HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS NEMAUTOMATIKUS MŰKÖDÉSŰ I PONTOSSÁGI OSZTÁLYÚ MÉRLEGEK HE 7-1998 1998 január FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus adatbázisában található.
HE 7-1998 - 2 - NEMAUTOMATIKUS MŰKÖDÉSŰ I PONTOSSÁGI OSZTÁLYÚ MÉRLEGEK Ez a Hitelesítési Előírás a nemautomatikus működésű, I pontossági osztályú mérlegek hitelesítését szabályozza. A II III és IIII pontossági osztályú nemautomatikus működésű mérlegek hitelesítését a HE-5 hitelesítési előírás szabályozza. A Hitelesítési Előírás az alábbi címen rendelhető meg: Országos Mérésügyi Hivatal Hitelesítési Főosztály Műszaki és fejlesztési osztály 1535 Budapest Pf.: 919.
- 3 - HE 7-1998 Módosítások A Hitelesítési Előírás kiadása után esetleg szükségessé váló módosításokat, kiegészítéseket az érintett oldalak kicserélésével, vagy új (.../a jelű) oldal kiadásával valósítjuk meg. Az új oldalak a módosítás időpontjának megfelelő dátumbélyegzéssel kerülnek kiadásra. A kicserélt oldalak folyamatos követésére szolgál az alábbi táblázat: Sorszám Dátum Oldalszám 1....... 2....... 3....... 4....... 5....... 6....... 7....... 8....... 9....... 10....... 11....... 12....... 13....... 14....... 15....... 16....... 17....... 18....... 19....... 20....... Jelen példányon a módosítások átvezetéséért felelős:
HE 7-1998 - 4 - Tartalomjegyzék oldalszám 1. Az előírás hatálya... 5 2. Mértékegységek... 6 3. Alapfogalmak... 7 4. Meghatározások... 11 5. Szerkezeti előírások... 12 5.1 Emelők... 12 5.2 Éltest, élágy, ütközők... 12 5.3 Lezárás, külső befolyásolhatóság... 13 6. Megjelölés, feliratok... 14 7. Metrológiai követelmények... 15 7.1 A méréstechnikai követelmények alapja... 15 7.2 Pontossági osztályok... 15 7.3 Hibahatárok... 19 7.4 Etalonsúlyok.... 20 7.5 Az etalonsúlyok kiválasztása... 7.6 Követelmények... 20 7.7 Tárázó... 22 7.8 Kijelző... 22 7.9 Nyomtató... 24 7.10 Általános előírások... 25 8. Hitelesítés... 27 8.1 Általános előírások... 28 8.2 A hitelesítés személyi feltételei... 28 8.3 A hitelesítés tárgyi feltételei... 28 8.4 Mérési jegyzőkönyv... 28 8.5 A hitelesítés menete... 29
- 5 - HE 7-1998 Az előírás hatálya Ez a Hitelesítési Előírás az 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről és annak végrehajtásáról szóló a 196. (XI.12.) számú Korm. rendelettel módosított 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt alkalmazásokra használt, hitelesítési kötelezettség alá eső nemautomatikus működésű I pontossági osztályú - mérlegek, valamint az ott fel nem sorolt -- nem kötelező hitelesítésű.i pontossági osztályú mérlegek --- hitelesítésére vonatkozik. A nemautomatikus működésű mérlegekre vonatkozó szabványok és ajánlások: OIML R 76 ajánlás, MSZ-EN 45501 szabvány, Figyelem: Az I pontossági osztályú mérlegek hitelesítésének hatálya, eltérően más hitelesített mérőeszközökétől és így a II III IIII pontossági osztályú mérlegekétől korlátozott, mivel ezen mérőeszközök végérték szabályozó elemét lezárni az MSZ- EN 45501 harmonizált európai szabvány 4.1.2.4 pontja értelmében nem kell.( lásd még ezen utasítás 8.1.2 pontját)
HE 7-1998 - 6-2. Mértékegységek Az alábbi mértékegységek megengedettek: A tömeg mértékegysége: a kilogramm, jele: kg A kilogramm tört részei: mikrogramm jele:µ g 1µg = 10-9 kg milligramm jele: mg 1 mg = 10-6 kg gramm jele: g 1 g = 10-3 kg
- 7 - HE 7-1998 3. Alapfogalmak 3.1 Mérleg: "Olyan mérőeszköz, amely egy test tömegének meghatározására szolgál, az ezen testre ható gravitációs erő felhasználásával." 3.2 Tömeg fogalma A tömeg az anyag alapvető tulajdonsága, fizikai alapmennyiség. A tömeg alatt a testek azon tulajdonságát értjük, amely a következő képlettel meghatározott: G=m*g ahol, G az az erő, amivel a Föld vonzza az adott testet az adott helyen, g a gravitációs gyorsulás az adott helyen, m a test tömege. G és g a térben váltózó mennyiségek (egy adott helyen állandók), a hányadosuk m=g/g viszont nem változik a tér különböző pontjaiban sem, csak az adott testre jellemző mennyiség. A nehézségi gyorsulás értéke nem állandó, függ elsősorban a földrajzi szélességtől, a tengerszint feletti magasságtól, de ezen kívül a helyi geofizikai sajátságoktól is. A közvetlen tömeg-összehasonlítással működő mérlegek működését a helyfüggő nehézségi gyorsulás értéke nem befolyásolja. A nem közvetlenül tömeg-összehasonlítással, hanem a nehézségi erő közvetlen mérésén alapuló mérlegek működését a helyfüggő nehézségi gyorsulás értéke befolyásolja. A "g" függőség mértéke függ a mérleg felbontásától. Megj.: Adott esetben (többszintes épületben) szintenként is eltérő mérési eredményeket kaphatunk 3.3 Egyezményes tömeg Az egyezményes tömeg (későbbiekben tömeg) a levegőben végzett mérlegelés eredményének egyezményes értéke az OIML R33 ajánlás szerint. Definíció: Egy test egyezményes tömege egyenlő annak a ρ 0 =8000kg/m 3 sűrűségű etalonnak a ( vákuumban mért) tömegével, amellyel ρ l =1.2kg/m 3 levegősűrűségnél T 0 =20 C-on egyensúlyt tart. A levegőben mérlegelések során mindig egyezményes tömegeket mérünk a mérlegek kijelzése egyezményes tömeg.
