Tartalom Ľudovít Štúr (Demmel József)... 15 I. Publicisztika (újságcikkek, röpiratok, politikai tanulmányok)... 45 Egy magyarországi szlovák levele a Tygodnik literacki szerkesztőségének (F. K. P.)... 47 Szlovák földről (F. K. P.)... 50 Corvin Mátyásnak a Nagy szombathi Város tanácsára írt szláv levele... 52 Igazítása A Társalk. f. évi 10d. számában közlött szükséges igazítás nak... 57 Felelet. Tomka Kálmán urnak az ez évi Társalkodóban közlött egy pár megjegyzésire... 64 A magyarországi szlávok panaszai és sérelmei a magyarok törvényellenes túlkapásai ellen. Egy magyarországi szláv előadásában (F. Zs.)... 66 A nyelvi harc Magyarországon. Egy szláv tollából (F. Zs.)... 106 Tudósítás a Slovenské národné novinyról és az Orol tatránskyról (N. Á.)... 117 Mi a szándékunk újságunkkal? (N. Á.)... 128 Köznépünk. A nép oktatása (N. Á.)... 132 A mértékletességi egyesületek (N. Á.)... 142 Ideje szólni (F. K. P.)... 150 Közrendűek az országos hivatalokban (F. Zs.)... 156 A szlovák nyelvjárás, avagy az e nyelvjáráson történő írás szükségessége (F. K. P.)... 164 A pánszlávizmus és országunk (N. Á.)... 172 Reményeink és kívánalmaink az elkövetkező országgyűlés előtt (F. Zs.)... 183 7
Új kor (F. K. P.)... 203 Szlávok, testvérek! (F. K. P.)... 208 A nyugati szlávok és a délszlávok mozgalmai (F. K. P.)... 210 A szlávok megmozdulásai 1848-ban (F. K. P.)... 221 Elmélkedések S. Vozár A Tátra hangja című írásáról (N. Á.)... 227 A szlávok és a jövő világa (F. Zs.)... 248 II. Emancipációs küzdelmek, politikai reprezentáció... 415 Ľudovít Štúr memoranduma Kolowrathoz a Tatrín ügyében (F. Zs.)... 417 A Tatrín alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályok (F. K. P.)... 419 Ľudovít Štúr levele Zólyom városához, amelyben országgyűlési követnek jelentkezik... 425 Zólyom városa értesíti Ľudovít Štúrt megválasztásáról... 427 Ľudovít Štúr követi megbízólevele... 428 Zólyom város követutasítása Ľudovít Štúr számára... 430 Ľudovít Štúr beszédei a magyar országgyűlésben (F. K. P.)... 434 Ľudovít Štúr levele országgyűlési tevékenységével kapcsolatban Zólyom város tanácsának... 450 Ľudovít Štúr követjelentései... 451 Ľudovít Štúr lapalapítási kérelme 1850-ből (F. Zs.)... 460 III. Levelek... 463 1836... 465 1. Michal Godrának 1836. június 26-án (F. K. P.)... 465 2. František Palackýnak 1836. november 27-én (F. K. P.)... 468 1837... 471 3. Ljudevit Gajnak 1837. május 13-án (F. K. P.)... 471 8
4. Karol Boleslav Štorchnak 1837. szeptember 18-án (F. K. P.)... 473 5. Ctiboh Zochnak 1837. december 26-án (F. K. P.)... 474 1838... 477 6. Ctiboh Zochnak 1838. február 24-én (F. K. P.)... 477 1840... 480 7. Zay Károlynak 1840. október 25-én (F. Zs.)... 480 8. Jaroslav Pospíšilnek 1840. november 6-án (F. K. P.)... 483 1841... 486 9. Jaroslav Pospíšilnek 1841. január 30-án (F. K. P.)... 486 1842... 487 10. František Palackýnak 1842. május 22-én (F. K. P.)... 487 11. Martin Hamuljaknak 1842. május 29-én (F. K. P.)... 490 12. August Horislav Škultétynak 1842. november 26-án (F. K. P.)... 491 1843... 493 13. Oszip Makszimovics Bogyanszkijnak 1843. február 13-án (F. K. P.)... 493 14. Andrej Sládkovičnak 1843. március 12-én (F. K. P.)... 496 15. František Palackýnak 1843. május 28-án (F. K. P.)... 498 16. Pavel Jozeffynak 1843. június 28-án (F. K. P.)... 500 17. Pavel Jozeffynak 1843. október 22-én (F. K. P.)... 503 1844... 505 18. Izmail Ivanovics Szreznyevszkijnek 1844. április 18-án (F. K. P.)... 505 19. Michal Miloslav Hodžának 1844. április 21-én (F. K. P.)... 509 20. Štefan Závodníknak 1844. november 20-án (F. K. P.)... 513 1845... 515 21. August Horislav Škultétynak 1845. június 25-én (F. K. P.)... 515 9
