Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFGM/ 739 / /2009. ELŐTERJESZTÉS a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról Budapest, 2009. augusztus 1
A) Állami szervek EGYEZTETÉSI LAP Név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt MeH jogi és koordinációs ÁT Dr. Tordai Csaba MeH EKK MeH NBI Ágazati Párbeszéd Bizottság KHEM NFÜ Dr. Vági Márton FVM Gőgös Zoltán PM Dr. Csáky Bernadett HM Dr. Szeredi Péter IRM Dr. Plankó Erika KvVM Dr. Erdey György KüM Horváthné dr. Fekszi Márta EüM Dr. Pordán Endre ÖM Dr. Virág Rudolf SZMM Simon Gábor OKM Dr. Balogh Gyula LÜ Dr. Pálvölgyi Ferenc MKEH Dr. Kaufmanné Szirmai Katalin GVH Dr. Nagy Márta KSH Dr. Pukli Péter Adatvédelmi Biztos Dr. Jóri András 2
Állampolgári jogok országgyűlési biztosa Dr. Szabó Máté Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Név egyetért nem ért egyet észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt KISOSZ MKIK Dunai Péter OKSZ VOSZ C) Egyeztetések: - Szakmapolitikai egyeztetés: 2009. január 30. - Közigazgatási egyeztetés: 2009. március 30.- április 8. 3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: Az előterjesztés tartalmazza a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV.29.) GKM rendeletnek (a továbbiakban: R.) a szakmai területen bekövetkező változások, valamint az időközbeni jogszabályi változások által indokolt módosítását. E módosítások, műszaki tartalmuk miatt az Európai Unió és a tagállamok részére történő bejelentését követően kerülhet kihirdetésre. Tekintettel arra, hogy a nemesfémek kereskedelmére vonatkozó szabályozás tekintetében a tárgyi tervezet szabályozásának tartalma jelentős mértékben függ a Ket.- tel és a belső piaci irányelvvel összefüggésben módosítás alatt álló kereskedelmi szabályozástól, a tárgyi tervezet ismételt közigazgatási egyeztetésével szükséges volt megvárni a kereskedelmi szabályozás módosítását tartalmazó előterjesztést, valamint a Ket. és a belső piaci irányelv miatt szükségessé vált módosítások tartalmának kialakulását. Az R. műszaki tartalmúnak nem minősülő, a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel összefüggésben szükséges módosításai jelen előterjesztésből áthelyezésre kerültek az nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a Ket. és a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel összefüggésben szükséges módosítását tartalmazó előterjesztésbe, tekintettel arra, hogy e módosításoknak, a törvényi szintű szabályozás változásinak hatályba lépésével összhangban, 2009. október 1. napján hatályba kell lépniük. Az R. jelen előterjesztés szerinti módosítását szükségessé tette többek között a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény 2001. október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet hatályba lépése, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így az R1. megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. Az egyezmény hatálya alá tartozó nemesfémek köre kibővült a palládiummal, ennek megfelelően szükségessé vált az R1. kiegészítése is az új nemesfémre, valamint az annak rendszeres ötvözeteire vonatkozó rendelkezésekkel. A megváltozott piaci körülményekre tekintettel a névjelek beütésére vonatkozó előírások módosítása is szükségessé vált tekintettel arra, hogy az ahhoz szükséges szerszámok, eszközök egy korábbi jogszabályi módosítás alapján már az ügyfelek, a vállalkozások számára is rendelkezésre állnak, és a jelek beütése a megrendelő kötelezettsége, ezért a Hivatal szerepvállalása e tevékenység esetében a továbbiakban már nem indokolt. Ennek következtében, a tervezet értelmében, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. a jövőben kizárólag megrendelés esetén, piaci alapon vállalja a névjelek beütését. 4
