TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁMHELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL

EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁMHELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2009. március 1

Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 1.) Adatok... 5 1.1.) Az adatok forrásai... 5 1.2.) Az adatok gyűjtése, nehézségei... 5 2.) A rendelkezésre álló munkaerő leírása... 5 2.1.) Az alap- és működési nyilvántartások... 5 2.1.1.) Orvos, szakorvos helyzet... 6 2.1.2.) Orvosok,fogorvosok, gyógyszerészek nyilvántartási adatai... 6 2.1.3.) A dolgozó orvosok száma korcsoport és terület szerint... 6 2.1.4.) Szakdolgozói helyzet... 7 2.1.5.) Ápolói képzések alakulása... 7 2.2.) A migráció alakulása... 8 3.) Az egészségügyi intézmények munkaerő ellátottsága... 9 3.1.) Betöltött és üres orvosi állások országosan és területi (megyei) rendezettségben. 9 3.1.1.) Dolgozó orvosok száma tízezer lakosra... 10 3.2.) Szakdolgozói létszámellátottság... 11 3.2.1.) Betöltött szakdolgozói állások száma... 11 3.2.2.) Üres egészségügyi szakdolgozói állások száma... 11 3.2.3.) Üres állások munkaköri csoport szerint... 12 4.) Létszámhelyzet ellátási szintek szerint... 12 4.1.) Fekvőbeteg ellátás... 12 4.2.) Járóbeteg szakellátás... 13 4.3.) Alapellátás... 13 4.3.1.) Háziorvosi praxisok... 13 4.3.2.) A területi védőnői állások alakulása:... 17 5.) A foglakoztatási viszonyok alakulása az egészségügyben... 18 6.) Létszámváltozás összefoglalása... 18 7.) Kormányzati programok a létszámhelyzet javítása érdekében... 19 7.1.) Az OALI által megvalósuló praxisprogram (lásd fent)... 19 7.2.) Rezidens képzés átalakítása... 19 7.2.1.) A javasolt új rendszer... 19 7.2.2.) A változtatás céljai:... 19 7.2.3.) A változtatás alapelvei:... 20 7.3.) A humánerőforrás fejlesztése uniós források bevonásával... 21 7.3.1.) Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára... 21 7.3.2.) Foglalkoztatás támogatása... 23 7.4.) Kórházi közmunka program... 25 7.5.) Telemedicina... 26 1. számú melléklet... 27 2. számú melléklet... 29 3. számú melléklet... 30 2

4. számú melléklet... 31 5. számú melléklet... 32 6. számú melléklet... 33 7. számú melléklet... 34 8. számú melléklet... 35 9. számú melléklet... 36 10. számú melléklet... 37 11. számú melléklet... 38 3

Bevezetés Az egészségügyben dolgozók létszámhelyzetének alakulásáról szóló jelen tájékoztató az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága részére készült a Bizottság elnökének felkérésére. Az egészségügy meghatározó kérdése a munkaerő biztosíthatósága. Amíg a XX. század utolsó évtizedeiben a finanszírozhatóság tűnt az egészségügy hosszú távú meghatározó kérdésének, a XXI. század első évei világossá tették, hogy az erőforrás hiány a humánerőforrás oldalról ugyanekkora, vagy nagyobb problémát fog okozni. Az elemzések azt is bizonyították, hogy a HR kérdés nem egy kis ország hibás bérpolitikájának és nyitottságának problémája, hanem az egész fejlettebb világ meghatározó és tartós megoldandó feladata lesz. A hiány fő okai: a demográfiai változások és az orvostudomány fejlődése miatt bekövetkező szükséglet-növekedés folyamatosan növeli az egészségügyben a HR igényt, az egészségügyben a technológiai fejlődés ellentétben más ágazatokkal nem vált ki élőmunkát, ellenkezőleg: növeli a HR igényt, a képzés rigiditása miatt az ágazat igen nagy késéssel reagál a munkaerő-piaci változásokra (az Orvos akarok lenni kijelentéstől minimum 10 év telik el, amíg önálló orvosi tevékenységet végezhet valaki), a globális hiány miatt nagy a munkaerő elszívó hatás (nagyságrenddel jobb fizetés), így a gazdaságilag fejletlenebb térségekben a problémák még kiélezettebbek. A fenntartható egészségügyi munkaerő biztosítása az EU számára is a meghatározó kérdések közé tartozik. Az Európai Közösségek Bizottsága által előkészített un. Zöld könyv az európai egészségügyi dolgozókról célja, hogy láthatóbbá tegye az EU egészségügyi dolgozói előtt álló nehézségeket, világosabb képet adjon arról, milyen mértékben szembesülnek azonos kihívásokkal az egészségügy helyi és/vagy országos irányítói. A zöld könyv az EU egészségügyi dolgozói előtt álló azon kihívásokat szeretné a lehető legpontosabban leírni, amelyek az összes tagállamban közösek: ilyen a demográfiai kérdéskör (öregedő globális népesség és öregedő egészségügyi dolgozók), ami azt jelenti, hogy a rendszerbe nem lép be elegendő fiatal ahhoz, hogy helyettesítse a kilépőket; az egészségügyi dolgozók sokfélesége; az egészségügyi és népegészségüggyel kapcsolatos munkahelyek csekély vonzereje a fiatal nemzedékek számára; az egészségügyi szakemberek EU-n belüli és EU-n kívülre irányuló vándorlása; az EU-n belüli egyenlőtlen mobilitás, különösen egyes egészségügyi szakembereknek a szegényebb tagállamokból a gazdagabbakba történő mozgása, valamint a harmadik országokból történő egészségügyi agyelszívás. 1 A fent vázolt nehézségek és kérdések megoldása kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszer működéséért felelős vezetőket, szolgáltatókat egyaránt. A válaszok tervezésének elengedhetetlen feltétele, hogy a jelen helyzetről a lehető legszélesebb körű ismerettel rendelkezzünk. Jelen tájékoztatóban összefoglalásra kerültek a hazai egészségügyi rendszer humánerőforrás ellátottságával kapcsolatos adatok. 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2008) 725 ZÖLD KÖNYV az európai egészségügyi dolgozókról 4

