A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN DINKA MÁRIA ÁGOSTON-SZABÓ EDIT KISS ANITA SCHÖLL KÁROLY MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Bevezetés A Fertő magyar-osztrák területen határon elhelyezkedő 309 km 2 kiterjedésű, szabályozott kifolyású, sekély (átl.: 110 cm), nátrium-magnézium, hidrogénkarbonát-szulfát típusú szikes tó, Eurázsia legnyugatabbra fekvő sztyeptava. Területének 54%-át, a magyar tórész (75 km 2 ) 85%-át borítja nádas. A nádasba zárt belső tavak és a nyíltvíz között mesterségesen kialakított csatornahálózat jelentősen befolyásolja a belső tavak, és a nádas vízviszonyait. A tó víztömeg és vízszint ingadozása jelentős. Elsősorban az É ill. ÉNy-i szelek felkeverő hatása a létfeltételeket jelentősen átalakítja. A Fertő szélsőséges sekélysége következtében (wetland típusú) vizes területnek is minősül, amely a különlegesen gazdag faji és élőhelyi diverzitással rendelkező, legveszélyeztetettebb ökoszisztémák közé tartozik. 1977-ben az osztrák, 1979-ben pedig a magyar tórészt nyilvánította az UNESCO főigazgatója bioszféra rezervátummá; 1989 óta a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyei között szerepel. A Fertő-Hanság Nemzeti Park a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal (Nationalpark Neusiedlersee-Seewinkel) együtt, 1991 óta a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület, amelynek magva a Fertő. 2001-ben a tó és környéke a Világörökség státuszt is elnyerte. Az MTA Magyar Dunakutató Állomása 25 éve rendszeres hidrobiológiai feltáró kutatóprogramokat hajt végre a Fertőn, valamint a Fertő-Hanság más felszíni vizein (Dinka 2007). A víz- és üledékkémiai, vízfizikai és biológiai vizsgálatsorozatok értékelése alapján leírhattuk a tó néhány alapvető jellegzetességét, amelyek korábban kevéssé vagy nem voltak ismeretesek. Ilyenek például: 1/ a tó nyílt vize és a nádasba zárt belső tavak alapvető víz- és üledékkémiai, vízfizikai és biológiai különbözőségei, ezek függése a vízjárástól, 2/ a vízi élőlénytársulások tér- és időbeli változatos és változékony létfeltételeit alapvetően a vízjárás aktuális éves alakulása szabja meg: csapadékszegény vagy csapadékbő évek ill. évszakok, 3/ a szél felkeverő hatása alatt álló és a nyugvó helyzetű üledék közötti különbségek, 4/ a nádasok termőhelyi adottságai, anyagforgalma, produktivitása valamint hasznosításával kapcsolatos kérdéskörök. A tó víztükrének jellegzetes tagolódása következtében eltérő tulajdonságú vízterek alakultak ki. A szervezett és rendszeres víz- és üledékkémiai, fito-, zooplankton és élőbevonat valamint nádas (Takáts és mtsai. 1997, Andrikovics 1980/81, Dinka 1994, Padisák 1983, Buczkó 1989, Lakatos 1989, Dinka és mtsai. 2004) kutatások nagyfokú élőhelyi és faji diverzitást állapítottak meg. 2002/2003-ban vizsgálatsorozataink alapján törekedtünk jellemezni a térbelileg többé-kevésbé mozaikosan elkülönülő vízterek eltéréseit. Ebben az időszakban azonban, a tartósan alacsony vízállás miatt, nem volt lehetőség a magyar tórész vizsgálati helyein a nyári állapot felmérésére. Ezért 2006-ban, a vázolt nagymennyiségű háttérismeret figyelembevételével, a magyar tórész eltérő élőhelytípusaiban (nyíltvíz, belső tavak, nádas, csatorna), 14 vizsgálati helyen, vízkémiai és zooplankton vizsgálatot végeztünk, egy nyári állapotra jellemző időpontban. Jelen tanulmány ennek eredményeiről számol be.
