ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: Iktatószám: 439-20/2012. Hiv. szám: Tárgy: Mosonmagyaróvár Önkormányzat Malomági Lajta átjárhatóságának biztosításának vízjogi létesítési engedélye Előadó: dr. Balogh-Máté Rita Melléklet: Hencz Gabriella Vízikönyvi szám: Mosonmagyaróvár-121. H a t á r o z a t Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az előtte Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u.11.) részére a Szigetközi Vízépítő Kft. (9224 Rajka, Ady E. u.1.)által készített 08-008.sz. Malomági Lajta átjárhatóságának biztosítása tárgyú tervdokumentáció alapján Mosonmagyaróvár 0492/3, 0499/1, 7017, 7014, 7015, 6525, 25, 106, 108, 112, 306/1, 306/2 hrsz.-ú ingatlanokat érintő vízilétesítmények megvalósítására v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t ad az alábbiak szerint: 1.Műszaki tartalom: A tervezettek szerint a Malomági Lajtán 4 helyen történik beavatkozás a tárgyi projekt kapcsán: 1. Mosonmagyaróvári Lajta duzzasztó átjárhatóságának kialakítása 2. Hullámtéri élőhely bővítés, iszapfogó csapdák kialakítása a Malomági Lajtán 3. Lajta lakópark ki és beszállóhely kialakítása a Malomági Lajtán 4. Malomági Lajta belvárosi szakasz átjárhatóságának kiépítése 2. Tervezett vízilétesítmények: I. 1. Mosonmagyaróvári Lajta duzzasztó átjárhatóságának kialakítása 1.a. Kiszálló hely a Lajta duzzasztó felvizén a jobb parton A felvízszint ingadozásai miatt a kiszálló hely 120,60 mbf felvízszinttől lépcsőzetesen kerül kialakításra természetes anyagból, a partvonalhoz igazodva 12,0 m hosszon. A vízálláshoz igazodó lépcsőkhöz 4 db cölöpsor épül. A partvonal irányába egymástól 1,0 méterre, a partvonalra merőlegesen 1,2 méterre kerülnek a cölöpök leverésre. Összesen 53 db cölöp épül be 0,37 m szinteltolással négy sorban, a parthoz rögzítve, közéjük döngölt föld rőzsefonat stabilizálással. 1.b. Kiszállóhely a Lajta balparti csatorna jobb partján A Lajta duzzasztó alvizén rézsűs rampa (sója) kialakítása történik. A bal parti csatorna árvízvédelmi depóniájának funkciója megmarad, ehhez igazodva épül a tömörített kavicsburkolatú sójatér, 75 m 3 föld és 20 m 3 kavics beépítése történik.
2 1.c. Beszállóhely (stég) a Malomági Lajta kitorkollásnál Egyenként Ø100 cm átmérőjű, kibetonozott vasalt kútgyűrűből kialakított pillérpár létesül a teherhordó talajba süllyesztve. A pilléralapokra 20/12 cm-es rárögzített vörösfenyő gerendaváz kerül, melyek egymáshoz is rögzítve lesznek, ezekre keményfa palló burkolat kerül csúszásmentes bordázással. A parti sója felülete és a parti ülőfelület monolit betonból készül. 2. Hullámtéri élőhely bővítés, iszapfogó csapdák (2 db) kialakítása a Malomági Lajtán Az iszapfogó műtárgyak a Malomági Lajta 3+276, illetve a 3+215 fkm szelvénybe kerülnek beépítésre. A két helyszín között érdemi vízszintkülönbség nincs, ezért a két műtárgy azonos geometriával és azonos szintekkel kerül kialakításra. A folyó eredeti medrében egy fenékküszöb segítségével a meder stabilizálásra kerül, a fenékküszöb felett a bal parton egy 6 méter hosszú és a baloldali mederéltől számítva egy 7 méter széles terület félkörívben visszakotrásra kerül a mederfenék szintjéig, majd 1:5, illetve 1:3 hajlású rézsűvel csatlakozik a meglévő terepszinthez és 1:1 rézsűvel a mederhez. A fenékküszöb szűrőkavicsba ágyazott terméskő burkolattal épül meg. A fenékküszöb célja, hogy a felső víztérben lelassítsa a folyást, de ugyanakkor lokalizálja az áramlási irányt, lehetővé téve a bal parton kialakított bögében az iszapkiülepedését. Az iszapfogó kialakítása természetes anyagokból történik, a víz eróziójának kitett területeken szórt terméskő, egyéb helyeken folyami kavics stabilizáció létesül. A műtárgyaknál a tervezett vízszint 120,80 mbf. A fenékküszöb szintje 119,80 mbf, illetve 120,20 mbf, az iszapfogó szintje 118,50 mbf. 3. Lajta lakópark ki és beszállóhely kialakítása a Malomági Lajtán 3.a. Kikötő öböl kialakítása A kialakításra kerülő állóvizes hely szerves része lesz a folyónak és alkalmas csónakok tárolására, kiemelésére, vízre rakására. Az öböl idomul a rampához és mélysége a mederfenékhez. A mederből mintegy 300 m 3 mederanyag eltávolítása tervezett 60 méteres partszakasz hosszon. Tervezett mederfenék szint 119,30 mbf. 3.b. Pillérek, víziállás, stég építése A létesítmény