Találd meg az egyensúlyod! A hormonális egyensúly meglétének fontossága életünkben Anatómiai háttér
A hormonális szabályozás anatómai háttere Az endokrin szervek rendszere kémiai anyagokon, hormonokon keresztül fejti ki hatását. Mi is az a hormon? Olyan hatóanyag, amely sejtanyagcsere terméke, mely szöveti nedvkeringés vagy vérkeringés útján eljut a célsejtekhez, ahol az enzimműködés megváltoztatása útján serkentő vagy gátló hatást okoz. Hírvivő molekula, amely önmaga nem vesz részt az általa előidézett reakcióban, energiát nem szolgáltat, át nem alakul.
Termelődésük helye szerint: Belső elválasztású mirigyekben termelődő: kivezető csöve nincs, váladéka (hormon) közvetlenül a vérbe ürül, és a vér szállítja a távolabbi szervekhez. Külső elválasztású mirigyekben termelődő: amelyeknek kivezető csöve van, és valamilyen testüregbe juttatja váladékát (pl. nyálmirigy szájüregbe). Kémiai felépítésük szerint: Fehérjék, fehérje összetevők: Aminosav származékok: adrenalin, tiroxin, hisztamin Oligopeptidek: ADH (antidiuretikus hormon vesében fokozza a vízvisszatartást)
Polipeptidek: ACTH (adenocorticotrop hormon mellékvesekéreg stimuláló hormon) Glikoproteinek: FSH (petefészek stimuláló hormon) Lipoidok: Szteroidok: szintézisük kiindulási vegyülete a koleszterin! Pl.: mellékvesekéreg és a nemi mirigyek hormonjai. Elválasztás mennyisége alapján: Normofunkció (normál funkció) Hypofunkció (csökkent funkció) Hyperfukció (túlműködés)
A belső elválasztású mirigyek az endokrin mirigyek, hormontermelő működésüket az idegrendszer irányítja (neuroendokrin rendszer). Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek élettanával, betegségeivel foglalkozó tudományág.
Hipotalamusz - agyalapi mirigy rendszer Az agyalapi mirigy (hipofízis) az agy alapján a hipotalamusz alatt, a látókereszteződés mögött található belső elválasztású mirigy. Két részre osztható: az elülső és a hátulsó lebenyre. Feladata a hormonháztartás karmesterének szerepét betölteni, tehát a perifériás belső elválasztású mirigyek funkcióját szabályozni, összehangolni. Számos olyan hormont termel, amelyek más belső elválasztású mirigyek működését szabályozzák. Néhány saját hormonján keresztül az anyagcsere folyamatokat közvetlen is befolyásolja. Hormonjai peptidek.
Az elülső lebeny garathám eredetű, jellegzetes endokrin mirigy. A mirigy működését a hipotalamusz kisméretű idegsejtjei által termelt neuroszekrétumok közvetve szabályozzák. Az agyalapi mirigy nyelének érhálózatán keresztül érkező neuroszekrétumok serkentik vagy gátolják a mirigy adott hormonjának termelődését és vérbe kerülését. Az elülső lebenyben többféle fehérje vagy polipeptid hormon termelődik, melyek más-más belső elválasztású mirigy (célmirigy) működését befolyásolják. Ilyen a mellékvese kéregállományára ható hormon (ACTH), a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH), az ivarmirigyek ivarsejttermelését irányító, tüszőérést serkentő hormon (FSH), az ivarmirigyek hormontermelését szabályozó, sárgatest serkentő hormon (LH) és az emlők tejtermelését irányító, tejelválasztást serkentő hormon (LTH). Az elülső lebeny egyes hormonjainak képzési hiánya vagy túltermelése a célmirigy pontatlan működését eredményezi. A tünetek olyanok, mintha a célmirigy hormonjának hiánya vagy túltermelődése következett volna be.
Az elülső lebeny sejtjei termelik az egész szervezetre hatást gyakorló növekedési hormont (STH, GH), amely a szervezet szinte minden sejtjének anyagcseréjére hat, mégpedig úgy, hogy fokozza a fehérjék felépítését. Elnevezése onnan származik, hogy gyermek- és serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a növekedést. Fiatal korban, a növekedés időszakában a csontok hosszanti megnyúlását, a vázizomzat gyarapodását (a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat gyarapodását is), a belső szervek arányos növekedését biztosítja. Az egész szervezet anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza a zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását. Ifjúkorban a csontok növekedése befejeződik, ezért a testmagasság utána már nem változik lényegesen. Felnőttekben elősegíti a szervek sejtjeinek megújulását, regenerációját. A szervezet zsír- és szénhidrát-anyagcseréjét a növekedési hormon felnőttkorban is befolyásolja.
