Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. május 28-i ülésére Tárgy: Időskorúak ellátása Szentgotthárdon- különös tekintettel a Városi Gondozási Központ lehetőségeinek tükrében Tisztelt Képviselő-testület! Tárgybani témával önálló napirendként 2004-ben foglalkozott a Képviselőtestület, de a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata során 2006-ban szintén bemutattuk a lakosság e körét érintő problémákat, továbbá a települési esélyegyenlőségi programnak is részét képezte. A 2004.évi előterjesztés kapcsán elfogadott 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat végrehajtására, megvalósulására vonatkozó információkat az előterjesztés tárgy szerinti fejezeteinél mutatjuk be. Az időskorúak helyzetének minél több oldalról történő bemutatása érdekében felhasználtuk a Polgármesteri Hivatal népességnyilvántartási adatait, az önkormányzati illetve jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ellátások mutatóit, áttekintettük az időseket érintő pályázatokat, a lakáshelyzetet, tájékoztatást kértünk a szakintézményektől, a Pannon Kapu Kulturális Egyesülettől, a Móra Ferenc Városi Könyvtártól, kisebbségi és részönkormányzatoktól, a városban működő civil szervezetektől, a régiós ÁNTSZ-től, az egyházak képviselőitől, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, valamint kérdőíves felmérést végeztünk a 60 éven felüli lakosság körében. Az előterjesztésben a 60 éven felüli lakosságra koncentráltunk. I. Tények és dilemmák az idős ellátásban A demográfiai öregedéssel kapcsolatos adatokat és folyamatokat már nem csak a szakemberek ismerik. Az viszont még a szakemberek számára sem igazán belátható, hogy milyen társadalmi, társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai intézkedések, feladatok megvalósításával lehet és kell felkészülni a társadalom öregedéséből származó feladatok kezelésére. Az öregedési index jól használható mutatószám a 60 év felettiek és a 0-19 évesek arányának érzékeltetésére. Ez a mutató 2001-ben 0,881 volt, de előrejelző számítások szerint 2010-ben már 1,072 lesz ez az arány. A 2001. év népszámlálás adatai szerint 16,6 százalék volt a 0-14 év közöttiek százalékos aránya és 20,4 százalék a 60 éven felettiek aránya. A háztartások öregedését vizsgálva azt látjuk, hogy a háztartásoknak több mint a fele 1 vagy 2 személyes, az összes háztartásból minden negyedik csak idős személyekből álló háztartás. Az egyedül élés növeli az ellátásra szorulás kockázatát, márpedig a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 114. 468 fő 60 év feletti egyedülálló férfi él hazánkban és 456. 378 fő 60 év feletti nő. Tovább elemezve az egyedülállók számát látható, hogy 2001-ben az egyedülálló személyek között 102. 671 fő volt a 80 éven felüliek száma, s közismert, hogy ebben az életkorban a betegségek kockázata jelentősebb, mint fiatalabb idősek esetében. A népesség öregedése és az egyszemélyes háztartások arányának növekedése a kisvárosokban és a községekben fokozottabban érvényesül. Viszont felfigyelhettünk arra a pozitív változásra, hogy az emberek többsége mára elfogadóbbá, a társadalom befogadóbbá vált az idős emberekkel szemben. A közvélemény ma későbbi életkorra helyezi a megöregedés időszakát, mint 20 évvel ezelőtt, és növekedett az öreg emberek iránti tolerancia is. Mindemellett az idősek egy szűkebb, speciális problémákkal küzdő csoportját különösen is veszélyezteti a marginalizálódás és a kirekesztés, a szegénység és a másoktól való függés, kiszolgáltatottság.
A függőségi arányok is (65 év felettiek/15-64 közöttiek) rohamosan romlanak. Ez az arány 2000-ben 0.214 volt, 2010-ben 0,224 lesz, de 2050-ben már 0,431-re kell számítani. Az anyagi, jövedelmi problémákon túl megfigyelhető az idős, egyszemélyes háztartásban, falun élő, özvegy nők számának növekedése és általában a kistelepüléseken élő idősek magára hagyatottsága. A csak idősek által lakott lakások döntő többsége régi építésű, minden ötödik ilyen lakás félkomfortos vagy komfort nélküli országos viszonylatban. A tartós betegséggel és/vagy fogyatékossággal élés az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A KSH életmód időmérleg felvétele szerint a betegség, fogyatékosság akadályozza a mindennapi életvitelben a férfiak 30-40 százalékát, a nőknek majdnem felét. A generációs kapcsolatok ápolására is egyre nagyobb figyelem fordul, s nagyon sok helyi kezdeményezés, projekt ért sikereket el e kapcsolatok fejlesztésében. Mindennek ellenére a pozitívumok nem hozzák egyensúlyba azokat a lemaradásokat, melyeket Európában - az időseket jobban megbecsülő országokban - tapasztalhatunk. Hazánkban a legelemibb alapszükséglet, az életben maradás kielégítésén túl az idősek életminőségének javítására még nem születtek pozitív válaszok. A függetlenségét, aktivitását és méltóságát megőrző idős ember középpontba kerülését veszélyezteti az idősekkel foglalkozó kezdeményezések, aktivitások hiánya, a biztonsághiány, a változó egészségi állapot és az ellátásokhoz való hozzáférés egyenetlenségei. II. Időskorú népesség a városban Az alábbi táblázat a 2007. december 31-i lakosságszámot mutatja korcsoportos, s egyben városrészenkénti bontásban is. Lakosságszám 2007.december 31. Korcsoport Városrész 0-5 6-14 15-18 19-54 55-60 61-70 71- Összes Szentgotthárd 204 278 173 2418 522 599 554 4748 Zsida-Zsidahegy 28 37 28 250 36 39 44 462 Rábakethely 127 183 99 916 135 122 101 1683 Máriaújfalu 23 32 15 205 34 36 43 388 Farkasfa 11 25 9 151 21 28 45 290 Rábatófalu 38 93 42 475 68 76 65 857 Rábafüzes 24 42 12 199 41 38 31 387 Jakabháza 4 9 3 38 6 11 12 83 Összesen 459 699 381 4652 863 949 895 8898 Összehasonlítva ezen adatokat a 2004. évi adatokkal ugyanazon korcsoportokban, szembetűnő a 19-54 éves korosztály számának alakulása: míg 2004-ben 4896 főt jelentett, addig 2007-ben 4652 fő él ezen korcsoportban. Az 55-60 éves korosztály 2004-ben 740 fővel képviseltette magát, mint látjuk ugyanezen korcsoport 2007-ben már 863 főt számlál. Ellenben viszonylag stagnál a 61 év felettiek száma, míg 2004-ben az Ő korosztályukba 1831 személy tartozott, addig 2007-ben 1844 fő. Zsida és Zsidahegy városrészen a 60 év feletti lakosság 2004-ben a városrész lakosságának (478 fő) 18-22%-át képviselte, 2007-ben e korosztály szintén 18%-a a városrészek lakosságának. Rábakethely városrészen a két vizsgált időszakban a 60 éven felüliek száma szinte ugyanaz, arányuk viszont csökkent 2007-ben a városrész lakosságszámának növekedése miatt (2004- ben: 1574 fő). Máriaújfalu városrész lakosságszáma némi csökkenést mutat (396 fő >388 fő), az idősek aránya azonban nem változott. 2
