KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI HIVATAL BESZÁMOLÓ A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2012. évi beszámolója
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2012. évi beszámolója I. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal létrehozása 1. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szervezeti struktúrája A hivatal működéséhez kapcsolódó szakmai feladatok három elnökhelyettes irányítása alatt valósulnak meg. A Személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettes irányításával működik a Személyügyi Nyilvántartási és Kontrolling Főosztály, illetve a Személyügyi Módszertani és Fejlesztési Főosztály, a Személyzetfejlesztési elnökhelyettes irányításával a Továbbképzési Főosztály, valamint a Személyzetfejlesztési Szakpolitikai Programok Főosztálya. Az Igazságügyi elnökhelyettes irányítása alá a Pártfogó Felügyeleti és Kárpótlási Főosztály és az Áldozatsegítési és Jogi Segítségnyújtási Főosztály tartozik. Emellett szakmai feladatok ellátását végzi a Létesítménygazdálkodási Igazgatóság, a Támogatási Igazgatóság, illetve az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ Főosztály az elnök közvetlen irányításával. A hivatal működését három funkcionális terület biztosítja: a Gazdasági Igazgatóság, a Szolgáltatási Igazgatóság (melynek szervezeti egységei jelenleg a Gazdasági-, Létesítménygazdálkodási Igazgatóság, illetve az Elnöki Kabinet keretei között működnek), illetve az Elnöki Kabinet. II. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal gazdálkodása Wekerle Sándor Alapkezelő (továbbiakban: Alapkezelő) 2012. évben is tovább folytatta a 2007. júliusban megkezdett Útravaló Ösztöndíj program feladatainak ellátását, mivel Intézményünknél jelentkezett a feladat teljes körű lebonyolítása. Az esélyegyenlőségi alprogram Út a középiskolába, Út az Érettségihez, Út a Szakmához, a Tehetséggondozó program Út a tudományhoz alprogramokból áll. Továbbá tovább folytatódott a Szociális Földprogramok működtetésének támogatáshoz, Képesség-kibontakoztató integrációs felkészítést, óvodai fejlesztő programtámogatáshoz kapcsolatos kifizetések. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz rendelt források egységes kezelése érdekében 2011. január 1-jével a Nemzeti Civil Alapprogram (továbbiakban: NCA) kezelését a Wekerle Sándor Alapkezelő vette át az ESZA Nonprofit Kft-től. A továbbiakban az Alapkezelő látja el az NCA működtetésével kapcsolatos, a 160/2003. (X. 7.) Kormányrendelet 12. (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, melyeket az Alapkezelő látott el 2012. augusztus 15. napjáig. Az Országgyűlés 2011. december 5-én fogadta el az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló2011. évi CLXXV. törvényt (a továbbiakban: Civil tv.). E törvény keretében a civil szervezetek 1
működésének és szakmai tevékenységének támogatására életre hívták a Nemzeti Együttműködési Alapot (továbbiakban: NEA), mely egy központi költségvetési előirányzat. A NEA előirányzat kezelését 2012. augusztus 15. napjáig az Alapkezelő látta el. Az NCA-val és NEA-val kapcsolatos feladatokat 2012. augusztus 16. napjától az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő vette át. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából a Wekerle Sándor Alapkezelő 2012-ben is pályázatot hirdetett az Európai Területi Társulások 2012. évi támogatására. A költségvetési támogatás célja, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében, és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében alakuló és a nyilvántartásba vett Európai Területi Társulásokat (továbbiakban ETT) megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő és a társulás cél szerinti tevékenységek érdekében felmerült kiadásaikhoz állami szerepvállalás keretében kapjanak támogatást. Kormányzati célkitűzés, hogy a határ menti elszigetelt területek együttműködéseik során hatékonyabban juthassanak uniós forrásokhoz, működésük folytonossága a támogatások révén biztosított legyen. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Wekerle Sándor Alapkezelőt jelölte ki a Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása nem feladatfinanszírozási körbe tartozó szakmai program előirányzatának kezelő szerveként. A pályázat célja a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel összhangban a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. -ában foglalt feladatokkal a fogyasztóvédelem széles körű megismertetésével elősegítsék a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását és a fogyasztói érdekek védelmét. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 13. -a alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ 2012. augusztus 15. napjával a Wekerle Sándor Alapkezelővel, mint általános jogutóddal történő egyesítés (beolvadás) révén megszűnik. A Korm. rendelet alapján a Nemzeti Közigazgatási Intézet (továbbiakban: NKI) feladatai 2012. augusztus 15. napjától külön megállapodással és alapító okirat módosítással a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz (továbbiakban Alapkezelő) átkerültek. Az Alapkezelő által átvett közigazgatási vizsgák szervezéséhez kapcsolódó vizsgaszervezési feladatokat 2012. augusztus 16. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vette át. Az Alapkezelő és az NKI működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében az előirányzatok átcsoportosítása megtörtént. A Nemzeti Közigazgatási Intézet által átvett feladatok: Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzat Ösztöndíjprogram a Munkaerő Piaci Alapból finanszírozott Nemzeti tehetség Program Szociális Földprogram ROM-MS. 2