A világ legmagasabb - a török Sultan Kösen 251 cm - és legalacsonyabb embere a nepáli Csandra Bahadur Dangi 54,6 cm. A növekedési hormon (szomatotropin STH) hiánya fiatalkorban arányos törpenövést okoz. Ez azt jelenti, hogy az egészséges felnőttekre jellemző testarányok kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul alacsony. A csontok hosszanti növekedésének üteme elmarad az átlagostól, a végleges, felnőttkori testmagasság nem éri el a 140 cm-t. A növekedési hormon pótlásával a rendellenesség megelőzhető, amennyiben sikerül a hormonhiányt időben kimutatni. A hormon túltermelődése ezzel szemben óriásnövéshez vezet, a végleges testmagasság jóval meghaladhatja a 2 métert. Az STH hatással van a vércukorszint emelkedésére is.
Prolaktin (PRL) hormon Mammotrop hormonnak is nevezik a tejmirigy fejlődésére gyakorolt hatása miatt. Más hormonokkal (ösztrogén, inzulin, tiroxin, STH) a tejmirigy kifejlődéséhez, a tejtermelés megindításához és fenntartásához szükséges. Csökkenti a petefészek működését és hormontermelését.
Petefészek hormonjai Az agyalapi mirigy elülső lebenye által termelt gonadotrop hormon, a petefészek hormontermelésére hat, mely a terhesség alatt fokozódik, és a vizeletben kimutatható (terhességi teszt). Hatását az ivarmirigyekre fejtik ki. Ide tartozik a follikulus stimuláló hormon, FSH és a luteinizáló hormon, LH. Ösztrogén: az érett tüsző sejtjei termelik Ivarsejt-termelődést szabályozza, ezáltal serkenti a tüsző és a petesejt érését a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért felelős Progeszteron: a megrepedt tüsző helyén fejlődő sárgatest sejtjei termelik szerepet játszik a méhnyálkahártya szerkezetének ciklikus - 28 napos változásában Az FSH serkenti a petefészekben a tüszőérést, az ivarsejtek fejlődését, az LH-val együtt az ivari hormonok termelését. A hipotalamuszban termelődő gonadoliberin (Gn-RH) mindkét hormon szekréciójára serkentőleg hat. Az ivarérettség elérésével fokozódik, öregkorban csökken a termelődésük. Az LH szükséges a petefészek hormontermelésének (ösztrogén, progeszteron) beindításához. Ovuláció után hat a sárgatest kifejlődésére. 40-50 éves korban ritkulnak a menstruációs ciklusok, majd elmaradnak és megszűnik a petefészek működése, beáll a menopausa, a változás kora.
A tesztoszteron a legfontosabb férfi nemi hormon. Férfiak esetében a herékben termelődik, nőknél pedig a petefészek és a mellékvese termel egy minimális mennyiséget. A tesztoszteron felelős a férfi nemi jelleg kialakulásáért pubertáskorban (szőrzet növekedés, libidó, izomtömeg növekedés, hang mélyülése, erekció fenntartásának képessége) majd a férfi nemi jellegek és funkciók megtartásáért. Szerepe természetesen nem merül ki ennyiben: a bőrben, az izomzatban, a csontokban, a vesében, a májban, a csontvelőben és a központi idegrendszerben is különféle funkciókat lát el. A tesztoszteron hatására jön létre a nemi vágy, de az agresszió is. Szerepet játszik a szervezet energiaháztartásában, az önbizalom és a koncentrálás képességének a kialakulásában. A tesztoszteront a herékben található úgynevezett Leydig-sejtek termelik. A Leydig-sejtek tesztoszteron termelését az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt LH (luteinizáló hormon) serkenti. Az LH-t a hipofízisben található "LH sejtek" termelik és a vér szállítja a herékig. Az LHsejtek LH termelését pedig a hipotalamusz által termelt GnRH nevű hormon serkenti. A szabályozás 3 szintből áll: Legfelül van a hipotalamusz, benne a GnRH-t termelő sejtekkel. A GnRH az agyalapi mirigybe jut (hipofízis). A GnRH hatására az itt található LH-sejtek LH hormont termelnek, ami innen a vérbe, a vérből pedig a herébe kerül. A herékben található Leydig-sejtek LH hatására tesztoszteront termelnek. A szabályzásban negatív visszacsatolás is érvényesül: a megtermelt tesztoszteron gátolja a két fölső szintet, azaz végső soron a herék tesztoszteron termelését. Így, ha túl sok tesztoszteron kering a vérben, akkor a herék aktivitása csökken, ha túl kevés, akkor fokozódik.*
Tireotrop hormon (tireotropin, TSH) TSH a pajzsmirigy hormontermelését szabályzó hormon, amely teljes testünket irányítja, hiszen az agy, a lép és a nemi szervek kivételével testünk egész területén találhatóak a pajzsmirigy hormonra érzékeny sejtek. A TSH - a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3); valamint a kalcitonin - hormonok termelődésének lépéseit szabályozza. A túl sok T4 és T3 felgyorsítja, a túl kevés lelassítja szervezetünket. Koordinálja a csecsemő- és gyerekkori fejlődést, növekedést beleértve az agy fejlődését is -, valamint a test hőháztartását.