HE 7-1998 - 8-3.4 Felhajtóerő Mivel a testeket minden esetben levegőben mérlegeljük, sokszor figyelembe kell venni a felhajtóerő hatását is. Egy testre, amely valamely közegben (pl. levegőben) van, a nehézségi erő irányával ellentétes irányú erő hat a közeg részéről. Ezt az erőt nevezzük felhajtóerőnek, nagysága a következő módon számítandó: F f =ρ l *V t *g ahol, =ρ l l V t g a levegő (ill. az adott közeg) sűrűsége a közegbe merülő test térfogata a nehézségi gyorsulás. 3.5 Az egyezményes tömeg és a (vákuum) tömeg kapcsolata Egy mérési feladat során előfordulhat, hogy a mérendő anyag vákuumban mért tömegére van szükség. A tömeg és a mérlegelési eredmény között a következő képlet mutatja az összefüggést: ahol: m a mérlegelési eredmény m V a test tömege ρ l a levegő aktuális sűrűsége ρ l 1- ρr m =m* V ρl 1- ρ ρ R a méréshez használt etalonsúlyok sűrűsége ρ a mérendő anyag sűrűsége A fenti paraméterek közül sem a levegő aktuális sűrűsége, sem az etalonsúlyok sűrűsége nem ismert pontosan, ezért ezek referencia értékével kell számolni: ρ l =1.2mg/cm 3 ρ R =8000mg/cm 3 Így a következő képlethez jutunk: 1-12. m =m* 8000 V 1-12. ρ,ahol a sűrűségértékeket mg/cm 3 egységben kell megadni
- 9 - HE 7-1998 3.6 A mérlegek felosztása működési mód és kialakítás szerint Automatikus működésű mérleg A működés szempontjából lényeges valamennyi művelet a kezelő személy beavatkozása nélkül megy végbe, (beleértve a mérendő tömegnek a mérlegre való juttatását és az onnan való továbbmozgatását). Nemautomatikus működésű mérleg "Olyan mérleg, amely a kezelő beavatkozását teszi szükségessé a mérlegelés folyamán. (Pld. a mérendő tömeg felhelyezése a teherfelvevőre, vagy a teher eltávolítása a teherfelvevőről.) A nemautomatikus működésű mérlegek a mérőszerkezet jellege szerint lehetnek automatikus és nemautomatikus kiegyensúlyozásúak. Automatikus kiegyensúlyozású mérleg az olyan mérleg, amelynél az egyensúlyi helyzet a kezelő beavatkozása nélkül jön létre. Az automatikus kiegyensúlyozású mérlegek alfajai: -folytonos értékmutatású mérleg -számjegyes (digitális) kijelzésű mérleg Nemautomatikus kiegyensúlyozású mérleg az olyan mérleg, amelynél az egyensúlyi helyzet teljes mértékben a kezelő beavatkozásával jön létre". A nemautomatikus kiegyensúlyozású mérlegek alfajai: -skála nélküli mérlegek -skálás mérleg A mérlegek csoportosítása a kialakítás szerint: Asztali mérleg: Korlátozott mérési tartományú (Max ### 150 kg), hordozható kivitelű mérleg. Labor mérleg: Nagypontosságú laboratórium (pl. fizikai, kémiai...) mérésekhez alkalmazott mérleg. Analitikai mérleg: Olyan laboratóriumi mérleg amelynek méréshatára általában 200 g (100-220 g) és osztásértéke általában 0.1 mg
HE 7-1998 - 10 - A mérlegek csoportosítása mérési elv szerint: Elektronikus (helyesebben elektromechanikus) mérleg az olyan mérleg, amelynek működése a mérlegelendő testre ható nehézségi erőnek vele egyértelműen arányos villamos jellé való átalakításán alapul. Elektro-dinamikus erőkompenzációs mérleg olyan elektronikus mérleg, amely a mérendő terhet - erőáttételen keresztül - elektromágnessel egyensúlyozza ki és a kiegyensúlyozó áramerősséget méri. Optikai mérleg olyan mérleg, amely a terhelést billenőszerkezettel egyensúlyozza ki és a szögelfordulás mértéke tömegegységben skálázott optikai kijelzésen olvasható le. Optikai felrakósúlyos mérleg olyan optikai mérleg, ahol a teher nagy részét a kezelő által működtetett felrakó szerkezet által mozgatott felrakó súlyok egyensúlyozzák ki. Elektronikus felrakósúlyos mérleg olyan elektronikus mérleg, ahol a teher nagy részét a kezelő által működtetett felrakó szerkezet által mozgatott felrakó súlyok egyensúlyozzák ki. Egyenlőkarú mérleg az olyan kétkarú emelővel ellátott mérleg, ahol a karhosszak egyenlöek A további, az I pontossági osztályú hitelesíthető mérlegek tekintetében kisebb jelentőséggel bíró csoportok felsorolása a HE-5 Hitelesítési előírásban található.
- 11 - HE 7-1998 4. Meghatározások A mérlegekre vonatkozó és a jelen előírás megfelelő részén nem részletezett fogalmakat és meghatározásokat az MSZ-EN 45501 valamint az MSZ 5000/1 szabvány tartalmazza. A fontosabb további meghatározások a megfelelő fejezetekben külön-külön szerepelnek.
