EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/29/27 /2006 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt X.Y. kérelme alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Szeged Nagyáruház és Étterem Társas Üzletház (6720 Szeged, Jókai u. 1.) eljárás alá vonttal szemben indult eljárásban az alábbi hozta. H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Szeged Nagyáruház és Étterem Társas Üzletház megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A Hatóság a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás további folytatását megtiltja, egyúttal elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését a határozat kézhezvételét követő hat hónapon belül és a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. A vizsgálat során 15.202,- forint, azaz tizenötezer-kettőszázkettő forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget az eljárás alá vont - a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül - köteles megfizetni a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413- 00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban benyújtandó keresettel lehet kérni. INDOKOLÁS X.Y. az egyenlő bánásmód követelményének megsértése - akadálymentesítés hiánya - miatt kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz a Szeged Nagyáruház és Étterem Társas Üzletházzal szemben, melyet követően a Hatóság eljárást indított. A kérelemből és az eljárás során keletkezett iratokból a következők állapíthatók meg.
A panaszos kérelmében előadta, hogy 1980-tól 2004. novemberéig nem jelentett gondot a mozgássérültek közlekedése a Szeged Nagyáruházban. A liftet melyet egy külön liftes kezelt - egy folyosón közelítették meg. A problémák akkor kezdődtek, amikor 2004. november 17-én nem engedték be az ahhoz vezető folyosóra, így nem juthatott fel az emeletre. 2005. május 25-én életveszélyes megoldást - meredek lejtővel, targonca igénybevételével - ajánlottak neki a bejutásra, majd 2005. augusztus 25-én ismét nem engedték fel az emeletre. Az épületet őrző Kft. alkalmazottai a tiltást rendszerint azzal indokolták, hogy a vásárlók a folyosóra nem léphetnek be, hivatkozással egy ÁNTSZ előírásra, továbbá, hogy az magánterület, illetve az üzemeltetési vezető (Komplett Rt.) és a vezérigazgató (Coop Rt.) utasításaira. Az 1992-ben alapított Szeged Nagyáruház és Étterem Társas Üzletház Alapító Okirata rögzíti, hogy a társasház elsősorban áruház és étterem, továbbá, hogy a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonába kerülnek az ingatlannak az alapító okirat szerint a tulajdonostársak külön tulajdonának nem minősülő részei és azon épület-felszerelési tárgyak, amelyek nem képezik a tulajdonostársak külön tulajdonát, utóbbiak akkor is, ha azok egyes külön tulajdoni vagy kizárólagos használatú, közös tulajdoni épületrészekben találhatók. A közös képviselő nyilatkozata szerint a belső lépcsőház az épület emeleti feljárata a társasház tagjai osztatlan közös tulajdonában van, azonban azt a Coop Szeged Zrt. és a Komplett Rt. használatába adták. Az Alapító Okirat II. fejezet 6. pontjában foglaltak szerint azon közös tulajdonban lévő helyiségek és területek tekintetében, amelyeket a tulajdonosok egymás között természetben megosztottak, a használat, birtoklás, kárveszélyviselés, karbantartás, felújítás kizárólag a használókat illeti, illetve terheli, egyenlő arányban. A tulajdonostársakat a közös tulajdonból az alábbi tulajdoni hányadok illetik meg: COOP Szeged Kereskedelmi Regionális Rt-t 4090/10000, PASSAGE-PARIS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t 430/10000, Komplett Kereskedelmi Rt-t 3310/10000, OREX Kereskedőház Rt-t 210/10000, FUSION Befektetési Rt-t 1960/10000. A Hatóság az eljárás során a társasház közös képviselőjén túl a két nagyobb és a belső lépcsőház használatával közvetlenül érintett - tulajdonos, a Coop Szeged Zrt. és a Komplett Rt. képviselőit nyilatkoztatta. A