383/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete Okirat száma: CSSK-2015./2 Megszüntető okirat Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. (7) bekezdése alapján Rákoskeresztúri Családsegítő Központ megszüntető okiratát a következők szerint adom ki: 1. A megszűnő költségvetési szerv megnevezése, székhelye, törzskönyvi azonosító száma 1.1. A megszűnő költségvetési szerv megnevezése: Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1.2. A megszűnő költségvetési szerv székhelye: 1173 Budapest-Rákoskeresztúr, Újlak utca 106. 1.3. A megszűnő költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 682060 1.4. A megszűnő költségvetési szerv adószáma: 16925926-1-42 2. A költségvetési szerv megszüntetésének körülményei 2.1. A költségvetési szerv megszűnésének dátuma: 2015. december 31. 2.2. A költségvetési szerv megszüntetéséről döntést hozó szerv 2.2.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2.2.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. 2.3. A költségvetési szerv megszüntetésének módja: jogutóddal történő megszűnés (beolvadással) 2.4. A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az 1993. évi III. törvény 136. (8) bekezdése értelmében 2016. január 1. napjától a gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató család- és gyermekjóléti szolgálat keretében működtethető. 2.5. A jogutód költségvetési szerv: 1 megnevezése Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ székhelye 1173 Budapest-Rákoskeresztúr, Újlak utca 106.
2.6. A megszűnő költségvetési szerv által ellátott közfeladat(ok) jövőbeni ellátásának módja: a közfeladatokat a Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ biztosítja az alapellátás keretében. 3. A költségvetési szerv megszüntetésével összefüggő átmeneti rendelkezések 3.1. A kötelezettségvállalás rendje 3.1.1. A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a megszűnő költségvetési szerv vezetője 2015. december 31-én átnyúló kötelezettségvállalásra nem jogosult. 2015. december 15-ig a tárgyévi előirányzatok erejéig kötelezettséget vállalhat. Kelt: Budapest, 2015. november 19. P.H. Riz Levente polgármester 2
384/2015. (XI. 19.) Kt. határozat 1./a melléklete Okirat száma: GYEJÓ-MÓD-2015./2. Módosító okirat A Gyermekjóléti Központ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által 2015. március 19. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 384/2015. (XI. 19.) számú határozatára figyelemmel a következők szerint módosítom: 1. Az alapító okirat bevezető szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ alapító okiratát a következők szerint adom ki 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése: Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ 1.1.2. rövidített neve: RCSGYK 1.2. A költségvetési szerv 1 1.2.1. székhelye: 1173 Budapest Rákoskeresztúr, Újlak utca 106. 1.2.2. telephelye(i): telephely megnevezése Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ telephely címe 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Pesti út 29. 3. Az alapító okirat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.
2.2 A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése székhelye Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1173 Budapest-Rákoskeresztúr 1 Újlak utca 106. 4. Az alapító okirat 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének 3.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. 3.2. A költségvetési szerv fenntartójának 3.2.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.2.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. 5. Az alapító okirat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: gyermek-és ifjúságvédelmi közszolgáltatás, szociális közszolgáltatás 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 1 889900 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: 4.3.1. családsegítő-és gyermekjóléti központ működtetése, 4.3.2. folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, 4.3.3. meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, 4.3.4. elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, 4.3.5. szervezi a helyettes szülői hálózatot, 4.3.6. segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, 4.3.7. felkérésre környezettanulmányt készít, 4.3.8. kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, 2
4.3.9. a területi gyermekvédelmi szolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, 4.3.10. a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, 4.3.11. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, 4.3.12. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezi, 4.3.13. családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására, 4.3.14. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez, 4.3.15. tanácsadást végez a tartós munkanélkülieknek, fiatal munkanélkülieknek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdődnek, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére, 4.3.16. a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat szervez, működtet, 4.3.17. segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, a meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében, 4.3.18. elősegíti e betegeknek a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldását és problémáik megoldását, továbbá a szociális és mentális gondozásukat és az egészségügyi ellátásához való hozzájutásukat, 4.3.19. ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját elsősorban a pszichiátriai beteg otthonában, illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja. 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése 1 101143 Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása 2 104012 Gyermekek átmeneti ellátása 3 104030 Gyermekek napközbeni ellátása 4 104042 Gyermekjóléti szolgáltatások 5 107054 Családsegítés 4.4. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest Főváros XVII. kerület 6. Az alapító okirat 5.2.1. pontja elhagyásra kerül. 7. Jelen módosító okiratot 2016. január 1. napjától kell alkalmazni. Kelt: Budapest, 2015. november 19. P.H. Riz Levente polgármester 3
384/2015. (XI. 19.) Kt. határozat 1./b melléklete Okirat száma: RCSGYK-2015./2 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Rákosmenti Családés Gyermekjóléti Központ alapító okiratát a következők szerint adom ki: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése: Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ 1.1.2. rövidített neve: RCSGYK 1.2. A költségvetési szerv 1 1.2.1. székhelye: 1173 Budapest Rákoskeresztúr, Újlak utca 106. 1.2.2. telephelye(i): telephely megnevezése Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ telephely címe 1173 Budapest - Rákoskeresztúr, Pesti út 29. 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. 2.2. A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése székhelye Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1173 Budapest-Rákoskeresztúr 1 Újlak utca 106.