HE 7-1998 - 12-5. Szerkezeti előírások 5.1. Emelők Emelőket csak merev fémből (fémötvözetből) lehet készíteni. Az áttételi viszonyt csak éltestek vagy ezzel egyenértékű szalagos ill. deformálódó testes felfüggesztés szabhatja meg. 5.2. Éltest, élágy, ütközők Éltest: Az emelőkön csak éltestek lehetnek rögzítve, az éltestekhez élágyak kapcsolódnak az ellendarabon. Az éltestek és élágyak érintkezési vonala csak egyenes lehet. Az éltesteket az emelőn úgy kell rögzíteni, hogy az áttételi viszony állandósága biztosítva legyen, de a rögzítés forrasztással vagy hegesztéssel tilos. Az csavarokkal állítható éltest befogás megengedett. Az egy emelőhöz tartozó élvonalaknak egymáshoz képest párhuzamosnak kell lenniük és egy síkba kell esniük. Élágy: Az élágyakat nem lehet forrasztással vagy hegesztéssel rögzíteni. Az élágyak lehetnek önbeálló kivitelűek (fészkükben minden irányban könnyen mozgatható). Ilyen mérlegeknél biztosító szerkezeteknek meg kell megakadályozni a részek kiakadását. Az élágyak sík élágy kivitelűek is lehetnek. Ütköző: Az éltest oldalirányú mozgását ütközőkkel lehet határolni. Az éltestek az ütközőket csak pontszerűen érinthetik, ennek a pontnak az éltest-élágy érintkezési vonalába kell esnie. Az ütközőnek az érintési pont közelében áthaladó síkot kell képeznie, és ez a sík az éltest-élágy közti érintkezés vonalára merőleges legyen. Az ütközőket nem lehet hegesztéssel vagy forrasztással rögzíteni. Az éltest vándorlását a pihentető, arretáló szerkezet megfelelő kialakításával is lehet korlátozni. Keménység: Az éltestek, élágyak, ütközők érintkezési felületeinek legalább 58 Rockwell C (HRC) keménységűnek kell lennie Az éltest nem lehet keményebb az élágynál.
- 13 - HE 7-1998 5.3. Lezárás, külső befolyásolhatóság Az I pontossági osztályú mérlegek működését a környezeti feltételek erősen befolyásolják. A kívánt hosszúidejű stabilitást elektronikus mérlegeknél rendszeres szabályozás nélkül elérni nem lehet, ezért a vonatkozó MSZ-EN 45501 számú szabvány 4.1.2.4 pontja szerint ezen mérlegek végérték szabályozó elemének lezárása nem kötelező. Az ilyen mérlegek végérték szabályozó szerkezetének rendszeres használata, függetlenül attól hogy ez a mérlegbe beépített szerkezet, vagy a szabályozás külső súllyal történik, megengedett és megkövetelt. A hitelesítés azt tanúsítja, hogy a mérleg a szabályos beszabályozás esetén helyesen mér. A hibás beszabályozásból eredő minden következmény a tulajdonost terheli. Amennyiben a mérleg belső beszabályozó szerkezettel nem rendelkezik akkor a mérleg hitelesítésének feltétele, hogy a felhasználó rendelkezzen a beszabályozáshoz szükséges tömegű, megfelelő pontossági osztályú érvényes hitelesítésű etalon súllyal.( lásd még 7.10.3 pont, beszabályozó etalonok)
HE 7-1998 - 14-6. Megjelölés, feliratok Feliratok A mérlegek adattábláin az alábbi feliratokat kell feltüntetni: ' Gyártó ' Típus ' Gyártási szám ' Max felső mérési határ ' Min alsó mérési határ ' e = hitelesítési osztásérték ' d = osztásérték ' T csak ha T ### -Max tárázási tartomány ' pontossági osztály jele ' t = / ###C hőmérsékleti tartomány ' OMH engedély száma ' 220 V, 50 Hz vagy a megfelelő hálózati táplálás adatai A Max, Min, e =, "p.o." feliratokat a kijelző közelében is meg kell ismételni, kivéve ha az adattábla az előlapon van.
7. Metrológiai követelmények - 15 - HE 7-1998 Megj.: A következőkben ismertetett követelmények egy jelentős részét a típusvizsgálat során ellenőrizzük, azonban ezek teljes ismerete ennek ellenére lényeges 7.1. A méréstechnikai követelmények alapjai - A követelmények mindenfajta mérlegre egységesen vonatkoznak, függetlenül a mérési elvtől. - A mérlegek jellemzése: a hitelesítési osztásérték (amely az abszolút bizonytalanságot jellemzi) a felbontás (amely a relatív mérési bizonytalanságot jellemzi) - alapján történik (lásd.: 7.2.1. és 7.2.2. pont). - A hibahatárok (megengedett hibák) a hitelesítési osztásérték nagyságrendjébe esnek. - Az alsó mérési határ (Min) azért került megállapításra, mert ezen terhelésnél kisebb tömeg mérése nem megengedett, mert ezen tömegértékeknél túl nagy relatív mérési hiba léphet fel. 7.2. Pontossági osztályok A nemautomatikus működésű mérlegek négy pontossági osztályba sorolhatók, ezek elnevezése, jelölése a következő: különleges pontosság I nagy pontosság II közepes pontosság III kis pontosság IIII A IIII III és II pontossági osztályok részletezését valamint ezen mérlegek hitelesítését a HE-5 Hitelesítési Előírás tartalmazza
HE 7-1998 - 16-7.2.1. A pontossági osztályba sorolás alapja a felbontás ( a hitelesítési osztásértékek száma) és a a hitelesítési osztásérték A felbontás számítása: n = Max e ahol Max : a felső mérési határ "e" : a hitelesítési osztásérték A "d" osztásérték a mérleg osztásértéke, ami: skála esetén két szomszédos osztásköz közötti távolság számjegyes kijelzés esetén két egymásután következő kijelzett érték közötti különbség 7.2.2. A hitelesítési osztásérték: ( "e") A hitelesítési osztásérték az a tömegérték, amely a mérleg pontossági osztályba sorolására és a hitelesítés alapjául szolgál. A hitelesítési osztásértéket az adott típusra a gyártó a következő előírások alapján adja meg. Mérleg Kijelzős skálás mérleg segédkijelzővel Kijelző nélküli mérleg Hitelesítési osztásérték d < e 10 d e = 1 x 10 k alakú, ahol k egész szám A gyártó által megadott, a mérlegen feltüntetett adat
