A Kiskunhalasi Egészségfejlesztési Iroda szakmai kiadványa Szenvedélybetegségek: drogok
Jelen kiadvány a TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0025 A kiskunhalasi kistérség egészségtudatos fejlesztése egészségre nevelő és szemléletformáló programok révén című projekt keretében került kiadásra. Lektor: Dr. Horváth Zsolt Kiadja: Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, Kiskunhalas 2014. Felelős kiadó: Dr. Romhányi Zoltán, főigazgató Fényképek: faradia - Fotolia.com, Joshua Resnick - Fotolia.com, Alistair Cotton - Fotolia.com, amenic181 - Fotolia.com, mipan - Fotolia.com, Ondrej Hajek - Fotolia.com, Schlierner - Fotolia.com, roberaten - Fotolia.com, WavebreakmediaMicro - Fotolia.com, pass - Fotolia.com, wajakaa - Fotolia.com, Tatty - Fotolia.com
Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. (WHO) Kedves Olvasó! A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. A lehető legoptimálisabb szintű testi és lelki egészség egyike az alapvető emberi jogoknak. Meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban, így hazánkban is egyre jobban felértékelődik. A betegségteher túlnyomó részét a krónikus, nem fertőző betegségek jelentik. E megbetegedések okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A Halasi Egészségfejlesztési Iroda (továbbiakban: HEFI) hatékony, egészségfejlesztéshez szükséges követelményeknek megfelelő, a partneri együttműködésekben rugalmas, korszerű szemléletmódot érvényesítő szervezetek hálózatának részeként jött létre. A HEFI célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása a lakosság körében a kiskunhalasi kistérségben. A Halasi Egészségfejlesztési Iroda az egészségfejlesztés medikalizációja nélkül egészségügyi intézményi hátteret biztosít a betegségmegelőzési, egészségfejlesztési tevékenységhez. Közvetlen kapcsolatot alakítunk ki az egészségfejlesztési programok célcsoportjaival, javítjuk az egészségügyi ellátórendszer prevenciós tevékenységét, hogy a háziorvosi szolgálatoktól, a járóbeteg szakrendelésről vagy fekvőbeteg szakellátást követően az egészségfejlesztési irodákba irányított életmódváltásra szorulókat, vagy saját elhatározásukból életmódváltást kezdeményezőket kockázatbecslés alapján életmódváltó programokba tudjuk bevonni és követhessük a programokban való részvételüket. Célkitűzéseink: - Az egészséges életmódot támogató pozitív közösségi minták terjesztése, helyi közösségek és társas támogatások erősítése; - Az egyének egészségük iránti felelősségének-, az öngondoskodás képességének erősítése; - Az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása, ennek következtében a lakosság életminőségének javítása; - Az egészségben eltöltött életévek növelése; - A legjelentősebb, idült, nem-fertőző betegségek okozta halálozás és betegségteher megelőzése és csökkentése; - A lakosság széles körének fizikai aktivitásra, mozgásban gazdag életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzését támogató szolgáltatások kialakítása, az idült, nem fertőző betegségek megelőzésének előmozdítása; - A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása; - A mentális egészség javítása. Öröm számomra, hogy a kezében tartja ötrészes kiadványsorozatunk egy darabját, amely széleskörű ismereteket igyekszik átadni a mentális egészségről, továbbá amelynek segítségével egészségmegőrző és egészségfejlesztési törekvéseinket együtt sikerre vihetjük. Dr. Romhányi Zoltán főigazgató