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról (továbbiakban: KIH) szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az egyes miniszterek, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és ezeknek a hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 305/2012. (X. 29.) Korm. rendelettel megállapított 8/A. -a szerinti feladatok a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz kerültek át a Nemzeti és Szociálpolitikai Intézettől. A KIH és Nemzeti és Szociálpolitikai Intézet 2012. november 1. napjáig megállapodást kötött a Mobilitás Országos Ifjúsági Igazgatóság átkerülésével kapcsolatos előirányzatokról, ezen belül az átkerülő foglalkoztatottakra és a hozzájuk kapcsolódó előirányzatok mértékéről, engedélyezett létszámra az egyéb vagyoni értékű jogokra, valamint a kapcsolódó kötelezettségvállalásokra, követelésekre. III. A hivatal személyügyi háttere A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) humán erőforrása öt elődintézmény teljes személyi állományának összevonásával jött létre. Az egyes szakterületek továbbra is önálló egységet alkotva viszik tovább a napi teendőket, amiket a vonatkozó jogszabályok hozzájuk rendelnek. A funkcionális területeken - mint például az intézményi gazdasági terület, vagy a személyügyi tevékenység-, racionalizálás ment végbe az év végéig. A párhuzamos tevékenységek megszüntetésre kerültek és a legjobb szakembereket kiválasztva működtetjük a KIH funkcionális területeit. Az összeolvadáskori 489 fős Intézmény év végére 432 fő foglalkoztatottat számlált. A változás többségében a racionalizálás eredménye, de közrejátszott, hogy az év második felében kifutó EU-s projekt (TÁMOP 3.3.1) létszámával csökkent az állomány. 3
IV. Szakmai területek beszámolója 1. Személyzetfejlesztési elnökhelyettes 1.1 Magyar Közigazgatási Ösztöndíj (MKÖ) A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program immár második évfolyama 2012. március 1. és december 31. között valósult meg, amely egy hat- és egy kéthónapos belföldi szakmai gyakorlatból, valamint egy kéthónapos, a két belföldi szakasz közé beékelődő külföldi gyakorlatból állt. 1.1.1 A kiválasztás A programba 650 fiatal diplomás jelentkezett, akik közül a motivációs interjún, az Értékelő Központ (AC) meghallgatásán és a nyelvi szintfelmérésen is megfelelt mintegy 150 pályázó került felvételre a minisztériumok által előzetesen jelzett munkaerő-igény (végzettség- és létszámigény), másodlagosan a pályázók jelentkezéskor megjelölt preferencia területei figyelembevételével. 1.1.2A belföldi és a külföldi programszakasz A kiválasztáson sikeresen teljesített ösztöndíjasok a belföldi gyakorlatot (2012.03.01. - 08.31.,11.01. - 12.31.) a hazai központi közigazgatásban: minisztériumokban, háttérintézményeiknél, illetve fővárosi/megyei kormányhivatalokban teljesítették (148 fő). A kéthónapos külföldi gyakorlat (2012.09.01. - 10.31.)során az ösztöndíjasok európai uniós országok minisztériumaiban és központi hivatalokban, illetve magyar külképviseleteken vagy nemzetközi szervezeteknél kerültek elhelyezésre, így nemzetközi környezetben szerezhettek további közszolgálati munkatapasztalatot. A legkiemelkedőbb külföldi partnernek Németország bizonyult, itt 31 fő ösztöndíjast sikerült elhelyezni.emellett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, illetve Olaszországban érte el vagy haladta meg a 10 főt az ösztöndíjasok száma. A 2012-es MKÖ Program keretében Európán kívül, az ún. BRICS-országokbais kerülhettek elhelyezésre ösztöndíjasok (5 fő). 1.1.3A mentori rendszer, a külföldi koordinátorok szerepe Az ösztöndíjasok tevékenységét mind a hazai, mind pedig a külföldi programszakaszban a befogadó intézmény által kijelölt mentorok támogatták, akik megszervezték számukra a munkavégzést, figyelemmel kísérték tevékenységüket, a gyakorlat végén pedig összesítő záró értékelést készítettek az ösztöndíjas teljesítményéről. 1.1.4A képzési rendszer 4
Minisztérium Minisztérium Az ösztöndíjasok a képzések keretében közigazgatási témájú előadásokon, rendszeres kompetenciafejlesztő tréningeken és a külföldi programszakaszra való felkészülés érdekében európai uniós témájú szakismereti előadásokon vettek részt. Ennek befejezéseként közigazgatási alapismeretekből és egy külföldi szakmai tapasztalatok alapján elkészítendő tanulmány leadásával záróvizsgát tettek. 1.1.5Az Alumni Klub A már végzett ösztöndíjasok számára Alumni Klubot működtettünk, amelynek célja az immár kormánytisztviselővé vált ösztöndíjasok lojalitásának erősítése az MKÖ Program és a közigazgatás iránt, illetve az MKÖ Program presztízsének emelése. A klubesemények programjának fő céljai a résztvevők ismeretanyagának és látókörének bővítése, valamintegy szakmai és személyes kapcsolatokra épülő hálózatrendszer kialakítása és fenntartása. 1.1.6Továbbfoglalkoztatás, összegzés Az ösztöndíjasok teljesítményét tükröző a mentorok havi, illetve záró értékeléseik alapján javaslatot tettek továbbfoglalkoztatásukra, amely esetben a vonatkozó kormányrendelet értelmében állásajánlatot kaptak a hazai fogadó intézménytől vagy egy másik központi közigazgatási szervtől. A továbbfoglalkoztatás az alábbi táblázat szerint alakult (2013. február 11-i adatok): Programidőszak alatti megoszlás MKÖ 2012továbbfoglalkoztatás Továbbfoglalkoztatottak minisztériumonkénti megoszlása Ösztöndíjasok száma Ösztöndíjasok száma BM 15 BM 14 HM 1 HM 1 KIM 26 KIM 22 KÜM 6 KÜM 7 EMMI 35 EMMI 15 NFM 25 NFM 23 NGM 23 NGM 15 VM 16 VM 12 Min.eln. 1 Min.eln. 1 Egyéb Összesen: 148 közintézmény 4 Összesen: 114 Annak ellenére, hogy 2012-ben a 2011. évtől eltérően nincs közvetlen továbbfoglalkoztatási kötelezettség, az eddigi eredmények közel 80 5
százalékostovábbfoglalkoztatási arányt mutatnak, ami a program sikeressége szempontjából a legfontosabb pozitívmérőszámnak tekinthető. A fenti táblázatban szereplő mutatószámok alapján a 2011. évi programba felvett és a továbbfoglalkoztatott ösztöndíjasok számát és arányát tekintve az MKÖ Program első látásra sikeresebbnek mondható, mint a 2012. évi. A 2011. évi Program újszerűsége révén sokakat sarkallt pályázásra, míg 2012-ben ugyan kisebb számban, de sokkal célirányosabb pályázatok érkeztek, így összességében kevesebb, de jobb kompetenciákkal rendelkező fiatalokat sikerült a Programba vonzani. Az elemzés objektivitása érdekében kiemelendő, hogy a 2011. évben az ösztöndíjprogramot szabályozó kormányrendelet kötelezte a befogadó intézményeket a továbbfoglalkoztatásra, ezzel ellentétben a 2012. évben a továbbfoglalkoztatásra vonatkozó kormányrendelet hiányában is mintegy 80 %-os a továbbfoglalkoztatás. 