió Ft 10 15 15 25 0.05 A jelen pályázat keretében igényelhető támogatás összege: Konstrukció száma Konstrukció neve Támogatás összege (millió Ft) Min. Max. DDOP-2.1.2 Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése 15 450 A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért felelős miniszter nevében pályázatot hirdet a regionális innováció támogatására. A pályázat célja INNOCSEKK PLUSSZ A támogatás célja a kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások keresleti oldalának ösztönzése, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása. A pályázók köre Támogatásra jogosult az jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli kisvállalkozás, amely vállalja, hogy a projektet az adott régióban bejegyzett székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén valósítja meg. A támogatás mértéke, összege a projektötlet minősítése témakörben maximum 3 millió forint, a termékfejlesztés témakörben maximum 30 millió forint, az eljárási innováció témakörben maximum 3 millió forint, a szervezési innováció témakörben 6 millió forint. A pályázat benyújtásának határideje 2011. június 30.
A pályázat célja A konstrukció fő célja a hazai kis- és középvállalkozások (továbbiakban: KKV) jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai (továbbiakban: IKT) megoldások hatékony alkalmazása révén mind a belső vállalati és mind pedig a vállalatközi üzleti folyamatokban, amelyek a hazai KKV-szektor versenyképességének növekedését segíthetik elő. A pályázók köre A) Jogi forma Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: Kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok; Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei; Szövetkezetek; SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók; Magyarországi székhelyű gazdasági kamarák közül: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; Vállalkozásfejlesztés Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem GOP-2009-2.2.1., KMOP-2009-1.2.5. A pályázat célja A konstrukció a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelését tűzi célul: a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javítását, a hatékony tudásmenedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási és egyéb üzleti (vezetői döntéstámogató és információs, elektronikus iratkezelési, ellátási és ügyfélkapcsolati, csoportmunka, távmunka stb.) rendszerek, megoldások kiépítését, összehangolását, és az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztést és az üzleti folyamatok újra- és megszervezését (BPR). A pályázók köre Jelen pályázati konstrukcióra pályázhatnak: Kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok; Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei; Szövetkezetek; SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók; Magyarországi székhelyű gazdasági kamarák (a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján) közül: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; területi kereskedelmi és iparkamarák. Vállalkozások érdekképviseleti szervezetei A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kis-, és középvállalkozásnak (továbbiakban: KKV) minősülő vállalkozások, továbbá a magyarországi székhelyű gazdasági kamarák, és a vállalkozások érdekképviseleti szervezetei pályázhatnak, amennyiben Magyarországon székhelylyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkeznek. területi kereskedelmi és iparkamarák. Vállalkozások érdekképviseleti szervezetei B) Méret A pályázati kiírásra kizárólag a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján mikro-, kis-, és középvállalkozásnak (továbbiakban: KKV) minősülő vállalkozások, továbbá a magyarországi székhelyű gazdasági kamarák, és a vállalkozások érdekképviseleti szervezetei pályázhatnak. Valamennyi pályázó esetében feltétel, hogy az éves átlagos statisztikai állományi létszám a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt (2008. évi), teljes üzleti évben minimum egy fő volt. C) Székhely A pályázati kiírásra a Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, szövetkezet, vagy egyéni vállalkozó, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság fióktelepe, szövetkezet vagy SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó; valamint a magyarországi székhelyű gazdasági kamarák, és a vállalkozások érdekképviseleti szervezetei pályázhatnak. A támogatható tevékenységek köre Modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztések, az alábbi 9 funkcionális célterületekre lehet pályázatot benyújtani: 1. Vállalati CRM, értékesítés terület; 2. Gyártási terület; 3. Humán erőforrás menedzsment és bérszámfejtés; 4. Kontrolling és döntéstámogatás; 5. Beszerzési, logisztikai terület; 6. Táv- és csoportmunka támogatás; 7. Pénzügyi, számviteli terület; 8. Internetes megjelenés (Vállalati portál); 9. Internetes értékesítés (Vállalati webáruház) A támogatható tevékenységek Modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztések. Ezek a következő célterületekre terjedhetnek ki: 1. integrált vállalatirányítási/ szervezeti menedzsment rendszer (ERP) bevezetése; 2. (online) ügyfélkapcsolati, értékesítést támogató, marketing automatizáló rendszer (CRM) bevezetése, nem ERP részeként; 3. üzleti intelligencia rendszer (BI), döntéstámogató rendszer (DSS) bevezetése; 4. elektronikus iratkezelési rendszer bevezetése; 5. munkafolyamat-irányítási rendszer (WF) bevezetése; 6. táv- és csoportmunkát támogató rendszer bevezetése; 7. kiegészítő, (tudásmenedzs - ment vagy ERP-hez kapcsolódó mobil technikát használó, vagy tér informatikai és földrajzi információs (GIS), vagy RFID technológiát alkalmazó) specializált rendszer bevezetése; 11 Nem támogatható tevékenységek köre Az előző pontban szereplő tevékenységeken kívül semmilyen egyéb tevékenység nem támogatható. Szintentartás, helyettesítő beruházás nem támogatható regionális beruházási támogatásként. A támogatás mértéke A GOP-2009-2.2.1 pályázati konstrukció keretében: Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető támogatás mértéke (bármely jogcímen igényelt támogatás esetén) maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet. A KMOP-2009-1.2.5 pályázati konstrukció keretében: Ezen Pályázati felhívás és útmutató alapján elnyerhető támogatás mértéke (bármely jogcímen igényelt támogatás esetén) maximum az összes elszámolható költség 35%-a lehet. Benyújtási határidő A pályázatok benyújtása 2009. augusztus 31-től 2009. december 31-ig lehetséges. Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása GOP -2009-2.2.3. 8. B2C és C2C alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása. 9. B2B alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása. 10. Vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolása, a rendszerek együttműködési képességét (interoperabilitását) biztosító informatikai megoldások bevezetése A támogatás mértéke Ezen Pályázati felhívás alapján elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50%-a lehet. A jelen pályázat keretében az igényelhető tá mogatás összege: minimum 5000000 Ft, maximum 25000000 Ft lehet, de maximum a meghatározott támogatási mértéknek megfelelő arányban. Benyújtási határidő 2009. aug. 31-től 2009. dec. 31-ig.
12 Hirdetés, partnerkeresés Ügyintézés a kamaránál ÜGYFÉLSZOLGÁLAT TITKÁR TITKÁRSÁG Hunyadi Eszter Ügyfélszolgálati referens Okmányhitelesítés, pénztár Tel.: 06/74 411-661, E-mail: heszter@tmkik.hu Hága László Tel.: 06/74 529-252, E-mail: haga@tmkik.hu Szeibert Antalné Titkársági koordinátor Adminisztrációs tevékenység Tel.: 06/74 529-252, E-mail: szgyorgyi@tmkik.hu SZAKKÉPZÉSI OSZTÁLY Tóth László Szakképzési vezető Szakképzéssel kapcsolatos tanácsadás Tel.: 06/74 529-251, E-mail: toth@tmkik.hu Dubai Erika Szakképzési munkatárs Szakképzés, mesterképzés Tel.: 06/74 529-254, E-mail: dera@tmkik.hu Erős László Szakképzési tanácsadó Szakképzéssel kapcsolatos tanácsadás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: elac@tmkik.hu Erős Rajmund RFKB koordinátor Felmérések készítése Tel.: 06/74 411-661, E-mail: eros@tmkik.hu Hudák Kitti Szakképzési munkatárs Tanulószerződéssel kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661 TMKIK SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hornok Jenő TMKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. Ügyvezető Projektek koordinálása Tel.: 06/74 411-661, E-mail: hornok@tmkik.hu VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, PÁLYÁZATI KABINET, HITELÜGYINTÉZÉS Hornok Jenő Vállalkozásfejlesztési vezető Pályázati és közbeszerzési tanácsadás, pályázatírás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: hornok@tmkik.hu Mechlerné Letenyei Hédi Széchenyi kártya irodavezető Hitelügyintézés Tel.: 06/74 529-253, E-mail: hedi@tmkik.hu Dr. Dusáné Bakó Erika Gazdasági osztályvezető Pénzügyi-, adózási tanácsadás Tel.: 06/74 529-255, E-mail: berika@tmkik.hu GAZDASÁGI OSZTÁLY Baka Péterné Gazdasági ügyintéző Tagsággal kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: bteca@tmkik.hu Jakab Lívia Könyveléshez kapcsolódó ügyintézés Pályázati tanácsadás, pályázatírás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: livi@tmkik.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu Web: www.observer.hu TolNAI K AmArA Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja Levélcím: 7101 Szekszárd, Pf. 358. Telefon: 74/411-661 E-mail: kamara@tmkik.hu Internet: www.tmkik.hu Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke Főszerkesztő: Dubai Erika és Hornok Jenő Szedés, tördelés: Soponyai Viktor, Budapest Nyomtatás: Séd Nyomda ISSN 1586-8672 A lap tagoknak ingyenes