Mindannyiunknak vannak szenvedélyei. Biztonságot adhatnak a jól ismert, sokat ismételt szokásaink: a napindító kávé, a cigarettaszünetek, a barátokkal elfogyasztott bor, a lefekvés előtt bekapott altató, egy tábla csokoládé a nehéz nap végén, vagy munkából hazaérve a kedvenc sorozat, ami olyan jól kikapcsol. Fogyasztásra buzdítanak minket a reklámok, a divat. Ma már oly könnyen elérhető számunkra minden, amit szeretnénk megtapasztalni, kipróbálni, sőt az is, amire magunktól nem is gondoltunk, milyen jó lenne nekünk. Probléma ez? Nem feltétlenül. Amikor viszont a szenvedély szenvedéssé válik, amikor a szokás, kényszerré válik, amikor már veszteségekkel jár egy-egy cselekvés, akkor érdemes megállnunk, és feltenni a kérdést: megéri? Szinte észrevétlenül kényszeressé válhatnak mindennapi életünk velejárói, mint a vásárlás, a munka, az internet, a testedzés, a vásárlás, vagy a játék, sőt akár biológiai szükségleteink is, mint az evés és a szexualitás. Jelen kiadványnak nem célja minden addiktív (szenvedélyszerű) viselkedésforma bemutatása, csupán a figyelemfelhívás, hogy milyen széles körben, és elterjedten használjuk a drogokat mindennapi éltünkben. Elsősorban a kémia szerfüggésekkel foglalkozunk most, és azok közül is azokkal, amelyek szélesebb körben érintik, érinthetik a kiadványt olvasóit. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az elérhető segítőhelyek az addikciók széles spektrumában tudnak információt, segítséget nyújtani. TISZTÁZZUNK ELŐSZÖR NÉHÁNY ALAPFOGALMAT: Mit nevezünk drognak? A szó holland eredetű, jelentése fűszer, illetve növényi vagy állati eredetű gyógyhatású anyag. Minden olyan anyagot drognak nevezünk, amely a központi idegrendszerre hatva hangulati, gondolkodásbeli változásokat okoz, és hatása potenciálisan káros a szervezet testi-lelki folyamataira. Ez a meghatározás magába foglalja a legális drogokat is (alkohol, nikotin, koffein stb.). A kábítószerek a drogok egy csoportját képezik. Azok a szerek sorolandók ide, melyeknek használatát törvényileg tiltják. Mit nevezünk szenvedélybetegségnek? Szenvedélybetegségnek azokat a visszatérően ismétlődő viselkedésformákat, szokásokat nevezzük, amelyeket valaki kényszeresen újra és újra végrehajt, s amelyek a személyre - és többnyire környezetére is - káros következményekkel járnak. Függőséget kialakíthatnak kémiai szerek, ezt a fajta szenvedélybetegséget nevezzük kémiai addikciónak. De függeni lehet valamilyen viselkedési együttestől is, ezeket a függőségi formákat viselkedéses függőségeknek nevezzük. Ilyen a játékszenvedély, a számítógépes (vagy egyéb) játékoktól való függőség, az internet-függőség, a szex-addikció, a kleptománia, a kényszeres pénzköltés (vásárlási kényszer), a pornográfiához való hozzászokás, a kényszeres evés stb. A függőségeknek van négy fő jellegzetessége (DSM IV., WHO): kontrollvesztés; ingerhez kötöttség; nehézség a droghasználat (vagy egyéb viselkedési függőség) szabályozásában; a használat (viselkedés) sztereotipizált mintája.
A DROGFOGYASZTÁS HÁTTERE A szociológiai vizsgálatok rámutatnak, hogy a szereket fogyasztók és nemfogyasztók között nem a családi vagy iskolai változók szerint lehet leginkább különbséget tenni, hanem az életmódjellemzők alapján (elsősorban a szabadidős szokások szerint). A drogfogyasztás hátterében a különböző irányzatok más-más okokat említenek. A középiskolás fiatalok azonban a következőket jelölték meg: kíváncsiság, kalandvágy, lázadás, a felnőttektől, a valóságtól való eltávolodás, menekülés a családi, iskolai konfliktusok, a megoldatlan problémák elől, kortársak, barátok rábeszélése, unalom, az önbizalom hiányának pótlása önigazolás, új közösségbe való bekerülés érdekében. A drogok kipróbálása jellegzetesen serdülőkori társas jelenség. Több tényező kölcsönhatásán múlik az, hogy az alkalmi használat rögzül-e, kényszeres használattá merevedik-e. A kamasz személyiségében átmenetileg megtalálhatjuk mindazon pszichológiai faktorok többségét, amelyek általában motiválhatják a drogfogyasztást. Az első természetesen az örömszerzésre irányuló vágy. Ez a késztetés minden életkornak sajátja, de serdülőkorban az ezt ellensúlyozó racionális fékek még nem kellően hatékonyak, azaz ekkor még kevésbé jellemző a megfontoltság, az előrelátás, a hosszútávú tervezés. Ugyanakkor fokozott a kíváncsiság, kalandvágy, az újdonságok és a különleges élmények iránti vonzalom tapasztalható, amely nem ritkán kockázatkereső magatartást eredményez. A tiltott