- 17 - HE 7-1998 A hitelesítési osztásérték megválasztásának további szabályai: a, Segédkijelzővel fel nem szerelt skálás mérleg esetén e=d, azonban ez az eset ezen mérlegeknél általában nem szokásos. b. Az "e" és "d" csak 1 x, 2 x, 5 x 10 k alakú lehet. c. A segédkijelző megengedett kiviteli formái : Az utolsó helyértéken a többi helyértéktől (pl. ferde sraffozással) megkülönböztetett kijelzés. Interpoláló eszköz Lovassúly c. Az "e" és "d" aránya csak : 1:1, 1:2, 1:5, 1:10 alakú lehet pl. d 1 0,5 0,2 0,1 e 1 1 1 1 d. A hitelesítő súlyok bizonytalansága miatt 1 mg-nál kisebb hitelesítési osztásértékű mérleg hitelesítése értelmetlen.(lásd MSZ-EN 45501 3.2 pont 3, megjegyzés)
HE 7-1998 - 18-7.2.3. Az I pontossági osztály ( a többi pontossági osztályt lásd a HE-5 hitelesítési előírásban) Pontossági Hitelesítési Felbontás Min osztály oszt. ért. min max min. érték I 1 mg e 50000 100 e Az előbbi táblázatban a "Min" érték meghatározásánál az "e" értékével is helyettesíthető. értéke a "d" 7.2.4. Változó osztásértékű mérleg olyan részmérési tartományokkal rendelkező mérleg, melynél minden egyes részmérési tartomány más osztásértékkel rendelkezik, és ahol a részmérési tartomány a terhelésváltozásra mind növekvő, mind csökkenő irányban automatikusan átkapcsol.. 7.2.5. Változó mérési tartományú mérleg olyan több mérési tartománnyal és osztásértékkel rendelkező mérleg, ahol minden egyes tartomány a nullától a megfelelő mérési határig terjed. A mérési tartományok kiválasztása lehet kézi és automatikus is. 7.2.6. A változó osztásértékű mérlegekre vonatkozó további előírások: Minden egyes résztartományt a saját hitelesítési osztásértéke e i saját felső mérési határa Max i saját alsó mérési határa Min i jellemez, ahol az i a résztartomány sorszáma, valamint: Min i = Max i-1. A felbontás az egyes tartományokra: n i = Max e i i Az utolsó részmérési tartomány kivételével a következő előírásnak teljesülnie kell:. p.o. Max i /e i+1 ### 50000 I
- 19 - HE 7-1998 7.3. Hibahatár 7.3.1 Hitelesítési hibahatár A mérlegekre a megengedett legnagyobb hibát az alábbi táblázat tartalmazza: (minden adat "e"-ben megadva) Hibahatár terhelés (m) ± 0,5 e 0 e m 50 000 e ± 1 e 50 000 e < m 200 000 e ± 1,5 e 200 000 e < m Ez a hibahatár alkalmazandó az első, a javítás utáni és időszakos hitelesítéskor egyaránt. 7.3.2 Üzemi hibahatár Az üzemben lévő berendezésre (két hitelesítés között) vonatkozó ún. "üzemi" hibahatár a fenti érték kétszerese. Ezen üzemi hibahatárt kell alkalmazni egy hitelesített berendezés ellenőrzésekor. Az üzemi hibahatár túllépése esetén a mérleget hibásnak kell tekinteni. Megj.: Az ellenőrzést végezheti a mérőeszköz tulajdonos, általa megbízott személy, OMH, más ellenőrző hatóság stb. 7.3.3 A hibahatár alkalmazásával kapcsolatos további előírások: Függetlenül az egyes mérlegelési eredmények közötti megengedett különbség nagyságától, minden egyes mérési eredménynek a hibahatáron belül kell lennie. Ugyanazon teher ismételt felhelyezése esetén a mérési eredmények közötti különbség nem lehet nagyobb, mint az azon terhelési ponton érvényes hibahatár abszolút értéke. Változó osztásértékű mérlegeknél a hibahatár megállapítására a kérdéses terhelési ponton érvényes hitelesítési osztásértéket kell figyelembe venni.
HE 7-1998 - 20-7.4. Hitelesítésnél használható etalonsúlyok A hitelesítéshez használt súly bizonytalansága nem lehet több, mint a mérleg hibahatárának 1/3-a. A mérleg típusvizsgálati jegyzőkönyvében megadásra kerül a hitelesítéshez használandó súly pontossági osztálya. A hitelesítéshez használt etalon súly tömegkorrekcióját figyelembe kell venni, kivéve ha annak üzemi hibahatára kisebb mint a mérleg hibahatára és az etalon súly hiteles,azaz a tömegkorrekció értéke kisebb mint a súly szűkített hibahatára. Megj.: Azon mérlegeket, amelyek hitelesítéséhez E1 etalonsúly szükséges, a TSM (OMH Bp.) hitelesíti. 7.5 Az etalonsúlyok kiválasztása A továbbiakban tájékoztatásul megadjuk a súly pontossági osztály megválasztásának szempontjait: A hitelesítendő mérlegek legnagyobb számban az un. analitikai mérlegek. Az ilyen típusengedélyezett mérlegek hitelesítési osztásértéke 1mg. Ennek megfelelően az analitikai mérlegek hitelesítéshez általában E2 pontossági osztályú súlyt lehet alkalmazni. Ha a mérleg felbontása a 300 000 e-t meghaladja, a hitelesítéshez csak E1 pontossági osztályú súly alkalmazható. Ezek az irányértékek azonban csak m > 10 g-ra érvényesek. A kis súlyok hibahatára kevésbé változik a névérték csökkenésekor, mint a mérleg hibahatára (ld. súlyokra vonatkozó HE - 1/1 Hitelesítési előírás). Ezért különösen 10 g alatt ellenőrizni kell, hogy a mérleg hibahatára és a hitelesítéshez használt etalonsúlyok hibahatára közötti előírt 1/3 arány teljesül-e. Az ellenőrzés lépései : Ha az előírt minimális 3:1 arány a mérleg hibahatára és az adott súly üzemi hibahatára (lásd HE- 1/1 hitelesítési előírást ) között fennáll és a súly hiteles, azaz a tömegkorrekció nem nagyobb mint a szűkített hibahatár, akkor a súly tömegkorrekcióját nem kell figyelembe venni. Ha az előírt minimális 3:1 arány a mérleg hibahatára és az adott súly hitelesítési fennáll akkor a súly tömegkorrekcióját figyelembe kell venni. hibahatára Ha az előírt 3:1 arány a mérleg hibahatára és az adott súly hitelesítési hibahatára (lásd HE-1/1 hitelesítési előírást ) nem teljesül akkor az adott pontossági osztályú (pl.e2) súly az adott mérleg hitelesítéséhez nem alkalmazható. 7.6. Méréstechnikai követelmények 7.6.1. Megengedett eltérések 7.6.1.1 Helyességi és excentricitási hiba A helyességi és excentricitási vizsgálatkor a méréseknek a hibahatáron belül kell lenniük.