1.) Adatok 1.1.) Az adatok forrásai A tájékoztató elkészítése során felhasznált adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványaiból, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) legfrissebb adataiból, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) által vezetett orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi valamint szakdolgozói alap- és működési nyilvántartásból, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet által készített vezetői összefoglalókból, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), az Országos Alapellátási Intézet (OALI) statisztikáiból, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisából gyűjtöttük össze. 1.2.) Az adatok gyűjtése, nehézségei Az adatok bemutatása és értékekése előtt szükségesnek látszik röviden összefoglalni, hogy milyen további szempontokat kell figyelembe akkor, amikor az egyes statisztikákat megvizsgáljuk. Az EEKH, mint adatgazdával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nyilvántartás vezetési kötelezettsége az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi működési nyilvántartás esetében 2007-óta, valamint szakdolgozói alap- és működési nyilvántartás vonatkozásában 2009 óta áll fenn. A jogszabályokban előírt adatgyűjtési kör változatlansága ellenére az informatikai háttér megváltozása miatt az adatok konvertálásakor eltérések jelentkezhetnek, adatok vesztése következhet be, illetve adatok átemelésekor azok más értelmezést kaphatnak. További szempont lehet, hogy bár a nyilvántartottaknak adatváltozás esetén bejelentési kötelezettsége van, sajnos ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget, így adataik statikusnak tekinthetőek, a kérelem időpontjában tükrözik teljesen a valós képet. Öt éves időszakban trend jellegű értékelést tesznek lehetővé. A foglalkoztatásra leggyakrabban használt adataink a KSH adatbázisából származnak, melyek éves adatgyűjtések eredményeit dolgozzák fel. Tájékoztatónk készítésekor a 2007 évi adatok állnak rendelkezésre. Ezek az adatok azonban a teljes évet tartalmazzák, amelynek azért van jelentősége, mert már feldolgozható a 2007-ben lezajlott struktúra átalakítás hatása. 2.) A rendelkezésre álló munkaerő leírása 2.1.) Az alap- és működési nyilvántartások A rendelkezésre álló munkaerő leírásánál az egészségügyi dolgozók, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, szakdolgozók alap- és működési nyilvántartási adatait tudjuk felhasználni annak érdekében, hogy megállapítsuk, milyen számban rendelkezik az ágazat potenciálisan szakképzett munkaerővel. Az alapnyilvántartásba bekerül minden alap illetve szakdolgozók esetében szakképesítést szerzett személy az egyetemek, képzőhelyek jelentése alapján. Működési nyilvántartással azok rendelkeznek, akik aktívan el akarnak helyezkedni az ágazatba, hiszen ez minden egészségügyi dolgozó esetében alkalmazási vagy működési engedély feltétel. Az alapnyilvántartásban szereplők száma és a működési nyilvántartásban lévők közötti különbség azt mutathatja, hogy hányan vannak, akik nem helyezkedtek el a rendszerben. 5

2.1.1.) Orvos, szakorvos helyzet Az orvosok alapnyilvántartásában aktív korúként (62 év alatti) 34.676 fő szerepel, míg az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők száma 33.431 fő. Az orvosok szakképesítés szerinti megoszlását a 1. számú melléklet tartalmazza. Az egyes években szakképesítést szerzettek alakulását az 1. ábra mutatja be. Szakképesítést szerzett orv osok száma 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Szakképesítést szerzett orvosok száma 2 056 1 610 1 854 1 648 1 702 1 507 1 362 1 546 1 542 1 529 Forrás:KSH Egészségügyi statisztikai évkönyv 2007 1. ábra 2.1.2.) Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek nyilvántartási adatai A. alapnyilvántartásban szerepel - orvos és fogorvos 2004.12.31. 50218 fő 2005.12.31. 51149 fő 2006.12.31. 51945 fő 2007.12.31. 52727 fő 2008.12.31. 53789 fő - gyógyszerész 2004.12.31. 9939 fő 2005.12.31. 10211 fő 2006.12.31. 10454 fő 2007.12.31. 10682 fő 2008.12.31. 10872 fő B. érvényes működési nyilvántartással rendelkezik - orvos + fogorvos 2007.12.31. 38344 fő 2008.12.31. 38879 fő - gyógyszerész 2007.12.31. 7007 fő 2008.12.31. 7191 fő 2.1.3.) A dolgozó orvosok száma korcsoport és terület szerint A dolgozó orvosok száma korcsoport és terület szerint megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza. A szélső értékeket vizsgálva a következőket lehet megállapítani: nyugdíjas korúként (61 év felett) dolgozik 2647 fő, ami a dolgozó orvosok 7,9%-a, 30 év alattiak száma 6273 fő, mely 19%-nak felel meg. 6

2.1.4.) Szakdolgozói helyzet A szakdolgozók alapnyilvántartásában aktív korúként 170.250 fő szerepel, míg a megjelenő szakképesítések száma 235.878, tehát magas azok száma, akik több szakképesítéssel rendelkeznek. A érvényes működési nyilvántartással rendelkezők száma mindössze 82.289 fő, a hozzájuk tartozó szakképesítések száma 140.870. Amíg az orvosoknál nem volt értékelhető különbség az alapnyilvántartásban szereplők száma és a működési nyilvántartottak között, addig itt ez számottevő. Későbbi adatokból látható, hogy amíg az összes foglalkoztatott szakdolgozó kb. 98.000 fő, addig jóval alacsonyabb a működési nyilvántartottak száma. Ennek okát a továbbiakban vizsgálni kell. Az ápolói területről kiemelendő két meghatározó szakképesítés alakulása: Év: ált.ápoló és ált.assz. ápoló /OKJ/ 2005 16.166 9.417 2008 15.290 18.220 2.1.5.) Ápolói képzések alakulása Talán az egyik legfontosabb ok országos szinten az utánpótlás hiánya, melyet ápoló 5.4 szakképzettséget szerzők országos alapnyilvántartásának, az utóbbi időszakra vonatkozó adatok is bizonyítanak. A munka melletti ápolóképzést végzettek száma is évről-évre csökken. Különösen igaz ez a 2007. év vonatkozásában. A munka mellett képzésre járók végzés után nem emelik az ápolói létszámot, hiszen már az egészségügyben dolgoznak. Az elmúlt hét évben a végzettek 87,78%-a OKJ ápolói oklevelét munka melletti képzésben szerezte meg. Végzett ápolók számának alakulása 2001-2007 között Végzés éve 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Összesen (fő) Összesen % nappali tagozat (fő) 516 238 280 198 261 267 317 2077 12,22% munka mellett (fő) 3034 1953 2315 2456 2454 1622 1080 14914 87,78% mindösszesen (fő) 3550 2191 2595 2654 2715 1889 1397 16991 100,00% Forrás:MESZK Főiskolát végzett ápolók számának alakulása 2001-2010 között Végzés éve 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2010-ben Összesen 2008 várható végzettek % nappali tagozat (fő) 242 256 177 144 140 145 101 129 99 29.,31% munka mellett (fő) 527 373 352 380 409 382 401 392 250 70,,69% mindösszesen (fő) 785 629 579 574 503 533 501 521 349 100,00% Forrás:MESZK 7

2.2.) A migráció alakulása Az utóbbi években, különösen az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta kiemelt hangsúlyt kap a külföldön munkát vállaló orvosok, szakdolgozók számának alakulása. Tekintettel arra, hogy arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy valójában hányan helyezkednek el külföldön, az adatok csak trend jellegűen kezelhetők. Ilyen szempontból értékelhető emelkedés tapasztalható a 2008 évben. Külföldi munkához igazolást kérők száma Év: Orvos (fő) Szakdolgozó (fő) 2005 604 239 2006 520 113 2007 590 127 2008 728 153 8

