Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.1.1/C/13 érvényes: 2013. június 21-től 2013. augusztus

TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló... 6 2. Háttér, környezet... 12 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása... 12 2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása... 12 2.1.2 A terület természeti környezete... 14 2.1.3 Jellemző településszerkezet... 16 2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása... 18 2.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők... 18 2.2.2 Gazdasági jellemzők... 20 3. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése... 23 3.1 Helyzetértékelés, kereslet és kínálat elemzése, tervezési alapadatok meghatározása... 24 3.1.1 A keletkező hulladék jelenlegi helyzete... 24 3.1.2 A keletkező hulladék előrejelzése... 27 3.1.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete... 30 3.1.3.1 A hulladékgazdálkodás folyamatának áttekintése... 30 3.1.3.2 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátásának intézményi kérdései... 30 3.1.3.3 A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése... 37 3.1.3.4 A hulladék begyűjtése... 40 3.1.3.5 A hulladék kezelése... 59 3.1.4 A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése... 63 3.1.5 Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése... 66 3.1.6 A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése... 68 3.2 A probléma meghatározása... 70 3.3 Célkitűzések... 74 3.3.1 A célkitűzések meghatározása... 74 3.3.2 Indikátorok... 77 4. Változatelemzés... 78 4.1 Elemzések a változatok meghatározása érdekében... 78 4.2 A változatelemzés módszere... 79 2

4.3 A projekt nélküli eset... 82 4.3.1 A projekt nélküli eset leírása... 82 4.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése... 82 4.3.3 Egyéb releváns szempontok... 85 4.4 A, B, C. projektváltozatok... 85 4.4.1. Az A változat... 85 4.4.1.1 Az A változat műszaki ismertetése... 85 4.4.1.2 A várható eredmények, hatások... 90 4.4.1.3 Költségek és bevételek becslése... 97 4.4.1.3.1 Beruházási költségek...97 4.4.1.3.2 Működési költségek...98 4.4.1.3.3 Maradványérték...99 4.4.1.3.4 Bevételek...99 4.4.1.3.5 Hasznok... 100 4.4.1.3.6 Egyéb releváns szempontok... 100 4.4.2 A B változat... 100 4.4.2.1 A B válozat műszaki ismertetése... 100 4.4.2.2 A várható eredmények, hatások... 106 4.4.2.3 Költségek és bevételek becslése... 113 4.4.2.3.1 Beruházási költségek... 113 4.4.2.3.2 Működési költségek... 114 4.4.2.3.3 Maradványérték... 115 4.4.2.3.4 Bevételek... 115 4.4.2.3.5 Hasznok... 116 4.4.2.3.6 Egyéb releváns szempontok... 116 4.5 A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása... 117 5. A kiválasztott változat részletes ismertetése... 119 5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése... 119 5.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése... 120 5.1.1 Műszaki ismertetés... 120 5.1.2 Beszerzendő eszközök főbb műszaki paramétereinek bemutatása 125 5.2 Intézményi elemzés... 137 5.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései... 137 5.2.2 Üzemeltetési koncepció... 137 5.2.2.1 A hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének bemutatása... 137 3

5.2.2.2 A közszolgáltató(k), üzemeltető(k) kiválasztása... 139 5.2.2.3 Díjpolitika... 139 5.2.2.4 A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába 140 5.2.3 ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során... 141 5.3 A projekt hatásai... 142 5.3.1 A projekt jelentős hatásai... 142 5.3.2 A projekt hatásai a fenntartható fejlődésre... 142 5.3.3 A projekt esélyegyenlőségi hatásai... 143 6. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése... 144 6.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései... 144 6.2 Pénzügyi elemzés... 146 6.2.1 Pénzügyi költségek becslése... 146 6.2.1.1 Beruházási költségek becslése... 147 6.2.1.2 Működési költségek becslése... 148 6.2.1.3 Maradványérték becslése... 151 6.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése... 152 6.2.2 Pénzügyi bevételek becslése... 152 6.2.2.1 A díjak meghatározása... 153 6.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability)... 157 6.2.2.3 A pénzügyi bevételek becslése... 159 6.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói... 160 6.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása... 161 6.2.4.1 A támogathatósági feltételek vizsgálata... 161 6.2.4.2 A támogatási összeg meghatározása... 162 6.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata... 163 6.2.5.1 A beruházás finanszírozása... 163 6.2.5.2 A működés fenntarthatósága... 163 6.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása... 163 6.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés... 166 6.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése... 167 6.3.2 A projekt hasznainak becslése... 168 6.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése... 168 6.3.2.2 Az externális hasznok becslése... 168 6.3.2.3 A hasznok összegzése... 172 4

6.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók... 172 6.4 Érzékenység és kockázatelemzés... 173 6.4.1 Érzékenységvizsgálat... 173 6.4.2 Kockázatelemzés... 174 7. A projekt lebonyolítás részletei... 176 7.1 A projekt irányítási struktúrája... 176 7.1.1 A projektgazda bemutatása... 176 7.2 Megvalósíthatóság... 184 7.2.1 Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján... 184 7.2.2 Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján... 184 7.2.3 Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia (a megvalósítás és az üzemeltetés időszakára)... 184 7.3 Megvalósításhoz kapcsolódó lebonyolítási tervek... 191 7.3.1 Lebonyolítási ütemterv... 191 7.3.2 Kommunikációs terv... 193 7.3.3 Közbeszerzési/beszerzési terv... 199 7.3.4 Kifizetési ütemterv... 200 A tanulmány mellékletei... 202 5

1. Összefoglaló 1. táblázat: Főbb adatok A projekt címe: A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel Projektgazda neve: Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Projektgazda székhelye: 6772 Deszk, Tempfli tér 7. A projektgazda ÁFA visszaigénylési jogosultsága Érintett települések száma (db) 32 6 Igen Érintett lakosság (ezer fő) 265 891 A projekt megvalósítás tervezett kezdete (év, hó) 2013.09.02 A projekt megvalósítás tervezett befejezése (év, hó) 2014.06.30 Várható támogatás (Ft) 1 435 27 5350 Várható teljes beruházási költség (Ft)* 1 594 446 700 * Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is. Jelen pályázat keretén belül a 33 település alkotta Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás meglévő hulladékgazdálkodási rendszerének eszközbeszerzésekkel történő fejlesztését célozza meg. A projekt keretén belül 32 település vesz részt, a Balotaszállás tagönkormányzat a projekttől való távolmaradás mellett döntött. Pályázó szervezet a pályázati felhívás szerinti A típusú pályázónak minősül, mivel KEOP-1.1.1/B/10-11- 2013-0006 kódszámon folyamatban van hulladékgazdálkodási rendszerének komplex fejlesztése, ill. jelenlegi rendszerének kiépítésére a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program címmel ISPA 2000/HU/16/P/PE/005 projekt belül került sor. Pályázó szervezet jogi személyiségű Társulás, bemutatására a 7.1.1. fejezetben kerül sor. 1) A megoldandó probléma rövid leírása A Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítésére, mely elsők között teljesítette az Európai Uniós keretirányelvek és rendeletek által előírt alapvető követelményeket ISPA források felhasználásával került sor a 2001 2009. közötti időszakban. Figyelembe véve, hogy a hazai hulladékgazdálkodási rendszerek közül a Szegedi Hulladékgazdálkodási Rendszer modernizálására az elsők között került sor, az elmúlt évek során megszerzett tapasztalatok, továbbá a szigorodó hazai és európai hulladékgazdálkodási szabályoknak történő megfelelés érdekében a rendszer továbbfejlesztésének igénye merült fel. A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése folyamatban van KEOP-1.1.1/B/10-11-2013-0006 kódszámon. A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés és a maradék hulladékok kezelésének fejlesztésére kerül sor, összhangban a vonatkozó pályázati felhívással. A KEOP-1.1.1/B/ projekt keretén belül a kevert települési hulladékok begyűjtéséhez szükséges eszközrendszer (edényzet, járművek) beszerzése nem volt támogatható tevékenység. A Társulás jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerét áttekintve azonban megállapítható, hogy a jelenlegi kommunális gyűjtést biztosító eszköz állomány nagymértékben elhasználódott, a gyűjtő járművek jelentős részének átlag életkora

