3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának átfogó célja A régió fejlesztési stratégiájának középpontjában a fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll, ennek megfelelően az átfogó cél az Észak-alföldi régió endogén potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa egyik minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik. Az Észak-alföldön a régió fejlődésének fő irányvonala alapján a regionális versenyképesség és a területi különbségek csökkentésének általános komponensei a régió endogén potenciáljai köré csoportosulnak. Az átfogó cél magában foglalja a régió környezeti erőforrásainak (felszíni és felszín alatti vízkészlet, természeti, táji értékek, talaj- és termőföldkészlet, antropogén területek és ezek élővilága) ökológiai rendszerszemlélettel történő kezelését, gazdálkodását, fejlesztését. A célul kitűzött ökológiailag fenntartható fejlődés hozzájárul az Észak-alföldi régió kiemelkedő természeti és környezeti értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez, az egészséges és ép környezeti állapot kialakításához, valamint a természeti erőforrásokra építő fejlesztések optimalizálásához és környezeti fenntarthatóságához. A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás és a területhasználat ökológiailag fenntartható összefüggésrendszerére alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés biztosítja a régió területi versenyképességét. A belső és külső erőforrásoknak ökológiailag is optimális felhasználására és a képzett és képezhető humánerőforrásra alapozott versenyképes gazdaság fenntartható módon alapozza meg, hogy a régió Kelet-Közép-Európa egyik minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává váljon. A társadalmi kohézió erősítéséhez, a leszakadó területek és társadalmi rétegek felzárkóztatásához olyan regionális viszonyok kialakítása szükséges, amelyek hosszú távon a lehető legszélesebb cselekedni akaró társadalmi rétegek számára biztosítják a társadalmi és a gazdasági életben való részvétel alapfeltételeit, illetve megteremtik az egyén számára a társadalmi és földrajzi mobilitási lehetőségeket, a kommunikációs és fizikai akadály-mentesítést. A társadalom stabilitása, működőképessége az alapvető szociális és egészségügyi ellátások, képzési feltételek biztosításán túl magában foglal olyan értékeket is, mint a kulturális sokszínűség elismerése (nemzeti és etnikai kisebbségek, migránsok integrációja), vagy a fogyatékossággal élő emberek, továbbá a férfiak és nők esélyegyenlősége.
A társadalmi kohézió feltételeinek biztosítása rendkívül fontos a gazdasági versenyképesség megteremtése és az élhető környezet megóvása és fejlesztése szempontjából egyaránt. Egyes társadalmi csoportok lemorzsolódása, elszegényedése nem csak az itt élők életminőségét és életesélyét rontja, hanem a gazdasági növekedés gátjává is válik (taszítja a befektetőket, turistákat, kialakulnak a munkaerőpiacról tartósan kilépő, az underclass tömegét növelő csoportok). Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a felzárkózás biztosítása érdekében is olyan a régió számára kitörési lehetőségeket biztosító beavatkozásokra célszerű koncentrálni, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a régiós versenyképesség javításához is, valamint lehetővé teszik a dinamikusan fejlődő területeken elért fejlődés eredményeinek átvételét és sikeres adaptációját. Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának specifikus céljai és prioritásai 1. A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése. ( Dinamikus régió ) 1/1. prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1/2. prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1/3. prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1/4. prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése 2. A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. ( Öko-régió ) 2/1. prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2/2. prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése 3. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. ( Egészséges régió ) 3/1. prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3/2. prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 4. A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása. ( Agrár-régió ) 4/1. prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4/2. prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4/3. prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4/4. prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása 5. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió foglalkoztatás-központú erősítése. ( Esélyteremtő és felzárkózó régió ) 5/1. prioritás: A régió területi kohéziójának erősítése 5/2. prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának, reintegrációjának elősegítése 5/3. prioritás: Vidéki társadalom életminőségének javítása 5/4. prioritás: Integrált településfejlesztés
4. melléklet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013) Törölt: Elfogadta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 072/2006.(V.16.) számú határozatával
II.6. Alternatív és megújuló energia hasznosítása A Kormány 1107/1999.(X.8.) Kormányhatározatával egy hosszú távú energiahordozó takarékossági programot indított el, amelynek célkitűzése az energiatakarékosság és a hazai megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Az egyre növekvő klímaváltozás megelőzésére fontos eszközként kínálkozik a megújuló energiák növekvő felhasználása. Az országnak nemzetközi kötelezettségvállalásai is vannak, melyek közül legjelentősebb a Kyoto-i Egyezmény. Egyes megújuló energiahordozók tekintetében a megye az országos átlaghoz viszonyítva is jó adottságokkal rendelkezik. A bioüzemanyagok támogatása és használata elősegíti az energiafüggőség csökkenését, az üvegházhatás visszaszorulását. A megújuló energiaforrások elsősorban helyi energiaigények kielégítésére jelentenek reális alternatívát. A program legfontosabb elemei: megújuló energiabarát megye kialakítása, a mezőgazdaság energetikai hasznosítású biomassza termelésének fejlesztése, biodízel üzem bővítése, bioetanol és biogáz üzem kialakítása, energiaültetvények kialakítása, a geotermikus energia hasznosítása, szélerőművek építése, az önkormányzati intézmények és lakóközösségek energiafelhasználásának racionalizálása, korszerűsítése és a megújuló energiára épülő nagyprojektek kialakítása. Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Településrendezési és Műszaki Társulás, vállalkozások Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, MTESZ Megyei Szervezete, Magyar Energia Hivatal, Energia Központ Kht., civil szervezetek, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, kistérségi társulások Jász-Nagykun-Szolnok megye területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Megújuló energia barát megye program kialakítása 58 58 2. Biomassza termelésének fejlesztése, biodízel termelés növelése 403 403 3. Biomassza erőmű építése (Szászberek) 14.400 14.400 4. Bioetanol gyártás fejlesztése 144 144 288 5. Biogázüzem létesítése (Jászapáti) 1.248 1.248 6. Energiaültetvények kialakítása 691 691 1.382 7. Geotermikus energia hasznosításának növelése 768 768 8. Szélerőművek építése 3.840 5.760 9.600 9. Önkormányzati intézmények energiafelhasználásának racionalizálása 432 576 1.008 Lakóközösségek alternatív energia 10. hasznosítása 192 288 480 Megújuló energiát hasznosító 11. nagyprojektek kidolgozása 144 48 192 Összesen 20.304 9.523 29.827
6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA 10.141 9.843 9.843 10 környezeti nevelést végző közintézmény 15 db megvalósult és tervezett projektet bemutató sajtóanyag 10.000 t/év biodízel kapacitás 9.000 ha repceterület 1 létesített biogázüzem 1 megépített biomassza erőmű 12.000 ha energiafű ültetvény 20-25 megépített szélerőmű 112,5 MW megtermelt energia 20 energetikailag korszerűsített önkormányzati intézmény 10 kidolgozott energetikai nagyprojekt Energiahatékonyság javulása Formázott: Felsorolás és számozás
II.9. Táj- és természetvédelmi fejlesztések A folyók holtágai természetszerű környezetükkel értékes élőhelyek, rekreációs területek, de gazdasági hasznosításra is alkalmasak. Elsődleges rendeltetésük általában a belvíz befogadása. Természeti értékük szerint 3 kategóriába sorolhatók, legértékesebbek a szentély kategóriába tartozók. A megyében 29 jelentősebb, 4-5 hektárnál nagyobb területű holtág van, amelyek közül 5 holtág (Cibaki Holt-Tisza, Alcsi Holt-Tisza, Cserőközi Holt-Tisza, Fegyverneki Holt-Tisza, Tiszakécskei Holt-Tisza) fejlesztését kívánják a települések megoldani, melyek megvalósítása holtáganként 1,5-10 milliárd forintot jelentene. A NATURA 2000 EU természetvédelmi program keretében a madárvédelmet és élőhelyvédelmet szolgáló területek a megyében 61 települést, összesen több mint 66.000 hektárt érint. Az élőhelyek további védelme érdekében szükséges a természetközeli hasznosítás támogatása. A Jászságban részben már védelem alatt álló területek integrálásával megközelítőleg 10 ezer ha területen kerül létrehozásra a Jászsági Tájvédelmi Körzet, majd a védelem és a kezelés feltételeinek létrehozása, megteremtése után a folyamatos karbantartás válik szükségessé. Tiszasas községben a tervek szerint egy ún. faluarborétum kialakítására kerül sor, melynek célja a település belterületén található jellegzetes fafajták, ritkaságok és egyéb növények bemutatása. A telepítések a falu utcáin és a házak kertjeiben valósulnának meg. Az így kialakított zöld településkép javítaná az itt élők életminőségét, amellett, hogy jelentős turisztikai vonzerővel is bír. Települési önkormányzatok, vízügyi igazgatóságok, nemzeti park igazgatóságok Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Jász-Nagykun-Szolnok megye területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Holtágrehabilitáció 8.640 10.560 19.200 2. NATURA 2000 program megvalósítása 768 768 1.536 3. Jászsági Tájvédelmi Körzet kialakítása 115 77 192 4. Faluarborétum kialakítása 144 192 336 Összesen 9.667 11.597 21.264 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA, EMVA 2.126 2.126 17.012 Holtágrehabilitációs tervek számának növekedése NATURA 2000 program megvalósítása Kezelt, fenntartott területek bővülése Egy új kialakított faluarborétum
III.1. A gazdasági potenciál fejlesztése a megye északkeleti részén A megye társadalmi-gazdasági fejlettségében megmutatkozó különbségek térben jól lehatárolhatók. A megye Észak-keleti térsége gazdaságfejlesztésének súlyponti eleme a meglévő iparterületek hasznosítása, fejlesztése, ami csak infrastrukturális fejlesztésekkel együtt valósítható meg. A gazdasági bázis megerősítése új vállalkozások indítását, az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások fokozatos kiépítését igényli. Új ipari park létrehozásával (Tiszafüred), illetve a tőkevonzó képesség erősítésével megalapozható szilárd gazdasági bázis a továbbfejlődés kiindulási pontja lehet. A Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezetben a gazdasági-társadalmi felzárkózás azonban eddig nem következett be, ugyanakkor a repülőtér felszereltsége, a meglévő infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a térség gazdaságfejlesztésének motorjává váljon. A térség klasszikus agrártáj, a hazai rizstermesztés és -feldolgozás központja, így a hosszú távú versenyképesség feltétele a rizságazat átfogó fejlesztése. Az adottságok figyelembevételével, a műszaki infrastrukturális beruházásokkal a rizs termőterület 1.300-1.400 ha-ra történő fejlesztése megvalósítható. Az idegenforgalom szempontjából kiemelkedően fontos Tisza-tó hasznosítása és fejlesztése alapvetően meghatározza a térség településeinek fejlődését, ezért fontos a megfelelő vízminőség biztosítása, az eutrofizációs folyamatok visszaszorítása és a kiszolgáló infrastrukturális beruházások megvalósítása. Ipari parkot fenntartó társaságok, települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek, vállalkozások, vízgazdálkodási társulások, termelői csoportok, feldolgozók Munkaügyi központok, inkubátorházak, kistérségi társulások, Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Fakultás, Szarvasi Kutató Intézet Karcagi és tiszafüredi kistérségek 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Új ipari park és ipari területek kialakítása 1.935 1.935 2. Kunmadarasi repülőtéren nemzetközi cargo repülőtér és logisztikai bázis kialakítása 24.000 60.000 84.000 3. Inkubátorházak építése 553 691 1.244 4. Rizságazat fejlesztése 922 323 1.245 5. Vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések a Tisza-tavon 7.557 7.557 Összesen 34.967 61.014 95.981 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás KA, SA 64.664 11.420 19.897 1 új ipari park, 6 új inkubátorház A katonai repülőtér termelő infrastruktúrájának kialakítása, kialakított kifutó és guruló pálya 1.300-1.400 ha indián rizstermő terület 35 km hosszan kotrás, 2700 ha-on növényzetszabályozás Az érintett térségek gazdasági-társadalmi fellendülése