A módosítás tartalmazza továbbá a lézer fémjelzés bevezetése következtében szükséges technikai jellegű változások átvezetését. A tervezet értelmében megszűnik a fémjelzésre bemutatott tárgyak vizsgálata keretében előírt azon feltétel, amely szerint, ha a tárgy a hazai szabályozásban előírt legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg, a nemesfémvizsgáló- és hitelesítő hatóságnak összetört állapotban kell a bemutatónak kiadnia. A módosítás következtében a bemutatónak lehetősége nyílik a magyar jogszabályi feltételeknek eleget nem tevő tárgyak más EU-s vagy harmadik országban való értékesítésére. A tervezet az Európai Uniós gyakorlattal összhangban megszünteti azt az előírást, amely szerint a fémjelzés kizárólag a vámeljárás keretében történhet. Ezzel megszűnik a jelenlegi, azon kereskedőkre is hátrányos gyakorlat, akik a Magyarországon vámkezelt nemesfém tárgyaikat az EU valamely más tagországában kívánják értékesíteni. Az Európai Unióba harmadik országból érkező termékek, így a nemesfém termékek esetében is a vámeljárás bármely tagországban lefolytatható. Ezekben az esetekben nem előírás a magyar jogszabályoknak megfelelő fémjelzési eljárás lefolytatása. A tervezetben foglalt módosítással törlésre kerül azon előírás, amely szerint az exportra szánt nemesfém tárgyakat a kiszállítás előtt 14 nappal be kell mutatni a Hivatalnak. A módosítás következtében a bemutatásra a kiszállítás előtti bármikor sor kerülhet. A módosítással kiküszöbölésre kerül a hatályos szabályozás azon hiányossága, amely nem teszi lehetővé azon jogos piaci igény kielégítését, hogy a fémjelzés nélküli mintakollekciókat a vásárlók az üzletekben megtekinthessék, és ezáltal a kereskedők az erre vonatkozó piaci igényeket felmérhessék. A módosítás következtében lehetővé válik a fémjelzés nélküli mintakollekciók bemutatása is az üzlethelyiségekben, azonban erre csak a fémjelzett termékektől elkülönítve, figyelmeztető feliratokkal ellátva kerülhet sor. A módosítással a hatályos R1. 3. számú melléklete törlésre kerül tekintettel arra, hogy annak alkalmazása a megváltozott piaci viszonyok, az ékszerek és dísztárgyak sokfélesége miatt a továbbiakban nem célszerű. A módosítás lehetőséget teremt a nagy értékű sérülékeny nemesfém tárgyak fémjelzési eljárásainak a kor színvonalának megfelelő lézer fémjelzési eljárással való lefolytatására. A tervezet a szabályozás egyértelműbbé tétele, a jogalkalmazás elősegítése érdekében meghatározza a nemesfémmel kapcsolatos, engedélyköteles tevékenységet folytatókra kiterjedő, egységes nyilvántartás tartalmát, az abba való felvétel, illetve törlés feltételeit és rendjét. A tervezet közigazgatási egyeztetésére 2009. március 30-a és április 8-a között került sor. II. A kormányprogramhoz való viszony: 5
Az előterjesztés a kormányprogramhoz nem kapcsolódik. III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek): A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény 2001. október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így az R. megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. IV. Várható szakmai hatások: A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, továbbá a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások jelentősen egyszerűsödnek, egyértelműbbé, illetve ügyfélbarátabbá válnak. V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): A tervezet költségvetési többletet nem igényel, az államháztartásnak a tervezetben foglalt szabályozással többlet kiadása nem keletkezik. VI. Várható társadalmi hatások: A tervezetnek társadalmi hatása nincs. VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): A tervezet kapcsolódik a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez tekintettel arra, hogy a tervezetben foglalt, egyes termékekre vonatkozó használati tilalmakra vonatkozó előírások miatt a tervezet az irányelv értelmében műszaki tartalmú szabályozásnak minősül, amelyet a Kormány általi elfogadását megelőzően szükséges az Európai Uniónak és a tagállamoknak bejelenteni. A bejelentés, azaz a notifikáció előreláthatóan három hónapot vesz igénybe, ennek megfelelően a tervezet a bejelentést követően kerülhet kihirdetésre. VIII. Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseletitársadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége): I. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció 6
Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve: Tárcán belül nyilatkozók szintje: Főosztályvezető A tervezet tartalmazza az egyes nemesfémekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosítását, amelyet a nemesfémek hitelesítésével, ellenőrzésével kapcsolatos szakmai területen bekövetkező változások, valamint a jogszabályi környezet módosulása indokolt, emellett a módosítás által a jogszabályok logikusabbá, a jogalkalmazók számára könnyebb használhatóvá, átláthatóbbá válik. A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek, egyértelműbbé, illetve ügyfélbarátabbá válnak. 7