Tireotrop hormon (tireotropin, TSH) Befolyásolja a kötőszöveti anyagcserét, elsősorban a szemgödörben. Ennek hatására túlzott termelődése szemkidülledést okoz. A T3 és a T4 fokozza a szív- és vázizomban, a májban, a vesében és a bőrben a sejtek oxigénfogyasztását és alapanyagcseréjét. Fokozzák a szénhidrátok lebontását, emelik a vércukorszintet. Az oxidatív anyagcsere fokozásával megteremtik a hideghez való alkalmazkodás feltételeit. Hatással vannak a vékonybél felszívóképességére, a hasnyálmirigy enzimtermelésére, a tejelválasztásra. A pajzsmirigy működésének csökkenése két okból történhet meg: Jódhiány miatt: a csökkent T3 és T4 szint fokozott TSH termelést indukál, melynek eredménye a strúma. Golyvakeltő anyagok miatt: a hormonhatásban hiánytünetek jelentkeznek (golyva, kreténizmus, szőrképzési zavarok). A pajzsmirigy túlműködésének eredménye: Túlfokozott anyagcsere miatt lesoványodás. Fokozott ingerlékenység. Szapora szívműködés. Krónikus esetben autoimmun folyamatokban szemkidülledés.
Pajzsmirigy Az agy egy része, a hipothalamusz termeli az ún. Thyroidea Releasing Hormont, a TRH-t, mely az agyalapi mirigyet (hipofízist) serkenti a TSH (Thyroidea Stimuláló Hormon) termelésére és kibocsátására. A pajzsmirigy a közvetlen utasítást a T3 és T4 termelésére végül a TSH-tól kapja meg. Van egy állandó, nyugalmi TSH-szint és termelődés, hiszen a TRH-hormon termelődése sem szünetel teljesen soha. Ha ehhez a nyugalmi szinthez képest kevés a TSH a vérben, az azt jelenti, hogy túl sok pajzsmirigyhormon termelődik, ha túl sok, akkor valószínűleg nem termelődik elég. A pajzsmirigyproblémák "kisakkozhatók" Mindez azt is jelenti, hogy a vér aktuális pajzsmirigy-hormon, illetve TSHszintje alapján meg tudjuk mondani, hogy van-e, és ha igen milyen probléma a pajzsmiriggyel. Például ha a vérben a T3/T4 hormonok szintje alacsony, míg a TSH, TRH hormonok szintje magas, az jódhiányos golyvára (a mirigy megnagyobbodik ugyan, de jód hiányában így sem tud megfelelni a jelentkező hormonigényeknek) utal. A rendszert egyrészt a mindenkori aktuális igények befolyásolják, másrészt egy negatív visszacsatolási rendszer, melynek lényege, hogy az idegrendszer felől befut az ingerület a hipothalamuszba, például azzal, hogy több hormonra lenne szükség. Az kiadja a parancsot, kiadja termelődjön több TRH hormon, és serkentse az agyalapi mirigyet több TSH termelésére. A TSH végül a véráram útján eljut a pajzsmirigybe, ahol fokozott szintje fokozott T3 és T4 termelést eredményez. Fordítva, ha a vér pajzsmirigyhormon szintje magas, azt érzékeli az idegrendszer, és kevesebb TRH fog termelődni.