szerek kifejezett vonzerővel bírhatnak. A droghasználat okai között előkelő helyen említendő a család, a kortársak és a társadalom drogozási mintáinak tudatos vagy tudattalan követése. Láthatjuk, hogy a tiltott szerek iránti érdeklődés hátterében normális, jól érthető, sokunk által megélt pszichológiai szükségletek húzódnak meg. Nem kell tehát ahhoz patológiás személyiségűnek lenni, hogy egy fiatal, de akár felnőtt is drogokkal próbálkozzon. A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI A droghasználat prevenciója nem pusztán a használat megelőzését, hanem az egészséges vagy egészségesebb élet, jobb életminőség kialakítását is jelenti. Általánosságban elmondható, hogy aki érzelmi biztonságban nő fel, stabil és biztonságot nyújtó kapcsolati háló veszi körül, vannak megvalósítható, reális céljai és eszközei azok eléréséhez, az nem jut el élete során a rendszeres, vagy kontrollvesztett használatig. Fontos ehhez az önismeret, ismerni és fejleszteni kell a személyes értékeket, a megküzdési (coping) készségeket, az általános szociális készségeket. Meg kell tanulni ellenállni a társas befolyásnak, ellenállni a tömegkommunikáció és a reklám hatásainak, korrigálni a téves elképzeléseket a drogok
elterjedtségét és normatív elfogadottságát illetően. És fontos felismerni, hogy a droghasználatnak vannak alternatívái. A drogok bizonyos szükségleteket pótolnak. A cél az, hogy ezeket a szükségleteket más, társadalmilag elfogadott és az egyén számára produktívabb módszerekkel helyettesítsük. Az, hogy kinek mi a legmegfelelőbb, legelérhetőbb forma, nem könnyű megtalálni és megtanulni használni. Ehhez sokszor segítséget kell kérnünk, ám hangsúlyozzuk, hogy ezek megtalálása mindenki egyéni döntése, felelőssége és feladata a személyes életében. Mindenki kezelésre szorul, aki használ valamilyen szert? Nem, a droghasználat gyakoriságának különféle stádiumai vannak, melyek különféle beavatkozásokat igényelnek: 1. Kipróbálás: normál serdülőkori viselkedés, különböző a motivációs háttér, akkor veszélyes, ha túl korán történik és pszichés/szociális kockázati tényezőkkel kombinálódik. Beavatkozási lehetőségek: információnyújtás, ártalomcsökkentés, korai kezelésbe vétel, személyiségfejlesztés. 2. Alkalmi fogyasztás: szituatív, szociális, rekreációs szerhasználat. Beavatkozási lehetőségek: információnyújtás, ártalomcsökkentés, korai kezelésbe vétel, személyiségfejlesztés. 3. Rendszeres szerhasználat: mélyülés, hozzászokás elindul, rövid pozitív hatás mellett a negatív tünetek erősödése, életmód és barátok átrendeződése jellemzi. Beavatkozási lehetőségek: motiválás a változásra, konzultáció, ártalomcsökkentés, terápiás beavatkozási formák. 4. Kényszeres szerhasználat, függőség: a drogot helyzettől függetlenül és a fogyasztó szándékától eltérő jelleggel/mértékben, azaz kontrollálatlanul használják. Beavatkozási lehetőségek: motiválás a változásra, konzultáció, ártalomcsökkentés, terápiás beavatkozási formák. A DROGOK CSOPORTOSÍTÁSA Bár a fogyasztás, és így a kezelés középpontjában is mindig az ember áll, az ő saját motivációival, megküzdési képességivel, személyiségével, társas kapcsolatival stb., azért fontos megemlíteni a szerek hatásait is a fogyasztóra. FŐBB HATÁSMECHANIZMUSOK - Stimulánsok: fokozzák a szellemi és/vagy fizikai aktivitást és teljesítőképességet (pl. nikotin, koffein, kokain, crack, amphetamin-származékok) - Depresszánsok: növelik a fogyasztó érzelmi tűrőképességét, csökkentik a feszültséget és a szorongást (pl. altatók, nyugtatók, szorongásoldók, alkohol, ópiátszármazékok, morfin, metadon) - Hallucinogének vagy pszichedelikus szerek: pl. LSD, mágikus gombák, csattanó maszlag, mescalin, ketamin, PCP, szerves oldószerek - Cannabis származékok: marihuana, hasis, kender-származékok A továbbiakban a teljesség igény nélkül áttekintünk néhány olyan szert, melyek függőséget okozhatnak. Az alkohol- és nikotinfüggőségről külön kiadványban részletesebben olvashatnak.
