TARTALOM AKTUÁLIS FÓKUSZ INNOVÁCIÓ NEMZETKÖZI KUTATÁS VÁLASZTÁS AKTUÁLIS VÁLLALKOZÁSOKAT SEGÍTŐ MODERN EURÓPAI KAMARÁT Az MKIK tisztújító Küldöttgyűlése 2012. október 30. A Magyar Kereskedelmi és XXIX. tisztújító küldöttgyűlésén a küldöttek további négy évre megerősítették Parragh Lászlót elnöki pozíciójában. Nem változott az általános alelnök személye sem, a küldöttek Miklóssy Ferencet, a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és elnökét választották újra. A Parlament felsőházi üléstermében magas részvételi aránnyal, feszültségmentesen megtartott tisztújításon a küldöttek szavaztak az új elnökség tagjaira, döntöttek az alelnökök személyéről, az etikai- és ellenőrző bizottságok összetételéről. A kamara újonnan megválasztott vezető tisztségviselői erős támogatással, széles legitimáció mellett végezhetik munkájukat a következő ciklusban. - 1 - Parragh László a kamara újraválasztott országos elnöke tájékoztatójában áttekintette az elmúlt négy év munkáját és ismertette a jövő új feladatait. Kiemelte, hogy a kamara célkitűzései sorra megvalósultak, erős elmozdulás látható a kontinentális európai kamarai modell irányába, az építőipari- és általános regisztráció bevezetésével teljes rálátás nyílt a gazdaság valamennyi szereplőjére. Hangsúlyozta, hogy a kamara meghatározó a gazdaság érdekeinek érvényesítésében, aktív szerepe van a külgazdaság alakításában, befolyásoló pozíciót ért el a szakképzésben és a gazdaság számára fontos képzésekben, közreműködik a kkv-k finanszírozásában, segíti a vállalati vitarendezést a békéltető testületi és választott bírósági rendszereken keresztül. A továbbiakban az elnök beszélt arról is, hogy a
kamara finanszírozása stabil, fenntartható és kiegyensúlyozott mind a területi, mind az országos kamarát tekintve. Beszámolt a kötelező regisztráció bevezetésének folyamatáról és jelenlegi helyzetéről, az adatbázisok felhasználási lehetőségeiről és a vállalkozók által igénybe vehető pályázati, közbeszerzési figyelő, képzésfigyelő, adatbányászati lehetőségek kifejlesztéséről. A továbbiakban a kamara meghatározó szerepét hangsúlyozta a szakképzés területén: a duális képzési rendszer bevezetéséről, az új szakképzési törvényben rögzített kamarai jogosítványokról, a normatív finanszírozásról és egyszerűbb adminisztrációról tett említést. Beszélt a gazdaság növekvő szerepvállalásáról a felnőtt - és felsőoktatásban. A kamara elnöke a vállalkozások körében legnépszerűbb kamarai szolgáltatás sikertörténetéről, a 10 éves Széchenyi Kártyáról elmondta, hogy a több mint 1000 milliárd forint hitelkihelyezés 162 ezer hitelügyleten és folyamatosan bővülő hitelkonstrukciókon keresztül valósult meg. A kamara vállalkozása, a KAVOSZ egyben stabil kamarai finanszírozási eszköz is. Parragh László az EU-s források felhasználásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy óriási a kamara felelőssége és sok a tennivalója a 2014-2020 közötti időszak célmeghatározásának, stratégiájának, intézményi rendszerének és szabályrendszerének kialakításában. El kell érni, hogy egységes, aktív kamarai tanácsadói hálózatot tudjunk működtetni a kkv-k felé, és a kamarának közreműködő szervezetként ott kell lennie a források elosztási folyamatában is. A kormány és a kamara együttműködésében igazi áttörést jelent a külgazdaság-fejlesztés területén megvalósuló Kárpát Régió Üzleti - 2 - Hálózat régiós gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében megnyíló 11 közös irodája emelte ki tájékoztatójában az elnök. Elmondta, hogy az aktuális kormányokkal és érdekképviseletekkel megkötött megállapodások sora, az egyre több állami feladat átvétele és eredményes ellátása, a sikeres kamarai programok és