induló és érkező része talajon fekvő szerkezet, nagyobb része a vízfelület felett létesül, kis része a talaj fölé épül. A stég fő tartószerkezete kútgyűrűből kialakított pillérsor. A Ø80 és 100 cm átmérőjű betonozott, vasalt pillérek a folyó medrébe kerülnek a teherhordó rétegbe süllyesztve. Összesen 14 db kútgyűrű kerül lesüllyesztésre, a pillérek egymástól 3,0 m tengelytávolságra kerülnek. A stég szélessége 2,0 m, felülete 205 m 2. A pillér alapokra 20/12 cm vörösfenyő gerendaváz kerül ráerősítésre. Erre kerül a keményfa pallósor burkolat csúszásmentes bordázással. A parti sója felülete és a parti ülőfelület monolit betonból készül. 4. Malomági Lajta belvárosi szakasz átjárhatóságának kiépítése 4.a. Pihenő-kikötő kialakítása A part átalakításával víziálláshoz illeszkedő megközelítő rampa építése, túrázóknak közcélú zöldfelület megvalósítása tervezett. Kialakításra kerül az elsődleges földtükör, mely a rampánál kavics stabilizációt kap, a többi helyen füvesítésre kerül. Megvalósul 50 m 2 térburkolat bontás, 180 m 2 tereprendezés, 50 m vasbeton támfalépítés a part stabilizálására, 50 m 2 burkolatépítés, 22 db Ø100 cm süllyesztett vasalt beton kútgyűrű elhelyezés és betonozás a meder teherhordó altalajába, 80 m 2 növénytelepítés. 4.b. Kísérő víziállás a bal parton A víziállás a bal part mentén mederbe állított vasalt beton pillérekre helyezett 2,0 m szélességű stég. A pillér alapokra 20/12 cm vörösfenyő gerendaváz kerül ráerősítésre. Erre kerül a keményfa pallósor burkolat csúszásmentes bordázással. A víziállás összeköti a közösségi pihenőt a vízicsúszdával. A stég szintje 120,80 121,00 mbf között épül.
3 4.c. Vízicsúszda kialakítása az 1+660 fkm szelvényben Egy bukóél és egy csúszda épül. A bukó biztosítja a 120,50 mbf vízszintet. Vasbetonból épül 10 cm szerelőbeton az alátömörített 20 cm homokos-kavics ágyazatra. A csúszda és támfal közé 40 m 3 kulé kavicsfeltöltés kerül. A bal parton betonba rakott terméskő burkolat épül. Rézsűhajlás a felső mederoldalon 1:2,5, az alsón 1:2. A csúszda-vályú rézsűje a támfaltól 1,0 méterre indul, a csúszdatengely párhuzamos a mederrel, szélessége 8,90 10,30 mbf közötti. Fenékesése 2 % ill.. 3 %. A csúszdába a vízijárművek iránytartására gumi terelőidomok kerülnek, amelyek rézsűje 1:1. 4.d. Mederrendezés a Főhercegi malom felvizén az 1+640 1+520 fkm szelvények között A mederrendezés érdekében a bal parti támfal visszabontásra kerül 15 m 3 mennyiségben, kialakításra kerül az elsődleges földtükör iszapkotrással, felületképzéssel, melyre a kavicságyazat épül. Megépül a vízszállító meder 70 m 3 kavicságyazattal, támfal alapozással. A bal parti támfal vasbeton szögtámfalas kivitelben épül, víziállás funkcióval, melynek járószintje 120,10 mbf, mérete 10 x 5 méter. A bal parti mederrészben betonfelületű burkolat létesül az üzemvízszint alatt 3-5 cm-rel. A jobb parti támfal betonozással kerül stabilizálásra. 4.e. Mederrendezés a Főhercegi malom alvizén az 1+520 1+545 fkm szelvények között A vízátvezetés és a megfelelő vízmélység kialakítása érdekében a rendelkezésre álló szelvényszélességbe egy koncentrált, lemélyített meder létesül. Tervezett vízszint 118,50 mbf, mederfenék 117,00 mbf. A szükségtelen vasbetonrészek felbontásra kerülnek, az uszadék leeresztése céljára új vasbeton meder épül. 85 m 2 felületű meder kialakítása történik alapozással, vasalással, betonozással. A meder meghosszabbításra kerül a malom alvízi síkján túl is. Kövezett utófenék létesül 50 cm vastagságban. Kiváltásra ill. eltávolításra kerül a meder nyomvonalába eső vasbeton pillér. 4.f. Beszálló víziállás az 1+520 fkm szelvényben A malom alatti túrázás biztosítása céljából beszállóhely létesül keményfa felületű, 27 m 2 -es víziállás formájában, mely természetes anyagú lépcső építésével válik megközelíthetővé. A stég 2 db 250 cm átmérőjű kútgyűrű elhelyezésével és betonozásával lesz a meder teherbíró altalajába rögzítve. II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1) Az eljáró hatóság előírásai: 1. Az új vízilétesítmények kivitelezése kizárólag a jóváhagyott 08-008 munkaszámú tervdokumentáció alapján, valamint a szakhatóságok, kezelők és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2. A kivitelezés a jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. A kivitelezés megkezdését 8 napos időelőnnyel, írásban be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak. 3. A kivitelezéssel tekintettel a speciális vízépítési feladatokra szakkivitelezőt kell megbízni. A munkák irányítását csak megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető végezheti. 