- 21 - HE 7-1998 7.6.1.2 Ismétlőképességi hiba Ismétlőképességi vizsgálatkor, - az azonos teherrel ismételt mérés esetén - a mérések közötti eltérés nem lehet nagyobb mint a hibahatár abszolút értéke. 7.6.2. Ferdeállás hatása A mérleget a felhasználó számára jól látható helyen elhelyezett vízszintérzékelővel kell ellátni. A vízszintérzékelő biztosítsa, hogy az ismételt vízszint beállítások közötti különbség a ne okozzon a hibahatár abszolút értékénél nagyobb eltérést. 7.6.4. Rögzítő (arretáló) eszköz Az arretáló eszközöknek csak két stabil helyzetük lehet, a mérési és a rögzített (arretált) helyzet. A mérlegelés csak a mérés helyzetben legyen lehetséges. Az ún. előmérés üzemmód (a terhelés előzetes, durva meghatározása) megengedett. Az arretáló eszköznek nem kell ellátnia szállításbiztosítási feladatokat. 7.6.5. Nullázás, nullázó eszközök A nullázásnak minden állásban egyértelműen a nullázásra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell történnie. A nullázás működtetés ideje alatt a mérésnek lehetetlennek kell lennie. Megj.: A fogalmakat és az itt nem részletezett követelményeket lásd a HE-5-1977 Hitelesítési előírás 7.6.6 pontjában 7.6.6. A nullázás pontossága A nullázó eszköz megkívánt pontossága 0,25 e, a segédkijelzővel felszerelt mérlegek esetén (ez a jellemző) pedig 0,5 d. A nullázásnak a változó mérési tartományú mérlegek felsőbb tartományában is hatásosnak kell maradnia, ha az átváltás terhelés alatt is lehetséges. A mérleget ugyanazzal a nyomógombbal működtetett félautomata (gombnyomásra működő) nullázó és tárázó eszközzel is el kell látni, függetlenül attól, hogy a mérleg bekapcsolási nullázó eszközzel fel van e szerelve. Megjegyzés: Ezen mérlegeknél leggyakoribb megoldás az egyesített nullázó tárázó funkció.
HE 7-1998 - 22-7.6.7. A nullázás működésével kapcsolatos előírások 7.6.7.1 Egy félautomata nullázó eszköz csak akkor működhet, ###ha a mérleg stabil egyensúlyi helyzetben van, ###ha minden előző tárázás törlésre került. 7.6.7.2 A nullázás kijelzése A digitális kijelzésű mérlegeknek el kell látva lenniük olyan kijelzéssel, ami jelzi, ha a nullától való eltérés nem több, mint 0,25 e. Ez a kijelzés (finomnulla) nem szükséges, ha a mérlegnek segédkijelzője van, vagy rendelkezik nullakövető eszközzel és az bekapcsolt állapotban van. 7.7. Tárázó berendezések Megjegyzés: A fogalmakat és a követelmények részletezését lásd a HE-5-1977 Hitelesítési előírás 7.7 pontjában. Itt csak néhány jellemző és kiemelt követelményt adunk meg. A tárázó berendezés pontosságának jobbnak kell lennie, mint 0,25 e az elektronikus, valamint az analóg kijelzésű mérlegeknél; 0,5 d a segédkijelzővel ellátott, valamint a számjegyes kijelzésű mechanikus mérlegeknél. Változó osztásértékű mérlegeknél e értelemszerűen e 1. A tárázó berendezés működését a mérlegen jól láthatóan jelezni kell, digitális kijelzésű mérlegeknél ez lehetőleg NET felirattal történjen. Ennek a kijelzésnek el kell tűnnie addig az ideig, amíg Bruttó kijelzés van. Olyan mérlegeknél, ahol kombinált nullázó-tárázó szerkezet van, ott ez a kijelzés nem szükséges, valamint természetszerűleg a nullázásra (pontosság, kijelzés) vonatkozó követelményeknek is teljesülnie kell. 7.8. Kijelző 7.8.1. Leolvashatóság A kijelzésnek - normál körülmények között - egyszerűnek és egyértelműnek kell lennie.
- 23 - HE 7-1998 A leolvasási hiba a 0,2 e értéket analóg kijelzésnél nem haladhatja meg. Az eredményeket alkotó számjegyek olyan nagyságúak, alakúak, jól leolvashatók legyenek, hogy a mért érték minden kétséget kizáróan megállapítható legyen. A skála ill. kijelzés olyan legyen, hogy az eredmény a számjegyek egyszerű összeolvasásával adódjék. 7.8.2. A kijelzés formája A mérlegelési eredménynek tartalmaznia kell annak a mértékegységnek az elnevezését, illetve jelét, amelyben az eredmények adódnak. Azonos tömeg több kijelzésében csak ugyanazt a mértékegységet szabad alkalmazni. Az osztásérték 1 x 10 k, 2 x 10 k, 5 x 10 k alakú legyen, ahol a "k" kitevő pozitív ill. negatív egész szám, vagy nulla. 7.8.3. A kijelzés határai A kijelzés a névleges mérési határt legfeljebb 9e értékkel lépheti túl és digitális kijelzés esetén legfeljebb 1e értékkel lehet kevesebb a mérési határnál. 7.8.4. A kijelzés folyamatossága A félautomatikus kiegyenlítésű mérlegek nemautomatikus kiegyenlítési tartománya az automatikus kiegyenlítési tartománnyal vagy annak többszörösével legyen egyenlő. 7.8.5. Analóg kijelzésre vonatkozó előírások 7.8.5.1. Skála jelek alakja A skála vonalai egyenlő vastagságúak legyenek. A vonal vastagsága az osztásköz 1/10 és 1/4-e között legyen, de ne legyen 0,2 mm-nél vékonyabb. 7.8.5.2. A skálajelek elrendezése A skálajelek előírt elrendezését lásd a HE-5-1977 Hitelesítési előírás 7.8.5.2 pontjában. 7.8.5.3. Számozás A számozás "osztása" legyen konstans az egység 1 x 10 k, 2 x 10 k, 5 x 10 k -szerese nem több, mint 25 e Vetített skála esetén legalább két számozott osztást kell egyszerre megjeleníteni.