III.2. Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése Szolnokon - kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből adódóan - jelentős tranzitforgalom halad keresztül. A négy áruforgalmi csatorna (közút, vasút, légi út és vízi út) megléte magában hordozza a város országos szintű logisztikai központtá történő fejlesztésének lehetőségét. Már ma is több jelentős ipari és mezőgazdasági vállalkozás telephelye található itt, melyek raktározási tevékenységet is folytatnak. A raktárbázis kialakulásához elengedhetetlen a logisztikai központ keretein belül egy ún. Agrár Logisztikai Bázis létrehozása. Szolnok város logisztikai szerepének erősítését az alábbi fejlesztések szolgálhatják: - a működő, beton kifutó pályával ellátott katonai reptéren kisgépes terminál kialakítása az egész régió gazdasági és turisztikai fejlesztéseire is hatással lesz; - Szolnoki Logisztikai Szolgáltató Központ továbbfejlesztése (agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése); - az agrár-, de az ipari termékek jelentős részének szállítása is vízi úton a legolcsóbb, ezért szükséges egy új medencés kikötő létesítése; - a 2006-ra teljes körűen kiépülő Logisztikai Szolgáltató Központ és az Ipari Park közötti összeköttetés biztosítása Törökszentmiklós térsége összesen 687 ezer tonna tároló kapacitással rendelkezik, amely 170-200 ezer ha gabona vetésterület termésének tárolására alkalmas. A logisztikai, technológiai feltételek megteremtésével a régió egyik fontos gabonalogisztikai bázisává válhat. Ehhez egy árukikötő megépítése és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és fejlesztése szükséges a Tiszapüspöki Tisza szakaszon. Települési önkormányzatok, vállalkozások Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Örményes, Szolnok, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Szolnoki repülőtér polgári hasznosítása 1.843 1.843 2. Szolnoki Logisztikai Központ továbbfejlesztése 2.719 2.719 3. Szolnoki medencés kikötő létesítése 7.576 7.576 4. Gabonakikötő és agrárlogisztikai bázis kialakítása 5.603 2.304 7.907 Összesen 10.165 9.880 20.045 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA 2.004 8.019 10.022 Új polgári terminál, 600-1.500 m 2 hasznos területű inkubátorház Új raktárbázis, teljes körű vámügyintézés, új karbantartó bázis Új medencés kikötő és árukikötő, új Agrár Logisztikai Központ 150 ezer tonna új gabona tárolókapacitás, 6 km felújított út A térség áruforgalmi és kereskedelmi szerepének, gazdasági versenyképességének erősödése
III.3. A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése A megye agrártermelését a megyei élelmiszeripari termelés jelentős csökkenése, az egyes feldolgozóipari tevékenységek megszűnése jellemzi. A megye gazdaságában, foglalkoztatásában az alapanyag és élelmiszeripari termelés egyensúlyának visszaállítása, az élelmiszeripari feldolgozottsági fok növelése érdekében szükséges az egyes feldolgozó kapacitások reaktiválása, a meglévő kapacitások technológiai korszerűsítése. Az alprogram célja a munkaigényes és nagyobb hozzáadott értéket biztosító termékek előállításán túl az egyes termékek versenyképességét meghatározó magas feldolgozottsági szint és magas minőség elérésére, továbbá az élelmiszerbiztonsági előírásokat és a fogyasztói szokásokat, igényeket meghatározó egészséges termék előállítása is. A kapacitások újraélesztésére - figyelembe véve a megye baromfihús előállításban, valamint az egyes tájterületekre jellemző zöldség- és gyümölcstermesztésben betöltött szerepét - elsősorban a baromfiipar és a konzervipar tekintetében van szükség. Az egyes kis- és közepes kapacitású feldolgozók EU normáknak és követelményeknek való megfelelésével a helyi és kistérségi ellátáson túl tájjellegű termékfejlesztéssel, a marketing és logisztika kiépítésével piacbővítés is megvalósítható. Az intézkedések az élelmiszerbiztonság, a minőségbiztosítás feltételeinek megteremtését is megcélozzák. Élelmiszeripari vállalkozások Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, kistérségi társulások, kamarák, FVM Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Tanulmányok készítése 144 144 2. Élelmiszeripari reaktiválás, technológiafejlesztés 4.032 3.264 7.296 3. Zöldség-gyümölcs tárolás, marketing, logisztika 1.440 1.536 2.976 4. Élelmiszerbiztonság, minőségbiztosítás 672 288 960 Összesen 6.288 5.088 11.376 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA, EMVA 1.138 4.550 5.688 3 új zöldségfeldolgozó üzem, 3 új gyümölcsfeldolgozó üzem 1 új tejfeldolgozó üzem, 1 új napraforgómag-feldolgozó üzem, 1 új aprómag-feldolgozó üzem 1 új vöröshagyma-feldolgozó üzem, 2 új korszerű vágóhíd, feldolgozó üzem 5.000 m 2 területen feldolgozó üzemek, hűtőházak, aszalók, csomagolóüzemek A növénytermesztés- és értékesítés piacképességének erősödése A minőségi élelmiszertermelés feltételeinek javulása
III. 5. Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések A megye igen gazdag termál- és gyógyvizekben. Az utóbbi években megvalósult fürdőfejlesztések és -rekonstrukciók mellett további beruházások szükségesek a minőségi kínálat megteremtéséhez és komplexebbé tételéhez. Ennek érdekében termál- és gyógyfürdők rekonstrukcióját, fejlesztését, szabadtéri medencék téliesítését, gyógyszolgáltatások bevezetését, bővítését kell megvalósítani. Több település tervezi új termál- és gyógyfürdő építését, egészségturisztikai centrum kialakítását, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. Az egészségturisztikai marketing tevékenység, továbbá a termál- és gyógyvíz hasznosításához kapcsolódó turisztikai termékek kialakítása, programok, rendezvények, képzések szervezett lebonyolítása szintén megoldandó feladat. A Tiszafüredi térség turizmusának összehangolt fejlesztése szükségessé teszi a települések közötti együttműködés kialakítását. Ezt szolgálja a kistérség termál- és gyógyvizekben gazdag hét települése részvételével tervezett Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása is. Vállalkozások, települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, kistérségi többcélú társulások Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, megyei, regionális és országos turisztikai szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4. Az alprogram megvalósításának területei Gyógycentrum kialakítása: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászapáti, Szolnok, Martfű, Tiszasüly Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása: Abádszalók, Kunhegyes, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre Medencék korszerűsítése: Berekfürdő, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Karcag, Kunhegyes, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs települések közigazgatási területe Fürdőfejlesztés: Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós és Túrkeve települések közigazgatási területe Új fürdők kialakítása: Kunszentmárton, Újszász Szolgáltatások és kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztése, Megyei Termál Klaszter kiterjesztése: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Gyógycentrumok kialakítása 2.400 1.920 4.320 2. Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása 13.440 13.440 3. Medencék korszerűsítése 653 653 4. Fürdőfejlesztés 250 384 634 5. Új fürdők kialakítása 864 864 6. Szolgáltatások és kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztése 144 384 528 7. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter kiterjesztése 29 38 67 Összesen 16.916 3.590 20.506
6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA 2.051 9.227 9.228 Vízforgató technológiával ellátott, korszerűsített 26 medence, 5 kialakított gyógycentrum 6 kialakított új fürdő, 13 továbbfejlesztett fürdő, 480 létrehozott munkahely A termál- és gyógyfürdők vonzerejének növekedése A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelkedése
III.6. Ipari parkok és ipari területek fejlesztése A megyében 11 ipari park található, amelyből 8 működőnek tekinthető. Az ipari parkokban működő vállalkozások döntően feldolgozó ipari jellegűek. A megye ipari parkjainak fejlettségi szintje a kezdeti stádiumban van. Mivel minden ipari park más-más adottsággal rendelkezik és jellemzően forráshiánnyal küzd, egy korszerű együttműködési rendszer kialakítása igen jelentős áttörést eredményezhet. Az együttműködés kialakítása - az ott lévő gazdasági erőforrások hatékonyabb hasznosításával és erőteljes marketingtevékenységgel párosulva - egyidejűleg csökkentheti a megye kistérségei közötti fejlettségi különbségeket is. Ugyanakkor az együttműködési hajlandóság alacsony szintje, különösen a gazdasági ágakban, a képzés és a K+F területén továbbra is meghatározó. Ezért különösen fontos az itt működő ipari parkok fejlesztése, infrastruktúrájának kiépítése, a szolgáltatások körének bővítése, a betelepítési program kidolgozása, valamint beszállítói hálózatok és klaszterek szervezése. Ugyancsak fontos egy gazdasági innovációs és K+F központ létrehozása a megyeszékhelyen, a meghatározó vállalkozások és a főiskolák bevonásával. Kiemelkedő jelentőségű lehet az érintett kistérségek beszállítói hálózatainak létrehozása a meghatározó jelentőségű vállalkozásokra építkezve, valamint az ipari parkokban szolgáltató központok és inkubátorházak létrehozása. Ipari parkokat működtető szervezetek, konzorciumok, beszállító hálózatok tagjainak konzorciumai, klaszterek, vállalkozások, helyi önkormányzatok, kistérségi többcélú társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht., Észak-Alföldi Ipari Innovációs Központ Kht., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ipari park fejlesztési lehetőség: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Karcag, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Szászberek, Szolnok (2), Törökszentmiklós Iparterület fejlesztési lehetőség: Abádszalók, Alattyán, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászalsószentgyögy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Kenderes, Kengyel, Kisújszállás, Öcsöd, Örményes, Pusztamonostor, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Tiszaföldvár, Tiszavárkony, Tószeg, Túrkeve, Újszász Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Ipari parkok infrastrukturális fejlesztése 2.880 1.920 4.800 2. Ipari és logisztikai szolgáltatások fejlesztése 1.190 2.381 3.571 3. Innováció- és befektetésösztönzés 768 1.152 1.920 4. Ipari beszállítói hálózat fejlesztése, K+F klaszter létrehozása 1.440 1.920 3.360 5. Ipari parkok együttműködésének erősítése 328 440 768 6. Ipari területek fejlesztése 864 1.152 2.016 Összesen 7.470 8.965 16.435
6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA 4.109 4.109 2.054 6.163 7. Az alprogram megvalósulását mutatók 10 ipari park infrastrukturális fejlesztése, megvalósíthatósági tanulmánya és betelepítési terve, 8-10 új iparterület 4 új inkubátorház (Szolnok, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Mezőtúr) 1 minősített ipari park cím (szolnoki), 1 integrátori ipari park cím (jászfényszarui) 1 kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park cím (törökszentmiklósi) A megye ipari parkjainak 1 közös honlapja és 1 közös befektetési kiadványa Részvétel hazai és nemzetközi vásárokon, kiállításokon, saját szervezésű szakmai fórum A gazdasági innováció növekedése A megye ipari potenciáljának erősödése
III. 8. Turisztikai szálláshelyek fogadókapacitás-növelése, minőségjavítása, vendéglátás fejlesztése A megye települései közül csak 27 településen működnek kereskedelmi szálláshelyek. A kereskedelmi szállásférőhely-kapacitás nem tekinthető kielégítőnek sem mennyiségi, sem minőségi szempontból, túlnyomó része kempingekben található. Ezért fontos új szálláshelyek építése. A konferencia turizmus fejlesztése érdekében legalább négycsillagos szállodákat kell építeni a vendégek fogadására. A kastélyok, kúriák szállodává alakításával, turisztikai célú hasznosításával is javíthatók a konferencia- és üzleti turizmus lehetőségei. Továbbá bővíteni szükséges a termál-, gyógy- és egészségturizmust kiszolgáló szállodák számát, melyek csökkentik a tranzitjelleget és a szezonalitást, egyben magasabb turisztikai bevételt eredményez. A megyében a magánszálláshely kínálat színvonalán és mennyiségén új szállások létesítésével és a meglévők komfortnövelésével