Anyag és módszer Mintavételi helyek A mintavételi helyeket a korábbi években végzett sorozatos (évszakos ill. éves) vizsgálataink helyei közül választottuk ki, oly módon, hogy 3 hely nyílt vizű területen (9., 11., 20.), 5 hely belső tóban (41., 42., 44., 47., 48.), 3-3 hely pedig nádasban (2., 3., 4.) és csatornában (B1., B8., B9.) összesen tehát legyen 14 mintavételi hely (1. ábra). A nádas mintavételi helyek közül a 3. mintavételi hely pusztuló, a 2. és a 4. mintavételi helyek egészséges nádasban van. A vizsgálatra 2006. július 26-án került sor. A vízkémiai és zooplankton eredményeinket korábbi kutatási eredményeinkkel hasonlítottuk össze. 1. ábra. Mintavételi helyek a Fertőn Vizsgálati módszerek A víz hőmérsékletét, ph-ját elektromos vezetőképességét, redoxpotenciálját, oxigén koncentrációját és telítettségét, valamint a fényviszonyokat a víz felszínén és a mélységtől függően általában 30 cm-enként a helyszínen Hydrolog 2100 (Grabner, Wien) terepműszerrel határoztuk meg. Laboratóriumi vizsgálatokhoz 1,5 literes palackba merített vizet vettünk. A kation-, anion koncentrációk és a szénformák meghatározásához a helyszínen 0,45 μm-es Chromafil szűrőn szűrt vízmintákat gyűjtöttünk. A szűrt vízminták kation (Ca 2+, K +, Na +, Mg 2+, NH + 4 ) és anion (NO - 2, NO - 3, PO 3-4, Cl -, SO 2-4 ) koncentrációját Dionex ionkromatográffal határoztuk meg (a vízben nem volt kimutatható koncentrációban jelen a NO - 2, és az NH + 4 ). Az oldott összes, szervetlen és szerves C (DTC, DIC, DOC), valamint oldott összes N (DTN) koncentrációját TC analizátorral határoztuk meg. A szűretlen vízből az összes, szervetlen és szerves C (TC, TIC, TOC), valamint oldott összes N (TN) koncentrációját TC analizátorral határoztuk meg. [A szűretlen és szűrt vízben mért szénformák és a nitrogén különbségekét a partikulált (lebegő részhez kötött) összes C (PTC), szervetlen C (PIC) és szerves C (POC) valamint az összes N (PTN) koncentrációit kapjuk meg]. A - 2- víz lebegőanyag, összes só, klorofill-a, KOI, HCO 3 és CO 3 koncentrációját hagyományos vízkémiai módszerekkel határoztuk meg (Felföldy 1980, Golterman és mtsai. 1978). 2
A Rotatoriák (kerekesférgek) közül a planktonikus együtteseket vizsgáltuk, valamennyi mintavételi helyen 2x10 liter vizet szűrünk át 40 µm lyukbőségű planktonhálón. A minták egyikét azonnal rögzítettük 4%-os formalinban, a másikból pedig az állatokat még élő állapotban határoztuk meg, lehetőség szerint alfaj szintig. A rögzített mintákban lévő állatokat megszámlálva kvantitatív adatokat kaptunk. A Crustaceák (Cladocera, Ostracoda, Copepoda (ágascsápú-, kagylós-, evezőlábú rákok)) vizsgálatához az 50 L-es zooplankton mintákat 70 m-es lyukbőségű planktonhálón szűrtük át. A mintákat a helyszínen 4%-os formalin-oldattal konzerváltuk. A minták válogatását, valamint az egyes Crustacea fajok egyedeinek számolását és preparálását Nikon SMZ sztereo mikroszkóp és Olympus fénymikroszkóp használatával végeztük. Az együttesek abundanciáját a könnyebb összevethetőség miatt individum l -1 -ben adtuk meg. Az egyedszám értékébe beleszámoltuk a fajszintre nem meghatározható, de ugyanakkor jelentős egyedszámban előforduló különböző Copepoda fejlődési alakokat is. Adatelemzés, statisztikai módszerek A különböző mintavételi helyeken mért vízkémiai paraméterek közötti eltéréseket (kation és anion összetétel: Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+, Cl -, SO 4 2-, CO 3 2-, HCO 3 - ) Maucha-féle csillagdiagramokkal szemléltettük. A klaszter és főkomponens analízist (PCA) a Statistica 6, segítségével végeztük. A diverzitási viszonyok jellemzésére a Shannon-Wiener diverzitási indexet (H=-Σpi*lnpi) használtuk, amit a PAST programcsomaggal számítottuk ki (Hammer et al. 2001). Eredmények Nyíltvíz A nyíltvízben (9., 11. és 20. mintavételi helyek) a vízfelszín hőmérséklete 28,4 és 29,3 C között változott (1. táblázat). Az üledékfelszín közelében, a 100-120 cm mélységű mérési helyeken, 0,7-2,0 C-kal volt alacsonyabb. A víz oxigéntelítettsége a felszínen 95% volt, a mélység függvényében értéke kismértékben (8%-kal) csökkent. A víz elektromos vezetőképessége a felszínen lényegesen nem különbözik, értéke 2386-2327 µs/cm volt. A nyíltvízi (20.) mintavételi helyen az értéke az üledékfelszín felett a vízfelszínhez képest kismértékben nőtt (1. táblázat). A ph értéke a 11. és 20. helyen a 110 cm-es vízoszlopban a felszínen mértekkel (8,8 illetve 9,2) azonos