EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/3/11/2011 Előadó: Dr. Varga Judit H A T Á R O Z A T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek az eljárás alá vont ellen előterjesztett kérelmét érdemi vizsgálatot követően e l u t a s í t j a. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat. Az eljárással kapcsolatban 7.730.- Ft költség merült fel, amit a Magyar Állam visel. I N D O K O L Á S I. A tényállás megállapítása Kérelmező beadványában a következőket adta elő: Kérelmező rokkantnyugdíjas, látássérült. 2006. június 8. napjától 2010. november 2-ig állt munkaviszonyban az eljárás alá vontnál, mint behajtási előadó. Ismertette munkaviszonya megszűnésének körülményeit. Előadta, hogy fogyatékossága, illetve egészségi állapota miatt az eljárás alá vont a munkaviszony teljes időtartama alatt hátrányosan megkülönböztette, mivel alacsonyabb összegű munkabért (ezáltal alacsonyabb összegű végkielégítést) fizetett neki, mint az azonos munkát végző nem látássérült munkavállalóknak. Kitért arra is, hogy több látássérült munkavállaló is dolgozott, illetve dolgozik a cégnél, akiknek szintén alacsonyabb a munkabérük, mint a hasonló munkát végző, nem látássérült munkavállalóknak. Kérelméhez csatolta saját és egy nem látássérült munkavállaló munkaszerződését, munkaköri leírását, munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást, valamint egy munkáját méltató levelet. Eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában a következőket adta elő: Az eljárás alá vontnál a látássérült projekt 5 éve folyamatosan működik, jelenleg 8 fő látássérült munkavállalót foglalkoztat. Kiemelt hangsúlyt fektet a látássérült kollégák optimális körülmények között történő megfelelő foglalkoztatására (pl. külön irodahelység kialakítása a vakvezető kutyával rendelkező kollégák számára, boxok, etető, speciális segítő és támogató eszközök, szoftverek, közlekedést segítő eszközök). Előadta, hogy több millió forintos költségen - külön programot (xccs néven) fejlesztetett ki egy látássérült dolgozóval,
ami lehetővé teszi a látássérült dolgozók optimális foglalkoztatását a munkáltató rendszerén belül, ahhoz kapcsolódva. Ismertette a kérelmező munkaviszonyával, illetve megszűnésének körülményeivel kapcsolatos álláspontját. Előadta, hogy 2010 novemberében létszámleépítést kellett végrehajtani, ennek során 4 fő munkavállaló munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, köztük kérelmezőét is. Az eljárás alá vont kitért arra, hogy a látók és a látássérültek által végzett munkafolyamatok nem azonosak. A látók szélesebb körű munkafolyamatokat végeznek. Tételesen ismertette a látók és a látássérültek által végzett munkafolyamatokat az alábbiak szerint Alapvető látó előadói folyamatok: bejövő hívások kezelése, tárgyalás az adósokkal kimenő hívások indítása, tárgyalás az adósokkal, tárgyalás eredményének rögzítése lakcímkeresés cégtárazás párhuzamos ügykezelés kapcsolat ügyekben közvetlen tárgyalás az ügyfelekkel Alapvető nem látó előadói folyamatok: kimenő hívások indítása, tárgyalás az adósokkal, tárgyalások eredményének rögzítése szomszédhívások kezelése, üzenethagyások céljából Ismertette a cégnél alkalmazott teljesítmény-értékelési rendszert. A tárgyaláson tett nyilatkozatok: A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, melyre a feleken kívül megidézett a kérelmező által megjelölt 1 látássérült és 1 látó, valamint az eljárás alá vont által megjelölt 1 látássérült és 1 látó tanút. Az eljárás alá vont nem vitatta, hogy kevesebb bért fizetnek a látássérült munkatársaknak, azonban ezt azzal indokolta, hogy nem azonos munkát végeznek. Kérelmező előadta, hogy ez valóban így volt, a látássérültek valóban az eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában megjelölt szűkebb körű munkát végeztek, de ennek az volt az oka, hogy a látássérültek részére készített program nem adott lehetőséget teljes körű munka végzésére, ő tudott volna a látókéval egyenértékű munkát végezni, ha az eljárás alá vont biztosította volna ehhez a megfelelő feltételeket (képnagyító szoftver, jobb minőségű képolvasó szoftver). Úgy nyilatkozott, hogy csak a munkaviszony során derült ki, hogy az eljárás alá vont nem biztosítja a teljes körű munkavégzéshez a megfelelő feltételeket, pedig vannak ilyen pályázatok, alapítványok, amelyek segítségével ez megoldható lett volna. A látássérültek számára elérhető munkafolyamatok