HE 7-1998 - 24-7.8.5.4. Mutató A mutatóvég szélessége megközelítőleg a skálavonal vastagságával legyen egyenlő. Csúcsa a legrövidebb osztásvonalat legalább fele részben takarja, de annál hosszabb nem lehet. 7.8.5.5. A kijelzés korlátozása A kijelzést ütközőkkel kell korlátozni. A túllendülés a skála intervallum alatt és felett minimálisan 4 osztásnyi legyen. 7.8.6. A digitális kijelzésre vonatkozó további követelmények: 7.8.6.1. Általános követelmények Terhelésváltozás esetén a korábbi mért érték legfeljebb 1 másodpercig kerülhet kijelzésre. A tömegérték kijelzőben nem mérésből származó tömegérték, vagy nem tömeg jellegű adat csak megkülönböztető jelzéssel jeleníthető meg. A tömegérték kijelzőn felüli ún. adatkijelzőre a követelményeket nem kell alkalmazni. Az itt megjelenő adatok nem hiteles mérési eredmények. 7.8.6.2. Vásárlók közvetlen kiszolgálására szolgáló mérlegek Ezen mérlegeket vásárlók közvetlen kiszolgálására és adás-vétel céljára használni tilos. 7.9. Nyomtató A nyomtatásnak az előrelátható felhasználási célra alkalmasnak, érthetőnek és tartósnak kell lennie. A számjegyek magassága 2 mm-nél kisebb nem lehet. A nyomtatás csak nyugalmi helyzetben legyen lehetséges. Bruttó értékeket külön megjelölés nélkül lehet nyomtatni. A nettó értéket "N" vagy "nettó" jelzéssel kell ellátni. A tára értéket "T" esetleg "TARA" megjelöléssel kell lenyomtatni. Ha különböző (több) tára-tároló működik, úgy a különböző tára értékeket meg kell különböztetni.
- 25 - HE 7-1998 7.10.Általános előírások 7.10.1. Telepítési előírások A mérlegeket rázkódásmentes környezetben, rezgésmentes stabil asztalra napsütéstől, sugárzó hőtől védetten, laboratóriumi körülmények között kell elhelyezni. Megjegyzések: Többszintes épületeknél az elhelyezés a földszinten történjen. Téglafalú épületeknél általában a falra erősített konzol adja a jó megoldást. Egyes könnyűszerkezetes épületnél emeleten lehetetlen a feltételeket biztosítani, ha rezgésforrás van ( járműforgalom, gépek, lépcsőház stb.) Lehetőleg kerülni kell a déli tájolású elhelyezést, ha a helység ablakán a nap mégis be tud sütni, akkor azt meg kell akadályozni (pld.: reluxa) Az asztal stabilitása és a környezet akkor tekinthető megfelelő, hogy az asztal normálisnak tekinthető terhelése (pld.: kézfelhelyezés ) és a környezeti hatások nem okozzanak a mérleg kijelzésében a megengedett nullázási hibánál nagyobb eltéréseket. Az elhelyezés tegye lehetővé a mérleg előírt, kényelmes használatát. A huzat elleni védelemről gondoskodni kel Az elhelyezés és a használat biztosítsa, hogy por és egyéb szennyeződés hatása minimális legyen. A mérlegeknek, különösen a mérlegserpenyőnek tisztának kell lennie. A levegő nedvességtartalma nem haladhatja meg a normál (szabadtéri ) értékeket, a mérlegeket nedves ill. fűtetlen helyiségben nem szabad üzemeltetni. A helyiségben a hőmérséklet 18...23 C legyen. A hőmérsékletváltozás sebessége óránként 0.5 C-nál több nem lehet.
HE 7-1998 - 26-7.10.2 Szállítás: A mérlegeket szállítás után újra kell hitelesíteni, kivéve ha az adott típusú és belső beszabályozó (CAL) szerkezettel ellátott mérleg típusengedélye azt megengedi. Megjegyzés: Az elektronikus mérlegek kivételével ezen mérlegeket szállítani csak azok bizonyos mértékű szétszerelése ill. belső rögzítése után szabad. Ilyen tekintetben az épületen belüli mozgatás is szállításnak minősül. 7.10.3 Beszabályozó etalonok Az állandó súlyterhelésű, felrakósúlyos és optikai vagy elektronikus automatikus kiegyensúlyozási tartománnyal ellátott mérlegeknél az automatikus kiegyensúlyozási tartomány rendszeres ellenőrzése javasolt, azonban a mérleg hitelesítésének általában nem feltétele, hogy az automatikus kiegyensúlyozási tartomány beszabályozásához szükséges súly a helyszínen a rendelkezésre álljon, kivéve ha a típusengedély másképpen nem rendelkezik. Az egyenlőkarú mérlegeknél a mérleg tartozékát képező súlykészletet a mérleg hitelesítését közvetlenül megelőzően le kell hitelesíttetni.. Ha az elektronikus mérleg belső beszabályozó szerkezettel /"CAL"/ rendelkezik, akkor azt beszabályozó etalonként el kell fogadni. Ha az elektronikus mérleg belső beszabályozó szerkezettel /"CAL"/ nem rendelkezik, akkor mérleg környezetében, megfelelő helyen a mérleg által megszabott tömegértékű, érvényes hitelesítésű súlyt kell tárolni. A beszabályozó súly pontossági osztálya E2 ill. ha a felbontás 300000e vagy annál nagyobb akkor E1 legyen. Ezen súly megléte a hitelesítés előfeltétele.