22. Leopold Lev Thunnak 1845. július 29-én (F. K. P.)... 516 23. Ismeretlennek 1845-ben (F. K. P.)... 518 1846... 520 24. Ján Kollárnak 1846. február 7-én (F. K. P.)... 520 25. Ctiboh Zochnak 1846. február 26-án (F. K. P.)... 522 26. Rumy Károlynak 1846. március 26-án (F. Zs.)... 523 27. Ctiboh Zochnak 1846. november 13-án (F. K. P.)... 524 1847... 526 28. Michal Miloslav Hodžának 1847. decemberben (F. K. P.)... 526 1848... 528 29. Josef Václav Fričnek 1848. augusztus 16-án (F. K. P.)... 528 30. Mariana Božena Staňkovának 1848. október 7-én (F. K. P.)... 529 31. Ismeretlennek 1848. november 24-én (F. K. P.)... 531 32. Karel Havlíček Borovskýnak 1848. december 1-jén (F. K. P.)... 533 1849... 534 33. Josef Václav Staněknak 1849. március 22-én (F. K. P.)... 534 34. Josef Václav Fričnek 1849. március 29-én (F. K. P.)... 535 35. Daniel Jaroslav Bóriknak 1849. április 12-én (F. K. P.)... 538 36. Mikuláš Dohnánynak, Ján Nosáknak és Anton Intibusnak 1849. május 11-én (F. K. P.)... 540 37. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. augusztus 9-én (F. K. P.)... 541 38. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. augusztus 21-én (F. K. P.)... 542 39. Ctiboh Zochnak 1849. szeptember 15-én (F. K. P.)... 542 40. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. szeptember 21-én (F. K. P.)... 544 41. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. szeptember 22-én (F. K. P.)... 545 10
1850... 546 42. Jozef Miloslav Hurbannak 1850. február 9-én (F. K. P.)... 546 43. Izmail Ivanovics Szreznyevszkijnek 1850. december 15-én (F. K. P.)... 548 1851... 551 44. Izmail Ivanovics Szreznyevszkijnek 1851. január 23-án (F. K. P.)... 551 45. Samuel Nováknak 1851. október 6-án (F. K. P.)... 554 1853... 555 46. Jozef Miloslav Hurbannak 1853. április 18-án (F. K. P.)... 555 47. Mihail Fjodorovics Rajevszkijnek 1853. július 20-án (F. K. P.)... 557 1854... 558 48. Jozef Miloslav Hurbannak 1854. május 2-án (F. K. P.)... 558 1855... 559 49. Ján és Karolina Štúrnak 1855. február 8-án (F. K. P.)... 559 IV. Ľudovít Štúr a visszaemlékezésekben... 563 Jozef Miloslav Hurban: Ľudovít Štúr (N. Á.)... 565 Ján Kalinčiak: Önéletrajz (N. Á.)... 572 Ján Kalinčiak: Emlékképek Ondrej Sládkovičról (N. Á.)... 573 Daniel Maróthy: Szép ifjúságom napjainak emléke (N. Á.)... 574 Bohuslava Rajská visszaemlékezései és levelezése 1839 1844-ből (N. Á.)... 576 Mikuláš Dohnány: Pozsony (N. Á.)... 581 Daniel G. Lichard: Ľudovít Štúr (N. Á.)... 583 Josef Václav Frič: Emlékiratok (N. Á.)... 584 Samuel Štefanovič: Az 1848 49-es szlovák felkelés (N. Á.)... 587 Jonáš Záborský: Önéletrajz (N. Á.)... 592 Tirts Rezső: 1848 49-iki élményeim... 597 11
Jókai Mór: Charivari... 598 Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848 49-ben... 598 Daniel Lačný: Adalék Ľudovít Štúr életrajzához (N. Á.)... 599 V. Magyar tükörben... 607 N. n.: Szükséges igazítás... 609 Tomka Kálmán: Stúr Lajos úrnak... 610 N. n.: Zólyomból... 613 Kossuth Lajos országgyűlési beszéde 1847. november 17-én... 614 Tarnóczy Kázmér országgyűlési beszéde 1848. január 15-én... 615 Josipovich Antal országgyűlési beszéde 1848. január 15-én... 616 Launer István: A Stúrféle tótság veszedelmes iránya... 616 Kossuth Lajos: Még egy fontos felszólítás... 