kell javítani, továbbá szükséges a közösségi létesítmények kiépítése és akadálymentesítése. A vendéglátás terén kiemelten szükséges a minőségi fejlesztés. A turizmusba bekapcsolódó településeknek fel kell készülni az átutazó vendégek fogadására is vendégházak, út menti motelek építésével. Vállalkozások, települési önkormányzatok Kistérségi többcélú társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, megyei, regionális és országos turisztikai szervezetek, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, civil szervezetek, lakosság 4. Az alprogram megvalósításának területei A megye 18 városa, valamint Fegyvernek, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Kétpó, Pusztamonostor, Szajol, Szelevény, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszaszőlős, Tiszatenyő és a 4-es, 32- es, 34-es és 442-es utak menti területek Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Szálláshelyek építése, korszerűsítése 1.392 2.208 3.600 2. Kastélyok, kúriák, kollégiumok szállodává alakítása, felújítása 3.456 1.920 5.376 3. Közösségi létesítmények kiépítése, akadálymentesítés 288 96 384 4. Éttermek, vendéglátóhelyek, építése, korszerűsítése 576 288 864 5. Pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése 144 48 192 Összesen 5.856 4.560 10.416 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA 1.041 4.688 4.687 8 kialakított pihenőhely, 7 kialakított étterem, 4 új szálloda, 4 új panzió, 5 új apartmanszálló 4 új kemping, 4 továbbfejlesztett kemping, 150 kialakított magánszálláshely 5 szállodává alakított kastély, 2 kollégium szállásfejlesztése, 4 új közösségi létesítmény 8 akadálymentesített turisztikai létesítmény A szálláshelyek kapacitáskihasználtságának emelkedése, a fogadókészség sokszínűségének növekedése
III.9. Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében Az alprogram célja egy olyan - a K+F eredményekre is támaszkodó - gabonavertikum megalapozása, amely folyamatosan képes előállítani a klimatikusan és talajtanilag legalkalmasabb termőhelyeken 200-300 ezer tonna kiváló minőségű búzát. A program a termelés megszervezésén, feltételeinek biztosításán túl a közös tárolás, kezelés és az értékesítés megszervezését folytató szervezet létrehozását is magába foglalja. A minőségi termelés garantálja a jövedelmezőséget és a versenyképességet, a megtermelt áru, mint az Alföld hungarikuma jelkép értékűvé válhat. Az integrációval foglalkozó szervezetek szakmai tanácsadással segítik elő a minőségi termelés egyes fázisaiban a kutatóintézetek és szaporítóanyag-előállítók technológiával kapcsolatos elvárásainak érvényesülését. Mezőgazdasági termelők Kutató intézetek, vetőmag-előállítók és forgalmazók, kereskedelmi és feldolgozó vállalkozások Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Központi és régiós szervezetek kialakítása 384 48 432 2. Marketing-piackutatás 144 192 336 3. Szaporítóanyag-logisztika 115 77 192 4. Minőségbiztosítás, vizsgálatok 288 288 576 5. Laborfejlesztés 384 384 6. Tehnológiai-technikai fejlesztések 1.882 1.824 3.706 Összesen 3.197 2.429 5.626 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA, EMVA 563 2.250 2.813 2-300 ezer tonna előállított kiváló minőségű búza 300 ezer ha nagyságú termőterület 12.500 tonna új tárolókapacitás A búzatermesztés versenyképességének növekedése A mezőgazdasági termékek piacának növekedése
III.10. Turisztikai vonzerők fejlesztése 2. A program ismertetése, indoklása A turizmusfejlesztés fő célja az életminőség javítása a turizmus által. Az attrakciófejlesztés legfontosabb része a termékfejlesztés, melynek alapja a vonzerőfejlesztés. A megyei adottságok figyelembevételével kell a turisztikai vonzerőt fejleszteni az egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusi turizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus és aktív turizmus fenntartható fejlődése érdekében. a) Ökoturizmus fejlesztése: Kerékpárút-hálózat fejlesztése révén össze kell kötni a látnivalókat, pihenőhelyeket. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint a tájvédelmi körzetek egyediségére alapozva ismeretterjesztő és információszolgáltató látogatóközpontok, erdei iskolák kialakítása, kunhalmok turisztikai hasznosítása, természetjárás feltételeinek kialakítása, valamint az ökoturizmus feltételeinek javítása szükséges. b) Állat- és növénypark fejlesztés: A Jászberényi Állat- és Növénykertben szükséges egy erdei oktatóház kialakítása, az állatkerti bemutatóhelyek fejlesztése, valamint egy országos jelentőségű mérges kígyó bemutató-, állat- és természetvédelmi mentőhely kialakítása. c) Konferenciaturizmus fejlesztése: Nagy létszámú rendezvények iránti igény várható a hivatásturizmus további erősödése miatt. Több száz fős rendezvények, kiállítások lebonyolítására alkalmas helyszínek létrehozása, kiállítási csarnok, konferenciaközpont megépítése szükséges a megyeszékhelyen, és a térségi központokban. d) Falusi turizmus területén dinamikus növekedés tapasztalható. Növekszik az igény a vidéki életformát bemutató helyszínek, faluházak, tájházak kialakítására, gyűjtemények, szabadtéri kemencék, kézműves műhelyek, közösségi helyszínek létrehozására, egyedi kulturális és gasztronómiai rendezvények szervezésére. e) Kulturális turizmus fejlesztéséhez a vallási (Jánoshidai Premontei Rendház), történelmi, irodalmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák turisztikai hasznosítása bemutatótermek, múzeumok turistabarát fejlesztése, speciális kínálatot nyújtó múzeumok továbbfejlesztése szükséges, pl. Szolnoki Repülőmúzeum. Egyedi látványosságot jelent a templomok, kúriák, műemlékek, műemlék jellegű épületek turisztikai hasznosítása, pl. szélmalom rekonstrukció. Fontos az ajándéktárgyak értékesítési rendszerének kialakítása, a visszatérő rendezvények meghonosítása, szabadtéri színpadok kialakítása, kulturális utak szervezése. f) Marketing tevékenység fejlesztését az élmény elemekre kell alapozni. A megyére jellemző népi kézművesek együttműködése elősegítésére indokolt egy kézműipari klaszter létrehozása. Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása szükséges az utazásszervezők bevonásával. Növelni kell a szervezett beutaztatás arányát, az e-marketing szerepét, bővíteni és korszerűsíteni kell a tourinform irodai tevékenységet. Továbbá szükséges egy tájékoztató tábla rendszer kiépítése. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat, települési önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, megyei turisztikai szervezetek, rendezvénygazdák Regionális és országos turisztikai szervezetek, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, szakmai szervezetek, civil szervezetek, lakosság 4. Az alprogram megvalósításának területei a) Ökoturizmus: Tisza-, Körös-, Zagyva-, Tarna-, Hortobágy-Berettyó folyók és a patakok, csatornák térsége, holtágak környezete, Tisza-tó vízterei partjai és környezete b) Állat- és növénypark: Jászberény
