Szervezeti és Működési Szabályzat Felsőcsatári Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola 2013.
Tartalomjegyzék 1. Az intézmény általános jellemzői... 4 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya... 4 1.2. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság... 6 2. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése... 8 2.1. Az intézmény szervezeti egységei... 8 2.2. Az intézmény vezetője... 10 2.3. Vezető helyettesek és a vezetőség... 11 3. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk... 14 3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásuk rendje... 14 3.2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje... 15 3.3. A diákönkormányzat és működése... 16 3.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje... 20 3.5. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere... 23 4. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek... 24 4.1. A nevelőtestület és működési rendje... 24 4.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 26 5. Az intézmény működési rendje... 29 5.1. A nyitvatartás rendje... 29 5.2. A tanév helyi rendje... 29 5.3. A tanítási napok rendje... 30 5.4. Az intézmény munkarendje... 32 6. A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 34 6.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások... 34 6.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások... 36 7. A létesítmények és helyiségek használati rendje... 37 7.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok... 37 7.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje... 38 7.3. Könyvtárhasználati rend... 40 8. Intézményi egészségnevelés... 41 8.1. Az egészségügyi felügyelet rendje... 41 8.2. Testi nevelés és egészséges életmód... 41 9. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység... 43 2
10. Az intézményi védő, óvó előírások... 44 10.1. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható gépek, eszközök... 44 10.2. Teendők bombariadó esetén... 44 10.3. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén... 44 11. Az iskola nevelő-oktató munkájának belső ellenőrzése... 47 11.1. Ellenőrzési célok, területek, értékelés... 47 11.2. Vezetői és hatásköri ellenőrzés... 49 12. A tanulók felvétele és mentesítése... 51 13. Az iskolai hagyományok ápolása... 51 13.1. Tanulói szinten... 51 13.2. Felnőtt dolgozók szintjén... 52 13.3. Szülők szintjén... 52 13.4. A hagyományápolás további formái... 52 13.5. Hagyományőrző feladatok, külsőségek... 52 14. Aláírási és pecséthasználati jogkör... 53 15. Adatkezeléssel kapcsolatos előírások... 53 16. Reklámtevékenység az intézményben... 53 17. Záró rendelkezések... 54 17.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása, mellékletei... 54 17.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása... 56 3
1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya 1.1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja tartalma A SzMSz célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek közoktatási intézményünkben. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SzMSz az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A SzMSz tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, a benntartózkodás és a működés belső rendjét, helyettesítés rendjét, a tanulók és az alkalmazottak munkarendjét, a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, a hagyományok és az ünnepségek rendjét, az egészségügyi ellátás megvalósítását, rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendőket, a balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, közzétételi lista közzétételét, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a mindennapi testedzés formáit, az iskolai sportkör működési rendjét, az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, az iskolai könyvtár működési rendjét a rendelkezéseket, amit a jogszabály nem utal más hatáskörbe. 4
1.1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 1992. évi törvény A munka törvénykönyve 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2001. évi XXXVII. Törvény az iskolai tankönyvellátásról, a tankönyvrendelésről és a tankönyvpiac rendjéről 1992. évi XXXVIII. törvény Az államháztartásról 1993. évi LXXVII. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. évi (X. 8.) kormányrendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtásáról 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 130/1995. kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/1997. kormányrendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2005. (II. 8.) kormányrendelet A diákigazolványról 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól, rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 20/2012. EMMI rendelet 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229./2012. (VIII.28.) kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 5
1.1.3. A szabályzat hatálya A SzMSz és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SzMSz előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SzMSz. 1.1.4. A SzMSz felülvizsgálata A SzMSz felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SzMSz módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. 1.2. Szervezési dokumentumok és a nyilvánosság 1.2.1. Intézményi munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv tartalmazza: a konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, a kitűzött időpontok és határidők dátumát, a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását. 1.2.2. Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős igazgató tanévenként készít el, - a minisztérium engedélyezett nyomtatványára. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, az alkalmazott pedagógusok feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat, mindezek intézményi szintű összesítését. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordításait, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is. 6
1.2.3. Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Órarend készítés szempontjai: az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, a csoportbontások végrehajthatósága, a szaktantermek kihasználtsága, a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, a pedagógus beoszthatósága. A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét: a kijelölt helyiségeket, tantermeket tünteti fel. 1.2.4. Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend) A pedagógiai felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat, nagy pontossággal (óra, perc). A beosztás azonos időtartamban minden helyszínre két pedagógust nevez meg: az ügyeletes pedagógusokat, és távollétükre helyettes ügyeleteseket. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét. 1.2.5. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: az intézményi könyvtár, tanári szobák és a vezetői iroda. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: Pedagógiai (nevelési) program, SzMSz, Belső szabályzatok, Házirend, Éves munkaterv, Pedagógus felügyeleti beosztás. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, az hogy az iratok helyben olvashatók legyenek. 7