3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének 3.1.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. 3.2. A költségvetési szerv fenntartójának 3.2.1. megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 3.2.2. székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: gyermek-és ifjúságvédelmi közszolgáltatás, szociális közszolgáltatás 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 1 889900 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: 4.3.1. családsegítő-és gyermekjóléti központ működtetése, 4.3.2. folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, 4.3.3. meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, 4.3.4. elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, 4.3.5. szervezi a helyettes szülői hálózatot, 4.3.6. segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, 4.3.7. felkérésre környezettanulmányt készít, 4.3.8. kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, 4.3.9. a területi gyermekvédelmi szolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit 4.3.10. a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet, 4.3.11. szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, 4.3.12. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást szervezi, 2
4.3.13. családgondozást végez a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldására, 4.3.14. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez, 4.3.15. tanácsadást végez a tartós munkanélkülieknek, fiatal munkanélkülieknek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdődnek, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére, 4.3.16. a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat szervez, működtet, 4.3.17. segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, a meglévő képességeik és készségeik megtartásában illetve fejlesztésében, 4.3.18. elősegíti e betegeknek a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldását és problémáik megoldását, továbbá a szociális és mentális gondozásukat és az egészségügyi ellátásához való hozzájutásukat, 4.3.19. ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját elsősorban a pszichiátriai beteg otthonában, illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja. 4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése 1 101143 Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása 2 104012 Gyermekek átmeneti ellátása 3 104030 Gyermekek napközbeni ellátása 4 104042 Gyermekjóléti szolgáltatások 5 107054 Családsegítés 4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Budapest Főváros XVII. kerület 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: - A megbízó: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselőtestülete - A megbízás időtartama: határozott idejű - A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 közalkalmazotti jogviszony 1992. évi XXXIII. törvény 3
6. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. április 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2012. augusztus 29. napján kelt Alapító okiratát visszavonom. Kelt: Budapest, 2015. november 19. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet 5. (4) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár nevében igazolom, hogy jelen alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okiratnak a Rákosmenti Család-és Gyermekjóléti Központ 2015. október 22. napján kelt,.. napjától alkalmazandó GYEJÓ-MÓD-2015./2. okiratszámú módosító okirattal végrehajtott módosítása szerint tartalmának. Kelt: Budapest, 2015. P.H. Magyar Államkincstár 4
387/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete Tárgy lista 1. számú melléklet Nyilvántartási szám Megnevezés (a vagyon leltár szerint) Mennyiség 25-0101 0078 Mecseki Hargita: Bronz dombormű 1 db 1/1
388/2015. (XI. 19.) Kt. határozat melléklete Szolgáltatástervezési Koncepció Budapest XVII. kerület Rákosmente 2015.
Bevezető I. A Szolgáltatástervezési Koncepció készítésének és felülvizsgálatának jogi alapjai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 92. (3) bekezdése értelmében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Szoctv. 92. (4) bekezdése alapján a koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által elkészített koncepciót az intézményvezetők és a nemzetiségi önkormányzatok véleményezik. 2. A Szolgáltatástervezési Koncepció elvi alapjai A 2013. évben megfogalmazott alapelveket megtartva, a szociális szolgáltatások működésével és fejlesztésével összefüggésben ki kell emelni: - a szociális biztonság megőrzését, - a szociális ellátórendszerhez való hozzáférést, annak működési átláthatóságát, - az esélyegyenlőség érvényesülését, - az egyének és családok védelmét. 3. A Szolgáltatástervezési Koncepció célja A koncepció megalkotásának célja, egy olyan alapdokumentum létrehozása a döntéshozók számára, mely átfogó képet nyújt a kerületi szociális ellátások helyzetéről, a kerületben élők szociális szükségleteiről, a rendelkezésre álló lehetőségekről, azok fejleszthetőségének, bővíthetőségének irányairól. Meghatározásra kell, hogy kerüljenek azok az alapelvek, irányok, célok melyek mentén a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése megvalósulhat. Az ellátórendszer hiányosságainak feltérképezését, a közös feladatokat ellátó intézmények kihasználtságának és finanszírozásának javítását szintén célként szükséges megfogalmazni. A kitűzött cél érdekében biztosítani szükséges: - az információkezelést, információáramlást, - a szakmai és intézményi szabályozott kapcsolatrendszert, - az ágazatok közötti együttműködést, - a pénzügyi- és humán erőforrások hatékony felhasználását, - a szakmai és intézményi feltételrendszer fejlesztését, - minőségi szolgáltatásokat a szociális és gyermekjóléti alapellátások területén. 2/61