Melléklet az NFGM/739/2009. számú előterjesztéshez A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter./2009. (.....) NFGM rendelete a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 13. -a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának b) pontjában foglalt feladatkörben eljárva a következőket rendelem el: 1. A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A nemesfém tárgy anyagául használt ötvözet a nemesfémen kívül csak olyan ötvöző fémet tartalmazhat, amely lehetővé teszi, hogy az e rendelet 18. -ában meghatározott vizsgálati eljárásokkal a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. 2. Az R. 3. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 3. (1) Az aranytárgyon ezüst-, platina-, vagy palládium ötvözetből, ezüst-, platina és palládium tárgyon pedig aranyötvözetből készült az R.-ben meghatározott finomsági foknak megfelelő fém díszítést lehet kizárólag alkalmazni. A díszítést úgy kell alkalmazni, hogy az a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető legyen. (2) Az ezüsttárgyra platina- és palládium ötvözetből, a platina és palládium tárgyra ezüstötvözetből készült díszítést nem szabad alkalmazni. (3) Aranytárgyra megegyező vagy attól eltérő színű, de azonos finomságú aranyötvözetből mind elválasztható formában, mind nemesfémforrasztással készíthető díszítés. 8
(4) Az arany-, ezüst- platina- vagy palládium tárgyra alkalmazott és attól könnyen megkülönböztethető és elválasztható, a tárgy alapanyagától eltérő anyagú nemesfém díszítést a finomsági fokot kifejező fémjellel kell ellátni. A roncsolás nélkül megbonthatatlanul összeszerelt fémjelzésre beadott tárgy csak a benne előforduló legalacsonyabb finomságú ötvözet szerint fémjelezhető. (5) A nemesfém tárgyak a nemesfémötvözeteken felül bármely természetes vagy mesterséges úton előállított, a nemesfémmel nem összetéveszthető anyaggal díszíthetők. 3. Az R. 4. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 4. (1) Üreges nemesfém tárgyat nem lehet a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú, illetve attól eltérő nemesfémmel kitölteni, egyéb fémmel, vagy más, nem nemesfém anyaggal kizárólag a (2) és (4) bekezdésben foglaltak szerint kitölteni. (2) A nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló tárgyat nem nemesfém anyaggal egészben vagy részben akkor lehet kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges. Ilyen üreges nemesfém tárgy különösen a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa, valamint a galvanoplasztikai úton előállított tárgyak. E tárgyak esetében a nemesfémből készült rész grammsúlyát a tárgyon elhelyezett számmal fel kell tüntetni. (3) A nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul rendszerint csak a tárgy finomságával megegyező finomságú ötvözetet szabad használni. (4) A (2) bekezdésben nem említett, nemesfémből készült, üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat nem nemesfém anyaggal egészben vagy részben akkor lehet kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges, és ha a tárgy kitöltését a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyezte. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező nevét; b) az e rendelet szerinti nyilvántartási számát; b) a tárgyra vonatkozó gyártási tervet (legalább három oldali nézeti kép); c) a tárgy gyártásának műszaki leírását; d) a nemesfém rész grammsúlyát. 9
(6) Amennyiben a (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtásakor a nemesfém tárgy elkészült, illetve a kérelmező rendelkezésére áll, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a nemesfém tárgyat a Hivatal részére be kell mutatni. 4. Az R. 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. (1) Aranyozáson, ezüstözésen, platinázáson illetve palládiumozáson a nemesfém tárgyak arannyal-, ezüsttel-, platinával- illetve palládiummal való, bármely technológiával kémiai, elektrokémiai, mechanikai vagy fizikai eljárással történő felvitelét, vagy bevonását kell érteni. (2) Ezüsttárgyat platinázni, palládiumozni tilos, kizárólag aranyozni, ródiumozni lehet, de csak oly mértékben, hogy a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. Az ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni. (3) Az aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét úgy kell kikészíteni vésés, gyalulás vagy más megoldás útján, hogy a tárgy ezüst alapanyaga látható, könnyen felismerhető legyen. A részben aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét nem szükséges a fentieknek megfelelően kikészíteni. (4) Nemesfém tárgyon bevonat csak olyan módon és mértékben alkalmazható, hogy az R. 8. (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tegyen, és a nemesfém tárgy finomsági foka biztonsággal megállapítható legyen. 