Farkasfa városrész lakosságának száma szintén csökkent (312 fő > 290 fő), azonban a 60 éven felüliek aránya szinte nem változott. Rábatótfalu városrész lakosságszáma nem változott (2004-ben: 854 fő), az idősek aránya itt kisebb emelkedést mutat. Rábafüzes lakosság száma 2004-ben 376 fő volt, az időskorú népesség aránya nem változott. Jakabháza lakosságának száma 2004-ben 86 fő volt, még mindig a városrészek között itt a legmagasabb a 60 éven felüliek aránya, eléri a 30%-ot. Az időskorúak jövedelmi helyzetét valamelyest stabilizálja a nyugdíj emelések automatizmusa, azokhoz a háztartásokhoz képest, ahol valamelyik vagy mindkettő családfenntartó munkanélkülivé vált vagy egyedül neveli gyermekét. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Statisztikai és Megtérítéses Osztálya bocsátotta rendelkezésünkre az alábbi adatokat: Szentgotthárd város közigazgatási területén folyósítási címmel rendelkező, nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesülők megoszlása 2008. január hóban: Ellátásnem Fő Teljes ellátás átlag Ft. Öregségi nyugdíj 1.751 79.797 Rokkantsági nyugdíj 689 62.190 Hozzátartozói nyugdíj 72 51.568 Árvaellátás 73 35.433 Mg. Szövetkezeti járadék 0 0 Baleseti járadék 4 20.024 Átmeneti járadék 7 58.710 Rendszeres szociális járadék 84 26.785 Rokkantsági járadék 49 32.610 Házastársi pótlék, hjp. 14 16.042 Egyéb nyugdíj járadék, stb. 10 48.705 Összesen (fő): 2.753 70.441 Egy személy többféle ellátást is kaphat. (Pl.: öregségi nyugdíj + özvegyi nyugdíj + hadigondozotti ellátás.) A fenti táblázatban ez a személy egyszer szerepel függetlenül attól, hogy hányféle ellátást kap. A következő táblázat ahhoz nyújt segítsége, hogy megtudjuk a meghatározott ellátás fajtákból hány ember részesül. Itt a fenti példánál maradva, ugyanaz az ember már 3 helyen kerül kimutatásra, mivel nem személyek szerint került besorolásra, hanem az ellátások szerint. Ellátásnem Öregségi nyugdíj 1.751 db 3
Rokkantsági nyugdíj 689 Hozzátartozói nyugdíj 602 Árvaellátás 73 Mg. Szövetkezeti járadék 3 Baleseti járadék 11 Átmeneti járadék 7 Rendszeres szociális járadék 88 Rokkantsági járadék 49 Házastársi pótlék, hjp. 14 Egyéb nyugdíj járadék, stb. 274 Összesen (db): 3.561 Az egyes ellátások összege nyilván emelkedést mutat a 2004. évi adatokhoz képest, ezen mérték megfelelőségének megítélése az ellátásban részesülők körében feltehetően változó. III. Az időskorúak egészségügyi helyzete A 2004. évi előterjesztés kapcsán hozott 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat 2.pontja kimondta, hogy Szentgotthárd Város Egészségügyi Koncepciójának felülvizsgálatakor figyelemmel kell lenni az időskorúakat érintő szűrővizsgálatok népszerűsítésére. E határozat alapján a 2004. novemberi testületi ülés foglalkozott az egészségügyi koncepció felülvizsgálatával. A 293/2004. sz. határozatban a képviselő-testület az Önkormányzat egészségügyi koncepcióját többek között - az alábbiakkal egészítette ki: -A szentgotthárdi egészségügynek nagy hangsúlyt kell fordítani a megelőzésre, ami elsősorban a legkedvezőtlenebb adatokat mutató területeket érinti: a daganatos betegségeket, a cukorbetegséget, a zsíranyagcsere zavarokat, a magas vérnyomást, az ischemiás betegségeket, és a csontritkulást. Ezeken a területeken különösképpen nagy jelentőségük van a szűrővizsgálatok szervezésének és a megelőző propagandának, melynek részét képezi a felvilágosító tanfolyamok és előadások megszervezése és ezek eljuttatása a legszélesebb körökhöz pl. a városi televízió nyújtotta lehetőségek kihasználásával. Ugyanez a határozat félévenkénti beszámolásra kötelezte a Rendelőintézet vezetőjét, mely kötelezettségnek dr. Mesterházy Mária rendre eleget is tett. Beszámolói félévente a képviselőtestületi anyag két ülés közti jelentései között olvashatók. A beszámolókban olvasható például: a megelőzés érdekében a háziorvosoknál, a Rendelőintézet szakrendelésein szűrővizsgálat kérhető. Többször szerveztek egészségügyi felvilágosító programokat - meghívott helyi és más vendégekkel / pl. Dr. Mesterházy Mária főorvos, Dr. Zsálek Judit, Dr. Csókay András stb./. A felnőtt háziorvosok folyamatosan végezték a 67/2005. (XII. 27.) EüM rendeletben előírtak szerint a felnőttkori alapstátus felmérését, mely családi kórtörténet felvételét, életmódbeli tényezők feltárását, fizikális vizsgálatot (testsúly, haskörfogatmérés, BMI meghatározás, vérnyomásmérés) és laborvizsgálatokat (koleszterin, vércukor, vérzsír-szint) foglalja magában. A Harmónia Egészségmegőrző Kör felkérése alapján 2007 októberében előadást hallgathattak az érdeklődők a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, korcsoporthoz kötött szűrővizsgálatokról. A Klub tagjai a Rendelőintézet foglalkozás-egészségügyi rendelésén, hallásvizsgálati szűrésén, szemészeti rendelésén, látás- és szemfenék vizsgálat szűrésén, a laboratóriumban vércukor és zsíranyagcsere-paraméterek szűrésén vettek részt. 4
A Rendelőintézet szabadon igénybe vehető szakellátásain: a nőgyógyászaton 1376 an jelentek meg rákszűrés céljából, az urológiai rendelésen 483 férfi betegnél történt prosztatarák-szűrés, a tüdőgondozóban 1664 en jelentek meg tüdőszűrés céljából. A belgyógyászati rendelésen valamennyi megjelent beteget rutinszerűen cukorbetegség irányában folyamatosan szűrik. A Népegészségügyi Program keretében szervezett megyei szűrővizsgálatok adatai (2007-es adatok): Mammográfiás (emlőrák) szűrésre Szentgotthárdról 272 főt hívtak be, 196-an jelentek meg. A megjelentek aránya 72 %-os volt. Méhnyakrák-szűrésre 2008 januárjától vannak szervezett behívások Szentgotthárdról, 2007. évben az önként megjelentek száma 65 fő volt. Megkerestük az ÁNTSZ Körmendi-, Őriszentpéteri-, Szentgotthárdi-,Vasvári Kistérségi Intézetét is, hogy az idősek egészségügyi helyzetéről átfogóbb képet nyújtsunk. Az előterjesztés 1.számú melléklete a megbetegedések számát mutatja a 65 évesnél idősebbek körében Vas megye összes háziorvosi körzetében 2005.évben, a megbetegedések számát a 65 évnél idősebbek körében Szentgotthárd összes háziorvosi körzetében 2005. évben, valamint a megbetegedések számát a 65 évnél idősebbek körében Szentgotthárd összes háziorvosi körzetében 2007. évben, továbbá a megbetegedések előfordulási gyakoriságát adott korcsoport teljes létszámához viszonyítva a városban 2007-ben. III. Időskorúak társadalmi aktivitása A. A civil szervezetek által nyújtott lehetőségek Az állam és az önkormányzatok mellett a civil szféra az, amely aktivitásával, programjaival, összetartó erejével hasznos elfoglaltságot nyújt tagjainak, ugyanakkor számos esetben fogódzót is jelent egyben. Városunkban a civil szervezetek jelenléte, sokszínűsége jól ismert. Megkerestem a városban működő civil szervezetek egy részét (14 civil szervezetet), s kértem tájékoztassanak arról, vannak-e időskorú tagjaik, hogy tartják velük a kapcsolatot, milyen programjaik vannak, milyen javaslataik lennének az önkormányzat felé, továbbá segítséget kértem a Hivatal által idősek részére összeállított kérdőív idősekhez való eljuttatásában. A megkeresett 14 szervezetből 5-től kaptam visszajelzést. A Jakabházi Faluszépítő Egyesület megítélése szerint az időskorú lakosság legnagyobb problémája a városrészen s ezt erősítette meg a városrészi önkormányzat vezetője is- a bolt hiánya. A családtagok, a szomszédok általi bevásárlás és a mozgóbolti ellátás jelent valamelyest megoldást. Felvetődhet még megoldásként a támogató szolgáltatás vagy a házi segítségnyújtás igénybevétele; a szolgáltatásokat nyújtó Városi Gondozási Központ és a városrészi önkormányzat egyeztetésére lenne szükség. A Harmónai Egészségvédő Kör 11 éve alakult azzal a céllal, hogy segítse idős tagjait perevencióval a betegségek megelőzésében. Felvilágosító orvosi előadások mellett szűréseken, gyógytornán, gyalogtúrán, gyógynövénygyűjtésben, gyógyfürdőzésben, egészséges ételek készítésében vesznek részt a tagok. A tagok többsége kis nyugdíjból él, mely az egészséges életmód feltételeit csak korlátozottan tudja biztosítani. Foglalkozásaikhoz megfelelő helyiségre lenne szükségük, ahol heti rendszerességgel találkozhatnának, gyógytornához térítéssel bérelnek helyiséget. Megítélésük szerint az általuk szervezett szűréseken többen vennének részt, ha tudnának a közlekedéshez járművet biztosítani, mivel több mozgáskorlátozott klubtaguk is van. Vélhetően ebben az esetben is megoldást jelenthet a támogató szolgáltatás szabad kapacitásának igénybevétele. 5