4. A Szolgáltatástervezési Koncepció feladata A Szolgáltatástervezési Koncepció feladata a főváros szolgáltatástervezéséhez igazodva kijelölni a szociális biztonsághoz vezető utat úgy, hogy a különböző szociális szolgáltatások egymáshoz illeszkedve, szükség esetén egymásra épülve biztosítsanak olyan védelmi rendszert, mely hathatós segítséget tud nyújtani azon rászorulóknak, akiknek az adott helyzetben anyagi, fizikai, mentális vagy egyéb, a szociális ellátórendszerben fellelhető segítségnyújtásra van szükségük. 5. Célterületek meghatározása A célterületek meghatározása a szolgáltatástervezési koncepció készítésének strukturális eleme, amely felvázolja azokat a témákat, amelyek a szolgáltatások fejlesztése során közvetlenül vagy közvetve beavatkozási lehetőséget jelenthetnek számunkra. Célterületek: - a szociális szolgáltatások és ellátások működésének helyi szabályozásai (az alapelveknek és megfogalmazott értékeknek megfelelő, minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumait, jellemzőit tartalmazó szabályozás kialakítása); - fenntartói működtetési szabályok és eljárások; - intézményi szabályozás (pl.: az egyes szociális intézmények belső és egymás közötti működésére vonatkozó szabályok egységesítése úgy, hogy az ágazatra vonatkozó jogszabályokban, helyi rendeletekben előírt ellátásokban és szolgáltatásokban ne alakulhassanak ki párhuzamosságok, illetve lehetőség nyíljon az egyes intézményekben rendelkezésre álló erőforrások megosztására); - intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése, az integrációs lehetőségek áttekintése; - humán- és pénzügyi erőforrás fejlesztés a helyi szociális szolgáltatásokban; - információkezelés, információáramlás, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés; - szakmai és intézményi feltételrendszer; - minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban; - az ellátások társadalmasítása (participáció-részvétel); - szerződéses ellátások, szolgáltatások, rész-szolgáltatások kiajánlása. 6. Célcsoportok meghatározása A célcsoport meghatározása a szolgáltatástervezési koncepció készítésének azon eleme, mely meghatározza a fejlesztés humán irányvonalát. gyermekek; családok; időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók; marginalizálódott csoportok (pl.: krízishelyzetben lévő anyák), speciális csoportok (itt további differenciálás lehetséges) 3/61
7. A jövőkép meghatározása A jövőkép, olyan hosszabb távlatra szóló állapotábrázolás, amely elsősorban a célrendszer megfogalmazásában lehet segítségünkre, így a koncepció készítését alapozza meg. Nem más, mint a szociális szolgáltatások fejlesztési irányainak értékközpontú rendszere, amit a konkrét célok és eszközök kidolgozása során kell érvényre juttatni. Az összetett jövőkép felrajzolása lehetőséget nyújt a szociális szolgáltatásokra közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló mutatók számbavételére, illetve a helyzetképből következő teendők "előrevetítésére". A jövőkép meghatározásához szükséges mutatók: - a település demográfiai helyzete (adott időintervallumban hogy alakul majd a népesség száma, a korcsoportok, az aktív korúak és az eltartottak aránya, a válások száma és aránya) - a lakáshelyzet, - az egészségügy kapacitása, - az önkormányzat szociális intézményi kapacitásának változásai (milyen területeken lehet számítani növekedéssel, illetve esetleges csökkenéssel), - a legkedvezőtlenebb csoportok helyzete, - milyen módon kapcsolhatók be a szolgáltatások biztosításába nem önkormányzati (pl. egyházi, karitatív, civil) szervezetek, személyek, vagy önkéntesek, - a szociális ágazaton belüli illetve az ágazatközi együttműködés helyzete a településen, - a szociális szolgáltatásokra fordítható források tendenciái. Az összegző helyzetelemzés a jövő felrajzolásának kiindulópontja, azaz egy olyan - viszonylag reális alapokon álló - vízió kerül meghatározásra, amely átgondoltabb alapokon nyugszik. 8. Kerületünk jellemzői A XVII. kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták. Északnyugatról a XVI. kerület, nyugatról a X. kerület, délnyugatról a XVIII. kerület határolja. Délkeleti szomszédos települése: Ecser, Maglód és Vecsés, keleti szomszédja Pécel, északi szomszédja Nagytarcsa. A főváros legnagyobb kerülete: 54,83 km2, Budapest területének 10,44 %-a. A XVII. kerület (Rákosmente) 9 városrészből áll. Központja Rákoskeresztúr, északra Rákosliget és Rákoscsaba-Újtelep, keletre Rákoscsaba és Rákoskert, nyugatra Madárdomb, az Akadémiaújtelep és a Régiakadémiatelep, délre Rákoshegy, városrészek találhatók. Főváros egyik külső kerülete, mely agglomerációs vonzerőt is kifejt, így a környező települések számára is ellát térségi központi feladatokat. Lakosságszáma folyamatosan növekszik, a 2014. december 31-i állapot szerint 88 216 főt tartottak nyilván. 2014 december havi adatok alapján 1908 fő szerepelt regisztrált álláskeresőként, ami az összlakosság megközelítőleg 2%-a. A kerületben a munkahelyi ellátottság a lakosság számához viszonyítva alacsony, a lakosság jelentős része ingázik. Ez elsősorban a kerület kertvárosi jellegéből ered. Foglalkoztatási szempontból a kerület a szolgáltató kereskedelmi szektorban jelentősnek, az iparimezőgazdasági szektorban alacsony intenzitásúnak tekinthető. Rákosmente helyi gazdaságának fő adottságai a kiskereskedelem, a logisztika és a közlekedés szegmenséből állnak össze. 4/61