volt az üledékfelszín felett is. A redoxpotenciál a vízoszlopban közel azonos (167 ill. 175 mv) volt (1. táblázat). A víz elektromos vezetőképessége, sókoncentrációja, a B8. és B9. mintavételi helyeket kivéve, itt volt a legkisebb, de a lebegőanyag tartalom e mintavételi helyeken volt a legnagyobb (2. táblázat). Ezen paraméterek mintavételi helyenkénti változásai között lényeges különbségek nem voltak, az egyes paraméterek koncentrációi szűk intervallumon belül változtak. A tápanyagok közül a NO 3 - -koncentrációja nyíltvízben 0,1 mg/l volt. A PO 4 3- és a klorofill-a koncentráció értékei a nyílt vizű mintavételi helyeken voltak a legalacsonyabbak (3-8 μg/l), a többi mintavételi helyhez képest (2. táblázat). A vizsgált C formák közül kiemelendő, hogy az oldott szerves C koncentrációjában (0,45 μ-on szűrt vízből meghatározott) az egyes mintavételi helyek között lényeges különbség nem volt (21-31 mg/l), addig az összes szerves C (szűretlen víz) koncentrációi a nyíltvízben voltak a legalacsonyabbak (61-67 mg/l). Az összes oldott N (DTN) koncentrációi a víztérben azonosnak tekinthetők (2. táblázat). A NO 3 -N az összes oldott N 1,6-3,4%-át adta. Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 90-93%-át tette ki. A fennmaradó 7-10% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. 3
1. táblázat. In situ mérések eredményei a Fertőn (2006.07.26.) hely idő légnyom. hőm. ph O2 O2 vezkép redox fény fel. fény víz mély nyílt víz hpa C mg/l % us/cm mv W/m2 W/m2 m 9 11:59 1009 28,6 9,2 6,3 82 2424 176 268 255 0,3 9 11:59 1009 28,4 9,2 6,6 85 2416 177 278 90 0,6 9 11:59 1009 28,2 9,1 6,6 85 2431 171 274 50 0,9 11 14:54 1006 29,3 9,2 7,2 95 2327 173 272 443 0,3 11 14:54 1006 28,8 9,2 7,2 95 2310 174 271 55 0,6 11 14:54 1006 28,0 9,2 7,1 91 2323 175 270 17 0,9 11 14:54 1006 27,3 9,3 6,9 87 2306 175 269 4 1,2 20 11:36 1012 28,4 8,8 7,3 94 2386 164 449 410 0,3 20 11:36 1012 28,3 8,8 7,3 94 2363 165 449 74 0,6 20 11:36 1012 27,9 8,8 7,2 92 2385 167 444 13 0,8 20 11:37 1012 27,7 8,8 6,8 86 2400 167 434 3 1,0 belső tavak 41 13:48 1006 27,9 9,1 6,2 79 2470 189 319 190 0,4 41 13:48 1006 27,8 9,2 6,3 81 2447 190 318 70 0,6 41 13:48 1006 27,2 9,2 6,3 80 2470 190 314 12 0,9 41 13:48 1006 26,8 9,2 6,0 75 2447 188 313 4 1,1 42 14:09 1007 28,7 8,4 1,9 25 2600 181 332 211 0,3 42 14:09 1007 25,3 8,5 0,7 9 2584-53 336 22 0,6 42 14:09 1008 25,4 8,5 0,6 7 2576-58 328 6 0,7 44 12:25 1010 28,5 8,3 2,6 33 2723 204 354 321 0,3 44 12:25 1010 28,0 8,3 2,3 29 2718 203 353 26 0,6 44 12:25 1010 27,2 8,3 1,7 22 2738 68 350 23 0,7 47 12:45 1009 27,8 8,3 1,9 24 2045 200 313 308 0,3 47 12:45 1009 27,8 8,3 1,6 21 2029 130 313 24 0,6 47 12:46 1009 26,8 8,3 1,3 16 2013 17 317 8 0,8 48 14:21 1007 30,2 8,4 3,3 44 2507 181 358 145 0,3 48 14:22 1007 28,9 8,5 2,9 38 2477 182 323 35 0,6 48 14:23 1007 26,8 8,5 1,6 20 2478 73 322 6 0,9 48 14:23 1007 26,6 8,5 1,2 15 2478 29 325 0 1,0 nádas víz 2 15:06 1006 25,4 8,3 2,0 25 3104-93 25,1 6 0,3 2 15:06 1006 25,2 8,3 1,6 20 3127-100 24,9 2 0,4 3 16:02 1004 29,4 8,8 2,7 36 3365 198 27,9 41 0,0 4 14:34 1007 25,0 8,3 1,6 20 2766-83 237 139 0,4 4 14:34 1007 24,6 8,3 1,2 14 2794-97 233 6 0,6 4 14:34 1007 24,3 8,3 1,0 12 2794-102 236 4 0,7 csatorna B1 11:42 1012 26,4 8,3 2,2 28 2542 82 397 301 0,3 B1 11:42 1012 26,2 8,1 1,7 21 2551 20 390 42 0,6 B1 11:42 1012 25,6 8,1 1,6 20 2584-4 381 14 0,7 B8 13:05 1009 24,3 8,0 2,2 27 1957 12 317 314 0,3 B8 13:06 1009 23,9 8,0 1,2 14 1960-30 316 13 0,5 B8 13:06 1009 23,2 8,1 0,7 8 2053-75 316 6 0,9 B8 13:06 1009 22,8 8,0 0,6 7 2095-95 302 2 1,0 B9 13:17 1008 21,5 7,7 1,2 14 1171-34 307 478 0,3 B9 13:17 1008 21,6 7,4 1,0 11 1238-37 308 256 0,6 B9 13:18 1008 21,3 7,4 0,9 10 1290-42 309 130 0,7 4
2. táblázat. A Fertő vizének kémiai összetétele (2006.07.26.) mintavételi Só HCO - 2-3 CO 3 Leb. a. - KOI sz KOI nsz Klo-a NO 3 3- PO 4 DIC DOC DTC DTN TIC TOC TC TN hely g/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l μg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l nyílt víz 9 1,40 557 163 11,0 5,15 12,25 3 0,00 21,04 145 59 204 3,8 142 61 203 4,2 11 1,35 551 186 19,5 10,36 15,71 6 0,14 21,47 146 62 210 4,1 144 64 206 4,4 20 1,37 568 155 22,0 8,75 13,74 8 0,13 27,16 154 63 217 2,2 142 67 209 3,8 belső tavak 41 1,43 792 165 6,5 39,65 48,18 10 0,09 21,91 185 103 298 5,3 172 112 275 5,6 42 1,52 930 186 3,0 75,76 77,67 29 0,00 33,94 214 147 375 6,1 200 161 347 6,3 44 1,58 871 217 1,0 45,59 49,51 6 0,00 24,32 209 108 327 5,2 193 118 301 5,7 47 1,18 1145 106 9,5 67,17 78,93 26 0,00 28,91 199 142 345 6,1 190 146 331 6,1 48 1,45 883 165 0,5 64,09 62,69 18 0,00 28,91 201 128 336 5,6 194 135 323 5,7 nádas víz 2 1,79 1097 222 7,2 82,00 93,05 29 0,09 65,45 216 162 379 6,2 227 166 393 7,3 3 1,98 1161 323 2,5 79,06 86,62 3 0,48 28,69 233 176 413 7,1 233 180 410 7,6 4 1,56 940 212 10,0 72,31 80,50 37 0,24 47,94 194 133 327 5,7 203 142 345 6,2 csatorna víz b1 1,45 797 129 1,5 36,95 30,06 10 0,09 19,07 184 90 282 4,8 170 98 260 4,9 b8 1,11 823 90 4,0 63,14 58,85 9 0,00 38,98 175 113 288 5,0 184 122 306 6,1 b9 0,58 417 34 1,0 9,88 3,39 6 0,00 34,16 127 41 168 4,0 153 65 218 4,9 3. táblázat. A Fertő eltérő jellegű víztereiből kimutatott Rotatoria és Crustacea taxonok (2006.07.26.) Fajok Nyílt víz Belső tavak Nádas Csatorna ROTATORIA Anuraeopsis fissa (Gosse, 1851) + + Asplanchna intermedia Hudson, 1886 + Brachionus angularis f. bidens Plate, 1886 + + + + B. diversicornis (Daday, 1883) + Euchlanis dilatata Ehrenberg, 1832 + + Filinia longiseta Ehrenberg, 1834 + Hexarthra mira (Hudson, 1871) + + + Keratella cochlearis var. cochlearis (Gosse, 1851) + + K. quadrata var.quadrata (O. F. Müller) + + K. valga f. valga (Ehrenberg, 1834) + Lecane luna (O. F. Müller, 1776) + Lepadella patella (O. F. Müller, 1786) + Mytilina mucronata (O. F. Müller, 1773) + Polyarthra dolichoptera Idelson, 1925 + + + P. vulgaris Carlin, 1943 + Denzitás (átlag) (egyed/10 liter) 25 2250 108 437 Taxonszám (átlag) 1,0 3,6 2,3 2,5 Shannon-Wiener diverzitás (átlag) 0,0 0,5 0,7 0,6 CRUSTACEA Cladocera Alona rectangula Sars Bosmina longirostris (O. F. Müller) x x Ceriodaphnia quadrangula (O. F. M.) Ceriodaphnia laticaudata x x x Ceriodaphnia reticulata (Jurine) x x x x 5 x x
Fajok Nyílt víz Belső tavak Nádas Csatorna Chydorus sphaericus (O. F. Müller) x x x Daphnia curvirostris Eylman x x Daphnia magna Straus x Diaphanosoma mongolianum Uéno x x x x Megafenestra aurita (Fischer) x Pleuroxus aduncus (Jurine) x x Scapholeberis rammneri Dumont et Pen. x x Simocephalus vetulus (O. F. Müller) x x Ostracoda x x Cypria ophtalmica (Jurine) x Cyclocypris laevis (O. F. Müller) x Notodromas monacha (O. F. Müller) x x Copepoda Acanthocyclops vernalis (Fischer) x x x Arctodiaptomus spinosus (Daday) x x x x Eucyclops serrulatus (Fischer) x x Megacyclops viridis (Jurine) x x Mesocyclops leuckarti (Claus) x x Microcyclops varicans (Sars) x Thermocyclops crassus (Fischer) x x Denzitás (átlag) (egyed/10 liter) 140,3 809,2 63,9 553,5 Taxonszám (átlag) 5,0 5,4 8,7 7,3 Shannon-Wiener diverzitás (átlag) 0,81 1,25 1,34 0,74 A nyíltvízben (11., 20. mintavételi helyen) jelen lévő kerekesférgek taxon- és egyedszáma (3. táblázat) meglepően kicsi volt (taxonszám: 1-3 egyedszám: 25-100 egyed/10 liter). A Crustacea taxonok közül a nyíltvízi Diaphanosoma mongolianum és Arctodiaptomus spinosus együttesek fordultak elő (3. táblázat). Belső tavak A belső tavak (41., 42., 44., 47. és 48. mintavételi helyek) a nyíltvízi résznél sekélyebbek, a vízmélység 70-110 cm körüli, a víz hőmérséklete 27,8 és 30,1 C között változott, az üledékfelszín felett 1,0 és 3,6 C-kal volt alacsonyabb a víz hőmérséklete, mint a vízfelszínen (1. táblázat). A felszínen a víz oxigéntelítettsége, a Herlakni (41) mintavételi hely kivételével, 24-40% körül volt. Értéke az üledékfelszín felé haladva (a 41. hely kivételével) a többi belső tóban is csökkent (1. táblázat). A felszíni víz ph-ja 8,3-9,1 között változott. A belső tavak a felszíni víz elektromos vezetőképessége alapján lényegesen eltértek egymástól (2045 és 2723 µs/cm között változott), a mélység függvényében azonban az elektromos vezetőképesség értéke nem változott. A belső tavakban a vízfelszín közelében a redoxpotenciál közel azonos (180-200 mv) volt. A mélység függvényében viszont minden belső tóban (kivéve Herlaknit /41/) csökkent. A Kisherlakniban (42) az üledékfelszín közelében -58 mv-ot mértünk, ami aneorobiára utal (1. táblázat). A víz sókoncentrációja (1,18 és 1,58 g/l) a belső tavakban, nagyobb, mint a nyíltvíz (1,35-1,40 g/l) és a csatorna (0,58-1,11 g/l) vizében és kisebb, mint a nádasok vízében mértek (1,56-1,98 g/l) (2. táblázat). A kation és anion összetétel változásában a belső tó térbeli elhelyezkedése, a nyíltvíztől való távolsága, vagyis izoláltsága is szerepet játszott (pl. a 47. mintavételi hely vízének elektromos vezetőképessége, sókoncentrációi, kation-anion koncentrációk és arányaik alakulásában). A víz lebegőanyag-tartalma a Herlakni (41. hely) kivételével fele a nyíltvízben és a nádas vízben mérteknek (2. táblázat). A tápanyagok közül a NO 3 - koncentrációja a Herlakni (41. hely) vizének kivételével nem volt kimutatható koncentrációban jelen. Itt a PO 4 3- koncentrációja 6
nagyobb, mint a tó nyílt vizében, de kisebb, mint a nádas vizében mért koncentrációk. A klorofill-a koncentráció értékei alapján a mintavételi helyek között lényeges eltérések voltak (6-29 μg/l), csak a nádas vizében mértünk nagyobb klorofill-a koncentrációt (2. táblázat). A belső tavak mintavételi helyein az oldott szerves C koncentrációi (112-160 mg/l) nagyobbak, mint a nyíltvízben mértek (59-64 mg/l) és a nádas vízben mérteket (130-180 mg/l) megközelítik. Az összes oldott N (DTN) koncentrációi a belső tavakban közel azonosak (5,2-6,1 mg/l). A NO 3 -N az összes oldott N 1,6%-át adta a Herlakniban (41. mintavételi hely). A többi belső tóban a N nem ásványi N formájában van jelen (hiszen a többi belső tóban a NO 2 -, NO 3 - és az NH 4 + a kimutatás határa alatt voltak). Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 94-96%-át tette. A fennmaradó 6-4% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. A legnagyobb kerekesféreg taxon- és egyedszámokat mindig a belső tavakban (41., 42., 44., 47. és 48. mintavételi hely) mértük (taxonszám: 3-5, egyedszámok: 425-4100 egyed/10 liter), a Shannon-Wiener diverzitás értéke általában a belső tavakban, illetve a csatornákban lévő mintavételi helyeken volt a legnagyobb (3. táblázat). Néhány kerekesféreg taxon csak adott típusú (nádas, belső tó) mintavételi helyről került elő, így például az Aneuropsis fissa a belső tavakra (41-47. hely) volt jellemző. A belső-tavakból összesen 9 Crustacea taxon előfordulását mutattuk ki (3. táblázat). A legtöbb taxon a 41. és 48. helyen (7 7 taxon) fordult elő. A belső-tavakban a nyíltvízi Diaphanosoma- Arctodiaptomus dominanciával jellemezhető együttesek helyett Bosmina longirostris-ceriodaphnia quadrangula-thermocyclops crassus dominanciájú együttesek fordultak elő. A fitofil Cladocera fajok, valamint az Ostracodák a belső-tavakban nem fordultak elő. Nádas A nádas területeken a víz igen sekély és eltérő mélységű. A nádasban (2., 3. és 4. mintavételi helyek) a felszíni víz hőmérséklete (25,0 és 29,4 C) tág határok között változott, az üledékfelszín közelében a víz hőmérséklete 0,7 C-kal volt alacsonyabb. A ph 8,3 ill. 8,8 volt (1. táblázat). A vízfelszín oxigéntelítettsége igen alacsony, 36% alatti. Az elektromos vezetőképesség magas, 2766 és 3365 µs/cm között változott. A 3. mintavételi hely (fellazult, pusztuló nádas) kivételével, a redoxpotenciál a vízfelszín közelében is már negatív volt (-83 ill. -93 mv). A víz sótartalma a többi mintavételi helyeken mértekhez képest itt a legnagyobb (1,6-2,0 g/l), s ez jelzi az ion koncentrációk, arányok különbözőségét is (2. ábra). A kationok közül a K +, Ca 2+ és Na +, az anionok közül a SO 4 2-, HCO 3 - és Cl - koncentrációk itt a legnagyobbak. A lebegőanyag tartalom a nyíltvízben mértek után itt is nagy, tág határok között változott (2,5-10 mg/l) (2. táblázat). A tápanyagok közül a víz PO 4 3- és NO 3 - koncentrációja (28,7-65,5 μg/l ill. 0,48-0,09 mg/l) itt a legnagyobb. A klorofill-a koncentráció (29-37 μg/l) értékei (a nádas 3. mintavételi hely kivételével) nagyobbak, mint a nyíltvízben mértek (3-8 μg/l) és kisebbek, mint a csatorna-vízben mért koncentrációk (2. táblázat). Az oldott szerves C koncentrációja 133-180 mg/l közötti volt, ezek a koncentrációk nagyobbak az összes többi mintavételi helyen mértekhez képest (2. táblázat). Igen nagyok az összes oldott N (DTN) koncentrációi is (5,7-7,1 mg/l) A NO 3 -N az összes oldott N 1,5-6,7%-át adta. Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 84,9-94,4%-át tette ki. A fennmaradó 15,1-5,6% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. 7
2. ábra. A mintavételi helyek vízkémiai jellemzői közötti eltérések (2006.07.26.) Az Euchlanis dilatata, Lepadella patella kerekesféreg taxonok a nádas mintavételi helyeire voltak jellemzőek (3. táblázat). A 2., 3. és 4. mintavételi helyről összesen 15 Crustacea taxon jelenlétét mutattuk ki (3. táblázat). 2006-ban a nádas mintavételi helyekről tömegesen került elő a Ceriodaphnia laticaudata (Cladocera). Az együttesek összetétele alapján a 4. hely egészséges, zárt nádas állomány, ahol a fitofil fajok aránya viszonylag nagy volt. A 2. és 3. hely kevésbé zárt nádasaiban a nádas Crustacea fajai mellett a nyíltvízi fajok is előfordultak. A Crustacea együttesek egyedszáma a 2.>3.>4. mintavételi helyek irányába csökkent, elsősorban a nyíltvízi Arctodiaptomus spinosus egyedszámának csökkenése miatt. Csatorna A nádast átszelő csatornarendszerek közül, a (közel 6 km hosszú) Bozi-csatornában a víz fizikai és kémiai viszonyait 1991-től évente, több alkalommal követtük nyomon. Az ez évi egyetlen alkalommal csak a part közeli (B8, B9) mintavételi helyeken és a Püspök-csatornával való összefolyásnál (B1) mértünk. A csatorna vízének hőmérséklete, ph-ja és elektromos vezetőképessége a parttól a nyíltvíz irányában nőtt (1. táblázat). A vízfelszín oxigéntelítettsége igen alacsony (16 ill. 28%), amely a mélység függvényében csökken, az üledékfelszín közelében oxigénhiányt jelezve. A B1. mintavételi hely kivételével a felszíni víz redoxpotenciálja közel volt a negatív értékhez (12 mv), a mélység függvényében értéke a 95 mv-ot is eléri (1. táblázat). Az oxigéntelítettség hiánya, valamint a negatív redoxpotenciál viszonyok egyértelműen jelzik a csatornában gyakori anaeorob viszonyokat, amelyek a létfeltételeket veszélyeztetik. A Bozi-csatornában a parttól a nyílvíz irányában nőtt a víz sótartalma, a Ca kivételével a vizsgált anionok és kationok koncentrációja valamint azok arányai is változtak. A vízben NO 3 - -t csak a nyíltvízhez közeli B1. mintavételi helyen mutattunk ki (2. táblázat). A PO 4 3- koncentrációja kisebb, mint a nádas vizében, de nagyobb, mint a nyílvízben és a belső tavakban mértek. A víz klorofill-a koncentrációja a nyíltvízben mértekhez áll közelebb, de értéke az ott mérteknél nagyobb 8
(6-10 μg/l). A víz lebegőanyag tartalma viszont itt a legkisebb. Az oldott szerves C koncentrációja tág határok (41-113 mg/l) között változott. Az oldott szerves N koncentrációja a nyíltvízben lévőtől lényegesen nem különbözik, de a nádas és belső tó vizében mértektől kisebb (2. táblázat). Az oldott N itt csak az összes N 72,5-81%-át adta. Az oldott szerves C az összes C koncentrációjának csak 24-39%-a. A Bozi-csatorna mintavételi helyein a kerekesféreg taxon- és egyedszám a nyíltvízhez képest nagyobb volt (3. táblázat), de a belső tavakban kapott értékeket egyetlen alkalommal sem érte el (taxonszám: 3-4; egyedszám: 100-150 egyed/10 liter). A Bozi-csatornában 6 taxon előfordulását mutattuk ki (3. táblázat). A csatorna mintavételi helyeinek faunisztikai jelentőségét mutatja, hogy a Macrocyclops génusz mindhárom, Magyarországon előforduló képviselőjét megtaláltuk. A mintavételi időszakban vizsgált mintavételi helyek közül a taxon- és egyedszám maximumot egyaránt a Bozi-csatornában észleltük. A három mintavételi hely fajösszetétele eltérő volt. A csatorna nyíltvízhez közeli részén, a B1. helyen a nyíltvízi, pelágikus Diaphanosoma brachyurum, Acanthocyclops vernalis és Arctodiaptomus spinosus relatív gyakorisága jelentősen nagyobb volt, mint a csatornában a nyíltvíztől legtávolabb eső B8. és B9. mintavételi helyeken. A Ceriodaphnia quadrangula, Daphnia spp., Polyphemus pediculus, Scapholeberis rammneri, Simocephalus vetulus, Cyclocypris spp., Notodromas monacha, Cyclop strenuus és Eucyclops serrulatus relatív gyakorisága a csatorna nyíltvíztől legtávolabb eső mintavételi helyein (B8., B9.) lényegesen nagyobb volt, mint a csatorna bejáratánál. Néhány faj esetében jól kimutatható egyedszám grádiens alakult ki a B1.>B8.>B9. helyek irányában. A pelágikus Diaphanosoma mongolianum, Acanthocyclops vernalis egyedszáma a csatornában a bejárattól fokozatosan csökkent, valamint a Moina brachiata csak a csatornabejáratnál fordult elő. Ezzel ellentétesen az Alona spp., Ceriodaphnia quadrangula, Chydorus sphaericus, Cyclocypris spp., Notodromas monacha, Cyclops strenuus és Eucyclops serrulatus egyedszáma a bejárati B1. helytől a csatornában fokozatosan nőtt. A fenti fajok, továbbá a B8. és a B9. helyen megjelent Daphnia curvirostris, Megafenestra aurita, Simocephalus vetulus, Polyphemus pediculus, Macrocyclops spp. valamint Megacyclops viridis fajok jelentős része fitofil, nádasokban előforduló faj, előfordulásukat a csatorna viszonylagos zártsága és a nádas közelsége teszi lehetővé. A B8. mintavételi helyen az egyedszám maximum a Daphnia curvirostris tömeges elszaporodása miatt alakult ki. Az eltérő élőhelytípusok összehasonlítása Vízkémia A nyíltvíz, a belső tavak, a nádas és csatornavíz kémiai tulajdonságai közötti különbségeket Maucha-féle csillagdiagramokkal is szemléltetjük (2. ábra). A parthoz közelebb eső B8 és B9 mintavételi helyeken kisebb ionkoncentrációkat mértünk, mint a nyíltvízben (11., 20. hely). Az ionok közül a Ca 2+, Mg 2+ és HCO 3 - aránya dominált, a Na +, Cl - és SO 4 2- aránya viszont kisebb volt, mint a nyíltvízben és a nyíltvízhez közelebb eső belső tavakban (41., 42. hely), valamint a minden irányban erősen izolált belső tavakban (44., 47. hely). A parttól távolabbi (a nyíltvízhez közeli) belső tavak (41., 42. hely) vizében a Ca 2+, Mg 2+ és HCO 3 - aránya kisebb volt, a Na +, Cl - és SO 4 2- aránya viszont jelentősen nőtt. Hasonlóképpen változott a minden irányban jobban izolált belső tavak (44., 47. hely) vizében is. A 41., 42. mintavételi helyeken (belső tavakban) a Na + aránya különösen erőteljesen nőtt. A nyíltvízben (11., 20. hely) az előbbi csoporthoz képest a SO 4 2- arányának növekedése, valamint a HCO 3 - arányának csökkenése egyértelmű. A csatorna partközeli és a nádas víz Ca 2+, Mg 2+, HCO 3 - dominanciája a nyíltvízben Na +, Mg 2+, SO 4 2- dominanciára változott és a Cl - aránya is megnőtt. Az elektromos vezetőképesség kisebb volt a belső tavakban, mint a nyíltvízben. Az egyes belső tavak kémiai tulajdonságai közötti eltérések egymástól egészen rövid távolságon belül is felismerhetők. A nyíltvíz nagyobb lebegőanyag tartalma, kisebb klorofill-a, oldott szerves C és oldott N koncentrációja alapján is egyértelműen elkülönül a többi víztértől (belső tó, nádas, csatorna). A Fertő vízben mért klorofill-a koncentráció értékei az OECD kategorizálás szerint mezotrófnak illetve mezo-eutrófnak tekinthető. A B9. mintavételi hely kivételével az összes szerves C 94-100%-a oldott formában van jelen. Az oldott 9
szerves C huminanyagok formájában van a vízben, ez különösen a belső tavakban, nádas és csatorna vízének barna színében tükröződik. Szoros lineáris összefüggést állapítottunk meg a víz oldott szerves C és az oldott összes N (DTN=0,0229 DOC+2,594; R 2 =0,955), valamint a szervesanyag (KOI) és az oldott szerves C koncentráció között is (DOC=1,257 KOI+49,06; R 2 =0,965). A mintavételi helyek és a vízkémiai paraméterek klaszter analízise alapján megállapíthattuk, hogy a Bozi-csatorna partközeli B9. mintavételi helye az összes többi mintavételi helytől elkülönül. Ez utóbbi alapvetően két alcsoportra válik szét, melyen belül a nyíltvíz elkülönül a belső tavaktól és a nádas víztől (3. ábra). 3. ábra. A mintavételi helyek csoportosulása vízkémiájuk alapján (2006.07.26.) Zooplankton A Fertő magyar tórészéről ez alkalommal 15 Rotatoria taxont mutattunk ki. Az egyes mintavételi helyek kerekesféreg-együttesei között nagy különbségeket tapasztaltunk, a taxonösszetétel, a diverzitás és a mennyiségi adatok tekintetében egyaránt (3. táblázat). A legdiverzebb és legnagyobb egyedszámú kerekesféreg együtteseket a belső tavakból mutattuk ki. A belső tavak Rotatoria együttesei jelentősen eltértek a tó nyíltvízi részeitől, de közöttük is nagyobb különbségek voltak. A nádas és a csatornák Rotatoria együttesei a nyíltvízieknél gazdagabbak, de a belső tavakban tapasztalt abundanciát nem érték el (3. táblázat). 10
4. ábra. A 2006. júliusi mintavétel során a vizsgálati helyek főkomponens elemzése (log transzformáció, Horn index) 5. ábra. A vizsgálati helyek cluster analízise (log transzformáció, Jaccard index) A 2006. júliusi mintákból 22 Crustacea taxont (12 Cladocera, 3 Ostracoda és 7 Copepoda) mutattunk ki (3. táblázat). A 14 vizsgálati hely főkomponens elemzése során a Crustacea együttesek alapján három csoport különíthető el: 1. belső-tavi vizsgálati helyek a Bosmina longirostris, Ceriodaphnia quadrangula és Thermocyclops crassus dominanciával, 2. nyíltvízi (vagy nádasszéli) mintavételi helyek a Diaphanosoma mongolianum és az Arctodiaptomus spinosus nyíltvízi fajok tömeges jelenlétével, 3. nádas mintavételi helyek, a nádas jellemző fajainak (Daphnia curvirostris, Ceriodaphnia laticaudata, Scapholeberis rammneri) a jelenlétével (4. ábra). A vizsgálati helyek cluster analízise során a főkomponens elemzés három csoportján belül további 11