3.) Az egészségügyi intézmények munkaerő ellátottsága 3.1.) Betöltött és üres orvosi állások országosan és területi (megyei) rendezettségben Az orvosi állások időben alakulását mutatja országosan a 2. számú ábra. Megállapítható, hogy az engedélyezett állások 2 és a betöltött állások száma 2004 és 2006 között emelkedett, (33.693-ról 38.756-ra) míg az üres állások száma mindvégig közel azonos volt. 2007 évben az engedélyezett állások száma 861-el csökkent, ugyanakkor a üres állások száma is kevesebb lett az előző évhez képest: 1.632. 45 000 Fő Orvosi állások száma 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1970 1980 1985 1990 1995 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Engedélyezett 24 848 29 996 32 170 34 548 34 210 33 119 33 083 33 354 33 313 33 533 33 537 33 693 37 204 38 756 37 895 Betöltött 22 969 28 157 30 423 32 868 31 575 30 718 30 021 30 534 30 586 30 944 31 105 31 143 34 911 36 563 36 262 Üres 1 879 1 839 1 747 1 680 2 635 2 401 3 062 2 820 2 727 2 589 2 432 2 550 2 293 2 192 1 632 Forrás:KSH Egészségügyi statisztikai évkönyv 2007 2. ábra Meg kell jegyezni, hogy az állások betöltöttsége nem azonos az állásokat ellátó természetes személyek számával, tehát nem állapítható meg, hogy hányan töltik be az állást. Az országos adatokhoz képest a területi orvos-ellátottság közelibb képet ad arról, hogy milyen munkaerő hiányokkal kell szembenézni megyei szinten. Az adatokat grafikusan a 3. számú ábra szemlélteti, a numerikus adatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az országos átlaghoz képest, mely 4,3%, hét megye mutat jelentős eltérést. Ezek közül is kiemelkedik Komárom-Esztergom megy, ahol a hiány több, mint kétszerese az országos átlagnak: 9,4%. Engedélyezett (működéshez szükséges) állás: a költségvetésben az év végére jóváhagyott állásszámot kell kimutatni az év folyamán történt módosítások figyelembevételével. A betöltött állás: a kinevezett dolgozók december 31-ei állapot szerinti állásainak száma, kivéve a külső helyetteseket. A külső helyettesek a huzamosan távollevőket helyettesítik főfoglalkozásban. Betöltöttnek minősül a mellékfoglalkozásban és másodállásban alkalmazottak által ellátott állások száma is. Az üres állás: a működéshez szükséges és a betöltött állások különbsége, még akkor is, ha a betöltött állások száma nagyobb, mint a tervezett. 9

Az üres orvosi állások aránya 2007. évben Győr-Moson-Sopron 7,3% Vas Zala 4,2% 2,7% Veszprém Somogy 4,5% 4,4% Komárom- 9,4% Esztergom 3,2% Baranya Fejér 5,0% Tolna 6,4% 3,5% Budapest Nógrád Pest Bács-Kiskun 4,5% 5,4% 2,6% Heves 5,0% Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén 7,4% Jász-Nagykun- Szolnok 7,9% 3,2% Békés 7,8% Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 1,9% 4,3% - 2,0% 2,1% - 3,5% 3,6% - 5,0% 5,1% - Országos: 4,3% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2007. 3. ábra 3.1.1.) Dolgozó orvosok száma tízezer lakosra Az ellátás egyenletességéről és az ellátás személyi hozzáférhetőségéről ad tájékoztatást a dolgozó orvosok tízezer lakosra vetített szám, melyet a 4. számú ábra szemléltet. Az országos átlag 32,1 orvos tízezer lakosra. Talán nem meglepő módon, ettől pozitív irányba eltérnek azok a megyék, ahol klinikák működnek. Két megye marad el jelentősen az átlagtól: Békés megye (14,8) és Pest megye (15,2). Mindösszesen 5 megye marad a 20 orvos/tízezer lakos alatt. Dolgozó orvosok száma tízezer lakosra 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Budape st Pest Fejér Vas Zala Barany Somog a y Tolna Komáro Győr- Veszpr m- Mosoném Eszterg Sopron Borsod- Abaúj- Zemplé Hajdú- Heves Nógrád Bihar Jász- Szabolc Ország Bács- Nagyku n- s- Szatmá Kiskun Békés Csongr összes ád en Dolgozó orvosok tízezer lakosra 70,5 15,2 18,9 22,6 23,9 31,6 28,3 28,8 45,5 23,9 22,2 20,3 21,7 19,5 30,5 20,2 18,6 22,5 14,8 48,8 32,1 4. ábra Forrás:KSH Egészségügyi statisztikai évkönyv 2007 10

3.2.) Szakdolgozói létszámellátottság 3.2.1.) Betöltött szakdolgozói állások száma A szakdolgozói foglalkoztatott létszámokból a betöltött állások országos számát idősoros bontásban a 5. számú melléklet mutatja be. Az adatok fő munkaköri csoportokban 2000 és 2007 között ábrázolódnak. Megállapítható, hogy minden munkaköri csoportban csökkent a foglalkoztatottság, azonban a hét évet együtt tekintve, ez nem jelent számottevő változást. Minden csoportban volt olyan év, amikor a betöltött állások száma kevesebb volt mint 2007- ben. Adatok 2007.ben: Ápolói munkakör: 55.164 fő, asszisztensi munkakör: 23.946 fő, egyéb felsőfokú szakirányú: 9.407 fő, egyéb: 9.582 fő, mindösszesen 98.099 fő. 3.2.2.) Üres egészségügyi szakdolgozói állások száma Az üres szakdolgozói állások országos/területi elrendeződését láthatjuk az 5. és 6. számú ábrán. Az országos átlag csaknem megegyezik az orvos ellátottságnál leírtakkal: 4,2%. Ami a területi rendezettséget illeti, összefoglalva a következők mondhatók el: az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutat 4 megye, közülük a főváros és Csongrád megye kiemelkedik 6,4%-os illetve 7,0%-s mutatójával. Jobb helyzet látszik Kelet-Magyarországon és a nyugati országrészben. Szakdolgozói állások alakulása 2000-2007 között 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Tervezett állások 101 717 101 476 102 044 101 686 101 621 105 319 107 382 102 407 Betöltött állások 95 810 96 294 97 801 98 583 98 188 101 326 103 168 98 109 Üres állások 5 907 5 181 4 243 3 104 3 433 3 993 4 214 4 298 Üres állások %-ban 5,8% 5,1% 4,2% 3,1% 3,4% 3,8% 3,9% 4,2% Forrás:KSH Egészségügyi statisztikai évkönyv 2007 5. ábra 11

Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya 2007. évben Győr-Moson-Sopron 1,6% Vas Zala 1,5% 2,0% Veszprém Somogy 3,5% 3,7% Komárom-5,4% Esztergom 4,7% Baranya Fejér 3,4% Tolna 4,1% 6,4% Budapest Nógrád Pest Bács-Kiskun 3,1% 1,7% 3,5% Heves 5,5% Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén Jász-Nagykun- Szolnok 3,7% 7,0% 3,0% Békés 3,8% Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 1,7% 1,7% - 2,0% 2,1% - 3,5% 3,6% - 5,0% 5,1% - Országos: 4,2% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2007. 6. ábra 3.2.3.) Üres állások munkaköri csoport szerint Az egészségügyi szakdolgozói üres állások megoszlását mutatja a 6. számú melléklet munkaköri csoportosítás szerint az idő függvényében. Az egyes csoportok változása 2007- ben: ápolói munkaköri tulajdonképpen nem változott: 2.392, asszisztensi üres állások száma csökkent (-182): 856, egyéb szakirányú felsőfokú: 245, egyéb csaknem duplájára nőtt (+398): 805. Az üres állások arányát tekinti át a 7. számú melléklet. 4.) Létszámhelyzet ellátási szintek szerint 4.1.) Fekvőbeteg ellátás A fekvőbeteg ellátás orvosi és szakdolgozói létszámadatait a 10. számú melléklet tartalmazza, mind a betöltött, mind az üres állások viszonylatában. Az adatokat osztályra lebontva lehet értékelni, mely alapján megállapítható, hogy mely területek esetében beszélhetünk az átlagtól eltérő hiányról. Összességében is nagyobb létszámhiányról beszélhetünk a fekvőbeteg ellátásban, mint az összes hiány. Orvosok esetében ez 7,3%, szakdolgozóknál 5,7%. Néhány kiemelt terület a teljesség igénye nélkül orvosoknál: belgyógyászat: 8,4%, endokrinológia: 8,3%, P:I:C: 10,0%, Pszichiátria: 11,7%, tüdőgyógyászat: 13,3%, rehabilitáció: 11,8%, sürgősségi ellátás: 19,0%, laboratóriumi diagnosztika 18,3%, pathológia 17,1%, Rtg, ultrahang: 12,2%, transzfuziológia: 23,8%. Szakdolgozói területen: sebészet 7,2%, alkohológia 9,1%, tüdőgyógyászat: 8,5%, fizioterápia 24,6%. 12