4. A kivitelezés során érintett közművek kezelőivel a vonatkozó munkákat egyeztetni kell. 5. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti víz szennyeződésének elkerülésére. Amennyiben az építés során vízszennyezés következne be, úgy azt a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett be kell jelenteni az ÉDUKTVF-nek, illetve a vízfolyás kezelőjének. 6. A bontási munkák és az építés során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 7. A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni.
4 8. A Malomági Lajta vízszállító képességét a kivitelezés alatt is biztosítani kell. A kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy azok a vízfolyás levonulási viszonyait ne befolyásolják kedvezőtlenül, a mederben káros hatásokat ne okozzanak. A mederben levonuló árhullám esetén keletkező esetleges károk engedélyest terhelik. A kivitelezés kisvizes időszakban végezhető. 9. A vízfolyás, meder jogszabályban meghatározott mértékű parti sávját úgy kell kialakítani, hogy azon a mindenkori kezelő a vízgazdálkodási alapfeladatait zavartalanul elláthassa. 10. A kivitelezés után a környező terepet az eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani. 11. A megvalósuló létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a vízügyi hatóságtól, a rendelet szerint összeállított tervdokumentáció csatolásával, és a megvalósulást igazoló dokumentáció benyújtásával. Az üzemeltetésre vonatkozó kérelmet a majdani üzemeltetőnek kell benyújtania, amely tartalmazza a kiépített vízilétesítmények főbb műszaki adatait, üzemelési és karbantartási utasítást. 2.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P- 001/0167-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a következő előírásokat tette: 1. Bármilyen földmunkák (mederkotrás, rézsű stb.) megkezdése előtt 8 nappal értesíteni kell Hivatalát és a területileg illetékes múzeumot ( Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága (9021 Győr, Széchenyi tér 5.). 2. Lehetőséget kell biztosítani a földmunkákkal érintett terület átvizsgálására és az esetlegesen előkerülő régészeti objektumok feltárására. 3.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSzSz Mosonmagyaróvári Kistérségi Intézete VIII-R-050/00061-2/2012 sz. állásfoglalásában a tervanyag áttanulmányozása során az engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult. 4.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2 /59-4/2012. számon talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott az alábbi feltételekkel: 1. a tervezett létesítmények kialakítása céljára felhasználásra kerülő termőföld területen humuszos termőréteget, a műszaki igényeknek megfelelően, jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában meg kell menteni 2. a mentett humuszos termőréteg termőföldként történő további hasznosításáról-elsősorban helyben az ingatlanok jelen beruházással nem érintett részein- gondoskodni kell 3. a mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni, amely nyilvántartást a beruházás vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során be kell nyújtani a hatóság részére 4. a tervezett beruházás létesítésének munkálatait úgy kell megvalósítani, hogy az a közvetlen szomszédos termőföldek vízháztartását ne zavarja, az eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, szélsőséges talaj-vízháztartási helyzetet ne okozzon 5.) Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XVIII-G-001/1195-2/2012. sz szakhatósági nyilatkozatot adott. III. Jelen vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított kettő évig hatályos, mely az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. Az engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vizilétesítmény megépítésére, de a vizilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. Amennyiben a vizilétesítmény megvalósítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után engedély nélkül történik a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja.