Az életminőséget a megszerzett javak mellett más természetű tartalmak is befolyásolják. Ezek lehetnek környezeti, szociális-szolidáris, politikai, lelki és etikai tartalmak. Az életminőség változásait befolyásolják az egészség testi-lelki tényezői, a motivációs készlet, a biztonság, s az is, hogy az élettervek milyen szerves kapcsolatban állnak az egyének családi, szűkebb csoportbeli és a helyi (vagy tágabb) közösségben gyökerező értékrendjével. A kerületben élők szubjektíven átélt életminőségének javításához és az objektív adottságok, a törvényes lehetőségek használatához járul hozzá a helyi szociálpolitika. Fontos feladata a kirívó egyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből fakadó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy megelőzze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára. II. Demográfiai adatok XVII. kerület korcsopartos bontás - állandó lakosság 0-14 éves 15-18 éves 19-60 éves 61-80 éves 80-100 éves Év Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 2014 6666 6081 1620 1602 25061 26367 7502 10238 927 2152 2013 6630 6078 1712 1602 25234 26694 7170 9862 877 2038 XVII. kerület korcsopartos bontás (2014) 2014 Korcsoport (év) Férfi Nő Együtt 0-14 éves 6666 6081 12747 15-18 éves 1620 1602 3222 19-60 éves 25061 26367 51428 61-80 éves 7502 10238 17740 80-100 éves 927 2152 3079 88216 5/61
XVII. kerület korcsopartos bontás (2013) 2013 Korcsoport (év) Férfi Nő Együtt 0-14 éves 6630 6078 12708 15-18 éves 1712 1602 3314 19-60 éves 25234 26694 51928 61-80 éves 7170 9862 17032 80-100 éves 877 2038 2915 87897 6/61
Rákosmente kiváló fekvése, fejlődése miatt lakosságának száma évről évre emelkedik. 2013. december 31-ei állapot szerint Budapest Főváros XVII. kerületének állandó lakosságszáma 87 897 fő volt, a 2014. év december 31-ei állapot szerint a lakosságszám 88 216 fő volt. A növekedés nagymértékben köszönhető a beköltözéseknek, amelyek jellemzőek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életminőséget biztosító kerületeiből. A beköltözők aránya magas a környező településekről. Ugyanakkor figyelemre méltó az utóbbi időszakban bekövetkezett demográfiai változás, miszerint az időskorú lakosok száma növekvő tendenciát mutat. Bár 2014-ben az összlakosság száma 319 fővel nőtt 2013. évhez képest, a 60 éven aluliak száma 2014-re több mint 550 fővel csökkent, míg a 60 éven felüliek száma közel 850 fővel emelkedett. 2013-ban 22%, 2014-ben 23% volt a 60 éven felüliek aránya az összlakossághoz viszonyítva. Kerületi lakosok száma (fő) 2014 88216 2013 87897 Kerületi lakosok száma 2013 2014 87700 87800 87900 88000 88100 88200 88300 7/61
év 60 éven felüliek aránya az összlakossághoz képest összes 60-on felüliek 60-on aluliak 2014 88216 20819 67397 2013 87897 19947 67950 2014 2013 8/61
III. A kerületi szociális ellátórendszer részei Kerületi intézmények: Településszociológiai szempontból a kerület két fő részre bontható: egy centrális elhelyezkedésű lakótelepi, valamint a lakótelepet gyakorlatilag minden oldalról körülölelő, a fővároshoz csatolt kistelepülések arculatát és hangulatát a mai napig őrző kertvárosi területre. Fontos megjegyezni, hogy a fejlett országok nagyvárosaira jellemző szuburbanizációs tendencia kerületünkben különösen jól megfigyelhető. Ennek hatására a kertváros területe folyamatosan növekszik, a kerület lakossága pedig fiatalodik, mivel az újonnan beépült részekre jellemzően fiatal, kisgyermekes családok költöznek. A kerületben tizenegy alap-, illetve középfokú oktatási intézmény található a következő megoszlásban: nyolc általános iskola, valamint egy általános iskola és gimnázium, egy nyolc évfolyamos gimnázium, valamint egy szakközépiskola. A kerületben működő egészségügyi ellátások: 32 háziorvos, 18 gyermekorvos, szakrendelés, gyermek és felnőtt fogászat, valamint mentőállomás működik. Mindezeket 15 gyógyszertár és 4 gyógyászati segédeszköz bolt segíti. Rákosmente Önkormányzata a szenvedélybetegek nappali ellátását a Félúton Alapítvány, Félút Centrum" - Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, a pszichiátriai betegek nappali ellátását a Félúton Alapítvány, Your Self Centrum" - Pszichiátriai betegek Integrált Intézménye által biztosítja. Az átmeneti idősotthoni elhelyezést 10 fő XVII. kerületi lakos részére a Budapest Főváros Önkormányzata Idősek Otthona biztosítja. A lakhatás nélkül maradt kisgyermekes családok a RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány, Családok Átmeneti Otthonában találhatnak átmeneti szállást. A fogyatékkal élők, értelmi sérültek segítése érdekében működik a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Virágoskert Értelmi