4.2.) Járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátás orvosi és szakdolgozói létszámadatait a 11. számú melléklet tartalmazza, mind a betöltött, mind az üres állások viszonylatában. Az adatokat szakrendelésre lebontva lehet értékelni, mely alapján megállapítható, hogy a mely területek esetében beszélhetünk az átlagtól eltérő hiányról. Összességében a járóbeteg-ellátás létszámhiánya megközelíti az országos átlagot, orvosok esetében: 5,3%, szakdolgozóknál 4,4%. Néhány kiemelt terület a teljesség igénye nélkül orvosoknál: nefrológia 18,9%, traumatológia 9,2%, csecsemő és gyermekgyógyászat 8,8%, drogellátás 12,5%, sürgősségi ellátás 18,5%, pathológia 14,2%, fizioterápia 32,8%. Szakdolgozóknál: belgyógyászat 8,4%, idegsebészet 30,2%, csecsemő és gyermekgyógyászat 10,4%. 4.3.) Alapellátás 4.3.1.) Háziorvosi praxisok 3 Az országban található betöltetlen háziorvosi körzetek száma 2006-ig folyamatosan emelkedett. A 2004. és 2005. november közötti időszakban 25%-kal emelkedet, 169-re nőtt a betöltetlen háziorvosi szolgálatok száma, az összesen 6809 praxisból. 2006. januárjában indult el az Országos Alapellátási Intézet Praxisprogramja, mely az emelkedő tendenciát lassan megfordította, és az időközben a Praxisprogram keretén belül üzemeltetett 43 körzetnek köszönhetően számuk 148-ra csökkent. A 7. ábra szemlélteti, hogy a program beindítását követően a betöltetlen felnőtt körzetek száma 46-ról 33-ra, a betöltetlen 3 A háziorvosi ellátás helyzetét az OALI által készített összefoglalóval mutatjuk be, melyben nem válik szét a helyzet leírása a praxisprogram bemutatásától. 13

vegyes körzetek száma 107-ről 98-ra csökkent. Házi gyermekorvosi körzetek nem vehetnek részt a programban. A betöltetlen körzetek között jelentős részt, kb. 75%-ot tesznek ki a tartósan, azaz legalább 6 hónapja betöltetlen körzetek. Egy adott térség háziorvosi ellátásának problémáit a területen található tartósan betöltetlen körzetek száma jobban szemlélteti (1. sz. táblázat) tekintettel arra, hogy ezekre a körzetekre az önkormányzatok már legalább 6 hónapja nem találtak háziorvost, azt legfeljebb helyettesítéssel látják el. Azok az orvosok, akik ily módon kerülnek a körzetbe, az egészségügy területén szerzett gyakorlattal már igen, háziorvostani szakvizsgával vagy licensz vizsgával még nem rendelkeznek. Az orvosok, amellett, hogy az adott körzet háziorvosi feladatait ellátják, egy egyéni képzési terv szerint szerzik meg a szakvizsgájukat. A szakvizsga megszerzése előtt, az orvosaink szakmai felügyelet mellett dolgoznak, az ő személyükre a java Ennek során egy közeli kórház akkreditált osztályán heti rendszerességgel szakgyakorlatot folytatnak. Tekintettel arra, hogy minden, a programban részt vevő orvos előképzettsége más-más, eltérő az idő, amire megszerzik a szakvizsgájukat. Az orvosok a rendszerben szakvizsgájuk megszerzéséig, legfeljebb hat évig maradhatnak, azt követően azonban megállapodhatnak az önkormányzattal, hogy a továbbiakban is vállalják a körzet háziorvosi ellátását, vagy dönthetnek úgy, hogy másutt keresnek praxist maguknak. 7. ábra 14

1. sz. táblázat A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (19 db), majd Jász-Nagykun-Szolnok megye következik (13 db). Nógrád, és Hajdú-Bihar megyében 9 illetve 8 betöltetlen háziorvosi körzet található, s ezek mindegyike tartósan betöltetlen. A 200ban történt szerződéskötéseknek köszönhetően immár az ország valamennyi régiójában üzemeltet háziorvosi körzeteket az Intézet. Ezek területi eloszlása a 8. ábran látható. 8. ábra 15

A körzeteket megyei szinten vizsgálva láthatjuk a 9. ábran, hogy immár 15 megyében üzemeltet körzeteket az OALI az alábbi eloszlás szerint: 9. ábra Kistérségi szinten vizsgálva az OALI a Békés megyei Sarkadi kistérségben, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségben üzemelteti a legtöbb 3-3 körzetet. Ez az adott kistérségekben az összes felnőtt és vegyes körzet 19 és 16%-a. A szerződéses kapcsolatokat érintően tehát 45 önkormányzattal vagyunk szerződéses kapcsolatban, a finanszírozási szerződéseket 15 különböző Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral kötötte az OALI, a működési engedélyeket 28 különböző kistérségi ÁNTSZ állította ki. 45 mentorral állunk kapcsolatban, valamint 60 körüli azon velünk szerződött háziorvosok száma, akik az OALI-s orvosokat a továbbképzéseik, valamint szabadságuk alatt helyettesítik. A 10. ábran látható betegkártya csökkenés jelentősége elsősorban a finanszírozásban jelentkezik. Tekintettel arra, hogy a háziorvosi finanszírozás legnagyobb egysége a háziorvoshoz leadott betegkártyák után járó kártyapénz, a kártyák elvándorlása hátrányosan hat a körzet finanszírozására, és ezáltal az orvos szerző képességére. A legfeljebb 1 éve betöltetlen körzeteknél a kártyák 1/5 része kerül más szolgáltatókhoz. Egy és két év közötti betöltetlenség ez az arány már a teljes lakosságszám 1/4-e, míg két év felett már meghaladja a 35%-ot. 10. ábra 16