pályázatok, az új tagozatok, vegyes kamarák, kollégiumok alapítása, meglévők erősítése, a következetes kommunikáció eredménye az, hogy a kamara folyamatosan felértékelődött, egyre elfogadottabbá vált. Új kamarai pozíció alakult ki a politikai erőtérben. Ezzel együtt erőteljes a felelősség növekedése: Hol van a kamara? Mi a közeljövőbeli szerepe? Konfliktuspont, tompító erő vagy átjáró-felület/interface a gazdaság és a kormány között? Az elnök 2012-2016 prioritásait ekként fogalmazta meg: a vállalkozók, vállalkozások szolgálata, a kamarai felelősség- és küldetéstudat kiterjesztése, a belső egység megőrzése, szakmaiság erősítése, a kamarai struktúra folyamatos, a kihívásokhoz igazodó fejlesztése (elnökségek összetétele, új kollégiumok pl.: fiatal vállalkozók, női vállalkozók, tagozatok stb.), fiatalok bevonása, a felvállalt feladatok színvonalas ellátása, a további hálózatosodás és egyenszilárdság, az MKIK koordinációs szerepének erősítése, együttműködés a mindenkori kormányzattal, együttműködés a területi politikai és közigazgatási struktúrákkal, az általános és a szakmai érdekképviselet erősítése, politikamentesség, a kötelező regisztráció lehetőségeinek kihasználása és továbbfejlesztése, a rendelkezésre álló, jelentősen megnőtt források hatékony és transzparens felhasználása, a megkezdett kamaraépítés következetes végig vitele, a vállalkozásokat segítő modern európai kamara kialakítása. Az országos választási folyamatban 5931 fő vett részt, a megválasztott küldöttek száma
1497, ebből új küldött 557 fő. Az országos küldöttek száma 199 fő, ebből 177 vett részt az országos tisztújító küldöttgyűlésen. A magyar önkéntes kamara történetében ez az első olyan választás, amikor mind a 23 területi kamara elnökét újra megválasztották a következő ciklusra. A 23 megválasztott általános területi alelnökből 13-an részt vettek az előző periódusban is, 10-en újonnan megválasztottak, a területi alelnökök száma összesen 87 fő, ebből 29 az új alelnök. AZ MKIK MEGVÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐI ELNÖK Dr. Parragh László ÁLTALÁNOS ALELNÖK Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar megyei KIK elnöke ALELNÖKÖK Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KIK elnöke Kovács Vince, a Vas megyei KIK elnöke Mosonyi György, MOL Nyrt. Felügyelő Bizottság, elnök Radetzky Jenő, a Fejér megyei KIK elnöke Dr. Vereczkey Zoltán, a Pest megyei és Érd - 3 - megyei Jogú Városi KIK elnöke Gaál József, a Bács-Kiskun megyei KIK elnöke Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai KIK elnöke Rabi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei KIK elnökségi tagja ELNÖKSÉGI TAGOK Hódsági Tamás, a Békés megyei KIK elnöke Szatmáry Kristóf, a Budapesti KIK elnöke Nemesi Pál, a Csongrád megyei KIK elnöke Králik Gyula, a Dunaújvárosi KIK elnöke Mihalicz Antal, a Győr-Moson-Sopron megyei KIK elnöke Dr. Bánhidy Péter, a Heves megyei KIK elnöke Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei KIK elnöke Juhász József, a Komárom-Esztergom megyei KIK elnöke Dr. Polay József, a Nagykanizsai KIK elnöke Dr. Tordai Péter, a Nógrád megyei KIK elnöke Varga József, a Somogyi KIK elnöke Horváth Vilmos, a Soproni KIK elnöke Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KIK elnöke Dr. Fischer Sándor, a Tolna megyei KIK elnöke Dr. Markovszky György, a Veszprém megyei KIK elnöke Mazzag Ferenc, a Zala megyei KIK elnöke Dienes Zoltán, a CBA Kereskedelmi Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke Erdei Tamás, az OTP Bank Nyrt. Igazgatóság tagja Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. elnöke Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnökvezérigazgatója Décsi Endréné, a Pest megyei és Érd megyei Jogú Városi KIK alelnöke Huray Gábor, a Szabolcs Szatmár Bereg megyei KIK alelnöke Németh Pál, a Zala megyei KIK alelnöke Ojtó Lajos, a Somogyi KIK alelnöke Tasi László, a Bács-Kiskun megyei KIK elnökségi tagja