Sérültek Napközi és Átmeneti Otthona. A település önkormányzati fenntartású szociális intézményrendszere 2015. december 31. napjáig 3 intézménycsoportra különíthető el. Ezek az alábbiak: a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ (a továbbiakban még CSSK) a Gyermekjóléti Központ a legtöbb intézményt, szolgáltatást magába foglaló Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 136. (8) bekezdése értelmében 2016. január 1. napjától a gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató család- és gyermekjóléti szolgálat keretében működtethető, ezért Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a 350/2015. (IX. 24.) határozatával úgy döntött, hogy a Rákoskeresztúri Családsegítő Központot a XVII. kerületi Gyermekjóléti Központba történő beolvadásával, 2015. december 31. napjával megszünteti, a jogutód intézményt pedig Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központnak nevezte el. 9/61
1. Családsegítő Központ A CSSK a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szoctv.), a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelete, valamint a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 7/2015. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete alapján működik. A családsegítő intézmény olyan általános és speciális személyes segítő szolgáltatást végez, amelynek célja elősegíteni és hozzájárulni a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával az egyének, a családok, valamint különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A közösségi pszichiátriai ellátás célja pedig, hogy az általa gondozott pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. 1.1 Az intézmény neve: Rákoskeresztúri Családsegítő Központ 1.2 Az intézmény székhelye, telefonszáma, e-mail címe: 1173 Budapest, Újlak u. 106. Telefonszám: 2571-624 2536-493 Fax,telefon: 2585-181 E-mail: csskbp17@enternet.hu Web: www.cssk17.hu 1.2.1 Az intézmény telephelye, telefonszáma, e-mail címe: Közösségi Pszichiátriai Ellátás 1173 Budapest, Pesti út 29. Telefonszám: 2535-244 Fax: 2535-245 E-mail: kozossegiellatas@upcmail.hu 1.3 Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Cím: 1173 Budapest, Pesti út 165. Telefon: 257-3333 1.4 Az intézmény működési területe/ közigazgatási behatárolása: Budapest Főváros XVII. kerülete A CSSK 1989-ben alakult és jelenleg is önálló intézményként működik a lakótelep belső részén. Elnevezése ellenére nemcsak Rákoskeresztúrt, hanem az egész kerületet ellátja. Az intézményben jelenleg tizenöt családgondozó ebből ketten munkavállalási tanácsadást is végeznek, három 10/61
adósságkezelő, egy pszichológus, két külsős (szerződéses) jogász tanácsadó, valamint az intézményvezető dolgozik szakmai munkakörben. A családgondozók közül hárman, továbbá a pszichológus és a jogászok is részmunkaidőben foglalkoztatottak. Az intézményben az egyéni esetkezelések túlnyomó részét a díjhátralékkal, illetve a munkavállalással kapcsolatos ügyek teszik ki. A kliensek lakóhelytípus szerinti megoszlását tekintve a lakótelepről érkezők aránya a nagyobb. (Ez amellett, hogy számukra egyszerűbben megközelíthető az intézmény a lakótelepen élők fent leírt problémáival magyarázható.) A családsegítő központ életében az egyéni esetkezelés mellett fontos szerepet kap a csoportos szociális munka is. Az intézmény rugalmasságát mutatja, hogy a profiljába vágó csoportok mellett a helyi szükségletekre reagálva időszakosan olyan szolgáltatásokat, programokat is felvállal, melyek nem tartoznak a törvény által előírt kötelezettségei közé. A Közösségi pszichiátriai ellátás a fenntartó döntése alapján 2011. július 01-től a Családsegítő Központ feladatköréhez tartozik, ott önálló szakmai egységként továbbra is a korábbi telephelyén működik. 1.5 Az intézmény szakfeladati besorolása, a szolgáltató tevékenység formája, típusa: A szolgáltató tevékenység formája: alapszolgáltatás (Szoctv. 57. (1) bek. e) pont) Típusa: családsegítés (Szoctv.64. ) Bejegyzett szolgáltatás, kormányzati funkciószám: - pszichiátriai betegek közösségi alapellátása (101143) - családsegítés (107054) Alapító Okiratot jóváhagyó Kt. határozat száma, kelte: CSSK-2015/1 ; 213/2015.(V. 28.) A tevékenység sajátosságai: CSSK - tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, - segítséget nyújt az egyéneknek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyeik vitelében, - meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, - családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok illetve konfliktusok megoldását. Közösségi pszichiátriai ellátás (a továbbiakban még KPE) - segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában, meglévő képességeik és készségeik megtartásával illetve fejlesztésével, - továbbá a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában, - valamint a szociális és mentális gondozásukban és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. 1.6 Ellátottak köre Az ellátási terület a teljes XVII. kerület. 11/61