5. Az R. 7. -ának (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki: [Nem kell névjellel ellátni azt a nemesfémtárgyat,] c) amely hordozza a magyar fémjellel egyenértékű fémjelzést végző országban regisztrált névjelet. 6. Az R1. 8. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A nemesfémtárgy készítésével foglalkozó gazdálkodó szervezet a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg vagy azt követően köteles a névjel engedélyezését kérni. A nemesfémtárgy forgalmazásával foglalkozó gazdálkodó szervezet a kizárólagosan ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet kivételével a tevékenység megkezdésére vonatkozó, a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások 10
köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg vagy azt követően kérheti a névjel engedélyezését. 7. Az R. 9. -a a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-j) pont jelölése d)-k) pontra változik: c) 1. számú finomsági fokú palládium tárgyakra sisak, balra az évszám betűjele, jobbra 950; 8. Az R. 10. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A Magyar Köztársaság területén forgalmazott fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyon a fémjelen, a Hivatal jelén, a névjelen, a finomságjelen, valamint idegen anyaggal kitöltött üreges nemesfém tárgy esetén a nemesfémötvözet grammtömegét jelző számon kívül további jelzés csak akkor alkalmazható, ha az a felsorolt jelekkel nem összetéveszthető. 9. Az R. 11. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A gyártó, illetve a kereskedő kérheti a Hivataltól a nemesfém tárgy Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzését. A Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának szabályozását a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény tartalmazza. 10. Az R. 12. -a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A 11. (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet a nemesfémtárgyat pácolt, polírozás előtti, de már annyira elkészített állapotban köteles alkatrészével együtt fémjelzésre bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a ráütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. A nemesfém tárgy kész állapotban is bemutatható, azonban az ilyen tárgy kellő gondossággal végzett vizsgálata és fémjelzése ellenére keletkezett károkért a Hivatalt felelősség nem terheli. 11
11. Az R. 13. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 13. (1) A nemesfém tárgyat fémjelzési megrendelőlappal együtt kell benyújtani. A fémjelzési megrendelőlapon fel kell tüntetni a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. (2) Ha nem a nemesfém tárgy készítésével foglalkozó gazdálkodó szervezet mutatja be a nemesfém tárgyat, és annak ötvözetét a bemutató nem ismeri, a fémjelzési megrendelőlapon elegendő az azonos kivitelű tárgyak altételenkénti megnevezése. (3) Külön fémjelzési megrendelőlapot kell kiállítani az arany-, ezüst-, platina, és palládium tárgyakról, valamint nemesfém fajtánként elkülönítve a súlyhatár alatti tárgyakról is. (4) A Hivatal a bemutatott nemesfém tárgyakat bruttó tömegük pontos megállapítása mellett veszi át, és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása mellett, a kifizetett számla ellenében adja vissza a bemutatónak. A bemutató a fémjelzési megrendelőlapon a fémjelzett nemesfém tárgy átvételét igazolni tartozik. A bevont elismervény az átvétel igazolásával érvényét veszti. (5) A Hivatal a nemesfém tárgyat addig nem fémjelzi, amíg a fél szabályszerűen kiállított fémjelzési megrendelőlapot nem csatol, illetőleg a megállapított hiányokat felhívásra nem pótolja. 12. Az R. 18. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A finomsági fokot mintavételi terv alapján, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező laboratórium által végzett analitikus vizsgálattal, szükség esetén karcvizsgálattal és műszeres analitikai vizsgálattal kell megállapítani: a) az arany finomságát tűzi vizsgálattal (űzési eljárással), b) az ezüst finomságát Gay-Lussac elven alapuló potenciometriás titrálással, c) a platina finomságát gravimetriás módszerrel, d) a palládium finomságát gravimetriás módszerrel. Az a)-d) pontokban felsoroltakon kívül, indokolt esetben a Hivatal egyéb, nemzetközileg elfogadott megfelelő pontosságú módszert is alkalmazhat. (2) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti vizsgálatokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó szabvány szerint végzik, azokat úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelelnek. 12
13. Az R. 19. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 19. (1) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy a fémjelzési megrendelőlapon feltüntetett finomsági fokot nem éri el, a bemutatót erről értesíteni kell. Ha a bemutató az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem kér az e rendelet 24. -a szerinti döntővizsgálatot, a nemesfém tárgyat a bemutatónak fémjelzés nélkül kell kiadni. (2) A vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményének ismeretében a fél kérheti a tárgynak az R.-ben megállapított finomsági foknak megfelelő, kisebb finomsági érték szerinti fémjelzését. (3) Amennyiben a vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményeként a tárgy az R.-ben meghatározott, az adott nemesfémre előírt legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg, akkor a tárgyat a bemutatónak fémjelzés nélkül kell kiadni. (4) A jogszabályban megállapított finomsági fokoktól való negatív eltérés a fémjelzéskor nem fogadható el. (5) A finomsági fok megállapításánál nem kell figyelembe venni az e rendelet 2-3. -ban meghatározott szerelvényt és díszítést. 14. Az R. 20. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ha nemesfém tárgy bemutatója a megállapított hiány pótlását megtagadja, a nemesfém tárgyat fémjelzés nélkül kell a bemutatónak kiadni. 15. (1) Az R. 26. -ának b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nemesfémtárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:] b) az olyan tárgy, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál, c) a Magyar Köztársaság területén, vagy más országban fizetési eszközként használt ércpénz, ha nincsen az R. hatálya alá tartozó nemesfém tárggyal forrasztás útján összeillesztve, (2) Az R. 26. -ának g)- i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 13
g) a nemesfém vagy annak ötvözeteiből készült tömbök, -rudak, -lemezek, -huzalok és félkész gyártmányok, h) a nemesfém vagy annak ötvözeteiből készült huzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek, i) az arany, platina és palládium ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt, 16. Az R. 27. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A 26. b) pontjában meghatározott célból készült tárgy a felhasznált nemesfém anyag minőségének hiteles vizsgálata szempontjából a Hivatal hatáskörébe tartozik. 17. Az R. 28. -ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki: [Az érmegyártó a saját üzemében készült érmet és féldomborművű lapot - annak peremén - az alábbi jelzésekkel látja el:] d) a palládiumból készülteket Pd betűkkel. 18. Az R. 29. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 29. A 26. e) pontjával kapcsolatos vitás esetben a Hivatal a tárgyra tekintettel, az annak gyűjtőköre szerint illetékes múzeum szakvéleményének figyelembevételével dönt. 19. Az R. 34. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 34. (1) A nemesfém tárgy készítését, illetve forgalmazását folytató gazdálkodó szervezet köteles a raktáron vagy üzlethelyiségben levő, de szabályszerű fémjellel még el nem látott, és nem mintakollekcióként szolgáló nemesfém tárgyat a fémjelzésre való bemutatásig, a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve, Nem eladó fémjelzetlen tárgyak felirattal megjelölve olyan helyen tartani, ahol azokat a vásárló közönség nem láthatja. (2) A nemesfém tárgy készítését, illetve forgalmazását folytató gazdálkodó szervezet köteles a raktáron, vagy üzlethelyiségben levő fémjelzetlen mintakollekciót a fémjelzett nemesfém tárgyaktól elkülönítve tartani és Mintakollekció, nem eladó, fémjelzetlen tárgyak felirattal ellátni. 14