A Praxisprogram keretei között jelen pillanatban azon önkormányzatoknak lehet segíteni, ahol a körzet tartósan betöltetlen. Számos olyan önkormányzat is megkeresi azonban az Intézetet, ahol a betöltetlen körzet még nem tartósan betöltetlen, sőt olyan is ahol a háziorvosi állás betöltött, ám várható annak megürülése. A háziorvosi rendszerből való kilépés leggyakoribb oka pedig a szakma elöregedése. A háziorvosok átlagéletkora 52 év felett van, és vannak olyan megyék, ahol a 60 év feletti háziorvosok aránya 30% felett van. Ez a két körülmény pedig reális fenyegetés a szakmára nézve, tekintettel arra, hogy a következő 10-15 évben várhatóan sokkal többen esnek ki a háziorvosi rendszerből, mint ahány orvos jogosultságot szerez háziorvosi tevékenység végzésére Az OALI Praxisprogramja hozzájárul a betöltetlen körzetek számának csökkenéséhez, de az önkormányzatok már azelőtt megnyugtató megoldást igényelnek, mielőtt a körzetük tartósan betöltetlen lesz, a 60 év feletti orvosok magas aránya a jelenleginél nagyobb arányú háziorvos utánpótlást igényel, ezért elkerülhetetlen a változtatás a háziorvosi rendszerbe, valamint a Praxisprogramba kerülés feltételein. 4.3.2.) A területi védőnői állások alakulása: Az 7. számú ábra mutatja a területi védőnői állások alakulását 2007-ben. A szervezett területi védőnői állások száma 4021, míg a betöltött 3771 (93,8%) volt. A betöltetlen állások száma 250 volt. A legkedvezőtlenebb a helyzet az észak-alfödi, ahol 67,5 a betöltetlen állások száma, az észak-magyarországi 42, a dél-alföldi 35, és a dél-dunántúli régiókban 32 állás nincs betöltve. Területi védőnői állások száma (2007) Forrás: OSZMK Nyugat-dunántúli RI Közép-dunántúli RI 406 (95,8 %) 424 413 (95,4%) 433 Közép-magyarországi RI 862 (96,1 %) 897 Dél-dunántúli RI Dél-alföldi RI Észak-magyarországi RI Észak-alföldi RI 416,0 (92,9 %) 448 512 (93,6 %) 547 560 (93,0 %) 602 602,5 (89,9 %) 670 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 Szervezett Betöltött 11. ábra 17

5.) A foglakoztatási viszonyok alakulása az egészségügyben Az intézmény átalakítások, a struktúraváltás kapcsán sokat emlegetett kérdés hogy az egészségügyi ágazatban milyen foglalkoztatási formában dolgozik az ellátó személyzet. A megkülönböztethető csoportok a költségvetési szerveknél alkalmazottak, a gazdasági társasági formában működő intézményeknél foglalkoztatottak, vállalkozási formában működők. Az orvosok által betöltött állásokon belül mutatja a vállalkozók számát szakfeladat szerin a 8. számú melléklet, ezeket az adatokat tartalmazza területi bontásban a 9. számú melléklet. A betöltött állásokon belül az elmúlt három évben kis mértékben, de emelkedik a vállalkozások aránya. 2005-ban 36,5%, 2006-ban 37,9%, 2007-ben 40%. A vállalkozók területi eloszlása egyenletesnek mondható. 6.) Létszámváltozás összefoglalása 4 2007-ben az előző évihez mérten a foglalkoztatottak létszáma (140 103 fő) 4,7 %-kal (6 845 fő) csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma (124 583 fő) 3,6 %-kal (4 650 fő) csökkent, a rész munkaidőben foglalkoztatottak létszáma (11 315 fő) 5,8 %-kal (620 fő) nőtt, az egyéb módon foglalkoztatottak létszáma (4 205 fő) 40,1 %-kal (2 815 fő) csökkent. A foglalkoztatottak 88,9 %-a teljes munkaidőben, 8,0 %-a rész munkaidőben, 3,0 %-a egyéb módon foglalkoztatott. A foglalkoztatottak 65,9 %-a kórházi fekvőbeteg szakellátás, 19,4 %-a járóbeteg szakellátás, 3,3 %-a közegészségügyi és járványügyi, 5,1 %-a mentőszolgálat, 0,9 %-a vérellátás, 5,3 %-a pedig egyéb szakfeladatokon foglalkoztatott. A kórházakban és az önálló járóbeteg szakellátó intézetekben foglalkoztatottak 16,2 %-a orvos, 46,8 %-a egészségügyi szakdolgozó, 37,0 %-a egyéb egészségügyi dolgozó. 2007-ben a kórházi struktúra átalakítás következtében a kórházakban és a járóbeteg ellátó szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak létszáma 4,9 %-kal (6 127 fő) csökkent az előző évihez mérten. Az orvosok létszáma 2,2 %-kal (431 fő), az egészségügyi szakdolgozók létszáma 4,5 %-kal (2 619 fő), az egyéb egészségügyi dolgozók létszáma 6,6 %-kal (3 077 fő) csökkent az előző évihez mérten. A kórházakban 5,0 %-kal (5 818 fő) csökkent a létszám. Az orvosok létszáma 2,3 %-kal (410 fő), az egészségügyi szakdolgozók létszáma 4,5 %-kal (2 407 fő), az egyéb egészségügyi dolgozók létszáma 6,7 %-kal (3 001 fő) csökkent. A súlyponti és speciális intézetekben 2,6 %-kal (1 759 fő) csökkent a létszám. Az orvosok létszáma nem változott, az egészségügyi szakdolgozóké 2,7 %-kal (835 fő), az egyéb egészségügyi dolgozók létszáma 3,7 %-kal (927 fő) csökkent. A területi kórházakban 8,2 %-kal (4 058 fő) csökkent a létszám. Az orvosok létszáma 6,4 %-kal (412 fő), az egészségügyi szakdolgozóké 6,7 %-kal (1 572 fő), az egyéb egészségügyi dolgozók létszáma 10,4 %-kal (2073 fő) csökkent. A szakorvosi rendelőintézetekben 4,2 %-kal (309 fő) csökkent a létszám. Az orvosok létszáma 1,4 %-kal (21 fő), az egészségügyi szakdolgozóké 5,3 %-kal (212 fő), az egyéb egészségügyi dolgozók létszáma 4,1 %-kal (76 fő) csökkent. Az Országos Mentőszolgálat létszáma 0,6 %-kal (40 fő) alacsonyabb az előző évinél. 4 ESKI vezetői összefoglaló 2007 18