a látókénál kisebb jutalék elérésére adnak lehetőséget. Az eljárás alá vont nyilatkozott, hogy évekkel ezelőtt kipróbálták a kérelmező által felvetett képolvasó szoftvert (JAWS), annak alkalmazása azonban nem volt hatékony, ezért kifejlesztették a jelenleg is használatos xccs programot, amivel a látássérültek hatékony munkát tudnak végezni a kimenő hívások kezelésének területén. Nyilatkozott, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fognak fordítani arra, hogy a munkaköri leírások a ténylegesen végzett munkafolyamatokat tükrözzék. A tárgyaláson valamennyi tanú egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy a látók és a látássérültek nem azonos körű munkát végeznek, a látók szélesebb körű, míg a látássérültek szűkebb körű feladatokat látnak el az eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában megjelöltek szerint. 2
Az eljárás alá vont által megjelölt mindkét tanú jelenleg is az eljárás alá vontnál dolgozik behajtási előadóként, míg a kérelmező által megjelölt mindkét tanú munkaviszonya ugyanazon leépítés során megszűnt, mint kérelmezőé (ők is valamennyien behajtási elődadói munkakörben dolgoztak). Mindkét látássérült tanú úgy nyilatkozott, hogy amikor felvették őket a céghez, valós tájékoztatást kaptak az elvégzendő munkáról. Az eljárás alá vont által megjelölt látássérült tanú úgy nyilatkozott, hogy ő nem tud olyan programról, mellyel megoldható lenne a látássérültek számára a kimenő hívások, vagy nagyobb dokumentációjú ügyek kezelése. Kérelmező által megjelölt látássérült tanú úgy nyilatkozott, hogy teljesebb körű munkát tudtak volna végezni, ha az eljárás alá vont fejlesztéseket hajt végre. A program készítőjének tanúvallomása: A hatóság tárgyaláson kívül meghallgatta a látássérült programozót, aki az eljárás alá vont által jelenleg is használt xccs rendszert annak idején kifejlesztette, és jelenleg is karbantartja (a továbbiakban: programozó). Az eljárás alá vonttal korábban munkaviszonyban, jelenleg alvállalkozói jogviszonyban áll. Előadta, hogy 2005-ben kezdett eljárás alá vontnál dolgozni, első látássérült behajtási munkatársként. Mivel a cég látássérült munkavállalók foglalkoztatását tervezte, az volt a feladata, hogy megvizsgálja ennek lehetőségét, közreműködjön a feltételek megteremtésében. Ennek során először felmérték, hogy melyek azok a részfeladatok, amelyeket a látássérültek képesek önállóan és hatékonyan ellátni. Véleménye szerint mint 2008-as szakdolgozatában is leírta ezek a feladatok: kimenő hívások indítása, beszélgetések minőségbiztosítási célú visszahallgatása, valamint általános információ-nyújtás bejövő hívás esetén. E három feladatcsoportból eljárás alá vontnak a kimenő hívások kezelésére vont szüksége. A látássérültek azért nem végezhetnek a látókkal azonos munkát, mert funkcionálisan (látássérültségük miatt) erre képtelenek. Az ügyfelek által írt dokumentumokat képként, szkennelve tárolják, melyek értelmezésére képernyőolvasó szoftver nem képes (pl. kockás cetlire kézzel írt szövegek), még egy látónak is nehezen olvasható. Bejövő hívású ügykezelésre látássérült személy beleértve kérelmezőt is valós időben (az ügykezelésre vonatkozó átlagos időtartam alatt) az adatfeldolgozás lassúsága miatt (beszélő programmal végig kell hallgatnia, vagy nagyítóval végig kell böngésznie a képernyőt) nem képes. A programozó tapasztalata szerint az eljárás alá vont által használt szoftver rendszer a JAWS képernyőolvasó szoftverrel nem volt használható az egyes objektumok biztonsági védelme miatt. Az ilyen típusú rendszerek ugyanis adatvédelmi okokból rendkívül zártak, külső szoftverek (pl. JAWS) számára hozzáférést nem tesznek lehetővé. Az említett okok miatt 2006-ban a Központi Fizikai Kutatóintézet Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének Beszéd és Rehabilitációtechnológiai Osztályával közösen egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amely az adott munkaterületen a látássérültek részére lehetővé teszi - a látássérültek által önállóan elvégezhető munkafolyamatok (kimenő hívások kezelése) tekintetében a hatékony munkavégzést. Így született meg a ma is több cégnél többek között az eljárás alá vontnál - használatos xccs nevű rendszer. Ez a támogatás az ügykezeléshez szükséges adatok összegyűjtéséből, látássérült személy számára értelmezhető módon történő megjelenítéséből (speciális képernyőszerkezet, nagybetűs megjelenítés, beszédbeli elhangzás/felolvasás) valamint az ügykezelés eredményének a cég rendszerébe való visszajuttatásából áll. Ezt a programot alkalmazva az említett részfeladatok tekintetében a látássérültek egyenértékű, hatákony munkavégzésre képesek. Az említett három alapfeladaton felül a rendszer sok a látássérültek munkavégzését speciálisan segítő kiegészítő funkciót is tartalmaz (pl. kapcsolat más rendszerekkel, mint emailezés, telefon, adatok előfeldolgozása). 3