meghaladja a 15 évet, a gyűjtőedényzetek elhasználtak, egyes települések esetében még edények sem állnak rendelkezésre. Az elhasználódott eszközállománnyal az üzemeltetés rendkívül költséges, a karbantartási javítási költségek tetemesek, az eszközök pótlására Pályázó szervezetnek saját forrásaiból nincs lehetősége, a közszolgáltatás ellátásában kapacitáshiány mutatkozik 2014.01.01-től. A projekt keretén belül ezért a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére kerülne sor az alábbi területeken: Hulladékgyűjtő járművek és edények beszerzése a kevert települési hulladékok begyűjtő infrastruktúrájának fejlesztésére, az elhasznált nem támogatásból beszerzett edényzetek cseréje érdekében, a zsákos gyűjtés felszámolása és modern, költség-hatékony módon üzemeltethető járművek beszerzése. Munkagépek beszerzése a hulladéklerakó hatékonyabb kiszolgálásához Informatikai fejlesztés Járatoptimalizálás a logisztikai költségek csökkentése érdekében Edényazonosító rendszer és szükséges software és hardware fejlesztés Tömegmérés kialakítása Mórahalom településen Acél konténerek beszerzése az intézményi és közterületi kommunális gyűjtés biztosítása érdekében. A projekt megvalósításával a Társulás hulladékgazdálkodási rendszer a KEOP- 1.1.1/B pályázat megvalósításával együtt alkalmas lesz a hatályos jogszabályok szerinti célok elérésére, továbbá egy hatékonyabban üzemeltethető hulladékgazdálkodási struktúra jön létre. 2) A változatelemzés főbb következtetései (4. pont alapján) A projekt előkészítési időszakában két változat részletes elemzésére került sor. A változatok vizsgálata során figyelembe vettük a hulladékgazdálkodási rendszer legfontosabb fejlesztési irányait, a jelentkező kapacitáshiányokat, a költség-hatékonyság növelésének lehetőségeit és a folyamatban lévő KEOP-1.1.1/B pályázat műszaki tartalmának kapcsolódási pontjait is a felmerülő szinergiák kihasználásának maximalizálása érdekében. A két vizsgált változat röviden a következő: A változat Az A változat keretén belül sor kerül a leginkább elhasználódott hulladékgyűjtő eszközállomány megújítására melynek keretén belül 25 db gyűjtő jármű (kommunális, multiliftes, konténeres és pótkocsi) beszerzésére kerül sor. A leginkább elhasznált gyűjtőedényzetek cseréjére és a zsákos gyűjtés kiváltására is sor kerül, ez mindösszesen 19353 db edény beszerzését teszi szükségessé. A KEOP-1.1.1/B projekt kiegészítéseként 51995 háztartás (gyűjtőedény) esetében kiépítésre kerül az edényazonosítási rendszer, (Mórahalom esetében tömegméréssel együtt), mely a KEOP-1.1.1/B projekthez képest további 10 db jármű azonosító rendszerrel történő ellátását is magában foglalja. A regionális hulladéklerakón végzett munkák hatékonyságának javítására és a jelenleg alkalmazott alvállalkozói teljesítés kiváltására lerakótéri szállítást végző tehergépjármű és nagy teljesítményű homlokrakodó beszerzésére kerül sor. A tervezett Mórahalmi válogatómű hatékonyabb kiszolgálására és a telephelyi rakodási munkák elvégzésére rakodógép beszerzése tervezett. A fejlesztések kiegészítéseként a szelektív hulladékgyűjtéshez acél konténerek beszerzésére kerül sor. A megelőzési tevékenységek fokozását házi komposztálók beszerzése egészítené ki a házi komposztálásba eddig még nem bevont települések esetében. B változat A B változat keretén belül az A változathoz képest két jelentős eltérés azonosítható. 1. A hulladékok kezelése nagyobb hangsúlyt kap, elsősorban a hulladékok lerakástól történő eltérítése érdekében, figyelemmel az igen jelentős pénzügyi terhet jelentő lerakási járulék mérséklése érdekében. A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül tervezett új biológiai 7

stabilizáló/komposztáló kapacitásának növelésére nyílik lehetőség membrános komposztáló kiépítésével, melyhez membránok, mobil csévélő berendezések és építési engedély nélkül telepíthető levegőztető egységek és szabályozó technika beszerzése szükséges. A membrános komposztáló beszerzésével a maradék vegyes hulladék kb. 75%-nak lerakás előtti stabilizálása biztosítható, mely a lerakott hulladékok mennyiségének csökkentéséhez vezet, a bomló szerves hulladékok mennyiségének csökkentésével együtt. A biológiai stabilizálás kibővülő kapacitása miatt új rakodógép és önjáró komposztforgató (prizma átkeverő) gép beszerzése is szükséges. A másik igen jelentős eltérés, hogy tömegmérési rendszer kiépítésére kerül sor a már említett 51995 db kiállási helyen, mely a gyűjtő járművek megfelelő hardverrel történő felszerelését is maga után vonja. A KEOP-1.1.1/B projekt keretén belül kiépítendő komplex mechanikai-optikai előkezelő mű esetében a méréstechnikai rendszer és automata mintavételi rendszer kiépítése tervezett. A méréstechnikai rendszer kiépítése elsősorban a rendszer hatékony irányításához a kontrolling rendszer hatékony üzemeltetéséhez szükséges. Az automata mintavételi rendszer kiépítése elsősorban a maradék anyagában nem hasznosítható energetikai hasznosításra azonban alkalmas RDF frakciók szabvány szerinti minősítéséhez szükséges. Az MSZ EN 15359 szerinti szabvány kielégítő tüzelőanyagok mintavételezése igen időigényes, minőségbiztosítási célok miatt az automata mintavételi rendszer kiépítése alapvető fontosságú. A hulladéklerakó hatékony üzemeltetéséhez kompaktor szükséges. A depónián üzemelő két kompaktor 2005-ös beszerzésű, üzemeltetési költségük igen jelentős, ezért új kompaktor beszerzésére indokolt. A projekt esetében a változatelemzés alkalmazott módszere: költség-hatékonyság elemzés. Az alkalmazott kiválasztási kritérium: legkisebb költség. A költség-hatékonysági elemzés eredményei alapján a projekt esetében az A változat a kedvezőbb, tehát a kiválasztott változat: A projektváltozat. Indoklás: Az A változat költségeinek értékesítési bevételekkel módosított jelenértéke alacsonyabb, mint a B változat költségeinek jelenértéke. 1.-1. táblázat: A változatelemzés eredménye (ld. Sablon 32. táblázat) A Értékelési szempontok B változat változat 1. Költséghatékonyság (Összes közgazdasági költség 1 191 890 1 257 528 különbözet jelenértéke), eft A megvalósítandó változatra vonatkozó célokat a 2. táblázatban, a beszerezni kívánt eszközöket pedig a 3. táblázatban mutatjuk be. A kiválasztott változatot részletesen tartalmazza az 5. fejezet. 2. táblázat: A projekt hulladékkezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram Projekt célkitűzése Támogatási stratégia célkitűzése Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest 24% 22% Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest 23% 38 %* Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott 0% 38% Másodlagosan lerakott 47% 21% * - teljesítése kapcsán lásd MT útmutató 3.3.2 pont 8

3. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Létesítmény, eszköz Darab Kapacitás Egységár Kapacitás Telepítés helyszíne mértékegysége (Ft/db) Gyűjtő járművek Háromtengelyes kommunális gyűjtőjármű 8 22 m3 Társulás területe 47 750 000 Kéttengelyes kommunális gyűjtőjármű 5 16 m3 Társulás területe 41 600 000 Kommunális gyűjtőjármű 10 m3-es terepes 3 10 m3 Társulás területe 36 000 000 Konténeres gépjármű 3 6 tonna emelőerő Társulás területe 32 000 000 Multiliftes gépjármű + daru 4 10 tonna emelőerő Társulás területe 45 000 000 Kompakt gyűjtőjármű 1 6 m3 Társulás területe 26 000 000 Pótkocsi multiliftes 1 NR NR Társulás területe 10 000 000 Informatika 0 Gyűjtőjárat optimalizációra irányuló informatikai fejlesztés 1 NR NR Társulás területe 32 000 000 Gépjármű, edény leolvasó rendszer 7 NR NR Társulás területe 2 800 000 Edényazonosítás chip 45 625 NR NR Társulás területe 1 000 Szoftverfejlesztés (chipadatok feldolgozására) 1 NR NR Társulás területe 5 000 000 Szerver és storage beszerzés 1 NR NR Társulás területe 9 000 000 Edényazonosító és mérő rendszer vidék 6 370 NR NR Társulás területe 3 510 Lerakó kihasználtság növelés Billencs 1 min 20 tonna terhelt gördülő tömeg Szeged-Sándorfalvi út 34 000 000 Rakodógép - homlokrakodó 1 120 LE Szeged-Sándorfalvi út 42 000 000 Edények Kommunális gyűjtőedények 60 literes 2 313 60 liter Társulás területe 8 000 Kommunális gyűjtőedények 120 literes 14 837 120 liter Társulás területe 8 000 Kommunális gyűjtőedények 770 literes 244 770 liter Társulás területe 55 000 Kommunális gyűjtőedények 1,1 m3-es 949 1,1 m3 Társulás területe 74 842 Házi komposztáló 1 010 300 liter Társulás területe 12 000 Acél konténerek 5 m3-es konténer nyitott 53 5 m3 Társulás területe 350 000 5 m3-es zárt konténer 82 5 m3 Társulás területe 450 000 Konténer - fedeles multiliftes 27 m3 4 27 m3 Társulás területe 1 230 000 Konténer - nyitott multiliftes 12 m3 4 12 m3 Társulás területe 795 000 Konténer - zárt multiliftes 27 m3 3 27 m3 Társulás területe 1 300 000 Konténer - láncos nyitott 4m3 4 4 m3 Társulás területe 224 000 Konténer - Fedeles 7 m3 4 7 m3 Társulás területe 338 000 Munkagépek Rakodógép árokásó 1 50 LE Mórahalom 30 000 000 9

4. táblázat: A megvalósítás ütemezése Projektelem* Elszámolható költség, Ft Kezdete Vége 1. Immateriális javak 37 000 000 2013. november 2014. május 2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, 1 557 446 700 járművek, beruházások, felújítások Eszköz beszerzések 1 516 046 700 2014. január 2014. május Projektmenedzsment 10 000 000 2013. október 2014. június Közbeszerzés 18 500 000 2013. július 2013. december Tanulmányok, vizsgálatok 2 900 000 2013. július 2013. szeptember Tájékoztatás, nyilvánosság 10 000 000 2013. október 2014. június Egyéb projektelem 3. Anyagjellegű ráfordítás 0 Projektmenedzsment PR, ismeretterjesztés Tájékoztatás és nyilvánosság Összes nettó költség 1 594 446 700 Nem visszaigényelhető ÁFA 0 Teljes beruházási költség 1 594 446 700 *a kategóriák tartalma a pályázati felhívás C. fejezetét követi 3) A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása A projekt jogosult támogatásra, mert teljesülnek a támogathatósági követelmények: a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság igazolható (ENPV: 213 MFt); a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik (FNPV/K: -195 MFt, FRR/K: -10,3%). a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható, mert a halmozott működési pénzáram egyik vizsgált évben sem negatív A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, mind EU támogatás nélkül, mind EU támogatás mellett. A projekt pénzügyileg fenntartható, halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A projekt finanszírozási hiánya, egyben támogatás intenzitása 90,017142%, ami 1.435.275.350 Ft támogatás igénylését jelenti, 159.171.350 Ft önerő megfizetése mellett. A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a szükséges források támogatásokból és saját forrásból (a Társulás tagönkormányzatai által biztosítottan) rendelkezésre fognak állni. A projektnek nem elszámolható költségei nincsenek. A beruházási költség finanszírozásának forrásait az alábbi táblázat foglalja össze. 1-2. táblázat: Finanszírozási források elszámolható költségek (egyben összes költség) Forrás eft % I. Saját forrás 159 171 350 9,98% I/1. A támogatást igénylő hozzájárulása 159 171 350 9,98% I/2. Partnerek hozzájárulása 0 0,00% I/3. Bankhitel, kötvénykibocsátás 0 0,00% I/4. Egyéb saját forrás: üzemeltető hozzájárulása (koncessziós díj) 0 0,00% II. Egyéb támogatás:... 0 0,00% III. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás 1 435 275 350 90,02% Összesen 1 594 446 700 100% 10