CSSK Az ellátottak köre nincsen külön meghatározva, mindazok taroznak ebbe a körbe, akik a kerület területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosok, továbbá krízishelyzetben a kerületi lakcímmel nem rendelkezők és hajléktalanok. Az ellátandó célcsoportok a teljes (fenti) ellátotti kör életkori korlátozás nélkül, továbbá egyes problémák esetén a vonatkozó törvényben (Szoctv.) meghatározottak szerint. KPE A szolgáltatás elsősorban azon kerületi lakosok, illetve az ellátáshoz irányított pszichés problémákkal küzdők számára biztosított, akik a közösen kialakított csoportnormákkal azonosulni tudnak. Saját otthonukban élő pszichiátriai betegek vagy olyan egyének, akik eddig pszichiátriai kezelés alatt nem álltak, de érintettségük feltételezhető. 1.7 Ellátás igénybevételének módja CSSK - Alapvetően önkéntes megkeresés alapján. - A törvény szerinti jelzőrendszer jelzése alapján. - Együttműködésre kötelezés esetén (a Szoctv. és a kerületi szociális rendeletben meghatározottak szerint pl. adósságkezelési szolgáltatás) A kliensek a családsegítő intézmény szolgáltatásainak igénybevétele előtt az ügyeletes családgondozóval találkoznak, amelynek célja az első interjú- és a jogszabályban meghatározott esetnapló, valamint az adatlap felvétele. KPE - A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére, és pszichiáter és/vagy neurológus szakorvosának javaslata alapján. A személyesen, telefonon, levélben, e-mailben történő igénybejelentést követő legkésőbb 3 napon belül (ha szükséges úgy azonnal) az ellátás koordinátora előzetes egyeztetés után személyesen keresi fel az ellátásra váró klienst. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az ellátást igénybe vevő, valamint törvényes képviselője megállapodást köt a szolgáltatást nyújtóval. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ valamennyi saját szolgáltatása ingyenesen vehető igénybe. 2. Az intézmény szervezetére vonatkozó információk: A vonatkozó jogszabályok által részletezett feladatokat az intézményi munkacsoportok a mellékletben csatolt organogram szerinti kapcsolatrendszerben látják el. 2.1 Az intézmény vezetőjének jogállása: A Családsegítő Központ vezetője feletti munkáltatói jogkört a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete, illetve közvetlenül a Polgármester gyakorolja. Az intézményvezetőt távolléte esetén az állandó helyettese vagy írásban megbízott főállású munkatárs helyettesíti. 12/61
A közösségi ellátás telephelynek ( ellátottak számára nyitva álló helyiségnek ) szakmai és gazdálkodási munkáját a telephelyvezető közösségi koordinátor irányítja, felügyeli. A telephelyvezető felett a munkáltatói és felügyeletei jogkört a székhely intézmény vezetője vagy távollétében állandó helyettese látja el. 2.2 Az intézmény munkatársainak jogállása, munkaviszonyával kapcsolatos kérdések: A dolgozók felett a munkáltatói jogokat a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ vezetője gyakorolja. CSSK A központ kinevezett (közalkalmazotti státuszú) dolgozói a szakmai feladatokat (jelenleg) a következő munkakörökben látják el: CSSK családgondozó adósságkezelési tanácsadó egyéb szaktanácsadó (pszichológus) nem közalkalmazottként szerződéses szaktanácsadó (jogász) Nem szakmai munkakörben: adminisztrátor-asszisztens technikai dolgozó (takarító) A felsorolt munkakörök elsősorban fő- illetve részfoglalkozás keretében tölthetők be. KPE közösségi koordinátor (telephelyvezető) közösségi gondozó Meghatározott feladatok ellátására megbízási szerződés formájában is lehetőség van, az egyik külsős jogi tanácsadó, továbbá a KPE orvos konzulense vállalkozói szerződés alapján végzi a munkáját. A társadalmi laikus- valamint a tiszteletdíjas segítők bevonása munkaviszonyt nem keletkeztet. 3. Az intézmény működési rendje 3.1 Az intézmény nyitva tartása : CSSK A nyitva tartás teljes időtartama alatt az ügyeleti szolgálat folyamatos. Nyitvatartási rend Hétfő: 9 órától 18 óráig Kedd: 9 órától 18 óráig 13/61
Szerda: 9 órától 18 óráig Csütörtök: 13 órától 18 óráig délelőtt 9-12.30 óra között heti munkaértekezlet (team) Péntek: 9 órától 18 óráig ügyelet. (hetente összesen 41 órában működik ügyfélfogadás) A szaktanácsadások és jogsegélyszolgálat, valamint támogató csoportok pontos időpontja az ügyeleti időn belül külön kerül meghirdetésre. KPE A közösségi ellátás nyitva tartása: hétfő, kedd, szerda, péntek: 8-16 óráig, csütörtök: 12.30-16 óráig (csütörtökön az önálló szakmai egységként működő közösségi ellátás munkatársai is részt vesznek a heti munkaértekezleten). Személyesen, telefonon, e-mailben vagy levélben lehet bejelentkezni az ellátáshoz. 3.2 Intézményen belüli szakmai információcsere, valamint a vezetői beszámoltatás rendje: Team - Heti rendszerességgel, csütörtöki napokon team-értekezletet tart az intézményvezető vagy távolléte esetén a helyettese irányításával a szakmai stáb. - A team-értekezletek állandó napirendi feladata a következő heti ügyeleti beosztás egyeztetése, az aktuális szakmai feladatok áttekintése, az előző munkahét eseteinek valamint eseményeinek értékelése, szakmai esetbeszámolók megvitatása, egyebek. - A team egyúttal a vezetői szóbeli beszámoltatás és munkaértékelés eszközéül is szolgál. - A teameken a minden szakmai egység főállású munkatársának részvétele kötelező, a részmunkaidősök a vezető által kijelölt alkalmakon számolnak be a szakmai munkájukról a stábnak. - A team napok délelőttjén az intézmény nem tart nyitva, a félfogadás szünetel. Sürgős esetben a stáb egy kijelölt tagja az értekezlet alatt a kliensek rendelkezésére áll (telefonon és/vagy személyesen). Referáló - A vezető ügyeleti időben alkalmanként, de előre kihirdetett napon 13-14 óra között max. félórás tervezett időtartamban un. referáló-értekezletet hívhat össze, amelyen az adott napon szolgálatot ellátó munkatársak (fő és részmunkaidős is) megjelenése kötelező. - A napi referálók feladata az előző délutáni illetve aznap délelőtti stábtagok ügyeleti és szolgáltató munkájának rövid ismertetése, napi információcsere. - A referáló értekezleteket a vezető vagy távollétében a megbízott helyettese felügyeli. Beszámoló - Az intézményvezető szükség szerint az általa megjelölt időpontban (de évente legalább egy alkalommal) szóban részletesen, valamennyi segítő tevékenységre kiterjedően beszámoltatja az intézmény alkalmazottait. Negyedévente ellenőrzi a munkatársak esetkezelési dokumentációit (esetnaplók, forgalmi naplók). 3.3 Az intézmény dolgozóinak munkarendje a vonatkozó jogszabályokra utalva: 14/61
A Családsegítő Központ főállású dolgozóinak heti munkaideje 40 óra, amely a családgondozói és adósságkezelő-tanácsadói munkakörökben: - heti 20 órában kötött - heti 20 órában rugalmas időbeosztású. Kötött munkaidő keretén belül látják el az ügyeleti szolgálatot, tanácsadói munkát. A rugalmas munkaidőt a főállású családgondozók, tanácsadók saját körzetüknek, a családok igényeinek, az általuk ellátandó feladatok jellegének megfelelően osztják be. Az intézmény egyéb szolgáltatásai, csoport- és közösségi programjai szintén a rugalmas munkaidőkeretben végezendők. Ugyancsak a rugalmas munkaidőn belül vesznek részt a munkatársak a heti esetmegbeszéléseken. A belső vagy külső továbbképzéseken, egyéb szakmai rendezvényeken való részvétel elsősorban a rugalmas munkaidő terhére szervezhető. A munkatársak a végzett tevékenységükről az intézmény vezetőjének szóban és/vagy írásban rendszeresen beszámolni kötelesek. A részfoglalkozású dolgozók munkaideje konkrét megállapodás alapján a munka- vagy megbízási szerződésben kerül rögzítésre. Azokban a munkakörökben, amelyekhez területi munkavégzés nem tartozik (így munkavállalási tanácsadó, pszichológus, szociális asszisztens, technikai dolgozók) a napi munkaidőt az intézményen belül kell letölteni. A Közösségi pszichiátriai ellátásban dolgozók heti munkaideje 40 óra, a koordinátor irányításával rugalmas időbeosztású. 3.4 Kliensek alapvető tájékoztatása a szolgáltatásokról: CSSK A bejövő új kliensek részére az elsődleges tájékoztatást a folyamatos szolgálatban működő ügyfélfogadó-pultos rendszer biztosítja. Az e feladatot ellátó információs családgondozó valamennyi, a családsegítős működést, ellátást, illetve szolgáltatást érintő kérdésre tájékoztatással szolgál, egyes esetekben ehhez az ügyeletes családgondozóktól, tanácsadóktól illetve az intézményvezetőtől kérve kiegészítést. Az intézményi szolgáltatásokról, programokról a kliensváróban több helyen megtalálható információs táblák, szórólapok is tájékoztatnak. A CSSK működésével kapcsolatos valamennyi információ az intézmény honlapján (www.cssk17.hu) is hozzáférhető KPE Tájékoztatás módszerei: beszélgetések (egyéni, csoportos), közvetett megkeresés: egészségügyi, oktatási, közművelődési, nevelési intézményeken, továbbá a gyámhivatalon, munkaügyi kirendeltségeken és egyéb szociális szolgáltató intézményeken keresztül. 15/61
Az intézmény alapvető ügyfélfogadási és szolgáltatási szabályait a Házirend tartalmazza, amely a több helyen kifüggesztve a székhelyen és telephelyen a kliensek számára is hozzáférhető. 4. A feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége: CSSK A családsegítés szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés a személyes gondoskodást végző és a szolgáltatást igénybe vevő személy közötti együttes munkafolyamat, melynek tartalma és menete írásbeli együttműködési megállapodásban kerül rögzítésre. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. A családsegítés keretében az intézmény biztosítja: a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését. KPE A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében az intézmény biztosítja: 16/61
problémaelemzés, problémamegoldás, készségfejlesztés, pszicho-szociális rehabilitáció. Családsegítés 4.1. Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás A feladatellátás tartalma: A szociális, mentális vagy életvezetési problémákkal küzdő személyek, családok részére tanácsadásokat szervez, illetve tart. A vonatkozó jogszabályok (Szoctv. és helyi rendelet) egyes kiemelt problémacsoportok kezelését és a kapcsolódó szolgáltatások működtetését a családsegítő intézményhez rendeli. Ilyen speciális tanácsadás, szolgáltatás az előbbieknek megfelelően az adósságkezelési tanácsadás, továbbá a munkavállalási tanácsadás működtetése. A szociális tanácsadás során: - tájékoztatást nyújt az egyes szociális és jóléti ellátások formáiról, intézményrendszeréről, funkcióiról és igénybevételének módjáról, - információt szolgáltat az egyes ellátási formák előnyeiről, hátrányairól, - segítséget nyújt - az önálló döntés lehetőségének megtartása mellett - az ellátásban részesülő számára legmegfelelőbb ellátási forma kiválasztásában. Az életvezetési tanácsadás keretében: - segítséget nyújt az életpályán, életútban való elakadás, illetve megtorpanás feloldásában, - segítséget nyújt a probléma feldolgozásában és a megoldási stratégia kidolgozásában, - az egészséges életmódra nevelő tanácsadásokat szervez. A mentálhigiénés tanácsadás keretében segítséget nyújt: - a mentálhigiénés problémák feltárásában, kezelésében, - a családon belüli konfliktusok feltárásában, a kapcsolatok helyreállításában. A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ. A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként. 4.2 A szociális ellátásokhoz való hozzájutás megszervezése A feladatellátás tartalma: 17/61