A Plébánia Karitász pozitivan értékeli az Önkormányzat által kialakított rendszert az idős korúak gondozása, ellátása területén. Az állami feladat vállalást településeinken nagy mértékben segítik a civil szervezetek. Kérik és igényelik továbbra is a kialakított jó együttműködést. Örömmel tapasztalják, hogy sok kérés megoldásra talál, amit a civil szervezetek vetnek fel (pl: a Gotthárd Tv-ben az idősekről szóló műsor - civil összefogás eredménye) Észrevételeik : anyagi és lelki bizonytalansággal küzdenek az idős korúak, sokat költenek gyógyszerre, magányosak, bezárkózva maguknak élnek és bizalmatlanok, nincsenek információik. A Karitász által megfogalmazott kérések, javaslatok: - A helyi médiában az idősek érdeklődésének megfelelő műsort kellene készíteni,irodalmi elbeszéléseket, ismeretterjesztő műsorokat, az elhangzott információkat magyarázni kellene. - Már elkerülhetetlenné, időszerűvé vált az emberi méltóságnak megfelelő idősek otthona építése. /működtető biztosítása, a térítés és szolgáltatás összhangja/.tudomásuk szerint 10-15 személy már Szentgotthárdtól távolabb lévő településen van ellátva. - A jelző rendszer be való bekapcsolódás számának növelése. Növelni és szorosabbá kell tenni a beteg és házi orvos kapcsolatát. - Feltétlenül kapcsolatba kell lépni az egyedül élő idősekkel, betegekkel, őket 100 %-ban fel kell térképezni és a civilekkel együtt figyelemmel kell kísérni. Ne legyen egy ember sem, akivel nincs aktív kapcsolat. - Az együttműködést elősegítené a bizottsági ülésekre az aktuális témában a civil szervezetek meghívása és ott javaslatot tehetnének a felmerült kérdésekben. - Betegek, idősek látogatása, elbeszélgetés, talán erre van legnagyobb szükség. - Évente megrendezik a nagyszülők ünnepét, tisztelve és elismerve áldozatos munkájukat, a generációs családi kapcsolatokat erősítik. Béres cseppet tudtak adni, már 2 éve ruha vásárlási lehetőséget biztosítanak. - Az EU által biztosított élelmiszer segély csomagokból kistérségi vonatkozásban 200 család,szentgotthárdon 100 család részesült 2007-ben. - 5 különböző időpontban adódott alkalmuk a találkozásra, beszélgetésre. Azt erősítette bennük, hogy nagyobb az igény a beszélgetésre, meghallgatásra mint az élelmiszerekre. - A karácsonyi szeretet csomag -al személyesen keresik fel az egyedül élő idős társaikat. Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület szentgotthárdi tagjait elsősorban a közösséghez való tartozás, a közös értékrend, és az összejöveteleken való jó hangulatú beszélgetések tartják össze. Szívesen vennének, ha kéthavonkénti összejöveteleik megtartásához, kb 40 fő részére helyiséget tudna biztosítani az Önkormányzat, és évenként egyszer, kirándulásukhoz autóbuszt kaphatnának. 6
A Vöröskereszt Szentgotthárd Területi Szervezetének létszáma a 2007-es év végi adatok alapján 1193 fő, melyből a 60 éven felüliek száma működési területükön 456 fő. Ezzel a korosztállyal a vöröskereszt önkéntesei általában havi rendszerességgel tartják a kapcsolatot, sőt ebben a korosztályban is szép számmal /105 fő/ vannak önkénteseik. Évente számukra szervezett programjaik: Idősek farsangja Nagymamák köszöntése Anyák Napján Korosztályt érdeklő egészségügyi felvilágosító előadások és tanfolyamok szervezése Évszakonkénti segélyezési akciók Ügyintézésben való segédkezés Havonta vérnyomás, testzsír és vércukor ellenőrzési lehetőség biztosítása Idősek karácsonya szervezése 7 városrészen Az idősekkel a kapcsolatot egyrészt szervezeti titkáraik, másrészt önkénteseik révén tartják. Mindezek mellett heti kapcsolatuk van a Városi Nyugdíjas Klubbal és az időseket felkaroló Gondozási Központtal, Gondozóházzal. Önkénteseik havi rendszerességgel látogatják a Gondozóház betegeit, elbeszélgetnek velük, nevezetesebb napokon (nőnap, húsvét, anyák napja) csekély ajándékokkal lepik meg őket. Önkénteseik megfigyelő és jelzőszolgálatuk révén a Vöröskereszt Városi Vezetősége illetve a Vezetőség mellett működő Családvédelmi és Szociális Szakbizottság felé továbbítják észrevételeiket, ahol minden gondra és problémára próbálnak megoldást találni. Ha a probléma ily módon nem orvosolható, akkor a Hivatal illetékes szerveivel veszik fel a kapcsolatot. A kapcsolattartás fordítva is élő, mert több esetben maga a segítséget kérő idős ember keresi fel a Vöröskeresztet. Fontosnak tartják, hogy még több aktív, 60 év feletti szentgotthárdi személyt bevonjanak a vöröskeresztes munkába, akik az adományosztó, véradásszervező és egészségfejlesztő tevékenységüket segítheti. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat szerint meg kellett vizsgálni egy városi idősek karácsonya rendezvény megrendezésének lehetőségét. A Városi Vöröskereszt 15 évvel ezelőtt kapott felkérést arra, hogy szervezze meg 7 városrészen az Idősek karácsonyát. Ez a rendezvény mára már hagyományossá vált a városrészeken, melyet a vöröskereszt önkéntesei nagy szervezőmunkával készítenek elő. Megfelelő támogatás esetén felvállalnák a 7 városrész mellett a városi nyugdíjasok Idősek Karácsonya megrendezését is. Egyébként nem ezzel az elnevezéssel, de a Városi Nyugdíjas Klub néhány éve széles kör számára rendez karácsonyi összejövetelt. A nyári időszakban, vakáció idején sok családban a nagyszülők vigyáznak az unokákra. Igény jelentkezik arra, hogy a jövőben szervezze meg a vöröskereszt a nagyszülők-unokák egynapos nyári kirándulását a környék nevezetességeinek megismertetésével. A buszköltség támogatásával lehetőség nyílna, pl. egy Őrségi kirándulásra vagy a szombathelyi Kalandvár meglátogatására. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat felvetette továbbá egyedül álló, rászoruló idős emberek üdültetésének megoldását. Közel húsz évig Szentgotthárd idős egyedül élő, egyedül álló rászoruló embereit térítésmentesen üdültette megyei hozzájárulással a Városi Vöröskereszt. Hat éve már sajnos erre nincs lehetőségük, viszont igény lenne rá. Évi 150 e Ftból lehetőség nyílna arra, hogy 5 embert ismét üdültethessenek, viszont ehhez költség nem áll rendelkezésükre. A nyugdíjasok üdülésében segítséget jelenthet viszont a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által általában évente kiírt pályázat. Az idén Ezüst nyár néven jelent meg pályázatuk azon belföldi illetékességű öregségi nyugellátásban részesülő, 62.életévét betöltött személyek részére, akiknek havi teljes összegű ellátása nem haladta meg a 75.000 Ft- 7
ot, és más munkaviszonyból vagy vállalkozásból származó jövedelme nem volt. A pályázati kiírást, elérhetőségét intézmények és civil szervezetek felé továbbítottuk. B. Kulturális és sport élet A Pannon kapu Kulturális Egyesület támogatja profiljának megfelelően a civil kezdeményezéseket, rendezvényeket. A civil szervezetek rendelkezésére bocsátják a művelődési házban található termeket, a színház nagytermét, auláját felszereléseivel együtt. A Pedagógus Nyugdíjasok és a Városi Nyugdíjas Klub szervezetének is ezen épület a székhelye. De fogadják a postáikat, telefonálhatnak, faxolhatnak tőlük, használják a számítógépeiket, sőt a kollégák is segítséget nyújtanak számukra, például dekorációs és technikai segítség, konferálás, pályázatírás stb. terén. A Pannon kapu Kulturális Egyesület nem szervez olyan programot, ami kimondottan csak a nyugdíjas korosztálynak szól, de ők saját magunknak sokféle programot szerveznek, ebben a Pannon kapu segíti őket. Az énekkaruk minden kedden a művelődési házban próbál ( Békefi Antal Népdalkör), a nagyteremben időnkét tornázni, táncolni szoktak. A Harmónia Egyesület gerincét is