A KOFFEIN A koffein a dohány után a második leggyakrabban használt drog. Stimulálja az agykérget, élénkíti a szívműködést, javítja a szellemi funkciókat, csökkenti a fáradtságot és álmosságot. Az izmok teljesítőképességét fokozza. Továbbá ellazítja az apró hörgők, az epevezeték, a gyomor- és bélrendszer, az érhálózat egy részének sima izmait, és fölgyorsítja az anyagcserét, emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint vesz el, hatására a veseerek tágulása miatt fokozódik a vizelet kiválasztás. A koffein megtalálható a különböző energia- és sportitalokban, egyes gyógyszerekben, kávéban, teában, csokoládéban, valamint a guaranát tartalmazó italokban is. A mérsékelt koffeinfogyasztás napi 130-300 mg-ot jelent, míg a koffein túladagolásról a napi 600mg fölötti fogyasztásnál beszélhetünk. A koffein túladagolás hányingert, émelygést, hasmenést, szédülést, és gyakori vizelési ingert okoz. A koffein függőséget okoz, oly mértékben, hogy mérsékelt fogyasztás utáni megvonás is fejfájással, émelygéssel, ingerlékenységgel, csökkent koncentrációs készséggel és akár depresszióval is járhat. Ezek a tünetek az első 20-48 órában a legerősebbek, de akár egy hétig is tarthatnak. A koffein túladagolás emésztési és szív-és légzési zavarokat okozhat. Koffeinhez számtalan forrásból juthatunk. Ezért is érdemes különösen figyelni a túladagolás veszélyeire. Egy átlagos csésze kávé 70-180 mg koffeint tartalmaz, attól függően, hogyan és miből készült. Az instant kávé kevesebb, míg a kávébabból frissen darált kávé több koffeint tartalmaz. Egy csésze zöldtea koffeintartalma átlagosan 25-40 mg, a fekete 40-70mg, míg egyes gyógyszerek akár több mint 100mg koffeint is tartalmazhatnak tablettánként. A kóla is tartalmaz koffeint 9-10 mg/100 ml mennyiségben, számos energiaitalban pedig ennél nagyobb mennyiségben található. A koffein nagy dózisban idegességhez, ingerlékenységhez, álmatlansághoz vezet. A tartós fogyasztás következményei lehetnek keringési megbetegedések, valamint cukorbetegség, tolerancia és addikció. ENERGIAITALOK Az energiaitalok nagy dózisban tartalmaznak cukrot, koffeint, taurint és más legális stimuláló anyagokat, mint például ephedrine-t, guaranát és ginsenge-et. Két fő összetevője azonban a cukor és a koffein. Egy átlagos energiaital 80-550 mg koffeint tartalmaz. A hozzáadott cukrok, cukorrá bomló más anyagok segítik a gyors felszívódást, a koffeinnel együtt gyorsítják az agyi működést és az anyagcserét. Mellékhatás: hasmenés, kiszáradás! Hatások: gyors dopping hatás: felpörgés, élénkség, hangulatjavulás. Megfigyelhető a placebo hatás is, kitolja a fáradtságtűrés küszöbét, szívdobogás érzést okoz, vérnyomás, pulzusszám emelkedést, valamint előfordul, hogy hányingert, hányást is. Rendszeres fogyasztás során a felpörgés után depressziós tünetek jelentkezhetnek: pl. kedvetlenség, életuntság, apátia, síráskényszer, félelem. A vérnyomás hirtelen lecsökken, mely hatására szédülés, álmosság
jelentkezhet. Fizikai legyengülést okozhat a túlterhelés és a valódi tápanyagbevitel hiánya. Gyakori a hasmenés, a gyomorpanaszok, refluxbetegség. Az energiaital alkohollal történő fogyasztása esetén a koffein élénkítő hatása miatt sokkal később érezhető az alkohol nyugtató hatása, így a fogyasztó nem érzi, hogy valójában milyen állapotban van, és még tovább iszik. Sokkal inkább hajlamossá válik felelőtlen döntéseket is hozni (pl. autóvezetéssel kapcsolatban). Egy 2012-es kutatás szerint (ÁNTSZ, 2012 /Rácz 2012) a 10-18 éves korosztályban a válaszadók 86%-a ivott már energiaitalt, annak ellenére, hogy hallott a túlzott fogyasztás veszélyeiről. A kutatás még egy fontos veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, az első kipróbálás életkorának csökkenésére: az energiaitalt kipróbálók több mint harmada (39%) 11-12 éves kora között fogyasztott először a termékből, 9%-uk már 6-8 éves korában megtette ezt! MARIHUANA A Cannabis sativa, azaz a hasznos kender