1.2 Továbbképzési Koordinációs Osztály (TKO) A Továbbképzési Koordinációs Osztály 2012. augusztus 16. napján jött létre. Korábban az elődszervezetnél nem működött ilyen szervezeti egység, feladatait a 2012. október 1-én hatályba lépett a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet határozta meg. Tekintettel a Hivatalban bekövetkező szervezeti változásokra, a közszolgálati továbbképzéssel összefüggő feladatokon túl, az Osztály végzi a Továbbképzési Főosztály által korábban ellátott feladatokat. A Hivatalos Értesítő 52. számában közzétett Módszertani útmutató elkészítése, a nyilvántartási- és okmányügyintézői vizsgák engedélyezése, illetve a vizsgafeladatok összeállítása jogszabályban rendelt feladat, amelyet az Osztály határidőnek megfelelően ellát. Addicionális feladat a Wekerle-projekt, amely keretében a Nemzeti Közigazgatási Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem között 2012. március 28. napján megbízási keretszerződés megkötésére került sor a Wekerle Sándor Alapkezelő munkatársainak továbbképzésére és az ahhoz tartozó kutatás-fejlesztési és tananyag-fejlesztési feladatok ellátására. Ennek keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 141 millió Ft értékben elkészített elsődlegesen hazai támogatások kezelésével összefüggő projekt munkatársak képzésére szolgáló tananyagokat. A TKO-t vezető főosztályvezető-helyettes állandó tagja a Kormányablak ügyintézők képzési projektjével összefüggő munkacsoportnak, javaslattételi és véleményezési jogkörben.. 6
2. Személyügyi Igazgatásért Felelős Elnökhelyettesség 2.1 Személyügyi Módszertani és Fejlesztési Főosztály 2.1.1. Toborzási,kiválasztási tevékenység 2.1.1.1A Személyügyi Módszertani és Fejlesztési Főosztály 2012 során közel 20.000 álláspályázati kiírást tett közzé a Közigállás közigazgatási állásportálon. Ez a megelőző évhez képest 1%-os növekedést jelent. Egyértelműen megállapítható, hogy a megüresedett álláshelyek feltöltése érdekében azon szervezetek is növekvő mértékben vették igénybe az állásportált, amelyek esetében nem kötelező a pályázatok közzététele. (A jelenlegi szabályozás alapján csak közalkalmazottakat foglalkoztató szervezetek esetében kötelező a Közigállás igénybevétele.) 2.1.1.2A Közigálláson történő közzétételhez szükséges regisztrációs kérelmek száma több mint negyedével csökkent 2012-ben, ami jelzi, hogy a közzétételre kötelezett intézmények jelentős része 2008. januári indulásától kezdődően már megszerezte a szükséges regisztrációs kódokat. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 2013. január 1-el hatályos változása miatt bekövetkező intézményi változások jelentős mértékben megnövekedő regisztrációs ügyiratszámot prognosztizálnak 2013-ra.) 2.1.1.3A Főosztály által lefolytatott pályázati eljárások és kompetenciavizsgálatok kismértékű csökkenést mutatnak. A célcsoportot tekintve ugyanakkor hangsúlyeltolódás figyelhető meg a központi közigazgatás vezetői munkaköreihez kapcsolódó kiválasztások lebonyolításától a központi közigazgatás programjaihoz, projektjeihez köthető, valamint a KIH-ben kezdeményezett, és lefolytatott kiválasztási folyamatokban történő közreműködés felé. 2.1.1.4A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj (MKÖ) programba jelentkezők száma csökkenést mutatott 2012-ben az előző évihez képest, ezt tükrözi a kompetenciavizsgálaton részt vett jelöltek száma is. A kiválasztás alapján, a program keretei között foglalkoztatásra kerülő ösztöndíjasok kompetenciái ugyanakkor jó színvonalúak. 1.1.2 Módszertani támogatás 2.1.2.1 A Főosztály által ellátott feladatok részét képezi a mutatószámokkal nem jellemezhető tevékenységek ellátása is, melyek különösen az Európai Unió által finanszírozott projektek megvalósításához, ezekhez nyújtott módszertani támogatásokhoz köthetők. 2.1.2.2 Az ÁROP 1.2.7 Kormányhivatalok szervezetfejlesztése kiemelt projekt keretében megvalósuló kormányablak ügyfélszolgálati munkatársak kiválasztási eljárásának első körös szakasza a kormányhivatalok részéről történő adatszolgáltatással 2012 novemberében lezárult. A KIH a módszertani előírásoknak megfelelően teljes körűen ellenőrizte a kormányhivatalok 7
kiválasztási bizottságai által bejelölt státuszokat, majd a teljes adatbázis elektronikus formában 2012. november 20-án megküldésre került a KIM és a NÁK részére. 2.1.2.3 Az ÁROP 2.2.5 Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban projekt keretében megvalósult a munkakör-értékelési pilot projekt, 1000 munkakör felvételével, értékelésével és elemzésével. Ezek felhasználásával elkészült a Munkakör Alapú Rendszerre történő átállás módszertanára javaslatot tevő tanulmány, mely átadásra került a KIM részére. 2.1.2.4 A Tartalékállomány Információs Rendszerrel kapcsolatos feladatokat a KIH 2012. szeptember 1-el átvette a KIM-től. A rendszer éles működése beindult és biztosítja az átjárhatóságot mindhárom jogállás tekintetében. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy további informatikai fejlesztés szükséges a tervezett szolgáltatások teljes körű igénybe vehetősége érdekében, melyre az ÁROP 2.2.5 projekt keretei között kerül sor a 2013. év során.) 2.1.2.5 Az ÁROP 2.2.5 projekt keretei között elkészült az Utánpótlás-politika és utánpótlás programok tervezése, szervezése módszertan helyzetfelmérést és elemzést tartalmazó részeinek kidolgozására. Folyamatban van a módszertani koncepció véglegesítése, mely a 2013. évre áthúzódó feladat. 2.2 Személyügyi Nyilvántartási Osztály 2.2.1 Általános tevékenység bemutatás 2.2.1.1A KSzSzR (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer) biztosítja a központi közigazgatási szervekben előfordulóösszes jogviszony nyilvántartását, a személyügyi főosztályok napi operatív munkájának támogatását. Az integrált rendszer központi eleme a személyügyi adminisztráció, mely részét képezi a szervezet, munkakör, státusz és a szervezeti hierarchia kezelés támogatása. Az alapnyilvántartásra épül többek közt a munkaidő- és távollét modul, mely a munkaidő regisztrációt, szabadság és egyéb távollétek rögzítését, valamint a szabadságtervezést kezeli. A kompetencia és kredit alapú komplex képzési folyamatok támogatását, illetve e-learning keretrendszert a képzés, oktatás modul látja el. A személyügyi folyamatok nyilvántartása mellett a munkaügyi okmányok létrehozására és tárolására szolgál a dokumentumtár. A rendszer önkiszolgálói felülete lehetőséget biztosít intraneten keresztül a foglalkoztatottak adatainak megtekintésére, illetve módosítások kezdeményezésére. A vezetői információs rendszer (VIR) és a HR kontrolling modul a kötelező adatszolgáltatást előre definiált, valamint rugalmas, szabadon paraméterezhető lekérdezésekkel biztosítja. 2.2.1.2A Személyügyi Nyilvántartási Osztály az Államreform Operatív Program keretében megvalósult Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljesítmény-értékelés című, ÁROP-2007/2.2.1. azonosítójú kiemelt projekthez kapcsolódóan és az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló 8