c) Konferenciaturizmus: Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Karcag, Kétpó, Szolnok, Tiszafüred, Tiszaroff d) Falusi turizmus: Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászapáti, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Kunhegyes, Mezőtúr, Nagyrév, Szajol, Tiszabura, Tiszaigar, Tiszasüly, Tiszaszőlős, Túrkeve e) Kulturális turizmus: Abádszalók, Cibakháza, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Fegyvernek, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kengyel, Kenderes, Kisújszállás, Kőtelek, Kuncsorba, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Nagykörű, Rákóczifalva, Szolnok, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász f) Marketing tevékenység: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Ökoturizmus fejlesztése 2.880 2.400 5.280 2. Állat- és Növénypark fejlesztése 250 250 3. Konferencia turizmus fejlesztése 2.160 2.160 4. Falusi turizmus fejlesztése 797 835 1.632 5. Kulturális turizmus fejlesztése 1.795 749 2.544 6. Marketing tevékenység fejlesztése 720 960 1.680 Összesen 6.442 7.104 13.546 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA 1.356 6.095 6.095 Ökoturizmus: 4 új látogatóközpont, 1 továbbfejlesztett látogatóközpont, 6 kialakított horgásztó, 5 korszerű szabadvízi-strand, 2 új vadászház, 2 erdei iskola, 5 nyári tábor, 6 kerékpáros pihenő, 3 kerékpárkölcsönző és -szerviz, 1 kialakított horgászfalu, 3 kiállítótorony, 1 bemutatósétány, 1 új tanösvény, 1 vadas-park, 2 lovarda, 3 horgásztó, 1 csónakázótó Állat- és növénypark: 1 erdei oktatóház, 1 mérges kígyó mentő- és bemutatóhely, állatkerti bemutatóhelyek Konferenciaturizmus: 3 kiállítási csarnok, 2 új konferencia központ, 3 korszerűsített konferencia helyszín Falusi turizmus: 5 bemutató helyszín, 3 kézműves műhely, 5 fejlesztett tanya Kulturális turizmus: 3 felújított, korszerűsített múzeum, 1 vallástörténeti múzeum, 3 kialakított emlékhely, 5 hasznosított műemlék és műemlék-jellegű épület, 7 kialakított rendezvényhelyszín, 2 új szabadidő-komplexum, 10 turisztikailag hasznosított templom Marketing tevékenység: 11 városi új tourinform iroda, 7 kistérségi tájékoztató táblarendszer, 18 turisztikai új honlap, 7 kistérségi honlap, turisztikai összefoglaló kiadvány és térkép A turizmus versenyképességének és vonzerejének növekedése A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelkedése
III.12. A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek megteremtése Az alprogram célja az elavult sertés- és szarvasmarha tartási és takarmányozási technológia korszerűsítése, megteremtve a versenyképesség feltételeit. A sertés- és szarvasmarhatelepek korszerűsítése, a termelőtevékenység folytatása jelentős foglalkoztatást jelent, a takarmánykeverők korszerűsítésével csökkenthetők a takarmányozás fajlagos költségei, míg a tejházak rekonstrukciója a hatékonyság és a minőségi tejtermelés feltételeinek javulását eredményezi. A jövőben ki kell alakítani azokat a termelői, értékesítési szerveződéseket, melyek a program eredményes végrehajtásának feltételeit teremtik meg. A szövetkezésbe tömörülő sertéstenyésztők egységes fellépése, értékesítési biztonságot, nagyobb jövedelmezőséget ígér. Elő kell segíteni a magyar őshonos sertésfajta versenyhelyzetét, tekintettel a kedvező értékesítési lehetőségekre. A költség- és környezetkímélő tartási és takarmányozási technológia szintén a fajta elterjedésének irányába hat. Sertés- és szarvasmarha-tenyésztő vállalkozások : Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, szakmai érdekvédelmi szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Tartástechnológia 3.456 3.552 7.008 2. Takarmánytechnológia fejlesztése 1.114 960 2.074 3. Fejőház rekonstrukció 768 1.114 1.882 4. Munkagépek beszerzése, infrastruktúra-fejlesztés 605 1.574 2.179 5. Hígtrágya elhelyezés 2.496 864 3.360 6. Termelői szerveződések kialakítása 288 768 1.056 7. Mangalica program megvalósítása 653 96 749 8. Tenyészanyag előállítás 9 Biotechnológiai fejlesztések 1.152 1.152 Összesen 10.532 8.928 19.460 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás EMVA 1.946 7.784 9.730 Korszerűsített fejőházak, 4 korszerűsített, felújított állattartó telep Megfelelően elhelyezett, hasznosított hígtrágya mennyisége Korszerűsített takarmánykeverők Extenzív legeltetéssel hasznosított gyepterület, 2 új biogázüzem A szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés versenyképességének növekedése Az ágazat jövedelemtermelő képességének növekedése
III.13. Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése A KKV-k versenyképességéhez, a munkahelyek biztosításához elengedhetetlenül szükséges egy magas színvonalú kiszolgáló infrastruktúra kialakítása. Ezt szolgálná egy oktatási és gazdaságfejlesztési központ létrehozása. Kiemelt célként jelenik meg egy új innovációs és tanácsadó központ kialakítása, amely jelentősen hozzájárulhat a megyében működő vállalkozások fejlődéséhez. A partnerségi kapcsolatok kiépítésének fontos eleme a potenciális partnereket tartalmazó adatbázis kiépítése. Az alprogram keretében egy olyan kiállítási és vásárközpont (Szolnok) létrehozása szükséges, amely az általános profilú kiállítás és vásár mellett évente 8-10 szakmai tematikájú vásárnak is otthont adhat. Az alprogram célja a vállalkozásfejlesztés és -élénkítés humán oldalának erősítése is. A vállalkozói képességek, ismeretek megszerzése a gazdaszolgálati központokon keresztül biztosítható, amelyek az agrárszakképzési-oktatási intézményekhez kötődően kerülnek megvalósításra (Törökszentmiklós, Karcag, Jászapáti, Kunszentmárton, Mezőtúr, Kunhegyes), szervesen kapcsolódva a regionális szaktanácsadási tudásközpontokhoz. A vidékfejlesztési elképzelések összehangolása érdekében