A projekt bevétele hulladék közszolgáltatási díjbevételből, melybe 2015-től beépítésre kerül a lerakási járulék fedezete, és értékesítési bevételből áll. Egyéb bevételek nincsenek. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, a díjpolitika alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által készített javaslat alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A projekt működtetéséhez azaz a működési költségek fedezéséhez nem szükséges díjemelés, mert a projekt működési költség megtakarítást eredményez. Nem igényel díjemelést a később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete sem. A hulladék közszolgáltatási díj lerakási járulék nélkül számított összege várhatóan nettó 24 652 Ft/háztartás/év lesz. A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt (amennyiben az a későbbiekben a díjakba beépíthető lesz) a vizsgált működési időszakban a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan nettó 27.371-28.885 Ft/háztartás/év között alakul. A projekt megvalósulásával a fizetendő lerakási járulék összege kismértékben csökken. A teherviselőképességi vizsgálat eredménye a következő: A hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya a projekt és a lerakási járulék hatására a projekt működésének kezdetén (2015-ben) az egyes kistérségekben 1,29-1,77% között alakul. Ennek oka a díjak jelenlegi magas szintje, valamint a lerakási járulék bevezetése, mivel a projekt miatt nem szükséges díjemelés. A kiadások és jövedelmek aránya a projekt nélküli eset részét képező KEOP-111/B projekt hatására szakaszosan emelkedik 2039-ig, 1,37-1,86% közé, azután stagnál. A tervezett projekt, mint jellemzően az infrastrukturális fejlesztések, nagy számú közvetett gazdasági, társadalmi hatással jár. A hatások közül a nyersanyag megtakarítás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése számszerűsítése volt lehetséges. A vonatkozó útmutatók követelményei szerint a többi hatás kvalitatív jellemzése történik meg. A projekt teljes költség-haszon elemzésében a költségek között a beruházási és pótlási költségek, valamint a működési és fenntartási költségek, a hasznok között az értékesítési bevételek, a projekt maradványértéke és a külső hasznok szerepelnek. A számítások során fiskális kiigazítások nem voltak szükségesek, mert a pénzügyi adatok sem tartalmaztak ÁFA-t. Árkorrekciók nem kerültek alkalmazásra, mert a piaci torzulások csekély volta miatt a piaci árak megfelelően mutatják a társadalmi költséget. A projekt külső gazdasági hasznainak egy része a rendelkezésre álló információk alapján nem számszerűsíthető. Az externális hasznok egyenlegének figyelembe vételével azonban még így is lényeges változások történnek a vizsgált gazdasági mutatóknál. A projekt gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) kb. 191 millió HUF, gazdasági megtérülési rátája (ERR) 7,2%. A hasznok és költségek aránya (EBCR) 1,15. A hatások számbavétele alapján kijelenthető, hogy a projekt megvalósításra érdemes, ezért támogatásra jogosult. A projekt esetében érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés készült az MT útmutató és a KHE Útmutató 5. fejezete alapján. 11

2. Háttér, környezet A hatályos Pályázati Felhívás alapján a Társulás A típusú pályázónak minősül. A Megvalósíthatósági Tanulmány Útmutató vonatkozó fejezete alapján a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás jelen pályázatában a 2. fejezet esetében A típusú pályázók esetén a korábbi pályázati dokumentáció háttér és környezet fejezete teljes egészében alkalmazható jelen kiírásnál azzal az eltéréssel, hogy a Konzorciumok / Társulások tagönkormányzatai létszámában bekövetkező esetleges változásokat be kell mutatni. A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás KEOP-1.1.1/B/10-11-2013-0006 azonosító számú Pályázat benyújtását követően Balotaszállás Község Önkormányzat Képviselő Testülete 28/2013. KT. számú KEOP-1.1.1/B/10-11 Települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése tárgyú pályázatra vonatkozó határozatában az alábbi döntést hozta: Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete mint a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás tagja elviekben támogatja a KEOP-1.1.1/B/10-11 pályázat benyújtását; Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete nem kíván a pályázatban részt venni; Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete nyilatkozik arról, hogy a KEOP-1.1.1/B pályázatban más projekthez kapcsolódóan nem vesz részt. A Társulás és Balotaszállás Község közötti egyeztetésre 2013. április július között több alkalommal is sor került, azonban a Tagönkormányzat a pályázattól történő távolmaradására vonatkozó korábbi határozatát fenntartotta. Fentiekre tekintettel figyelemmel az Útmutató hivatkozott szakaszára a 2. fejezetben Balotaszállás tagönkormányzat nélkül mutatjuk be a Társulás létszámában bekövetkező változtatásokat. Balotaszállás 1493 fővel képviselteti magát a Társulásban, ezért a projekttől történő távolmaradása az eredeti pályázói létszámhoz képest lakosságarányosan 1493 fő / 267384 fő 0,5%-os változást jelent, melyet nem minősítünk jelentős változásnak. (statisztikai hibahatáron belül marad) Fontos kiemelnünk, hogy a változás mértékétől függetlenül minden vonatkozó táblázat átszámolására sor került, így a KEOP-1.1.1/B pályázathoz képest kismértékű eltérés mutatkozik a releváns táblázatokban. 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása 2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása A projektterület a Dél-Alföldi régióban Csongrád megye 30, és Bács-Kiskun megye 2 településére terjed ki. A projekt által érintett lakosság (265.891 fő) 97,3 %-a Csongrád megyében él, 2,7 %-a pedig a három érintett Bács-Kiskun megyei településen. A projektterületet 5 kistérség alkotja, a szegedi, a kisteleki és a mórahalmi kistérség minden települése részt vesz a projektben, a makói kistérséget alkotó 17 település közül 3, a kiskunhalasi kistérséget alkotó 8 településből 3 település érintett. A projektben 32 település vesz részt, melyből 5 város (Tompa, Kistelek, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged) és 27 község. A projektterület teljes egészében az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi körébe tartozik. 12

1. ábra: A projektterület lehatárolása 5. táblázat: A projektterület települései Település Régió Megye Kistérség Érintett KÖTEVIFE* lakosságszám** Algyő Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 5 204 Ásotthalom Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 4 023 Baks Dél-Alföld Csongrád Kisteleki ATI-KTVF 2 031 Balástya Dél-Alföld Csongrád Kisteleki ATI-KTVF 3 417 Bordány Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 3 277 Csengele Dél-Alföld Csongrád Kisteleki ATI-KTVF 1 958 Deszk Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 3 665 Dóc Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 762 Domaszék Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 4 927 Ferencszállás Dél-Alföld Csongrád Makói ATI-KTVF 608 Forráskút Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 2 356 Kelebia Dél-Alföld Bács- Kiskun Kiskunhalasi ATI-KTVF 2 646 Kistelek Dél-Alföld Csongrád Kisteleki ATI-KTVF 7 100 Kiszombor Dél-Alföld Csongrád Makói ATI-KTVF 3 840 Klárafalva Dél-Alföld Csongrád Makói ATI-KTVF 490 Kübekháza Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 1 535 Mórahalom Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 6 090 Ópusztaszer Dél-Alföld Csongrád Kisteleki ATI-KTVF 2 295 Öttömös Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 722 13