Szeged Nagyáruház földszintjének tulajdonosa, a COOP Szeged Zrt. eljárás alá vont elnök vezérigazgatójának a nyilatkozata szerint szupermarketet, gyorséttermet üzemeltetnek, illetve egyes területeiket bérlők használják, melyek akadálymentesen megközelíthetőek, igaz nem a legkorszerűbb eszközökkel, lehetőségekkel. Az 1982-ben épült áruházban építésügyi, felújítási munkálatok nem zajlottak, csak karbantartási munkák, melyek nem jártak az épület szerkezeti átalakításával. Az elnök-vezérigazgató csatolta a panaszosnak küldött tájékoztatását, mely szerint a teherliftek a szupermarket előkészítő és kiszolgáló területén találhatóak, ami a Coop Szeged Zrt. tulajdona. Ide az élelmiszerhigiéniai és biztonsági szabályok miatt magánszemélyek nem léphetnek be, csak azok, akik egészségügyi könyvvel rendelkeznek, mivel az szigorú élelmiszerbiztonsági előírásokba ütközne. A panaszos által említett gyakorlat 2004. előtt is jogszabályba ütközött, azonban Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával szigorításokra került sor. Az elnökvezérigazgató a HCCP élelmiszerbiztonsági rendszer melynek megsértése az üzlet bezárásához is vezethet - bevezetésekor kérte a Komplett Rt-t a gyakorlat megszüntetésére, javasolta nekik, hogy dolgozzanak ki valamilyen megoldást és egyeztessenek az ÁNTSZ-szel. Ezt megkísérelte a Komplett Rt., azonban átmeneti megoldásra nem volt lehetőség.
A COOP Szeged Zrt. a közös területek igénybevételének támogatását, engedélyezését tudja biztosítani ahhoz, hogy a Komplett Rt. az épületbe megfelelő személyszállító eszközt beépíthessen. Mivel az általuk üzemeltetett területek akadálymentesen megközelíthetőek, megítélésük szerint az emeleti részek vonatkozásában sem kötelezettségük, sem kompetenciájuk nincs. Az elnökvezérigazgató elnézést kért továbbá a kérelmezőtől, illetve felhívta az áruházban szolgálatot teljesítő Kft. alkalmazottainak figyelmét az udvarias magatartásra. A Komplett Rt. üzemeltetési vezetője tájékoztatta a Hatóságot, hogy az Rt. üzlete az épület második szintjén található, ahova sem a mozgáskorlátozott, sem a babakocsival érkező vásárlók nem tudnak feljutni, mivel az ÁNTSZ a korábban használt belső lift e célra történő igénybevételét nem engedélyezi. Előadta továbbá, hogy kezdeményezték egy utasszállító lift beszerelését, melynek költségeit fele részben vállalják a társasházi szabályzat szerint. A Szeged Nagyáruház és Étterem Társasház 1/2005.(XI.18.) számú közgyűlési határozata szerint a tulajdonosok 90,9 % igen szavazat mellett hozzájárultak, hogy személyfelvonó kerüljön beépítésre az 1021. és 2018. számú lépcsőházakba. A 2/2005.(XI.18.) számú közgyűlési határozat - 32,9% igen, 58% nem szavazattal rögzíti, hogy a tulajdonosok a személyfelvonó beépítési és üzemeltetési költségéhez nem járulnak hozzá. A Komplett Rt. úgy nyilatkozott, hogy vállalja a felmerülő költségek 50%-át. 2006. január 12-én a Hatóság helyszíni szemlét tartott, melyen jelen volt az eljárás alá vont társasház közös képviselője, aki előadta, hogy a belső lépcsőházba mely két tulajdonos, a Coop Szeged Zrt. és a Komplett Rt. használatába van átadva - tervezik a lift elhelyezését. Előadta, hogy az üzemelés (takarítás, festés, stb.) költségeit az viseli, akinek kiadják, továbbá, hogy a beruházás költségeit annak kell viselni, akinek az érdekkörében felmerül. Az Alapító Okirat nem rendelkezik az utóbbi megosztásáról, azonban az említett cégek nem tudtak megegyezni erről. Tájékoztatta továbbá a Hatóságot, hogy a Komplett Rt. árajánlatot kért a lift kivitelezésére, melyet megküldtek a tulajdonosoknak. 