Mellékpajzsmirigy Parathormon (PTH) A pajzsmirigy állományába beágyazva található borsó vagy lencse nagyságú mirigyek. Hormonja a parathormon (PTH). A PTH a vér Ca-szintjének csökkenése esetén fokozza a csontokból történő Camobilizálást. Fokozott hormonszekréció a csontszövet felritkulásához, szilárdságának csökkenéséhez vezet. Hiányában a vér Ca-szintjének csökkenése miatt tetániás görcsök lépnek fel. Mellékpajzsmirigyben termelődő kalcitonin csökkenti a vér Ca-szintjét, fokozza a vesében a Ca- és foszfátürítést. A parathormonnal, mint antagonista hormonnal képes a vér Ca-szintjét az élettani határokon belül tartani.
Mellékvese A vesék elülső végén elhelyezkedő szerv, melyet a vese zsírtokja fűz össze a vesékkel. A mellékvese állománya kéregállományból és velőállományból áll. Három szöveti rétege van, melyekben eltérő hatású hormonok termelődnek. Hormonjai: a glükokortikoidok, mineralokortikoidok és a szexuálszteroidok, melyek szteránvázas hormonok, szintézisük koleszterinből indul ki! Mellékvesekéreg - Adrenokortikotrop hormon (kortikotropin, ACTH) a mellékvesekéreg állományára hatva a glükokortikoidok (kortizol, kortikoszteron) termelését serkenti. Az ACTH felszabadulás a szervezetet ért stresszhatásra fokozódik. A glükokortikoidok fő hatásukat a szénhidrát-anyagcserére fejtik ki. Segíti az aminosavak, a tejsav, glicerin glükózzá vagy glikogénné való átalakulását. A kortizol segíti a zsírmobilizációt. Ez a hatás elősegíti, hogy éhezéskor vagy stressz állapotban a sejtek energiaszükségletüket zsírsavakból, nem pedig glükózból fedezzék. Hatásukra csökken a vérben a lymphocyták és az eozinofil granulociták száma, mely hosszabb távon a szervezet ellenállóképességének csökkenéséhez vezet. Fokozzák a veséken keresztül a vízkiválasztást. Az adrenalin érszűkítő hatása glükokortikoidok hiányában nem érvényesül kellően. A kortizol serkenti a mellékvesevelőben az adrealin szintézisét.
Mellékvesekéreg A sejtszaporodást gátló hatásuknál fogva felhasználhatók terápiás célokra is. Csökkentik a szervezet védekező jellegű gyulladásos reakcióit. Hatásos antiallergiás szer, megakadályozza a transzplantált szervek, szövetek Tüszőhormon = ösztrogén kilökődését. az érett tüsző sejtjei A hisztamin felszabadulásának gátlásával fokozza az antiallergiás hatást. termelik Ivarsejt-termelődést szabályozza serkenti Mineralokortikoidok: Só- és vízháztartást szabályzó hormonok az aldoszteron és a dezoxikortikoszteron (DOC), de hatás szempontjából az aldoszteron a fontosabb. Élettani hatása a szervezet Na-ion koncentrációjának megtartása, az extracelluláris tér ozmotikus koncentrációjának kívánt értéken tartása. Elsődlegesen a vesében érvényesül. Szexuálszteroidok: Androgének és ösztogének termelődnek, melyet az ACTH szabályoz.
Mellékvesevelő Hormonjai a katekolaminok, az adrenalin és a noradrenalin. Szintézisük: tirozin dioxifenilalanin dopamin noradrenalin adrenalin. Hatására nő a vérnyomás, fokozza a szívműködést, a szívösszehúzódások számát és erejét, a vázizmok ereiben tágulatot okoz. A simaizmok összehúzódását gátolja, a lép izmainak összehúzódását fokozza, így elősegíti a nagyobb mennyiségű vörösvérsejt véráramba kerülését. A katekolamidok a légzőközpontra hatva fokozzák a légzés frekvenciáját és mélységét. Az adrenalin és noradrenalin a központi idegrendszerre gyakorolt hatása miatt fokozott ébrenléti és figyelő, védekező magatartás alakul ki. Bármilyen megterhelés éri a szervezetet, azonnal kiváltja a katekolamidok fokozott elválasztását, a válaszreakciók a szervezetet készenléti állapotba hozza. Tartós ideig ható vagy ismétlődő stresszorokkal szemben a szervezet a Selye-féle általános adaptációs szindrómával reagál (AAS).
A mellékvese velőállományában képződnek a szervezet készenléti, izgalmi állapotának kialakításáért felelős hormonok: az adrenalin és a noradrenalin. Az adrenalin hatásai: Fokozza a szívműködést Emeli a vérnyomást Emeli a vércukorszintet Csökkenti a bélműködést Tágítja a pupillákat Fokozza a verejtékmirigyek működését Tágítja a hörgőket Fokozza a harántcsíkolt izmok erőkifejtését.