335/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, illetve a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012.(III.20.) Korm. rendelet alapján látja el a Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSzSzR) szakmai működtetéséhez és felügyeletéhez, továbbá a humánügyi feladatokat ellátó felhasználók támogatásához kapcsolódó feladatokat. 2.2.1.3 A terület további feladatai közé tartozik a KSzSzR szakmai ügyfélszolgálata, jogszabálykövetés, hatásvizsgálatok készítése, első és második vonalas hibakezelés, specifikációs, fejlesztési és tesztelési feladatok, felhasználói oktatások, melyek a minisztériumok vezetőinek és személyügyi munkatársainak a közvetlen segítségnyújtást biztosítják. 2.2.2 Kontrolling Az Osztály, a Kontrolling feladataiból adódóan 2012 során is ellátta a végfelhasználók (minisztériumok) részéről beérkező hibabejelentéseket (illetve azok javításáig) a folyamat, határidők figyelését a jótállás vagy garanciális hibajegyek esetében illetve hibabejelentő rendszerbe (Service Desk) történő napi bejelentkezések és kijelentkezések monitorozásával. Elvégezte a szakterület a végfelhasználók részére kiadott feladatok monitorozását. 2.2.3 Üzemeltetés és szakmai ügyfélszolgálat A 2012. évre vonatkozólag megállapítható, hogy a fejlesztési igények beérkezése a rendszer használatból következően csökkenő ütemben nőtt (Mantis Jegyek). Ugyanakkor a minisztériumok által a napi rendszerhasznát növekedése a közvetlen felhasználói támogatások növekedését eredményezi (SD Jegyek). A KSzSzR rendszer 335/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a KEK KH-altörténő üzemeltetési feladat megosztása a2012. év során tartott folyamatos egyeztetések alapján várhatóan 2013-ban lezárásra kerül. 2.2.4 Fejlesztések A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer jogszabályváltozásból eredő fejlesztési feladatinak elvégzésével a központi közigazgatáshoz tartozó szervezetek számára hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő egységes és integrált emberi erőforrás gazdálkodási rendszert biztosít. A KSzSzR rendszerhez kapcsolódóan 2011. évről áthúzódó I. számú fejlesztési projekt lezárásra került. A 2012.évben indított II. számú fejlesztés projekt lezárása a projekt ütemterv szerint került végrehajtásra. A KSzSzR további fejlesztésévelkapcsolatos, elsősorban jogszabályváltozásból, illetve a végfelhasználók (minisztériumok) részéről beérkezett módosítási igényekből adódó fejlesztési feladatokat 2012-ben ütemeztük. Erről III. fejlesztési projekt ütem néven 70 sorból álló előterjesztés készült. 9
Karrier Híd Program A Karrier Híd Program az 1004/2012. (I.11.) Kormányhatározat alapján 2012. januártól október 31-ig tartott. A megszüntetendő álláshelyek (üres és betöltött) száma: 6.719, felmentésre ténylegesen 2.965 fő esetében került sor. Az érintettek 52 % - a regisztrált, így 1 534 fő vehette igénybe a Kormány segítségét a Program keretén belül (2012. október 31-ig elhelyezkedett 885 fő, a regisztráltak 57,7 százaléka). A Program megvalósításáról a Nemzeti Közigazgatási Intézet/Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Karrier Híd Programirodája a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal együttműködésben gondoskodott. A Karrier Híd Programiroda keretén belül az alábbi tevékenységek valósultak meg 2012. január 12-től október 31-ig: 1. A Programiroda a KIM Kommunikációért Felelős Államtitkársága szerkesztőinek közreműködésével kialakította és működtette a Karrier Híd Program Információs Portálját (www.karrierhid.kormany.hu). 2. A Programiroda a koordinációs, és a kommunikációs feladatok mellett közvetlen kapcsolatot is kiépített a Programban résztvevőkkel, az elbocsátó szervezetekkel, és az érdeklődőkkel. Az elektronikus levelezés a karrierhid@nki.gov.hu elérhetőségen zajlott. Ennek segítségével kerültek megszervezésre a különböző érintetteknek szóló - akciók is. 3. Rendszeresen készített a Programiroda elemzéseket az aktuális státuszhoz igazodóan, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által szolgáltatott adatok feldolgozásával. 4. A Programról az érintettek először munkáltatójuktól kaptak tájékoztatást. A KIM kezdeményezésére, a Program iránt érdeklődők közül 1308 fő adatvédelmi nyilatkozattal adott felhatalmazást az NKI/KIH Programirodának arra, hogy a kapcsolatfelvételt követően tájékoztatást kaphassanak a Program eseményeiről. A kommunikációra rendszeresen sor került: február 21-én, március 21-én, április 24-én, és május 24-én került kiküldésre elektronikus formában, illetve postai úton a figyelemfelhívó és az adatokról is tájékoztatást nyújtó levél az érintetteknek. 5. Az NKI/KIH mint a közszolgálati outplacement módszertani központja, mind a piaci szféra illusztris képviselőivel, mind pedig mindazon kormányzati szervekkel kapcsolatfelvételt, és együttműködést kezdeményezett, amelyek hozzájárulhattak a szakemberek sikeres elhelyezkedéséhez. 6. A Programiroda szakemberei rendszeresen részt vettek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat állásbörzéin, és munkáltatói fórumain, ahol a munkáltatók képviselőinek figyelmét felhívták a Programra. 10