könnyen felismerhető jellegzetes, fogazott leveleiről. A kendert a történelem során számtalan célra használták. Szárának rostjából jó minőségű vászon, papír és kötél készíthető. A kendervászon alapanyagul szolgált a hajóvitorlák elkészítéséhez és ebből csinálták az első Levi s farmereket is. A kender magja proteinben gazdag, jó madáreledel, a magok sajtolásával nyert olajból pedig gyorsan száradó festékek, lakkok készíthetők. A növény több mint 60 gyógyhatású anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették, mint minden bajra enyhülést adó gyógyírt. Az USA gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni cannabiskivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita gyógyászati célú alkalmazása körül. Az ENSZ 1997-es adatai szerint világszerte kb. 141 millióra tehető a rendszeres cannabisfogyasztók száma (ez a világ népességének 2,45 %-a), 2005-ös adatok szerint Európában kb. 30 millióra. A világszerte használt pszichoaktív szerek között a cannabis népszerűségét tekintve a negyedik helyen áll (az első három helyet a dohány, a koffein és az alkohol foglalják el - ilyen sorrendben). A kender megszárított virágaiból (esetleg leveleiből és hajtásaiból) készített dohányszerű keverék a marihuana, közismertebb nevén a fű. A növény levelein és virágaiban található gyantás anyagból készítik a hasist, amely a kender típusától és az elkészítés módjától függően zöld, barna vagy fekete színű kis préselt lapok vagy gumószerű kockák alakjában jut el a fogyasztókhoz. Hatóanyaga a THC (tetrahidrokannabinol). Rövidtávú fiziológiai hatások Felgyorsult szívverés, véreres, piros szem, a szemek és az orrjáratok enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradása, a füst beszívása miatti torokirritáció és köhögés, továbbá a vizelési inger gyakoribb jelentkezése. A cannabis rendszerint étvágygerjesztő hatást vált ki. Előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. Nagyon magas dózisok elfogyasztása koordinációs zavarokat, reszketést, mellkasi fájdalmakat, hányást továbbá szédülést vagy ájulást eredményezhet. A pszichikai hatások jóval szubjektívebbek, és egyénenként változnak, ezért nehezebb a közös jellegzetességeket megtalálni. A szer használói által leggyakrabban említett hatások a következők: boldogság, kedélyesség, megnövekedett fogékonyság, az egymás közti kommunikáció elmélyülése, egymás fokozottabb megértése (bár ennek pont az ellenkezője is előfordulhat). Szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, a képzelet játékai, egy különleges, mögöttes valóság érzékelése, a környezet olyan részleteinek észrevétele, amelyekre normális állapotban a haszná-
ló nem figyel fel, jobb vizualizáló készség, megváltozott időérzékelés, változások a tér- és mélységérzékelésben, az érzékletes élmények gazdagodása. A cannabis pszichés hatásai nagyrészt a drogot használó személy lelkiállapotától függnek. Emiatt a drog zilált lelkiállapotű egyénekben, illetve nem megfelelő környezetben negatív élményeket is kiválthat. Előfordulhat félelem és szorongás, depresszió, ingerültség, rosszullét, fej- vagy hátfájás, szédülés, a figyelem tompulása, zavartság, letargia, illetve egyfajta nehézség, gyengeség- vagy fáradtságérzet. Súlyosabb esetben felléphetnek tájékozódási zavarok, érzékcsalódások, paranoid téveszmék, sőt egyes esetekben pánik, az önkontroll elvesztése, végső esetben akut pszichózis is. Tolerancia, függőség: Az általános vélekedéssel ellentétben a cannabis tartós, rendszeres fogyasztásánál kialakulhat a tolerancia és a függőség is. Ez egy tanulási folyamat eredménye: a használó megtanulja kontrollálni a szer egyes hatásait. A leggyakoribb elvonási tünetek: ingerültség, nyugtalanság, álmatlanság, rossz közérzet. A tünetek enyhesége azzal magyarázható, hogy a drog viszonylag lassan ürül ki a szervezetből. A THC felszívódása-ürülése: a THC-hatás pár percen belül kialakul és 2-3 órán át hat. A tüdőben és az orr nyálkahártyáján