A megválasztott ellenőrző- és etikai bizottsági névsor, valamint a Mercur díjjal, kamarai díjjal és elnöki aranyéremmel kitüntetettek névsora a www.mkik.hu weboldalon olvasható. FÓKUSZ Németországban hazánkéhoz hasonlóan munkaerőpiac orientált szakképzési rendszer van. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke 2012. október 18-án a Sándor-palotában fogadta a EuroSkills 2012 magyar delegációját abból az alkalomból, hogy kifejezze elismerését az európai versenyen kiváló teljesítményt nyújtott magyar fiataloknak és felkészítőiknek. Áder János köszöntő szavai: ÖT MAGYAR ARANYÉREM A SZAKMÁK EURÓPAI VERSENYÉN Magyarország 3. alkalommal indított versenyzőket a fiatal szakmunkások európai megmérettetésén, az EuroSkills-en. Az október 4-6. között tartott seregszemlén első ízben vettek részt fiatal szakmunkások a Magyar Kereskedelmi és szervezésében. A belgiumi Spa-Francorchamps 2012 versenyen a 20 fős magyar csapat 11 versenyszámban 15 szakmában mérte össze tudását, felkészültségét Európa 22 nemzetének csapatával. A 23 országból több mint 400 versenyző versengésében a magyar csapat az átlagpontszámok alapján az előkelő 6. helyen végzett. Az öt arany, egy ezüst, öt bronz és két kiválósági érem minden várakozást felülmúlt. Aranyérmesek lettek Losonczy László és Ulrich István, mechatronika csapat tagjai, Berkes Gábor bútorasztalos, Ónodi Zoltán épületasztalos, Csőke János, Kreszán Kristóf Dárius, Zeke Sándor a vállalati ICT (információs kommunikációs technológia), valamint Berkes Gábor, Ónodi Zoltán, Sárvári Ádám a faipari szakma képviselői. Ezüstérmes lett a virágkötő csapat, a bronzérmesek a fodrász-, ács-, karbantartó tisztítóspecialista-, szakács-, valamint a pincér szakmákból kerültek ki. A sikeres szereplés hátterében a versenyzők felkészülését támogató szponzorok, szakembergárda mellet pszichológusok, trénerek és a kamara szervező munkája áll. Említésre méltó, hogy a Magyarországot megelőző Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban vagy - 4 - Kedves fiatal Szakemberek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden verseny a teljesítményről szól. Nemcsak a megmérettetésről és a győzelemről, hanem a nemes versengés nyújtotta örömről is. A tudás és a tehetség tiszteletéről. A szorgalomról és egymás elismeréséről. Arról, ami képes többé és jobbá tenni minket, és velünk együtt azt a világot, amelyben élünk. Szól mindarról, amit nap mint nap érdemes fejlesztenünk önmagunkban. És arról is, amit a másiktól érdemes megtanulnunk. Mindarról, ami értelmessé, tartalmassá teszi törekvéseinket, s vele együtt azt a munkát, ami választott hivatásunkként tölti ki életünket. Önök egy fontos versenyen vannak túl, amelyen derekasan helytállva szereztek rangot, becsületet önmaguknak, csapatuknak, a magyar szaktudásnak. Tiszteletre méltó teljesítményt nyújtottak. Az 5 arany, 1 ezüst, 5 bronz és 2 kiválósági érem olyan siker, amely önmagért beszél. De e szép sikeren túl elismerést érdemel mindazok teljesítménye is, akik bár ezúttal nem szereztek érmet, felkészültségüknek és mesterségbeli tudásuknak köszönhetően mégis méltókká váltak arra, hogy a magyar csapat tagjaként részt vegyenek az EuroSkills 2012-es versenyén. Elismerésem fejezem ki Önöknek, mindannyiuknak, és azoknak is, akiknek része van az Önök sikerében. Tanáraiknak, mentoraiknak, szüleiknek és támogatóiknak. Mindazoknak, akiknek értő figyelme, szeretete, felelőssége és munkája segítette Önöket a sikerhez.