3. Igazságügyi Elnökhelyettesség 3.1 Pártfogó Felügyelői Osztály A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet4. - nak(1) bekezdése kimondja, hogy a Kormány pártfogó felügyelői szolgálatként az igazságügyi szolgálatot, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki. Az 1908. évre visszanyúló szakmai előzményekkel működő Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) jelenleg az alábbi hat ügycsoportban lát el egyedi feladatokat: Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői véleménykészítése (összesen: 3 009 ügy, a 2011. évhez képest 8,18%-os csökkenés). Környezettanulmánykészítése (összesen: 14 839 ügy, a 2011. évhez képest 1,29%- os csökkenés). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: 6 410 ügy, a 2011-es évhez képest 7,19%-os emelkedés). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: 40 712 ügy, a 2011. évhez képest 1,7%-os csökkenés). A közérdekű munka büntetésvégrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: 32 857 ügy, a 2011. évhez képest 17,95%-os emelkedés). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: 1 616 ügy, a 2011. évhez képest 34,07%-os csökkenés). A Szolgálat a 2012. évben mindösszesen 99 443 ügyet látott el a különböző ügycsoportokban, amely a 2012-ben mért teljes ügyforgalomhoz (96 011 ügy) képest 3 432 üggyel jelent többet (3,6%-os növekedés). Az ügyszámok teljes ügykört jellemző bővülése nem csak az utóbbi éveket jellemezte, hanem az önálló Szolgálat létrejötte óta (2003) folyamatos volt, amit az alábbi ábra szemléltet. 11
100000 80000 60000 66398 Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása 2004-2012 között (zárójelben az előző évihez való változás) 73468 (+10,5%) 77748 (+5,9%) 79045 (+1,7%) 81694 (+3,4%) 82564 (+1,1%) 88998 (+7,8%) 96011 (+7,9%) 99443 (+3,6%) 40000 20000 0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Figyelemre méltó az ügyszámok folyamatos emelkedése a Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoportban Míg az összes ügy tekintetében a teljes időszakra vonatkoztatva csak 49,8%-os a növekedés mértéke, addig ez a közérdekű munka ügycsoportban keletkezett ügyek vonatkozásában 157,4%-os, ami indokolttá teszi új, hatékonyabb módszerek országos szintű bevezetését (pl. csoportos letöltés). 40000 30000 20000 10000 12765 13759 (+7,79%) A közérdekű munka büntetés ügyszámainak változása 2004 és 2012 között 14858 (+7,99%) 15713 (+5,75%) 16813 (+7%) 32857 27853 (+17,97%) 22659 (+22,92%) 18587 (+21,91%) (+10,55%) 0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Az ügyszámok emelkedéséhez az is hozzájárul, hogy a Szolgálat hatáskörébe legutóbb telepített jogintézmény, a 2007. január 1-jén bevezetett büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység(mediáció) ügycsoportban érkeztetett ügyek száma is egyre növekszik, például a 2011-2012. évek között 7,19% volt a növekedés mértéke. Az egy főre jutó átlagos ügyszámbeli leterheltség az alábbiak szerint, nem számottevően változott. Adatszolgáltatás időpontja: Összes ügyszám: Összes pártfogó felügyelő: Fiatalkorúak pártfogó felügyelője: Felnőtt korúak pártfogó felügyelője Egy főre jutó átlagos ügyteher/év 2011.12.31-én 96 011 db 356 fő 162 fő 194 fő 269,7 2012.12.31-én 99 443 db 368 fő 161 fő 207 fő 270,2 12
A Pártfogó Felügyelői Osztály feladatkörébe különösen azokat a feladatokat utalják a jogszabályok, amelyek a szakmai tevékenység színvonalának a növelését, az új innovációk bevezetését, a jogszabályi környezet korszerűsítését, az egységes jogalkalmazói gyakorlat erősítését segítik elő. Ennek keretében a 2012. év osztályunk számára az egyik legfontosabb teendője a különböző törvények megalkotásához, módosításához fűzött észrevételek és javaslatok, továbbá a háttéranyagok megfogalmazása volt. Folyamatos volt a részvételünk a későbbiekben várhatóan bevezetésre kerülő új jogintézmény, a megelőző pártfogás kialakításában is. A jogszabályváltozásokat minden részletre kiterjedő tájékoztatással kísértük, és folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítottunk a pártfogó felügyelők számára a jogértelmezések megkönnyítése érdekében. Forrásaink szűkössége miatt a képzési tervünket minimalizálni kellett, így elsősorban a regionális esetmegbeszélőkhöz kötődően láttunk el a tudásbővítéssel kapcsolatos feladatainkat. Az ellenőrzési tervünket végrehajtottuk, Fejér, Bács-Kiskun és Pest megyékben vizsgáltuk a pártfogó felügyelők munkáját. A 2012. évben is folyamatos volt az adatgyűjtés az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) keretében, havi összesítések és féléves elemzések készítésével. Az év során megtettük az előkészületeket a pártfogó felügyelői iktató és nyilvántartó program korszerűsítésére, amelyhez igyekeztünk pályázati forrást is találni. 3.2 Kárpótlási Osztály A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Kárpótlási Osztályának feladatkörébe tartozik a személyi és vagyoni sérelmek miatt benyújtott kérelmekkel kapcsolatos hatósági tevékenységek ellátása. Feladatkörünkhöz tartozik még a kárpótlási termőföldárverések lebonyolítása, a kárpótlási jegyekhez kapcsolható hatósági feladatok ellátása, illetve a több mint 20 év alatt összegyűlt kárpótlási iratok rendezése, leltározása, illetve archiválása, továbbá az egyes kárpótlási kérelmekkel összefüggő adatszolgáltatások, iratbetekintések biztosítása és nagyobb terjedelmű kárpótlási statisztikák elkészítése. A Kárpótlási Osztályon a 2011. év első felében 3 fő vezető, 20 fő érdemi ügyintéző, és 13 ügykezelő látott el kárpótlási hatósági tevékenységet, míg személyi változások miatt az év második felétől 1 fő vezetőre, 11 fő érdemi ügyintézőre és 3 fő adminisztratív munkát ellátó munkatársra csökkent az osztály létszáma. 2012-ben a létszám tovább csökkent, így mára 14 fő a Kárpótlási Osztályon ténylegesen munkát végző személyek száma. 2011 májusában, és 2012 augusztusában a munkavégzés helye is megváltozott. A Hauszmann Alajos utcában foglalkoztatott érdemi ügyintézői tevékenységet végző állomány előbb a KIM Igazságügyi 13