- 27 - HE 7-1998 8. Hitelesítés 8.1. Általános előírások Hitelesítést csak az OMH végezhet! Megjegyzés: A kalibrálás a hitelesítési kötelezettség alól nem mentesít 8.1.1 A hitelesítés helye A hitelesítés helye A hitelesítés kizárólag a felállítási helyen történhet. Felállítási hely: Az a hely, ahol a mérleget használják, vagy használni fogják. 8.1.2 Hitelesítés hatálya A hitelesítés a felállítás helyére érvényes Mivel ezen mérlegek lezárása a vonatkozó MSZ-EN 45501 szabvány 4.1.2.4 pontja szerint nem szükséges és ezek rendszeres, a felhasználó általi végérték beszabályozása kívánatos, a hitelesítés ezen mérlegeknél csak azt tanúsítja, hogy a mérleg a szabályos beszabályozás esetén helyesen mér. A hibás beszabályozásból és az előírt környezeti követelmények be nem tartásából eredő minden következmény a tulajdonost terheli. Ezen mérlegeket vásárlók közvetlen kiszolgálására és adás-vétel céljára használni tilos. A hitelesítés a mérleg tömegkijelzőjére vonatkozik. Az összes további adat (darabszámlálás, % stb.) nem hiteles adat. A mérleghez kapcsolt adatfeldolgozó eszköz (pl. számítógép) a mérleg interface csatlakozójától kezdve nem tartozik a hitelesítés hatálya alá. A lenyomtatott adatok akkor használhatók joghatással járó mérés bizonyítására, ha a különálló nyomtató úgy van elhelyezve, hogy a kijelzett és nyomtatott értékek azonosságát ellenőrizni lehet
HE 7-1998 - 28 - A hitelesítés más engedélyeztetési kötelezettség alól nem mentesít (pl. robbanásmentesség BKI, érintésvédelem MEEI, zavarsugárzás PKI, gyógyászati alkalmasság ORKI, létesítmény engedélyeztetés -, APEH stb.). 8.2. A hitelesítés tárgyi feltételei A 7.4 pontban részletezett hitelesítő súlyok. Hőmérő 0.1 C felbontással. Csipesz, porecset, textil vagy szarvasbőr kesztyű, pelenka A vonatkozó típusvizsgálati jegyzőkönyv. A megfelelő mérési jegyzőkönyv űrlap. 8.3. A hitelesítés személyi feltételei Ezen utasítás ismerete A HE-5 Hitelesítési előírás ismerete. Ezen utasítás kiegészítéseként kiadott 11. számú szakmai füzet ismerete Szakvizsga (az I p.o. mérlegek kalibrálásáról tett vizsga szakvizsgának tekinthető) Az adott, hitelesítendő mérlegre vonatkozó típusvizsgálati jegyzőkönyv ismerete. 8.4 Mérési jegyzőkönyv Ezen mérlegek hitelesítésénél minden esetben az arra a célra szolgáló mérési jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elektronikus és az optikai felrakósúlyos mérlegek jegyzőkönyv mintái a mellékletben találhatók. A mérési jegyzőkönyv ügyfél részére nem adható ki, a mért értékek korrekcióként nem használhatók.
- 29 - HE 7-1998 8.5. A hitelesítés menete 8.5.1. Szemrevételezés Ellenőrizni kell, hogy a mérleg az adott feladatra alapvetően alkalmas-e, a telepítés az általános követelményeknek megfelel-e. Meg kell győződni arról, hogy az adott mérleg típusengedélyezett-e. A típusengedély alapján ellenőrizni kell az engedélyezet és bemutatott mérleg azonosságát, valamint a típusvizsgálati jegyzőkönyv egyes pontjaiban (pl. 3.1., 3.2.) előírt feltételek betartását. 8.5.2 A telepítés körülményeinek ellenőrzése Ellenőrizzük, hogy a 7.10.1 pontban leírt telepítési előírásokat betartottságát. Mérjük meg a hőmérsékletet a mérleg felállítási helyén. 8.5.3 Szerkezeti vizsgálat Ellenőrizni kell ezen előírás és a vonatkozó típusvizsgálati jegyzőkönyv szerkezetre, kivitelre vonatkozó előírásainak teljesülését, ha ilyenek vannak. A továbbiakban a szerkezeti vizsgálat külső szemrevételezésre korlátozódik. Ha a mérleg sérült, hiányos vagy szennyezett, akkor a mérleget meg nem feleltnek kell minősíteni. 8.5.4. A méréstechnikai adatok ellenőrzése Ellenőrizzük, hogy a pontossági osztály, hitelesítési osztásérték, Max, Min, d megadása a vonatkozó követelményeknek megfelel-e, valamint, hogy a kijelzés utolsó helyértéke azon mérlegeknél, ahol e ### d (pl. ferde sraffozással) meg van e jelölve. 8.5.5. A feliratok ellenőrzése Ellenőrizzük a feliratokra vonatkozó általános követelmények és a típusvizsgálati jegyzőkönyv alapján a feliratok meglétét. 8.5.6 Beszabályozó etalonok Ellenőrizzük a 7.10.3 pont előírásai alapján a beszabályozó etalonok meglétét és hitelesítettségét. 8.5.7. A libella és az üzemi helyzet ellenőrzése Ellenőrizzük a libella állását. Libellával el nem látott mérleg nem hitelesíthető.
HE 7-1998 - 30-8.5.8 A hitelesítő súlyok Ellenőrizzük a típusvizsgálati jegyzőkönyv és a 7.4 pontban leírtak szerint, hogy a hitelesítéshez rendelkezésre álló súly a teljes mérési tartományban : a hitelesítéshez a tömegkorrekció felhasználása nélkül alkalmas a hitelesítéshez a tömegkorrekció felhasználásával alkalmas Ha a mérleg hitelesítéséhez E1 p.o. súly szükséges, akkor a TSM (OMH Bp.) az illetékes. 8.5.9 Beszabályozás Elektronikus mérlegek esetén végezzük el a mérlegek beszabályozását a következők szerint: Ha a mérleg belső beszabályozó szerkezettel rendelkezik működtessük azt, miután meggyőződtünk arról, hogy a mérleg legalább fél órája már be volt kapcsolva. Ha a mérleg belső beszabályozó szerkezettel nem rendelkezik akkor végezzük el a mérleg tartozékának tekintendő és a 7.11.3 pont követelményeit teljesítő beszabályozó súllyal a mérleg beszabályozását a típusvizsgálati jegyzőkönyvben leírtak szerint, miután meggyőződtünk arról, hogy a mérleg legalább fél órája már be volt kapcsolva. A beszabályozó súly hitelesítési bizonyítvány számát a mérési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az optikai felrakósúlyos ill. bármilyen más mechanikus mérleg beszabályozását, ha az szükséges a bemutató köteles elvégeztetni vagy elvégezni a hitelesítés megkezdése előtt. Ha egy optikai felrakósúlyos ill. bármilyen más mechanikus mérleg korábban gyártott és csak most kerül első hitelesítésre úgy a felhasználó szakszervizzel készítesse fel a mérleget a hitelesítésre Megj. Mivel nagyszámban vannak használtban ilyen mérlegek, ezek legnagyobb része két évesnél öregebb és ezek korábban nem estek hitelesítési kötelezettség alá, várható, hogy felkészítés nélkül nem teljesítenék az előírt méréstechnikai követelményeket
