Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 1
2. A pénz fogalma, a pénzrendszerek A konzultáció témái 1. Mi a pénz? 2. A pénz funkcionális definíciója 3. A pénz kialakulásának elméletei 4. Pénzrendszerek 5. Az infláció mérése 6. A pénz jövője, a jövő pénze 2
1. Mi a pénz? nem közgazdászok a pénzről A pénznek nincs szaga. (Vespanianus Római császár.) Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el (Szhopoklész: Antigoné) Arany-e? Sárga, csillogó, becses arany? csak ennyi ebből: S a fekete fehér lesz, rút szép, jogtalan Jogos, silány nemes, vén ifjú, gyáva hős. (Shakespeare: Atheni Timon) 1. Mi a pénz? nem közgazdászok a pénzről A bankár egy olyan ember, aki kölcsönadja neked az esernyőt, amikor süt a nap, de visszakéri egy perccel azelőtt, hogy eleredne az eső. (Mark Twain) A kormány az a testület, ami mindig megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja. (Karinthy Frigyes) 3
1. Mi a pénz? nem közgazdászok a pénzről Minden más dolog csupán egyetlen kívánságunkat, egyetlen szükségletünket tudja kielégíteni: az eledel csak az éhesnek jó, a bor az egészségesnek, az orvosság a betegnek, a bunda csak télen, a nő az ifjúnak való és így tovább. A pénz az egyetlen abszolút jó, mert nem csupán egyetlen konkrét szükségletet elégít ki, hanem általában a szükségletet. (Schopenhauer) 1. Mi a pénz? a tapasztalatok A zsebünkben lévő bankjegy, érme? A jegybank trezorjában lévő arany? A bankok számítógépes adatrögzítő eszközein lévő elektronikus jel? A chipkártyán lévő elektronikus jel? Pénz-e numizmatikus gyűjteményében lévő érme, régi bankjegy? 4
1. Mi a pénz? közelítések Pénzrendszer társadalmi intézmény, amely változik (történettudomány) A pénz erőforrás a pénz időértéke (mikroökonómia) Gazdasági szektorok közötti körforgás médiuma (makroökonómia) Szabályozás (jogtudomány) 2. A pénz funkcionális definíciója A gazdasági kalkuláció és elszámolások eszköze (nincs szükség a pénz jelenlétére) A gazdasági szereplők különböző döntéseik előkészítésére pénzben kifejezett számításokat végeznek (megfelelő áru kiválasztása, pénzügyi terv, finanszírozási alternatívák közötti döntés) A különféle gazdasági folyamatok, tranzakciók számbavételének médiuma (a vállalkozások vagyoni helyzetét kifejező jelentés a pénzügyi beszámoló, a termelés alakulása (GDP) az államadósság, a lakossági jövedelmekpénzben fejeződnek ki) 5
2. A pénz funkcionális definíciója(2) A gazdasági tranzakcióklebonyolításának eszköze (szükséges a pénz jelenléte) áru-pénz tranzakciók,csereeszköz, forgalmi eszköz egyoldalú pénzmozgással járó tranzakciók, fizetési eszköz (adófizetés, adomány, kamatfizetés) 2. A pénz funkcionális definíciója (3) Vagyontartás eszköze (szükséges a pénz jelenléte) óvatossági pénztartás, az azonnali fizetőképesség lehetőségét adja, gazdálkodási tartalék. a gazdasági szereplők vagyonportfóliójának egyik eleme,a gazdagság felhalmozásának egyik eszköze 6
3. A pénz kialakulásának elméletei 1. Klasszikus közgazdászok munkaérték-elmélet forgalmieszköz funkció az elsődleges csere és a pénz kialakulása pénzfunkció szükséges feltételei: Elfogadhatóság; Homogenitás Oszthatóság; Tartósság Hordozhatóság Ritkaság Felismerhetőség 3. A pénz kialakulásának elméletei (2) Klasszikus és neoklasszikus közgazdaságtan bartelt kiváltó megoldás, cserét könnyítő eszköz árutermelés, munkamegosztás bővülése megfelelő termék választása pénznek Szerves elméletek a pénz semleges technikai (segéd)eszköz 7
Max Weber (1864-1920) Szociológus, Heidelberg, Freiburg, München Gazdaság és társadalom A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Gazdaságtörténet 3. A pénz kialakulásának elméletei (3) Max Weber elmélete nem az árutermelés a fő ok, hanem az állami akarat Állam: kollektív biztonsági és gazdasági igények kielégítése, adó, adóztatás a fizetésieszköz funkció az elsődleges 8