Szolgálatának Róna utcai épületébe, majd 1 év múlva a Hivatal Reviczky utcai épületébe költözött, és csak a kárpótlási iratok őrzésével, kezelésével foglalkozó Irattár maradt az eredeti helyszínen. A munkavégzéshez szükséges iratok a hét 3 napján történő szállítással, számítógépes rendszerrel történő regisztrációval jutnak el az Irattárból az ügyintézőkhöz. A 2012. évben megközelítőleg 49 000 alkalommal mozgattak meg ügyiratokat az irattáros kollégák, vagyis ennyi esetben történt ügyirat kiadása, illetve bevétele, az Irattárban lévő helyére való rendezése. 2011-től a kárpótlási szakterület egyik fő feladata a lezáratlan személyi kárpótlási ügyek rendezése, elintézése. Az évek óta tartó munka indokoltságát az adja, hogy az eljárás során, illetve a kifizetéseket megelőzően a kapcsolat megszakadt az ügyfelekkel, így sok esetben a kérelmező, vagy örökösei jelentkezéséig az ügyek jogerős lezárására nem volt lehetőség. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás ellehetetlenülése visszavezethető ügyfeleink magas életkorára, külföldi állampolgárságukra, illetve a korabeli közigazgatási eljárásjogi szabályok rendelkezéseire. Felügyeleti szervünkkel folytatott egyeztetést követően arra a megállapításra jutottunk, hogy elintézetlen/lezáratlan ügynek minősül, ha 1.) adott ügyben eddig valamilyen oknál fogva nem született döntés, 2.) született döntés, de az nem emelkedett jogerőre, 3.) született döntés, jogerős lett, de a kárpótlási összeg kifizetése nem történt meg. Valamennyi személyi kárpótlási jogszabályhoz kapcsolódóan 2011-ben megközelítőleg 29 000, ún. lezáratlan ügyet tartottunk nyilván, melyek számát a 2011. év végére 24 000-re, továbbá 2012-ben 20 000-re csökkentettünk. Több kárpótlási területen (szabadságelvonás miatt megítélhető nyugdíj-kiegészítések, nemzeti gondozás, semmissé nyilvánított törvénysértő elitélés miatti személyi kárpótlás) nem állapítottak meg határidőt a jogszabályok a kérelmek benyújtására, ezért - összhangban a kárpótlási folyamatok lezárására irányuló kormányzati törekvéssel - a 2012. január 1-én hatályba lépő kárpótlási jogszabály-módosításokkal 2012. március 30. napját határozta meg a jogalkotó jogvesztő beadási határidőként az említett ügyekben. 2012-ben a lezáratlan ügyek elintézésehez kapcsolódó, illetve a jogvesztő határidő megállapítása miatt, újonnan benyújtott kárpótlási kérelmek kapcsán történt hatósági döntéshozatal mérőszámai: hatósági döntések: 2971 db, egyéb érdemi intézkedések: 3438 db. Az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról rendelkező 31/2003. (III. 27.) Kormányrendelet, illetve az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról rendelkező 2006. évi XLVII. törvény végrehajtására kialakított finanszírozási struktúra speciális. A kárpótlási összegek kifizetésén (2012-ben megközelítőleg 130 millió forintot fizetett ki a Hadigondozottak Közalapítványa a döntéseink alapján) túlmenően a két jogszabály végrehajtásnak költségeit - együttműködési megállapodás alapján - a Közalapítvány finanszírozta. 14
A Hivatalon belül egyedüli szakterületként, a Kárpótlási Osztály ügyintézőinek közreműködésével működik személyes kapcsolattartásra szolgáló ügyfélszolgálat. 2012-ben megközelítőleg 2800 főt fogadtunk az ügyfélszolgálaton, továbbá 3800 esetben adtunk tájékoztatást az ügyfelek részére telefonon. 2011-től az árverési iratanyagok leltározását is megkezdték az Irattárban dolgozó munkatársak. A leltározás indokoltságát az adta, hogy az új beadási lehetőségek megnyitásával korábban mindig az újonnan bejövő anyagokkal kellett az állománynak foglalkoznia, így nem maradt idő a megyei kárrendezési irodák által felküldött árverési iratanyagok rendszerzésére, ezért jelenleg ezen iratoknak csupán 1/4-e van helyesen regisztrálva a számítógépes rendszerben. Az árverési iratokat dobozokban tárolják, egy dobozban minden irattípus (pl. határozat, jegyzőkönyv) vonalkóddal van ellátva, így egy doboznyi iratanyag esetén előfordulhat, hogy akár 50-60 iratot kell leltározni. A teljes árverési iratanyag megközelítőleg 400.000 db vonalkóddal ellátott, különböző irattípust foglal magába 2011 szeptemberétől kezdődően 57 380 db irat leltározását tudták a kollégák elvégezni. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelemről szóló 1995. LXVI. törvény 12. (1) bekezdése alapján a nem selejtezhető köziratokat a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. A törvény lehetőséget biztosít az átadás-átvételi határidő egyszeri öt évre történő meghosszabbítására, amennyiben a közfeladatot ellátó szervnek az iratokra ügyviteli szempontból szüksége van. A Magyar Országos Levéltár 2011. december 19-én kelt hivatalos válaszlevele értelmében a halasztáshoz hozzájárult, így átmenetileg mentesültünk az iratok átadásával kapcsolatos munkálatok alól, de az archiválandó iratok nagyságrendjének felmérése érdekében 2011. december 5. napján a levéltárral egyeztetve 50 iratfolyóméter dokumentum selejtezését kezdtük meg 2 munkatárs bevonásával. A próbaselejtezési munkálatok 2012. szeptember 30. napjáig tartottak, mely során 12 114 db kérelmet néztek át a kollégák. A kárpótlási értékpapírokhoz kapcsolódóan megállapítható, hogy a 2012 végén rendelkezésre álló adatok szerint 1.917.688.000.-Ft címletértékű kárpótlási jegy valamint 627.716.000.-Ft címletértékű utalvány a mai napig forgalomban (az ügyfelek birtokában) van. Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII.24) Korm.rendelet alapján a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (továbbiakban: NBSZ), a KIMISZ jogelődje a Központi Igazságügyi Hivatal, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV) között létrejött Együttműködési Megállapodásban foglaltaknak megfelelően bármikor készen áll, hogy elegendő megsemmisítendő kárpótlási jegy összegyűlése esetén a megsemmisítésben részt vegyen. 15