Település Régió Megye Kistérség Érintett KÖTEVIFE* lakosságszám** Pusztamérges Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 1 265 Pusztaszer Dél-Alföld Csongrád Kisteleki ATI-KTVF 1 480 Röszke Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 3 252 Ruzsa Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 2 533 Sándorfalva Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 7 983 Szatymaz Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 4 666 Szeged Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 170 285 Tiszasziget Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 1 759 Tompa Dél-Alföld Bács- Kiskun Kiskunhalasi ATI-KTVF 4 581 Újszentiván Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 1 703 Üllés Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 3 148 Zákányszék Dél-Alföld Csongrád Mórahalomi ATI-KTVF 2 758 Zsombó Dél-Alföld Csongrád Szegedi ATI-KTVF 3 532 Összesen 265 891 2.1.2 A terület természeti környezete A projektterület települései a Dorozsma-Majsai Homokhát (Ásotthalom, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, Zsombó), a Bácskai Löszös Síkság (Kelebia, Tompa), a Marosszög (Deszk, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Szeged-Szőreg, Tiszasziget, Újszentiván), a Kiskunsági-Löszöshát (Baks, Csengele), valamint a Dél-Tisza-völgy (Algyő, Dóc, Szeged, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz) kistájakhoz tartoznak. Földtan A Dorozsma-Majsai Homokhát felszínének több mint háromnegyede enyhén hullámos síkság, közel egynegyedén ÉNy-DK-i csapású, hosszanti, elgátolt medencék találhatók. A kistáj meleg, száraz, délnyugati részén mérsékelten száraz éghajlatú, erősen vízhiányos terület. Tájtípusaira a futóhomokos hordalékkúp síkságon létrejött kultúrsztyep a jellemző. A táj egyhangúságát a szabályosan ÉNy-DK-i csapású, a Tisza völgyéig kifutó hosszanti, enyhe mélyedések mésziszapos és szikes laposai teszik változatossá. A Bácskai Löszös Síkság 88 és 167 m közötti tszf-i magasságú, főként lösszel, löszös homokkal fedett hordalékkúp síkság. A felszín 80 %-a enyhén hullámos, síkság, a D-i részén és a futóhomokos területeken nagyobb átlagos reliefű felszínnel. A kistáj meleg, mérsékelten száraz vidék, amelynek a vízhiánya is jelentős. A löszös síksági jelleg mellett homokos-futóhomokos tájtípusok is előfordulnak. A mély talajvizű löszös síkság fő talajtípusa az alföldi mészlepedékes csernozjom. Túlnyomó részben szántók hasznosítják, mely kultúrsztyep és löszpuszta jelleget ad a tájnak. A Marosszög 78 és 88 m közötti tszf-i magasságú, kis átlagos relatív reliefű ártéri szintű tökéletes síkság, amelyet kisebb ármentes szigetek tarkítanak. A kistáj meleg, mérsékelten száraz éghajlatú, jelentős vízhiányú terület, amit a Maros jelenléte enyhít. A folyó védgátjai között alacsony ártéri helyzetű, változó talajvízállású hullámtér húzódik fiatal, nyers homokos-iszapos öntéstalajokkal. Rajtuk rétek-legelők és tölgyes-nyáras-füzes ártéri ligeterdők a fő hasznosítási módok. A Marostól délre magas talajvizű, mentesített iszapos-agyagos felszínű alacsony ártéri síkság terül el, számos 14

holtmederrel tagolva. Talajtakarójában a réti talajok és azok sztyepesedő szolonyeces változatai uralkodnak. A szántóföldi hasznosítás erős kultúrsztyep jelleget ad a tájnak. A Kiskunsági-Löszöshát 82 és 140 m közötti tszf-i magasságú, lösszel és homokkal fedett hordalékkúp síkság. Felszíne alföldi viszonylatban közepesen élénk tagoltságú. A mozaikszerűen elhelyezkedő tipológiai egységek között elzárt, kisméretű, időnként tavakkal, mocsárral kitöltött mélyedések és tágas, szikes laposok találhatók. A kistáj déli része kifejezetten meleg, száraz, erősen vízhiányos. A környező homokos felszínű hordalékkúp síkságoktól megkülönbözteti lösztakarója, melyen főleg csernozjom talajok fejlődtek ki. A mély talajvizű löszös síkságok kultúrsztyepes típusa jellemző rá. A Dél-Tisza-völgy 77 és 91 m közötti tszf-i magasságú, kis relatív reliefű ártéri szintű síkság. Tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A kistáj meleg, mérsékelten száraz éghajlatú, jelentős vízhiányú terület, amit a Tisza jelenléte enyhít. A gátakon kívüli terület nagy része magas talajvizű, mentesített alacsony ártéri síkság számos holtmederrel tagolva. Felszínét homokoslösziszapos anyakőzetű réti és réti öntéstalajok borítják. Főleg szántóföldek hasznosítják. A laposabb szinteken szikes foltok is megjelennek, a réti szolonyectől a szolonyeces réti talajig. Vízrajz Felszíni víz Csongrád megye területe a Tisza, a Hármas-Körös és a Maros vízgyűjtőjéhez tartozik, vízrajzát csatornák, holtágak, szikes- és bánya tavak gazdagítják. A megye É D-i tengelyében folyik a Tisza, melybe ÉK-en a Hármas-Körös, DK-en pedig a Maros kapcsolódik. A térség vízfolyásai, csatornái vonatkozásában megállapítható, hogy vízjárásuk az alföldi kis vízfolyásokhoz hasonlóan időszakos jellegű. Hosszabb-rövidebb aszályos periódusok alatt előfordulhat, hogy a vízszállítás megszűnik, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány csatorna a legaszályosabb években sem szárad ki teljesen. Tisza-menti holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre. A megye területén 17 db 5 hektárnál nagyobb holtág található, melyek közül 7 db a hullámtéren, 10 db pedig a mentett oldalon helyezkedik el. A bányatavak a térség anyagnyerő helyein alakultak ki. Az M5 autópálya építése kapcsán megnőtt a bányák száma, ezzel együtt a bányatavaké is. Felszín alatti víz A talajvizeket mennyiségi-minőségi problémáik miatt csak a nem ivóvízminőséget igénylő egyedi kutas vízhasználatok (pl. öntözés) kielégítésére használják fel, illetve egyre csökkenő mértékben még külterületi (tanyai) vízellátásra is igénybe veszik. A homokhátság laposaiból az épített csatornák is elvezetik a vizet, hozzájárulva ezzel a hátság kiszárításához, a vizes élőhelyek visszaszorításához, megszüntetéséhez. A rétegvíz-készlet az Alföld, s egyben a megye legnagyobb és földtanilag leginkább védett helyzetű felszín alatti vízfélesége. A térség mélységi talajrétegei jelentős termálvíz készlettel rendelkeznek. A termálvízfeltárás szempontjából elsődlegesen a pannon kori homok- és homokkőrétegek vehetők számításba. Csongrád megye teljes területén fellelhetők a 80 100 C-ot is elérő hőmérsékletű hévizek. A kedvező adottságok miatt hazai viszonylatban kiemelkedő és sokoldalú a hévizek kommunális (fürdővíz, használati melegvíz, távfűtés), mezőgazdasági (kertészeti és állattartó telepek fűtése) és ipari (épületfűtés, technológiai vízellátás) célú használata. 15