nyugdíjasok alkotják, számukra is itt biztosítanak termeket. A Városi Fúvószenekarban is zenélnek nyugdíjasok, a Városi Énekkar tagjai között is szép számban vannak nyugdíjasok. A zenekarnak és az énekkarnak nemcsak helyiségeket, hanem jelentős anyagi támogatást is nyújt a Pannon kapu, a karvezetők díját is fizetik. Természetesen Ők is nyújtanak a Pannon kapu számára segítséget: pl. Városi farsangkor a szereplők étkeztetésében, gyermeknapkor a gyermekek felügyeletében stb. A Pannon kapu programjait úgy állítja össze, hogy minden korosztály találjon számára érdekeset. A következő programjaikon vesznek részt szép számmal nyugdíjasok: pl. bérletes színházi előadásokon, kiállításokat rendszeresen látogatják, a városi nagy rendezvényeken:civil nap, Történelmi Napok, Karácsony Határok Nélkül. Tavaly kétszer is szerveztek operett előadást, ott is az idősebb korosztály képviselte magát szép számmal. A szentgotthárdi Móra Ferenc Könyvtár központi könyvtárában és fiókkönyvtáraiban valamennyi szolgáltatást igénybe vehetik az idősek is. Ezek között vannak ingyenes és térítéses szolgáltatások. Beiratkozás, kölcsönzés A beiratkozáskor jelentős kedvezményben részesülnek a nyugdíjasok, ők 500 Ft-ért egy évi időtartamra beiratkozott olvasók lesznek. Ezért a díjért egy teljes évig ingyen kölcsönözhetnek mindenfajta nyomtatott dokumentumot (könyv, folyóirat, napilap). Ingyenes továbbá az előjegyzés, a könyvtárközi kölcsönzés és a tájékoztatás. 70 éven felüli olvasóiknak kormányrendelet biztosítja az ingyenességet. A könyvtári dokumentumok helyben történő használata beiratkozás nélkül is igénybe vehető. A fiókkönyvtárakban beiratkozási díj nélkül vehetik igénybe ugyanezeket a szolgáltatásokat (s nemcsak az idősek). A központi könyvtárban jelenleg 74 fő 60 éven felüli beiratkozott olvasó van. A fiókkönyvtárakban ennél lényegesen kevesebb: Jakabházán és Rábatótfaluban 1-1 fő, Farkasfán és Rábafüzesen 4-4 fő. Az idősek olvasási szokásaira jellemző a rendszeres könyvtárhasználat. Általában betartják a kölcsönzési időt (könyvek esetében 3 hét, folyóiratok esetében 1 hét), szinte sohasem késnek, s az olvasók egy része meghatározott időközönként, meghatározott mennyiségű könyvet kölcsönöz. Az idős olvasók másik csoportja gyakrabban (hetente többször is) felkeresi a könyvtárat, s jellemzően él a hosszabbítás lehetőségével. Jellemző azonban az idősek kölcsönzési szokásaira, hogy többnyire nyomtatott dokumentumokat (könyv, folyóirat, hetilap) kölcsönöznek, s ritkábban videókazettát, CD-t vagy DVD-t. Jellemző továbbá, hogy a 70-80 éven felüli olvasók nem mindig személyesen kölcsönöznek, többen családtagjaikat 8
bízzák meg a könyvtárba járással. Műfaj és téma szempontjából változatos a kölcsönzési paletta: könnyed olvasmányok, értékes szépirodalom, ismeretterjesztő művek, riportkötetek, tudományos igényű művek egyaránt megtalálhatók a választásokban. Információs szolgáltatások A 60 éven felüliek közül kevesen veszik igénybe a könyvtár információs szolgáltatásait. Általában e-maileznek, illetve könyvtáros segítséggel űrlapokat töltenek ki, nyomtatnak. Az interneten való információkereséskor legtöbbnyire a könyvtárosok segítségét kérik: jogszabályok letöltését, űrlapok kinyomtatását, stb. Kevés a 60 éven felüli rendszeres internethasználó. Időről időre a könyvtár szervez használóképző tanfolyamokat, ahol a digitális írástudás alapjainak elsajátítására nyílik lehetőség. Ezek igen népszerűek voltak az idősek körében, 3-4 nyugdíjas csoport (csoportonként 6-8 fő) is részt vett a 20 órás képzéseken. A Könyvtár idén április végén és májusban is szervez ilyen tanfolyamot, s az időseket is várják ezekre. A technikai szolgáltatások közül a fénymásolást veszik gyakran igénybe az idősek is. Újságcikk, számla, igazolások, leletek fénymásolását kérik. CD-írást, szkennelést ritkán igényelnek. A könyvtár rendezvényei közül elsősorban az író-olvasó találkozókon vesznek részt idős emberek (nemcsak beiratkozott olvasók). A városrészi fiókkönyvtárakban jellemző, hogy unokáikkal együtt vesznek részt a rendezvényeken. A farkasfai farsangi rendezvényen például 17 fő 60 éven felüli látogató volt. A 2007. októberi könyves vasárnapon is volt nagymama-unoka program. A Könyvtár közel évtizede rendszeresen házi kölcsönzést bonyolít le a Gondozóházban azok részére, akik nem tudják felkeresni a könyvtárat. A 232/2004. számú Képviselőtestületi határozat célul tűzte ki a 60 éven felüliek kori adottságainak megfelelő szabadidő és sport rendezvények megszervezése lehetőségének feltárását. A gyógytorna civil szervezetek szervezésében működik, főként tagjaik számára. Sport egyesület által szervezett rendszeres e korosztályt érintő sportolási lehetőségről nincs tudomásunk, már a teke és a sakk szakosztály életében sem vesz részt az idősebb korosztály; meglehetős aktivitás tapasztalható azonban a kerékpározás területén. C. A városrészeken lakók speciális helyzete Felvettük a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzatokkal is, nemcsak a kérdőívek kitöltetésében kértük segítségüket (az egyik kisebbségi önkormányzat az ebben való közreműködést is határozottan visszautasította), de kértünk információt arról, hogy a kisebbséget érintően milyennek ítélik meg az időskorúak helyzetét, ellátását. Milyen speciális problémák merülnek fel, ezeket hogy tudják orvosolni, milyen eszközök állnak rendelkezésükre. Az adott kisebbségi önkormányzat mennyiben támogatja vagy veszi figyelembe az időskorú tagjai részéről érkező igényeket. Sajnos a kisebbségi önkormányzatok nem reagáltak megkeresésünkre. Ugyancsak kíváncsiak voltunk a városrészeken élő időskorúak speciális helyzetére. A részönkormányzatok segítségünkre voltak a kérdőíves felmérésben, de mindössze Máriaújfalu, Jakabháza és Rábakethely városrészi önkormányzatok vezetői foglalták össze a városrészen élők sajátos problémáit. Máriaújfaluban az időskorúakat hatványozottan érintő probléma a nehezen járható, balesetveszélyes utak, járdák kérdésköre. Gyakorlatilag jelzést időskorúaktól csak e miatt kapnak, megoldást viszont éppen erre nem tudnak nyújtani. Nagyon ritkának látják a tagok a buszjáratok menetrendjét. A részönkormányzat tagjai nem ismerik az igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó szociális és egyéb ellátások formáit. Ezért úgy gondolják, hogy hasonlóan tájékozatlan lehet az időskorú lakosság egy része is ezeket illetően. Ha készülne e témakörben írásos tájékoztató anyag, annak célba juttatásában szívesen segédkeznek a részönkormányzat tagjai. Az orvosi ellátást megfelelőnek látják, a gyógyszerek 9