A programozó előadta, hogy az eljárás alá vont azért végeztette vele ezeket a feladatokat, mert a Humánerőforrás Alapítvány által szervezett call center tanfolyamon végzett - látássérültek foglalkoztatására készült, mely tanfolyamhoz gyakorlati helyet is biztosított. Ennek keretében kérelmező is két hetet töltött az eljárás alá vontnál, mint gyakorlatát teljesítő (nem munkaviszonyban álló) munkatárs. Már a gyakorlaton is ugyanazt a munkát végezték, melyet később munkavállalóként. Erre a munkára vett fel a gyakornokok közül 4 személyt köztük kérelmezőt az eljárás alá vont. Kérelmező is tudta, hogy a gyakorlaton végzett munkát fogja folytatni munkavállalóként is. Az xccs rendszer kifejlesztésében, az eljárás alá vontnál való bevezetésben, illetve folyamatos fejlesztésében kérelmező is aktív szerepet vállalt. A támogatás mikéntjét tanácsokkal, észrevételekkel és gyakorlati tapasztalatokkal segítette. 2009-2010-ben éppen kérelmező feladatát képezte a látássérült dolgozók programmal kapcsolatos tapasztalatainak, igényeinek felmérése és a programozóhoz való eljuttatása. Nem érkezett olyan fejlesztési igény, melyet a cég elutasított volna. A hatóság által megállapított tényállás: A hatóság a kérelmező, az eljárás alá vont, a tanúk nyilatkozatai, valamint a becsatolt dokumentumok alapján a következő tényállást állapította meg: Az eljárás alá vontnál a látássérült behajtási előadók köztük a kérelmező - munkabére alacsonyabb volt az ugyancsak behajtási előadói munkakörben dolgozó látó munkatársak munkabérénél. A látássérült munkavállalók köztük a kérelmező szűkebb körű munkafolyamatokat végeztek, mint a látó munkavállalók. Ez egyebek mellett - elsősorban azt jelentette, hogy míg a látó kollégák bejövő hívásokat is kezeltek, addig a látássérült kollégák csak kimenő hívásokat kezeltek. A látássérültek egy számukra külön kifejlesztett speciális programot használtak (xccs), amely kapcsolódott a látók által használt rendszerhez, és amely kizárólag kimenő hívások kezelését tette lehetővé. Ez a program számos kiegészítő funkció mellett - a cég általános rendszeréből kigyűjtötte a látássérültek részére a kimenő hívás indításához szükséges adatokat, azokat a látássérültek számára - speciális képernyőszerkezet, nagybetűs megjelenítés, szóbeli elhangzás (felolvasás) segítségével - érzékelhetővé tette, valamit az ügykezelés eredményét a cég általánosan használt rendszerébe visszajuttatta. Az eljárás alá vont korábban próbálkozott más műszaki megoldásokkal is, ezek azonban nem bizonyultak hatékonynak. A speciálisan kifejlesztett és jelenleg is használt rendszer hatékony munkavégzést tesz lehetővé a látássérültek részére, az általuk végzett munkafolyamatok tekintetében. II. A vonatkozó jogszabályok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, és a vizsgálat alapján határozatot hoz. (Ebktv. 14. (1) a)) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. (1)) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy valakit valamely a törvényben felsorolt, ún. védett tulajdonsága (pl.: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, fogyatékossága, egészségi állapota, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága 4
vagy apasága, szexuális irányultsága, életkora, egyéb tulajdonsága, stb.) miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. (Ebktv. 8. ) Ha a hatóság megállapítja az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, c) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, d) bírságot szabhat ki, e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat. (Ebktv. 16. (1)) Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1)) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek (munkáltatónak) kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. (2)) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 5. d)) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, többek között különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: - a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; - a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában. (Ebktv. 