(3) A fémjelzetlen tárgyakról jegyzéket kell vezetni az átvétel idejének, az eladó vagy megbízó nevének és címének, a tárgy megnevezésének, valamint tömegének pontos feltüntetésével. 20. Az R. 1. számú melléklete az e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint módosul. 21. Az R. 3. számú melléklete az e rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint módosul. 22. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és 3. -a, 5-6. -a, 8-10. -a, 13-14. -a, 16. -a, 18-19. -a valamint e -ának (6) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet 1-2. -a, 4. -a, 7. -a, 11. -a, 12. -a, 15. -a, 17. -a, 20. -a és 21. - a a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (3) E rendelet a kihirdetését követő hatodik hónap második napján hatályát veszti. (4) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (5) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg az R. 10. -a (4) bekezdésében a beütésének helyét szövegrész helyébe az elhelyezésének helyét szövegrész, a 21. -ának b) pontjában a helyre ütött szövegrész helyébe a helyen lévő szövegrész, a 3. számú melléklete A) pontjának 4. alpontjában a tárgymutató szövegrész helyébe a tárgycsoport mutató szövegrész lép. (6) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 6. -a, 7. -a (1) és (2) bekezdésének utolsó mondata, 15-17. -a, 30. -a (1) bekezdésének első mondatában a legalább 14 nappal szövegrész, és utolsó mondata, 31. -a, valamint 3. számú melléklete A pontjának 3. alpontja. (7) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 15
1. melléklet a../2009. NFGM rendelethez Az R. 1. számú melléklete a következőkkel egészül ki: palládium tárgyakra 950 ezredrész 16
17 2. melléklet a../2009. NFGM rendelethez (1) Az R. 3. számú melléklete A) pontjának 1.-2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A belföldön készült nemesfém tárgyakba a készítő, a külföldről árusítás céljából behozott nemesfém tárgyakba a kereskedő köteles a névjelét a B) pont alatti betűsoros tárgycsoport mutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni, amennyiben annak nincs technikai akadálya. Ha a névjel beütésére a B) pont alatti betűsoros tárgymutató nem ad útmutatást, úgy a névjelet úgy kell elhelyezni, hogy a beütött jel tisztán felismerhető legyen. Ha a beütött jel nem ismerhető fel, a Hivatal, a nemesfém tárgyat hiánypótlásra visszaadhatja a megrendelőnek. 2. A Hivatal köteles az átvett nemesfém tárgyba a fémjelet és a Hivatal jelét a B) pont alatti betűsoros tárgycsoport mutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően elhelyezni, amennyiben annak nincs technikai akadálya. A fémjel elhelyezését illetően az általános elv a következő: ha a tárgy egy darabból áll, tehát sem tartozékai sem forrasztott alkatrészei, díszítései nincsenek, akkor a tárgy egy fémjelet kap. Amennyiben a tárgyat tartozékkal látják el, vagy a tárgynak forrasztott alkatrészei, díszítései vannak, akkor ezeken is alkalmazni kell a megfelelő fémjelet. Ha az előbb említett kiegészítőket megfelelő felület hiánya miatt fémjelezni nem lehet, akkor azt a főrészt, melyhez a kiegészítő tartozik, a Hivatal jelével kell ellátni. Erre az elvre utal a B) pont alatti betűsoros tárgycsoport mutatóban a tárgyak fő részénél az alkalmazandó jelek után zárójelbe írt H betű. A fémjelet lehetőség szerint úgy kell elhelyezni, hogy könnyen felismerhető és fellelhető legyen, a tárgyon a lehető legkisebb sérülést okozza, és az esetleges jogtalan áthelyezése a fémjel sérülése nélkül ne legyen lehetséges. Ha az alkalmazott fémjel vagy a Hivatal jele nem ismerhető fel, a megrendelő a nemesfém tárgy átvételekor vagy az azt követő nyolc napon belül a Hivataltól a fémjelnek vagy a Hivatal jelének helyes elhelyezését kérheti. (2) Az R. 3. számú melléklete A) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 5. Ha a nemesfém tárgyon bármely okból nem lehet a fémjelet elhelyezni, azt a megrendelőnek a nemesfém tárgy anyagából készült kis lemezzel kell ellátnia, vagy arra hivatalból ólomzárat (plombát) kell ráfüggesztenie és a fémjelet ebbe kell beütni. Abban az esetben, ha a nagy értékű nemesfém tárgyon a fémjel a tárgy sérülése, illetve értékcsökkenést eredményező deformációja nélkül nem alkalmazható, a fémjel helyett a Hivatal engedélyezheti lézer fémjel elhelyezését vagy minőségtanúsító bizonylat (certifikát) kiadását a következő nyomtatványon: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Minőségi Tanúsítvány A fémjelzést kérő neve: A vizsgálatra bemutatott nemesfém tárgy - megnevezése: - azonosító jelzése:
- származási helye: - anyaga: (Au, Ag, Pt, Pd) - tömege: A bemutatott nemesfém tárgy hivatalosan megállapított finomsága:... ezrelék. Jelen tanúsítvány a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet 3. számú mellékletének A) pontjának 5. alpontjában foglaltak alapján került kiállításra. A minőségi tanúsítvánnyal ellátott nemesfém tárgyat fémjelzési szempontból egyenértékűnek kell tekinteni a magyar fémjellel ellátott nemesfém tárggyal. Dátum aláírás A bizonylatnak, amely a fémjelet helyettesíti, a későbbiekben kísérnie kell a tárgyat. (3) Az R. 3. számú melléklete B) pontjának helyébe a következő szöveg lép: B) A fémjel és a Hivatal jele, továbbá a névjel elhelyezésének betűsoros tárgycsoport mutatója. A betűsoros tárgycsoport mutató betűrendben sorolja fel az egyes nemesfém tárgy csoportokat, mindegyik mellett megjelölve azt a helyet, ahová a fémjelet és a Hivatal jelét, továbbá a névjelet (egyedi azonosító jelet) kell elhelyezni. A betűsoros tárgycsoport mutató szempontjából alkatrésznek a könnyen felismerhető és elválasztható nemesfém alkatrészt kell tekinteni. A jelek rövidítései a következők: F - fémjel H - a kijelölt szervezet jele N - névjel A fémjelzésre bemutatott tárgy A jel elhelyezésének megnevezése Alkalmazandó jel megnevezése Brossok, melltűk, kitűzők a fenék vagy a hátlap vagy a tű F.N.(H) Nyakékek a középső tag F. N. (H) a kapcsolt láncrészek: lásd a Láncok pontot Fejdíszek a test belső széle a többi alkatrész F. N. (H) F. Fülbevalók a főrész, vagy a horog F. N. (H) a többi alkatrész F. Gyűrű vagy gyűrűszerű tárgyak a sín belső vagy külső része, vagy a F. N. (H) fej Karkötők a test a zár közelében vagy a F. N. (H) zárnyelv vagy a nyelvház Láncok (karláncok, bokaláncok, hasláncok) egyik vagy mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem, vagy a végkarika vagy a hossztól függően F. N. (H) F. N. H Medálok, függelékek a fenék vagy a hátlap vagy a fül F. N. Nyakkendőtűk a test belső része F. N. Óra karkötő a zárószerkezet F. N. (H) a másik rész F. 18
Óratokok a test F. N. (H) Szíjas órák a test F. N. Zárszerkezetek a zártest mindkét része F. N. (H) Csőszerű tárgyak a perem F. N. Dobozok az oldalrész széle, fenék vagy láb F. N. (H) Edények a fenék vagy a perem F. N. (H) Evőeszközök a test vagy a nyél F. N. (H) Fedők és fedelek a perem F. N. (H) Fogantyúk, nyelek a test széle vagy pereme F. N. (H) Gyertyatartók a talpazat F. N. (H) a többi alkatrész F. Hengeres tárgyak a fenék vagy a perem F. N. (H) Huzalszerű tárgyak a test széle F. N. Keretek a keret széle vagy a fenék F. N. (H) Lemezszerű tárgyak a test széle vagy pereme F. N. Nem szabályos geometriájú tárgyak a test F. N. (H) a többi alkatrész F. Poharak, serlegek a fenék, talpazat vagy a perem F. N. (H) Rúdszerű tárgyak a test széle vagy talp F. N. Szerszámok a test F. N. (H) a többi rész vagy alkatrész F. Szobrok, kisplasztikák a talpazat vagy a test F. N. Talpazatok a test széle vagy a perem F. N. Tányérok, korongok a fenék vagy a perem F. N. Tűszerű tárgyak a test szélén F. N. 19
I N D O K O L Á S A tervezet tartalmazza a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló 74/2004. (IV.29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítását. Az R. módosítását a szakmai területen bekövetkező változások, az időközben bekövetkező jogszabályi változások indokolták, emellett a módosítási tervezet az R. logikusabbá tétele, a jogalkalmazók számára könnyebb használhatósága érdekében számos technikai jellegű pontosítást is tartalmaz. Az R. módosítását szükségessé tette a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény 2001. október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet hatályba lépése, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így az R1. megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. A jogszabály hatálya alá tartozó nemesfémek köre kibővült a palládiummal, ennek megfelelően az R. kiegészítése vált szükségessé a palládiummal, valamint annak rendszeres