3. A pénz kialakulásának elméletei (4) Polányi Károly (antropológiai közelítés) a pénz nem tevékenységek cseréjét közvetíti (reciprocitás), nem az árucseréhez kapcsolódik kötelezettségek teljesítéséből alakult ki a pénz (pl. isteneknek, papoknak fizetnek) Georg Simmel (1858-1918) Szociológus, filozófus A pénz filozófiája A pénz társadalmi intézmény, fejlődik, mutatja a társadalom fejlődését 9
4. Pénzrendszerek Pénzrendszer = a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok összessége 1. Árupénzek és fémpénz-rendszerek (mono-és bimetallizmus, klasszikus pénzhelyettesítők) 2. Az arany demonetizálódása 3. Hitelpénzrendszer (a mai pénzrendszerek) 4.1.1. Árupénz-rendszerek Olyan társadalmakban, ahol az állam még nem alakult ki, vagy gyenge (lehet: só, kagyló, prém, élőállat) Korlátozottan látja el a pénzfunkciókat Speciális helyzetekben a modern társadalmakban is átmenetileg létrejöhet (pl. hadifogoly táborban, börtönben a cigaretta) 10
4.1.2. Fémpénz-rendszerek Több társadalmi formában van jelen. Arany, ezüst, váltópénzként értéktelenebb fémek a váltópénz szerepét töltik be. Miért éppen a nemesfémek? Olyan dolog kellett, ami rendelkezett a következő tulajdonságokkal: mindenki elfogadja homogén minden egyes darab azonos tulajdonságokkal rendelkezik osztható tartós hordozható ritka felismerhető 4.1.2. Fémpénz-rendszerek A fémpénzek minden pénzfunkciót betöltöttek. Megjelentek a pénzhelyettesítők a klasszikus bankjegy és a papírpénz A kapitalizmusban kialakult az arany standard(egyetemes pénzrendszer) 11
4.1.3. A fémpénz helyettesítői Klasszikus bankjegy Létrejötte az arany (pénz) hiányt áthidaló kereskedelmi hitelhez kötődik. A kibocsátó a bank, amely vállalja a bankjegy aranyra történő beváltását. A keletkezése miatt igazodik a forgalom pénzigényéhez. Papírpénz Kibocsátója az állam, akkor van rá szükség, ha a költségvetés deficites. Kényszerforgalma van, nem igazodik a forgalom pénzigényéhez. Nem váltható be aranyra, Az elértéktelenedés veszélye pénzláb 4.2. Az arany demonetizálódása Az aranynak a pénzfunkciókból történő kiszorulása a ~ A piacgazdaság nem egyensúlyi rendszer (K. Marx, J. M. Keynes) I. vh. után hogyan alakuljon a pénzrendszer? Nagy Válság aranyhoz kötött pénzrendszerek vége állami beavatkozás (és annak következményei ) 12
4.3. Hitelpénzrendszer (a mai pénzrendszerek) Kialakulása (az arany demonetizálása) több évtizedes folyamat Kialakulás döntő oka az állam gazdasági szerepvállalása, működtetése speciális intézményi hátteret feltételez (monetáris rendszer) Jellemzően lokális (nemzetgazdasági) pénzrendszer (nem automatikus konvertibilitás) A pénz kínálata nem igazodik automatikusan a gazdaság pénzigényéhez, infláció problémája (ld. Fisher-azonosság) 4.3.1. A mai pénz inhomogén jószág (1) Hitelpénz: Jegybankpénz monetáris bázis Törvényes fizetési eszköz Bankok által elhelyezett betétek Kereskedelmi banki pénz (belső pénz) Pénzforgalom lebonyolítása Készpénz számlapénz 13
4.3.1. A mai pénz inhomogén jószág (2) A pénz időértéke: Értékelés Jövőbeni érték Jelenérték Haszonáldozati költség (kamat, diszkont tényező) Törvényes fizetőeszközök átválthatósága: Valutaövezetek (EUR) 4.3.2. A pénz és a bizalom Pénzrendszer = kölcsönös függés és egymás iránti bizalom Stabilitás közjószág 14
5. Infláció és defláció Infláció = általános árszínvonal növekedése, a pénz vásárlóértékének csökkenés Defláció = árak, árszínvonal csökkenése Kúszó ~, vágtató ~, hiperinfláció Anticipált ~ (várakozásokba beépített áremelkedés) 5.1. Egy fontos összefüggés Fisher forgalmi egyenlet, ami ex post azonosság M x V=P x T M= a pénz kínálata (mennyisége) V= forgási sebesség P= általános árszínvonal T= tranzakciók értékösszege Rögzítsük a bal oldalt! Rögzítsük a jobb oldalt! 15
5.2. Az infláció mérése Fogyasztói árindex (CPI) Maginfláció (CI) szezonális és külső hatásoktól tisztított index GDP-deflátor Köszönöm a figyelmet! Kérdések? 16