Ökológia A Duna-Tisza köze egykori természeti értékei ma is felfedezhetők az 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park területén. Csongrád megyében két tájvédelmi körzet (Pusztaszeri- és Mártélyi TK) és öt természetvédelmi terület áll az igazgatóság kezelésében: Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Alapítás ideje: 1976 A Duna-Tisza közének változatos és jellegzetes szépségű tájrésze Pusztaszer és a Tisza közötti terület. A mezőgazdasági kultúrák között szikes tavak, időszakos vadvizek, szikes legelők, erdőfoltok vannak ritka madárvilággal. A Tisza ligeterdőkkel, rétekkel, vizekkel borított hullámtere változatos növény- és állatfajoknak teremt kedvező feltételeket. A tájvédelmi körzet vizei, élőhelyei fészkelő madárvilágán kívül a Kárpát-medencén keresztülvonuló madarak nagy tömegének megfelelő pihenő- és táplálkozó helyet nyújt. A fenti értékek megőrzésére hozták létre 1976-ban 22.325 ha-on a tájvédelmi körzetet. A tájvédelmi körzet területéből a Fehér-tó, a Labodár, a Sasér, a Csajtó és a Büdösszék-tó (összesen 5000 ha) ramsári egyezménnyel védett vadvíz. Mártélyi Tájvédelmi Körzet A Tisza szabályozása után a mártélyi szakaszon jelentős területű különösen szép hullámtér alakult ki, amelynek értékes tájalkotó elemei a töltés mellett húzódó kubiksor, ártéri rétek, ősnyárfások, holtágak, öreg botolófűz állomány és a területre jellemző külterjes mezőgazdálkodás. A sajátos magyar alföldi táj élővilágával együtt szabadtéri múzeumnak is tekinthető. Ennek megmentése érdekében kapott a terület intézménye védelmet 1971-ben 2.213 ha-on. A tájvédelmi körzet legeredetibb állapotában megmaradt része a Körtvényes sziget. A tájvédelmi körzet egyben nemzetközi jelentőségű (ramsari) vadvízi terület. Természetvédelmi Területek (TT): Ásotthalmi láprét Természetvédelmi Terület Pusztaszeri Hétvezér emlékmű Természetvédelmi Terület Péteri-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület bővítése Pusztaszeri Fülöp-szék Természetvédelmi Terület Csongrádi Kónyaszék Természetvédelmi Terület Körös-éri Tájvédelmi Körzet Az ország déli szögletének homok- és löszvidékét valamikor üde rétek szikesedésre hajlamos buckaközök tagolták. A táj egykori arculatát ma már csak maradványfoltok őrzik. Ezek egy része helyi vagy országos védelmet élvez. A hatásosabb oltalom érdekében ezeket a területfoltokat, egy 2.200 ha kiterjedésű tájvédelmi körzetben egyesítik. 2.1.3 Jellemző településszerkezet A projektterület településeinek A területfejlesztés szempontjából kiemelt térségek és települések (TEKKT) listája és a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló rendelet szerinti besorolását a 36. számú melléklet tartalmazza. A hulladékgazdálkodási projekt megvalósítási területén a 240/2006. (XI. 30.) Korm. Rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az 16

országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló dokumentumban 14 település érintett. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet A kedvezményezett térségek besorolásáról 2. számú melléklete alapján hátrányos helyzetű a Kiskunhalasi és a Makói Kistérség, míg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik a Mórahalomi és a Kisteleki Kistérség. Ez utóbbi kistérség szerepel a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is. 6. táblázat: A települések népesség kategóriák szerinti megoszlása Projekt terület Ország (2005) Lakosság (fő) % Lakosság (fő) % Budapest - - 1 698 106 16,9 100e- 170 285 64,04% 1 152 241 11,4 50e-100e - 758 508 7,5 20e-50e - 1 179 169 11,7 10e-20e - 1 132 579 11,2 5e-10e 26 377 9,92% 969 129 9,6 2e-5e 56 947 21,42% 1 475 268 14,6 1e-2e 9 700 3,65% 940 882 9,3 500-1e 2 092 0,79% 489 353 4,9-500 490 0,18% 281 346 2,8 Összes 265 891 100 10 076 581 100,0 7. táblázat: A térség lakóövezeteinek jellemzése projekt ország Lakosság arány lakosság arány külterület 28 384 10,68% 214 383 2,1 városias beépítés 40 515 15,24% 1 372 519 13,6 lakótelepi 54 798 20,61% 1 959 792 19,4 villa 3 438 1,29% 186 309 1,8 családi házas 89 262 33,57% 3 933 673 39,0 falusias 48 557 18,26% 2 312 064 22,9 egyéb 937 0,35% 97 840 1,0 A projektterületen csupán egy város, Szeged népessége haladja meg a 15.000 főt. A város 20 km-es körzetében lévő, kisebb népességű, a projektben részt nem vevő település Maroslele (2073 fő), a Makói Kistérség egyik települése. A település a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás tagja. A településen a hulladék gyűjtésével és szállításával kapcsolatos közszolgáltatást a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. látja el, a hulladékot Hódmezővásárhelyre szállítja. (Forrás: A Makói Kistérség hulladékgazdálkodási terve 2004-2010.) A megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlatot a 27. számú melléklet: Megvalósulás térképvázlat tartalmazza. A KEOP-1.1.1/B projekt során létesítendő jelentős környezeti hatást okozó létesítmények és ezek távolsága a legközelebbi belterületi határtól: Kezelőművek Távolság legközelebbi belterületi határtól (m) Szeged: Mechanikai-optikai hulladék előkezelő mű 3 000 Szeged: komposztáló és biológiai hulladékkezelő 3 000 Mórahalom: válogató 1 100 17

A KEOP-1.1.1/C projekt keretén belül nem kerül sor új kezelőmű kialakítására, ezért a beszerzendő eszközök jellemző felhasználási helyének belterületi határtól mért távolság mérést nem végezzük el (gyűjtőjárművek és edények esetében ez nem is értelmezhető). 2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 2.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők Jelenlegi demográfiai helyzet 8. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai Település Lakosszám (fő) Lakások száma (db) neve Belterületen Külterületen Összesen Belterületen Külterületen Összesen Algyő 4 864 998 5 862 1 767 139 1 906 Ásotthalom 2 360 2 019 4 379 836 1 129 1 965 Baks 2 347 19 2 366 859 10 869 Balástya 1 364 2 299 3 663 593 1 320 1 913 Bordány 2 074 1 071 3 145 765 572 1 337 Csengele 872 1 165 2 037 385 589 974 Deszk 3 200 38 3 238 1 079 19 1 098 Dóc 585 238 823 205 120 325 Domaszék 2 080 2 086 4 166 701 1 054 1 755 Ferencszállás 659 0 659 272 0 272 Forráskút 1 464 831 2 295 539 474 1 013 Kelebia 1 663 1 336 2 999 673 638 1 311 Kistelek 6 766 725 7 491 2 878 437 3 315 Kiszombor 4 139 33 4 172 1 608 16 1 624 Klárafalva 481 4 485 190 1 191 Kübekháza 1 535 0 1 535 581 2 583 Mórahalom 3 970 1 502 5 472 1 543 842 2 385 Ópusztaszer 1 311 979 2 290 377 555 932 Öttömös 471 332 803 184 240 424 Pusztamérges 1 035 317 1 352 409 198 607 Pusztaszer 1 176 444 1 620 521 265 786 Röszke 2 471 695 3 166 976 400 1 376 Ruzsa 1 560 1 236 2 796 566 854 1 420 Sándorfalva 7 309 494 7 803 2 714 241 2 955 Szatymaz 2 140 2 136 4 276 800 1 085 1 885 Szeged 165 460 2 813 168 273 69 247 1 584 70 831 Tiszasziget 1 607 93 1 700 557 45 602 Tompa 3 801 1 027 4 828 1 623 437 2 060 Újszentiván 1 650 0 1 650 528 0 528 Üllés 2 280 876 3 156 940 520 1 460 Zákányszék 1 418 1 383 2 801 574 803 1 377 Zsombó 2 038 1 195 3 233 673 567 1 240 Összesen 236 150 28 384 264 534 96 163 15 156 111 319 18