beszerzésében pedig segítenek egymásnak a rokonok, szomszédok. A részönkormányzat évente megrendezi az Idősek karácsonya rendezvényt, ahol a gyermekek műsorral, a helyi szervezetek pedig zenével és vendéglátással kedveskednek az időseknek. Jakabházán a városrészi önkormányzat vezetője szerint olyan hiányosságok is felmerülnek, melyeknek megoldása már nem tűr halasztást. Mindenek előtt azonban meg kell említeni, hogy az egészségügy területén, mely egyébként a legfontosabb, az ellátás megfelelő. A pár hónapja helyét elfoglaló új háziorvos személyével, munkájával szemben nem merült fel kifogás. Az időskorúak, az egyedülállók és a nyugdíjas házaspárok leginkább a napi élelmiszer ellátás területén meglévő hiányosságról szólnak, ugyanis a városrészen nincs élelmiszer bolt. Az egykoron kiválóan működő vendéglátó és szolgáltató egységek bezártak. Egy, a helyiek által elfogadott zalai vállalkozó naponta megjelenik a településrészen, alapbeszerzési cikkeket kérés szerint meghozza az itt élők számára, de ez nem mondható sem végleges, sem pedig elégséges megoldásnak. Dicséretes, hogy az összefogás, az egymás segítése, a törődés, nem ismeretlen fogalom Jakabházán, főleg akkor, ha idős emberekről van szó. A Magyar Posta és a napilapok terjesztésével kapcsolatos szolgáltatások megfelelőek. Régi, megoldatlan probléma a buszközlekedés. Szentgotthárd város közigazgatási határán belül helyezkedik el Jakabháza. A Volán rt. ezt a tényt figyelmen kívül hagyva, a kisnyugdíjasok számára meglehetősen magas szállítási díjjal sújtja azokat, akik bármilyen céllal kívánják megközelíteni a város központját. A járatok ritkák, így a tömegközlekedés szinte szóba sem kerül a városrészen. Mindenesetre példaértékű a részönkormányzat vezetője szerint az a segítség, amelyet Rönök település Önkormányzata, személyesen Hegyi László polgármester nyújt a jakabháziaknak. Egyházi események, kulturális rendezvények és a vasárnapi misék alkalmával a rönöki Önkormányzat kisbuszával rendszeresen szállítja a városrészen élő idős embereket. Mint ahogy az egész lakosságot, így az időseket is érintő következő kardinális kérdés, a csatornahálózat, a kábeltelevízió, a közösségi ház vizesblokkjának hiánya. Ezek kiépítése már nem tűr halasztást. A városrészen élők száma oly alacsony, hogy szinte minden téma a településrész valamennyi lakóját érinti, így kvázi jakabházi kérdéseket vet fel. A 20.450 Ft, mely erre az évre jutott a városrésznek, nagyon kevés a részönkormányzat megítélése szerint. Ugyanakkor, amikor egy több száz fős településrész százezres nagyságrendű támogatást kap, de a rendezvényein szinte azonos létszámú érdeklődő vesz részt pl. egy idősek karácsonyán. Jakabházán ilyen alkalmakkor szinte teljes a létszám, hiszen kiváló a közösség, az életkörülmények viszont szerények. Rábakethelyen a 80 év alatti lakosság saját vagy özvegyi jogon folyósított nyugdíjjal rendelkezik, megfelelő vagy elfogadható körülmények között élnek. A 80 év felettiek között inkább vannak olyanok, akik csekély járadékkal rendelkeznek, továbbá magas a gyógyszer költségük. A városrészen megélhetési nehézségekkel inkább a hibás életvezetéssel, adott esetben hosszantartó súlyos betegséggel, fogyatékkal élők küzdenek. Érdekes tünetként könyvelhető el a városrészen, hogy egykét egyedül élő idős szülő közvetlen közelében jó anyagi körülmények között élő gyermekeik szinte semmilyen törődést nem mutatnak a szülő környezete, adott esetben hétköznapjai iránt, ami a környezetükben élőkben komoly ellenérzést vált ki. Súlyos, kiemelt intézkedésre okot adó helyzet nem jutott a városrészi önkormányzat tudomására, illetve nem tudnak olyan személyekről, akik esetleg elkerülték volna a gondoskodást ellátók figyelmét. Az időskorúak a régi városrészen élnek, ahol még jelentős mértékű az egymásra figyelés, a régi családok jól ismerik egymást, baráti, de legalábbis jószomszédi viszonyban élnek egymással, ami a kölcsönös segítségnyújtásban is realizálódik. D. Hitélet Az előterjesztés összeállításához véleményt kértünk az egyházak képviselőitől. A katolikus és az evangélikus közösségtől nem kaptunk visszajelzést. A református gyülekezetnek mintegy 40%-a időskorú. Ezen korosztály tagjai között viszonylag magas az istentiszteletek látogatóinak az aránya. Ha nem akadályoztatnak valamilyen betegség által, elmennek a templomba, adakozó tagjai a közösségnek. A gyülekezet igyekszik nekik megadni minden lelki támaszt. Ha nem tudnak eljönni istentiszteletre, a lelkésznő meglátogatja Őket, kérés szerint úrvacsorát is visz. Ha tudomást szerez arról, hogy valaki kórházban van, elmegy hozzá. A közösség több, autóval 10
rendelkező tagja is szállít időseket az istentiszteletekre. A lelkésznő úgy tapasztalja, hogy inkább lelki segítségre, odafigyelésre van szükségük, arra, hogy valaki meghallgassa őket, szeretetet adjon. Anyagi jellegű segítségkérés nem érkezett eddig idősektől, de amennyiben ilyesmi előfordulna, különleges adakozást hírdetve, meg tudnák oldani a problémát. Többen jelezték, hogy gond van a hallásukkal, nem hallják az igehírdetést - és bár kicsi a templom, és nem tartották teljesen indokoltnak, azonban a kedvükért mégis szereltek be mikrofont és hangfalakat. Amúgy szűkösek az anyagi lehetőségeik, teljesen önfenntartó a gyülekezet, sehonnan nem kapunk támogatást. Évente több missziói ágat is tudnak támogatni, és úgy gondolják, hogy ha időseik kerülnének akár anyagilag, akár más szempontból nehéz helyzetbe, találnának megoldást. IV. Személyes gondoskodás Szentgotthárd Város Önkormányzatának a 136/2005. számú Képviselőtestületi határozata szerint több intézmény működtetése Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába került. Így többek közt a város két szociális intézménye is, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Városi Gondozási Központ. A Városi Gondozási Központ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti besorolás alapján szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátást nyújtó integrált intézmény. A Gondozási Központ által 2007-ben biztosított szolgáltatások Alapszolgáltatások: Kizárólag Szentgotthárd területén működtetett szolgáltatások: - Étkeztetés - Nappali Idősek Klubja Szentgotthárdi kistérség területén működtetett szolgáltatások: - Házi segítségnyújtás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Támogató Szolgálat - Közösségi pszichiátriai alapellátás Szakosított ellátás: 1. Időskorúak Gondozóháza kizárólag Szentgotthárd területén működtetett szolgáltatás A biztosított szolgáltatások közül az alábbiak rendelkeznek 2008. december 31-ig szóló működési engedéllyel, a tárgyi feltételek, valamint az épületek akadálymentesítésének hiánya miatt. Idősek Klubja, Gondozóház, Étkeztetés, Házi segítségnyújtás. Ezen szolgáltatások működési engedélyei a jogszabály módosítás kapcsán a felülvizsgálatot követően valószínűleg 2012-ig meghosszabbításra kerülnek. Annak ellenére, hogy már a 2004. évi szociális szolgáltatási koncepció a fejlesztési prioritások között első számú célként határozta meg az ideiglenes működési engedélyek helyett végleges működési engedélyek megszerzését, ez sajnos az elmúlt 3 évben nem valósulhatott meg. Továbbá a prioritások között fogalmazódott meg az alapszolgáltatások szinte teljes körű kiépítése kistérségi szinten. Ez a házi illetve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgálat illetve a közösségi alapellátás bevezetésével meg is valósult. A 2004. évi koncepcióban leírt személyi feltételek hiányosságainak pótlása a 2006-os felülvizsgálatig megvalósult az előírt minimális létszámnormáknak megfelelően, egyrészt Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestülete 290/2005. számú határozatának (3 fő), valamint a Kistérségi Társulási Tanács 68/2005. számú Tanácsi határozatának (8 fő) döntései alapján. A megvalósított létszámfejlesztések kapcsán az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet szerint az intézménynek szakmai létszámhiánya nincs. 11