Kedves fiatal Szakemberek! Önök Európa legjobbjai között tettek tanúbizonyságot arról, hogy nemzetközileg is versenyképes tudással rendelkező ifjú mesterekké váltak. Jó ezt kimondani, mert egy mondás szerint, aki nem mestere szakmájának, az bizony könnyen válik kontárává. Márpedig kinek van szüksége kontárokra? Magyarországnak Önökre és az Önökhöz hasonló szakemberekre van szüksége. Önökre, és annak a fiatal nemzedéknek az energiájára, felkészültségére, munkaszeretetére, amelyet most Önök képviselnek itt, a Sándor-palotában. És nem pusztán azért, mert jó érzés osztozni az Önök sikerében. Nem pusztán azért, mert az öröm perceire szüksége van ennek az országnak. Hanem elsősorban azért, mert mindannyian azt szeretnénk, hogy a szaktudásnak, és a felkészültségnek ismét olyan becsülete legyen, amely a lehető legtermészetesebbnek számít minden egészséges társadalomban. Érdemes tudniuk, hogy azt a mesterségbeli tudást, amit Önök képviselnek itt a 21. században, valaha rendkívül nagy elismerés övezte Magyarországon. Egy szakma igazi mesterének lenni épp olyan rang volt, mint akár a tudomány vagy a művészet avatott emberének. Hogy ez csakugyan így volt, arról az Országházban az ország házában járva bárki könnyen megbizonyosodhat. Mert a kupolacsarnokból nyíló tágas terekben és folyosókon nem királyok szobrait látjuk, hanem a hazai mesterségek képviselőiét. 88 ilyen országházi szobor emlékeztet minket arra, hogy mit jelent mesteremberként, becsületes kétkezi munkával hatni, alkotni, gyarapítani egy olyan közösségben, ahol megbecsülik a teljesítményt. Jó lenne, ha megannyi fölösleges és sehová sem vezető vita napirenden tartása helyett ismét életünk központi témájává válhatna a tudás, a tehetség és a teljesítmény. Hogy olyan világban élhessünk, amelyről Széchenyi István ezt írta Naplójába: Csak ott mennek a dolgok jól, ahol a szabó, szappanfőző, a cukrász és mindenki más is meg van győződve róla, hogy az ő iparán, az ő üzletén fordul meg az állam sorsa. Kívánom, hogy napról napra mind többen érezhessük így széles e hazában. Önöknek pedig szívből köszönöm, hogy elfogadták meghívásomat. INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓS PÁLYÁZATOK EREDMÉNYHIRDETÉSE A Magyar Kereskedelmi és 2012. szeptember 17-én pályázatot hirdetett a területi kereskedelmi és iparkamarák részére az innovációs szolgáltatások fejlesztésének támogatására. A pályázat célja a kis- és középvállalkozások (kkv-k) innovációs képességének fejlesztése, ösztönzése a kamarai hálózaton keresztül. Olyan kamarai innovációs szolgáltatások létrehozása, fejlesztése (rendezvények, akciók, projektek), amelyek hatására fejlődik a kkv-ék innovációs képessége. A pályaművek benyújtása két ütemben történt, 2012.október 5. és 2012. október 31. volt a benyújtási határidő. A pályázatokat kamarai tisztségviselőkből és független szakértőkből a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal és az Innovációs Szövetség képviselője - álló zsűri bírálta el. Az első, október 5-i határidőre 17 kereskedelmi és iparkamara összesen 28 pályázatot nyújtott be, ebből mintegy 90 millió forint felhasználásával 23 pályázat kapott támogatást. A második forduló pályázatainak értékelése folyamatban van. - 5 -
NEMZETKÖZI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÉS TÁMOGATÁSI PROGRAMOK 2020 innovációs keretprogram, a COSME vállalkozói versenyképességet támogató program és a Strukturális Alapok lesznek. Az Enterprise Europe Network (EEN) tevékenységét az Európai Bizottság a jövőben is finanszírozza a COSME programon belül. AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK JÖVŐJE, A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTOR MOZGÁSTERE A FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁBAN BRÜSSZEL, 2012. OKTÓBER 18-19. Kamarai és vállalkozói delegáció vett részt Brüsszelben az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) által szervezett EU Actions for Business című konferencián az Európai Parlamentben. A rendezvény fókuszában az EU szintű pályázati lehetőségek és támogatási programok, valamint az európai vállalkozások ázsiai üzleti kapcsolatait elősegítő kkv központok álltak. Alessandro Barberis, az Eurochambres elnöke köszöntötte elsőként a résztvevőket, majd az Európai Bizottság előadói beszéltek a vállalkozókat érintő legfontosabb problémákról: közel 700 ezer uniós kkv nem jut hitelhez a hagyományos pénzügyi hitelintézeteken keresztül, az uniós kkv-knek csak 25 százaléka exportál külföldi piacokra, az uniós állampolgárok csupán 44 százaléka gondol életképes lehetőségként egy vállalkozás indítására szemben az Egyesült Államokkal és Kínával, ahol ez az arány 55 és 71 százalék, a vállalkozók 70-88 százaléka szembesül adminisztratív korlátokkal más uniós tagállamokban. Az Európai Bizottság 2014-2020-ra vonatkozó programjavaslataiban ezért kiemelt prioritásként kezeli a kkv-k nemzetköziesítését, a pénzügyi forráshoz jutás megkönnyítését (tőkefinanszírozási- és hitelgarancia