- 31 - HE 7-1998 8.5.10 A méréstechnikai tulajdonságok vizsgálata A vizsgálatokat a következők szerint kell elvégezni. 8.5.10.1. A nullázás pontosságának ellenőrzése A nullázó működtetése után ellenőrizzük, hogy a nullázási hiba kisebb e mint a 7.6.6 pontban megadott érték.. Nullakövetéssel ellátott elektronikus mérlegnél a nullázás végrehajtása után 10 e értékű hitelesítő súlyt helyezünk fel és a nullázási hibának az ezen terhelésen mért hibát tekintjük. 8.5.10.2. Ismétlőképesség vizsgálata Az ismétlőképesség vizsgálatát a felső mérési határon vagy ha az egyetlen súllyal nem megvalósítható akkor a mérési határhoz legközelebb eső egy darab súllyal megvalósítható terhelési ponton ugyanazon súly hatszori felhelyezésével végezzük. A vizsgálatot hasonlóan az 50 %-os terhelésen vagy annak közelében is el kell végezni. Minden felhelyezés előtt ellenőrizzük a nulla helyzetet és ha szükséges nullázunk, de a nullázási hibát nem kell figyelembe venni. A leolvasás a nyugalmi helyzet elérése után történjen. Törekedjünk arra, hogy a súlyt a tányér azonos pontjára (közepére) helyezzük, valamint lehetőleg biztosítsuk az állandó. ütemes mérési ritmust. Az ismétlőképesség vizsgálata esetén az egyes mérési eredmények közötti eltérés nem lehet nagyobb, mint a hibahatár abszolút értéke. Megj.: A 200 g-os felrakósúlyos mérlegek vizsgálhatósága céljából az Mh hivatalok súlykészleteiben a "200 g-os" súlyok névértéke 199.9 g. 8.5.10.3. Helyesség vizsgálata A mérleget súlyokkal nullától Max-ig fokozatosan megterheljük úgy, hogy minimálisan 5 terhelési pont legyen és ezek a Min és Max értékeket, valamint a hibahatárfüggvény szakadási helyeit tartalmazzák. A mérési eredményeknek a hibahatáron belül kell lenniük. Az egyes súlyok felhelyezése előtt, ha kell nullázunk, míg a súlyok levétele után ellenőrizzük a kijelzést nulla terhelésen is. A nullakövetésel ellátott mérlegeknél nem a nulla ponton, hanem 10e terhelésnél történik a visszamérés.
HE 7-1998 - 32 - A felrakósúlyos mérlegek vizsgálata az előbbi, általános előírástól eltérően a következők szerint történik: (felrakósúlyos mérleg vizsgálata) A mérleget a nullázás után az automatikus kiegyensúlyozási tartomány 50 majd 100 %-án, majd a terhelést nullára csökkentjük ( nullázás - -50%---100%---0%). A vonatkozó típusvizsgálati jegyzőkönyv szerinti terhelési pontokon vizsgáljuk meg a mérleget. (beépített súlyok vizsgálata) Megj.: A 11 számú szakmai füzet 7.1.1 pontjának megfelelően lehet megállapítani előállítási módját és ennek megfelelően lehet meghatározni a vizsgálati pontokat. a dekádok 8.5.10.4. Excentrikus terhelés vizsgálata Ezt a vizsgálatot nem kell elvégezni a függesztett serpenyővel rendelkező mérlegeknél. A vizsgálatot az additív tárahatással növelt Max érték harmadának megfelelő terheléssel végezzük. +- A súlyokat a négy felé osztott teherfelvevő negyedén egyenletesen helyezzük el.. A mérési eredményeknek a hibahatáron belül kell lenniük. 8.5.10.5. Érzékenység ill. érzékenységi küszöb (diszkrimináció) vizsgálata Ezen vizsgálathoz az MSZ-EN 45501 szabvány szerint (lásd a HE-5 hitelesítési előírás megfelelő pontját) a hibahatárral egyező (0.5e, 1.0e, 1.5e ill. 1.4 e) értékű súlyra lenne szükség ahol "e" a legtöbb esetben 1mg. Az ilyen súlyok kezelése ill. biztosítása nem megoldható, ezért ilyen vizsgálatot nem végzünk. 8.5.10.6. Tárázó eszközök vizsgálata A tárázó eszközök működését ellenőrizni kell. A különálló táramérő szerkezeteken pontossági ellenőrzést is kell végezni. Ez a vizsgálat megegyezik a normál tömegmérő rész vizsgálatával és a pontossági követelmények is azonosak. Megj.: Ezen mérlegeken általában nincs külön táramérő szerkezet.
- 33 - HE 7-1998 8.5.10.7 Mérési bizonytalanság A hitelesítésnél fellépő legfőbb mérési bizonytalansági összetevők az etalon súlyból adódó bizonytalansága véges felbontásból eredő bizonytalanság a mérleg véges ismétlőképességéből eredő bizonytalanság a környezeti feltételekből eredő bizonytalanság Ezen hitelesítési előírás az MSZ-EN 45501 harmonizált nemzeti szabványban a megadott eljárásokat tartalmazza, ezért mérési bizonytalanság meghatározására nincs szükség. 8.5.11 Tanúsítás A mérleget akkor lehet hitelesnek tekinteni ha minden követelménynek megfelelt beleértve a telepítési feltételek betartottságát és a hitelesített beszabályozó etalon meglétét. A hitelesítettség tanúsítása speciálisan az I pontossági osztályú mérlegekre kiadott hitelesítési bizonyítvány alapján történik. A mérlegen tanúsító jelet valamint tájékoztató öntapadó címkét elhelyezni tilos. Mivel ezen mérlegek lezárása a vonatkozó MSZ-EN 45501 szabvány szerint nem követelmény és ezek rendszeres, a felhasználó általi végérték beszabályozása kívánatos, a hitelesítés ezen mérlegeknél csak azt tanúsítja, hogy a mérleg a szabályos beszabályozás esetén helyesen mér. A hitelesítési bizonyítványon ezért az alábbiakat is feltüntetjük: A hibás beszabályozásból és az előírt környezeti követelmények be nem tartásából eredő minden következmény a tulajdonost terheli. A mérleg vásárlók közvetlen kiszolgálására és adás-vétel céljára használni tilos.