7.) Kormányzati programok a létszámhelyzet javítása érdekében 7.1.) Az OALI által megvalósuló praxisprogram (lásd fent) 7.2.) Rezidens képzés átalakítása A jelenlegi rendszer egyformán támogatja a hiányszakmák és a túlnépesedett szakmák szakorvosjelöltjeit is, de nem kezeli a második, illetve ráépített szakvizsgát szerezni kívánó jelöltek támogatásának kérdését. Bár kétségtelen, hogy ezek egy része csak személyes ambíciót takar, számos esetben azonban olyan további szakképzettség megszerzéséről van szó, amely a munkáltató illetve tágabban az egészségügyi ellátás érdekét szolgálja, ezért indokolt esetben ezek is támogatandók. A módosítást indokolja továbbá az a tény is, hogy a központilag finanszírozott két éves törzsképzési időszak letelte után nagyszámú jelölt nem tudott a választott szakmájában elhelyezkedni, és addigi tanulmányaikat más szakmában nem, vagy csak részben tudták hasznosítani. Ez az érintettek körében nagyfokú elégedetlenséget eredményezett, és a képzésre fordított összegek egy része is kárba vész ezáltal. Ezen túl a hatályos rendszer nem ad lehetőséget arra, hogy a központi gyakornoki rendszeren kívül szerezzen szakorvosi szakképzettséget az, aki a központi gyakornoki rendszerben való részvételre egyébként jogosult, csak akkor, ha a végzés után már 10 év eltelt. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a gyengébb tanulmányi eredménye miatt nem kerülhetett be a (választott szakján) a rendszerbe, akkor nincs lehetősége térítés ellenében bekapcsolódni, és lehet, hogy 10 évig is mindig lemarad a jelentkezők között. Ugyanez vonatkozik azokra a nem EU állampolgárokra, akik - bár évek óta Magyarországon élnek és praktizálnak, de - nem telepedtek (még) le, így a központi gyakornoki rendszerben való részvételre nem jogosultak. 7.2.1.) A javasolt új rendszer A módosítási javaslat szerint az állásokat a kórházak az állás betöltésekor fennálló valós igényük alapján hirdetik meg, tehát az egészségügyi ellátórendszer adott időben mutatkozó tényleges szükségleteinek megfelelő összetételben kerül sor a szakmák közötti létszámarányok megállapítására. Ugyanakkor a központi gyakornoki rendszer arra is lehetőséget ad, hogy az egészségpolitika által indokolt területeken akkor is sor kerülhessen az állás meghirdetésére, ha a kórháznak arra nincs megfelelő forrása. Ezek a szempontok a jelenlegi támogatási rendszer áttekintését, és a támogatások új elvek szerinti elosztását indokolják. 7.2.2.) A változtatás céljai: A végzett hallgatók a tényleges állás-lehetőségek figyelembevételével tényleges munkáltatói jogviszonyba kerüljenek. A szakgyakorlati idő legnagyobb részét a munkáltatójuknál töltsék, ismerjék meg a szakterületen való praktizálás előnyeit és hátrányait. Emellett már a képzés során preferálni kívánjuk azokat, akik hiányszakmának minősülő szakterületen vagy orvoshiányos földrajzi területen vállalnak munkát. Meg kívánjuk őrizni a jelenlegi rezidensi rendszer szon előnyét, hogy biztosította a jelölteknek az előírt gyakorlatok elvégzését, és megakadályozta azt a korábban létesző gyakorlatot, hoyg a jelöltet ténylegesn nem engedte el az anyaintézménye az előírt, de csak 19

máshol teljesíthető gyakoratokra, hanem helyette lepapírozták a teljesítést. A képzés minőségének bizosítása érdekében ezért a kényszerű kirendelés időtartamára a helyettesítéshez a munkáltató részére támogatást nyújt a költségvetés. A szakképzés költségtérítésességének általános volta mellett lehetőséget kívánunk adni arra is, hogy aki nem tud a választott szakján bejutni a rendszerbe, vagy olyan nem magyar állampolgár, aki itt kívánja megszerezni a szakvizsgát, az térítés ellenében részt vehessen a szakképzésben. Ez a lehetőség egyelőre csak a fogorvosok és a gyógyszerészek számára nyitott, az új rendelkezés nem zárja ki ennek lehetőségét az általános orvosok szakképzése esetén sem. 7.2.3.) A változtatás alapelvei: a) a szakképzési rendszer térítésmentességének megtartása az államilag finanszírozott általános orvosképzésben részesült, első szakvizsgájukat szerző jelöltek számára, b) a támogatott rendszerben elhelyezkedni nem kívánók/nem tudók számára a képzésbe térítéses formában történő becsatlakozás lehetőségének biztosítása, c) a jelentkezők hiányszakmák felé irányítása a munkáltató többletfinanszírozásának illetve a jelölt többlet-díjazásának rugalmas alkalmazásával, d) a jelöltek szakmaválasztási lehetőségét a tényleges alkalmazói igényekhez közelíteni azzal, hogy a képzésre az egészségügyi szolgáltatók (továbbiakban: kórház, bár természetesen más egyészségügyi szolgáltató is lehet a jelölt munkáltatója) által meghirdetett konkrét állások betöltésére jelentkezhetnek a jelöltek, e) a jelenlegi eljárás szerint központilag finanszírozott álláshelyeket (központi gyakornok) csak a háziorvosjelöltek, illetve az egészségpolitika által ilyen módon támogatott szakmák számára kell, a jelenlegihez képest csökkentett számban fenntartani. f) a jelöltek munkáltatóval való kapcsolatának az erősítése, melynek eredményeként a jelenlegi egyetem-centrikus törzsképzési gyakorlat nagyobb részét a továbbiakban a munkáltatójuknál teljesítik a jelöltek, g) a második illetve további szakképzés támogatása az egészségügyi ellátás érdekét szolgáló esetekben (pl. átképzés), h) a pályázati rendszerben elnyert támogatás nem megfelelő felhasználása esetén szankciók (visszatérítési kötelezettség) megállapítása, i) az eljárás felmenő rendszerben történő bevezetésével a rezidensi rendszerbe már felvettek esetében a jelenlegi rendszer nem változik, az új eljárás szerint első ízben az egyetemi képzésüket 2010-ben befejezők helyezednek el. A fogorvosok és gyógyszerészek esetében a támogatás már ma sem teljes körű. Ezeken a szakterületeken továbbra is fenn kell tartani a szakképzésben térítés ellenében való részvétel lehetőségét. A költségtérítéses képzésben résztvevők pályázati eljárás nélkül, a munkáltatóval történt megállapodás alapján vehetnek részt a szakképzési rendszerbe. Tekintettel arra, hogy szakorvosképzés kialakított követelményrendszere lényegileg bevált, és a végzett szakorvosok számára a korábbinál megalapozottabb és szélesebb körű ismeretet biztosít, a struktúrán jelenleg nem szükséges változtatni. Ezért a tervezet a szakképzés képzési rendszerének (törzsképzés, szakgyakorlat) továbbá a képzési követelményeknek a változatlanul hagyása mellett a szakképzés finanszírozásának az átalakítására tesz javaslatot. 20