Prognosztizált demográfiai helyzet A demográfiai helyzet értékeléséhez alapvetően két adatbázis adatait használtuk fel, ezek: A Sablon 8. táblázat adatai a népszámlálás adataiból továbbvezetett adatokat tartalmazza (KSH Statinfo), mely szerint a projektterület népessége az elmúlt 20 évben csökkent. A Sablon 5. táblázatának kitöltéséhez a KSH Helységnévtár éves adatait vettük alapul, mely az Önkormányzatok adatszolgáltatásain alapulnak. Az adatsor szerint a projektterület népessége az elmúlt 10 évben lényegében változatlan maradt (a legutóbbi népszámlálás óta (2001.) a projektterület népessége 1,015%-al (3947 fő) nőtt). (Sablon lakosság 2001 2011. című munkalap) Azokban a Sablon táblázatokban, melyek bázisévre - 2011. - vonatkozó lakosságszámot tartalmaznak, a Sablon 5. számú táblázatának adatai szerepelnek (a Sablon 8. táblázat kivételével). A Megvalósíthatósági Tanulmány útmutató 2.2.1. pontja szerint alapesetben a tervezési időszakra vonatkozó lakosságszám, amennyiben a legutóbbi népszámlálás óta nincsenek jelentős változások, vehető konstans értékűnek. A lakosságszám előrejelzésnél 2019. évig figyelembe vettük az elmúlt 10 év kismértékű növekedését, majd 2020-tól a lakosságszám A Megvalósíthatósági Tanulmány útmutató 2.2.1. pontja szerint alapesetben a tervezési időszakra vonatkozó lakosságszám, amennyiben a legutóbbi népszámlálás óta nincsenek jelentős változások, vehető konstans értékűnek. A lakosságszám előrejelzésnél 2019. évig figyelembe vettük az elmúlt 10 év kismértékű növekedését, majd 2020-tól a lakosságszám konstans értékű, a tervezési időszak (30 év) lakosságszám változását az alábbiakban határoztuk meg: A fentieket figyelembe véve a tervezési időszak (30 év) lakosságszám változását az alábbiakban határoztuk meg: 2.2.1. 1. táblázat Prognosztizált népesség (fő) Év Referencia 1. év 2. év 3. év 2013. 2014. év 2011. 2012. 4. év 2015. 5. év 2016. 21 év 2032. 30. év 2042. Lakosságszám (fő) 265 891 266 316 266 689 267 009 267 276 267 490 268 562 268 562 Éves változás % - 1,0016 1,0014 1,0012 1,001 1,0008 1 1 9. táblázat: A projektterület demográfiai helyzetének változásait bemutató tendenciák Természetes Vándorlás Természetes Vándorlás szaporulat, illetve különbözete 1990- szaporulat, illetve különbözete 2005 fogyás 1990-2001 2001 között fogyás 2005 (vagy (vagy a legfrissebb között a legfrissebb adat) adat) ország -372862 196 354-40121 11 519 projektterület -8754 12269-834 32 19

2.2.2 Gazdasági jellemzők Munkaerőpiac általános adatai Lakosság jövedelmi viszonyai: Az egy háztartásra jutó térségi átlagos nettó jövedelem vonatkozásában nincsenek rendelkezésre álló adatok. A háztartási jövedelmet számítani lehet különböző egy főre vonatkozó adatokból: SZJA alapot képező jövedelem a rendelkezésre álló adat 2011. évi, többféle bontásban akár településsorosan elérhető (forrás: KSH) SZJA a rendelkezésre álló adat 2011. évi, többféle bontásban akár településsorosan elérhető (forrás: KSH) Társadalmi jövedelem a rendelkezésre álló adat 2011. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) Egyéb jövedelem a rendelkezésre álló adat 2011. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) A jövedelem számítását az öt érintett kistérség (Kiskunhalasi, stb.) vonatkozásában végeztük el. Az egy főre eső jövedelem számítása során a személyi adó jövedelem alapot képező jövedelemből levontuk a személyi adót. Mivel nem minden jövedelem SZJA köteles, ezért a jövedelem további korrekcióra szorult, hozzá kellett adni a társadalmi jövedelmeket (országos átlag), valamint az egyéb jövedelmekből az SZJA hatálya alá nem tartozó jövedelmeket (országos átlag). A háztartási jövedelem meghatározásához az egy főre jutó jövedelmeket megszoroztuk a háztartások átlagos lélekszámával. 2.2.2-1. táblázat A háztartási jövedelem számítása: Kiskunhalasi Kisteleki Makói Mórahalomi Szegedi SZJA alapot képező jövedelem egy főre, 2011. (Forrás: KSH) 570 000 430 000 573 000 482 000 785 000 SZJA egy főre, 2011. (Forrás: KSH) 76 000 48 000 73 000 55 000 117 000 Társadalmi jövedelem egy főre (országos adat), 2011. (Forrás: KSH) 374 534 374 534 374 534 374 534 374 534 Nem SZJA köteles egyéb jövedelem egy főre (országos adat), 2011. (Forrás: KSH) 25 810 25 810 25 810 25 810 25 810 Egy főre eső nettó jövedelem, 2011. (számított) 894 344 782 344 900 344 827 344 1 068 344 Háztartás létszáma 2,38 2,38 2,38 2,38 2,38 Számított háztartási jövedelem, 2011-ben folyóáron 2 125 283 1 859 131 2 139 541 1 966 067 2 538 770 Lakónépesség és aktív keresők aránya: A 2010. évi gyermeknépesség és az idős népesség eltartottsági rátája (%) együttesen határozza meg a lakónépesség és az aktív keresők arányát a Dél-Alföldi régióra nézve, mely érték 20,8%+25,8%=46,6%. Az országos arány ennél valamivel alacsonyabb, 45,7% (21,5%+24,2%). Munkanélküliségi adatok: 2.2.2 2. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma a projektterületen: Év Álláskeresők száma (fő) 2008. 477 351 2009. 604 576 2010. 591 278 20