617 Kossuth rendelete Hodzsa, Stur és Hurban törvényen kívül helyezéséről... 618 Szinnyei József: Stur Lajos... 618 [Steier Lajos]: Stúr... 619 V. M. [Vajda Mihály]: A tót nemzetiségi mozgalom romantikus korszaka... 621 Gogolák Lajos: [Ľudovít Štúr]... 624 Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848 49-ben... 625 Arató Endre: A pozsonyi Jednota, a szlovák mozgalom központja... 626 Sziklay László: Az új szlovák irodalmi nyelv megalkotói: Štúr, Hodža és Hurban... 626 Szalatnai Rezső: Ľudovít Štúr és triumvirátusa... 628 Csukás István: Az utópista szocializmus és a Štúr-iskola... 631 12
VI. Szlovák és szláv értékelések... 633 Karel Havlíček Borovský: A Česká Včela szerkesztőségének kiegészítése (N. Á.)... 635 Metell Ožegovič: Jelentés Ľudovít Štúrról (N. Á.)... 636 Vlagyimir Lamanszkij: Előszó A szlávok és a jövő világához (N. Á.)... 639 Svetozár Hurban-Vajanský: Ľudovít Štúr (N. Á.)... 640 Jaroslav Vlček: A szlovák irodalomtörténethez (N. Á.)... 641 Milan Hodža: A csehszlovák szakítás (N. Á.)... 643 Jozef Škultéty: Ľudovít Štúr (N. Á.)... 646 V. N. Korablev: Štúr A szlávok és a jövő világa című írása (N. Á.)... 647 Milan Pišút: Ľudovít Štúr. Születésének 120. évfordulójára (N. Á.)... 649 Stanislav Mečiar: Štúr szellemi örökségéről (N. Á.)... 651 Jozef Tiso: Él a szlovák nemzet! (N. Á.)... 652 Jozef Tiso: Štúr emlékműve felavatva. A tövises úttól a győzelmes útig (N. Á.)... 654 Michal Považan: Štúr nemzeti és politikai programja (N. Á.)... 655 Milan Pišút: Ľudovít Štúr születésének 125. évfordulójára (N. Á.)... 656 Dimitrij Csizsevszkij: Štúr életfilozófiája (N. Á.)... 657 Vladimir Clementis: Štúr életműve (N. Á.)... 657 Ladislav Novomeský: Štúr programja zászlainkon (N. Á.)... 658 Milan Pišút: A szláv kultúra štúri felfogása (N. Á.)... 660 Svätopluk Štúr: A szlovák újjászületés lényege (N. Á.)... 660 Alexander Matuška: Štúr (N. Á.)... 661 Andrej Mráz: Štúr személyisége (N. Á.)... 662 Frank Wollmann: Szlavizmusok és antiszlavizmusok a népek tavaszán (N. Á.)... 664 13
Vladimír Matula: Kollár és Štúr elképzelései a szlávságról és a szláv kölcsönösségről (N. Á.)... 666 Jaromír Loužil: Ľudovít Štúr és Csehország (N. Á.)... 667 Jozef Ambruš: Štúr levelezésének jelentősége (N. Á.)... 668 Oskár Čepan: Ľudovít Štúr A Štúr-iskola és a szlovák romantika (N. Á.)... 670 Ján Hučko: A štúri hagyomány és jelenünk (N. Á.)... 672 Július Mésároš: A bársonyos forradalom és a štúri nemzeti hagyomány (N. Á.)... 673 Vladimír Matula: Štúr A szlávok és a jövő világa című műve (N. Á.)... 675 Dušan Škvarna: Ľudovít Štúr ellentmondásos személyisége (N. Á.)... 676 Vladimír Mináč: Ľudovít Štúr politikai küldetése (N. Á.)... 677 Robert B. Pynsent: Nyugat és Kelet szorításában két kiút: Ľudovít Štúr (1815 1856) és Štěpán Launer (1821 1851) (N. Á.)... 678 Halina Janaszek-Ivaničková: Štúr és Tatarka nemzetmítoszának szembesítése (N. Á.)... 679 Tibor Žilka: A szláv összetartás štúri koncepciója a posztmodern szemszögéből (N. Á.)... 680 Juraj Dolník: Ľudovít Štúr és a szlovák identitás (N. Á.)... 681 Tibor Pichler: Okcidentalista? (N. Á.)... 682 Utószó (Rudolf Chmel) (G. J.)... 685 Szerkesztői megjegyzések... 723 Forrásjegyzék... 727 Életrajzi kronológia... 739 Névmutató és névmagyarázat... 747 Tárgymutató és fogalommagyarázat... 775 Képmelléklet... 783 14