Mellékvese
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenye hormont nem termel, csak tárol. Ezek a hormonok a hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben képződnek. A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást serkentő hormon (vazopresszin vagy ADH.) A vizelet koncentrálásán túl fokozza a vesékben a víz visszaszívását (vesenephron tubulusaira fejti ki hatását), így csökkenti a vizelet mennyiségét. Hiányában diabetes insipidus alakul ki (nagymennyiségű, napi 20-40 liter vizelet ürítése). Az agyban, mint neurotranszmitter, szerepet játszik a tanulás-emlékezés folyamatában. Az ADH szekréció csökkenése fokozott vizeletürítésben nyilvánul meg, melyet a szervezet fokozottabb vízivással igyekszik kompenzálni.
Oxitocin az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének másik hormonja. Termelődése reflexes szabályozás alatt áll. Fokozza a méh izomzatának összehúzódását az ivari ciklus tüszőfázisában valamint a szülés kitolási szakaszában. A hormon felszabadulása idegi impulzus hatására történik meg. Természetes ingere a szexualitás és a szülés beindulása. Az oxitocin felhasználható gyógyászati célból, szülés során a gyenge méhkontrakciók erősítésére. Az oxitocin a tejmirigyre is hat. Szoptatás idején a mellbimbó mechanoreceptorait érő inger kiváltja az oxitocin ürítését. A hormon a tejmirigy alveolusait körülvevő kosársejtekre hat, azok összehúzódnak, ezáltal a tejet az alveolusjáratokba ürítik.
Melanocita stimuláló hormon (MSH, intermedin) A hypofízisben termelődő fehérjehormon. MSH hatására a bőrben a pigmentsejtek által termelt melaninszemcsék szétszóródnak a sejtben, így a bőr elsötétedik. Segíti a magzati növekedés, fejlődés folyamatát. Fokozza a faggyúmirigyek működését és a feromontermelést. Lipotrop faktor (lipotropin, LPH) Emeli a vér zsírsavtartalmát, hatása alárendelt az ACTH, glukagon és az adrenalin zsíranyagforgalomra kifejtett hatásának.
Tobozmirigy A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon. A napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős. Mikor gyenge a fényhatás, az agy melatonin termelésére stimulálja a tobozmirigyet; ez felkészíti testünket az alvásra, ezért a tobozmirigy a sötétben a legaktívabb. Fontos szerepet játszik a test napi ritmusának szabályozásában alvás, ébredés, mély vagy felületes alvás, pihenés -. Kritikus szerepet játszik az ébrenlét és az alvás ciklusainak szabályozásában. Emellett antioxidánsként is működik. Sem a túlzott, sem a csökkent termelődésnek nincsenek ismert tünetei, de álmatlanságban szenvedőknél, illetve idősebb embereknél általában kevesebb a szérum melatonin szintje. Szabályozó hatással van a női szaporodásra és az öregedésre is.
Csecsemőmirigy A csecsemőmirigy az immunrendszer fontos szerve. Gyermekkorban éri el a testsúlyhoz viszonyított maximális nagyságát. Később a legtöbb embernél először zsírszövetté, majd kötőszövetté alakul, de a működése nem áll le teljesen. A csecsemőmirigy az egyetlen az immunszervek közül, aminek közvetlen agyi kapcsolata van. Több hormont is termel, a legismertebb a timozin névre hallgat. A mirigy legfőbb funkciója a limfociták kiképzése, melynek során megtanulnak különbséget tenni a testazonos és a testidegen anyagok között (autoimmun betegések). A mirigy betegségei közül a leggyakoribb a tímusz hipoplázia (a csecsemőmirigy fejlődési rendellenessége), ami a T- limfociták számának csökkenésével jár, így sérül az immunválasz. A csecsemőmirigynek árt az alkohol, a cigi, a kávé, és a stressz. Helyes működését elősegíti az A-, a B6- és a C-vitamin, valamint a vas és a cink. Ha a csecsemőmirigy jól működik, akkor nem alakulnak ki az emberben különböző félelmek, fóbiák, szorongások, illetve nem alakul ki túlzott szkepticizmus. A csecsemőmirigynek köszönhető továbbá a segítőkészség, az érdeklődés más emberek iránt, és a reményteljes vidámság. Nagyon sok csecsemő és kisgyerek ösztönösen ütögeti a mellkasát, ugyanis a csecsemőmirigyet lehet és érdemes külsőleg is aktivizálni. A szegycsont területének dörzsölése, masszírozása, simogatása hangkiadással (pl. énekléssel, zümmögéssel) kísérve aktivizálja a csecsemőmirigyet.