5 IV. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Mosonmagyaróvár-121. szám alatt a Vízikönyvbe bejegyzi. V. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 400.000 Ft, azaz Négyszázezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899- 00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalások ellen csak az érdemi határozattal szembeni fellebbezéssel lehet jogorvoslattal élni. I n d o k o l á s Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, mint elsőfokú hatósághoz Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata (9200 Mosonmagyaróvár, Fő u.11.) részére a Szigetközi Vízépítő Kft. (9224 Rajka, Ady E. u. 1.) által készített 08-008.sz. Malomági Lajta átjárhatóságának biztosítása tárgyú tervdokumentáció alapján kérelmet nyújtott be. Kérelméhez csatolta az engedélyezési tervdokumentációt. A hatóság felhívására megfizette az igazgatási szolgáltatási díjat, a csatolta a vízjogi engedélyezési eljárásra alapozott közmű üzemeltetői nyilatkozatokat valamint felsorolta az érintett ingatlanok helyrajzi számait, megfizette az erdészeti szakhatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság 439-8/2012. sz. felhívására mellékelte a Mosonmagyaróvár 049/2, 0499/1, 7014, 106, 306/1, 306/2 hrsz-ú ingatlanok tekintetében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodást. Az eljárás során az alábbi dokumentumok kerültek becsatolásra: AQUA Kft. 2012/5-0053 sz. közműnyilatkozata, E.ON Áramhálózati Zrt. 251/158/2012.sz. közműnyilatkozata, a tervező 2012.január 5.-én kelt azon nyilatkozata, mely szerint a beruházás egyéb közművet nem érint az AQUA Kft. valamint az E.ON Áramhálózati Zrt közművein kívül. Továbbá benyújtásra került az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1531-5/2011.és 1531-4/2011.sz vagyonkezelői valamint 677-1/2012.sz. tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság valamint az MNV Zrt. között létrejött megállapodás, Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának a Movinnov Kft.-vel, a West End-Invest Kft.-vel, Szilos Szolgáltató Kft.-vel valamint Nexum Kft.-vel kötött megállapodása. A kérelmező csatolta a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet NFA-738/1/2012.sz. tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatát. Az eljárás során a hatóság az ügyfél kérésére két alkalommal hosszabbította meg a hiánypótlás teljesítésére nyitvaálló határidőt. Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés b) c) pontja alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P- 001/0167-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához a rendelkező részi feltételekkel hozzájárult. Megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A benyújtott dokumentáció illetve a tárgyi terület ismerete alapján azonban a földmunkák várhatóan nem veszélyeztetik a régészeti emlékeket. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében, a megyei múzeum feladatai között felsorolt régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen.