2006. április 26-án tárgyalás tartására került sor a Coop Szeged Zrt. képviselője és a kérelmező részvételével. A Coop Szeged Zrt. képviselője előadta, hogy az általa képviselt cég vezetője személyesen is tájékoztatta a panaszost és ismertette a vonatkozó jogszabályokat, amely alapján meg kellett szüntetni a kényszermegoldásként alkalmazott lifthasználatot. Előadta továbbá, hogy az áruház földszintje a Coop Szeged Zrt., míg az emelet a Komplett Rt. tulajdonában van, a többi kistulajdonos nem releváns a kivitelezés szempontjából. Ők együttműködnek a lift megvalósítása érdekében, biztosítják a helyszínt az építkezéshez. Véleményük szerint a liftépítés szándéka a Komplett Rt. passzivitása miatt szakadt meg. A kérelmező jelezte, hogy békés úton, kompromisszummal szeretné az ügy megoldását, ezért két lehetőséget csatolt a lifthasználat megvalósítására a jelenlegi két teherlift átalakításával, elválasztásával. Megjegyezte, hogy az átlagosnál nagyobb méretű liftre lenne szükség. A Coop Szeged Zrt. nyilatkozata szerint a kérelmező 1. javaslata a lift megközelítése a folyosó kettéválasztásával - nem kivitelezhető, mivel az a Coop Szeged Zrt. tulajdonában álló területrészeket érintene, kérdéses, hogy a kisajátításért ki kártalanítaná őket. Ha rendelkezésre is bocsátanák a területet, a következők akadályozzák a megvalósítást. A javaslat szerint kialakítandó 1. és 2. bejárat keskeny, 80 cm szélességű, így ott nem fér be egy kerekesszék, vagy kerekeságy; a bejárat után derékszögű kanyar következik, a folyosó 2,2 méter széles, ami az elválasztással max. 1,05 méter lenne, míg a tűzvédelmi előírás 1,2 métert ír elő. A folyosót áruszállításra használják, így továbbra is szükséges a jelenlegi szélesség, mindkét társaság használja a teherlifteket, amely
lehetetlen lenne a fal megépítésével. A folyosó menekülési útvonal is, továbbá ott található egy elektromos kapcsolószekrény, ezekre szigorú szabályok vonatkoznak. Kiemelték, hogy nem az ő kötelességük az akadálymentesítés megoldása, ami csak egy lift kivitelezésével oldható meg. A kérelmező 2. javaslatát a teherlift ajtajának üzlettér felé történő fordításával - is megvalósíthatatlannak tartják, mivel az komoly épületszerkezeti változásokat statikailag beláthatatlan következményeket - jelentene, irreálisan magas költséggel. A beruházás érintené a tulajdoni viszonyokat, mivel az egyik teherlift átalakulna személyek szállítását szolgálóvá, így a két társaságnak egy közös lift maradna teherszállításra, ami fennakadásokat okozna a mindennapi munkában. A terv szerint létrehozandó bejárati oldalon a Coop Szeged Zrt. élelmiszerbolt eladótere van, beépített polcszerkezettel, így megítélésük szerint nem kapnák meg a hatósági engedélyt sem. A Coop Szeged Zrt. liftje 2,88 m2 alapterületű, mely nem elég nagy, hogy elférjen benne két személy, melyből egyik kerekesszékhez, vagy kerekeságyhoz van kötve. A Komplett Rt. nyilatkozatában cáfolva a Coop Szeged Zrt. képviselője által a 2006. április 26-án tartott tárgyaláson elmondottakat előadta, hogy nem passzív, hiszen megszavazta a lift megvalósítását, a költségek 50 %-át is vállalta, míg a Coop Szeged Zrt. ugyan igennel szavazott, hogy személyfelvonó épüljön, azonban a beépítési és üzemelési költségekhez nem járult hozzá. A kérelmező által előadott lifthasználati lehetőségekkel egyetértenek, annak megvalósítása érdekében minden tőlük telhetőt megtesznek. Amennyiben a Coop Szeged Zrt. nem járul hozzá a lift kivitelezésének költségeihez, a Komplett Rt. a kérelmező által előadott javaslat szerinti fal létesítésének költségeit vállalja azzal, hogy a mozgásukban korlátozott személyeket minden esetben ki is kísérik és segítenek a lifthasználatban. Így a civil forgalom nem akadályozná az élelmiszerbiztonsági és egyéb rendelkezések maradéktalan betartását. Az OTIS Felvonó Kft. által a Komplett Rt. részére készített ajánlat szerint a Szegedi Nagyáruházban egy 630 kg-os, 8 személyes személyfelvonó létesítését 2006. október 31-i befejezéssel 4.710.000,- Ft + ÁFA, 5.180.000,-Ft + ÁFA, illetve 5.660.000,- Ft + ÁFA áron vállalják. Az átfutási idő a szerződéskötéstől a berendezés átadásáig 16 hetet vesz igénybe. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szegedi Intézete a Hatóság megkeresésére tájékoztatást nyújtott, mely szerint a liftek a Coop Szeged Zrt. gazdasági-üzemi területére nyithatóak, ahol élelmiszereket mozgatnak. Ezen tevékenységet az élelmiszerbiztonság szempontjait figyelembe véve egészségügyi könyvvel rendelkező munkavállalók végzik, így ezeket a területeket (lift, szállítási terület) civilek nem használhatják, ott nem tartózkodhatnak. Az ÁNTSZ számára elfogadható minden olyan kivitelezés, amely elkészülte után az élelmiszer útja és a civilek mozgási vonala nem esik egybe és nem kereszteződik. Az akadálymentesítés műszaki megoldására vonatkozóan az Intézet nem hivatott állásfoglalást adni, arra a tulajdonosoknak kell megoldást találniuk az élelmiszer és munkabiztonság szempontjainak figyelembevételével. A kérelem az alábbiak szerint alapos. Az Európai Bizottságnak a fogyatékos emberek akadálymentes Európájáról szóló közleményében (COM(2000)284) kitűzött feladatok - többek között - a fizikai akadályok megszüntetésére irányulnak annak érdekében, hogy a tömegközlekedést mindenki igénybe tudja venni, illetve az épített környezet akadálymentesen álljon mindenki rendelkezésére. Az Európa Tanács melynek Magyarország is a tagja 2001-ben elfogadott Tomari határozata (Határozat az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezettel kapcsolatos összes szakma
képzési tervébe történő bevezetéséről) rögzíti, hogy minden személyt, köztük a fogyatékossággal élő személyeket is megilleti, az a jog, hogy a társadalom életében teljes mértékben részt vegyenek, és ez magában foglalja az épített környezethez való hozzáférésnek, annak használatának és megismerésének jogát is. A társadalom - különösen pedig minden, az épített környezettel és annak alakításával foglalkozó szakma felelőssége és kötelessége, hogy az épített környezetet mindenki - köztük a fogyatékossággal élő személyek számára egyetemesen hozzáférhetővé tegye. Az "épített környezet" kifejezés magába foglalja az összes épületet, közlekedési struktúrát és valamennyi közhasználatú helyet és területet. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. A Hatóság jelen ügyben elsősorban azt vizsgálta, hogy rendelkezik-e hatáskörrel, mivel az eljárás alá vont társasházként működik és így nem szerepel az Ebktv. 4. -ában az egyenlő bánásmód megtartására kötelezett szervek, szervezetek között. A Szeged Nagyáruház és Étterem Társas Üzletház tevékenységének tartalma azonban kifejezetten áruk forgalmazására, szolgáltatás nyújtására irányul, így az Ebktv. 5. b) pontja - az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogviszony keretében köteles megtartani az, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz - alapján a társasházzal, mint eljárás alá vonttal szemben, a Hatóság megindította az eljárást. Az Ebktv. 8. g) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport fogyatékossága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) 31. (4) bekezdése rögzíti, hogy az építménynek és részeinek építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, érdekében megalkotott a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 5. (1) bekezdése a fogyatékos személyt megillető jogok körében úgy rendelkezik, hogy a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az egyenlő esélyű hozzáférés érdekében a fogyatékkal élő emberek számára a közszolgáltatást nyújtó, meglévő középületek akadálymentesítését, mindenki számára megközelíthetővé tételét a törvény által előírt határidőig 2005. január 1-jéig el kellett végezni. Az épített környezet és a közhasználatú építmény fogalmát az Építési törvény 2. -a határozza meg. Utóbbit kell figyelembe venni a középület meghatározásánál is, konkrét jogszabályi fogalom hiányában. A törvény szerint közhasználatú építmény az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. kereskedelmi, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen, valamint, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.
Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999.(XII.10.) OGY határozat mellékletét képező Országos Fogyatékosügyi Program és az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat mellékletét képező, 2007-13 évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Program a következőket rögzíti. A Program egyik alapvető elve, az integráció feltételezi, hogy a fogyatékos emberek kapcsolatot létesíthessenek és kapcsolatokat tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a fizikai helyváltozáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (közlekedés, akadálymentesítés) is. Gondoskodni kell a közhasználatú épületek több szempontú fizikai akadálymentesítéséről. Az épített környezet akadálymentesítése, a fogyatékos személyek igényei szerinti átalakítása érdekében meg kell kezdeni és folytatni kell az érvényes építési jogszabályok és szabványok áttekintését, s annak felmérését, hogy azok - közhasználatú építmények vonatkozásában - mennyiben teljesülnek. Az Építési törvény 2. -a szerint a Szegedi Nagyáruház is középületnek minősül. Jogszabály - Fot. 29. (6) - által előírt kötelezettség a kereskedelmi, szolgáltatási célú építmények akadálymentesítése, melynek határideje 2005. január 1.- jelen esetben eredménytelenül telt el. Ezzel a mulasztással a kérelmező mozgásszervi fogyatékossága Ebktv. 8. g) miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetésben, kedvezőtlenebb bánásmódban részesült és részesül az áruház szolgáltatásait igénybe vevő ép, nem fogyatékossággal élő embertársaihoz képest. Mivel mozgásában akadályozott, kerekesszékhez kötött, így sem a lépcsőn, sem a mozgólépcsőn nem tud feljutni az emeleti eladótérbe, egyéb lehetőség pedig nem biztosított a számára. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania, hogy hátrány érte, és hogy rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal (Ebktv. 19. (1) bek.). Bizonyított, hogy a kérelmező kerekesszékhez kötött, így rendelkezik az Ebktv. 8. g) pontjába foglalt védett tulajdonsággal (mozgásszervi fogyatékos), továbbá, hogy hátrány érte, mivel nem biztosított az áruház emeletére történő feljutása. Az Ebktv. 7. (2) bekezdése szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. -ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az Ebktv. 19. (2) bekezdése szerint az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az áruház földszintjének tulajdonosa, a Coop Szeged Zrt. védekezésében előadta, hogy szupermarketük, az általuk üzemeltetett üzletterületek akadálymentesen megközelíthetők, így nem az ő kötelességük a személyfelvonó elkészítése. Annak megvalósításához szavazatukkal hozzájárultak, a területet is biztosítani tudják a kivitelezéshez. Az emelet tulajdonosa, a Komplett Rt. előadta, hogy a személyfelvonó költségeinek 50 %-át vállalják, egyetértettek a kérelmező által előadott kivitelezési lehetőségekkel, illetve megtesznek minden tőlük telhetőt a lifthasználat megvalósítása érdekében. Az eljárás alá vont társasház, a tulajdonosok nem bizonyították, hogy megtartották, vagy az adott jogviszony keretében nem voltak kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az, hogy a vásárlók nem használhatják a teherliftet, illetve az ahhoz vezető folyosót ezt alátámasztja
az ÁNTSZ nyilatkozata is elfogadható, de nem mentesít a felelősség alól. Nem fogadható el ésszerű indoknak a jogi felelősség alóli mentesüléshez a Coop Zrt. azon védekezése, hogy az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez a földszinti eladótér akadálymentesen megközelíthető, továbbá a Komplett Rt. nyilatkozata, mely szerint vállalja a lift kivitelezési költségeinek 50 %-át. Nem mentesülhet a társasház a felelősség alól a tulajdonostársak közötti költségfelosztási vitára való hivatkozással sem, mivel a társasház közös tulajdonú részeinek akadálymentesítése értéknövelő beruházást jelent, az a többi tulajdonos számára is pozitív következménnyel járhat (egyéb üzletek látogatottságának növekedése nemcsak a mozgássérültek, hanem a babakocsival közlekedő kismamák által). Az