Hasnyálmirigy A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyes állománya emésztőenzimeket termel, amelyek segítségével a vékonybélben megemésztődnek a cukrok, fehérjék és zsírok. Szintén jelentős a külső mirigyállomány bikarbonát termelése, ami részben enyhén lúgos ph-t biztosít a vékonybélben, ezzel elősegíti az emésztőenzimek működését, közömbösíti a gyomorsósavat, és ezáltal védi a vékonybél hámját. A hasnyálmirigy kötőszövetében a belső elválasztású mirigyállomány (Langerhans-szigetek) számos hormont termelnek, amelyeknek a szervezet szénhidrát-háztartásának szabályozásában van kiemelkedő szerepük. A mirigy állományát alfa, béta, delta és F-típusú sejtek építik fel. Az alfa sejtek termelik a glukagont, a béta sejtek az inzulint, a delta sejtek a szomatosztatint, az F-sejtek pedig a pancreaticus polipeptideket.
Hasnyálmirigy Inzulin Hatása a szervezet szinte minden szövetében jelentkezik. Fokozza a sejtmembrán glükóz permeabilitását, főként az izomzatban és a zsírszövetben. Fokozza a glükóz felhasználással, csökkenti a glükóz termeléssel járó folyamatokat, így csökkenti a vércukorszintet. A májban fokozza a glükózból történő zsírsavszintézist. Hatására nő a sejtek aminosav felvétele. Serkenti a fehérjeszintézist, gátolja a fehérjebontást. Glukagon A májban az inzulinantagonistájaként hat. Fő hatása a vércukorszint emelése. A zsírsavanyagcserében is mobilizáló hatású. Serkenti az epeelválasztást, gátolja gyomorban a gasztrin termelődést. Csökkenti a Ca-szintet. Szabályozza a májban tárolt szénhidrátok kiválasztását, hogy energiájukat a test a keringésben felszabadítsa. Szomatosztatin A gyomor-bélcsatornában és általános gátló hormonként hat. Gátolja a gasztrin, szekretin, hasnyál- és a gyomornedv elválasztást. Késlelteti a tápanyagoknak a felszívódását, a vérbe jutásuk sebességét.
Cukorbetegség Az inzulin abszolút vagy relatív következménye a cukorbetegség. Kezeletlen esetben beállhat a diabéteszes kóma. A kialakult magas vércukorszint ellenére a sejtek inzulin hiányában nem tudnak glükózt felvenni, sejtszintű glükóz- és energiahiány lép föl, melyet a szervezet zsírmobilizációval igyekszik kompenzálni. A glükóz megjelenik a vizeletben, ez fokozott vizeletürítést eredményez. Következménye dehidratáció, elektrolitveszteség.
Szöveti hormonok Gyomor és bélcső hormonjai A gyomor és bélcső nyálkahártyájában endokrin funkciót végző sejtek csoportjai találhatók. A hormontermelő sejtek idegrendszeri eredetűek, ezért az itt termelődő anyagok nagy részét, mint ingerületátvivő anyagot megtaláljuk a központi idegrendszerben is. Hormonjaik: Gasztrin (gyomornedv szekréció, gyomorbélmotilitás), Szekretin (gyomor HCl szekréció, gyomorbélmotilitás), Enteroglukagon (szekretinhez hasonló hatású), Motilin (gyomor- bélmotilitás), Szomasztosztatin (általános gátlás), Kimodenin (bélben kimotripszin-tripszin szekréció).