eszközök), valamint a vállalkozói szellem ösztönzését (Európai Vállalkozói Díj, Erasmus kezdő vállalkozók számára, Női vállalkozók európai hálózata, KKV Hét, stb.). A következő uniós költségvetési időszakban a kis- és középvállalkozásokat és a kereskedelmi és iparkamarákat érintő legfontosabb pályázati programok a Horizon A delegáció részt vett az MKIK brüsszeli képviselete és a Belgiumi Magyar Nagykövetség külgazdasági irodája által közösen szervezett Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub (BRÜMAG) rendezvényen, melynek résztvevői többek között a Brüsszelben működő magyar gazdasági érdekképviseletek, uniós intézmények gazdasági területtel foglalkozó magyar munkatársai, magyar külképviseletek gazdasági diplomatái, illetve magyar sajtótudósítók. A BRÜMAG témája Az EU kohéziós politikájának jövője a magyar vállalkozói szektor mozgástere a források felhasználásában volt, melyet Kovács Tamás Iván nagykövet (Magyarország Brüsszeli Nagykövetsége) és Dunai Péter főtitkár (MKIK) köszöntőbeszéde után kerekasztal beszélgetés keretében vitattak meg a résztvevők. Felszólalt Gaál József (MKIK alelnök), Kazatsay Zoltán (Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős főigazgató-helyettese), Terták Elemér (Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának főtanácsadója) és Juhász Tamás (Magyarország Állandó Képviseletének kohéziós politikáért felelős szakdiplomatája). Az Európai Unió kohéziós politikájának következő hét évre (2014-2020) tervezett programja heves vitákat vált ki a tagállamok között Brüsszelben. Nem csoda, hiszen a kohéziós politika, mint az Európai Unió beruházási stratégiájának legfontosabb eszköze, a teljes uniós - 6 -
költségvetés egyharmadát teszi ki (336 milliárd euró). Az eltérő nemzeti érdekek mellett alapvető cél az egyszerűsítés, valamint a források rugalmasabb és arányosabb felhasználásának biztosítása. A kerekasztal beszélgetés keretében a meghívott előadók a következő kérdésekre kerestek választ: mennyire sikeres és eredményes az Európai Unió jelenlegi kohéziós politikája, milyen esélyekkel indul a jövőben Magyarország a kohéziós forrásfelhasználás tekintetében, egyszerűbb lesz-e a pályázás a magyar kis- és középvállalkozások számára az operatív programokon keresztül. Gaál József, MKIK alelnök szerint a kohéziós források felhasználása Magyarországon nem sikertörténet és a kis- és középvállalkozásoknak nem hozott eddig túl sok előrelépést. Ennek egyik oka, hogy a forrásokat főként infrastrukturális beruházásokra (közterek, középületek, autópályák építése) használják fel, melyek hosszú távon nem ösztönzik a gazdasági növekedést. Ráadásul a pénzek felhasználását túl sok közreműködő szervezet szabályozza egyidejűleg, ami jelentősen megnöveli a bürokráciát. Kazatsay Zoltán főigazgatóhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ugyan nem jár élen a források felhasználásában, de az elmúlt másfél évben jelentősen felgyorsultak a lehívások. Az Európai Bizottságot gyakran éri az a kritika, miszerint a kohéziós források pályázati feltételrendszere túlságosan bonyolult. A főigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a kedvezményezetteknek szóló pályázati feltételcsomag nem Brüsszelben készül el, azért kizárólag a tagállamok a felelősek. Példaként említette, hogy míg az Európai Bizottság csak 15 százalék önerőt kér a tagállamoktól, addig a nemzeti operatív programok sok esetben 50 százalékot követelnek meg. A fölösleges bürokráciáért tehát az otthoni döntések a felelősek. Kovács Tamás Iván nagykövet elmondta, hogy a tárgyalások jelenlegi állása szerint a Magyarország számára elérhető kohéziós források akár 30 százalékkal, vagyis 7-7,5 milliárd euróval is csökkenhetnek a következő költségvetési periódusban. Ez azért is nagyon - 7 - rémisztő, mert a magyarországi beruházások 96 százaléka jelenleg a kohéziós forrásokból valósul meg, uniós támogatás nélkül azok azonnal leállnak. A tanulmányút második napján a delegáció Magyarország EU melletti Állandó Képviseletére látogatott, ahol betekintést nyert a kis- és középvállalkozásokat érintő ügyekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportok aktuális témáiba. 20 ÉVES AZ EURÓPAI EGYSÉGES PIAC A Külügyminisztérium és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete együttműködve a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával az európai egységes piac létrejöttének 20. évfordulóján, Egy piac számtalan lehetőség 20 éves az európai egységes piac címmel szervezett szakmai napot a hazai vállalkozások képviselői számára Budapesten, 2012. október 18-án. Az Egységes Piaci Hét keretében megtartott rendezvényt Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője nyitotta meg. Az előadásokból a résztvevők megtudhatták, hogyan lépjenek piacra más uniós tagállamban, illetve ha már piacra léptek hogyan lehetnek sikeresek a belső piacon. A zárszót a Külügyminisztérium felkérésére Kovács Vince, az MKIK szolgáltatási alelnöke tartotta.