Megszervezi az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A feladatellátás során segítséget nyújt: - az ellátás igényléséhez szükséges dokumentumok beszerzésében, - a kérelem és a hozzá csatolandó dokumentumok kitöltésében, - az ellátásban részesülő kérésére érdekeit képviseli, - az elutasított kérelmek jogorvoslati kérelme benyújtásában, - a pénzbeli ellátás felhasználásához. A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ. A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként. 4.3 Családgondozás biztosítása A feladatellátás tartalma: Segítségnyújtás a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásában. A családgondozás során: - segítséget nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló családok számára, - meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolatot alakít ki és tart fenn annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő fél problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetőségeik kialakíthatóvá váljanak. - a családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat szervez. A feladatellátás rendszeressége: - folyamatosan. 4.4 A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszerrel kapcsolatos feladatok A feladatellátás tartalma: A családok segítése érdekében a CSSK veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert működtet. 18/61
A vonatkozó jogszabály (Szoctv.64. (2) bek.) előírásai szerint a jegyző, továbbá a szociális- és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, valamint a Gyermekjóléti Központ (központ), a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítő intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. Ennek megfelelően a CSSK: - a jelzésre köteles szerveket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, - tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, - fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, - a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, - az intézkedések megtételéről tájékoztatja a jelzést tevőt, - folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szociális szolgáltatások iránti szükségleteit. Az előbbiekhez kapcsolódóan: A kapott jelzés alapján a CSSK munkatársa felveszi a kapcsolatot a szociális és/vagy mentálhigiénés problémákkal küzdő családdal, személlyel (a bejelentés alanyával) és tájékoztatja a vonatkozó problémára a családsegítés körében nyújtható szolgáltatásokról. Tekintettel arra, hogy a szakmai módszertani szabályok szerint a bejelentésnek mindig írásban is meg kell történni, ezért a jelzőrendszer tagjai számára a CSSK bejelentő nyomtatványt biztosít. A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként A jelzőrendszer működtetésén túl a családsegítő intézmény a konkrét esetek, kliensproblémák hatékony kezelése és megoldása érdekében szükség szerint munkakapcsolatot épít ki és tart fent elsősorban az alábbi szervekkel: a kerületi szociális gondozás intézményeivel, a kerületi egészségügyi hálózattal, az oktatási-nevelési intézményekkel, a kerületi gyermekjóléti szolgáltatóval, az önkormányzati illetékes bizottságokkal, a polgármesteri hivatali irodákkal és azok munkatársaival, a fogyatékosok oktató, nevelő és gondozó intézményeivel, egyéb önkormányzati intézményekkel, a rendőrséggel, foglalkoztatási szolgáltatókkal, 19/61
a működő egyházakkal és szociális intézményeivel, különböző elsősorban szociális célokra szervezett civil szerveződésekkel, alapítványokkal, az országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel, más fővárosi családsegítő intézményekkel. Az együttműködés keretében biztosítani kell a szükséges információk átadását a titoktartási szabályok figyelembe vételével, továbbá a kölcsönös konzultációkat és tapasztalatcserét. 4.5 Egyéb szolgáltatások Szaktanácsadásokat nyújt és közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos segítő programokat szervez a működési területén élők számára, így: - pszichológiai tanácsadást, - jogi tanácsadást, - fejlesztőpedagógiai tanácsadást, - szülőknek, magányos időseknek közösségi programokat, - párkapcsolati konzultációt, - mediációt, - egészségnevelési és életmódprogramokat, - munkavállalási tanácsadást. Segíti a speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. Közösségi ellátás 4.6 Problémaelemzés, problémamegoldás A feladatellátás tartalma: Pszichés állapot és életvitel felmérése. A személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, problémamegoldó beszélgetések. Egyéni gondozási terv készítése. A feladatellátás módja: Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ. A feladatellátás rendszeressége: A feladatellátás történhet: - rendszeresen és - esetenként. 4.7 Készségfejlesztés A feladatellátás tartalma: 20/61