Szöveti hormonok Eikozanoidok olyan hormonok, melyek nagyon erősen hatnak a sejtekre és a testi folyamatainkra, tehát Prosztaglandinok gyakorlatilag minden szervre, minden szövetre és testi funkcióra. Gyakran egymással ellentétes feladatot kapnak a szervezetünkben, két csoportra oszthatók, a jó és rossz eikozanoidokra. Jó eikozanoidok: Higítják a vért, tágítják a véredényeket. Tágítják a hörgőket. Csökkentik a fájdalomérzetet. Stimulálják az immunválaszt; Javítják a szellemi teljesítőképességet. Gyulladásgátló hatásúak Rossz eikozanoidok: Trombózishoz vezetnek. Szűkítik a véredényeket. Szűkítik a hörgőket. Növelik a fájdalomérzetet. Rontják a szellemi teljesítőképességet. Gyulladásfokozó hatásúak. Az eikozanoidokat többszörösen telítetlen zsírsavakból, pl. esszenciális omega-3 zsírsavakból állítja elő a szervezet. Gyulladásgátló hatást érhetünk el a halak, illetve a hidegen sajtolt növényi olajok pl. lenolaj használatával. Az eikozanoidok feladata a hormonrendszer felügyelete, serkentő és gátló hatásuk is van. Észlelik az inzulinfelesleget és úgy reagálnak rá, hogy az elsősorban negatív tulajdonságokkal bíró ún. rossz eikozanoidok termelését fokozzák. Az eikozanoidokat többszörösen telítetlen zsírsavakból, pl. esszenciális omega-3 zsírsavakból állítja elő a szervezet. A felvett telítetlen zsírsav hatással van a nevezett eikozanoidok alkotóelemeire. A halolaj vagy olívaolaj elősegítik az ún. jó eikozanoidok termelődését. Az omega-6 zsírsavból, az arachidonsavból (AA) származó eikozanoidokhoz ellenben rossz tulajdonságokat társítanak. Ezek elősegítik a véralvadást, és ezzel növelik a trombózisok esélyét, valamint gyulladásfokozó hatással vannak a sejtekre. Értágítóak, méh elernyedést, bél összehúzódást okoznak. Szerepük van a fájdalomérzet fokozásában, illetve a szintetikus prosztaglandinnak van sárgatest oldó hatása is.
Szöveti hormonok Opioid peptidek Kémiai vegyületek (peptidek) családja, amelyek az agyban, a gerincvelőben, a hipofízisben, a gyomor-bél rendszerben és a mellékvese velőállományában találhatók; enkefalinok, endorfinok, dinorfinok. Az agyban és a gerincvelőben a fájdalom érzékelésében neurotranszmitter vagy neuromodulátor szerepük feltételezett. Központi idegrendszeri hatásaik közé tartozik az erős fájdalomcsillapítás, euforizálás és a légzésdepresszió. Feltehetően szerepet játszanak a bélmozgások, valamint a hipofízishormonok felszabadulásának szabályozásában. Az idegrendszerben a morfinhoz hasonló fájdalomcsillapító hatásúak. Ilyenek az enkefalinok és az endorfinok.
Szerotonin Általánosan elterjedt kémiai anyag, főként a vérben, az agyban és a belek bizonyos sejtjeiben található. A szervezetben a triptofán nevű aminosavból történik szintézise két enzim, a triptofán hidroxiláz (TPH) és az aminosav dekarboxiláz (DDC) hatására. Fontos szerepe van a véralvadásban és valószínűleg neurotranszmitter a központi idegrendszerben. Hatással van az alvásra, az érzelmi beállítottságra (hangulatra), a prolaktin elválasztásra és a napi ritmusra. Számos kutatás született már e témában, amelyek széles körű összefüggéseket vizsgáltak. Így például kiderült, hogy a menopauza alatt az ösztrogénszint csökkenésével a szerotoninszint is csökken, ami hozzájárulhat a hangulatváltozásokhoz. A hiányállapot ugyanígy beindítja a kívánósságot is, vagyis a szervezet bizonyos ételek utáni vággyal próbálja növelni az örömhormon szintjét. Ugyanez érvényes a premenstruációs szindrómánál is, amelynek tüneteit valószínűleg a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása okozza. Vagyis a menstruáció előtti napokra jellemző idegesség, lehangoltság, bizonyos ételek utáni sóvárgás és csökkent libidó is ezzel függhet össze. Egy argentin kutatásból az is kiderül, hogy a két műszakban és csak éjszaka dolgozóknak is alacsonyabb a szerotoninszintje, mint azoknak, akik hagyományosan, nappal dolgoznak. Ez pedig jelentősen növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának esélyét. A szerotonin csökkenésének jele lehet a túlzott evés is, hiszen a szénhidrátbevitel csak rövid ideig emeli a szerotonin szintjét. Vagyis akár az örömhormon hiánya miatt kialakult szomorúság, téli lehangoltság is okozhatnak plusz kilókat, amennyiben édességgel, süteménnyel szeretnénk becsapni az agyunkat.