MAGYAR-TÖRÖK TAGOZAT DELEGÁCIÓJA ISZTAMBULBAN ÉS KOCAELIBEN A közelmúltban megalakult Magyar-Török Tagozat szervezésében 2012. október 9-12. között delegáció utazott Törökországba. A kiutazók látogatást tettek a Kocaeli (Izmiti) Ipari Kamaránál, valamint részt vettek az isztambuli MÜSIAD 14. nemzetközi vásáron, ahová több mint 100 000 látogató és 5 000 külföldi üzletember érkezett mintegy 50 országból. Az MKIK és a BKIK közösen szervezett standmegjelenést. A kiutazáson 8 cég képviselője vett részt, a delegációt Rév András, a tagozat elnöke vezette. A delegáció találkozott a Magyar-Török Üzletemberek Szövetsége vezetőjével, Osman Sahbazzal, négy isztambuli kerület polgármesterével, Kiss Gábor isztambuli főkonzullal, a Kocaeli alelnökével, és a MÜSIAD üzletember-szövetség főtitkárával. A magyar delegáció üzletembertalálkozókon vett részt Izmitben és Isztambulban is, a helyi iparkamarák szervezésében. Több, mint 60 török üzletemberrel találkoztak a cégek a kiutazás négy napján, és több száz kiállítóval vehették fel a kapcsolatot a kiutazás másik fő állomásán, a MÜSIAD török üzletember-szövetség által szervezett 16. International Business Forum (IBF) kongresszuson, melyet A gazdasági és politikai fejlődés korszaka az Iszlám Országok Szervezetének tagországaiban címmel rendeztek meg. Az Isztambuli Főkonzulátus révén lehetőség volt bemutatni Magyarországot, mint lehetséges partnerországot a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. NYUGAT-BALKÁNI GAZDASÁGI FÓRUM 2012. október 3-án került sor A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének pénzügyi eszközei című pénzügyi fórumra az MKIK Nyugatbalkáni Tagozatának szervezésében. A rendezvényen elsőként Velikovszky László a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője tartott előadást az EU-s pályázati - 8 - lehetőségekről, megemlítve az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszközt (IPA), a Nyugat- Balkáni Befektetési Keretprogramot (WBIF), az Európai Területi Együttműködési Programot (ETE), valamint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközt (ENPI). Nagy Viktor, az Eximbank refinanszírozás és utófinanszírozás üzletág igazgatója a szolgáltatások kapcsán a CIRR alapú finanszírozási szerződések előnyei mellett a 8 magyar kereskedelmi bankkal megkötött export előfinanszírozó refinanszírozási hitelkeret szerződést emelte ki. A termék célja, hogy az Eximbank hazai hitelintézeteknek nemzetközileg is versenyképes, fix kamatozású (CIRR alapú), középlejáratú forrást biztosítson kis- és középvállalati ügyfeleik exportügyleteinek finanszírozására. A Közép-Európában piacvezető szerepet betöltő UniCredit Bank szolgáltatásait Móger Péter ügyvezető igazgató mutatta be. Beszélt a bankcsoport hazai és külföldi hálózatáról, a kereskedelmi banki finanszírozási lehetőségekről, valamint az államilag támogatott exportfinanszírozásról. A fórum végén Ágoston László, a Horton 2000 Kft. tanácsadója előadásában az albán üzleti környezet sajátosságait ismertette, kitérve a kulturális és politikai jellemzőkre, valamint a két ország közti gazdasági kapcsolatokra. KAMARAI DELEGÁCIÓ KIUTAZÁSA KÍNÁBA, A YIWU NEMZETKÖZI EXPORT-IMPORT VÁSÁRRA 2012. október 22-27. között a Magyar Kereskedelmi és Magyar-Kínai Tagozata a YIWU CCC Group együttműködésével 17 fős üzletember delegációt szervezett Dél-kelet Kína egyik legdinamikusabban fejlődő vásárára, a YIWU International Export-Import Fair-re. A Yiwu Nemzetközi Export Import Vásár mellett a fogyasztói termékek állandó kiállításának megtekintésére is lehetőség nyílt, amelyen 60.000 kiállító 1,7 millió termékkel képviselteti magát különböző szektorokban: élelmiszeripar, gépipar, bor, háztartási gépek, elektronikai termékek, bőráru, ékszerek, divatáru, lakberendezési cikkek, lakástextília,