át szívódik fel, lebontása a májban történik, a metabolitok a széklettel, vizelettel ürülnek (2-3 hétig kimutatható a vizeletből). Amotivációs szindróma: McGlothlin és West klinikai megfigyelések alapján arra jutottak, hogy egyes, cannabist rendszeresen fogyasztó fiataloknál az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő bizonyos negatív személyiségjegyek: apatikus állapot, nehezebb alkalmazkodás a mindennapi élet feladataihoz, a hosszútávú tervek kivitelezése iránti érdeklődés elenyészése, magasabb frusztrációs szint, nehézségek a rutinszerű munkavégzés, illetve új dolgok sikeres elsajátítása terén. Ezek a fiatalok hajlamosak a visszahúzódásra, az életben való szemlélődő, passzív részvételre, és gyakran vonzódnak a gyerekekre jellemző, ún. mágikus gondolkodásmódhoz. DESIGNER DROGOK A designer drog kifejezést azokra a szerekre használjuk, melyek molekuláris szerkezetükben illegális drogokra hasonlítanak, így azokhoz hasonló hatásokat idéznek elő, viszont nem szerepelnek a tiltólistákon, ezért forgalmazásuk és használatuk legális. Ilyen drog volt a 80-as években az Ecstasy, manapság (2011. januárjáig) pedig a Mefedron. Ezeket a szereket többnyire az interneten keresztül árulják, olyan szerekként feltüntetve, melyek nem alkalmasak emberi fogyasztásra pl. növényvédő szer, füstölő, fürdősó. Ezek a szerek azért is veszélyesek, mert nem lehet tudni, mit tartalmaznak, és mivel ezek új vegyületek, az emberi szervezetre, pszichére gyakorolt hatásuk is ismeretlen. Nem ismerjük rövid- és hosszú távú kockázataikat. BZP herbál ex : enyhébb verziója az amfetaminnak: pörget, enyhe eufóriát okoz. GHB vagy GBL (Gina): szagtalan folyadék, enyhén sós ízzel, kisebb dózisnál az alkoholhoz hasonló euforizáló hatások, magasabb dózisoknál eszméletvesztés is felléphet. Alkohollal keverve különösen veszélyes, akár halálos is lehet! MDVP (fürdősó): Tiszta világosbarna, éles szagú, por formájú stimuláns szer. Ha fénynek teszik ki, barnulni kezd, és szaga is megbarnult krumpliéra emlékeztet. Könnyű túladagolni (1-10 mg az átlagos dózis, míg a mefedronnál 100-200 mg)! Spice (JWH-018): hatása a kannabiszéhoz hasonló, szintetikus szerrel befecskendezett növényi származék. Intenzívebb a hatásfoka, így könnyebben előfordulhat negatív hatás.
Emeli a vérnyomást, növeli a pulzust és erős szorongást válthat ki. Mefedron (Kati néven vált ismertté): az amfetaminhoz hasonló tüneteket produkál, hatásai a kokain és az ecstasy között állnak. A testhőmérséklet jelentősen megemelkedik, rövid ideig tartó boldogságérzet, majd depresszió a jellemző pszichikai szempontból. Jellemzően folyadékban feloldva vagy orrba szippantva használják, de elterjedt az intravénás használata is. Mellékhatás: fogcsikorgatás. Vizeletből lebomlás után nem mutatható ki. Látnok zsálya (Salvia divinorum): Hatása hallucinogén. Összekeveri az emlékképeket, skizofréniát is okozhat, valamint teljes szellemi leépülést. SZERVES OLDÓSZEREK A szipuzás a legolcsóbb, és legkönnyebben hozzáférhető drogok egyike, ugyanakkor a szervezetet károsító hatása rendkívül gyorsan és nagyon súlyos mértékben alakul ki. A szerves oldószert tartalmazó készítmények (benzinek, gázok, lakkok, ragasztók, festékek, hígítók) kábító vagy enyhén hallucinogén hatást váltanak ki. Egyszeri használata során is, maradandó szervi elégtelenségek léphetnek fel. A hatóanyagok többsége fizikai függést nem, viszont erős pszichés függőséget okozhat. A szerves oldószereket rendszerint az orron át lélegzik be, így a szerben lévő hatóanyagok nagyon gyorsan elérik a központi idegrendszert. A leggyakoribb fogyasztási mód a zacskóból történő szipuzás. A szerves oldószerek hosszan tartó, rendszeres inhalálása agy-, máj- és vesekárosodás okozhat, illetve ezek kísérőjelenségeit: izomgyengeség, közömbösség, kimerültség, rossz közérzet, hányinger, alhasi fájdalmak, zavarodottság, ataxia, remegés, reszketés, viszketegség, ideggyulladás és idegbénulás. A szipuzás talán legnagyobb közvetlen veszélye, hogy a szervezetbe kerülő anyag halálos kimenetelű szívritmuszavarokat, esetleg légzésbénulást okozhat. Viszonylag gyakori a fulladásos halál: a szipus a fejére húzza a zacskót, és minthogy a belélegzett szerves oldószer bénítja a légzőközpontot, belehal az oxigénhiányba. SPEED Stimuláns hatású, fehér, rózsaszínes vagy sárgás színű por, hatóanyaga az amfetamin. Először Lázár Edelenau román vegyész állította elő 1887-ben és kezdetben gyógyszerként használták: az asztma gyógyításában hörgőtágítóként. 