7.3.) A humánerőforrás fejlesztése uniós források bevonásával A Társadalmi Megújulás Operatív Program egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztést támogató intézkedésén belül tervezett fejlesztések célja elsősorban az egészségügyi ellátás területi kiegyenlítése, az ágazat munkaerőmegtartóképességének növelése, valamint az egészségügyi szerkezetátalakítás humán erőforrás feltételeinek biztosítása az ágazaton belüli alkalmazkodóképesség többoldalú erősítésével, képzési és foglalkoztatási programokkal, valamint az egészségügy humán erőforrás monitoring rendszerének kialakításával. Az egészségügy ellátói, szolgáltatói oldalán támogatott humánerőforrás-fejlesztések javítják a lakosság egészségügyi ellátásokhoz való egyenlőbb hozzáférését, illetve a szükségletnek megfelelő színvonalú ellátását. A képzési és foglalkoztatási programok célja többek között a foglakoztathatóság javítása, a dolgozók munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése és az egészségügyi dolgozók ágazatban tartása és felkészítése az ágazati reformok kapcsán megváltozott helyi szükségletekhez való alkalmazkodásra. A programok támogatják a dolgozók tudásbázisának megújítását, segítik az elöregedő-, illetve hiányszakmákban, a megváltozott funkciójú intézményekben történő elhelyezkedésüket. 7.3.1.) Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára 2007-2013 között ágazati képzési, képzés- és módszertani fejlesztési programokra a 2007-2008. évi akcióterv részét képező pénzügyi kitekintése szerint mintegy 52,2 millió euro áll rendelkezésre, ez a tervezési 248 Ft/euro árfolyamon 13,075 milliárd Ft. Ezen összeg maximum 12,7%-a használható fel a Közép-magyarországi régióban a 2007-8, illetve a 2009-2010 évi tervezési időszakban Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés címmel 3,5 milliárd Ft keretösszegű pályázati csomag, 3 pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg 2009 februárjában, amely 2009. március 13-án fejeződik be. A véleményezésre a tárca felhívta a főbb szakmai, érdekképviseleti szervezeteket. A TÁMOP- 6.2.2/A/09/1 és 6.2.2. A) és 6.2.2.A) KMR. Képzési díj támogatása az intézmények számára a konvergencia, illetve a Közép-magyarországi régió számára című pályázatok a konvergencia régiók számára 2,2 milliárd Ft-ot és Középmagyarországi régió számára 600 millió Ft-ot különítenek el. A pályázat kiemelten a hiányszakmákra irányul, illetve az egészségügyi tevékenységet ideiglenesen szüneteltetők pályára történő visszaintegrálásához kíván segítséget nyújtani szakdolgozói és orvosi képzési díj, valamint a képzés járulékos költségeinek támogatásával. A támogatás az újonnan létrejövő, illetve az átalakítás során megváltozott humánerőforrás kompetenciákat biztosító szakképzések, szakirányú továbbképzésekhez, egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők új szakképesítésének megszerzéséhez, kompetencia- és hatáskörbővítő képzésekhez vehető igénybe. Fontos részcélja a kiírásnak a pályaelhagyás és a működés ideiglenes szüneteltetése után (GYES, GYED, stb.), illetve külföldi szakmai gyakorlat után a pályára visszatérés segítése 21

Fekvő- és/vagy járóbeteg szakellátó intézmények számára hiányszakmák betöltése és szükséges hatáskörfejlesztés érdekében a támogatás különösen, de nem kizárólagosan az alábbi, országosan hiányszakmának minősülő körben vehető igénybe: szakdolgozói területen: onkológiai szakápoló, pszichiátriai szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hospice szakápoló, körzeti közösségi szakápoló, felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, gyermek aneszteziológai és intenzív szakápoló, mentőápoló, műtéti asszisztens, radiográfus, képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens, geriátriai szakápoló szakorvosi területen: rehabilitáció, onkológia, geriátria, sürgősségi ellátás, patológia, pszichiátria A pályázat keretében háziorvosi szolgálatok, otthoni szakellátást nyújtó szolgáltatók a szükséges hatáskörfejlesztés érdekében vehetik igénybe a képzési támogatást. A pályázati kiírás keretein belül kizárólag egészségügyi szakképzésre és felnőttképzésre akkreditált és felnőttképzési nyilvántartási tanúsítvánnyal rendelkező képzőintézmény által nyújtott képzés vehető igénybe. Igénybe vehető képzéstípusok: 800-1500 kontakt órás, szakképesítést adó szakképzések Kompetenciabővítő képzési formák Hatáskörbővítésre felkészítő képzések esetében szakdolgozóknál minimum 60 órás maximum 120 kontakt órás, szakorvosi területen minimum 4 hónapos maximum 1 éves Egyéb kompetenciabővítő képzési forma szakdolgozói, szakorvosi területen 50-120 kontakt órás A projekt automatikus, egyszerűsített pályázati eljárásrendben valósul meg, 2-50 millió Ft támogatást biztosít. A kisebb pályázók részvételének ösztönzésére konzorciumi forma megengedett. A képzésfejlesztési, módszertani fejlesztések megvalósítására a társadalmi egyeztetés alatt álló pályázat (TAMOP-6.2.2. B/09/01 700 millió Ft-ot különít el valamennyi régió számára. A fejlesztési tevékenységek célzott fókuszában a hiányszakmák állnak. Az alábbi képzésfejlesztési célok támogathatóak: 800-1500 kontakt órás, a különböző meglévő, eltérő képzési bemeneteket figyelembe vevő szakképzések szakmai anyagainak (kiegészítő képzési programjainak, tankönyveinek és tanulmányi segédleteinek) kifejlesztése, az új OKJ szakmai és egészségügyi szakmai és vizsgakövetelményei figyelembevételével 800-1500 kontakt órás, a különböző meglévő, eltérő képzési bemeneteket figyelembe vevő szakképzések szakmai anyagaihoz kapcsolódó távoktatási- és digitális tananyagfejlesztés Az egészségügyi tevékenység szüneteltetését követően a működési nyilvántartásba való visszakerülést támogató képzések fejlesztése Hatáskör-, illetve kompetenciabővítő képzési formák szakmai anyagainak kifejlesztése: A módszertani fejlesztések az alábbiakra terjednek ki: 22

az új egészségügyi szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeihez kapcsolódóan a szakképesítések moduljaihoz szóbeli tételsorok és írásbeli feladatbank, interaktív vizsgafeladatok kidolgozása szakmai gyakorló helyek minősítési szempontjainak kidolgozása, a minősítési eljárás lebonyolításához módszertani anyag készítése szakmai gyakorlóhelyeken oktatók számára az új szakmai és vizsgakövetelmények szerinti gyakorlatorientált, korszerű pedagógia módszereken alapuló módszertani segédanyag elkészítése (pl. szimulációk, technika által segített módszerek, gazdálkodó szervezetnél történő szakképzés) A kifejlesztett tananyagokhoz a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó tanárokat felkészítő program, szakértői felkészítő program előkészítése és/vagy kifejlesztett képzési programok vizsgarendszeréhez felkészítés kialakítása, a továbbképzési vizsgarendszer kialakítása is támogatható. Fontos, új elem a pályázatban a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai kompetenciák, illetőleg az egészségügyi ellátó rendszer átalakításából, a szakmai irányelvek, protokollok, Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok alapján megfogalmazott új szakmai kompetencia szükségletek figyelembe vételével hatásköri listák előkészítése az alábbi területekre: Szakdolgozói területen: onkológiai szakápoló, pszichiátriai szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hospice szakápoló, körzeti közösségi szakápoló, felnőtt ill. gyermek aneszteziológus és intenzív szakápoló, műtéti szakasszisztens, mentőápoló, radiográfus, képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens, geriátriai szakápoló Főiskolai és egyetemi végzettséget igénylő területen: szülésznő, diplomás ápoló, szakorvosjelölt, diplomát szerzett orvos, intenzív terápiás szakorvos, sürgősségi szakorvos Hatásköri listák kialakítása során előírás a dokumentált egyeztetés az adott szakmai kollégiumokkal vagy szakmai társaságokkal. A pályázat folytatására a 2009-2010 évi időszakban képzésfejlesztéssel együtt további 3,5 milliárd Ft áll rendelkezésre. A következő pályázat új elemeként tervezzük az egészségügyi szakképzésben résztvevők számára képzés alatti megélhetést biztosító támogatási forma bevezetését, a korábbi támogatási gyakorlat tapasztalatai alapján. 7.3.2.) Foglalkoztatás támogatása 2007-2013 között ágazati foglalkoztatási célokra 38, 1 millió euró áll rendelkezésre a 2007-2008. évi akcióterv részét képező pénzügyi kitekintése szerint, amely a tervezési Ft/euro árfolyamon számítva 9,4 milliárd Ft. 2008. december 23-án megjelent a TAMOP 6.2.4 A) Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára c. pályázat, amelynek keretében 3,043 milliárd Ft áll rendelkezésre, ebből 761 millió Ft Közép-magyarországon. A 4-50 millió Ft közötti támogatás, amely egyszerűsített, bíráló bizottság nélkül elbírált pályázat keretében vehető igénybe 12-24 hónapos foglalkoztatásra. A foglakoztatás formája lehet munkaviszony, 23