szükséges egy megyei vidékfejlesztési központ kialakítása. A kistérségek jelenleg nincsenek kellőképpen reklámozva, népszerűsítve, a települések kevés figyelmet fordítanak a marketingre, alacsony a promóciós anyagok száma. A térségmarketing fejlesztése révén kialakul a kistérség saját, egyedi arculata, mely hozzájárul a helyi adottságok hatékonyabb kiaknázásához, a turistaforgalom növekedéséhez, fokozza a térség iránti befektetői érdeklődést, valamint a lakosság identitástudatának megerősödését. Szolnok Város Önkormányzata és partner szervezetei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, kistérségi többcélú társulások, Szolnoki Gazdasági Főiskola, megyei és regionális fejlesztési ügynökségek, települési önkormányzatok, szakképző, oktató helyek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, különböző szakintézmények, vállalkozók, Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Oktatási és gazdaságfejlesztési központ kialakítása 763 763 2. Innovációs és Tanácsadó Központ kialakítása 672 672 3. Partnerségi adatbázis kidolgozása 29 11 40 4. Kiállítási és vásárközpont kialakítása 29 1.046 1.075 5. Gazdaszolgálati központok létesítése 509 192 701 7. Megyei Vidékfejlesztési Központ kialakítása 96 96 A kistérségi társulások munkaszervezetei működési 9. feltételeinek fejlesztése 691 691 2. A regionális, megyei, kistérségi információs hálózat kiépítése 34 34 3. Térségmarketing alkalmazása 28 4 32 Összesen 2.851 1.253 4.104
6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA, EMVA 410 1.231 2.463 1 új oktatási és gazdaságfejlesztő központ 1 új innovációs és tanácsadó központ 1 partnerségi adatbázis, helyi és nemzetközi rendezvények Új 1000-2000 m 2 hasznos területű kiállítási és vásárközpont Új 200-500 m 2 alapterületű konferencia központ 6 új gazdaszolgálati központ 1 új megyei vidékfejlesztési központ Az intézményrendszer hatékonyságának és innovativitásának nevekedése A megye forrásszerző képességének erősödése
III.14. Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések A hagyományos szántóföldi növénykultúrák dominanciája mellett néhány kistérségben megtalálhatók az egyedi, tájjellegű növénykultúrák (pl. tiszazugi szőlő- és gyümölcskultúrák). Valamennyi kistérségben szükséges a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, valamint a táji adottságokhoz igazodó, racionális földhasználati struktúrák kialakítása. Az elmúlt évek fogyasztói szokásai, az Európai Unió átalakuló agrárszabályozási rendszere mindinkább a biotermelést, a biotermékek előállítását és fogyasztását helyezte előtérbe. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik piacképes gyógy- és fűszernövények termesztése iránt is, amely 6-8 ezer ha területen valósulhat meg. A termelés gépesítése mellett a felvásárlás-feldolgozás-kiszerelés, munkahelyteremtéssel párosul. A célok között szerepel a madáreleség előállítása is. Ehhez figyelembe vehető terület 15-20 ezer ha-ra tehető, amelyhez a termelési tapasztalatok adottak, a technológiai, gépesítettségi feltételek biztosítottak. Az alprogram keretében a termékek feldolgozása több kis- és közepes feldolgozó-kapacitású beruházását tesz szükségessé. A hatékony gazdálkodás, a termelés versenyképessége megkívánják a vállalkozói készségek fejlesztését, a termelők közötti összefogásra épülő termelői hálózatok, integrációk kialakítását, erősítését, amelyek biztosíthatják a termékek helyi feldolgozását és piaci értékesítését. Mezőgazdasági vállalkozások : FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, kistérségi társulások, települési önkormányzatok Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Szőlő- és gyümölcstermesztés felélesztése 941 499 1.440 2. Táji adottságokra alapozott agrárgazdaság fejlesztése 346 288 634 3. Biogazdálkodás megalapozása és fejlesztése 278 499 777 4. Gyógy- és fűszernövény termelés fejlesztése 355 192 547 5. Madáreleség termelése, feldolgozása, értékesítése 432 192 624 6. Integrációk, termelői hálózatok kialakítása, fejlesztése 211 211 Összesen 2.563 1.670 4.233 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás EMVA 540 1.152 2.541 Szőlő- és gyümölcsültetvények, 2 új biotermék-feldolgozó üzem Az előállított biotermékek, 20.000 ha új művelésbe bevont terület 6-8 ezer ha-on megtermelt gyógy- és fűszernövény, 15-20 ezer ha területen termelt madáreleség, termelői szerveződések, integrációk, TÉSZ, BÉSZ tagok Az agrárgazdaság versenyképességének növekedése
III.15. Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a Tisza mentén és a Tisza-tó térségében A Tisza és a Tisza-tó térsége területhasználatának és termelési struktúrájának kialakításával a mezőgazdaság és a tájgazdálkodás minden területén biztosítható a fenntartható fejlődés. A fenntartható területhasználat magába foglalja a mélyártereken folytatható ártéri tájgazdálkodást is, amely összhangban van a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében tervezett síkvidéki árapasztók építésével. A környezeti meghatározottságú területeken a térség környezeti-, természeti-, talaj- és vízgazdálkodási tulajdonságai alapján szükséges kialakítani a földhasználati szerkezetet. A Tisza-tó térségében a horgászat hátterét jelentő infrastruktúra az átlagosnál ugyan magasabb színvonalú, de a környezettudatos, fenntartható horgászturisztikai fejlesztéseket előtérbe kell helyezni. Az ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges a Tisza tó és a környező vizes élőhelyek halállománya összetételének és mennyiségének szabályozása, ellenőrzése, valamint a szűrőfunkciókat is ellátó, nádtermelésre alkalmas helyek felmérése és telepítése. A gazdálkodás során elsődleges szempont a természetes ökológiai folyamatok, a biodiverzitás és az élőhelyek védelmének biztosítása. Mezőgazdasági és halászati vállalkozások, települési önkormányzatok Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság A Tisza-mente és a Tisza-tó térsége összes települése Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen Alacsony termőképességű területek alternatív 1. hasznosítása 1.632 1.440 3.072 2. A VTT-vel összefüggő ártéri gazdálkodás elterjesztése 547 605 1.152 Hagyományos agrártevékenységek, valamint 3. fenntartható extenzív technológiák fejlesztése 432 432 864 4. Biogazdálkodási módszerek bevezetése és elterjesztése 327 250 577 Halgazdálkodás fejlesztése, monitoring rendszer 5. megvalósítása 672 288 960 6. Nádgazdálkodás fejlesztése, szabályozása 480 480 960 Összesen 4.090 3.495 7.585 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás KA, EMVA 910 3.034 3.641 Az ártéri gazdálkodásba bevont területek Előállított biotermékek, telepített gyep- és legelőterület, halastavak, nádasok halszaporodás mértéke, 1 új nádfeldolgozó üzem, növekvő ivóvíz-tisztító kapacitás Az ártéri gazdálkodás fenntarthatóságának és jövedelmezőségének növekedése