sporteszközök, papíráru, ajándéktárgyak, irodai eszközök, stb. A delegációt Nádasi Tamás, az MKIK Magyar-Kínai Tagozata elnöke vezette. A vásárt szervező YIWU CCC Group szponzorálásában a delegációban részt vevő magyar cégek képviselői a szállást és a transzfereket ingyenesen vehették igénybe. A YIWU CCC Group által október 24-én megrendezett üzletember találkozó iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés kínai részről; 150 kínai cég képviselője látogatott el, és folytatott tárgyalásokat a magyar cégekkel. Október 25-én Nádasi Tamás és Tényiné Stark Mária, nemzetközi igazgató a China Council for the Promotion of International Trade, Ningbo Sub-Council (CCPITNB) szervezet elnökénél, Gu Zhengwei-nél tettek látogatást Ningbo városában, és tárgyaltak a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről. A találkozó során az MKIK Magyar-Kínai Tagozata valamint a CCPITNB között együttműködési megállapodás aláírására is sor került. Október 26-án Sanghajban a delegáció számára rendezett üzleti ebéden Kuti László, sanghaji főkonzul és Geiger Mihály, külgazdasági szakdiplomata is részt vettek, és tájékoztatást nyújtottak a kínai üzleti lehetőségekről a delegáció tagjai számára. A delegáció a programok után új üzleti kapcsolatokkal, új piaci lehetőségekkel gazdagodva tért vissza Magyarországra. - 9 - KAMARAI RÉSZVÉTEL A HANOIBAN MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ MAGYAR VIETNÁMI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI VEGYES BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár 2012. október 29-november 2. közötti hivatalos vietnámi látogatását kísérő szakértői delegációban az MKIK-t Tényiné Stark Mária, nemzetközi igazgató és Baki Magdolna, nemzetközi referens képviselték. A kiutazás célja a Magyar-Vietnámi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság 4. ülésén való részvétel, valamint a vietnámi partnerszervezetünk, a Vietnam Chamber of Commerce and Industry-val (VCCI) történő tárgyalás folytatása volt. Október 29-én délelőtt Üzleti Fórum került megrendezésre Hanoiban, amelyen Forintos Róbert, a Magyar- Vietnámi Üzleti Tanács elnöke is beszédet mondott. Október 29-én délután az MKIK képviselőit Tran Thien Cuong, a VCCI nemzetközi igazgatója fogadta a vietnámi kamarában. A látogatás során sor került a két szervezet közötti együttműködési megállapodás aláírására is. Tran Thien Coung úr elmondta, hogy a vietnámi kamara 2013 elején delegáció szervezését tervezi Magyarországra, mely tanulmányút során szívesen megismernék és tanulmányoznák a magyar kamarai rendszert, a Széchenyi kártyát valamint a klasztereket. A felek az orvosi technológia, környezetvédelem, élelmiszergazdaság valamint az információs technológia területén látják a főbb együttműködési lehetőségeket a két ország vállalkozásai számára. Október 29-én este sor került a Magyar-Vietnámi Üzleti Tanács és a Vietnámi-Magyar Üzleti Tanács (VIHUBA) közös ülésére is, melyen a két fél részéről 10-10 fő vett részt. A közös üzleti tanács ülésének célja a két szervezet közötti kapcsolatfelvétel és a jövőbeli együttműködési lehetőségek feltárása volt. Az este folyamán az MKIK, a BKIK és a Nagykövetség szervezésében került sor a teljes hivatalos, szakértői valamint üzleti delegáció számára adott vacsorára. Az október 31-én megrendezésre került GVB keretében több megállapodás megkötésére is sor került. Többek között a Pont Rendszerház Kft.