Hormonvizsgálatok A szervezet működése bonyolult hormonális szabályozás alatt áll. Ha ez az egyensúly felborul, az kóros állapotokhoz vezethet. Vérzési rendellenesség, meddőség szőrösödés, pattanások, hajhullás, tejcsorgás, hőhullámok mind hormonális okra utalhatnak. A hormonok megbízható kimutatása az akadémikus orvoslás szerint csak vérből, ill. vizeletből (24 órás gyűjtés után) lehetséges, melyhez bonyolult, drága módszerek szükségesek. Sok helyen a háziorvos illetve a lakóhely szerinti laboratórium sem tudja anyagi okok miatt a vizsgálatokat elvégezni, ezért ilyenkor a vizsgálatokért fizetni kell. A nőgyógyászati vagy endokrinológiai vizsgálat során a panaszok és a klinikai kép alapján lehet eldönteni, mikor melyik hormon ellenőrzésre van szükség. A női nemi hormonok mellett a férfi hormonok, a pajzsmirigy hormonok, az agyalapi mirigy hormonjainak, a tejelválasztásért felelős hormon, a mellékvese hormonok vizsgálata válhat szükségessé. Mivel a hormonok minden ciklusban változnak, ezért akár több vérvételre is szükség lehet. A hormonvizsgálatokhoz, ha külön nem mondják, nem kell éhgyomorra maradni, viszont a vérvételt a ciklus meghatározott napján vagy napjain kell elvégeztetni esetleg órájában kell elvégeztetni. Milyen hormonokat vizsgálnak? pajzsmirigy hormonok (T3, T4, TSH, thyreoglobulin) mellékpajzsmirigy és Ca-háztartás hormonok (parathormon, kalcitonin) D vitamin ACTH androszténdion anti-müllerian hormon DHEA-szulfát FSH HCG növekedési hormon inzulin kortizol luteinizáló hormon (LH) progeszteron, 17OH-progeszteron prolaktin ösztradiol tesztoszteron vizelet VMA
Magánlaborok A társadalombiztosítás által finanszírozott laborvizsgálatokon kívül lehetőségünk van magánúton ellenőrzést végeztetni. Széles körű vizsgálati lehetőségek közül választhatunk, beutaló nélkül. Mindenképp javasolt endokrinológussal, természetgyógyászorvossal, Nóránál végzett! hormontanácsadóval konzultálni a vizsgálat előtt. Jó tudni! Hormonvizsgálat nyálból Egy évszázada mérnek hormonokat különböző testnedvekben annak érdekében, hogy megbízható információkhoz jussanak különböző betegségek diagnosztizálása során, vagy a páciensek egyéb állapotbeli változásairól szerezzenek tudomást. Nyálból vett minta alapján vizsgálják többek közt az alábbi hormonok szintjét: Kortizol, az ún. stresszhormon Tesztoszteron, a férfias nemi hormon Ösztradiol (E2), a legerősebb ösztrogén fajta (a női nemi hormon) Ösztriol (E3), a legfontosabb nyálkahártya-hormon Progeszteron, a sárgatest-hormon DHEA, az androgének legfőbb képviselője Ezeknek a hormonoknak a koncentrációja az emberi szervezetben igen alacsony. Ezért a mérési eljárások minősége igen nagy követelményeknek kell megfeleljen. Egyébként haszontalan mérési eredményekkel számolhatunk, amelyek többet ártanak, mint segítenek. www.laborexpress.hu Centrum Lab www.centrumlab.hu Laboratórium Kft. www.laboratoriumkft.hu/vizsgalatok Prolabor www.plabor.hu LaborExpress Kft. www.laborexpress.hu Pharmafutár www.pharmafutar.hu Magyarországon kereskedelmi forgalomban nem kapható külföldi gyógyszerek beszerzése Ausztriából és Németországból, az Egyesült Államokból, az EU tagállamaiból és Svájcból. Tevékenységük lényege az, hogy a beteg kezelőorvosa által felírt - külföldi gyógyszert rendelő - receptet a beteg helyett ausztriai-, illetve németországi gyógyszertárban kiváltják. Szolgáltatásuk kizárólag magánszemélyek részére áll rendelkezésre. A gyógyszerek áráról előzetes tájékoztatással szolgálnak. Információs adatbázisaikat folyamatosan fejlesztik, rendelkeznek számos ország gyógyszerkönyvével, valamint rendszeres kapcsolatuk van a németországi nemzetközi információs, beszerző hálózattal. Hormonvizsgálat vércseppanalízissel www.biogroup.hu Hormonvizsgálat somatoinfrával Dr. Pusztai Zoltán nőgyógyász, természetgyógyász