4. Áldozatsegítési és Jogi Segítségnyújtási Főosztály beszámolója 1. A jogi segítségnyújtási tevékenység bemutatása 4.1.1Áttekintés: A jogi segítségnyújtási szolgálat a 2004. április elsején hatályba lépett, a jogisegítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és annak végrehajtási rendelete alapján látja el feladatait. Ezzel összefüggésben az elsőfokú hatásági feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő igazságügyi szolgálatok jogi segítségnyújtási osztályai látják el, míg a Hivatal Jogi Segítségnyújtási Osztálya, mint másodfokú hatósági feladatokat ellátó szerv jelenik meg, továbbá módszertani állásfoglalásaival, hatósági ellenőrzéseivel segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő igazságügyi szolgálatok jogi segítségnyújtási tevékenységét az egységes gyakorlat kialakítása és fenntartása érdekében. 4.1.2A jogi segítségnyújtási rendszerben közreműködők: 4.1.2 AJogi segítők: Az állami jogi segítségnyújtás keretében engedélyezett támogatásokat érdemben ajogi segítők valósítják meg. Jogi segítők a 42/2003. (XII.19.) IM rendelet értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatallal szolgáltatási szerződést kötő ügyvédek, ügyvédi irodák, jogvédő társadalmi szervezetek, jogi egyetemek, jogklinikák. Számuk évről évre folyamatosan emelkedik, jelenleg országosan 683 szerződött jogi segítő nyújt jogi szolgáltatást. 4.1.2.B Hatósági jogkörben eljáró szervezeti egységek: A jogi segítségnyújtási feladatokat jelenleg I. fokon a fővárosi/megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő igazságügyi szolgálatok (a továbbiakban területi hivatal) látják el ügyfélszolgálati tevékenység és közigazgatási hatósági eljárás keretében (82 fő). A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat az elmúlt 8 évben az állampolgárok esélyegyenlőségét javító, a rászorulókat segítő, ügyfélbarát közigazgatás rendszerének szerves részévé vált. Az igazságügyi szolgálatok 2012-ben peren kívüli és peres ügyekben országosan összesen több mint 48.593 ügyfél számára biztosítottak segítséget. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által kezelt Jogi Segítségnyújtás elnevezésű fejezeti kezelésű célelőirányzat terhelő jogi segítői és pártfogó ügyvédi díjak összege 2012. évben 266 millió forintot tett ki. 16
A statisztikai adatokat tekintve megállapítható, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat folyamatosan növekvő ügyfélszám mellett, egyre ismertebb intézményként folytatja tevékenységét. A mintegy 8 évre visszanyúlóan rendelkezésünkre álló statisztikai adatok egyértelműen igazolják, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat az állampolgárok esélyegyenlőségét javító, a rászorulókat segítő, ügyfélbarát közigazgatás rendszerének szerves részévé vált. A jogi segítségnyújtás első teljes évében, 2005-ben 32 000 ügyfelet fogadtak a területi hivatalok, majd a peres jogi segítségnyújtás hatályba lépésével az ügyfélforgalom a 2008. évtől kezdődően dinamikusan emelkedni kezdett, és ez a folyamat a 2010. évben tovább erősödött. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2012-ben peren kívüli és peres ügyekben országosan összesen több mint 48.593. ügyfél számára biztosított segítséget. A II. fokú hatósági jogkört, és az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtási Osztálya gyakorolja. Az Osztály állományi létszáma a tartósan távollévő és a KIM-be átirányított két kollégával együtt 11, tényleges létszáma 8 fő, az osztályvezető munkáját az iratkezelési asszisztens, valamint 6 jogi segítségnyújtási szakreferens segíti. Tekintettel arra, hogy az osztály évről évre mind szélesebb körű, és egyre összetettebb feladatokat lát el, indokolt a tartósan távollévő kolléga státuszának betöltése. Jelenleg ugyanis a hat szakreferens kollégát terheli a hatósági, módszertani feladatok teljes spektrumának ellátása azzal együtt, hogy ügyszámaink folyamatosan, évről évre drasztikusan emelkednek. A munkateher fokozódása pedig szakmai, és emberi szempontból is kihívást jelent a 2011-ben újjászerveződött osztály munkatársai számára, ahol a legtapasztaltabb kolléga is alig több mint két éves gyakorlattal rendelkezik. 4.1.3Hatósági tevékenység: 2012-ben a jogi segítői névjegyzék vezetéséhez kapcsolódó ügyintézésen túlmenően a Hivatal Jogi Segítségnyújtási Osztálya csaknem 1600 eljárást folytatott le. A szolgáltató közigazgatás jegyében 155 alkalommal válaszoltuk meg a jogi problémáikra megoldást kereső ügyfelek írásbeli beadványait. 41 méltányossági eljárás indult, 474 fellebbezést bíráltunk el, notórius ügyfelünknek köszönhetően 253 esetben került sor döntéseink bírósági felülvizsgálatára. A fellebbezések többnyire a pártfogó ügyvédi díjat érintették: a fizetésre kötelezett ügyfelek a mérséklés, a pártfogó ügyvédek pedig a díj emelése érdekében fellebbeztek. Örvendetés tény, hogy másodfokú döntéseink jogszerűsége a bírósági felülvizsgálati eljárások során egyetlen alkalommal sem dőlt meg. Emellett figyelemre méltó, hogy 2012-ben mindössze 5 17
alkalommal volt szükség a felügyeleti jogkör gyakorlására. Ugyanakkor az előző évhez képest csaknem 81%-kal emelkedett a behajthatatlan tartozások törlésére irányuló eljárások száma. 4.1.4Módszertani munka: 2012-ben a KIH Jogi Segítségnyújtási Osztálya egyedi ügyekben megfogalmazott állásfoglalások és tájékoztatások kiadásával segítette a jogi segítségnyújtó szolgálatok szakmai tevékenységét. A 2012-ben kiadott 18 állásfoglalás, valamint a számtalan egyedi ügyben megfogalmazott tájékoztatás egy része szerződött jogi segítők kérdéseire adott válaszokat fogalmaz meg, másik része ugyanakkor közvetlenül az igazságügyi szolgálatok számára nyújt segítséget az egyes konkrét ügyek megoldásához. Mindehhez alapként szolgáltak a KIM Igazságügyi Szolgáltatási Főosztálya által megkeresésünk nyomán - kiadott állásfoglalások, valamint kezdeményezésünk nyomán a KIM irányító Szervezetének Eszközök és Források Értékelési Szabályzatába külön alfejezetként került be a felszámolás alatt álló adósok tartozásainak behajtása esetére irányadó eljárásrend. A módszertani munkának 2012. évben is változatlanul hatékony segítői voltak a 2007. II. féléve óta működő regionális esetmegbeszélő csoportok, amelyek működése alkalmas eszköz ahhoz, hogy a gyakorlatban előforduló esetek elemzése útján leszűrt tapasztalatokkal fejleszthessük tovább az országosan egységes joggyakorlatot. A kormányhivatali átalakulás folytán bekövetkezett személyi változásokra, az új belépők nagy számára, és a tervezett képzések elmaradására tekintettel feltétlenül szükségesnek tartottuk az elmúlt 8 évben kiadott, a jogi segítségnyújtás szakterületére vonatkozó gyakorlati útmutatók, módszertani iránymutatások összefoglalását. Így került sor 2012 decemberében a Jogi Segítségnyújtás Kézikönyvének kiadására, amely tartalmazza mindazt az ismeretanyagot, amit a szakterületen dolgozó kollégáknak alkalmazniuk kell. 4.1.5. Szakmai ellenőrzések: 2012-ben a jogi segítségnyújtás szakterületét illetően három ellenőrzés lefolytatására került sor. Komplex ellenőrzés keretében vizsgáltuk a Pest megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata szakmai tevékenységét, átfogó szakmai ellenőrzés keretében pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata jogi segítségnyújtási szakterülete tevékenységét. Az ellenőrzések súlyos jogszabálysértést egyetlen esetben sem tártak fel, mindössze jogalkalmazást elősegítő megoldásokra hívták fel a figyelmet, illetve jogértelmezési kérdésekben foglaltak állást. 4.1.6. Pályázati tevékenység - EMA/2012/1.2.1 Hatékony jogi segítségnyújtás menedékkérőknek 18
A jogi segítségnyújtás szakterülete 2012-ben sikerrel indult a menedékkérők jogérvényesítésének elősegítése céljából kiírt pályázaton. Az Európai Menekültügyi Alap forrásainak felhasználásával induló, 34.880.128.-Ft összköltségvetésű projekt két főbb eleme a szakmai konzultációs és a jogi szolgáltatást megvalósító szakasz. A projekt megvalósításának időtartama alatt, 2013. január 1. és december 31. között kerül sor a jogi szolgáltatás nyújtására, melynek keretében a szerződött jogi segítők az általuk tartott ügyfélfogadások alkalmával peren kívüli tanácsadásban részesítik a hozzájuk forduló menedékkérőket, majd a menekültügyi eljárás közigazgatási szakaszában és az esetleges bírósági felülvizsgálati eljárás során pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítanak számukra. A komplex jogi szolgáltatás nyújtása során az eljáró jogi segítők tevékenységét - szükség szerint - tolmács segíti előre egyeztetett ütemezés alapján, a tolmácsdíjak pályázati finanszírozása mellett. 4.2A felszámolói névjegyzék-vezetési tevékenység bemutatása A felszámolói névjegyzék vezetésének feladatát a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2012. szeptember 15-én vette át a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően. A névjegyzék-vezetéssel kapcsolatos hatósági munkát a Jogi segítségnyújtási Osztályon dolgozó 3 kolléga látja el, feladatuk a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben foglalt felszámolói adatok nyilvántartása, a Korm. rendeletben foglaltak szerinti beszámoltatás, illetve hatósági ellenőrzés végzése. A Kormányrendelet értelmében a felszámolói névjegyzék megújítása vált szükségessé, ennek érdekében az új névjegyzékbe történő felvételre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012. július 27-én pályázatot írt ki, a pályázatok elbírálása egy különálló, 9 fős testület (Értékelő Bizottság) feladatát képezi. Hivatalunk a pályázatok érkeztetését, formai ellenőrzését, illetve a felvételt nyert pályázók bejegyzését látja el. A megadott 2012. december 1-i határidőig Hivatalunkhoz 278 db pályázat érkezett, ezek közül 242 db pályázó esetében került sor hiánypótló végzés megküldésére. A végzésekre a válaszok folyamatosan érkeznek, ezek ellenőrzése, illetve a pályázatok értékelők számára történő átadásának előkészítése jelenleg is tart. A felszámolói névjegyzékben jelenleg 108 felszámoló szervezet van bejegyezve, melyekre vonatkozó hatósági névjegyzék-vezetési feladatot a Hivatal folyamatosan ellátja. A pályázatokkal kapcsolatos feladatokon túl, a 2013. év feladatai közé tartozik a Felszámolói Nyilvántartó Rendszer (FNYR) megújítása, új informatikai rendszer létrehozása. 4.3 Az áldozatsegítési tevékenység bemutatása 4.3.1 Áttekintés: 19
Az áldozatsegítő szolgálat 2006. január elsején hatályba lépett, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény és annak végrehajtási rendelete alapján látja el feladatait. Ezzel összefüggésben az elsőfokú hatósági és nem hatósági feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő igazságügyi szolgálatok áldozatsegítő osztályai látják el, míg a Hivatal Áldozatsegítési Osztálya, főként mint másodfokú hatósági feladatokat ellátó szerv jelenik meg, továbbá módszertani állásfoglalásaival, hatósági ellenőrzéseivel segíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő igazságügyi szolgálatok áldozatsegítő tevékenységét az egységes gyakorlat kialakítása és fenntartása érdekében. 4.3.2 Hatósági tevékenység: A KIH Áldozatsegítési Osztálya 5 fő ügyintézővel és 1 fő osztályvezetővel végzi tevékenységét. 2012-ben elsőfokú hatósági tevékenység keretében 26 méltányossági kérelem ügyében jártunk el, másodfokú hatósági jogkörben pedig 15 fellebbezést bíráltunk el (2011- hez viszonyítva a méltányossági kérelmek száma gyakorlatilag nem változott, a fellebbezések száma viszont kb. felére csökkent). 2012-ben - a megelőző évvel pontosan azonos számú - 3 felügyeleti eljárást folytattunk le. Döntéseink bírósági felülvizsgálatára 4 esetben került sor, ez a 2011-es 7 esethez képest csökkenő számot jelent. Ugyanakkor az előző évhez képest némileg emelkedett a behajthatatlan tartozások törlésére irányuló eljárások száma, 2012-ben 18 ilyen ügyben intézkedtünk. Ezen túlmenően 20 db tájékoztatásos ügyben válaszoltuk meg a hozzánk forduló ügyfelek írásbeli beadványait, és 7 alkalommal kellett végzésben áttennünk az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. 61 esetben tettünk eleget jelzőrendszeri tagságból fakadó kötelezettségünknek. Ezenkívül folyamatosan szakmai teljesítésigazolással láttuk el a postai vagy banki kifizetésű azonnali pénzügyi segélyt vagy állami kárenyhítést megállapító határozatokat. A KIH által kezelt, Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése elnevezésű célelőirányzat terhére 2012-ben anyagi támogatás (azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés) formájában összesen 127,3 millió forint került kifizetésre az áldozatok részére. 4.3.3Módszertani munka: A KIH Áldozatsegítő Osztálya szakmai módszertani állásfoglalásokkal segíti a fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatok áldozatsegítő osztályait az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. Szükség szerint évi 4-5 módszertani útmutatót illetve állásfoglalást ad ki. Ezen felül célunk egy ún. Áldozatsegítő Kézikönyv kidolgozása, mely a tételes joganyagon túl a 2006. óta kiadásra került módszertani anyagokat, és a szakterületre vonatkozó gyakorlati útmutatókat is magában foglalja. Pályázati forrásból ez a célkitűzésünk ez év első félévében megvalósulhat, melynek keretében 100 példányszámban, könyvi kötött formában is megjelenhet az áldozatsegítés kódexe. 20