ötvözeteivel kapcsolatos rendelkezésekkel. A megváltozott piaci körülményekre való tekintettel a névjelek beütésére vonatkozó előírásokat is módosítani szükséges tekintettel arra, hogy az ahhoz szükséges szerszámok, eszközök egy korábbi jogszabályi módosítás alapján már az ügyfelek birtokában vannak, és a jelek beütése a megrendelő kötelezettsége, ezért a Hivatal szerepvállalása e tevékenység esetében a továbbiakban már nem indokolt. Az R1. módosítása következtében a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt. a jövőben kizárólag megrendelés esetén, piaci alapon vállalja a névjelek beütését. A módosítás tartalmazza továbbá a lézer fémjelzés bevezetése következtében szükséges technikai jellegű változások átvezetését. A módosítás értelmében megszűnik a fémjelzésre bemutatott tárgyak vizsgálata keretében előírt azon általános feltétel, amely szerint, ha a tárgy a hazai szabályozásban előírt legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg, összetört állapotban kell a bemutatónak kiadni. A módosítás következtében a bemutatónak lehetősége nyílik a magyar jogszabályi feltételeknek eleget nem tevő tárgyak más EU-s vagy harmadik országban való értékesítésére. 20
A módosítás az Európai Uniós gyakorlattal összhangban, megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a fémjelzés csak a vámeljárás keretében történhet. ezzel megszűnik a jelenlegi, azon kereskedőkre is hátrányos gyakorlat, akik a Magyarországon vámkezelt nemesfém tárgyaikat az EU valamely más tagországában kívánják értékesíteni. Az Európai Unióba harmadik országból érkező termékek, így a nemesfém termékek esetében is a vámeljárás bármely tagországban lefolytatható. Ezekben az esetekben nem előírás a magyar jogszabályoknak megfelelő fémjelzési eljárás lefolytatása. A módosítással az exportra szánt nemesfém tárgyak esetén törlésre kerül azon előírás, amely szerint azokat a kiszállítás előtt 14 nappal be kell mutatni a Hivatalnak. A módosítás következtében a bemutatásra a kiszállítás előtti bármikor sor kerülhet. A módosítással kiküszöbölésre kerül a hatályos szabályozás azon hiányossága, amely nem tette lehetővé annak a jogos piaci igénynek a kielégítését, hogy a fémjelzés nélküli mintakollekciókat a fogyasztók az üzletekben megtekinthessék, és ezáltal a kereskedők az erre vonatkozó piaci igényeket felmérhessék. A módosítás következtében lehetővé válik az ilyen termékek kihelyezése az üzlethelyiségekben, azonban erre csak a fémjelzett termékektől elkülönítve, figyelmeztető feliratokkal ellátva kerülhet sor. A módosítás megteremti az R.-nek a hatályos kereskedelmi szabályozással való összhangját, ennek megfelelően rendelkezik a közterületi ünnepi vásáron, illetve alkalmi rendezvényen értékesítő kereskedőre vonatkozó adatközlési kötelezettségről. E rendelkezés a hatályos szabályozás hiányosságát pótolja, és megteremti az üzletén kívül értékesítő kereskedő ellenőrzésének lehetőségét. A Hivatal a Vám- és Pénzügyőrséggel közösen ellenőrzi a nemesfém tárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartását, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CVI. törvény 34. -ban foglaltak alapján a Hivatal felügyeleti jogkörében eljárva biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését. E feladatok teljesítésének előfeltétele, hogy a nemesfém tárgyakkal kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet tevékenységi helyére vonatkozó információk a Hivatal rendelkezésére álljanak. A módosítással a hatályos R. 3. számú melléklete törlésre kerül tekintettel arra, hogy annak alkalmazása a megváltozott piaci viszonyok, az ékszerek és dísztárgyak sokfélesége miatt a továbbiakban nem célszerű. A módosítás lehetőséget teremt a nagy értékű sérülékeny nemesfém tárgyak fémjelzési eljárásainak a kor színvonalának megfelelő lézer fémjelzési eljárással való lefolytatására. A tervezet a szabályozás egyértelműbbé tétele, a jogalkalmazás elősegítése érdekében meghatározza az új, valamennyi nemesfémmel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységet folytatókra kiterjedő, egységes nyilvántartás tartalmát, az abba való felvétel, illetve törlés feltételeit és rendjét. 21
A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek, egyértelműbbé, és ügyfélbarátabbá válnak. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 22