21. e), f)) A foglalkoztatás területén nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. (Ebktv. 22. (1) a)) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény (Fot.) alapelvei között előírja, hogy a társadalom szervezeteinek, tagjainak olyan körülményeket kell létrehozniuk, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetők, a fogyatékos személyekkel úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot következményeit enyhítse, figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek, meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt, indokolt, hogy a fogyatékos személyek előnyben részesüljenek. (Fot. 2., 3. ) A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. (Fot. 15. (1)) A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések 5
megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. (Fot. 15. (2)) Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. (Fot. 16. ) Az Európai Unió joga a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv (Foglalkoztatási keretirányelv) 5. cikkében - a fogyatékos személyek igényeihez való ésszerű alkalmazkodás meghatározásakor előírja, hogy az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából ésszerű intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII törvény (Egyezmény ) 2. cikke kimondja: A fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés a fogyatékosságon alapuló bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos alapon történő elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának csorbítása, vagy semmibe vétele a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil élet terén, vagy bármilyen egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja, egyebek között az ésszerű alkalmazkodás megtagadását. Az ésszerű alkalmazkodás az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek valamennyi emberi jogának és alapvető szabadságának a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását. III. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének vizsgálata Kérelmező beadványában valószínűsítette, hogy hátrány érte és rendelkezik az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. Kérelmező kérelmében hátrányként azt jelölte meg, hogy munkabére alacsonyabb volt az azonos munkakörben foglalkoztatott látó munkatársakénál. Beadványában a fogyatékosságot és az egészségi állapotot (Ebktv. 8. g), h )) is megjelölte védett tulajdonságként, azonban mindvégig látássérült voltára hivatkozott, ami a Fot. 4. a) pontja szerint fogyatékosságnak minősül, ezért a hatóság az eljárásban kérelmező védett tulajdonságának az Ebktv. 8. g) pontja szerinti fogyatékosságot tekintette. Kérelmező a kérelméhez csatolt munkaszerződésekkel és munkaköri leírásokkal valószínűsítette, hogy fogyatékossága miatt volt alacsonyabb a munkabére, vagyis részesült kedvezőtlenebb bánásmódban, a látóknál, tehát a védett tulajdonság és a hátrány között fennálló okozati összefüggést is valószínűsítette. A csatolt okiratokban ugyanis saját munkaszerződésében havi bruttó 75.600.- Ft személyi alapbér, míg a látó kolléga 6
munkaszerződésében havi bruttó 110.000.- Ft személyi alapbér szerepelt azonos munkaköri leírás mellett. Kérelmező tehát valószínűsítette, hogy védett tulajdonsága miatt az eljárás alá vont hátrányosan megkülönböztette azáltal, hogy látássérültsége miatt kevesebb munkabért fizetett neki az azonos munkakörben dolgozó látó munkatársaknál. Az eljárás során az eljárás alá vont nem vitatta, illetve megerősítette kérelmező védett tulajdonságát, továbbá azt is, hogy a látássérült behajtási előadók munkabére alacsonyabb a látókénál. Az eljárás alá vont kimentésképpen arra hivatkozott, hogy a látássérült behajtási előadók - köztük kérelmező munkabére azért volt alacsonyabb a látók munkabérénél, mert nem azonos munkát végeztek, a látássérültek szűkebb körű munkafolyamatokat végeztek. Az eljárás alá vont írásbeli érdemi nyilatkozata, valamint a kérelmező, az eljárás alá vont és mind az öt tanú egybehangzó nyilatkozatai alapján a hatóság megállapította, hogy a látássérült behajtási előadók köztük kérelmező is az azonos munkaköri leírások ellenére más munkát, szűkebb körű munkafolyamatokat végeztek, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott látó munkatársak, tehát