Előszó Ľudovít Štúr A 19. század első évtizedeiben a történelmi Magyarország szlovák anyanyelvű lakóit egyfajta modern nemzet előtti, prenacionális identitás jellemezte; hovatartozás-tudatukban nem az anyanyelvhez és az azonos nyelven beszélő közösség képzetéhez kötődő kulturális identitás jelentette az alapvető, meghatározó tényezőt. A szlovák nyelvű országlakók ekkor, az 1800-as évek elején még nem alkottak önálló, szlovák nemzeti társadalmat: a Turóc vármegyei szlovák nemest sokkal több minden kötötte a nógrádi magyar anyanyelvű földesúrhoz, mint saját szlovák jobbágyaihoz; a felföldi kisváros szlovák iparosának életvitele, tárgyi környezete, rövid, közép- és hosszú távú stratégiái jobban hasonlítottak német céhtársáéihoz, mint a város fölötti dombon álló ódon kastély uráéhoz; a szlovák és a magyar paraszt sorsa sem anyanyelve miatt különbözött, hanem leginkább azért, mert előbbi a hegyvidéken nagyobb fáradsággal és kisebb haszonnal tudta termővé tenni földjét. A szlovákok által lakott régió nem nemesi elitje, a városi hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, tanárok, uradalmi tisztviselők, falusi tanítók és papok többsége számára szlovák anyanyelvük vulgáris nyelv maradt: a hétköznapi érintkezésben még használták, ám a művelődés nyelve számukra inkább a német, a magyar vagy a latin volt. 1 Az 1700-as évek legvégétől létezett ugyan önálló szlovák irodalmi nyelv saját grammatikával és szótárral, 2 de ezt kizárólag egy rendkívül szűk réteg, a szlovák nyelvterületen működő, szlovák anyanyelvű katolikus papság egy része használta használói hosszú évtizede- 1 Johann Csaplovits: Gemälde von Ungern. I. Pesth, Hartleben, 1829, 220. 2 Anton Bernolák: Grammatica slavica. Pressburg, 1790; Anton Bernolák: Slowár Slowenski, cesko, latinsko, nemecko, uherski seu lexicon slavicum bohemico, latino, germanico, ungaricum. Budæ, 1825. 15
ken keresztül nem tudták széles körben elfogadtatni. 3 Az evangélikusok pedig az úgynevezett bibličtina, vagyis a kralicei Biblia cseh nyelvét tekintették sajátjuknak, amelyet csak minimális mértékben szlovakizáltak, ez azonban alapvetően nem annyira irodalmi, mint inkább liturgikus nyelv volt. Katolikus papok és szerzetesek fogalmaztak meg először a szlovák anyanyelvűek közös történelméről szóló elgondolásokat is, 4 ám elbeszélésükben a középkori Nagymorva Birodalom hanyatlása és a saját koruk közti több száz éves időszak még fehér foltot jelentett. E történetírók célja ugyanis még nem a nemzeti közösség identitásának megerősítése volt, egy koherens, folyamatos, megszakítatlan elbeszélés létrehozása, sokkal inkább a szlovák anyanyelvűek helyzetének javítása, védelme Magyarországon belül, a legteljesebb mértékig szem előtt tartva a hungarus patriotizmus kereteit. 5 Az 1820-as években evangélikus tudósok (elsősorban Pavol Jozef Šafárik és Ján Kollár) lépték át ezeket a kereteket: ügyes retorikai megoldással ( az ezeréves rabság mítoszával) kitöltötték a középkori morvák és a 19. századi szlovákok története közt tátongó szakadékot. A Šafárikhoz köthető elmélet szerint a magyar honfoglalás és a Nagymorva Birodalom bukása után a Kárpát-medence szláv népessége magyar rabságba és ezeréves álomba merült, amelyből fel kellett ébreszteni. Ezért nevezik ezt és a következő generációt nemzetébresztőnek. 6 Elsősorban Ján Kollár irodalmi munkásságának 3 Ján Hučko: K charakteristike vlasteneckej inteligencie v prvej fáze slovenského národného obrodenia so zreteľom na jej sociálne zloženie a pôvod. In K počiatkom slovenského národného obrodenia. Sborník štúdií Historického ústavu SAV pri príležitosti 200. ročného jubilea narodenia Antona Bernoláka. Bratislava, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, 1964. 