1930-ban azonban az USA-ban egyetemisták felfedezték teljesítménynövelő hatását, és elkezdték visszaélésszerűen használni. A szervezet nagyon lassan képes csak lebontani. Vizelettel ürül, abból könnyen kimutatható. Kiürülés után előfordulhat visszacsapó hatás: lehangoltság, depresszió, energiahiány, aluszékonyság, irritábilitás, agresszió, dühkitörések.
A speed használatának típusai: Alkalmi használat: a szórakozás köré épül: az amfetamin hatása hangos ütemes zene mellett teljesedik ki, orrba szívják a port, vagy italban feloldják. Tartós fogyasztása: intravénásan, függőséghez vezet komoly fizikai és lelki megvonási tünetekkel: remegés, nyugtalanság, alvászavar, reflexzavar, táplálkozási zavar, immungyengeség, depresszió, merevedési zavarok. A fizikai hatásai: erős és rendszertelen szívverés és légzés, szapora pulzus, tág pupilla, vérerek kitágulása, testhőmérséklet megnövekedése, viszketés, erős rágáskényszer (ennek következtében a száj kisebesedése), mozgáskényszer. A pszichés hatásai: étvágycsökkenés, állóképesség növekedés, fokozott fizikai és szellemi erő, fokozott szexuális vágy, magabiztosság, impulzivitás, hiperaktivitás, eufória, súlyos esetben amfetamin-pszichózis (szorongás, paranoia, hallucinációk, mindenhatóság érzése). KOKAIN A kokacserje szárított leveléből nyert kivonat, fehér színű kristályos por. Dél-amerikai indián törzsek fedezték fel éhséget csökkentő és energetizáló hatását. A kokain és származékai (elsősorban a crack) bírnak a heroin mellett a legnagyobb addiktív potenciállal (azaz a leggyorsabban vezethetnek függőséghez). Viszonylag szűk társadalmi réteg használja, beszerzési ára igen magas. Jóval olcsóbb, kristályos formája a crack (fehéres, szürkés színű, kristályos szerkezetű, kavicsokra emlékeztető), ami intenzívebben károsít (pipában szívják). Használata: orrba szippantják, intravénásan szúrják, vagy fogínybe dörzsölik. A fizikai hatásai: az étvágy csökken, a pulzus és vérnyomás emelkedik, a vérerek szűkülnek, a testhőmérséklet emelkedik, a pupillák kitágulnak, az energiaszint növekszik, esetlegesen bizarr, kiszámíthatatlan viselkedés, paranoia, izomgörcsök, szédülés. A pszichés hatásai Rövid távú használatnál: gyors gondolkodás, nagy fizikai és mentális teljesítmény, magas önértékelés, szociális kompetencia érzés. Hosszútávú használatnál: irritáltság, agresszió, idegesség, fáradékonyság, fáradtság, paranoia, hallucinációk (vizuális és akusztikus), kokainbogarak érzése a bőr alatt, felületes teljesítmény, személyiségtorzulás. Elvonási tünetek: depresszív állapot, ingerültség, hangulatváltások, agresszivitás. LSD Először Albert Hofmann szintetizálta 1938-ban az anyarozsból (rozson élősködő gombafaj) kivont lizergsavból. Erőteljes hatású, a természetben előforduló anyagokból kémiai úton előállított hallucinogén hatású szer. A tiszta LSD színtelen, szagtalan, kicsit kesernyés. Szájon át veszik be vékony papírra impregnálják, mert egy adag szabad szemmel láthatatlan egyébként. Az LSD hatását nagyban befolyásolják a bevétel körülményei, a használó lelkiállapota és az anyag mennyisége. 10-16 órán át fejti ki a hatását. Mellékhatása lehet a flashback, amikor szermentes időszakban LSD bevétel után akár hónapokkal később fellépő hirtelen betörő hallucinogén elemek villanásszerű (flash) visszatérése (back). Ez spontán elmúlik. Használattól függően kiválthat lappangó pszichiátriai betegséget!