kezdheti meg az ázsiai ország egyik tartományának népesség-nyilvántartási rendszerének felépítését, egy másik magyar cég egy tartományi víztisztítási rendszert alakíthat ki, továbbá megindulhat a magyar sertéshús exportja is Vietnámba. Emellett magyarok építenek fel egy onkológiai kórházat, és megállapodtak abban is, hogy bővítik az atomenergetikai együttműködést, amely nyomán jelenleg vietnámi atomenergiai szakembereket képeznek Magyarországon, a jövőben pedig - mivel Vietnám most tervezi két atomerőmű felépítését - magyar cégek különböző, atomerőművekhez kapcsolódó berendezéseket szállíthatnak az ázsiai országba, és technológiákat is átadhatnak. A magyar fél egy egészségügyi oktatóközpont létrehozását tervezi Vietnámban, és megnyílhat a kapu a gyógyszerforgalmazás, valamint az orvos- és nővérképzés területén való együttműködés előtt is. November elsején Ho Chi Minh városban üzleti fórummal zárult a rendezvénysorozat, melyet Szíjjártó Péter nyitott meg. A fórumot követő üzletember találkozón számos érdeklődő vietnámi cég jelent meg, és folytatott tárgyalásokat a magyar üzleti delegáció tagjaival. keresési forgalmak releváns információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően. Hasonló feltevések alapján a GVI munkatársai már több sikeres becslést, elemzést készítettek. Az általános, tehát célországokhoz nem köthető külföldi munkavállalással kapcsolatos keresési kifejezések forgalma a vizsgált időszak során 2012 januárjában csúcsosodott ki, míg 2010 októberében érte el a minimumát (lásd az 1. ábrát). Matematikai statisztikai eszközökkel vizsgálva az adatokat megállapíthatjuk, hogy éppen ekkor, 2010 végén trendfordulás történt: a vizsgált időszak eleje óta csökkenő tendencia növekedésnek indult. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált időszak során Nógrád megyéből indult a legtöbb releváns keresés, valamint Tolna és Komárom-Esztergom megyék internetfelhasználói is kiemelkedő általános érdeklődést mutattak. KUTATÁS MEGNŐTT A MAGYAR LAKOSSÁG MIGRÁCIÓ IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉSE A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársai a kivándorlási hajlandóság változását bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakoriságai alapján vizsgálták a Google Trends adatainak felhasználásával, 2007 januárjáig visszatekintve. Feltételezésük szerint ugyanis a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével történik, így a A Google adatai alapján továbbá megállapítható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők vagy legalábbis az ez iránt érdeklődők leginkább Ausztria, Németország és Anglia felől igyekeztek tudakozódni. Mindhárom ország esetében világosan látható, hogy 2012- re megnövekedett az ottani munkalehetőségek iránti érdeklődés, a keresési forgalmak ez év januárjában tetőztek (lásd a 2. ábrát). A matematikai statisztikai elemzések alapján kijelenthető, hogy a keresési forgalmak időbeli trendjei az osztrák munkalehetőségek iránti érdeklődés esetében 2010 augusztusában, míg a németországi állások tekintetében 2010 novemberében, az angol munkák esetében pedig már 2010 júniusában elkezdtek - 10 -
növekedni. Területi szempontból vizsgálva az érdeklődést elmondható, hogy az ausztriai munkavégzés leginkább az ország nyugati megyéiben (Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala) élők figyelmét keltette fel, míg a németországi kilátásokat tekintve ugyanez a megállapítás Komárom-Esztergom és Tolna megyék lakosaira jellemző, az angol lehetőségek pedig az észak-keleti országrészben (Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) tartottak számot a legnagyobb érdeklődésre a vizsgált időszakban. Az adatgyűjtés tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy Franciaország, Olaszország, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok munkakínálatát illetően jóval ritkább, de még kimutatható mértékű keresési forgalom zajlott az elmúlt néhány évben. A lekérdezések gyakoriságai 2011-2012-re megemelkedtek, értékelhető mennyiségű lekérdezést azonban a Google csak Budapest körzetéből regisztrált ezen országok esetében. Elmondható továbbá, hogy Ausztriát kivéve a környező országokban nem keresnek munkát a magyarok: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia esetében a Google nem regisztrált az elemzéshez szükséges mennyiségű munkakereséssel kapcsolatos lekérdezési mennyiséget. Ebből arra következtethetünk, hogy a magyar internetezők inkább a nyugateurópai országok munkaerő-piacai felé fordulnak, még ha esetleg azok távolabb is esnek otthonuktól mind földrajzi mind kulturális tekintetben. Ábrák 1. ábra. A külföldi munkavállalással kapcsolatos általános érdeklődés időbeli alakulása, 2007.01.-2012.10. Forrás: Google Trends 2. ábra. Az ausztriai, németországi és angliai munkavállalással kapcsolatos érdeklődés időbeli alakulása, 2007.01.-2012.10. Forrás: Google Trends - 11 -
VÁLASZTÁS 2012. októberében lezajlott területi kamarai tisztújító küldöttgyűlések kamara neve Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Heves megyei Kereskedelmi és Csongrád megyei Kereskedelmi és Nógrád megyei Kereskedelmi és Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Veszprém megyei Kereskedelmi és Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és dátum október 1. október 2. október 4. október 4. október 5. október 8. október 10. október 15. október 15. október 25. - 12 -