Az intézmény köteles az interneten is elérhetővé tenni a törvényben meghatározott adatokat. Különös közzétételi lista tartalma:(a lista személyes adatokat nem tartalmazhat) A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói A volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Iskolai tanév helyi rendje Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 2.1. Az intézmény szervezeti egységei 2.1.1. Szervezeti egységek és vezetői szintek A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézményünk szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői: Szervezeti egységei: alsó tagozat felső tagozat napközi otthon A szervezeti egység élén álló felelős beosztású vezető: igazgató igazgató-helyettes igazgató 8
Szervezeti felépítés IGAZGATÓ Intézményi Tanács Szülői Szervezet Közalkalmazotti Tanács Diákönkormányzat Igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezetők Nevelőtestület Gazdasági ügyintéző Iskolatitkár Technikai dolgozók Szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenő mentes, valamint összehangolt legyen. 9
2.2. Az intézmény vezetője 2.2.1. A vezető személye Az intézményvezető a közoktatási törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga, pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg az irányító eladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét. 2.2.2. Intézményi jogkör Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, az intézmény ellenőrzési, mérési és értékelési programjának működése, a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű előkészítése, szervezése, végrehajtása, ellenőrzése, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján, az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés a szülői szervezettel, a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, tankönyvrendelés szabályozása, rendkívüli szünet elrendelése (fenntartó egyetértésének beszerzése). Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: a munkáltatói jogkör gyakorlása, kötelezettségvállalási jogkör, utalványozási jogkör. 10
2.2.3. Intézményvezetői felelősség Az intézményvezető egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért, a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, méltányos és humános ügykezelésekért és döntésekért. az intézmény ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerének működéséért. 2.3. Vezető helyettesek és a vezetőség 2.3.1. A vezető helyettesek személye Az intézményvezető feladatait a pedagógiai helyettes és a munkaközösség-vezetők közreműködésével látja el. A vezetői helyettesi megbízást az intézményvezető ajánlására a tankerület igazgatója adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás legfeljebb 5 évre érvényes. A pedagógiai vezető helyettes (igazgató helyettes) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztottak munkáját. 2.3.2. A vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettes, a munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Hatáskörük és felelősségük kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. 2.3.2.1. Az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik: o az órarend elkészítése, o a helyettesítések megszervezése, o az adminisztrációs munkák ellenőrzése, o a tanulók személyi ügyeinek intézése, o beiskolázási, áttelepülési teendők ellátása, 11
2.3.2.2. Az igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik: o a felsős és osztályfőnöki munkaközösség munkájának, a tanórán kívüli tevékenység irányítása, szervezése, rendszeres ellenőrzése 2.3.2.2. Az igazgató és helyettese által közösen végzett feladatok: o A munkaközösségek az igazgató és helyettese közvetlen irányítása alá tartoznak. o Az igazgató és helyettese rendszeresen konzultálnak egymással. o Az igazgatóhelyettes beszámol a végzett munkáról, tapasztalataikról. o Az igazgató döntéseiről, intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja helyettesét. o Az értekezletek megtartásában, vezetésében, egymás közötti megegyezés alapján munkamegosztás érvényesülhet. 2.3.2.3. A munkaközösség-vezetőkre átruházott feladatkörök: o a munkaközösségük munkájának, a tanórán kívüli tevékenység irányítása, szervezése, rendszeres ellenőrzése. Az iskola nem pedagógus állományú dolgozóival kapcsolatos feladatokat - munkaidő-beosztás, munkavégzés ellenőrzése, szabadságolási terv, munkaköri leírások stb. - az igazgató és helyettese látják el. 2.3.3. Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az igazgató, igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességű. Az intézményvezető helyettesítése: A szabályozás lényege, hogy az intézmény semmilyen körülmények között ne maradjon intézkedésre jogosult felelős vezető nélkül. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége, valamint hivatalos távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a mindenkori, az ezzel megbízott, - a hét napjaira lebontva - munkaközösség-vezetők feladata. Az igazgatóhelyettest ( pedagógiai vezető ) a felsős munkaközösség-vezetője helyettesíti. 12
2.3.4. Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezetők ellenőrzéseikről, tapasztalataikról az intézményvezetőnek közvetlenül számolnak be. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: az intézményvezető vezető helyettes munkaközösség-vezetők az alkalmazottak választott képviselője a diákság választott segítője A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleten a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról és hiányosságokról. 13
3. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásuk rendje 3.1.1. A közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottak. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével a SzMSz önálló fejezete foglalkozik. 3.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntést hozó személynek az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelőséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmad része jelen van. 3.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. 14