6 Amennyiben régészeti leletek kerülnének elő, azokat fel kell tárni. Az előkerülő régészeti emlékek feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni (2001.évi LXIV.tv.22. (2-3) A (Kötv.) 24. -ában foglaltak szerint amennyiben a földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, és az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a területileg illetékes haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása Kötv. 82. alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSzSz Mosonmagyaróvári Kistérségi Intézete VIII-R-050/00061-2/2012.sz. állásfoglalásában a tervanyag áttanulmányozása során az engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult. Az intézetet szakhatóságként a KR. (3) bekezdés b) pontja nevesíti. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/59-2/2012.sz. hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a VIII-P- 001/0167-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában rendelkező részi feltételekkel talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott. Szakhatósági állásfoglalását a Ket. 22. (1) bekezdése, a 44. (1) (2) és (9) bekezdései, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. (1) bekezdése 2. a) c) és i), a 43. (1) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. tv. (Vgtv.) 28. (1) bekezdésén, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) a) pontján valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. r. 17. (1) bekezdésén alapul. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XVIII-G-001/1195-2/2012. sz szakhatósági nyilatkozatot adott. Megállapította, hogy a Mosonmagyaróvár 0489/1 hrsz-ú üzemtervezett erdőterület vonatkozásában az erdészeti hatóság 27.3/3718-5/2011.sz.hatásrozatában erdőterület egy részének termelésből való kivonását engedélyezte a Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodás rehabilitációja (KEPO 7.2.2.1/2008-0002) című projekttel kapcsolatban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság számára. Amennyiben a tárgyi beruházás is a kialakítandó 0498/16 hrsz-on valósul meg, úgy az erdészeti hatóságnál újabb más célú igénybevételt nem kell kezdeményezni. A Mosonmagyaróvár 7014 hrsz.-ú földrészlet nem felel meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII. tv (Evt.) 6. -ban leírtaknak, nem része az Országos Erdőállomány Adattárának, hanem az Evt.11.0(1) szerinti szabad rendelkezésű erdő Ezért a 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet 48. (1) da) pontja szerint javasolta a művelési ág földhivatali rendezését. Tájékoztat, hogy az Evt.11. (3) értelmében szabad rendelkezésű erdő tekintetében a más célú igénybevétel kapcsán az erdészeti hatóságnak hatásköre nincs, de az esetleges fakitermelést az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. A hatóság a kérelem műszaki tárgyú vizsgálata során megállapította, hogy a kérelmező Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata tárgyi ügyben tervezett létesítmények építése és vízimunkák elvégzése ügyében vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet nyújtott be Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata nevében az engedélyező hatósághoz, a Láng Mercédesz és Lenzsér Péter által készített 08-008 munkaszámú tervdokumentáció csatolásával. Benyújtásra került a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. (1) g) bekezdése alapján a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szóló, 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlap is. A tervdokumentációk vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú vizsgálata során megállapítást nyert, hogy azok megfelelnek a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírtaknak.
7 A tárgyi kérelemben és tervdokumentációban szereplő vízimunkák és vízilétesítmények a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 126. pontjába (vízfolyásrendezés) sorolhatók, azonban megállapítást nyert, hogy a 126.a, pont által szabott mérethatárt nem éri el a tevékenység, nem Natura 2000 területen és nem vízbázis védőidomán történik a kivitelezés, így a tervezett tevékenység nem előzetes vizsgálat köteles. A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához benyújtott adatlapot vízvédelmi-vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság- és zajvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból átvizsgáltuk. A tervezett beruházás vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért, a benyújtott dokumentációban tervezők felelősséggel igazolták, hogy tervezett vízimunkák alkalmasak lesznek a vízgazdálkodási, turisztikai célok elérésére, környezeti károkozástól mentes kivitelezésre, és majdani üzemeltetésük meg fog felelni a tervezési célok végrehajtására. A tervezett létesítmények kedvezőbb vízjárási, levonulási állapotokat hoznak létre, és egyben szolgálják a város turisztikai érdekeit is. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a tervezett vízilétesítmények létesítése, majdani üzemeltetése során jelentős hulladékképződéssel nem kell számolni. A létesítés során keletkező építési-bontási (talaj, kövek, beton, fa, kotrási meddő) hulladékok kezelése megoldott. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, illetve a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A tervezett kivitelezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) imisszió nem lép fel. A tervezett létesítmények kialakításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A beruházással érintett terület nem országosan védett természeti terület, és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A beruházás jóváhagyott engedélyezési tervdokumentáció szerinti megvalósítása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fentiek alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást nem fog okozni, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi vízilétesítmények megépítése és tervezett vízimunkák megvalósítása műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból a vízjogi létesítési engedély kiadható. Fentiek alapján a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött. A hatóság határozatát a Vgtv. 28. és 29., a R. 3. (1) bekezdése, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban KHVM rendelet) 2. (1) bekezdése, továbbá a felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 4. (1) bekezdés, 5. (6) bekezdés 7. (1) -(3) bekezdései alapján adta ki. A vízjogi létesítési engedély kiadásához szükséges kérelem mellékleteiről a KHVM rendelet rendelkezik. A megvalósuló létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a vízügyi hatóságtól, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció csatolásával, és a megvalósulást igazoló dokumentáció benyújtásával.
8 A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. (6) bekezdésben foglalt előírások szerint biztosítani kell, hogy az építési munkálatok során kialakított létesítmények a felszín alatti vizeket ne veszélyeztessék, a 19. (1) alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklete, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (2) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2012. július 23. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató