Hidraulikus tápegység (Hi) 1. Mit nevezünk hidraulikus tápegységnek? Mi a nyomáshatároló szelep feladata? A volumetrikus szivattyút és a nyomáshatároló szelepet együtt hidraulikus tápegységnek nevezzük. Mivel egy volumetrikus szivattyú szállított térfogatárama közel független a rendszerben uralkodó nyomástól, amennyiben a rendszer folyadéknyelése lecsökken (pl. egy munkahenger megáll), a rendszernyomás rohamosan emelkedni kezd (mivel a szivattyú továbbra is állandó térfogatáramot szállít a rendszerbe). Ezért a túlterhelés megelőzésére a volumetrikus gépek után közvetlenül nyomáshatároló szelepet kell beépíteni, mely egy előre beállított nyomásérték felett kinyit és a felesleges munkafolyadékot visszaengedi a tartályba. 2. Ismertesse a hidrosztatikus hajtások előnyeit és hátrányait! Előnyei: a tápegység és az aktuátor(ok) ésszerű határokon belül egymástól távolra telepíthetők, illetve rugalmasan áthelyezhetők flexibilis tömlők segítségével; egységnyi géptömegre eső nagy teljesítmény; egyszerű vezérelhetőség (pl. egy hidromotor forgásirányváltása egyszerűen és gyorsan elvégezhető); távvezérelhetőség; túlterhelés elleni egyszerű védelem; esetleges túlterhelés megszüntetése után azonnal újra üzemképes; üzembiztonság; kedvező élettartam; érintésvédelmi problémáktól mentes. Hátrányai: működéséhez tartályra van szükség, amely a munkafolyadék tárolására szolgál; a munkafolyadék olaj (ásványi vagy szintetikus) vagy emulzió, amely nem engedhető ki a környezetbe, ezért zárt rendszert kell alkalmazni (amennyiben a környezetvédelmi szempontok elsőrendűek vagy igen nagy mennyiségű munkafolyadékra van szükség, vizet szokás alkalmazni olaj helyett).
3. Rajzolja meg egy egyenes vonalú mozgást végző hidromotorral (munkahengerrel) mint munkavégző elemmel működő, nyitott körfolyamú egyszerű hidrosztatikus hajtás vázlatát! A kapcsolási vázlatban jelölje meg az egyes elemeket! 4. Rajzolja fel egy volumetrikus szivattyú elméleti és valóságos jelleggörbéit két különböző állandó fordulatszámnál!
5. Rajzolja fel egy volumetrikus motor elméleti és valóságos jelleggörbéit két különböző állandó fordulatszámnál! 6. Rajzolja meg egy nyomáshatároló szelep ideális és valódi jelleggörbéit két különböző beállítási (nyitó -) nyomásra! Az ábrában jelölje a működési tartományokat és a névleges térfogatáramot! 7. Ismertesse a mérés célját (Jelleggörbék)! Milyen mennyiségeket, hogyan mérünk? A mérés célja egy fogaskerék-szivattyúból és nyomáshatároló szelepből álló hidraulikus tápegység jelleggörbéinek meghatározása: a nyomáskülönbség a térfogatáram függvényében: p(q), a bevezetett teljesítmény a térfogatáram függvényében: P be (Q), a volumetrikus hatásfok a nyomáskülönbség függvényében: η v (Δp), a gépcsoport összhatásfoka a térfogatáram függvényében: η ö (Q). A mérendő mennyiségek: A szivattyú geometriai szállítása: Q g = nv g [ m3 s ] ahol n [ 1 s ]: a szivattyú fordulatszáma, amit Jaquet-indikátorral mérhetünk; V g [m 3 ]: a szivattyú geometriai térfogata.
A szivattyú tényleges térfogatárama, amit köbözőtartállyal mérhetünk: Q sziv = α Δh Δt [m3 s ] ahol α [ m3 ]: a köbözőtartály állandója; m Δh [m]: a köbözőtartály szintemelkedése; Δt [s]: a köbözőtartály szintemelkedéséhez tartozó idő, amit stopperórával mérhetünk. A szivattyú volumetrikus hatásfoka: η v = Q sziv Q g [ ] ahol Q sziv [ m3 ]: a szivattyú tényleges térfogatárama; s Q g [ m3 ]: a szivattyú geometriai szállítása. s A szivattyú hasznos teljesítménye: P h = Q sziv p [W] ahol Q sziv [ m3 ]: a szivattyú tényleges térfogatárama; s p [Pa]: a szivattyú szívó- és nyomóoldala közötti nyomáskülönbség, amit dobozos manométerrel mérhetünk. A gépcsoport összhatásfoka: η ö = P h P be [W] ahol P h [W]: a szivattyú hasznos teljesítménye; P be [W]: a gépcsoportba bevezetett villamos teljesítmény, amit mérőbőröndbe épített teljesítménymérő műszerrel mérhetünk.
8. Rajzolja fel a mérőberendezés vázlatát, nevezze meg egyes részeit. 1: táptartály 2: szűrő 3: fogaskerék-szivattyú 4: elosztótömb 5: fojtószelep 6: elektromágneses működtetésű útszelep 7: köbözőtartály 8: nyomáshatároló szelep 9: nyomáshatároló szelep 10: csap 11: csőrugós, dobozos manométer 12: higanytöltésű, csőrugós hőmérő 9. Csoportosítsa az áramlástechnikai gépeket működési elv szerint! Milyen kapcsolat van a gép által létrehozott nyomáskülönbség és a szállított térfogatáram között az egyes típusoknál? Mondjon 2-2 példát! Az áramlástecnikai gépek túlnyomó többségét működési elv szerint az alábbi két csoportba sorolhatjuk: örvénygépek: pl. szivattyúk, ventilátorok, turbokompresszorok; térfogatkiszorítás elvén működő, volumetrikus gépek: pl. fogaskerék-szivattyú, lamellás szivattyú, axiál-/radiáldugattyús szivattyú, dugattyús kompresszor. Míg az örvénygépek esetén a gép által létrehozott nyomáskülönbség és a szállított térfogatáram között szoros kapcsolat áll fenn (a szivattyú H(Q) jelleggörbéjén keresztül), a volumetrikus gépeknél a nyomáskülönbség és a térfogatáram egymástól jó közelítéssel független.
10. Rajzoljon hidraulikus tápegységet és nevezze meg részeit! Rajzolja fel a tápegység jelleggörbét (Q-Δp) és ismertesse az egyes szakaszait! 11. Rajzoljon jellegre helyes nyomáshatároló szelep jelleggörbét két különböző nyitónyomás mellett! Ismertesse a jelleggörbe egyes szakaszait! Milyen az ideális jelleggörbe alakja?