IV.3. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása A magyar gazdaság versenyképességének egyik elengedhetetlen feltétele a munkáltatói igényeknek megfelelő, képzett munkaerő rendelkezésre állása. A szakképzésfejlesztés kulcskérdés a társadalmi kohézió folyamatának erősítésében. A szakképzésfejlesztés során eddig egyrészt a válságkezelés, másrészt a hazai munkaerő-piaci igények kielégítése volt jellemző. Az iskolarendszerű szakképzésben kevés intézmény képes korszerű tananyagot, technológiát képviselő oktatási eszközöket és az iskolán kívüli, önálló tanulást segítő eszköztárat biztosítani a szakképzéshez. A jelenlegi szétaprózott intézményi struktúra nem alkalmas a folyamatos, a gazdaság kihívásainak megfelelő, költséghatékony szakmai oktatás végzésére. A létrehozandó TISZK-ek a gyakorlatorientált szakképzés bázisaként a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést folytatók számára képzés és tanácsadás biztosításával segítik elő a szorosabb kapcsolatot a munkaerőpiaci szereplők között. Központilag kidolgozott és önálló térségi, egyedi programok bevezetésével könnyítik meg a hátrányos helyzetű fiatalok, a fogyatékossággal élő emberek, a nők, a megváltozott munkaképességű emberek és a roma származásúak szakképzésbe történő bevonását, továbbá elhelyezkedésüket és társadalmi beilleszkedésüket. A fejlesztés során három Térségi Integrált Szakképző Központ kerül kialakításra Jászberény, Szolnok és Túrkeve központtal. A központok több szakképző iskolát foglalnak magukba, amellyel jelentős hatás gyakorolnak az érintett kistérségekre. Az intézmények képzési tevékenységüket összehangolva konzorciumi együttműködést hoznak létre. Szolnok, Túrkeve, Jászberény települések önkormányzatai, szakképző iskolák TISZK tanácsadó testülete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara Jászberény, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Szolnok, Törökszentmiklós, Túrkeve Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. TISZK-ek kialakítása 864 864 2. Informatikai eszközfejlesztés 888 888 3. Műszaki eszközfejlesztés 888 888 4. Humánerőforrás biztosítása, továbbképzése 120 120 5. Közösségi szolgáltatások kialakítása 120 120 Összesen 2.880 2.880 6. Forrástérkép (millió Ft) pénzeszközök Hazai forrás SA 288 864 1.728
200 db beszerzett számítógép 120 fő képzése 3 szakmacsoport részére oktatási anyagok 10 db elkészített helyi képzési program Évente 500 tanuló részvétele a képzési rendszerben Közvetve az iskolák tanulói létszáma alapján érintett 10.000 tanuló 400 fő részvétele felnőttképzési programokban 3 db TISZK szervezet 200 db TISZK iroda 3 db komplett központi szerver, hálózat A lakosság képzettségi szintjének emelkedése A munkanélküliek számának csökkenése
IV.5. A Szolnoki Főiskola fejlesztése A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a Szolnoki Főiskola a 2006. év elején integrálódott, ami számos új feladatot jelent a főiskolák számára. Az integrált főiskola korszerű és hatékony működésének feltétele a megfelelő oktatatás-technikai, informatikai és távoktatási infrastruktúra, a TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a Szolnoki Főiskola tiszaligeti campusának informatikai összeköttetése, illetve a mezőtúri főiskola csatlakozása a Szolnoki Főiskola távoktatási és e-learning rendszerébe. A program keretében egy regionális e-learning és távoktatási központ létrehozására, távoktatási programok, tananyagok, távoktatási tutor- és tananyagíró képzés fejlesztésére, a szükséges hardver és szoftver állomány beszerzésére is sor kerül. Kiemelt cél a Szolnoki Főiskola konzultációs központjának fejlesztése, mely során a könyvtár épületére egy új emelet ráépítése valósulna meg (új konzultációs helyiségek, hallgatói munkahelyek, terminálfülkék a szükséges informatikai eszközökkel felszerelve). A TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara az elmúlt időszakban a meglévő mezőgazdasági gépész mellett agrár-, tájgazdálkodási és műszaki menedzseri szakot is indított. Az ún. INVESTTÚRprogram keretében 2006-tól, a BSc. képzés követelményeinek megfelelően képzéseit újakkal is bővíti, pl. közlekedésmérnök, logisztika stb. Az oktatási feltételek biztosítása érdekében szükséges egy mintegy 3.000 m 2 alapterületű épület bővítése és további rekonstrukciója. Az INVESTTÚR-program szerves része a tanórán kívüli hallgatói ellátórendszer korszerűsítése (szállás, könyvtár, informatikai rendszerekhez való hozzáférés, a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővítése). A TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara alkalmazkodni kíván az átalakuló munkaerő-piaci követelményekhez és igényekhez. Ennek érdekében kidolgozta az ún. KÉPTÚR-programot, melynek célja egy hallgató-követési rendszer, a tényleges munkaerőigényekhez jobban igazodó szakstruktúra kialakítása és javítása, a szakok és képzési szintek közötti átjárhatóság, a képzés hatékonyságát növelő mintatanterv-korszerűsítése, gyakorlatorientált tananyagok, megújított gyakorlati oktatás kidolgozása, a gyakorlati oktatás meglévő tárgyi feltételeinek folyamatos bővítése, korszerűsítése, új képzési formák bevezetése, új oktatási módszerek megismerése és alkalmazása, a tudományos fokozatszerzés, valamint komplex minőségirányítási rendszer kialakítása. Szolnoki Főiskola Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, szakmai szervezetek, a térség oktatási intézményei, Dél-Alföldi Regionális Távoktatási Központ, vállalkozások Szolnok, Mezőtúr Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. E-learning, távoktatási és konzultációs központ létrehozása 1.891 1.891 Oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra fejlesztések 2. megvalósítása 384 384 3. INVESTTÚR-program megvalósítása 1.920 1.920 4. KÉPTÚR-program megvalósítása 408 408 Összesen 4.603 4.603