Vállalkozások 2.2.2. 3. táblázat Regisztrált gazdasági szervezetek száma, Csongrád megye 2008. összesen 76 665 Egyéni vállalkozás 56 699 Társas vállalkozás 16 393 Egyéb gazdasági szervezet 3573 2009. összesen 78 248 Egyéni vállalkozás 57 726 Társas vállalkozás 16 916 Egyéb gazdasági szervezet 3606 2010. összesen 80 476 Egyéni vállalkozás 59 062 Társas vállalkozás 17 713 Egyéb gazdasági szervezet 3701 2.2.2. 4. táblázat: Vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint, Csongrád megye, 2010. 1-4 fő 60348 5-9 fő 1599 10-19 fő 842 20-49 fő 534 50-249 fő 276 250 fő felett 49 Összesen: 63648 Turisztika, idegenforgalom Csongrád megye gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezik, melyre fejlődő egészségturisztikai kínálat épül. A projektterületen helyezkedik el a térség egyik legjelentősebb fürdő létesítménye, az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, illetve a szegedi Anna Gyógy-, Termál és Élményfürdő. Ugyancsak a projektterületen található az algyői Borbála fürdő, az Ásotthalmi Strandfürdő, illetve a kisteleki Termálfürdő. A fürdőlétesítményeken túl számos múzeum, kiállítás is vonzza az idelátogatókat. A leggazdagabb múzeumi anyaggal a szegedi Móra Ferenc Múzeum rendelkezik, de a hódmezővásárhelyi Tornyai János, a csongrádi Tari László, a szentesi Koszta József vagy a makói József Attila Múzeum is sok látogatót vonz. 2.2.2. 5. táblázat Vendégéjszakák száma a projektterületen Év Vendégek száma összesen a Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken kereskedelmi szálláshelyeken 2008. 7 651 250 19 974 414 2009. 7 150 612 18 709 746 2010. 7 473 339 19 554 438 2.2.2. 6. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek száma: Év Szálláshelyek száma 2008. 2924 2009. 2993 2010. 2957 Ipar Csongrád megye ipari teljesítménye 2010-ben meghaladta az előző év adatait, azonban 2011-2012 időszakban kismértékű csökkenés volt tapasztalható. 21

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155). Mezőgazdaság A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. 2.2.2. 7. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek száma: Csongrád megye 2009.05.31. Terület (ha) Mindösszesen 448 518 művelés alól kivett terület 75 036 Termőterület 373 482 Egyéb területek 51 866 erdő 45 482 nádas 2375 halastó 4009 Mezőgazdasági terület összesen 321 616 szántó 257 395 konyhakert 4305 gyümölcsös 4464 szőlő 2375 gyep 53 077 Csongrád megye területének művelési ágak szerinti megoszlása 2009.05.31. erdő 0% 10% 1% 17% nádas halastó 1% 1% 1% 12% 57% szántó konyhakert gyümölcsös szőlő gyep 22

3. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A KEOP-1.1.1/B projekt megvalósulásával kiépítésre kerülő rendszer A folyamatban lévő KEOP-1.1.1/B/10-11-2013-0006 projekt tervezett fejlesztések a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés (csomagolási hulladékok és biohulladékok), a kistérségi hulladékkezelés szerepének erősítése, a maradék hulladékok mechanikai-optikai előkezelése és részleges biostabilizálás terén kíván jelentős fejlesztést megvalósítani. A KEOP-1.1.1/B projektben a megelőzési tevékenységek hangsúlyosan jelennek meg újrahasználati központok kiépítésével és a házi komposztálás körének kibővítésével. A projekt megvalósulásával a Társulás hulladékgazdálkodási rendszere a kevert települési hulladékok begyűjtéséhez szükséges eszközöket leszámítva közel teljes körűen kiépíthető, az azonosított kapacitáshiányokat és a vonatkozó jövőbeli, jogszabályok által megalapozott peremfeltételeket is figyelembe véve. A KEOP-1.1.1/C projektet megalapozó körülmények Kevert települési hulladékok begyűjtésének fejlesztése A jelenleg üzemelő hulladékgazdálkodási rendszerre döntően rendkívül elöregedett eszközpark jellemző, a begyűjtést végző járművek átlagos életkora az ISPA projekt keretén belül beszerzett eszközöket is figyelembe véve több mint 13 év, az ISPA projekt keretén belül beszerzett eszközöket figyelmen kívül hagyva pedig több mint 17 év. Az eszközpark jelentős része már csak rendkívül magas karbantartási költségek mellett üzemeltethető, továbbá a rendszer üzemeltetéséhez alvállalkozók közreműködése is szükséges a begyűjtő kapacitások, az ellátási kötelezettség biztosítása érdekében. A hulladékgazdálkodási rendszerre jellemző a nagy szállítási távolság és a jelentős külterületi arány, ill. speciális járművek (keskeny nyomtávú kompakt gyűjtő jármű Szeged szűk utcáinak gyűjtéséhez, terepes felépítményű ill. platós járművek a magas arányú külterületi zsákos gyűjtés ellátásához), ami a begyűjtési feladatok ellátását költségessé és nehezebben megszervezhetővé teszi. A lomtalanítási feladatok rendszer szintű ellátása további kapacitásokat von el a rendszeres heti gyűjtéstől. Jelen KEOP-1.1.1/C projekt keretén belül az elsődleges fejlesztési cél a kevert települési hulladékok begyűjtési kapacitásainak biztosítása alacsony költség mellett üzemeltethető eszközökkel, a költség-hatékonyság növelése, az ezt biztosító rendszer szintű járatoptimalizálás elvégzése, az edényazonosítási rendszer kiépítése (KEOP-1.1.1/B projekttel együtt). További cél a jelenleg még néhány településen megtalálható zsákos gyűjtési rendszer kiváltása edényes gyűjtésre, mellyel a begyűjtési feladatok a hatályos jogszabályokkal konform módon végezhetők, továbbá megtakarítás érhető el a zsákok rendszeres megvásárlásának költségei tekintetében is. Elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtésének fejlesztése A KEOP-1.1.1/B pályázat keretén belül beszerzésre kerülő gyűjtő járművek a házhoz menő csomagolási- és biohulladékok begyűjtéséhez szükséges kapacitás biztosításához kerülnek felhasználásra. A költség-hatékonyság növelése érdekében azonban szükséges az elöregedett (nem ISPA beszerzésű járműpark) részleges megújítása is, a házhoz menő gyűjtés járatoptimalizációja és a szükséges átmeneti tároló kapacitások (konténerek) beszerzése. Begyűjtött hulladékok kezelése A begyűjtött hulladékok kezelési lehetőségeit a 4. fejezetben található változatelemzés keretén belül vizsgáljuk meg. Azonosítható kapacitáshiány mutatkozik a regionális hulladéklerakón szükséges rakodási feladatok ellátásában, ezért az ehhez szükséges tehergépjármű és rakodógép beszerzése tervezett. 23