4 Georgius Papánek: Historia gentis Slavæ. De Regno regibusque. Pécs, 1780; Georgius Papánek Georgius Fándly Georgius Sklenár: Compendiata historia gentis Slavæ. Tyrnaviæ, 1793; Georgius Sklenár: Vetustissimus magnæ Moraviæ situs et primus in eam Hungarorum ingressus et incursus. Pozsony, 1778. 5 Ján Tibenský: Juraj Papánek Juraj Sklenár: Obrancovia slovenskej národnosti v XVIII. storočí. Martin, Osveta, 1958, 66. 6 Andrej Findor: Tisícročná poroba? In Mýty naše slovenské. Zost. Eduard Krekovič Elena Mannová Eva Krekovičová. Bratislava, AEP, 2005, 71 76. Az ezer év itt természetesen nem matematikai egység, hiszen a honfoglalás és a 19. század eleje között csak kilenc évszázad telt el, sokkal inkább egy erős szimbólum, amely 16
köszönhetően létrejöttek a szlovák nemzeti jelkészlet alapelemei is: ekkor lett (topográfiai értelmezése mellett erős érzelmi jelentéstartalommal bővülve) a Tátra a legszlovákabb táj, benépesült a szláv történelem, a szláv mennyország és a szláv pokol is. 7 Ugyanő határozta meg a szlovák nemzeti tulajdonságokat (vallásosság, dolgosság, jámbor vidámság, szelídség, az anyanyelv szeretete). 8 Kollár a szláv kölcsönösség eszméjével létrehozott egy irodalmi köntösbe rejtett politikai koncepciót is, miszerint a szlávok egy nemzetet alkotnak, amelynek négy nyelvjárása van: az orosz, a lengyel, az illír és a cseh; a kisebb szláv népeknek pedig a hozzájuk legközelebb eső nyelvjárást kell használniuk, a szlovákoknak tehát csehül kell írniuk. 9 Ugyanakkor e tudósi elképzeléseknek alig volt társadalmi visszhangja. A modern szlovák nemzet két legfontosabb tényezője, a szlovákokat más közösségektől elhatároló, széles körben elterjedt és általánosan elfogadott nemzeti nyelv, valamint az imaginárius szlovák nemzet eszméjére fogékony tömeg, tehát a szlovák nemzeti társadalom még nem létezett. A modern szlovák nemzet alapvető struktúráinak, hagyományainak, legfontosabb önmeghatározó tényezőinek létrejötte ugyanis egyetlen személyhez, az 1815-ben született Ľudovít Štúrhoz kötődik. Ő volt az, aki az 1830-as évek végén és az 1840-es években tisztán, egyértelműen és a széles tömegek számára is érthető módon meghatározta a szlovák nemzet alapvető ismérveit. Amikor színre lépett, még nem létezett elfogadott szlovák irodalmi nyelv, még senki nem mondta ki, hogy a szlovák önálló (Magyarország más nyelvű lakóitól és más szláv népektől is különböző) nemzeti közösség. Amikor mega keresztény millennarizmust és chiliazmust vette mintául. Ezek a középkori gyökerű elképzelések Krisztus ezeréves uralkodásának eljövetelét hangoztatták. 7 Kiss Szemán Róbert: Az emblematikus nemzetrajz: földrajz, néprajz, növény- és állatrajz Ján Kollár művében. In Uő: Magyarország panaszától Szlávia panaszáig. Irodalmi tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2007, 62 81. 8 Kiss Szemán Róbert: Ján Kollár, avagy a szláv nemzet jótulajdonságai? In Uő: garázda emberek az Etymologusok. Irodalmi tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2008, 48 68. 9 Ján Kollár: Über die literarische Wechselseitigkeit zwischen den verschiedenen Stämmen und Mundarten der slavischen Nation. Buda, 1837. 17
halt, a szlovák anyanyelvű értelmiségiek elsöprő többsége használta az általa kodifikált irodalmi nyelvet, létrejött az önálló szlovák társadalmi nyilvánosság, amelynek tagjait saját történelemmé formálható közösségi élmények sora kapcsolta össze.