Pszichés hatásai: Pszichotikus reakciók: az ún. Bad trip vagy rossz utazás: rettegés, üldözés, paranoid látomások, megbolondulástól félelem Pszichodinamikus élmények: régi emlékek, érzések felelevenedése Kognitív élmények: nagy összefüggések, törvények meglátása, analizáló képesség felerősödése Esztétikai élmények: vizuális, akusztikus, kinesztéziás (mozgásérzés) ingerek felerősödése Vallásos és transzcendens élmények: Isten-egység élmény, béke Hosszútávú hatásának következménye lehet: extrém mértékű szorongás, pszichiátriai betegség, epilepszia. HEROIN A heroint morfinból, annak acetilálásával állítják elő, amit ópiumból vagy mákszalmából nyernek ki. Charles Robert Alder Wright angol kutató állította elő először 1874-ben. Barna, világosbarna, vagy fehér (de ez ritka) rög vagy por. Fogyasztási módjai változatosak: cigaretta dohányába kis golyócskákat rakva ( géppuska sorozat ), cigarettát heroin porba mártva, fóliáról elszívva alulról melegítve, orrba felszívva, intravénásan adagolva. Minden formában függőséget okoz, a legnagyobb addiktív potenciálú szer! Fizikai hatásai: a szervezetbe jutva gyorsan hat, hatása csak 3 órán át érvényesül (míg az ópium vagy morfium 10 óráig is eltart). A heroin utáni testi-lelki sóvárgás rendkívül erős. Kezdetben cél a mámor, utána a szenvedés elkerülése. Azonnali hatása: hányás, pulzus és légzésszám csökkenés, szűk pupilla (megvonásnál tág pupilla). Megvonási tünetei erőteljesek, az utolsó adag után 4-6 órával jelentkeznek, és 7 napig folyamatosan tarthatnak: viszketés, könnyezés, orrcsöpögés, ásítás, tüsszögés, izomrángás, hasmenés, kínzó görcsök, száraz köhögés, álmatlanság, ízületi és izomfájdalmak, erős izzadás, hidegrázás, remegés, szorongás, általános rosszullét, dühkitörések. Pszichés hatásai: belső feszültség és testi-lelki fájdalom megszűnik, orgazmus-szerű élmény (éppen ezért a heroin helyettesíti a szexuális életet, a használók aszexuálissá válnak). Erős eufória érzés, de a rövid mámor után hosszú depresszió következik. Túláradó önbizalom, a kinti valóság megszűnik, helyette meleg, puha biztonságos álomszerű világ van. Hosszú távon jellemző hatásai: a magánélet teljes összeomlása, kriminalitás, szellemi és személyiségbeli leépülés. A sok öntudatlan állapotban fekvés trombózist, fekélyt okozhat. Az osztott tűhasználat következtében gyakori a Hepatitis B, C fertőzés. A drogokról való leszokásnak számos lehetősége van, de legtöbb esetben nem megy külső segítség nélkül (orvos, pszichológus, addiktológiai konzultáns, családterapeuta, sorstárs közösség). A terápia, és a felépülés folyamatában elengedhetetlen a közvetlen környezet, a család, a barátok bevonása is. A változás folyamatának velejárója, hogy a használó sokáig nem áll készen a változásra, míg a környezete már látja a beavatkozás szükségességét. Fontos, hogy amíg a használó nincs kész a változásra, a család bármely tagja addig is fordulhat segítségért, hiszen a függőség őket is érinti. Segítséget kaphatnak abban, hogyan motiválják a függőt, hogyan védhetik meg magukat és a család többi tagját a káros következményektől, és gyakran bármely hozzátartozóban elindult változás önmagában is hatással lesz a függőre is.
JEGYZETEIM
Halasi Egészségfejlesztési Iroda 6400 Kiskunhalas, Monszpart L. utca 1. telefon: (77) 522-000 fax: (77) 522-011