A Városi Gondozási Központban az engedélyezett főfoglalkozású álláshelyek száma 2007. december 31-én: 40 fő, melyből 37 fő teljes munkaidőben, 6 fő részmunkaidőben tevékenykedik. (4 órában: 2 fő kinevezéssel, 4 fő megbízási szerződéssel) Az Idősek Klubjában és a Gondozóházban az orvos heti 2 órában megbízási jogviszonyban, a közösségi alapellátásban az orvos heti 1 órában vállalkozási szerződés keretében dolgozik. A szakalkalmazottak szakképzettségi aránya 100 %-os. Az egyes szolgáltatások ellátottainak létszámkimutatása a 2007. december 31-i statisztikai jelentés alapján: Szakfeladat Kliensek száma A tárgyév folyamán ellátásba kerültek A tárgyév folyamán ellátásból kikerültek Nappali Idősek 57 5 15 Klubja Étkeztetés 161 32 36 Házi segítségnyújtás 74 20 23 Szentgotthárd Házi segítségnyújtás 44 11 12 Kistérség Jelzőrendszeres 25 5 6 HG. Szentgotthárd Jelzőrendszeres 15 5 4 HG. Kistérség Gondozóház 12 4 4 Támogató szolgálat 7 8 1 Közösségi ellátás 8 8 - Szolgáltatások bemutatása A szolgáltatások közül a régebbi szolgáltatásokat csak röviden, az újonnan bevezetésre kerülőket viszont részletesebben ismertetjük. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az Önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. 12
Főzőkonyha hiányában a rászorulók ebédjét vásárolják, szükség esetén diéta is igényelhető. A szolgáltató által, a névre szóló éthordókba kiadagolt ebédeket egyrészt az igénylő saját maga viszi el az intézményből, illetve a város területén a házi gondozónők kerékpárral szállítják ki, másrészt gépkocsi szállítja ki a csatolt településeken lévő központi megállóhelyekre, illetve szükség szerint lakásra. Ennek a szolgáltatásnak továbbra is az az alapvető hiányossága, hogy a falvakban az ellátás kizárólag hétköznapokon biztosított. Az étkeztetés folyamatossá tétele, vagyis öt napról hét napra való változtatása már a 2004. évi szociális szolgáltatástervezési koncepcióban is megoldásra váró feladatként jelentkezett, de sajnálatos módon a fenntartó forráshiányra való hivatkozás miatt vállalt kötelezettségének nem tett eleget. 2007. december 31-én az ellátottak létszáma 161 fő volt. A nemek aránya: 65 fő férfi (ebből 60 éven felüli: 35 fő) és 96 fő nő (ebből 60 éven felüli: 80 fő). A szolgáltatásért 130 fő fizetett és 31 fő nem fizetett személyi térítési díjat. 2008. március 31-én az ellátottak létszáma 142 fő. 2007-ben az ellátottak részére 28831 adag ebéd került megvásárlásra. Étkeztetéssel kapcsolatos jogszabályi változások: A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 11.c) pontja alapján differenciált normatíva bevezetésére került sor. Az igényelhető normatíva fajlagos összege új igénylők esetében a települési önkormányzat jegyzője által kiadott jövedelmi igazolás függvénye. (családi jövedelem számítás) Étkeztetés esetében új ellátottak vonatkozásában 3 kategória került megállapításra. 1. az ellátást kérő családi jövedelme az öregségi nyugdíj minimum 150 %-a, alatt van akkor a fajlagos összeg: 92500 Ft/fő 2. 150 % - 300 % között van akkor a fajlagos összeg 82000 Ft/fő 3. 300 %-a felett van akkor a fajlagos összeg 65000 Ft. Régi ellátottak után igényelhető fajlagos összeg 82000 Ft/fő Mindebből következik, hogy étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az igénybevevő családi jövedelmi helyzete szerint, különböző összegű normatívára lesz jogosult a fenntartó. Tehát az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők ellátásához a központi költségvetés nagyobb normatív támogatással járul hozzá, annak érdekében, hogy az önkormányzat érdekelt legyen a legrosszabb helyzetű személyek ellátásában. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás a szociálisan rászorult személy saját lakókörnyezetében biztosítandó szolgáltatás, amelynek célja az önálló életvitel minél további fenntartása. Szociálisan rászorultnak 2007. január 1-től az volt tekinthető, akinek egészségi állapota indokolta a szolgáltatás igénybevételét. Lényeges változás, hogy házi segítségnyújtás 2008. január 1-től az ellátást igénylők részére csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorultság és az önkiszolgálási képesség. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet fennállásáról és mértékéről a jegyző által működtetett szakértői bizottság kötelező erejű szakvéleményt ad ki. A gondozási szükséglet a napi 4 órát nem haladhatja meg. Ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra nyújtható. Amennyiben a gondozás továbbra is indokolt, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. 13
Fontos szabály, hogy a települési önkormányzat kötelező feladatai körében a szakértői bizottság által megállapított gondozási szükséglettel rendelkező házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A házi segítségnyújtás célja, hogy elvégezze mindazokat a gondozási feladatokat, amelyeket az idős ember már nem, vagy csak segítséggel képes, ugyanakkor ne korlátozza abban a cselekedetben, tevékenységében, amelyet önállóan el tud végezni. Tehát az az előnye, hogy a gondozott erőforrásait, fizikai képességeit a lehetőségekhez mérten mobilizálja. E tevékenység alapvető feladata a szolgáltatást igénylő ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét, terjedelmét, gyakoriságát és formáját mindig a segítséget igénylő ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A gondozási tevékenységek körébe tartozó leggyakoribb gondozási tevékenységek: Meleg étel biztosítása, házhoz szállítása, bevásárlás. Segítségnyújtás a testi, személyi higiénia biztosításához: fürdetés, hajmosás, körömvágás, öltöztetés, mosás, ínkontinens beteg esetén betétcsere, stb. Belső és külső környezet tisztaságának fenntartásához nyújtott segítség: mosás, vasalás, takarítás, felmosás, porszívózás, fűtés, stb. A gondozott orvoshoz kísérése, illetve orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, adagolás stb. A gondozott egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, rendellenesség észlelése esetén jelzés a háziorvosnak. Érdekvédelem, hivatalos ügyek intézése. Segítségnyújtás szociális ellátásokhoz való hozzájutáshoz közgyógyellátási igazolvány, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, stb. Közüzemi díjak, számlabefizetések bonyolítása, lakás karbantartásával kapcsolatos feladatok megszervezése. Külső kapcsolattartás elősegítése családdal ismerősökkel, szabadidős programok megszervezése. Veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése, valamint a kialakult veszélyhelyzet elhárítása. Prevenció, felvilágosítás, információszolgáltatás (e célból a város és a kistérség 60 éven felüli állampolgárait folyamatosan látogatják a gondozónők). Pszichés gondozás beszélgetés, meghallgatás, bizalom, megfelelő bánásmód hatással van az idős emberre. A gondozónő megjelenése társaságot jelent a gondozott számára, mivel beviszi otthonába a külvilágot. A gondozó szolgálat 7 napos munkarendben (hétfőtől vasárnapig) két műszakban dolgozik. A munkaidő 7. 45 órától 15. 45 óráig illetve 14 órától 22 óráig tart. A gondozást hivatásos, illetve szükség esetén társadalmi gondozók végzik. Szentgotthárd közigazgatási területén a gondozók feladataikat 5 gondozási körzetben látják el. A körzetek kialakítása a háziorvosi körzetek számának figyelembevételével történt, amely lefedi a település teljes közigazgatási területét. Házi segítségnyújtás szolgáltatást igénybevevők létszámának kimutatása Szentgotthárdon Körzetek 2006.március 1. /induló/ (fő) 2006. december 31.(fő) 2007. december 31.(fő) 2008. február 29. (fő) 14