eljárás alá vont azzal, hogy megszavazta a személyfelvonó beépítését, bizonyította, hogy nem jelent számára aránytalan terhet a költségek fedezése. A Fot. Általános Indokolása szerint akadálymentes, vagy adaptált környezet az, ahol a különböző fogyatékossággal élő emberek könnyen, biztonságosan, önállóan, szabadon mozoghatnak, amely az áruház épületében nem biztosított. Azon túl, hogy a hatósági eljárás kezdetét követően társasházi közgyűlési határozat született a személyfelvonó beépítésével kapcsolatban, illetve árajánlatot kértek a kivitelezési költségekről, egyéb intézkedésre nem került sor a probléma megoldására. Azzal, hogy 1999. január 1-je óta nem tettek eleget a Fot. 29. (6) bekezdésében foglaltaknak, a törvény kihirdetésekor már meglévő középületek akadálymentessé tételét fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig el kell végezni nem csupán a kérelmezőt, hanem mozgássérült társait is folyamatos hátrány éri, akik el vannak zárva az emeleten lévő szolgáltatások igénybevételétől, vásárlási lehetőségtől. A kérelmező hivatkozott az Ebktv. 10. (1) és (2) bekezdésére is, mivel megítélése szerint az áruház egyes alkalmazottainak magatartásából az ellenséges légkör kialakítását, zaklatást vélelmezhetnek, továbbá hogy a két cég eljárásnak eredménye a tolókocsisok jogellenes elkülönítése lett. Az áruházban szolgálatot teljesítő Kft. alkalmazottait a Coop Szeged Zrt, elnökvezérigazgatója felhívta a szakszerű és körültekintő, udvarias magatartásra, továbbá a panaszostól elnézést kért a kellemetlenségekért. Az Ebktv. taxatívan felsorolja, hogy mely magatartások sértik az egyenlő bánásmód követelményét: közvetlen hátrányos megkülönböztetés, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. A korábban leírtak szerint jelen ügyben a kérelmezőt fogyatékossága miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte, nem pedig jogellenes elkülönítésre került sor. A szankció alkalmazása körében a Hatóság a jogsértő magatartás megállapításán, illetőleg a jogsértő helyzet megszüntetésének elrendelésén és a jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltáson túl az Ebktv. 16. (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásáról határozat nyilvánosságra hozatala - döntött, figyelembe véve, hogy más hasonló esetben a megelőzéshez fűződő célok a fogyatékos emberek helyzetének javítása, társadalmi szemléletváltás - csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el. A sérelmes helyzet megszüntetése tekintetében a hatóság - követve a bíróságok ilyen irányú ítélkezési gyakorlatát - a kötelezettségre irányuló megoldást nem határozta meg, e tekintetben ésszerű teljesítési határidőt állapított meg, amely alkalmas a hosszú távú megoldás megteremtésére. Az akadálymentesítés költségeire tekintettel a Hatóság eltekintett a jogszabály által biztosított bírság kiszabásának lehetőségétől. A Hatóság nem rendelkezett egyrészt az akadálymentesítés műszaki kivitelezésének módjáról (amelyről egyébként az eljárás alá vont pozitívan döntött), másrészt a kivitelezés költségeinek megosztásáról, mert álláspontja szerint azok konkrét meghatározására a tulajdonosok jogosultak és kötelezettek.
Mindezekre tekintettel a Hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és a rendelkező részben foglaltak szerint hozta meg döntését. A Hatóság az eljárási költség (a hatóság ügyintézőinek a helyszíni szemlére és tárgyalásra történő utazása) viseléséről az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 89. -a, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004 (XII. 26.) Kormányrendelet (R.) 14. (2) bekezdése alapján döntött. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat ellen a jogorvoslatot az Ebktv. 17. (3) bekezdése, az Áe. 72. (1) bekezdése biztosítja az arra jogosultak számára. Határozatomat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 15. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Budapest, 2006. augusztus 29. Dr. Demeter Judit Elnök 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7843, Fax: (1)336-7445