A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3.2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 3.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (nemzetiségi, idegen nyelvi órák, technika és életvitel órák, informatika órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 3.2.2. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységet támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét, osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a diákönkormányzatot segítő pedagógus tartja nyilván. 15
3.2.3. A diákközgyűlés Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdésére, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 3.3. A diákönkormányzat és működése 3.3.1. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-nak képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SzMSz mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákbizottságot és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott intézményi diákbizottság látja el. Tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. 3.3.2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogkörét a jogalkotó több jogszabályban szabályozta. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a következő egyetértési jogok vannak meghatározva a diákönkormányzat részére: 16
az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni, a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), a mindennapi testedzés formáit, az iskolai sportkör rendjét, az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, az iskolai diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyezheti az e törvény 3. számú mellékletének I. részében meghatározott maximális létszám húsz százalékkal, illetve a II. rész 7-8. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal történő túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt. Az engedélyt a fenntartó kérelmére lehet megadni. Az engedélyhez csatolni kell az iskolai diákönkormányzat egyetértését, az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni, 17
az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál nevelésioktatási intézményben diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatosan is egyetértési joga van a diákönkormányzatnak, a nulladik órák tekintetében is egyetértési jogot biztosít az iskolai diákönkormányzatoknak, a hatályos tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény által meghatározott diákönkormányzati egyetértési jogok. nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény által meghatározott diákönkormányzati egyetértési jog. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének megbízására, vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3.3.3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás lefolytatásának jogi alapja: Az 1996. évi LXII. sz. törvénnyel módosított 1993 évi LXXXIX. sz. törvény a Közoktatásról. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről. 2011. évi CXC. sz. törvény a Nemzeti Köznevelésről Az iskola nevelőtestülete által elfogadott Házirend, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) A fegyelmi tárgyalásról szóló értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a fegyelmi bizottság egyik tagja vezet. Kiegészítő rendelkezések: Fentieket előkészítő adminisztrációs munka (érdekeltek kiértesítése, szülő jogszerű meghívása, bizonyítékok, vélemények becsatolása stb.) az osztályfőnök feladata. A tanulók fegyelmezési rendje két részből áll. fegyelmező intézkedés fegyelmi eljárás Fegyelmező intézkedések: (22. sz. melléklet) 18
Fegyelmi eljárás A Köznevelési Törvény alapján. A törvény, rendelet szabályozza a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendjét, az eljárás rendjét, megindítását, lefolytatását, a büntetési fokozatot, valamint speciális szabályokat tartalmaz. A fegyelmező intézkedés legmagasabb fokozatának (igazgatói intés) megléte alapfeltétel a fegyelmi eljárás megindításához. (Kivétel a vétkesség és súlyosság fogalomköre.) Az intézkedés meghozatala az osztályfőnök feladata. A fegyelmező intézkedés tanévre szóló hatályú, nem felfüggeszthető és a fokozatosság betartásán alapul. Visszafelé fegyelmezni tilos! (pl.: igazgatói intés után szaktanári figyelmeztetés). Felfüggesztett fegyelmi büntetést a felfüggesztési időhatáron belül elkövetett ismételt kötelezettségszegés esetén azonnal végre kell hajtani. A tényt hangsúlyozni kell a fegyelmi határozatban is. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számított 3 hónap eltelt. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. A fegyelmező intézkedést, valamint a fegyelmi eljárás fokozatainak megfelelő büntetést figyelembe kell venni a tanuló magatartásának megállapításánál. 3.3.4. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 3.3.5. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti (DMSP), aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat az iskolai diákbizottság képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az iskolai diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottság képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét, aki fogadja a diákokat biztosítva a négyszemközti meghallgatást. (A munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.). 19
3.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 3.4.1. Szülői (gondviselői) jogok A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy: Igényelje, kezdeményezze: - a tárgyilagos ismeretközvetítést, - a tanórán kívüli foglalkozások szervezését, - a vallás- és hitoktatást. Megismerje: - a pedagógiai programot, a helyi tantervet, - a SzMSz-ot, a házirendet, - gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének, magaviseletének részletes jellemzőit, értékelését. Részt vegyen: - a szülői szervezet munkájában, - a szülői képviselők megválasztásában, - az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - a nevelési-oktatási intézmény munkájában, - vezetői engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon. Választó és választható legyen a szülői szervezetbe. Írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. A polgármester segítségét kérje, ha a településen nincs tankötelezettségig képző iskola. 3.4.2. Szülők kötelességei A szülői (gondviselői) kötelességek: Gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: - testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, - nevelését, tankötelezettségének teljesítését. Figyelje és segítse gyermeke: - személyiségének sokoldalú fejlődését, - tanulmányi előrehaladását, - közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását, - a kötelességek teljesítését. Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival. 20