Szentgotthárd 68 77 74 76 Ellátottak számának kor szerinti megoszlása (%) 38% 14% 2% 16% 40-59 év között 65-69 év között 70-74 év között 75-79 év között 30% 80-89 év között Házi segítségnyújtás vonatkozásában is a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 11.d, pontja alapján differenciált normatíva bevezetésre került sor. Az igényelhető normatíva fajlagos összege új igénylők esetében a települési önkormányzat jegyzője által kiadott jövedelmi igazolás függvénye. (családi jövedelem számítás) Házi segítségnyújtás esetében új ellátottak vonatkozásában 2 kategória került megállapításra. 1. Az ellátást kérő családi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 150 %-a alatt van akkor a fajlagos összeg 275000 Ft/fő. 2. Ha 150 %-a felett van akkor a fajlagos összeg 173700 Ft/fő. Régi ellátottak valamint krízis helyzetbe került ellátottak esetében az igényelhető fajlagos összeg 190000 Ft/fő. Megállapítható, hogy a jogszabály-módosítások következtében mind az étkeztetés, mind a házi segítségnyújtás igénylése bonyolultabbá vált, kevésbé alkalmazható a rugalmasság elve. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetésével célunk volt az alapszolgáltatás minőségi fejlesztése, a már meglévő szolgáltatások bővítése. A szolgáltatás a szentgotthárdi kistérség területén 2006. május 30-án kezdte meg a működését. A rendszer kiépítését 40 db SH 402 típusú készülékkel, 2 db átjátszó berendezéssel és 1 db diszpécser-központtal a GUARDS Távközlési Szolgáltató Rt- végezte. A diszpécserközpont a 24 órában működő Időskorúak Gondozóházában került kialakításra. A szolgáltatás bevezetését indokolta, hogy Szentgotthárdon és a kistérség falvaiban is magas, közel 20 %-os az időskorú népesség aránya. A gondozottak 40 50 %-a mozgásában erőteljesen korlátozott, ágyhoz kötött. A segítségre szorulók szociális jellemzőiről elmondható, hogy az igénybe vevők 70 80 %-a egyedül élő, hozzátartozóik, gyerekeik 15
nincsenek, vagy távol élnek. Koruk vagy egészségi állapotuk miatt önellátásra csak részben képesek, egyes feladatokat csak segítséggel tudnak ellátni. A szolgáltatást 3 fő szociális gondozó és 1 fő rendszergazda látja el. A lakásán segítségre szoruló idős ember a nyakában hordott jelzőkészüléken keresztül egy gombnyomással riaszt a központ felé. A diszpécserközpontban hangjelzés kíséretében a számítógép monitorán azonnal megjelenik a segítséget kérő személy azonosítója. A Gondozóházban szolgálatot teljesítő gondozónő felügyeli a riasztást és a jelzést követően értesíti a jelzőrendszeres ügyeletes gondozónőt, aki gépkocsival 30 percen belül köteles megjelenni a riasztás helyszínén. A szolgálat folyamatos üzemmódban működik. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésének várható eredménye: Kevesebb idősebb ember választja a bentlakásos intézményi elhelyezést. A folyamatos gondozási lehetőség biztosítja, hogy idős, beteg, vagy egyedül élő emberek biztonságos körülmények között válnak otthonukban ápolhatóvá. Az idős ember megszokott környezetében történő gondozása életszerűbb és humánusabb, a segélyhívás lehetősége nagyfokú biztonságérzetet ad. Egészségügyi megtakarítást is eredményezhet. Krízishelyzetben életet menthet. 2007. december 31-én a kihelyezett 40 db készülékből, 25 db Szentgotthárdon és 15 db a kistérség területén működött. A szolgáltatást 31 nő és 9 férfi igényelte, közülük 33 fő élt egyedül és 7 fő él családban. Az igénybevevők korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy legtöbben 70-79 évesek 12 fő, és 80-89 évesek 13 fő korcsoportjába tartozott. A szentgotthárdi igénybevevők mindegyike - a 4 férfi és a 21 nő- valamennyien 60 éven felüliek. 2007. január 1-jétől a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénylése esetén is vizsgálni kellett a szociális rászorultságot. Szociálisan rászorultnak az tekinthető aki egyedül él és életkora 65 év felett van aki egyedül él és súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg aki 2 személyes háztartásban él, 65 éven felüli vagy súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg, ha egészségi állapota indokolja a készülék folyamatos használatát. A szolgáltatásra várakozók létszáma jelenleg 7 fő. Az ellátást igénybevevők köréből nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett az elmúlt 1,5 év során. A folyamatosan jelentkező igények szükségessé tették a rendszer bővítésének továbbgondolását. Az Intézmény 20 készülék bővítésére tett javaslatot a fenntartó részére. A bővítéshez szükséges 20 db készülék beszerzése megtörtént. Az elkövetkező időszak feladata az új szakmai program és a működési engedély módosítás előkészítése. 16
Segélykérések száma és okai a szentgotthárdi kistérségben év hónap probléma pszichés szomatikus probléma probléma 2006. 4-15 - 6 4 4 29 2007. 15 11 22-10 5 5 63 2008. február 29-ig - - 6-1 - - 7 egészségügyi Összesen: 19 11 43 0 17 9 9 99 szükséglet higiénés riasztás téves egyéb ok közül krízishelyzet az előbbi okok száma Összesen segítségkérések Az összriasztások 9 %-a esetében fordult elő krízishelyzet, a készüléken kért segélykérések és a szakszerű segítségnyújtás az igénylők többségének életét mentette meg. Riasztások havi kimutatása településenként A riasztások leggyakoribb okai: egészségprobléma 43,4 %-ban, pszichés probléma 19, 2 %-ban téves riasztás pedig 17,2 %-ban fordult elő. Támogató Szolgálat 17
A támogató szolgálat Szentgotthárd város és kistérsége fogyatékossággal élő lakosságának szociális alapszolgáltatását hivatott biztosítani. Támogató szolgálatunk biztosítja otthonában egyedül, vagy családjával élő, - mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmileg akadályozott, halmozottan sérült és autista személyek ellátását. A feladatellátás szakmai tartalma magába foglalja a személyi segítő szolgálatot, az információs szolgáltatást, a szállító szolgálatot. A személyi segítő szolgálat személyre szabott, tervszerű, a fejleszteni kívánt területre fókuszált segítségnyújtás. A személyi segítés az ápoláson, a gondozáson túlmenően kiterjed a fogyatékkal élő ember környezete rendben tartására, kommunikációra, képzés, foglalkoztatás során felmerülő segítésre, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges kísérésre stb. Az információs szolgáltatás a fogyatékkal élő személyeket, és azok hozzátartozóit közvetlenül érintő szolgáltatásokról, szociális, egészségügyi, oktatási, intézményi juttatásokról, jogokról információnyújtás, szükség szerint tanácsadás, ügyintézés. A szállító szolgálat az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása speciálisan átalakított mikrobusszal, pl. kulturális és szabadidős programokon való részvétel. Ezáltal a kliensek társadalmi kapcsolatai erősödtek. A támogató szolgálat 2007. április 01-jétől rendelkezik működési engedéllyel, ami határozott időre szól, 2009. április 1-ig, mivel a Szolgálat alkalmazottai, a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot még nem végzeték el, de a képzésre már a működési engedély kiadása előtt bejelentkeztek. A támogató szolgálat ellátási területe: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Vasszentmihály, Szentgotthárd A szolgáltatást egyedül vagy családban élő, önmaguk ellátására nem képes, súlyosan fogyatékos emberek igényelhetik szociális rászorultság alapján. Súlyosan fogyatékos személy az, aki: fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. Szociálisan nem rászorultak is igénybe vehetik az ellátást, ők a fenti ellátásokkal nem rendelkeznek, így piaci alapon vehetik igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igénybejelentés hétköznapokon, telefonon és személyesen történhet 7.45 és 15.45 óra között. A szolgálat munkatársai: 1 fő támogató szolgálat-vezető, 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető 2008. április 17-én a kliensek száma: 8 fő. Ebből szociálisan rászorult 6 fő, szociálisan nem rászorult 2 fő. Megszűnt ellátotti létszám 2007-ben: 1 fő (szeptemberben exitált). A szállító szolgáltatást igénybe veszi: 7 fő (5 férfi igénybevevő közül 2 fő 60 éven felüli, a női kliensek 60 év alattiak) A személyi segítést igénybe veszi: 1 fő napi szinten. Annak érdekében, hogy valamennyi fogyatékos személyt felkutassanak, szorosan együttműködnek a családsegítő szolgálattal, a háziorvosokkal, a védőnőkkel, a Nevelési Tanácsadó munkatársaival. A támogató szolgálat felelőssége többek között az is, hogy szolgáltatásainak lehetősége eljusson az érintettekhez, hogy az azokhoz történő hozzáférés megvalósulhasson. Ennek érdekében a településen élő lakosság széleskörű tájékoztatása folyamatos szórólapok, tájékoztatók kihelyezésével a közforgalmi helyeken, orvosi rendelőkben stb. A helyi televízióban, írott sajtóban, az interneten is többször jelentek meg információk a szolgáltatással kapcsolatban. 18