közalkalmazotti jogviszony, egyéni vagy társas egészségügyi vállalkozási jogviszony, de a támogatás kizárólag közfinanszírozott ellátások biztosításához vehető igénybe továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett, különösen a képzési támogatásoknál felsorolt országosnak tekinthető hiányszakmák körében. Járó- és fekvőbeteg szakellátó intézmények, valamint háziorvosok és otthonápolási szolgálatok pályázhatnak. A súlyponti intézmények kiemelt támogatása érdekében a beadás időtartamának első szakaszában (2009. március 27. - április 17.) kizárólag a súlyponti intézmények nyújthatnak be pályázatot, azt követően minden jogosult pályázó. A foglalkoztatási pályázat új eleme a járó- és fekvőbeteg szakellátó intézményeken belül ún. mobil teamek (pl.: hospice/palliatív-, diabetes-, decubitus-, rehabilitációs, geriátriai, légzőszervi, haemophilia-team, stb.) kialakítása, állományuk foglalkoztatásának támogatása. Az egészségügyi dolgozók mellett e teameken belül lehetőség van az egészségügyi szakellátáshoz kapcsolódó, közvetlenül a betegellátásban résztvevő egyéb, nem egészségügyi végzettségű szakemberek (pl.: pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás, szociális asszisztens) foglalkoztatásának támogatására is. Egy pályázó intézmény/szervezet több mobil team felállítására is igényelhet támogatást. A pályázat beadási határideje március 27.- június 30. A foglalkoztatás támogatását a 2009-2010 évi tervezési időszakban további 6,8 milliárd Ft áll rendelkezésre. A TAMOP 6.2.4. A) pályázat folyatatását a beérkező pályázatokkal kapcsolatos első tapasztalatok alapján tervezzük. Az uniós támogatásból létrehozott, fejlesztett járóbeteg szakellátó intézmények, szakrendelők számára elkülönített forrás, 2,5 milliárd Ft áll rendelkezésre a működés biztosításához szükséges humánerőforrás biztosítására, amely képzési és foglakoztatási célra egyidejűleg igénybe vehető. A leghátrányosabb helyzetű kistérségben létrehozott, fejlesztett járóbeteg szakellátó intézmények számára 1 milliárd Ft-ot különítettünk el. Az egységes egészségügyi humánerőforrás-monitoring rendszer létrehozását 500 millió Ft támogatás teszi lehetővé kiemelt projekt keretében, a fejlesztés megvalósítója az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. A monitoring rendszer hozzájárul az ágazaton belüli humánerőforrással kapcsolatos döntések megbízható adatokkal történő megalapozásához, az átalakuló ellátórendszer nyújtotta szolgáltatások területi kiegyenlítődését szolgáló képzési-foglalkoztatási rendszer működtetéséhez is. A működéshez szükséges jogszabályok módosítása 2008. során megtörtént. A rendszer működéséhez, az adatszolgáltatás rendjének részletszabályait szakmapolitikai egyeztetésre előkészítette a tárca az e-közigazgatási elvárások figyelembe vételével. A projekt az alábbi célokat valósítja meg. Jelenlegi adatszolgáltatások áttekintése, validitásának javítása. HR monitoring rendszer funkcióinak a kialakítása, a rendszerrel kapcsolatban állók közötti kommunikáció megteremtése. Ágazati HR adattárház létrehozása. az egészségügyi ellátórendszer egészségügyi végzettségű humánerőforrás szükségleteinek felmérése, a hiányterületek erőforrás-szükségleteinek meghatározása és időbeli előrejelzése az egészségügyi munkaerő-kapacitás területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. 24

Az egészségügyi szerkezetátalakítás során a szakmai (személyi) minimumkövetelményeknek való megfelelés elősegítése. Életpálya program és kapcsolódó szolgáltatások feltételeinek kialakítása az egészségügyi dolgozók életútjának, pályamódosításának, személyes karrierjének támogatására. Bekapcsolódás a nemzetközi kölcsönös információ-, és adatszolgáltatásba. A működő humánerőforrás monitoring rendszer adatainak és lekérdezéseinek teljes körű felhasználásával jelentési rendszer kialakítása és képzési szükségletek előrejelzése az ágazati humánerőforrások területi, szakmaterületi, képzettségi szint szerinti megoszlásában. 7.4.) Kórházi közmunka program Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztérium és a szakmai érdekképviseletek közreműködésével pályázati felhívást tett közzé fekvőbetegeket ellátó intézmények számára közmunkások képzésre és foglalkoztatására. A pályázat célja: Munkanélküliek foglalkoztatása és képzése a fekvőbeteg ellátást segítő feladatkörébe tartozó tevékenységgel. A közmunkaprogram meghirdetett az önkormányzati, állami (vagy egyházi) tulajdonban és működtetésben lévő, fekvő betegellátást nyújtó, az egészségügy területén működő intézmények részére, hogy regisztrált álláskeresőkkel bővítsék a foglalkoztatásban résztvevők számát. A pályázók csak azon részlegeikre, osztályaikra, egységeikre vonatkozóan nyújthatnak be pályázatot, melyek kizárólag közfinanszírozott ellátást nyújtanak. A pályázat a betanítási időszakot magában foglaló határozott idejű munkalehetőséget, illetve a megfelelő előképzettséggel és alkalmassággal rendelkezők számára szakképzési lehetőséget is kínál. A képzési program, felnőttképzés keretében, akkreditált képző intézmény közreműködésével valósul meg. Valamennyi közmunkásnak részt kell vennie a foglalkoztatásához szükséges "érzékenyítő" programon, a betanító jellegű alapképzésen, ami után kórházi kisegítőként dolgozhat. A program során az OKJ-ben szereplő ápolási asszisztens képesítés szerezhető és megkezdhető az ápolói képesítés megszerzése. A program ütemezése: I. Szándéknyilatkozat benyújtásának határideje: 2009. január 31. A program munkaerő piaci megalapozottsága érdekében a pályázónak nyilatkoznia kellett, hogy kíván e indulni a pályázaton. Amennyiben igen, akkor előzetesen rögzíteni szükséges, hogy hány közmunkás - a meghatározott körülmények között milyen szakmai bontásban - foglalkoztatására, képzésére, szeretne támogatást, kérni. Erre a program további, a szükségletekhez alkalmazkodó tervezéséhez és a közmunkásokat kiközvetítő munkaerő piaci szervezet felkészüléséhez van szükség. 25