a munka eltérő jellege indokolta a megkülönböztetést. Kérelmező miután nyilatkozott, hogy valóban szűkebb körű munkát végzett a látókhoz képest arra hivatkozott, hogy azért nem tudott, illetve a látássérültek azért nem tudtak teljes körű munkát végezni, mert az általuk használt program nem adott erre lehetőséget, az eljárás alá vont nem biztosította a teljes körű munkavégzéshez szükséges technikai feltételeket (pl. jobb minőségű képolvasó, képnagyító szoftver), vagyis nem tett eleget az ésszerű alkalmazkodás követelményének. Mivel az Ebktv. és a Fot. átülteti a hazai jogba az ésszerű alkalmazkodás követelményét is tartalmazó Foglalkoztatási keretirányelvet (Ebktv. 65. g), Fot. 32. (2) bek.)), így a foglalkoztatás területén mint arra az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület akadálymentesítési kötelezettségről szóló 309/1/2011 (II.11.) TT. sz. állásfoglalása is rámutat az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti az ésszerű alkalmazkodás követelményének elmulasztása is. Fentiekre tekintettel a hatóság azt is megvizsgálta, hogy az eljárás alá vont sérelmezett magatartásával megsértette-e a Foglalkoztatási keretirányelv (5. cikk), illetve annak a Fot-ba (15., 16. ) átültetett rendelkezéseit, vagyis hogy eleget tett-e az ésszerű alkalmazkodás követelményének. Az eljárás alá vont arra hivatkozott, hogy korábban próbálkoztak a kérelmező által említett megoldásokkal, de ezek nem biztosították a hatékony munkavégzés lehetőségét a látássérültek részére. Ezért kifejlesztették a jelenleg is használatos xccs programot, amivel a látássérültek hatékony munkát tudnak végezni a kimenő hívások kezelésének területén. A hatóság a rendelkezésre álló nyilatkozatok alapján különös tekintettel a látássérült programozó tanúvallomására megállapította, hogy az eljárás alá vontnál a látássérültek beleértve kérelmezőt is nem a műszaki feltételek hiánya, illetve az eljárás alá vont mulasztása miatt, hanem fogyatékosságuk miatt nem képesek a látókkal azonos körű munkát végezni. Bejövő hívások kezelésére - az adott munkafolyamat jellegéből, természetéből 7
adódóan - az ügykezelésre vonatkozó átlagos időtartam, illetve az ügyfelek által elviselhető időtartam alatt még jó minőségű olvasó és nagyító program segítségével sem képesek. Továbbá megállapítható, hogy az eljárás alá vont által általánosan használt szoftver rendszer a kérelmező által hiányolt JAWS képernyőolvasó szoftverrel az egyes objektumok biztonsági védelme miatt optimálisan nem használható. A hatóság tehát megállapította, hogy az eljárás alá vont a technikai feltételek fejlesztése esetén sem tudta volna lehetővé tenni a látássérültek számára a teljes körű munkavégzést. A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont azzal, hogy a látássérültek számára olyan programot (xccs) fejleszttetett ki, és alkalmazott, melynek segítségével ugyan a látókénál szűkebb munkaterületen - a látássérültek hatékony munkát tudnak végezni, megtette a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel (Foglalkoztatási keretirányelv 5. cikke), illetve biztosította a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását (Fot. 15. (2)). Fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont eleget tett az ésszerű alkalmazkodás követelményének. A hatóság fentiekre tekintettel elfogadta az eljárás alá vont védekezését és megállapította, hogy az eljárás alá vont által megvalósított megkülönböztetés figyelembe véve azt is, hogy az eljárás alá vont magatartása megfelelt az ésszerű alkalmazkodás követelményének - a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, tehát - tekintettel az Ebktv. 22. (1) bekezdés a) pontjára - nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését. Az ügyintézési határidő a Kormányrendelet 7. (1) bekezdése szerint 50 munkanap. A határidő kezdő napja, a kérelem beérkezésének a napja: 2010. november 18. Az ügyintézési határidő lejártának a napja: 2011. május 18. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot az Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és 109. (1) bekezdése biztosítja. Határozatomat az Ebktv. 15. (1) bekezdés a), 13. (1) bekezdés, továbbá a 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Illetékességemet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése állapítja meg. Budapest, 2011. május 16. A határozat 2011. június 24-én jogerőre emelkedett. Dr. Honecz Ágnes Elnök 8