Negatív tapasztalat, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Program felmérése alapján és általánosságban is elmondható, hogy Szentgotthárd és kistérségében egyre több fogyatékkal élő emberről tudunk. A folyamatos tájékoztatások ellenére még mindig nagyon kevés ember él ezzel a lehetőséggel, nem akarnak, vagy nem mernek segítséget kérni a szolgálattól, mert szégyellik és titkolják a meglévő fogyatékosságukat és egyre jobban szegregálódnak otthoni környezetükben. A támogató szolgálat az egyik legfontosabb szociális szolgáltató szervezet, amely a fogyatékkal élő emberek hátrányait csökkentheti, esélyegyenlőségüket megalapozhatja. Közösségi pszichiátriai alapellátás A szociális szolgáltatástervezési koncepció középtávú célként határozta meg a közösségi pszichiátriai ellátás, mint speciális alapellátási feladat megszervezését. A koncepció szerint ezen szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kereteiben, vagy a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonával kötött együttműködési megállapodás alapján tartotta megszervezhetőnek. 2006-ban megtörtént a koncepció felülvizsgálata, amelyben az alapszolgáltatás bevezetését kistérségi szinten kívánnák megvalósítani, s így kistérségi szinten minden olyan ellátást biztosítanának, amelyet a kistérséget, mint kvázi önkormányzatot tekintve egy 10 ezer főnél több lakosú településnek biztosítani kell. A 2005-ben megalakult Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciójában szintén feladatul tűzte ki a közösségi pszichiátriai alapszolgáltatás megszervezését. A koncepció célszerűnek és szükségesnek tartotta a nagy múltú és magas szakmai tapasztalattal működő Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonának bevonását. A 46/2007. számú Társulási Tanácsi határozat alapján a Társulás az általa fenntartott Városi Gondozási Központ intézménye útján a kistérség egész területén gondoskodni kíván a közösségi pszichiátriai ellátás, mint szociális alapszolgáltatás ellátásáról. A Társulási Tanács 2007-ben háromoldalú együttműködési megállapodást kötött a közösségi pszichiátriai alapellátás létrehozásáról. A szolgálat 2007. november 01-től rendelkezik működési engedéllyel, amely határozott időre szól, 2009 november 1-ig. A közösségi pszichiátriai alapszolgáltatás 2007. december 1-től működik. A működési engedélyt ez esetben is azért adták határozott időre, mivel az ellátást biztosító alkalmazottak, a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot még nem végezték el, de a képzésre már bejelentkeztek, illetve időközben elvégezték azt. A szolgálat munkatársai: 1 fő közösségi koordinátor, aki kapcsolt munkakörben látja el feladatát, 4 fő közösségi gondozó (személyenként heti 20 órában látják el feladatukat), akik főállásban a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthonának alkalmazottai. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást kérelmező pszichiáter szakorvosának javaslata alapján, az ellátást igénylő kérelmére történik. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. Az igénybejelentés hétköznapokon telefonon és személyesen történhet 7.45 és 15.45 óra között. A közösségi pszichiátriai alapellátás célja, hogy az általa gondozott pszichiátriai betegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. Ennek érdekében segítséget nyújt a pszichiátriai betegek számára problémáik megoldásában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban, az ellátott céljainak megfogalmazásában és megvalósításában. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kísérése érdekében a szolgálat munkatársai szoros kapcsolatot tartanak fenn az ellátott 19
pszichiáterével, háziorvosával, családtagjaival, illetve természetes támogatóival. A gondozás egyénre szabott gondozási terv alapján zajlik. Az ellátottak köre: Elsősorban a saját otthonukban élő, nem veszélyeztető állapotú pszichiátriai betegek, akiknek a betegsége ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, és akik életvitelükben, valamint szociális helyzetük javításában igényelnek segítséget. Továbbá a tüneteket mutató, de eddig pszichiátriai kezelés alatt nem álló, illetve a pszichés zavar kialakulása szempontjából veszélyeztetett személyek, valamint a szociális intézményben élő, vagy hosszabb kórházi kezelés alatt álló pszichiátriai betegek, akik lakóhelyükön stabil háttért és kontrollt igényelnek. 2008. április 17-én a kliensek száma: 22 fő. Ebből 6 fő férfi, 16 fő nő. A kliensek közül 19 fő Szentgotthárdon, 3 fő kistérségben lakik. Az életkor megoszlása a következő: 0-20 év: 1 fő 21-40 év: 5 fő 41-60 év: 12 fő 61-80 év: 4 fő A kliensek átlagéletkora: 47,9 év. A közösségi pszichiátriai alapellátás szolgáltatásai: állapot- és életvitel felmérés (problémafeltárás, személyes célok felmérése) problémaelemzés, problémamegoldás (a személyes célokat akadályozó problémák feltárása, a változtatásra motiváló tényezők és a jelenlegi probléma megoldó stratégiák feltárása) készségfejlesztés (életviteli készségek, önellátási képességek, szociális készségek, alapvető társalgási készségek, kommunikációs tréningek megszervezése, a munkára felkészítő tréning megszervezése) szociális ügyintézés speciális stratégiák (szorongás kezelése, a napi tevékenység megszervezése, az alvás szabályozása, az agresszió kezelése, a gyógyszer-compliance segítése stb.) egyéni esetkezelés csoportokkal végzett munka természetes támogató háló szervezése Elért eredmények: Minden kliensnél sikerült elérni azt, hogy elfogadják, megértsék a gondozás lényegét. Sikerült a betegségbelátással kapcsolatban fontossá tenni számukra azt, hogy milyen lényeges a gyógyszerek rendszeres szedése, a korai figyelmeztető jelek felismerése. Ez a pszichoedukáció részét képezi, mellyel a pszichiáter munkáját is nagyban segíti. A Városi Gondozási Központ megállapodást kötött a helyi pszichiátria gondozó pszichiáterével, akivel havi egy alkalommal esetmegbeszélésekre kerül sor. Az esetmegbeszélés jó alkalom arra, hogy minden gondozottról konzultáljanak a szolgálat munkatársaival, akiket szakmai tanácsokkal lát el az esetekre vonatkozóan. Az esetek nem könnyűek, nagyon nehéz a kliensek bizalmát elnyerni, ugyanis jellemző a pszichiátriai betegekre a bizalmatlanság, az ellenségeskedés, a betegségtudat hiánya és az elutasítás. Koordinátori munkacsoporti megbeszélésekre minden hétfőn sor kerül, ahol megvitatják az elmúlt hét eseményeit, felvetik az esetleges problémákat, a felmerülő igényeket és a heti feladatok is megbeszélésre kerülnek. Az eltelt 4 hónap tapasztalata alapján elmondható, hogy a betegek többsége elfogadó lett, a gondozónők betekinthettek az életükbe, megosztották velük napi, családi problémáikat, esetleges konfliktusaikat. A hozzátartozók bevonása, megnyerése, a betegség elfogadtatása is 20