alcsoportok különíthetők el (5. ábra). A belső-tavi csoportban (I.) határozottan elkülönült az Átjáró-tó (47. hely) együttese a Thermocyclops crassus tömeges előfordulása (96,75 %-os relatív abundanciával) miatt. A nyíltvízi (-nádasszéli) csoport (II.) két alcsoportra tagolódott, B1. és 20. mintavételi helyek, a nyíltvízi Diaphanosoma-Arctodiaptomus fajok kizárólagos jelenlétével, valamint a 9. és 11. helyek, ahol a fenti két nyíltvízi faj mellett egyéb fajok is előfordultak. A nádas csoportban (III.) elkülönült a 2. és 3. mintavételi hely, ahol a nyíltvízi Diaphanosoma és Arctodiaptomus együttesek és a nádas együttesei keverten fordultak elő, valamint a 4., B8. és B9. helyek, ahol kizárólag a nádas jellemző fajai fordultak elő. Összefoglalva megállapítható, hogy a planktonikus Crustacea együttesek alapján a 14 vizsgálati hely három csoportra különült el: a belső-tavak, a nyíltvízi és a csatornák ill. nádasok vize. A fenti elkülönülés a Crustacea együttesek és a vízkémiai eredmények alapján területtípusonként igen hasonló volt. Diszkusszió A Fertő különböző víztereiben (nyíltvíz, belső tavak nádas és csatorna) a víz fizikai és kémiai paramétereinek tekintetében a vízterek között különbségeket jeleztek. A víztestben mért hőmérsékleti, ph, oxigéntelítettség, elektromos vezetőképesség és redoxpotenciál értékek alapján az alábbiakat találtuk jellemzőnek: A víz oxigéntelítettsége, redoxpotenciálja és ph-ja nyíltvízben (100-120 cm vízmélység) volt a legnagyobb, s ezen paraméterek értékei a mélység függvényében lényegében nem változtak. A belső tavak sekélyebb vizűek (70-110 cm vízmélység) Az itt mért értékek alacsonyabbak, mint a nyíltvízben és a ph, az elektromos vezetőképesség és a redoxpotenciál tágabb határok között változtak. A vizsgálat időpontjában, a vízoszlopban az oxigéntelítettség és a redoxpotenciál értékek feltűnően alacsonyak voltak. A nádasok vize a legsekélyebb (10-50cm vízmélység). A nádasban a vízáramlás lehetősége gyakran korlátozott, ezért a víz az in situ mért paraméterek alapján itt a leginhomogénebb, a ph, az elektromos vezetőképesség és az oxigéntelítettség változékony, a redoxpotenciál értékei anaeoróbia meglétére utaltak. 2006-ban a 2002. évi eredményeinkhez (Dinka és mtsai. 2004) hasonlóan (a vízmintáink terepi és laborvizsgálatai alapján elvégzett numerikus analízis során) a vizsgált mintavételi hely típusok (nádas, nyíltvíz, belső tavak, csatorna) egyértelműen elkülönültek egymástól, azzal a különbséggel, hogy 2002-ben (alacsony vízállás idején) a nyíltvíztől távol eső mintavételi helyek izolációja sokkal szembetűnőbb volt. Ez a különbség azzal magyarázható, alacsony vízállás idején, mint pl. 2002-ben a vízfelszín folyamatossága megszakad, a víz a nádas övből visszahúzódik, amelynek következtében a belső tavak nyíltvíztől való izoláltsága, fokozódik. 2002-ben a víz elektromos vezetőképesség is nagyobb volt [1350 (B9. hely) - 2700 μs/cm (20. hely], mint 2006-ban (v. ö. 2. táblázat). A Fertő magyar részén eddigi vizsgálataink során összesen 30 Rotatoria taxont találtunk meg. A 2002-es évhez (Schöll nem publikált adatai) hasonlóan 2006-ban is a Brachionus quadridentatus 3, a Keratella valga 2 formával volt jelen, ezzel ellentétben a Keratella cochlearis 2002-ben 2, 2006- ban pedig 3 varietással fordult elő. A kimutatott taxonok közül 4 (Brachionus angularis f. bidens, Filinia longiseta, Keratella quadrata var. quadrata, Polyarthra vulgaris) 2006-ban is előkerült. A felsorolt fajok többségét korábban már kimutatták a területről (Donner 1979, Herzig 1979, Varga 1927, 1934, 1959). A 2002-ben és 2006-ban kimutatott taxonok száma hasonló volt, az együttesek összetétele azonban alkalmanként eltért egymástól. A legnagyobb relatív gyakoriságú taxonok a Brachionus angularis f. bidens, a Keratella quadrata quadrata és a Polyarthra vulgaris. A kimutatott taxonok többsége hazai vizeink planktonjában rendszeresen előfordul, azonban a Keratella valga f. monospina és a Chromogaster ovalis előfordulása hazánkban szórványos. Az egyes mintavételi helyeken jelentős eltérések voltak a Rotatoria együttesek összetételében és egyedszámában is. Eredményeinkhez hasonlóan Andrikovics (1980/81) a Kisherlakni (41. hely) belső tó és a Fertőrákosi-öböl (11. hely) hínár állományainak gerinctelen együttese között tapasztalt jelentős egyedszám eltérést: a Kisherlakniban közel háromszorosa volt a gerinctelenek egyedszám a Fertőrákosi-öbölben találtnál. A belső tavak és a nyíltvíz kerekesféreg együtteseinek különbsége valószínűleg a nyíltvíz jelentős lebegőanyag-tartalmából fakadtak. A nagyobb, többnyire szervetlen 12